Először 2011-ben találkoztunk az egyetemen, utána időről időre újra egymás mellé sodort minket az élet. Részletesebben a múltunk darabkáit megtalálod az előtörténetemben, hogy miken is mentünk keresztül az elmúlt évek alatt. Mivel elég sok évet ölel fel az ismeretségünk és elég hosszú lenne mindent leírni, így itt nem részletezném minden momentumát a kapcsolatunkat, viszont szívesen egyeztetem és ötletek arról, hogy a leírtakon kívül mik történtek velünk.

2017-ben úgy volt, hogy megnősülsz, de végül lemondtad az esküvőt. Az oka bármi lehet, rájöttél, hogy még mindig szeretsz, esetleg hűtlen volt hozzád a mennyasszonyod, vagy csak az együtt töltött nap után ráébredtél arra, hogy nem szereted a másik nőt és nem akarsz ilyen kapcsolatban élni. (rajtad áll, ezek csak ötletek). Akkoriban is eltűntem, mert mart a bűntudat, hogy miattam hűtlen voltál hozzá és később jöttem rá arra is, hogy a szívem alatt hordom a gyermekünket. (Atlas 2018-ban született meg, te pedig 2022-ben szereztél tudomást róla, ahogyan én arról, hogy nem vagy házas) Akkoriban helyettem Clarát, a húgomat találtad otthon, amikor utánam jöttél, aki véletlen elszólta magát, hogy az egyetemi éveink alatt elveszítettem a babánkat és ezért hagytalak el egykoron. (Mai napig nem igazán tudom, hogy te mit is érzel ezzel kapcsolatban, mert nem nagyon beszéltünk róla. Ezt szívesen kijátszanám majd a jelenben, hogy ki mit is érez.)

2017-2022: Távozásomat követően lehettek kalandjait, ez rajtad áll, viszont ami biztos, hogy nem született gyereked más nőtől és soha nem házasodtál meg. Nem volt komoly kapcsolatod ebben az időszakban.

„Azon estén, amikor meg akartad kérni a kezemet egy hívást kaptál a kórházból, mert elütött egy autó. Ott voltál a családommal, aggódva vártad a híreket, de semmi biztatót nem tudtak mondani. Mindennap bejártál hozzám, meséltél és még a gyűrűt is felhúztad az ujjamra, mintha még ennyi idősen is hittél volna a mesékben, hogy a szerelem ereje képes bármit legyőzni, de én nem tértem magamhoz. 2 hétig feküdtem kómában, amikor pedig végre megtörtént a csoda, akkor jött az újabb hidegzuhany, mert kiderült, hogy nem emlékszem az elmúlt évünkre, nem emlékszem az okos és imádnivaló gyerekünkre. Arra emlékszem, hogy elvesztettünk egy gyermeket és arra is, hogy miként esett ezek után darabjaira az, ami köztünk volt. Neked viszont feltett szándékod a múltunkat felidézni és mindent elkövetni azért, hogy visszakapjam az emlékeimet, ezáltal ti is engem.”  

A történetünk innen indulna, hogy miként is szeretnek ismét egymásba, miként nyeri vissza Damla az emlékeit és lesznek újra egy család. Biztosan sok múltban átélt pillanat elevenedne meg a jelenben, illetve a boldog pillanatokon túl végre lehetőséget kapnának arra, hogy a múltban szerzett sebeket is megbeszéljék. Örülnék annak, ha nem csak a boldogság kapna helyet az életükben és nem lenne minden egyből tökéletes, hanem felszínre kerülne minden szennyes és fájdalmas érzés.

PB: Örülnék, ha maradna, mert sok a közös gif és kép. A név  csak ötlet, változtatható, direkt nem írtam nevet az ET-be, hogy ne legyen gond belőle, viszont szeretném, ha török neve lenne a karakternek. Ha a pb nem szimpatikus, akkor egyeztessünk róla.
Türelmes játékos vagyok, így nem gond, ha esetleg lassabb játékos vagy, csak kérlek, ezt előre jelezd, így én se fogok amiatt aggódni, hogy esetleg eltűntél.
Szeretném kérni, hogy csak akkor vidd el a karaktert, ha nem tűnsz el két kör után vagy egyeztetés közben. Nem szeretném mindig újra hirdetni, és kérlek ne tűnj el szó nélkül, mert annál rosszabb nincs. Megértem, ha elmegy az ember kedve idővel, vagy közbejön az élet, de akkor azt jelezd, hogy tudjam és ne várjak hiába.  
Nagyon várunk!