Hála a szüleimnek rengeteg olyan barátra tettem szert, akikre igazság szerint nem is volt szükségem. De elvárás volt, hogy egy éppen aktuális üzlettárs fiával, lányával össze haverkodjak, ők mindig is jó fejnek akartak tűnni mindenki előtt és ennek feltétele volt, hogy én is az legyek. Jó ideje nem vagyok már a bábjuk ilyenekben, de egy-két ismertség megmaradt, és nem vagyok én semmi jó ellen, egy jó bulira mindig vevő vagyok, és a hétvégém pangott az ürességtől. Pontosan nem tudom ki is szervezi és azt sem mi az alkalom, de jött az értesítés a telefonomra, így ott leszek, még az is lehet nem egyedül térek haza. Elkészültem és el is indultam,előtte próbáltam kideríteni mire is megyek, szülinap, legénybúcsú vagy egyéb más, de nem jöttem rá, mindenesetre fogtam egy üveg jó whiskyt és beraktam egy csicsás ajándék zacskóba,hogy ne menjek üres kézzel. Kifizettem a taxit és beléptem a helyre, a zene már bömbölt, a hangulat még közel sem volt a tetőfokán, de pont ezért jöttem, hogy kicsit felpörgessem az estéjüket. A tömegben kerestem az ismerős arcokat, jó csajok, sok fiatal, minden ami egy ilyen estéhez kell. A pult felé indulok, hogy megalapozzam az estémet egy kis itallal, sörrel kezdek, nem akarok egyből belekezdeni az ivászatba, ma lehet inkább vadásznék,mint vedelnék, de ez bármikor változhat még. A DJ pult mellett lányok táncolnak fokozva a hangulatot, már késő van, így eléggé megtelt a hely, de a buli témáját még mindig nem értem. A pultnál állva látok meg egy már jól ismert srácot, sokszor járok a szórakozóhelyére bulizni, ott találkoztam vele, felé veszem az irányt. - Caesar Harlow? - üdvözlöm, majd nyújtom a kezem a köszöntésére. - Nem tudtam, hogy te is itt leszel. - megvakarom a tarkómat és közelebb hajolok hozzá,hogy ne hallja mindenki, mekkora egy paraszt vagyok valójában. - Te tudod mit ünneplünk most? - várva a válaszát lehúztam egy kortyot a sörömből.
A sok ismerős ára, hogy mindenféle rendezvényen jelen kell lenni, különben az emberek a lelkükre veszik, hogy nem jelensz meg. Szinte minden hétvégére jut valami, ha más nem akkor egy 'rég lógtunk csináljunk valamit' meghívás mindenképp befut, bár azokat szoktam a leginkább visszautasítani, hiszen csak azért, mert valaki unatkozik még nem hagyom ott a saját munkahelyem vezetését. Akkor jöjjenek hozzám és akkor együtt is vagyunk és a dolgom is tudom csinálni. Most azonban születésnapja van Gavinnek, akit már jó pár éve ismerek egy közös utazásnak köszönhetően, így erre nem volt pofám nemet mondani. Legalább a csajok is azt művelnek az Emperorban, amit csak akarnak. Szükségük van néha ilyen napokra is. Legalább megszokják, hogy nem vagyok mindig ott, hogy kimentsem a seggüket, amikor felerősödik a forgalom. Kocsival érkezem, amit aránylag közel le is tudok tenni, így nem kell sokat sétálnom. Soron kívül jutok be. Vannak előnyei annak, hogy ismerik az ember nevét itt-ott a városban. Az első utam a Gavinhez vezet, akit felköszöntök és átadok neki egy üveg pezsgőt. Ünnepeljenek csak. Zsebre tett kézzel futok végig a szokásos 'hello haver mi van veled?' kötelező körökön. Amikor valaki megszólít a hang irányába fordulok. -Csáó Max.-mosolyodok el és kezet fogok vele. Maxim Wood sokat jár hozzám bulizni, szinte már törzsvendég, igazi játékos, de végülis aki megteheti.. az meg is fogja tenni. -Van, amit nem lehet visszautasitani.-bólintok. Kérdésére felnevetek. Ismerős. -Gavinnek van szülinapja. A 25.-biccentek egyet a fejemmel Gavin irányába, hátha így könnyebben össze tudja rakni a képet. Én nem hibáztatom. Nehéz számon tartani a sok eseményt. -Mi helyzet egyébként? Egy ideje nem láttalak.. már aggódtam, hogy valami csaj elkapott..-tudom, hogy esélytelen és az is lehet, hogy csak elkerültük egymást.. mostanság volt pár nap, ami kiesett.
[size=13] Gavin, hát persze, emlékszem rá, de ő nem az én barátom sokkal inkább egy csajé, aki egyszer hónapokig követett, egy éjszaka után. Még most is borsódzik a hátam ha belegondolok, hogy az a nőszemély állandóan velem akart lenni. Egy ideig kavartam vele, hogy lenyugodjon, majd a legrosszabb formámat mutattam neki, és talált magának valami normális pasit, elvileg. Abban a kis időben ismertem meg a szülinapost, aki ezek szerint azóta sem vett le a baráti listájáról. Jó tudni, hogy nem a szüleim ismertsége, mert akkor egy kicsit mégiscsak viselkednem kellene. Gyorsan körbenézek, de nem látom a lányt, egyenlőre, lehet Gavin sem bírta már az állandó nyavajgást és offolta a csapatból. - Még jó, hogy hoztam ajándékot, oda is kellene adnom neki. - mutatok a kis zacskóra a kezembe, de lerakom egy asztalra, hosszú még az este lesz időm neki átadni. - Nincs olyan csaj,aki be tudna hálózni haver.. - legyintek. - Sokkal inkább a lakótársaim, állandóan más helyen próbálkoznak becsajozni és én vagyok olyan kedves, hogy általában velük tartok. - tényleg régen voltam már nála, éppen ideje lenne, valami jó kis bulit adni ott. - Milyen a felhozatal nálatok? - kacsintok rá, hogy értse nem a piákra vagyok kíváncsi. Lassan fogy a söröm, túl lassan, már szinte meleg, így inkább visszaadom a pultosnak és kérek valami erősebbet, de rá bízom mit ad, nem válogatok. - Te nem iszol valamit? - kérdezem miközbe megint felé fordulok. Megkapom az italom, és beleiszok, de majdnem vissza is köpöm. - Hát ez borzasztó. - visszarakom a pultra, de nem kérek ki újat. - Olyan jó, hogy találkoztunk. Te figyelj, egész véletlenül nem akarsz lefeküdni az egyik barátnőmmel? - lehet kicsit túl laza, saját stílusban kérdeztem meg ezt a cseppet sem hétköznapi kérdést, így megpróbálok finomítani a dolgon, hogy ne nézzen stricinak. - Gondjai vannak, rohadtul kellene neki valaki és velem nem hajlandó hazajönni. - nevetem el magam. Az arca sok mindent elárul, de sosem voltam jó kerítő, igazából még soha, így ez a legkönnyebb módja számomra, hogy rákérdezzek, saját magam módján.
Gyorsan felvilágosítom, hogy minek is gyűltünk elvileg itt össze. Bár ezek szerint neki ez csak pofavizit. Nem mondanám, hogy Gavin a szoros baráti körömbe tartozik, de ez nem azt jelentette, hogy kihagyhatom a buliját. Ráér még felköszönteni Gavint... most hogy már tudja, hogy elvileg ezért van itt. -Na jól van már aggódtam, hogy egy újabb jó katona elesett, de így már mindent értek-nevetek fel. -A felhozatal? Príma.. mint mindig..-bólogatok elégedetten. -Olyan pultoslányt újítottam, hogy sírni tudnék a gyönyörűségtől.. az a test baszd meg... úgy elkaptam az első estéjén, hogy azóta nem tudok úgy ránézni, hogy ne lássam magam előtt ruha nélkül...-igaz, hogy azt beszéltük, hogy kussolunk a dologról, de Max szerintem egy elég távoli pont ahhoz, hogy végre elmesélhessem valakinek. Mi játékosok vagyunk. Megértjük egymást. Ez persze nem azt jelenti, hogy szarul bánnék a lányokkal, mindenkivel előre tisztázom, hogy nem leszek a hercegük, így nem is várhatnak tőlem többet. -Nem, kocsival vagyok..-rázom meg a fejemet. Ez mindig egy jó kifogás, hogy miért nem iszok. Amikor kér magának egy új piát, és látom az arcát már tudom, hogy ma valószínűleg ő sem fog itt többet inni. Nem értem az ilyen helyeket. Legalább az éjszaka elején adhatnának normális piákat. Hajnal kettőtől már nem érdekli az embereket, hogy mit isznak, de ilyenkor még könnyű elbaszni a vendégek estéjét. Mi mondjuk egyáltalán nem vizezünk vagy keverünk. Szeretem a visszajárókat. Kérdésére felakadnak a szemöldökeim, de közben vigyorgok. Na ezt nevezem érdekes beszélgetésnek. Szerintem még sosem kért ilyet tőlem senki. -Komoly?-kérdezem hitetlenkedve. -Hát megmondom neked őszintén nincs ilyen jellegű problémám úgyhogy még az életben nem szervezett nekem senki ilyet...˛-lassan tűntetem el a döbbenetet az arcomról és csak egy orbitális vigyor marad a helyén. -Jó nő? Láthattam már? Kicsit avass már be a részletekbe..-ennél kicsit többet kell tudnom. Mentális gondjai vannak? Mert akkor azt nem vállalom. Oda pszichológus kell nem egy kiadós menet. Az egészben a legfurcsább, hogy még csak nem is érzem tolakodásnak a felvetését csak teljesen meglepett. Mi a faszt művelünk? Jézusom.
