Szálloda- és vendéglátásmenedzsment, High School of Hospitality Management (New York)
Foglalkozás
- Aunt Marie's ex-ügyvezetője - saxomuch énekese - zenei menedzser - dalszerző, szövegíró (- modell, de csak Evinek)
Hobbi
Munkamániás. Zene hallgatás, éneklés, gitár/dob, sportolás, vezetés, főzés, olvasás
Moodboard
Művészet
csoporthoz tartozom
Jellem
„Feel like a brand-new person but you'll make the same old mistakes...” Makacs. Mindig. Mindenben. Elég jó emberismerő, így általában ki tudja védeni mások áskálódásait, szurkálódásait, hogy ne érjék csalódások. Ha mégis megtörténik, haragtartó típus, és baromi nehéz kiengesztelni. Bár ha üzletről vagy saját magáról van szó, akkor iszonyatosan spórolós (egy-két kivétellel!!), de imádja megajándékozni a szeretteit, akár drága ajándékokkal is. Nem érdekli a divat, a márkák, hogy mások mit gondolnak róla vagy a stílusáról. Nem azért dolgozik, hogy a ruhatárával szórakozzon, és hogy a "legmenőbb lépők" sorakozzanak a polcokon. Nem csinál ilyenekből presztízs kérdést. Ha kiszabadul a munka világából, néha inkább egy igazi "csövesbánat" benyomását kelti az összeturkált gönceivel. Segítőkész és önzetlen. Jó társaság, tartalmas beszélgetéseket lehet vele folytatni, ha valaki kellő időt szán rá. Anélkül inkább csak hallgatag. Mivel nem oszt meg túl sokat magáról, így rejtélyesnek tűnik, pedig valójában csak nehezen nyit mások felé. Utálja a pletykát, bármilyen titkot rá lehet bízni. Szereti a kényelmet, az élvezeteket, de csak mértékkel. Imád enni és aludni. Időnként nagyképűnek tűnhet a látszólagos magabiztossága miatt, de valójában szerény, és tudja, honnan jött. Igyekszik tekintettel lenni mások érzéseire, körülményeire. Békére, harmóniára törekszik, konfliktuskerülő.
„They say people never change but that's bullshit, they do. Yes, I'm changing, can't stop it now. And even if I wanted, I wouldn't know how...” Két lábbal a földön típus. Szívesen tanul, fejlődik, képezi magát. Utál várni, rendkívül türelmetlen, de képes eljátszani az ellenkezőjét. Nem kényes. Szenvedélyes természete ellenére az észérvek hatnak rá a legjobban, és ő is ezzel próbálja befolyásolni a környezetét. Csökönyös, de nem erőszakolja rá az akaratát másokra. Jó a probléma felismerő és megoldó képessége. Szinte már egészségtelenül karrierista és ambíciózus. A munkájának él, már-már hobbinak tartja. Az üzleti életben megfontolt, óvatos, jól bánik a pénzzel, nem szórja. Időnként rémesen manipulatív, és ha bekattan a szemellenző, akkor számára a cél szentesíti az eszközt. Mindig tudja, mikor, kinek, mit kell mondani, kivel hogy kell viselkedni. A szakmájában elengedhetetlen, hogy mindenkivel, vendéggel, alkalmazottal, partnerrel megtalálja a közös hangot, jó benyomást keltsen a legrosszabb napján is. Szereti a kihívásokat, ha akadályokba ütközik. Nála az oda vezető út mindig érdekesebb, mint az elért végeredmény, a megszerzett jutalom. Ha elérte a célját, onnan már nem túl érdekes többé, nincs benne izgalom, adrenalin. Utálja, ha mások akarják beosztani az idejét, ha váratlan dolgok jönnek közbe. Sokoldalú. Kiváló stratéga, érthetően magyaráz, nem bonyolítja túl barokkos körmondatokkal, azzal próbálva leplezni a hozzá nem értését, mint a legtöbben. Sosem akar többnek tűnni, mint ami valójában. Tisztában van a határaival.
„The only one who's really judging you is yourself. Nobody else...” Igazi művészlélek. A racionalista vezető mellett van egy empatikus, érzékeny, álmodozó oldala is, amit leginkább a zenében tud kiélni. Dalokat ír, zenét szerez, fellép a kis sufni tunning bandájával. Érzelmes, gyengéd, de gyakorlatias. Ha olyan személlyel találkozik, rajongásig, megszállottan tud szeretni. Ezmellé féltékeny típus. Nem arról van szó, hogy ne bízna a partnerében, sokkal inkább a világban, és egyszerűen csak ilyen. Mondhatni birtoklási kényszeres. Higgadt típus, elvan magával, egy valódi introvertált. De időnként bekattan nála az örökmozgó hiperaktivitás, és minden extrovertált személyt megszégyenít. Hamar a társaság középpontjában tudja találni magát, pedig nem volt szándéka. Vannak dolgok, amikben nagyon kocka tud lenni. (filmek/sorozatok, könyvek, zene, játékok, popkulturális utalások) Viszont, ami nem érdekli, nem az ő világa, az tényleg nagyon nem érdekli. Kár az erőfeszítésért.
