Milyen az olasz nő? elbűvölően szépstílusosambiciózusszenvedélyesmentalitása: család az elsőhumoros Giovanna tényleg olyan, aki természetes ragyogást áraszt magából, legyen szó a minimális,- a kevesebb néha több - sminkjéről, a kifejező szemeiről, amelyet dús, hosszú szempillák díszítenek, vagy a veleszületett stílusérzékéről, ami rendkívülivé varázsolja. Ő valahogy kifogástalan érzékével mindig megtalálja a testre-szabott, tökéletes darabot magának, de annak is mestere, hogyan tud egy egyszerű farmer póló kombinációt feldobni kiegészítőkkel. Azt is lehetne mondani, mindene a divat, de ennél azért sokkal több rejlik benne. Erős ambícióérzettel rendelkezik, aki a kemény munkával elért eredmények híve, így mind szakmai szempontból, mind magánéletében a kiválóságra törekszik. A tökéletességre, aminek ára szokott lenni, mégis állandóan hajtja előre a megfelelési vágy, amiért a legjobbat akarja kihozni magából, és másokból is. Ráadásul ez a mindent vagy semmit, a mindig félig üres a poharam felfogás sokszor teszi őt elviselhetetlenné, miközben ő "mindössze" perfekcionista énjének próbál eleget tenni. Tüzes, heves és szenvedélyes, de testvérei közül talán ő a legkevésbé hangos személyiség, aki szintén nehezen fogadja el a nemet, mégis fejet tud hajtani, ha "La Famiglia” a család az első mentalitását helyezi előtérbe a saját érdekei helyett, mert igen, számára a hűség a szerettei felé igazán fontos. Ahogyan a megbízhatóság, és az elkötelezettség is. A humora már más kérdés, nem olyan, mint a legtöbb olasz nő, akikből könnyedén kifakad egy nevetés, sőt nehéz őt kacarászásra bírni, de amikor sikerül, az tényleg őszintén a lelkéből árad, és ilyenkor igazán vibráló szépséggé válik, elfeledtetve veled, hogy korábban esetleg karót nyeltnek hitted, mert néha igazán annak tűnik a komolyságával.
Milyen egy mérlegjegyű? a szépség tiszta és teljes kifejeződését sugározza eleme a levegőkardinális személyiségtípusjó hallgatóságkonfliktusban bizonytalanenergiája elmossa a határt a békefenntartás és a színlelés között Giovanna megjelenésében, pedig nem szánt szándékkal csinálja, de mindig van valami különleges, légies, és magasztos, olyan mintha szelíd szellőként irányítaná az energiákat. Lelkes, kezdeményező típus, erős művészi hajlammal, olyan aki szeret valami új önkéntes projektbe kezdeni, és tudatosan képes a terveit megvalósítani. Ő az a a személy, aki érzi, amikor valaki csendes társra vágyik, és ezt együttérzéséből fakadóan meg is tudja adni, viszont mivel határozott véleménnyel rendelkezik, szívesen megy bele beszélgetésekbe a politikától és a vallástól kezdve egészen olyan témákig, hogy milyen színű rúzs áll a legjobban rajtad. Választékosan, kifinomultan fejezi ki magát szinte mindig, de a félreértések tisztázásában nem jó, és csak azokat a konfliktusokat képes kezelni, melyekről azt gondolja, hogy intellektuálisan a szintjén van. Ha nem így érez, inkább kisétál a számára már kényelmetlennek vélt szituációból, vagy hallgat, miközben elégedetlenül húzza a száját, de néha képes önmaga marcangolásával kínozni, szerinte egyensúlyba hozni magát. Kivétel, ha bízik, tisztel annyira, hogy számára a konfliktus megérje azt a zavarba ejtő pillanatot, amit ez számára okoz.
Milyen egy maffiafeleség? egyszerű életáldozatmegbecsültláthatatlanveszélyesbefolyásoskaméleon hatás Giovanna olyan, aki a közeg szerint egyszerű, és tökéletes életet él, miközben tele van nehézséggel. Ő olyan, aki nem áldozat, inkább attól fél, mást kínoznak meg, vagy ölnek le, és ez néha éjszakákon keresztül bírja fent tartani, de sosem vallaná be, mert ennél erősebb neveltetésben edződött. Hangsúlyos szerepet tölt be a családban, de nem elég a szava a maffiához, és ezt is akarja láttatni, miközben veszélyes vizekre evezve játssza néha a halálos játékot, a háttérből, titokban, de mozgatva a szálakat. Kaméleon. Igazítja a személyiségét, a gesztikulációját, a viselkedését, akár a beszédét, ha szükséges. Funkcionális szerepet tölt be a hatás kedvéért, miközben ha ez a viselkedés nincs szinkronban az értékrendjével, inkább árt, mint használ számára.