Megnyugtatom, hogy nem adom be olyan könnyen a derekam, nem olyan pasi vagyok. Nem is tudom magam elképzelni egy csaj mellett, vagy annak nagyon különlegesnek kell lennie, és nagyon tudnia kell alakítani az ágyban és az életben, hogy ne hagyjam hamar el egy másikért. - Épp ideje akkor ellátogatnom oda. Szóval akkor jó a pultos csaj. - ő legalább mindig megtalálható ott. Mondjuk ha már lecsapott rá nem biztos, hogy nekem is le kellene, ki tudja lehet több körösre tervezi, abba meg nem rondíthatok bele. - Mennyire melegedtetek össze? - azért mégis puhatolózok, pasiból vagyok, a farkam irányít az esetek legnagyobb részében, az agyam ilyenkor mellékvágányra megy. Rossz kifogás, hogy kocsival van de elfogadom, még egyszer sem ivott velem, szinte soha, eddig ráfogtuk arra, hogy dolgozik, így nem ihat, mert figyelnie kell a helyre. - Egyedül hagytad az estére helyed? - bármikor ott voltam ő jelen volt, ritka az ilyen tulajdonos, de mondjuk a színvonal is igen magas ott, lehet pont azért mert mindent szemmel tart. Nagyon fontos beszélgetés elé nézünk, amiért lehet kapni fogok Zeph-től, de annyira rá van kattanva a hülye lakótársára, hogy valakivel el kellene terelnie a figyelném, Caesar pont jó lenne rá, ő hasonlóan gondolkozik mint én. Mi jobban szeretjük ha egy csak gyorsan kielégít és gyorsan elmegy onnan, csak semmi komoly, bár lehet letehetek a tervemről, ha ott van neki az a pultos csaj, nem tudom mennyire csavarta el a fejét. - Igen, hallom, hogy kielégítenek eléggé a csajok a melóban. - még messzire sem kell mennie egy kis szórakozásért, mázlista. - Zepf elég fullos csaj, az agyával van egy kis baj, túlságosan akarja, hogy valaki szeresse szerintem. Rá van gerjedve egy pasira, aki szerinte tabu téma neki, mert a barátnője volt pasija. Igazából egyszer elég lenne ha kezelésbe vennéd, ki tudja lehet elfelejti akkor azt a lehelten küldetést. Csak figyelj majd nehogy beléd szeressen. - csapom az asztalra a kezem, de szerintem ezen a lakótárson kívül nagyon más nem férne már el a szívében annyira oda meg vissza van érte. - Neked is jó móka lenne, aztán mesélhetnél Max-nek milyen az ágyban, mert lehet, hogy barátok vagyunk azért kíváncsi vagyok arra a nőszemélyre, de olyan makacs velem kapcsolatban. - ritka az ilyen lány, aki ennyire ellenkezik, én meg nem vagyok az a törtető típus, így nem igazán feszegetem tovább a dolgot.
-El se tudod képzelni milyen jó..-bólogatok. -Hát beleesni nem fogok.. nem fér bele az időbeosztásomba még ez is... de ha szükség lesz egy kis stresszlevezetésre biztos őt hívom fel először, hogy ráér-e.-bár ez még nem garancia, hogy Wendy is így gondolja, de nem feltétlen rontanám a saját esélyeimet konkurenciával. A mi világunkban nincs betyárbecsület, de nem szándékosan nem teszünk keresztbe egymásnak.. a franc se tudhatja mikor lehet szükség egy jó szárnysegédre. Soha nem iszok. Erre megvan az okom. De könnyebb lerendezni az emberek kíváncsiságát azzal, hogy kocsival vagyok vagy dolgozok. Úgysem firtatják általában tovább a témát. -Ja. A csajok tartják a frontot. Kimy a fő pultosom már úgyis ügyesen viszi a placcot nélkülem. Muszáj kiépítenem a pótlást.. ha apám bevesz a családi üzletbe akkor nagyon kevés idő marad úgyis a klubbra.-muszáj hosszú távon gondolkoznom. Nem élhetek úgy mintha nem lenne holnap. Rohadt nagy a családi cég. Muszáj felelősségteljesnek lennem. Legalább ilyen szempontból. -Kéznél vannak..-bólogatok vigyorogva egyetértően. Jajj. Annyira azért nem egyszerű a csaj. Szerelmi bánatot könnyű gyógyítani az ágyban, de a szeretethiányt... na az egész más tészta. -Fúú haver ez azért neccesen hangzik... egy pióca nem hiányzik az életemből..-szerintem pontosan tudja milyen nehéz megszabadulni az olyan csajoktól hiába szögezed le előre, hogy ez nem lesz egy netflixes romkom. -Na jó nem ígérek semmit. Hozd el a klubba valamikor és akkor legalább te is körbenézhetsz.. meg ihatsz valami rendeset.-utalok az előző gyenge kiszolgálásra. -Csak dobj egy sms-t mielőtt jöttök és akkor felraklak titeket a listára, hogy ne kelljen kint várnotok.-teszem még hozzá. Nem mondom, hogy nincs semmi ellenérzésem a dologgal kapcsolatban, de ettől függetlenül ennyit mindenképp megtehetek. -Te mióta foglalkozol ilyen csajokkal egyébként?-kérdezek vissza még mindig egy kicsit meglepetten. Mármint azt értem, hogy valami haverja, de akkor is. Bár ha tényleg közel áll hozzá gondolom szeretné megkönnyíteni a hétköznapjait.
Sosem mondtam, hogy egyszerű este a csaj, de ha nem lenne neki ez a kis afférja, ami valójában nincs egy vadító lány lehetne, ha levetkőzné végre a gátlásait, na meg a ruháit előttem, de hiába álmodozok, mindig csak egy pofon a válasz erre, így feladtam. Tőlem romantikát nem fog kapni, de azt Caesar sem tudja megadni neki. - Csatlakozol az üzlethez? Jó nagy fába vágod a fejszéd öreg. - húzom a szám szélét, e tudom, hogy egyszer nekem is be kell valahogy olvadnom a családomhoz, de arról nem szeretek beszélni és gondolni sem rá, még a hideg is kiráz, hogy ott a sok nagyon sznob között legyek egész nap. Én tökéletesen elvagyok a sok kockával, legalább tudok velük beszélgetni, nem úgy, mint a ottni programozókkal, ők mind komolyak, semmi humor nem szorult beléjük, mindent kiült apámék vezetése. Lehet én lennék a felüdülés nekik. - Na a csajokhoz visszatérve. - kicsit jobb témára váltok, amitől nem a szőr áll a hátamon hanem a cerka a nadrágomban. - Te csak csajokkal veszed körbe magad? - elnevetem magam, majd intek a pultosnak, hogy egy kólát adjon nekem, de ha lehet ne vizeze fel, mert szomjan halok. - Ő nem pióca, mondjuk…. - eddig nem mutatta jelét, hogy az lenne, lehet kicsit rosszul festettem le a sztorit, de nem tudok olyan beleéléssel mesélni egy csajról sem aki még sosem volt meg. - De tudod mit, amúgy is akarok rendezni egy bulit, mert már régen csináltam magán partit, ha kiadod nekünk a helyet, ígérem szépen megtöltjük, elviszem Zephet, hogy megismerd. - kezdek ráérezni erre a dologra. - Aztán a többit rátok bízom, mert egy ideig elég is volt pasit keresni bárkinek is. - beleiszok a kólámba, hideg és nem víz ízű, fél siker. - Sosem voltam igazán jó kerítő, mert általában megdugtam a csajt, akit kerítenem kellett volna. De ő inkább barát, és én a barátaimért még ilyen hülységeket is megteszek. - így igaz, a közeli ismeretségem ennyi előnyt élvez velem kapcsolatban. Tűzbe mennék a sok hülyéért, mert igazság szerint ők nekem a családom, hiába nem vagyok érzelgős, csak rájuk számíthatok, mert az igazi családom a pénzen kívül nem nagyon ad mást nekem. Szar tulajdonság, mert kihasználják, hogy néha tudok ennyire rendes lenni, de aki igazán megérdemli azért még ezt is megteszem és ő megérdemli. - Esküszöm ő az egyetlen ilyen csaj, én még egyszer nem keverem magam ilyenbe. Nekem elég egy hisztis csaj a házban, de szerencsére ő is a csajokra bukik. - utalok Kiarára.
