A hibátlannak tűnő felület mögött vajon tényleg egy angyalka bujkál vagy a pokol ezer ördöge feszíti szét belülről alabástrom bőrét szabadságért könyörögve és jobb híján csak alattomos gondolatokkal mérgezik eszméjét? A kreatív elme sosem lehet egyszerű, mindig feszegeti saját maga, közvetlen környezete és a külvilág határait. Hanyagul kezeli a szabályokat, hiszen azok csak addig vannak érvényben a számára, míg nem akadályozzák a célja elérésében.
Sosem kegyetlen szemtől szemben, az elegancia aranyszínű porával hinti meg még a nyers véleményét is, amitől az emberek sosem gondolják lekezelőnek vagy ellenszenvesnek. Éppen ellenkezőleg. Kedvelik a közelségét, hiszen amilyen rideggé tud válni egy nézeteltérés során éppen olyan melegséggel tudja ápolni számára kedves kapcsolatait.
Önző és sokszor birtokló. A sok testvér nem jószívű osztozkodásra tanította, hanem sokkal inkább irigységre, amit manapság már ügyesebben leplezi, kiskorában ez azonban komoly hisztérikus rohamokat váltott ki belőle. A korral ez azonban már sokkal jobban kezeli az ilyen jellegű érzelmeit.
Nem szűkszavú, de sosem jártatja a száját feleslegesen. Megválogatja, hogy kivel és mit oszt meg, hiszen pontosan tudja, hogy az információ hatalom. Ő pedig sosem adna csőre töltött fegyvert megfontolatlanul más kezébe, főleg ha azzal egyenesen őt magát vehetnék célba.
Könnyed társaság. Hamar alkalmazkodik az emberekhez és általában gyorsan találja meg a közös hangot másokkal, ami miatt sokan kedvelik. Jó a humora és szeret hangosan sokat nevetni, így azokat kedveli, akik ezt el is tudják érni nála.
Céltudatos és törekvő. Mindig a saját feje után megy és ha valami mellett elhatározza magát, akkor nincs az a földi erő, ami visszatarthatná.

Anya szükségesnek érzi, hogy körülbelül 10 percenként bejelentse az éppen aktuális időt, mintha csak nyomatékosítani akarná bennem, hogy véleménye szerint el fogok késni, ez azonban sosem volt szokásom és nem is ma fogom bevezetni ezt az életembe.
-Csak 5 percet adj, kérlek, nyugalomban!-kiabálok neki vissza a bezárt ajtómon keresztül. Minden egyes alkalommal, amikor emlékeztet, hogy mennyi idő van még kiesek a ritmusból és elveszítem a fonalat, ez pedig azt jelenti, hogy újra és újra elölről kell kezdenem a poggyászom ellenőrzését. A telefonos listámban sorra kipipálok mindent, miután a két szememmel is láttam már elcsomagolva majd a cipzárt behúzva emelem le a termetes bőröndöt az ágyamról mielőtt a fogóját kihúzva indulnék el kifelé, ha nem ütköznék szinte össze az ajtón belépő édesanyámmal.
-Ottie!-csattan rám úgy, mintha ez az én hibám lenne.
-Anya!-Hasonló hangsúlyban szólok én is rá.
-Ne hívj így, kérlek, tudod, hogy nem kedvelem és mielőtt újra bejelentenéd a pontos időt. Kész vagyok, mehetünk!-Két kezemet a vállaira helyezem elengedve a bőröndömet és irányba fordítom őt, hogy mehessünk.
A kocsiút alatt végig sorolja nekem, hogy mire figyeljek majd oda abban a fene nagy városban azon kívül, hogy leginkább mindenre. A 25 éves lányának elmagyarázza, hogy ne álljon szóba idegenekkel miközben én előhúzom a táskámból a kis tükröm és megigazítom a rúzsomat.
-Ot.. Linnie! Figyelsz te rám?-Kérdőre von holott inkább neki kellene az útra koncentrálnia.
-Figyelek, anya! Ne beszéljek idegenekkel, a cipőm mindig legyen bekötve és 20 fok alatt legyen sál a nyakamban.-Lopva pillantok rá egy pimasz mosolyra húzva vörös ajkaimat.
-Jajj te lány.-Hüledezik és érzem, hogy már most elkönyvelte, hogy mennyire rossz ötlet volt  engem elengednie. Azzal azonban teljes mértékig tisztában van, hogy visszatartani aligha tudott volna. Felnőtt vagyok és a saját pénzemből utazok.
-Puszilom Remyt és ölelgesd meg helyettem.-A lelkemre köti, hogy fizikailag is éreztessem a testvéremmel a család egyöntetű szeretetét holott tudja, hogy nem kifejezetten vagyok az ölelkezős fajta. A puszi még belefér, de nehezen viselem a kötelező jellegű fizikai kontaktust, amiből a reptéren kijut nekem bőven anya körém fonódó karjai képében mielőtt végre utamra enged.
Nem nézek rá vissza, mert tudom, hogy azzal azonnal könnyeket csalnék a szemébe, pedig úgy tudja, hogy csak két hétre tervezek elutazni látogatóba a testvéremhez. Ez azonban csak részben fedi a valóságot. Szeretnék egy szalont nyitni New Yorkban, de amíg nincs semmi biztos a kezemben, addig a számon is lakat van.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Olyan vagy, mint egy veszélyes kis forgószél, amiből nem néznek ki nagy rongálást, mégis képes volna fákat kicsavarni, és autókat dobálni odébb. És ez a veszély most éppen New York felé tart sokak nagy örömére - még ha talán egyelőre nem is mindenki tudja, hogy mire is készülsz, miféle terveid vannak.  

Azt mondod, önző vagy, birtokló, törekvő, számító, aki szereti a kezében tartani a hatalmat, egy ravasz kisördög lakik benned, mégsem lehet nem imádni, hiszen mindeközben abszolút elbűvölő vagy, és manapság már amúgy sincs abban semmi rossz, ha egy nőnek nagyratörő tervei vannak az életben.  

Nem tartalak fel tovább, mert egy kisebb hadsereg vár rád nagyon, nem húznék ujjat velük.    

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!