De akkor mégis milyen Giovanna, ha nem a sztereotípiákra építünk miszerint olasz, mérleg, és maffiafeleség? Ő valószínűleg hasonlóan fogalmazná meg ezt a kérdést. Olasz, mérleg, és egy maffiózó felesége, de még csak ezekben a kérdésekben sem ástatok elég mélyre, hogy megismerhessétek. Ha rajta múlna, ennyit sem engedne láttatni magából, és ha valaki ezt igazán érti az az, aki az iker köteléknek köszönhetően, vagy inkább átokként felfogva, de ismeri, tudja mennyire utálja, ha valaki be akarja skatulyázni. @Giorgio Deluca. De azt Giorgio sem tudja, hogy Giovanna terhes, ahogyan a lány sem milyen az, amikor állapotos, és nem képes kontroll alatt tartani az életét a hangulatingadozásai miatt. Kérdés, mert "varázslatosan" érzi: Giorgio vagy ő van nagyobb bajban? Ezt meg majd New York eldönti, amikor már nem az általa tökéletességre való törekvés, hanem az igazság lesz számára fontosabb, ami akár tönkre is teheti, amiért nem bír már a szabályai szerint élni, és az általa festett kép meghazudtolja magát.
Priscilla Quintana
arcát viselem
Múlt
22:07 Későre jár, még a levegő is nehezebbnek érződik ma éjjel, és abból, hogy társa a magány, a csend ráadásul hangosabb minden szónál, Giovanna tudja, valami történt, oka van annak, amiért @Domenico Castelli kimarad. A magyarázatban viszont nem biztos, ennek ellenére mégsem toporzékol, nem küld kétségbeesett üzeneteket, amiért úgy hiszi annál ő józanabb gondolkodású, minthogy ép elméjét behálózzák a feleségeket ilyenkor általában csapdába ejtett téveszmék. Férjébe vetett bizalmát nem akarja hagyni megtörni, és ugyan nem kap megnyugtató figyelmeztetést, vagy hihető ürügyet, ami támaszt nyújthatna számára, nem szándékozik a legrosszabbra gondolni, amely még csak nem is a megcsalásban merül ki, sokkal inkább abban, hogy Domeniconak valami baja esett, esetleg Giovanna holnap már özvegyként ébred. Ez a legnagyobb félelme, és ha valaki megkérdezné mit utál legjobban a maffia velejárójaként, akkor határozottan erre tenné le a voksát, amiért sosem lehet biztos abban, hogy a holnap elvesz tőle, vagy még meghagy neki, ad még időt kettőtöknek.
22:42 Legszívesebben elszívna egy cigit, de valahogy most rágyújtani is fájdalmas lenne egyedül, és valójában nem az a nagy dohányos, aki erre akkora késztetést érez, inkább pótcselekvésként, egy rossz szokásként alkalmazza, amikor az idegei már kellően kivannak. Végül nem is gyújt rá, az átkozott bolondként megélt várakozási idő kitöltésére talál magának más elfoglaltságot, ami egy jól ismert, eddig mindig bevált módszerben merül ki. A munkába temetkezik, a legújabb ékszer kollekciójának tökéletesítésén dolgozik, majd eljön az a perc, amikor az indulatai akaratával szembe menve próbálják átvenni a hatalmat felette, és nem engedik továbblépni.
23:56 Úgy dönt megpróbál lepihenni, álomba kényszeríteni magát, ha már a napot nem tudja úgy zárni, ahogyan azt szerette volna, vagy legalábbis lazítana ő a gondolatain, viszont azok továbbra sem hagyják szabadon és békén. Gyötrik őt, gazdátlanul keresik a helyüket, amiért még mindig nem akar teljes teret engedni nekik, így éppen, amikor sikerülne elaludni, újra felriasztják a kétségek, melyek ezidáig sosem tudták birtokba venni.