Nekem ez nem akkora dolog, hogy átveszem majd a boltot. A cég mindig öröklődött a családban és az igazat megvallva kb egész életemben erre készültem és soha nem éreztem kényszernek. Valahol persze megértem az olyanokat is akik próbálnak szabadulni a kötelező családi szekérből, de én ezt sosem éreztem tehernek. Legalább volt valami célom. -Nem olyan gáz, mint amilyennek hangzik. Valahogy fent kell tartani a körforgást.-vonom meg a vállamat. Nekem ez könnyű, ezt általában az olyanok szenvedik meg mint Max. Ő más irányba menne.. a kötelesség azonban mindannyiunk feje fölött ott lóg egy hajszálon. -Öhm. Igen. Egyébként igen, de nem feltétlen azért, mint amire most gondolsz. A nők igényesebbek a munkájukra... esztétikusabban és tisztábban dolgoznak.. és felelősségteljesebbek. Akármennyire is szar ezt beismerni.-a férfi pultosok hajlamosak voltak túlarcoskodni a munkát. Nem mellesleg náluk nagyobb kupit senki nem csinált még soha. Erre pedig érzékeny vagyok. A rendetlenség és a mocsok nem illik egy igényes helyhez. Szerintem. Lehet az lesz a legegyszerűbb ha megnézem magamnak azt a lányt. Valószínűleg egyszerűen elbeszéltünk egymás mellett. Vagy nem. A franc se tudja. -Jó, jó. Benne vagyok. Majd dobj egy üzenetet ha megvannak a részletek és lezárom nektek az egyik táncteret a háromból.-az Emperor már eléggé kinőtte magát. Még akkor is elég komoly marad a befogadó képessége, ha valamelyik tánctér VIP bulira ki van adva. -Egy hős vagy.-bólogatok elismerően. Én biztos nem bajlódnék ilyenekkel, bár ahogy a szavaiból kiveszem neki is ismeretlen ez a terep és nem is szeretne kifejezetten hozzászokni ehhez a helyzethez. Meg is értem. Kicsit sajnálom is a srácot, bár ez biztos a karma. Valahogy vissza kell kapjuk az univerzumtól, hogy nagy lábom élünk a csajok terén. -Hiszek neked.-nevetem el magam. Segítek neki, ha tudok de látatlanul ennél többet nem ígérhetek neki. Ha nem lesz meg a kémia, akkor nem tudok majd túl sokat tenni az ügyért.
Könnyedén beszél az üzletről, amibe bele kell vetnie magát a családért, neki ezek szerint könnyű, kézre eső és nem megterhelő feladat ez. Úgy látszik tényleg lázadó típus vagyok, de sosem fogom megérteni miért kell a gyerekre erőltetni, ami az ő álmuk és életük. - Túl piszkos a fantáziám, de igen ebben valóban igazad van, nálunk is a nő tart rendet otthon. - iszok bele a kólámba, valójában nem csak ő hiszen takarító ját hozzánk, de elég gyakran megy a csapkodás, hogy megint talált a mosogatóban egy koszos zoknit, ilyen, amikor két pasival él együtt valaki, kupis. Ebben igaza van Caesarnak, ha tökéletesen akarja vinni a helyet és törekszik arra, hogy minden a helyén legyen, nem az erősebb nemet bízza meg erre, ilyenben valóban jobbak a nők. - Ami azt illetti keresnem kellene egy alkalmat, amire csinálhatnék partit, de senkinek nincs szülinapja, mostanában senki nem diplomázik le. - elkezdek agyalni mit tudnék kitalálni, de nem mindig kell indok egy jó bulihoz, így legyintek egyet és majd lesz ami lesz alapon szervezem meg. - Mindenképpen szólni fogok, már úgyis rég buliztam egyet nálatok. Legalább megnézem magamnak azokat a csajokat a pultban. - vigyorgok rá széles mosollyal, még egy indok miért ne a táncparketten legyek, hanem a pultot nyomjam, keresve egy jó társaságot. A bókjára el kellene pirulnom, de igaza van, hős vagyok, amiért így kuncsorgok Zeph-nek egy szexért, pedig ő is meg tudná tenni ezt ha lenne elég nagy arca hozzá, nem tudom minek kapott ilyen testet és arcot, ha nincs benne elég vakmerőség. - Ideje lenne felköszönteni az ünnepeltet, de utána kikérhetnénk még egy kólát, annál vadabbat itt ezek után úgysem merek bevállalni. - megfogom a kis zacskót és odaballagok Gavinhez. - Boldog Születésnapot Gavin! - nyújtom felé a kezemet, majd a zacskót. Váltok vele pár szót, persze a közös téma megvan, mint kiderült nemsokára megjelenik az a kiscsaj, aki anno rám akaszkodott. Nem mondom, hogy boldog vagyok tőle, de annyira nem érdekel, majd lefoglalja itt bármelyik másik vendég. - Nem igazán érzem ezt a bulit, szerinted mennyi idő után nem lenne kellemetlen lelépni? - kérdezem visszaérve eddigi beszélhetőpartnerem mellé. Nem értem, hogy lehet ezeket a bulikat kibírni pia nélkül, tényleg nem. Már érzem, hogy kezd egy kicsit kikészülni az agyam, a sok jó pofizástól. Valaki megkocogtatja a vállam, mire egy kicsit megáll a szívem úgy érzem, tudom ki az meg sem kell fordulnom, a kis kezei határozottan kopognak a vállamon. Felveszem a legszebb mosolyom, próbálok kedves lenni. - Max! - kiált rám, azzal a kis éles hangjával, amitől mindig kirázott a hideg. Az akaszkodós csaj, Luna, még mindig bombázó, és ugyanannyira romantikus lélek, mint régebben. A pasiját is hozta, be akarja mutatni vagy mi? Segítségért könyörgök a szememmel Caesar felé, mire megragad a csaj a két kezével és megölel. - Olyan régen találkoztunk, jó látni téged. - még mindig mosolygok, próbálom keresni a kiutat, de egyenlőre nem tárulkozik elém, így megszólalok végre. - Sziaaaa! - húzom el a szót, hátha azt hiszi meghülyültem és lelép magától. Kezet rázok a bátor harcossal, aki képes elviselni azt a nyálas romantikát, amire ez a csaj vágyik. Fordulnék vissza Caesar felé, hátha megúszom ennyivel de nem, jön a következő felvonás. - Hadd mutassam be neked a vőlegényem, Michael. - ezaz szóval elkelt a kislány, félig meddig, akkor megúsztam, még mindig mosolyogva nézek rájuk. - Gratulálok! Nagyon szívesen meghallgatnám, hogyan ismerkedtetek meg, és az is érdekel, hogyan kérte meg a kezed, de éppen indulni készültünk. - tényleg próbálok menekülni a helyzet elől, nem nagyon szeretnék bemutatkozni a leendő férjnek, lehet nem lesz egy barátság kezdete, de valahogy megbirkózok vele.
Kicsit gondolkozom, hogy mégis mire lehetne fogni a partyt de most hirtelen nekem sem ugrik be semmi extra alkalom. -Lehetne konkrétan ez a szlogen.. "Egy jó bulira nem kell indok.".-nevetek fel megvonva a vállamat. Az a csoda ha valamelyik hétvégémet nem egy szórakozóhelyen töltöm, szóval én inkább arra szoktam kifogást keresni, hogy miért nem vagyok ott.. nem arra, hogy miért igen. -Mindenképp, haver. Kimy se gyenge, de ő nagyot karmol.-nekem ő a megdönthetetlen nő az életemben. Olyan lazán kosarazta ki az összes próbálkozásomat, hogy öröm volt nézni.. de biztos egy bestia, ha egyszer beadja valakinek a derekát. Egyébként nem szándékosan válogattam bomba csajokat a pultba. Persze fontos része az esztétikának és a hely hangulatának, de nekem nagyon úgy tűnt, hogy a fullos lányok kedvelik ezt a munkakörnyezetet. Valószínűleg azért mert egyébként is erről szólnak a hétvégéik. Akkor pedig összekötik a kellemeset a hasznossal. -Benne vagyok.-bólogatok. Én már megjártam ezt a kötelező kört, így nem tartok vele, de ahogy látom fölösleges is lett volna. Így legalább hamarabb kiszabadulhat a társaságból. Engem is lerázhatott volna, hogy mentse a menthetőt az estéből, de mégis visszatér. Ezért egyébként roppant hálás vagyok. -Szerintem lassan léphetünk.. ennyi ember között fel se fog tűnni nekik.-vonom meg a vállamat. Tényleg elég langyos a hely. Persze a kellő mennyiségű alkohol mellett ez a társaságot kicsit sem zavarja. Én nem iszok, Max meg már csalódott a kínálatban, úgyhogy az ő nem létező lelkesedésének is lőttek. Amikor a lány félig rásikolt rendesen összerezzenek, pedig nem is nekem szólt. Amikor kétségbeesetten rám néz szóra nyitom a szám, hogy mentsem a menthetőt, de a lány gyorsabb, így csak becsukom a számat és próbálok elfojtani egy röhögést. Ez a mi életvitelünk átka. Mindenhol ránk találhat valaki a múltból. Menekülne, de a csaj nem ereszti. Most komolyan még a vőlegényét is be akarja mutatja? Na ez az igazi forró talaj.. Közelebb lépek és megveregetem Max vállát. -Helló.. sziasztok. Ceasar. Nagyon örvendek.. de muszáj vagyok elrabolni a fiatalembert, mert máshol már várnak minket és késésben vagyunk. Szóval ha megbocsátotok nem bosszantanám tovább a barátnőm azzal, hogy ennél is jobban kicsúszok az időből.-a mondókám végén még azért biccentek egyet nekik. -Gratulálok az eljegyzéshez.-pillantok még a lányra majd kiforgatom a közeléből Maxot, hogy még véletlen se tudja visszatartani és el is indulok a kijárat felé. -Hazadobjalak? Vagy mennél még valamerre?-ha már egyszer visszanyerte a szabadságát..