Joe Keery
arcát viselem
Múlt
Az év fiatal vezetője 2023.[vendéglátás/turizmus kategória] Remington Fellowes (Aunt Marie's ügyvezetője, 30 éves)
Honnan jött nálad a vendéglátás? A szüleid is szakmabeliek? Nem. Az apám állatorvos egy evanston-i állatkórházban, anya tanárnő. Ennél távolabb nem is állhatnának a vendéglátástól. Viszont anya bátyja a feleségével üzemeltetett egy kis családias vendéglőt néhány kiadható szobával. A testvéreimmel elég sok időt töltöttünk ott, és egyébként tökre élveztük. Talán épp az ő hatásukra, de mindig is úgy éreztem, hogy nekem a vendéglátás/szállodaipar területén kell elhelyezkednem, pedig hozzáteszem, sosem voltam egy szószátyár, szociális típus. Sőt. Az embereket kifejezetten kerültem, ha tehettem. Hülyén hangzik ebben a szakmában, de fáraszt, ha túl sokáig kell jópofiznom olyanokkal, akiket a hátam közepére sem kívánok. Olyankor jön a diplomatikus hallgatás és az erőltetett, kínos mosolygás. Nincs is sok barátom. Mindig megválogatom, hogy kikkel veszem körül magamat. Az életben és a munkában is.
A testvéreid nem követték a példádat? Van két húgom, de ők mind más területen találták meg önmagukat. A vendéglátás nem ismer se hétvégét, se ünnepet, így nehéz összeegyeztetni a magánélettel. Nekik ez nem jön be.
Tehát eredetileg nem idevalósi vagy, hanem Evanston-ból jöttél. Igen. A középiskoláig ott töltöttem a gyerekkoromat.
Miért New York, és miért nem mondjuk Chicago? Túl nagy a szél? Neem. Tény, hogy Evanston és Chicago is híres a gasztronómiájáról, de New York mégis csak New York. Tudod... Times Square, Central Park... A new york-i HSHM-re jártam szálloda- és vendéglátásmenedzsment szakra, aztán itt ragadtam. Az iskola befejezése után nem mentem vissza Evanston-ba, hanem elcuccoltam otthonról és ténylegesen New York-ba költöztem. Először haverokkal béreltünk közös albérletet, aztán amikor már jobban álltam anyagilag, külön cuccoltam és azóta is egyedül élek Queens-ben. Nem mentem mindenféle spéci egyetemre, hanem inkább rögtön dolgozni kezdtem. Az iskolapad, a korlátok közé szorítás, az értelmetlen számonkérés nagyon nem az én világom.
Nem bántad meg? Hogy nincsenek plusz papírjaim, amivel tapasztalat nélkül ugyanúgy kitörölhetném a seggemet? Nem, dehogy. Azokat az éveket hasznosan töltöttem. Mire mások kikerültek az iskolából, én egész jól megalapoztam az életemet: már volt munkám, tapasztalatom, saját pénzem.
Akkor te a HSHM mellett is inkább dolgoztál, mint buliztál? Ehhhh... hagyjuk? Én is benne voltam a bulikban meg minden, de elég céltudatos típus voltam. A suli mellett kisegítő melókat vállaltam, mint beugrós pincér vagy szakács. Tapasztalatot akartam szerezni a szakmában és nyilván pénzt keresni. Sosem éltünk rosszul igazából, de önálló életet szerettem volna, minél előbb a saját lábamra állni és nem a szüleimtől kunyerálni. A szünetekben például, amikor hazautaztam, a nagybátyáméknál dolgoztam.
Ezzel a törtető, munkaorientált mentalitással nem is csoda, hogy ilyen szép karriert futottál be ilyen extrém rövid idő alatt. Pedig nem volt tervben. Szóval nem mondanám azt, hogy szándékosan törtettem. Nagyképűen fog hangzani, de egyszerűen csak a legjobb voltam, és ezt értékelték. Megfordultam két-három helyen, míg nem az Aunt Marie's-be mentem át pincérnek. Néhány év múlva üzletvezető lettem az étteremben, később úgymond a tehetségemmel, az eszemmel és a rátermettségemmel feltörtem az ügyvezető posztra. Azóta nem csak az étterem, hanem a szálloda is a kezem alá tartozik. Az sem utolsó, hogy a tulajdonossal nagyon jó viszonyban vagyunk, és úgy globálban a helyet is imádom. Szinte olyan, mintha a sajátom lenne. Így könnyű szívvel-lélekkel, nonstop ezt csinálni, még ha lemondásokkal is jár.