1:25 Álmosan, fáradtan, igazából az elmúlt órákat követően a kialvatlanság minden fájdalmával együtt kel ki az ágyból, magára kapva szatén köntösét, és követi a zajt, amire ébredt, ami egészen a nappaliba vezeti. Ott pillantja meg a férjét alkoholtól elázottan, aki alig képes navigálni a mozdulatait, ugyanakkor nem is rest újabb pohár whiskeyt tölteni magának, aminek okán Giovanna karba fonja a kezét maga előtt. Megáll az ajtóban, testét a falnak támasztja, és így nézi őt részben dühösen, részben megkönnyebbülten, amiért legalább a férje él, és ezért képes kivárni, sőt máskor talán egy szót sem szólna, most mégis, amint Domenico figyelme az övé, hangot ad a nem tetszésének. - Látom jól szórakoztál. Jegyzi meg rosszallóan, elhúzva a száját, és mielőtt megállíthatnák érzelmei kitörésében, folytatja. - Tényleg nehezedre esett volna legalább egy üzenetet küldeni, hogy jól vagy? Hogy ne azon aggódjak szánalomra méltóan egész éjszaka, élsz-e még, vagy hogy a következő közös utunk vajon már csak a temetőbe visz majd? Mondja ki a nyilvánvaló problémáját a másiknak, erősen éreztetve azt mi nyomja a szívét, és miért nem aludt egy szemhunyásnyit időt sem, míg úgy látszik a másik kifejezetten jól múlatta el az idejét, ráadásul nélküle, mégha legbelül valahol érzi is ez nem teljesen így van. - Ne is mondj semmit. Érkezik a dühítő, sokat mondó válasz Domenico részéről, mintha meg se hallotta volna a neki szánt szavakat, és annak súlyát, amit végül képes egy legyintéssel elintézni, amire Giovanna kikerekedett szemekkel nézi a férfit, akibe beleszeretett, akinek igent mondott annak idején, miközben alig hiszi el, aki most vele szemben szenvedi le magáról részegen a cipőt, hogy ugyanaz az ember. Közben úgy tűnhet engedelmesen nem fecsérel el több szót, de nem azért teszi, mert erre kérték, hanem mert nem látja értelmét, helyette jobbnak véli fürkésző pillantásokkal a másikba megpróbálni belelátni, közeledni felé, megérteni mi járhat most a fejében. Elveszi Domenicotol a poharat, de nem iszik bele, csak lehelyezi a hozzá legközelebb eső szekrényre, amiért úgy gondolja se neki, se a másiknak nem tenne jót, és még mindig próbálja megfejteni a férje viselkedést, akit ezidáig, így szétcsúszva még soha nem látott. Elkapják egymás pillantását, ami sok mindent elárul, mégsem eleget, így amikor Domenico közelebb lép Giovannahoz ő jóhiszeműen veszi a közeledést, és nyúl a férfi arca után, megértést sugározva felé, amiért nem haragszik, de fáradt, kínzó napokon van túl ő is, ami nem hagyta nyugodni a benne zakatoló kérdéseket, melyek hiába vártak válaszra. - Te...Te... Kezd bele Domenico, miközben dühösen elkapja egyik kezével Giovanna vállát, míg a másikkal az állát, olyan elveszett, egyben veszett tekintettel, ami most először félelmet tud kelteni a feleségében. Giovannanak elakad a szó a torkában, mert ugyan ellenkezne, mégsem tud megszólalni, mindössze zavarodottan, és ijedten néz le a szorító kezeken a testén, majd a dühödt férje tekintetébe fúrja a sajátjait, amit nem ért, mintha csak ő hibázott volna valamit, és az agressziót most jogosan rajta töltenék ki. Mire feltudna szólalni Domenico már elengedi, és tébolyultan kezd hátrálni, végül ott hagyva Giovannat, ő már csak a dolgozószobájának kulcsra zárásának fülsüketítő hangját emészti. Nem érti. Semmit nem ért, lefagyva áll ott, ahogyan hagyták, és próbál feleszmélni, mialatt nem akar teljesen kiborulni, mégis az általában eszére hagyatkozó lány most a szívét követi, és indul meg a férfi után, de nem nyer bebocsátásra. Mintha csak hiába lennének a szavak, a dörömbölés, az érthetetlen káosz, ami magával ragadta őket. Dühében megragadja a whiskeys poharat, majd az ajtónak vágja, sikítva egyet fájdalmában, és lerogyik a földre, arcát tenyereibe temetve. Enged a könnyeknek, hagyja, hogy a gyengeség kis időre átvegye felette a hatalmat, majd amikor már úgy érzi elég volt, feláll, és mivel a rendetlenséget nem bírja, seprűért, és lapátért indul, a szarhalmot eltakarítva maga után. Mert ezt legalább eltudja tüntetni, az üvegszilánkokat, erre legalább tud magyarázatot találni, de minden más homályban kering körülötte, felemésztve őt a tudatlansággal.
