Azt hiszem a családban te és én vagyunk azok a személyek, akiknek legendásan rossz kapcsolata van. Nem állítom, hogy semmilyen körülmények között nem ülünk le egy asztalhoz, de lehetőség szerint, kölcsönösen kerüljük egymást. Nincs akkora korkülönbség közted és köztem, mint mondjuk John és köztem, ez elég egyértelmű volt. Ugyanakkor John és az én személyiségem sokáig nagyon hasonló volt, ezért jól kijöttünk. Te komolyabb és felnőttesebb vagy nálam, ami miatt rendszerint szeretsz kioktatni az életről. Te vagy az ember az életemben, aki megmondta, hogy mit nem kellene csinálnom. Aki megmondta, hogy nem jó döntés komolyabban foglalkoznom a sporttal, mert a végén úgyis otthagyom. Aki megmondta, hogy mindenbe csak belekezdem azért, mert el lettem kényeztetve és soha semmit nem akartam úgy igazán. Aki azt is megmondta, hogy a szüleinknek több energiát kellett volna fordítani a neveltetésemre, illetve kivételesen nem megmondtad, hanem elmondtad nekem, hogy valójában nem akartak engem annyira, mint Johnt és téged. Ettől a pillanattól kezdve bezártam feléd és egy kicsit elkezdtelek gyűlölni, mivel összetörted a gyerekkorom. Olyannyira rossz a viszony közted és köztem, hogy konkrétan, amikor Madridban nyaraltál, meg sem látogattál engem, emiatt nem tudsz a sérült lábamról sem, ahogyan én sem tudok arról, hogy valójában neked mi nyomja a lelked. Konkrétan úgy élünk bele a nagyvilágba, mint két idegen, hiába osztozunk közös néven és mondják ránk azt, hogy testvérek vagyunk. Ha barátságosan közeledek feléd, akkor te hátrálsz meg, amikor bocsánatot kérsz tőlem, azt már én sem tudom kezelni. Nem veszem észre azt, ha neked fáj valami, ahogyan neked sem tűnt még fel az, hogy megváltozott a járásom. A régi energikus, hosszú lépteim lerövidültek, az egyik lábamra pedig enyhén sántítok. Szeretném megoldani veled ezt az egészet, de nem tudom egyedül elkezdeni. Szóval benne lennél abban, hogy együtt próbáljunk meg egy tiszta lapot indítani?
// szintén kiegészítést írtam Lizzy és John úr posztjához, szóval érkezz kérlek már hamar, és üssük szét egymás fejét, mint az óvodások.
Elsősorban megemlíteném, hogy az előző poszt (Alice lányom hirdetése) az alapcsomag, én csak kiegészíteném John szemszögével.
Én lennék a bátyád. Nem kicsi kettőnk között a korkülönbség, úgyhogy sohasem volt kérdéses számomra, hogy nem fogok tudni annyira életed része lenni, mint Jordan, az öcséd, pláne, ha azt vesszük, hogy 6-7 évvel vagy idősebb, mint a lányom. Mikor megszülettél, én már gimnazista voltam és eltökélten készültem arra, hogy egykor jogi pályára lépjek. Tanultam, barátnőztem, éltem a fiatalok életét, azonban amikor szüleimnek szüksége volt támogatásra, én ott voltam nekik amolyan bébiszitternek. Nagyjából 4-5 éves volál, mikor én elköltöztem a családtól Sydneybe, ennek tudatában pedig teljesen érthető, hogy kezdetekben nem voltam több számodra egy szülők által oly' sokszor elbüszkélkedett nagytestvér valahol a világ túloldalán. Én azonban sosem nélkülöztem teljesen a New York-i családomat, rendszeresen tartottam velük a kapcsolatot, még szép, hiszen nekem is pont annyira szükségem volt rátok feleségem halála után, mint reményeim szerint nektek rám. Mikor már tinikorba léptél, gyakran jöttél el hozzánk nyaralni Sydneybe, nekem úgy