Az ötlete tetszik, de jobb van egy indok egy jó lerészegedésre, hogy ne csak a semmire kelljen koccintani, mondjuk nekem ez sem lenne akadály. Nem sokáig leszek ennyire fiatal és felelősségmentes, egyszer komoly munkát kell végeznem, amikor a hírnevemet majd nem teheti tönkre holmi random buli, egy kis mászkálás az utcán beszívva sztori. Egyszer majd figyelnem kell arra mit, teszek, de az még messze van, addig kihasználom amit lehet, de nem megyek el a végletekig, ezért is kell indok, ha ok nélkül innék az lenne a fejetlenség határa, és utána már nincsen visszaút. - Azzal nincsen gondom ha karmol a cicus, valahogy csak meg lehet szelidíteni. - mennyi csajra mondták ezt és velük pontosan nem jutottam el semeddig sem velük. Persze egy darabig hajtok rájuk, de ha nem adják oda magukat bizonyos időn belül nem fecsérlem rájuk az energiám, mert vannak lányok, akikre elég ránézni és csusszan a bugyi. Ezért a felfogásomért büntet engem az ég, hogy ennyire nem tudom megbecsülni a gyengébbik nem tagjait, ezért küldi rám ezt a hangos nőt, pont akkor, amikor még alkoholt sem lehet rendesen fogyasztani. Józanon nem is tudom, hogy viseltem el, ja igen jó volt az ágyban, más előnye nem volt annak a kapcsolatnak vagy minek. Még időben odalép Caesar, és kiment ebből a kellemetlen helyzetből, mondjuk a vőlegény fejét elnézve lehet neki volt kellemetlenebb kettőnk közül, de ő akarta ezt a kapcsolatot, most örökre benne ragadt. - Tényleg nagyon örülök, hogy boldogok vagytok, remélem sokáig együtt maradtok. - kiáltok még utánuk de már nevetve. - Haver, ezért az adósod vagyok. - hálálkodok neki, még messziről is hallom a lányt, ahogyan nyávog a pasijának, szegény pára, nem tudom eléggé sajnálni őt. - Haza? Éhen halok, nem dobunk be valamit? A vendégem vagy, nélküled még mindig azt hallgatnám, hogyan szerettek egymásba. - kiül minden undor az arcomra, utálom a romantikus jeleneteket, a szerelmes pillantásokat és ezeket a nagyon imádjuk egymás kamu szöveget.
-Hát én drukkolok... én nem jöttem rá mire kezd el dorombolni.-nevetem el magam, de őszintén nem voltam rajta túl sokáig az ügyön, hiszen Kimy az alkalmazottam. Rápróbáltam a dologra, de nem feszegettem különösebben az ügyet. Nem akartam ezzel rizikózni egy jó munkaerő lehetőségét... és milyen jól tettem. Valószínűleg őt rakom be vezetőnek, ha nekem már máshol lesz dolgom. Igazi kis méhkirálynő, úgyhogy mindig nyugodt vagyok ha az ő kezében hagyom a helyet. Ki kell várnom a megfelelő pillanatot, hogy kimentsem a nem kívánt társalgásból, azon nem izgulok, hogy parasztnak tartanak.. első sorban azért mert rohadtul nem érdekel.. egyébként meg ők zavartak be először a beszélgetésbe. Dobbantunk. Amilyen gyorsan csak lehet. Én már hátra sem pillantok.. nem szabad.. még a végén bíztatásnak veszik. -Ne viccelj.. természetes..-rázom meg a fejemet és végre ki is jutunk a szórakozóhelyről. Esküszöm még levegő sem volt bent elég. Hál istennek még nem akar hazamenni. Nem kicsit van felborulva a munka miatt az alvás időszakom, így otthon valószínűleg még vagy 4-5 órán keresztül bámulnám a tv-t mielőtt kidőlök. -Tudok egy jó hamburgerest innen nem messze.-bólintok rá a dologra. Gyalog se lenne messze, de ha már pihenő napom van nem szeretném sétálgatással tölteni. A következő sarkon áll a kocsim. Alig 10 perc múlva már parkolok az étterem előtt. Remélem még nincs tele. Általában sok a buliból haza induló, aki még megáll itt egy életmentő menüre. Mondjuk ők általában elvitelre rendelnek. -Jó lesz?-bökök a fejemmel a hely felé mielőtt kiszállunk. Nem tudom, hogy ismeri-e a helyet.
Kihívás lehet ez a csaj, aki neki dolgozik, de hát egy próbát nálam is megér, miért ne, néha jó ha tudom feszegetni a határokat, mielőtt rájuk unok. Amint kiérünk érzek valami nagyon furát, józan vagyok, mikor volt ilyen utoljára, amikor távoztam egy olyan helyről ahol árultak piát. Brooklyn, megjegyeztem magamnak, nem a legjobb hely partizni, ezért is kerülöm el messziről ezt a környéket, olcsó helyek, és közönséges kis bulik. - Nekem megfelel. - nem vagyok válogatós kaja terén nagyjából tényleg mindent megeszek és most ilyen csodás este után még ez jól is fog esni. Gondoltam, hogy nem taxizunk, ha vezet nem fogja itt hagyni a verdát. - Szép járgány Batman. - nevetek rá, majd beülök a kocsiba, nem vagyok nagy kocsi őrült, nekünk is van otthon egy két szép darab, de jobban szeretem a taxit használni, az életvitelemmel az jobban összefér, mint a vezetés. Tényleg közel van a hely, nem utazunk sokat, a kocsiban végig a telefonom pötyögöm, írtam Gill-nek és Kiarának, hogy hamar érek haza, sajnáljanak egy kicsit. Amint kiszállunk a kocsiból próbálom beazonsítani a helyet, de még nem jártam itt, nem nagyon vagyok ismerős ezen a környéken, de mindig jó megismerni egy őj helyet. - Egész biztos jó lesz próbáljuk ki. - teszem zsebre a telefont és benyitok a hely ajtaján. Eléggé tele vannak, de van üres hely, egyenesen megcélzom. - Ez mindig ilyen zsúfolt? - kérdezem, de elég nagy átjáróház van itt, így lehet csak a jövés menés nagy. Leülök egy asztalhoz és már szambázik is egy pincérnő hozzánk. - Hello szépségem, mit ajánlasz két szingli pasinak egy magányos estére? - tetszik neki mosolyog ezt mindig benyalják a csajok, annyira kiszámíthatóak. Megkapom az étlapot és egy szép behajolást, ami teljes belátást ad a dekoltázsába. Azok a kis csinos egyenruhák, igazán szexik. Amikor elmegy visszafordulok Caesar felé. - Értem miért jó a hely. - intek a fejemmel a távozó csajszi felé. - Tőlem mindig azt kérdezik, hogyan szerzek magam köré ennyi jó pasit. Én meg tőled azt, hogy te vonzod ezeket? - nevetem el magam majd nekiállok kiválogatni mivel teszem tele ma a gyomrom.
