A barátai valószínűleg egyetlen egy szóval jellemeznék: Hurrikán.
Nem azért, mert amerre jár, arra pusztít - vagy legalábbis nem tudatosan hagy káoszt maga után -. Inkább azért szokták ezzel a névvel illetni, mert képes ezerrel pörögni már hétfő hajnalban is. Patrizia szeret élni és azt vallja, hogy minden alvással, kesergéssel eltöltött pillanat csak elpocsékolt idő. Persze vannak napok, amikor ő is bal lábbal, esetleg az ébresztő óra csörgése után öt perccel kel, de ezek a ritkábbak. Ő az a személy, akivel ha egy irodában dolgozol, szívesen ütnéd le, hogy ezzel levakard az arcáról a pozitivitás minden csíráját. Pedig nem tolja mások arcába agresszívan az ötleteit, csupán, ha elkapja a fonalat, akkor képes túlságosan rápörögni valamire.
Szeret kirándulni, szereti a természetet és a kihívásokat. Szabadidejében simán elindul akár egyedül is egy nagyobb túrára, de azt sokkal jobban  élvezi, ha barátaival, családjával töltheti az időt.
A bohókás, néha már-már idegesítő személyisége mellé társul az elhivatottság. Mivel nem kőgazdag családból származik, már tizenéves korában megkereste a ruhára, kávéra és szórakozásra valót. Családja felé tisztelettel és szeretettel fordult és fordul a mai napig.
Könnyedén nyit mások felé, viszont nehezen fogad a bizalmába. Szeret saját tapasztalatai alapján megítélni másokat, így nem tudják elrettenteni egy-egy embertől a rossz pletykák, illetve nem áll pozitívabban valakihez, mert mások azt mondják róla, hogy jó fej.
Húszas éveiben már kitombolta magát, nem volt olyan hétvége, amikor ne jutott volna el egy-egy nevesebb partiba, de ezen oldala mára már átformálódott. Most már sokkal többre értékeli, ha összeülnek, sütögetnek, boroznak vagy csak beszélgetnek a barátaival.

- Boldog születésnapot padre - nyom édesapja arcára egy nagy csókot és szeretetteljesen öleli meg az öreget. Tudja jól, hogy nem szereti a születésnapját és azt sem, ha munkahelyén zavarják, de ez a nőt sosem érdekelte igazán. - Ne duzzogj, örülj neki, hogy nem meglepetés parti vár valamelyik irodában - neveti el magát, ahogy leteszi apja kedvenc süteményét a pultra. Látja rajta, hogy kissé fáradt, amit annak tud be, hogy megint itt éjszakázhatott. Nem szereti, amikor az édesanyjával fasírtban vannak, de az évek alatt már megtanulta, hogy mindig találnak utat egymáshoz.
- Anya megint a kiállhatatlan, annyi dolgom van, hogy élni sem hagytok korszakát éli? - Antonia soha nem panaszkodna a nőre, akivel immár 35 éve házasok. Szeretik és tisztelik egymást, s már olaszos vitáik gyakran túlontúl mennek, lányuk még így is azt kívánja magának mindig, hogyha majd egyszer véletlenül elkapja őt valaki, akkor úgy szeresse őt, mint ezek ketten. A férfi csak sóhajt, majd elfújja a kókadozó gyertyát, melynek viasza már jócskán ráfolyt a süteményre, s még mielőtt szólhatna bármit, csörren a telefon, melyet muszáj felvennie, hiszen egy hotelt próbál életben tartani még akkor is mikor Patrizia és hasonszőrű hurrikán édesanyja az idegeire mennek.