tűnt, élvezted, hogy kicsit elvonulhatsz a világ elől, tudod, az otthoni nyüzsgő világ elől, amit New York jelentett neked. Nálam kedvedre festhettél bármit és bármikor, még azt is engedtem, hogy a lányom szobáját kedvetekre pingáljátok ki és nem azért tettem, mert ennyire próbáltam jó testvér lenni, hanem mert szimplán jópofa ötletnek tartottam. Szerintem bírod a lazaságomat, azt, hogy mindenhez - legalábbis te talán így gondolod - teljesen flexibilisen állok és mellettem Sydneyben nem kellett merev szabályok és szülői szigor árnyékában élned a napjaidat. Érdekel mindaz, amit a művészettel mondani akarsz, érdekel mit érzel és bár nagyon különbözünk, gyakran tudunk egymásnak segíteni. Tudod... egy-egy jól irányzott poénnal feldobni a napot. Bízol bennem és tudom, hogy én is számíthatok rád, ahogy az történt, mikor Alice fogta magát és szó nélkül eltűnt Ausztráliából. Ritkán kapok pánikrohamot, de akkor sikerült, s csak akkor tudtam megnyugodni, mikor felhívtál és közölted, hogy megvan Alice... New Yorkban. Sosem felejtem el, amit akkor tettél értem, azt, hogy képes voltál megszakítani spanyolországi utatad egy ilyen incidens miatt. Meglehet te kicsit más vagy, mint a korban hozzád közelebb állók, Alice és Jordan. Alice sokszor mondja, hogy cukkolod, vagy olyan szavakat mondasz neki olyan hangnemben, amit ő nehezebben tud értékelni, de én ezt a dolgot objektívebben kezelem. Rossz látni, hogy Jordannal mennyire elbeszéltek egymás mellett és egyszerűen nem egy nyelvet beszélek, tényleg teljesen mások vagytok, de héé, a ez nem kellene, hogy gond legyen köztetek, testvérek között. Már New Yorkban élek. Belátva, hogy Alice jobban akar Amerikában élni az itteni családjával és barátaival, nekem sem volt értelme tovább távol lennem tőletek. Ki tudja, talán jelenlétem segíthet neked jobban megtalálnod és megvalósítanod önmagadat, aztán egy idő után Alice sem csak egy szabályokat hozó, veszekedős mogorva rokont lát majd benned.
Én is nagyon várlak <3
livin' in new york
No longer husband but still a dad
Identity is a prison you can never escape, but the way to redeem your past is not to run from it, but to try to understand it and use it as a foundation to grow!
Tudod, nem is az az életcélom, hogy az idegeidre menjek, akármennyire úgy tűnik! Nem azért szöktem el otthonról, hogy neked kelljen megkeresned és őszintén, de tényleg nem azért hordok - szerinted - olyan rövid szoknyákat, hogy kihulljon az összes hajad aggodalmadban. Lehet, hogy megzsaroltalak, hogy ne ültess fel egy repülőre és deportálj haza Sydneybe és igen, lehet hogy addig rágtam a füledet, amíg végül beszereztél egy macskát, de mondd, nem jó mulatság? Emlékszem még rá, milyen voltál gyerekkoromban. Te voltál az az ember, aki elvarázsolt a festő tudásával. Megtanítottál arra hogyan lehet a legszebben lila színt keverni festékekből s te festettél cseresznyevirágokat a szobám ablakára, hogy akkor is mosolyogva ébredjek fel, ha odakint nem sütött a nap. Kevés közöttünk a korkülönbség, és bár mindig te voltál a felelősségteljes nagyfiú, aki rám szólt, ha gondolkodás nélkül mentem volna át a zebrán, de még emlékszem, hogy rá tudtalak venni arra, hogy ebéd előtt fagyit vegyél nekem és azt is tudtad, hogy nem sírok a lehorzsolt térdem miatt, ha a hátadon viszel haza.