Az elmúlt 2 napban szerintem mást sem ettem csak pizzát, így most jobban csúszna egy hamburger és szerencsémre Max sem válogatós. -Na pattanj be Robin.-nevetek vele mielőtt beülnénk. Nem hiszem, hogy Max ellenezné, de nem vezetek most állat módon. A forgalom se kifejezetten engedi, meg tényleg nincs messze a hely. Nagy kajás vagyok, úgyhogy minden városrészben van egy-egy bejáratott helyem. Ez egy kicsit sem puccos étterem, de gyors a kiszolgálás és én egyébként sem ragaszkodom a felhajtáshoz, ha csak egy könnyű zabálásról van szó. -Sajnos igen. Nem sok minden van ilyenkor nyitva és itt biztos ehető a kaja.-a sarkokon lévő kebab bódékban nem nagyon bízok, de itt még nem ért különösebb csalódás. Leülök Maxel szembe és szerencsére nem is kell várnunk egy lelkes lányka már érkezik is.. nem is csoda. Tisztában vagyok az adottságaimmal és Max is príma darab, persze, hogy valaki azonnal szalad hozzánk. Vigyorogva figyelem a kis interakciót. A lány veszi is a lapot. Vállalhatatlanok vagyunk így együtt. Átveszem az étlapot és jót mosolygok Max megjegyzésén. -Csak jó helyeket ismerek.-kacsintok rá. Kérdésére viszont már felnevetek. -Pasit? Haver örökké csak fullos nőkkel látlak..-nevetek tovább -De egyébként igen. Ez a szupererőm.-bólogatok és gyorsan átfutom az étlapot pedig már tudom mit fogok enni. Amikor visszajön a pincérnő le is rakom az étlapot. -Én egy Smokey Hollyt szeretnék kérni, édes burgonyával és egy kólát, gyönyörűm. Köszönöm.-előveszek egy kedves mosolyt és át is adom a terepet Maxnek. Miután leadta a rendelését megint ketten maradunk. -Volt kedvenc hódításod?-kérdezem kíváncsian. Szerintem mindenkinek van legalább 1 amire különösen büszke. Kiváncsi vagyok az övére.
Sokan azt hiszik, akik nem ismernek, hogy a fényűzéssel, amiben élek általában a kaviár, a kagyló és egyéb sznob kaják férnek bele. Mert a hülye filmek ezt mutatják, pedig a gazdagok is ugyanolyan kajákat esznek, mint mindenki más. Ez a feltevés nagyon sokáig nem is tűnt fel, addig, amíg egy baráti társasággal be nem ültünk egy hasonló helyre, ahol többen furán néztek rám. Megkérdezték, hogy én, miért eszek pizzát, mintha valami ufó lennék. Nem igazán értettem a kérdésüket, de aztán felvilágosítottak. Kösz, Hollywood, hogy ennyire elnagyzoltad a milliomosok életét, pedig nem több, mint egy átlag élet, kicsit vastagabb bankszámlával. Még egy darabig bámulom a távozó popsit, akarom mondani pincérnőt, majd visszatérek a jelenbe és folytatom a beszélgetést. - Ugye? - nyugtázom a bókját. - Megnyugodtam, hogy csak a csajok látják azt, hogy jók a haverjaim. - most pont Zeph-re gondolok, aki mindegyik Insta képemen feltűnő csávóra tud nyáladzani. - Határozottan jobb dicsekedni azzal milyen csajokat vonzok be, mint a haverokkal. - elnevetem magam. Vajon ha a pasik is úgy csajoznának, ahogy a csajok pasiznak, falkában, ajkkor könnyebb dolgunk lenne? Ezen még nem gondolkoztam el, de most, hogy végre egy hozzám hasonló kaliberű csávóval osztom meg az estém, bár egy kicsit ijesztő, így fogalmazni, lehet jobban tapadnak a csajok. Mintha a rikoltozó után lenne kedvem ma bármilyen magasabb hanghoz ma este. - Drága, nekem hozd a kedvencedet, bízok benned. - adom vissza az étlapot a csajnak, mire belepirul. Szegényt lehet zavarba hoztuk, de ő tehet arról, hogy ilyen ruhában flangál nekünk, ideküldhette volna a fogszabályzós kis krapekot a pult mögül, de ahogy elnéztem eléggé sietősen jött felénk kiszolgálni minket. - Kedvenc hódítás? - ezen el kell gondolkozzak, biztosan volt olyan, ami nagyon megfogott, de általában nem vagyok józan a legtöbb élmény kiesik, vagy ami nem az olyan, hogy bár kiesne. De lehet mégis tudok neki valamivel szolgálni. - megeshet, hogy kimeríti a pedofília fogalmát, de azért elmondom. - húzom a szám egy kicsit, mert még mindig nem vagyok biztos benne, hogy hány éves volt a lány. - Pár évvel ezelőtt találkoztam egy bulin egy nagyon dögös csajjal, azt hittem annyi idős mint én. Nem is hódításnak mondanám, mert elég hamar be tudtam fűzni. Nem volt nagy durranás a menet, legalábbis az első. Kiderült, hogy szűz volt a csaj, majd az is, hogy még igazából csak 17 év körüli volt. - egy kis szüntet tartok, hogy megnézzem, nem hívja e a zsarukat rögtön. - Nem akartam, hogy lecsukjanak, így nem tudtam egyszerűen otthagyni, mert fostam, hogy beperel. - eddig nem igazán jó a sztori. - Beszélgettünk, elég sokszor találkoztunk, és én nem tudom honnan vagy kitől tanulta meg, de úgy szopott a végére a csaj, hogy a térdem beleremegett, ha csak hozzámért. Nagyjából fél évig találkozgattunk, és akkor is ő lépett le. - sosem felejtem el, azóta sem volt egy olyan lány se aki úgy tudta volna kezelésbe venni a farkam. - Na baszki, most lehet ezek után meg kell keresnem a számát. - pedig biztosan nincs meg, de mennyiből áll megkeresni a neten főleg nekem. - A szavaidből úgy veszem ki neked is lenne mesélni valód erről a témáról. - megkapjuk az italokat és egy fecnit egy telefonszámmal. Aranyos, de részemről offos a dolog, de hátha Caesar egyszer még hasznosítani tudja a protekcióját ezen a helyen.
-Hát őszintén én leszarom milyen haverjaid vannak..-nevetek egyet. -A csajok meg leszarják, hogy milyen nők vannak melletted.-ez az élet csodálatos egyensúlya. -Hát, ha a haverjaiddal menőznél komolyan elkezdenék aggódni, hogy csak együtt kajálunk vagy éppen randizunk.-nem mintha bajom lenne azzal, hogy ha valaki meleg. Mindenkinek joga van azzal ágybamenni, akivel csak akar. De tudom, hogy Max melyik kapura játszik. Csak hülyülök vele. Ez a lényeg. Leadjuk a rendelést, így legalább készülnek az ételek, amíg mi beszélgetünk. Max tuti befutó a kiscsajnál, bár nem gondolom, hogy konkrétan az a préda, akire szívesen megmozdulna.. de mi kicsit olyanok vagyunk mint a macskák. Hobbiból is vadászunk csak hogy ne unatkozzunk. Örök játék az örök játékosoknak. Ha már játéknál tartunk. Kiváncsi is vagyok, hogy melyik volt a személyes kedvence. Előadja a storyt én meg figyelmesen hallgatom. Igazából nem hibáztatom a lány kora miatt. Ember.. láttad a mai 16-20 éves korosztályt? Ha nem létezne személyi a világon, akkor olyan lazán besétálnának bárhova, hogy még csak meg sem kérdőjeleznénk. Én nem tudom mi történt a világgal.. de a csajok valamit nagyon megtanultak... nagyon fiatalon. -Uuuu.. az világbajnok szopás lehetett.-bólogatok elismerően. -Igen.. mindig az marad az izgalmas, amelyik előbb lécel le, mint hogy megunnánk..-húzom el a számat. Nem mintha le akarnánk ragadni... de idő előtt véget vetni a mókának? Egyenesen szemtelenség.. Mielőtt belemennék a saját kis történetembe kivárom, hogy a pincérlány megint magunkra hagyjon minket. -Ja volt egy.. mondjuk szerintem konkrétan ő indított meg a lejtőn.-még visszagondolni is jó arra a csajra. -18 voltam.. ő meg 25. Szóval pont fordított volt a felállás, mint nálad. Már az izgalmas volt, hogy érdekeltem egy idősebb csajt. Dugtál már olyat, hogy úgy érezted, hogy kihordtál közben vagy 4 szívrohamot?-kérdezem nevetve. -A világ legszebb mellei, olyan hajlékony volt, mint az álom... kámaszútra oda vissza kétszer. Ráadásul bárhol.. bármikor... mindent leszart. Még mindig megdobogtatja egy kicsit a szívem..-rázom meg a fejem, hogy elhessegessem a gondolatot. -Aztán egyszercsak közölte, hogy 1 hét múlva férjhez megy, úgyhogy offos a dolog folytatása.-mindig azok a lányok akik pofára ejtenek... mindig azok a kedvencek.