2:03 Sok minden fut át az agyán, elkapja az úgy utált bizonytalanság, és szívesen hagyna itt mindent kilépve az áradatból, ami elsodorta, mégis akad számára maradásra bíró ok. Eszébe jut, hogy egészen másképp tervezte ezt az estét. Pezsgőt akart bontani, mégha ő már csak egy pohárkával is engedne az ünneplésnek, mégis kudarcba fulladtak a tervei. Nincs örömhír, abban sem biztos ez már annak számít, és míg ma megbizonyosodott arról, hogy terhes, a legkevésbé sem megkérdőjelezhetetlen abban, hogy a benne növekvő élet jó házasságba születik, vagy egy már az elejétől fogva rossz döntésen alapuló B opcióba, aminek mindig is érezte magát Giovanna. Ezt a megérzést csak megerősíti a dolgozószobából kiszűrődő hang, a sokatmondó tónus, amivel mégha részeg is Domenico, Giovanna tudja kinek szánja, kit szólít meg vele, és összeszorul a szíve annak gondolatán, hogy @Fiorentina Deluca , a húga, a férje első szerelme, nagyobb megértést tud adni számára, mint a felesége. Utálja a gondolatot, hogy neki lett kimondva a boldogító igen, az örökké, mégis Domenico nem első választottjaként háttérbe szorul, és mintha most, amit mindig is tudott, erősen gyűrűzné körbe, szorongatva őt, kipréselve belőle a maradék levegőt.
livin' in new york
Manila Calabrese ölelést küldött
Alfonso Deluca, Fabiola Pellegrini, Marcello Serra, Deborah Winchester and Domenico Castelli imádják a posztod
i need to be where you are,
for no reason at all or else I'll suffer withdrawals
we're still gonna lose?
★ hozzászólások száma ★ :
9
Re: Giovanna Deluca
Pént. Aug. 02 2024, 07:47
Gratulálunk, elfogadva!
Livin' in New York új lakosa
Kedves Giovanna!
Üdvözöllek az oldalon!
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Szeretném először megjegyezni, hogy mennyire gyönyörűen fogalmazol, a soraid szinte olvastatták magukat és még a végénél is olyan érzésem volt, hogy még akarom Nem lehet könnyű egy maffia feleségeként élni az életed, ami több szempontból is bizonyára nagyon sok elvárással és felelősséggel járhat együtt. Talán a kívülállók szemében úgy tűnhet, hogy semmi más dolgod nincs is, mint pénzt költeni, és otthon csendben várakozni a szerető férjedre, aki a nap végén majd boldogan zár a karjaiba, de a Te életed nekem egyáltalán nem tűnik ilyen pompásnak. Szenvedsz abban a szerepben, amelyet betöltesz, és hiába szeretnél kitörni, nem megy. Egy szerelmes, szeretetre éhes nő képes bármit elviselni azért a férfiért, aki számára az életet jelenti, úgy hiszem, hogy ezzel Te sem vagy másképp. Nagyon nehéz lehet azzal a tudattal, hogy a húgod volt az első szerelme a férjednek, az pedig még szőrnyűbb lehet, hogy tudod: még mindig beszélgetnek, és talán még sejted is, hogy valami más is lehet a háttérben. Bár én szívből remélem, hogy azzal kapcsolatban tévedsz, és valójában csak félre értesz valamit, ami meglehet, hogy félreérthetetlen, de... Te várod az Ő gyerekét, szóval ha nem épp a még meg nem született gyerek lehet az, ami egy családdá kovácsol benneteket, akkor semmi. Én nagyon remélem, hogy a férjed agresszív viselkedése csak egy egyszerű alkalom volt, amit az alkoholra lehet fogni, és abban is bízok, hogy ha megtudja, hogy állapotos vagy, akkor a hozzád való hozzáállása is változni fog. Ha meg nem.... talán néha áldozatot kell hoznod saját magadért, na meg persze most már a gyerekedért is, aki megérdemli, hogy szerető környezetben nöjjön fel. Színt és rangot majd egy admin ad neked, de addig is érezd jól magad, azt hiszem már nagyon sokan várnak rád. Köszönöm, hogy olvashattal!
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!