Most is ilyen vagy, csak nem akarod, hogy a világ lássa. Továbbra is mindened az alkotás; odáig vagy a filmművészetért, napokig be tudsz zárkózni, hogy fess és láttam már a fotóidat is. (Ki kellene állítanod őket!) De miért csak ezeken keresztül kommunikálsz? Nem tudom megmondani mi miatt zárkózol el annyira a külvilágtól, miért nem kommunikálsz néha a körülötted lévő emberekkel és miért élvezed annyira a magányt. Fejmosást kapok tőled, ha rossz jegyet szerzek, vagy meggondolatlan döntést hozok. Nem ehetek a nappaliban és néha még a reggeli kávéd után is morcos vagy velem, pedig ismerjük egymást, nem igaz? Néha több szabályt hozol, mint apa, és úgy érzem, hogy engem is el akarsz taszítani magadtól, pedig megígérted nekem, hogy együtt nevezzük el a macskádat!
/ Ahogyan fentebb is említettem, Alice elszökött otthonról, Sydneyből, amikor a legeslegjobb ( ) barátja után utazott annak megtalálásáért, aztán némi ráhatással (visszaszívom a zsarolást, bíró úr!) megegyeztek, hogy Jonahnál marad egy ideig - amibe egyébként a koronavírus is beleszólt. Jonah éppen Spanyolországban tartózkodott, amikor ez történt, szóval az unokahúga miatt kellett megszakítani az útját. Akkor még az egész pár hétnek ígérkezett, azóta Jonah már végig kísérheti, ahogyan Alice és Blayze egymást kerülgeti, na meg megérkezett a bátyja is a városba, John. Jordan, az öccse pedig végig itt volt és Alice nem is érti mi a feszültség tárgya kettejük között, szóval önkéntes mediátorként hajlandó segíteni a kapcsolatuk megjavításában is. Mindez tulajdonképpen csak azért nagyon lényeges, hogy lásd, hogy mennyi mindenkihez csatlakoznál a Chwe család kis történetében. Ezer és egy dolgot tudnék még leírni, de mivel már így is hosszúra nyúlt és egyáltalán örülök, ha eljutottál eddig az olvasásban, inkább itt megállok - és természetesen szívesen mesélek tovább az úriemberről üzenetben, mert van mit. Sok olyan részlet van, ami a megalkotóra van bízva és alakítható, amit nem határoztunk meg előre, hogy legyen mozgástér, ha bármilyen ötlet felmerülne.
A keresztnévnek alapvetően története van - ha regisztrálsz, el is mesélem -, és mivel már mind emlegettük is, örülnék neki, ha maradna. Az arcot illetően tárgyalóképesek vagyunk mindannyian (de direkt olyan képet próbáltam választani, amin tök olyan az úriember, mint Jordan szép kis arca - még egy indok a kibékülésre!), szóval ha van javaslatod, jelezd nyugodtan. Lényeg a lényeg, hogy ha megtetszett a karakter, ne habozz beregisztrálni, mert ezer meg egy lehetőség van benne és nagyon sokan várjuk (én, Blayze, Jordan, John és biztosan tudunk még ajánlani mást is melléd). Szeretettel várlak/várunk, szóval gyere csak, gyere!
livin' in new york
Talking about my dreams one after another
Happy happy happy You You You I can imagine it A future that I’ve drawn That I can gravitate towards, that’s why I've gotta be with you
floating in daydreams every day, when I woke up, all flew away waiting around is a waste to be honest, it's easier this way now I'm so lonely I practiced in my dream every day, kiss me
I’m thinkin’ about you when the rain stops in my heart I don’t care if it’s a monochrome sky let’s go somewhere together the future will be colorful, I imagine dream expands like a rainbow I wanna share my love, forever
★ lakhely ★ :
❀ Brooklyn
★ :
★ idézet ★ :
❝ if someone loves a flower, of which just one exists in all the millions and millions of stars, it is enough to make her happy just to look at the stars ❞
Kezdőlap
) 
-, és mivel már mind emlegettük is, örülnék neki, ha maradna. Az arcot illetően tárgyalóképesek vagyunk mindannyian (de direkt olyan képet próbáltam választani, amin tök olyan az úriember, mint Jordan szép kis arca - még egy indok a kibékülésre!), szóval ha van javaslatod, jelezd nyugodtan.
