Colton Danvers hagyományos családban, talán kissé szigorú körülmények között nevelkedett, aminek mindenféle lenyomatát lehet megtalálni a bőrén. Édesapja nyomozóként dolgozott az NYPD-nél, onnan is nyugdíjazták, így aki nem tudja, milyen egy rendőr háztartásában fiatalnak lenni, annak hiába is magyarázná a neveltetését. Viszont nem minden lenyomat tükrözi a bőrén ezt, tapasztalt már annyit rövid élete során, amit a sajátjának tudhat, és amit nem köt felmenőkhöz, vagy éppen az édesapjához. Colton egy meglehetősen megfontolt személy, aki ha nem tudja előre legalább az első három lépést, nem szívesen kezd bele bármilyen feladatba; ezt általában sikeresen veszi, mint akadályt, ezért több lépéssel mások előtt képes járni, ami viszont sosem száll a fejébe, nem nagyképű, nem szeret dicsekedni semmivel. Ezen a téren visszafogott, néha túl csendes, már ami az érdemeit illeti, neki ez nem hajtórugója, és nem is erre építi a fontosabb mozzanatokat az életében.
Néha talán kissé karót nyeltnek tűnik, amikor túl komolyan veszi a feladatát, mind a munkája, mind a saját élete terén, de ez csak egy olyan felszín, ami azoknak lehet ismerős, akik egyszer, talán kétszer váltottak vele pár szót. A hozzá közel állók tökéletesen tisztában vannak vele, hogy a spontaneitás, mint olyan, Colton sajátja, csak egy erőteljes, jó órás noszogatás kell a férfi megindítására, és máris a buli vagy kaland lelkévé növi ki magát, őt követik a többiek, természetes érzéke van ahhoz, hogy másokat vezessen. Megvezetni azonban senkit sem kenyere, az apja egy végtelenül becsületes férfi volt mindig is, ő pedig ezt úgy mintázta le, hogy ha tükörbe néz, ebben tökéletesen egyezzen az apjával, lássa a bőrén ezt a lenyomatot teljes valójában. Néha előfordulhat, hogy megrögzötten akarja tenni a jót, hiszen más példája nincsen, és ha valami félremegy a nagyobb jó érdekében, azt hetekbe telik, amíg feldolgozza. Persze mindezt belül teszi meg, a külvilág ritkán lát belőle őszinte évődést, de amint megbeszélte magával az ügyes-bajos dolgait, máris helyrerázódik a lelki békéje.
A másik lenyomat, amit foggal-körömmel véd a becsülete, így nem hátrányos számára az, hogy több lépéssel jár mások előtt; ilyen módon saját magát is védeni tudja olyan döntésektől, amik esetleg a becsületén ejtenének csorbát, amiről nincsen sajátos értelmezési módja, nincs egyéni morális iránytűje, inkább a nagykönyv és a törvények formálják a véleményét róla. Mivel ez a gyökereiből ered, talán nem meglepő, hogy a család számára nagyon is fontos, legyen szó a már meglévőről, vagy a saját család alapításának a vágyáról.
Amikor nem hordja az egyenruháját, szereti megismerni a világot maga körül, ami rengeteg mindent foglal magában; ha ideje engedi, belevág akár egy nagyobb utazásba is, nincs olyan téma, amihez ne akarna, vagy ne tudna hozzászólni. Szeret olyan tevékenységekben részt venni, ahol a gyors észjárását kamatoztatni tudja, így egy társasjáték vagy egy kártyaparti ugyanúgy fogja szórakoztatni, mint egy átmulatott éjszaka, még ha ezt nem is hangoztatja. Talán kissé túl vehemensé válik, amikor versenyhelyzet alakul ki, az általános nyugalma ekkor fordul ki magából a legészrevehetőbben, viszont a környezete szerint ez inkább szórakoztató, mintsem lenne idegesítő a részéről, valószínűleg azért, mert ritkábban fordul elő.