Egy rohadt nagy mázlim van és az Kiara, ő az a nő az életemben, aki nem szarja le milyen csajokat viszek haza, a legnagyobb kritikusom ha éppen nem top 10-es a csaj. Talán ha ő nem lenne még többet törnék össze lány szíveket, de valamennyire segít tartani benne a tiszteletet a nők felé. Már amennyire tudom tartani, képzelem mit művelnék nélküle, mondjuk amit mielőtt megismertem őt. Akkor nem számított a kor, vagy az, hogy éppen a lányokat szereti, simán rámentem mindenkire aki mellett növesztett és nem farkat. - Figyelj Cicám, ha ez randi lenne arról tudnál. - rebegtetem a szempilláimat, ahogy a lányok szokták, amikor éppen adják az elérhetetlent, közben meg már húzzák a bugyit. Elnevetem magam, bár volt egy időszakom, amikor kísérleteztem volna, na nem pasival, de akár beszállhatott volna egy a csaj mellé, de végül megfutamodtam, így egész biztos lehetek benne, hogy heteronak születtem és az is maradtam. - Életem legjobb szopása, annyira szeretném ha egyszer valaki csak a közelébe érne. - de nem valószínű, hogy lesz ilyen, túl magasra rakta a lécet, és aki megugorja azt feleségül veszem, de azért ez elég rossz lenne még viccnek is. - Igen, pontosan egy ilyen partira vágyok én is,de ezek olyan ritkák, minden csaj annyira átlagos az ágyban. Az okés, hogy nekünk kell küzdeni azért, hogy hazavigyük őket,de hogy az ágyban is mindenki csak alárendelt akar lenni ez elég elszomorító. Hiányoznak a határozott, kemény nők. - tényleg mindenki azt szereti, ha lefekszel vele, megdugod és szépen mosolyogsz rá miközben elköszönsz tőle az ajtóban. Unalmas. Aki meg nem ilyen az vagy foglalt vagy az akar lenni. - Hát inkább mással házasodjon meg,mint, hogy azt akarja, hogy te vedd el. - persze ez is tök kellemetlen lehetett, hogy lelépett, de valahogy akit meg akarna tartani az ember, azt sosem sikerül, mert azok vágynak valami komolyabbra, állandó kapcsolatra, vacsorákra, szerelmes filmezésekre. - Szerinted nekünk van esélyünk arra, hogy egyszer oltár elé vigyünk valami kis bigét? - a megfogalmazásomból is sugárzik a válasz, de kíváncsi vagyok vajon ő hogyan képzeli el azokat az éveket, amikor már nem mi leszünk a szórakozóhelyek csődörei, csak egyszerű unalmas üzletemberek, ha sikerül mindkettőnknek belecsöppennie a családi cégbe, ami neki könnyű és talán elfogadhatóbb,velem szemben.
-Ha virágot nem hozol akkor fel se hívj...-nevetek vele. Baszki. Olyan jó, hogy leléptünk. Így sokkal jobban érzem magam, mintha csak bámulnám ahogy mindenki kocsonyásra ázik. -Olyanok az ilyen csajok, mint az unikornisok.. sose gondolod, hogy találnál, de ha egybe véletlen belefutsz.. a többi már igazából a közelébe sem érhet.-bólogatok. Aztán az is lehet, hogy az idő is megszépíti a dolgokat, mert eltűnnek az elérhetetlenségben. Ha a mai fejjel ennyi tapasztalattal összefutnánk velük már lehet, hogy nem is lenne annyira extra a dolog. Áhh.. kit hülyítek. Ugyanúgy gáncsra vernének minket és álló farokkal szaladnánk utánuk, hogy repetázhassunk. -Jól beszélsz.-bólogatok. -Mondjuk szerintem a legtöbb csaj úgy van velünk, hogy 1 éjszakáért nem erőlködnek..-vonom meg a vállamat. Mondjuk egyszer egyszer volt ilyen szempontból mázlim. Meg a mérték sem mindegy. Ott van például Wendy. Ha elemében van úgy körbeugráltat, mint egy kiskutyát, de mégis úgy érzem, hogy megmarad a tököm mellette. -Jogos.-bólogatok. Még most sem állok készen egy komoly kapcsolatra. 18 évesen meg még fele ilyen közel sem álltam egy érettebb gondolkodásnak. Kérdésén elmosolyodok. -Persze. 2 olyan telefonszámom is van, akinek a tulajdonosát most megszöktethetném Vegasba egy gyors lagzira..-nevetem el magam. -És a sikoltozó lánykád is szerintem boldogan otthagyná a kis vőlegényét, ha azt kérnéd tőle..-gondolok vissza a távozásunk fő okára. -Viccet félretéve részemről igen. Mármint.. ezt az életvitelt nem tarthatjuk fenn örökké. Most sem azért élek így, mert minden jó nőbe be akarok jutni... mármint nem csak ezért.. a meló mellett nekem más nem fér bele. Arra meg nincs szükségem, hogy amikor hajnalban hazaesek még valaki le is basszon, hogy mi tartott ilyen sokáig. De ja.. mindenképp eljön az a nap, hogy felnövök.. te hogy vagy ezzel?-kérdezek vissza a válasz után egyből. Valahogy Maxből kinézném, hogy 50 évesen is hajtja a 25 éves csajokat. De lehet majd beleszalad egy olyanba, amelyik el tudja kapni a tökét.
Jó olyan társaságban lenni, akik vevő a szar poénjaimra, és nem csak elviseli. Ráadásul még hasonló sztorijaink is vannak, így nem tűnök kérkedőnek, ha egy hódításomról vagy egy jó szexről beszélek. - Unikornis, az, csak futnék bele többször ilyen csodába. - megint a fiatal csajon jár a fejem, azóta már talán nem is kiskorú, mondjuk már nem számítana olyan nagy megrontásnak ha mégis. De valószínűleg úgysem egy olyan kapcsolatot akar, amit én tudok neki kínálni, én maximum egy estét vagy kettőt esetleg többet tudok ajánlani de nekem az mindennel felér, a nők bezzeg sokkal többre vágynak. - Pedig pont arra az egy éjszakára kellene odatenniük magukat nem? Ha tudjuk, hogy mindent bele adhatnak és nem kell szégyellniük semmit, mégis mi a fenéért fogják vissza magukat? - kicsit kikelek magamból, mert ez a tény tényleg nem logikus számomra, de mégis minden pasi tisztában van ezzel. A csajoknak kellene elmondani, hogy nyugodtan vaduljanak, azért vagyunk ott, hogy ne egy egyszerű éjszaka legyen, az megy egyedül is egy jó kis felnőtt film kíséretében. A csajról a buliban megint kiráz a hideg, rossz emlék ha rá gondolok és ma még tudta ezt tetézni, grimaszolok a megjegyzésére, de nem fűzök hozzá semmit, mert még említeni sem akarom a dolgot. Gyorsan terelődik a téma, mert a kérdésem választ kap, persze nem komolyan, de nem is vártam mást. Meg kellene komolyodni egyszer, ez lenne az élet rendje, de mégis olyan nagy feladatnak tűnik. - Honnan tudod, hogy nincs egy olyan lány, aki pontosan a te életvidelet szeretné? - kérdezek vissza. - Ha most találnál egy lányt, aki este melózik, és nappal él, vagy alszik, azaz, pont úgy él mint te, akkor talán nem mondanál nemet. - adom fel a leckét, mert egy ilyen dolgon én is elgonolkoznék erősen. De nekem különösebb oka nincs annak, hogy nem csajozok be egyszerűen csak nem vágyok semmi elköteleződésre. - Ha eljönne a nagy Ő, akkor le tudnék állni ezzel az élettel, de szerintem olyan lány nincs. - bár az unikornisokról is szó esett és a beszélgetésünk alapján az nagyon is létezik, de még várnék ezzel a felfedezéssel. - Csak az a fránya hűség és unalmas esték ne kellenének egy kapcsolatba. - fogom meg a poharam és beleiszok. Közben megérkezik a pincércsaj hozza az ételeket, köztük a meglepetés kajámat. - Elvis Burger. - vágja rá vigyorogva. Nézek rá kérdőn, de legyen megeszem, ott álldogál felettünk nem mozdul. - Mogyorókrém és banán is van benne. - ecseteli tovább, lehet túlságosan is csaptam neki a szelet. - Köszönjük! Majd elmesélem milyen volt. - majd elfordulok tőle, enyhén célozva arra, hogy most inkább nélküle folytatnánk tovább.