Hogy van így magánéleted? Leginkább sehogy. De annyira nem munkaként tekintek rá, így nem vészes. A családommal időnként szoktak „vitáink” lenni, hogy ez mennyire jó így vagy sem. Majd ha már nem tesz boldoggá, abbahagyom és váltok.
Úgy tudjuk, hogy egy zenekarban is játszol. Azt hogyan tudod összeegyeztetni ezzel? De jók az infóid. Gondolom már késő letagadni. Komolyra fordítva. Sokszor azt kívánom, hogy egy nap bárcsak több, mint 24 órából állna, de egész jól tudom menedzselni a dolgaimat. Igazából megszokás kérdése. Ott vagyok a próbákon, néha vannak kisebb fellépések. Ez csak egy hobbi, nem akarom véresen komolyan csinálni.
Vezetőként nap, mint nap emberekkel tárgyalsz, irányítod őket. Hogy állsz a színpadi jelenléttel? Nem voltak nagyra törő vágyálmaim a zenész szakmában, ahhoz óriási mák és kedvező csillagállás kellene, hogy befussak. Kisebb közönségnek zenélünk. Ilyen romkocsma szint. Jobb is. Komoly tömeg előtt esélyes, hogy belehalnék a lámpalázba. Időnként így is vannak testen kívüli élményeim.
Honnan jött a zene? Már gyerekként is vonzott. De tudtam, hogy arra lehetetlen lenne a megélhetésemet alapozni. Magamról amúgy sem tudtam eldönteni, hogy mennyire vagyok tehetséges vagy nem, inkább csak próbálkozok. Szeretem ezt csinálni, és igyekszem fejlődni, amennyire az időm és a házi körülmények engedik. Az apám egyik kollégája szintén amolyan hobbizenész, és anno ő és a bandája tanítgattak gitározni és dobolni, amikor még Evanston-ban laktam.
A bandában viszont énekelsz. Igen. Nevezzük annak.
Hogy alakult meg a saxomuch? Az első komolyabb munkahelyemen ismerkedtem meg az egyik törzsvendéggel. Tök jó fazon volt, rögtön egy hullámhosszon voltunk. Leginkább a zene imádata volt a közös témánk. Később az ő barátaival alapítottuk meg a saxomuch –ot.
Ami egy időnként retro, pszichedelikus/indie rock-ot játszó formáció. Nehéz kategorizálni, mert mindig rákapunk valamilyen hangzásvilágra, mindig más az inspiráció, de talán ez írja le a legjobban.
Más vagy a színpadon, mint a való életben? Nem tudom. Biztos. Ezen még sosem gondolkodtam.
Tehát a zenei karrier kiépítése azóta sincs tervben? A vendéglátós szakmában ezután már úgyis csak a saját étterem nyitás következik. A zenei karrierem tökéletesen megfelel így is. Saját éttermet szintén nem tervezek nyitni. Szeretem azt, ahol most vagyok, amit most csinálok. Nem cserélném el egy saját üzletre sem. Sokan nem is gondolnák, micsoda pénzeket kell beletolni, hogy egyáltalán egy alap szinten működjön. Nekem ez nem hiányzik.
livin' in new york
“Generally the best things in life are also the worst things in life. It’s just like how people’s best qualities are always their worst qualities. It’s also a little hard, too, but I’ll take it. In terms of hard things, the opportunities are worth it.” - J.K.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Először is, kérlek ne haragudj, hogy a figyelmetlenségem miatt kimaradtál a sorból Nagyon tetszett a történet, amivel Remington bemutatásra került, az interjú nagyon ötletes megoldás, igazán részletesen meg sikerült ismerni belőle a fiatalembert. A kitartás és céltudatsság minden életkorban igazán becsülendő tulajdonságok, ezeknek hála, már egészen fiatalon sikeres vagy a szakmádban és olyan életet élhetsz, amiről sokan csak álmodoznak. Azt hiszem nem túlzás kijelenteni, hogy ténylegesen a munkád az életed, neki szenteled minden idődet és elhivatottságodat, de nem hiányzik semmi más az életedből? Nem könnyű egtyensúlyozni a munka és magánélet között, de ha valaki annyira elhivatott és kitartó, mint amilyen te is vagy, ennek is megtalálnád a módját. Ki tudja, talán meglepődnél, hogy milyen érdekességeket és kellemes meglepetéseket tartogat még neked a sorsod, csak elég nyitottnak kell lenni hozzá Végezetül még engedd meg, hogy kicsit rajongjak a választott PB után egyszerűen tökéletes választás ehhez a hanyag, laza külsejű, de nagyon céltudatos fiatal férfihez Színt és rangot admin ad majd, de addig is foglalózz és mehetsz is játszani.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
The fastest way to break the cycle of perfectionism & become fearless mother is to give up the idea of doing it perfectly - indeed to embrace uncertainty and imperfection.
Kezdőlap
egyszerűen tökéletes választás ehhez a hanyag, laza külsejű, de nagyon céltudatos fiatal férfihez 