- PATRIZIA, gyere kislányom segíteni - ha anyja a teljes nevén szólítja, akkor mindig összerezzen egy pillanat alatt, hiszen legtöbbször azt jelenti, hogy bajban van. Sebes lépésekkel érkezik meg a raktárból, ahol éppen azt próbálta felmérni, hogyan állnak a dekorációs készletek. A kép, ami elétárul egyszerre bámulatos és meghökkentő, ugyanis nem emlékszik arra, hogy anyja valaha is készített volna már ekkora virág monstrumot.
- Mamma, ha ez ráddől, kinyúlsz - lép oda, hogy megtartsa a kissé ingadozó építményt. Kétségkívül gyönyörű, számára kicsit giccses és túlzás, de az anyja munkája, s tudja jól, hogy minden szeretete benne van.
- Nem kell kimondanod, túlzás. Tudom én is, de ezek az újgazdagok nem bírnak a pénzükkel és mindennel fel akarnak vágni. Most nézd meg, hogy lehet ezt a két virágot választani? Teljesen ütik egymást - nevetve bosszankodik a nő, mert teljesen tisztában van azzal, hogy ez mennyire nevetségesen nagy és nem illik bele az ő világukba. De hiába próbálta megmagyarázni a megrendelőnek, hogy ez így nem lesz jó, ő közölte, hogy ameddig ő fizet, addig az lesz, amit kér. Arina okos nő, a virágkötés fortélyát még édesapjától tanulta el, ahogy azt is, hogyan kell bánni a vásárlókkal. Belőlük élünk - hajtotta mindig az öreg és ezzel azt tanította neki, hogy van, amit rájuk kell hagyni.
A nő mindig is remélte titkon, hogy lánya majd átveszi tőle az üzletet, amikor már kezei és energiája nem bírják, ezért kérte meg őt már kislánykorában is, hogy segítsen. S bár valószínűleg ez nem fog megtörténni, Patrizia végtelen hálával tartozik édesanyjának, mert rengeteget tanult tőle arról, hogyan bánjon az emberekkel, még a legkiállhatatlanabbakkal is.


- Ne állj vele szóba, ő egy Pellegrini - figyelmezteti őt barátnője, aki nincs azzal tisztában, hogy Patrizia már ismeri a feléjük közeledőt, hiszen nővérével és édesapjával is volt már egy-két üzlete. A nő csak elmosolyodik a szavakon, mert jelentésükkel teljesen tisztában van. Ismeri ő is a történeteket, olvasott már cikkeket és tudja jól, hogy mennyire nem egy világban mozognak. Nem is vágyott ő ebbe soha, csupán a véletlen műve volt az, hogy már többször sikerült helyet találnia a Pellegrini család számára.
- Patrizia - nyúl kezéért a nála pár évvel fiatalabb, már-már kisfiúsan sármos és jóképű Tiziano, hogy nyomjon rá egy apró csókot, a nő pedig hirtelen tizenéves tininek érzi magát, olyan zavarba kerül ettől a gesztustól. Pedig nem az a fajta, akit könnyedén zavarba lehet ejteni. Bájosan - nem rájátszva- köszön vissza, melynek köszönhetően a szavak csak úgy áradnak egymás felé mindkét féltől. A figyelmeztetés ellenére az este folyamán, nemhogy nem kerüli el a Pellegrini fiút, de éjszakába nyúlóan, felszabadultan cseveg vele. Ez pedig tökéletes alapja és kezdete annak, hogy a napok, hetek haladtával lassacskán egy párrá alakuljanak.
Így jut el Patrizia arra a bizonyos Deluca partira, amely nem csak pompájában múlja felül minden képzeletét, de egy sokkal veszélyesebb végzettel találkozik össze, mint Tiziano Pellegrini.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Imádom ahogyan a váalsztott PB-d arcáról visszaköszön a pozitív kisugárzás amit lapodban is olvashattam. Amikor hozzás hasonló emberekkel találom szembe magam, egyrészt mindig irigykedem amiatt, hogy mennyire képesek vagytok az élet pozitív oldalát látni. Másodsorban mindig azt kívánom, hogy bárcsak sokkal de sokkal több hozzád hasonló jellemű ember szaladgálna a nagyvilágban
Kíváncsian várom, hogy milyen sorsot szánsz a hölgynek, mennyire borul fel az élete, valami azt súgja, hogy a Pellegrini család még gondot fog okozni neki
Színt és rangot admintól kapsz majd, de addig is menj és foglalózz hogy aztán bevehesd a játékteret a pozitiv energiáddal.

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!