-Akkor nem lenne különleges.-vonom meg a vállamat. Bár nem mondom, hogy az olyan szar lenne, de az is lehet, hogy teljesen kiölné a vadászat élményét, ha minden sarkon csak a jóba lehetne belenyúlni. -Szerintem ők máshogy gondolkoznak.. egy csaj nekem egyszer azt mondta, hogy egy estéért nem erölködik. Idézem "pár ingyen piáért nem jár az élő pornósztár". Kíváncsi lettem volna, hogy tényleg tud-e nagyot villantani, de nem annyira, hogy ezért randizzak.-nevetem el magam. Mások azt hiszik, hogy könnyű az élet amit élünk.. igazából rohadt sok logisztika ám, hogy egy ilyen életvitel teljesen lazának tűnjön. Vigyáznunk kell, hogy ne tapadjanak ránk, ne menjünk kétszer ugyanarra vagy ha mégis az biztosan tudja a játékszabályokat. -Biztos van ilyen, de már nem fér bele. Rohadt sokat dolgozok tudod.. nekem csak szex kell, hogy ne robbanjak fel. De egyébként se randizni, se családot látogatni, se lelket simogatni nem akarok. Vannak napok, amikor örülök, hogy még élek...-de komolyan. Néha az is program, hogy felkelek enni vagy az ágyam helyett a kanapén alszok. -Hát nem tudom haver.. azért én reménykedek, hogy van egy lány a világon, aki mellett még egy unalmas este is lehet jó. -de lehet, hogy túl sok filmet néztem már. De nincsenek tévképzeteim. Nem létezik tökéletes kapcsolat. Ezért sem gabalyodok most bele semmibe. Egyébként is. Ha már megtehetem, akkor 23 évesen ki kell tombolnom magamat. Végre megérkezik a rendelésünk, de a kisasszony a vártnál kevesebb figyelemben részesül. -Köszönjük.-biccentek én is, de nem kap tőlem se ennél többet. Beleharapok a burgerbe, ami kiváló, mint mindig majd iszok egy kortyot az üdítőmből. -Nyáron lenézünk együtt Ibizára? Tavaly kihagytam, de idén már lenne kedvem bulizni egy nagyot.
- Igazad van, néha be kell beérni a kevesebbel, mondjuk a kevesebb nem feltétlen rossz. - ha minden napra lenne valami csaj, egyrészt hamar megunnám, másrészt nem biztos, hogy mindig olyan élvezetet adnának, mint amit addig. - Szerintem a nők nem gondolkodnak néha, ha megtennék nem jönnének velünk haza. - nevetem el magam majd beleharapok a hamburgerbe. Először elég érdekes ízt érzek a számban, minden furcsaságot beleraktak egybe egy szendvicsbe, de nem rossz, nem lőtt mellé a pincércsaj. - Azt hiszem tudom mi volt a munkája annak a csajnak. - pár ingyen piáért, mégis velünk töltik az estét, így valamit azért tudnak azok az italok és mi is, az, hogy nem mozgatják meg magukat azért, hogy egy kicsivel jobb legyen az este, nem feltétlen nekünk baj. Általában a nőknek kell több erőfeszítés egy jó orgazmushoz, mi pasik ránézünk egy szép mellre, és nagyjából már el is mentünk. Na jó lehet ez egy kicsit túlzás, de nekünk valóban kicsit egyszerűbb az egész szex téma, nem gondoljuk túl, nem leszünk szerelmesek egy jó kefélés után. - Nem akarok bunkó lenni. - mondom teli szájjal, majd gyorsan lenyelem a számban lévő falatot. - De te mikor élsz? Nem tudom, hogy bírod ezt a tempót, ami az életedhez kell. Nem tudnám utánad csinálni, túl sok felelősség, túl sok munka, és bár van szórakozás. - mutatok kötbe nevetve. - És minden jó dolog belefér, mégis mikor van neked szünet? - mert az kell, szünet mindig kell, amikor nincsenek csajok, nincsenek bulik, csak a haverok és egy kis lazulás, minden szarság nélkül, minden hiszti nélkül. Ibiza? Szóval itt van az a bizonyos pihenő idő. - Benne vagyok, igazából pont nincs még semmi tervem a nyárra és a suli miatt egész évben nem utaztam sehova. - vallom be, mert tényleg eléggé ráfeküdtem mostanában a fejlődésre. Sosem voltam egy nagy tanuló, de mégis van ami meg tudtam mozgatni a fantáziám, ahhoz, hogy belemélyedjek jobban. - Tényleg neked suli? Van még amit ki kell járni mielőtt belevágsz a családi cégbe? - sok családnál nem csak a vagyon és a cég öröklődik, de a tudásnak is kell, így elvárják, hogy bizonyos képesítések meglegyenek,mielőtt átadják a stafétát.
-A célnak megfelel.-nevetem el magam. Jézusom mekkora pöcs tudok lenni, de legalább Max társaságában nem kell emiatt szarul éreznem magamat. -Pff.. haver.. ne álltasd magad.. szerinted véletlen indulnak neki az éjszakának fullos fehérnemű kombóban?-kérdezem felvonva a szemöldökeimet. Ha nem tudnák, hogy lekerül róluk a ruha és valakinek villantani kell, akkor bajlódnának olyannal, ami nem is látszódik? Kétlem. Legalábbis már nagyon.. nagyon... NAGYON fogtam olyan csajt, akin nem csipkét találtam a ruha alatt. Csak előadják, hogy mi hülyítjük őket, de pontosan tudják hogyan kell megfogni valakinek a figyelmét. -Már rég volt.. az arcára sem emlékszem.-legyintek. Valószínűleg valami holt unalmas munkája volt, de már nem tudom.. de benne van a pakliban, hogy még csak meg sem kérdeztem tőle. Hagyni kell őket csacsogni, közben alkoholban feloldani őket és mehet a buli. Vagy még csak az sem kell, mert jönnek maguktól.. mint az a múltkori kis dögös feketehajú. Eszek amíg beszél. -Amikor lelépek és elutazok a francba. Ha tele van a tököm az egésszel lelépek. Kimy viszi a klubbot olyankor. Van amikor csak néhány nap kell, van, amikor 1-2 hét. Mielőtt meglett az Emperor volt, hogy 1 hónapon át úton voltam.-én ezzel kapcsolódok ki. Persze ez nem azt jelenti, hogy a nőktől is búcsút veszek. Ha van épp olyan, akkor azt elviszem magammal. Ha nincs, akkor szerzek valakit az adott helyen. Vagy néhány napra mindenkit lerázok.. bár ez elég ritka. -Fasza, akkor ezt megbeszéltük.-bólintok. Falkában mégiscsak jobb a dolog és Max ugyanazt az életvitelt folytatja, mint én úgyhogy legalább lesz kivel kivesézni a dolgokat. -Igazából nincs. Minden szar megvan ami kell, már csak a tapasztalat hiányzik, de az apám nem sürgeti a dolgot. Úgy van vele, hogy a klubbal felelősséget tanulok meg csapatjátékot és irányítást, de nem akarja még megkötni a kezeimet. Szerintem még néhány évet egyébként is szeretne a trónon ülni mielőtt átadja a boltot... addig meg hagyja, hogy éljek.-legalábbis én így ültem rajta. Sosem sürgette, hiszen a cég szárnyal, én beletanulok az életbe. 23 éves vagyok még sehonnan sem kések el és ráadásul apa is még csak 45 éves úgyhogy még nem szívesen lépne ki a reflektorból. -Nálad mi a helyzet ezzel?-kérdezek vissza. Tudom, hogy ő a családi kötöttségeket nehezebben viseli.
A költői kérdése jogos, de akkor felmerül még egy kérdés, lehet a csajok nagyobb vadászok, mint mi lennénk? Főleg ha ilyen tudatosan vitetik haza magukat egy sráccal, és milyen jól csinálják. A nőknek konnyebb pasit szerezni, mint fordítva, elég egy kecses pucsítás a pultra, és máris több férfi szem terelődik rá, mint arra számítana. Nekünk azért egy kicsit küzdeni kell, nem túl sokat, de azért van egy két csaj, aki megdolgoztat egy jó éjszakáért, kis álszent picsák. - Az az igazi,ha van egy jobb kezed, aki ha minden összejön a helyedbe lép, amíg te levezeted a feszültséget. Azért remélem nyáron is lehet majd rá hosszabb távon számítani, mert ha én egyszer nyaralni megyek, akkor az nem 1-2 nap lesz. Készítsd a vadmacskádat a kemény munkára. - kár, hogy nem hozza magával, de valakinek a munkával is foglalkoznia kell, így szerzünk helyette majd másik csinibabát. Úgy néz ki nekem a plusz egy főm be is telt, a kis szőkeséggel, de Ibizán bármikor lehet még keresni valakit akár neki, akár nekem, vagy mindkettőnknek egyszerre. Szép kis gondolatok ezek, de még igen messzinek tűnik. - Szerintem csak az én szüleim görcsölnek rá ennyire erre az egész átvételre, pedig még ők is nagyon ráérnek átadni nekem, de anyám már most rángat a jótékonysági estekre és társaira és már nem fogad el semmilyen kifogást baszki. - túrok bele a hajamba, még a hideg is kiráz az ilyen eseményektől, de rendes kisfiú vagyok, végig állom, ülöm és társalgom ezeket is. - Nekem vissza kellene ülnöm az iskolapadba. Meg kell lennie a mérnökdiplomának, de kaptam egy évet arra, hogy kicsit kiéljem magam, ez már 3 éve tart. - nevetem el magam. - Az egyetemet elkezdtem, már csak 1 évem van hátra, de anyámék intézik pénzzel a diplomát, de elvárják, hogy végig járjam és valamit magamra szedjek ott a csajokon kívül. - én tisztelem őket, azért amit eddig elértek az életben, szeretnék olyan sikeres lenni, majd mint ők, de más szakmában. Van ami nem válogatható, az életem könnyűnek tűnik, tökéletesnek, sok pénz, állandó bulik, de azért vannak kötelességek, amiket teljesíteni kell, és ez a legnagyobb fizetség ezért az életért, feláldozni az álmokat, hogy a családét tovább vidd. Szemét egy világ ez, de még mindig hálás vagyok azért, hogy így élhetek. - Be fogom adni a derekam, mert be kell, és valószínüleg meg fogom szeretni, csak meg kell találnom az arany középutat az én és a családom élete között. - sóhajtok fel. Intek a pincérnőnek, majd kérek még két nagy krumplit, hátha Caeras is kér belőle. - Néha elgondolkozok, hogy milyen lenne egy átlagos családban élni, ahol nincs ilyen fényűzés, de hiányozna ez az élet, így benyelem amit be kell és élem tovább ezt. - befalom maradék hamburgert majd hátradőlök a székben.