Egy olyan élet jelenik meg a vetítőn előtte, ami félig-meddig ismerős azért számára; az arca a sajátja rajta, a vonásait megtarthatta, de azon kívül valahogy idegen érzést kelt benne az egész. A hamis instagram oldal Dave ötlete volt, aki nagy beleéléssel, szinte büszkén magyarázza a posztot a Toszkán utazásról, mert Justin Bancroft szereti a jó kávét, és természetes, hogy rögtön Olaszországban igyekszik megtalálni a legjobbat.
Ambivalens érzésként próbálja értelmezni, mennyire untató, és mégis érdekes az egész egyszerre. Ez egy feladatat, amitől A-tól Z-ig kell teljesítenie, csak a személyiség az, amivel egyelőre nem tud azonosulni. Szerencsére már csak egy lépés választja el tőle, hogy mindezt háttérbe szorítsa, és minél jobban megismeri az alakot, akit, mint álarcot fog magára húzni az elkövetkező időkben, annál kevésbé számít majd, ki is ő valójában. Eszközzé fogja formálni a jó cél érdekében, és mivel nem lopták, hanem készítették a személyazonosságot, még kevésbé érzi rosszul magát amiatt, hogy meg kell magát játszania.
A munkája része, végül is.
Egyébként meg ő volt az, aki jelentkezett a pozícióra, ő akarta elvállalni, ő akart kicsit más lenni, más bőrébe bújva elfelejteni a saját életének olyan részeit, amik elől akarna, csak éppen nem tud menekülni. Dave hangja tompává válik, aztán valahogy elveszik az emlékek között, amik felszínre törnek arról a napról, aminek a feladat által feledésbe kellene merülnie, hiszen Colton öt éve már, hogy nem bír róla megfeledkezni.

- Azonnal leülsz a seggedre! – Ortega, hiába élt az államokban születése óta, talán családi örökségként hordozta magával azt az akcentust, amivel Colton képébe igyekezett üvölteni, hátha ki tudja zökkenteni az állapotból, amibe az imént került. Hibáztatni azonban nem tudta volna, a hírek éppen arról számolnak be, hogyan tartóztatják le Jonathan Danvers speciális szövetségi ügynököt hazaárulásért. Nyilván nem nehéz épp ésszel felfognia az információ súlyosságát, valamint a körülményt, hogy Colton mindezt a hírekből, és nem a szervektől, vagy egyenesen a bátyjától tudta meg. Felfogni nem tudja, de a következmények súlyosságát tudja enyhíteni azzal, hogy megállítja a fiút.
- Te pedig azonnal elengedsz! – Colton igyekezett kirángatni magát a kapitánya szorításából, de nem nagyon ért el eredményt; mélyen a lelkében talán nem is akart, mert a dühe vitte volna egészen a tárgyalóteremig, ahol a bátyját elítélni készültek, az ép esze azonban arra sarkallta volna egy nyugodtabb percében, hogy igyekezzen háttérben maradni, és ügyesen kideríteni azokat az információkat, amikre szüksége lenne. De bárki legyen férfi a talpán, aki ezt a semmiből jött, mindent felborító, az idegeit széttépni készülő eseményt kibírta volna a seggén ülve.
Végül úgy érezte, vesztett, amikor a székre nyomták, ő pedig egyszerre akart figyelni a hírekben elhangzó részletekre, és kimenekülni az épületből még mindig, miközben az egész csapata, Ortegával az élen néma csendben igyekezett feldolgozni, ami történik, ugyanúgy, ahogyan Colton. Végignézve a teremben ülőkön úgy érezte, a családja egyik fele éppen őt támogatja, míg a képernyőre nézve világossá vált, hogy a másik fele éppen darabokra hullik.