-Ohh bárcsak máshogy is a jobb kezem lenne...-nevetem el magam. Kimy tényleg fullos és örökké vérezni fog a szívem érte, hogy nem bírom megdönteni. -Majd dobok neki egy fizetésemelést előtte.-nem mintha panaszkodna amikor főnök lehet és úgyis tudja, hogy telefonon bármikor elér, ha baj lenne még akkor is ha nem fogok hazaszaladni. Mindenre van egy telefonszám elmentve úgyhogy a világ másik feléről is meg tudok oldani bármit... szinte bármit. -Jaaajj.. azok a drága jó jótékonysági esték, fogadások és kötelező jópofizás.. az esték, amikor viselkedni kell.. neked is elküldi az öltönyt az anyád, hogy biztosan ne farmerban jelenj meg vagy csak az enyém ilyen megszállott?-komolyan.. mintha nem hinné el, hogy egyedül is fel tudok öltözni elegánsan. Mondjuk így legalább egy tétel lekerül a listáról, amivel ki tudom borítani. Nevetek egyet amikor megemlíti a húzódó szünetét. Meg tudom érteni, hogy nem siet vissza az iskolapadba. Közben elfogy a hamburgerem így megtörlöm a kezeimet és a szám egy szalvétával. Huu de kellett ez most. -És akarod még húzni a dolgot, vagy lassan már nem lesz választásod csak folytatni?-kérdezem kíváncsian. Igazából nem is tudom, hogy mivel tudnák büntetni Maxet. Rohadt okos szóval ha semmilyen segítséget nem kapna otthonról akkor is remekül megtalálná a helyét. Az IT világ pedig dübörög és nekem egy kifogyhatatlan forrásnak tűnik. Szóval azt sem tartanám teljesen elképzelhetetlennek, hogy egyszerűen a saját lábára álljon. Bár gondolom ő sem akar csalódást okozni a családnak. -Mennyire lenne húzós belépni a cégbe? Mármint nálunk nem tűnik olyan vészesnek a dolog.... néhány keményebb időszakon kívül apám telefonálgat, meglátogatja a gyárat, elnéz egy-két műhelybe, konferenciára és egyébként Dominikán mulatja az időt anyámmal.-lehet, hogy én ezért nem stresszelek annyira. A mi szerepünk az évek alatt már felszínesebb lett. A nagyapámnak még sokkal jobban kellett tepernie, hogy felvirágozzon az üzlet, de szerintem apám ennyi idősen mint én még valamelyik szervízt vezette és szerelt is, de ahogyan kinőtte magát a vállalkozás úgy vonult ő is vissza a papírmunkához és az igazgatáshoz. -Egy átlagos családban? Olyan seggfejeknek dolgoznánk, mint mi..-nevetek egyet. -Viccet félretéve.. ha bármiben tudok segíteni Max akkor szólj.. még akkor is ha csak egy menekülőút kell Ibizára.-ajánlom fel neki. Akik közel állnak hozzám azoknak bármit. Főleg így, hogy megvannak a forrásaim. -Ki tudja.. lehet, hogy pár év múlva már együtt fejleszthetnénk a következő generációs autókat...-az autógyártásban ugyan mi még nem vagyunk benne, de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehetnénk. Az alkatrész gyár már több, mint 10 éve üzemel. Akár elindulhatnánk ilyen irányba is.
- Te meg az a piszkos fantáziád. - nevetem el magam, de pontosan ugyanarra gondolok én is, így ez abszolút csak a poén kedvéért jött ki belőlem. A csajokról és a szabadságról szóló téma sokkal jobban esik a lelkemnek, de az is, hogy kicsit beszélhetek valaki olyannal, aki előtt hasonló jövő áll mint előttem. Ritkán tudok nyavajogni a jövőmet illetően bárkinek is. Mindenki szerint egy mázlista pöcs vagyok, akinek ahelyett, hogy saját álmai lennének, menne a biztos után és teljesíti a szülei kérését, akik születésétől kezdve pénzelik minden hülye kis hobbiját. Igazuk van, meg nem is, mert nem minden gyereknek kellene azt csinálni, mint a szüleinek. - Ő maga választja ki a ruhám minden ilyen estére, és mivel a házhoz is van kulcsa ahol élek, mert miért ne lenne. Oda küldi a ruhákat, de ami a legjobb, hogy kocsit is, a kedvenc sofőrével, aki hajlandó rám zárni az ajtót és egészen a célig cipelni ha muszáj. - egyszer volt ilyen, nagyon be voltam állva, és nem volt kedvem semmihez, főleg nem nagy puccparádéhoz, megfogtam az ajtót és fel akartam tépni az egyik piros lámpánál, sikerrel is jártam. Ray utánam eredt és mivel nem voltam tisztában azzal mit teszek, elég könnyen vissza tuszkolt a kocsiba, ahol utána rám zárta az ajtót. Többször kíséreltem meg szökést ezután is, de persze eredménytelenül és végül a partin kellett lennem. A tabletta megtette a hatását, mindenkit elbűvöltem, kivéve anyámat, aki látva az óriási pupilláimat, másnap kemény fejmosást tartott. De amikor kellett akkor alkottam, rendesen helyt álltam, bár elmém az szárnyalt, valami punci országban vagy nem is tudom. - Nyár után vissza kell mennem tanulni az egyetemre, addigra fel fejlesztem magam eléggé ahhoz, hogy a Google is alkalmazzon és ha azt is csinálhatom amit szeretek amellett, ami kényszer, nem lesz olyan vészesen szar évem. - rákönyököl az asztalra, érzem, hogy az a téma rendesen kicsinál, hangosan kimondva mindezt olyan, mintha már itt kopogtatna az ablakon ez az élet. -Gondolom valahogy te is bezsúfolod az Emperort és a cégvezetést egy életbe, nyilván segítséggel,de megoldható minden. Ugye? - nézek rá kicsit kétségbeesetten. - Az a baj ezzel az egésszel, hogy érdemi munka nincs benne.Már mi is jócskán csak jópofizni vagyunk a cégben, de azért én ennél többre vágynék. Apám még az elnökkel is tárgyalt, ami azért nekem nem menne, nem kis projektekben vannak benne és ha azok lecsengenek nekem kell újakat szerezni, ahhoz meg minden fejessel tudnom kell megfelelően társalogni, józanon, tisztán és minden modoromat előszedve. - nem értem miért nem valami más szakra járatnak, mondjuk politika ha van olyan, ott mindent megtanul az ember. Caesar adott egy nagyon jó ötletet, ami még talán könnyebbé is teszi majd a dolgom. De persze még rögös út lesz odáig, mert édes kevés egy hamburgerezőben kitalálni egy zseniális ötletet. - Én tudom.- csillan fel a szemem. Felállok megfogom az arcát és nyomok egy óriási puszit a homlokára. - Öregem, de most konkrétan jó ötletete adtál. - ülök vissza a helyemre izgatottam. - Ez a jövő, az okos autók, miért ne állhatnánk egyszer össze, abba benne van minden ami kell, és mellette bőven mehet apámék cége is, de legalább használhatnám az agyam a mesterséges intelligencia kifejlesztésére, amit autókban alkalmaznánk. - nem akarom,hogy mi legyünk az új Tesla gyár tulajdonosai, szerintem kisebbel is beérjük egyenlőre. - De erről még mindenképpen beszéljünk, na nem itt, nehogy valaki kedvet kapjon az ötletedhez. -nevetem el magam még máris könnyebbnek érzem ezt az egészet,pedig ez így sem lesz egy sétagalopp.
Kezdőlap