- Danvers! - Ortega hangja ezúttal egészen máshogy cseng; a szigora az apjáéra hasonlít, ennél ismerősebb dolgot pedig Colton nem nagyon ismer az életében. Az emlékekből úgy rántja vissza, ahogy a nevét hallja, mint semmi más, tekintete pedig azonnal a kapitányt keresi, aki mindig tudja, mit kell tennie, vagy, éppen hogyan kell Coltont kezelnie.
- Igenis, uram. - Válaszolja, közben megengedi magának, hogy a kivetítőt nézze ismét, amin már kapcsolati hálók sokaságát lehet megfigyelni. Személyek, illetve helyszínek képeit különböző színű vonalakkal kötötték össze, attól függően, milyen kapcsolatban állnak egymással. Egyedül egy fiatal, szőke lány képénél virít egy kérdőjel, majdnem közvetlenül a saját fotója mellett.
- Összegezze, Danvers. - Hallatszik az utasítás, de Colton már tudja, ez nem vizsga, és nem büntetés, amiért elkalandoztak a gondolatai. Hónapok óta se éjjele, se nappala, mert nem túloz, ha azt mondja, mindent tud már erről az ügyről, és a benne szereplőkről. Főként az alteregójáról, akivel ha nem is volt először kibékülve, rengeteg bevitt fogás, ami alakította a történetét, Colton ötlete volt. Ez nem felkérdezés, mert mindent tud. Ezzel nyer bizonyosságot a kapitány arról, valóban alkalmas-e a feladatra. Akkor is, ha tudja, hogy az, különben nem szánt volna rá ennyi ideig, és ennyi energiát.
- Az alanyunk Justin Bancroft, Adam Julian Bancroft elsőszülött, és egyetlen fia, a Bancroft vállalat örököse, aki egyelőre látszólag sem akarja apja helyét elfogadni a multivállalat élén. Élvezi az életet, bárkivel megérteti magát, igazi social butterfly hírében áll, amin sokat segít megnyerő modora és az érdeklődés a tekintetében, amivel a legtöbbeket egyszerűen megfogja, és a saját oldalára állítja. Egyébként egy intelligens férfi, aki szeret utazni, szereti a drága dolgokat, és egyáltalán nem visszafogott annak terén, milyen módon és mértékben mutatja meg, mekkora vagyonnal is rendelkeznek valójában. Igazi... jó parti, ha megengedi kapitány, hogy így fogalmazzak.
Dave, a csapat profilozója, illetve egy másik ügynök, Kate megfeszült állkapcsából meri feltételezni, hogy valami röhögésfélét igyekszenek elnyomni magukban.
Colton tekintete azonban hamar rátalál Martinára, és amíg a kapitány az ügy egyéb részleteire, többek között rá is kitér, ő már egy fénykép alapján igyekszik megfejteni a fiatal lány minden egyes, ártatlannak tűnő rezdülését. És valahogy, amikor a Bancroft vállalat hamis wikipédia oldalát ellenőrzik le ismét, valószínűleg a századik alkalommal, Colton fejében még mindig ott van a lány arca.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Meggyőződésem, hogy a munkád során sok olyan szituációban részt kell venned, ami esetleg nem teljesen egyezik meg azzal, aki valójában vagy. Egyenes derékkal, felemelt fővel vágni neki a mindennapoknak sokunk számára szinte lehetetlen küldetés. Számomra mégis az szűrődött át a jellemzésed sorain, hogy még egy teljesen másik személyként is mindennél fontosabb neked, hogy az édesapád által beléd nevelt értékek ne vesszenek el. Ebben a korrupt rendszerben, aminek a részese vagy igazi kihívás lehet megmaradni az erkölcs oldalán.
Valami azt súgja nekem, hogy az a szőke szépség, akinek arcvonásai az emlékezetedbe vésődtek, még okozni fog néhány igazi fejfájós pillanatot neked. Engedd meg, hogy így zárójelesen megjegyezzem, hogy vigyázz mibe tenyerelsz bele, veszélyes utakra tévedhetsz

Nagyon tetszett az írásod, igazán átgondolt és szerethető karaktert alkottál nekünk nem is szaporítom tovább a szót, hiszen tudom, hogy már nagyon várnak rád. Köszönöm az élményt
Szint és rangot admin ad, de te addig is foglalózz nyugodtan és vesd bele magad a játékba.

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!