Kicsit akkor konkretizálnám Hannaht, hogyan is tekint rá Reagan, milyen a kapcsolatuk és miket rejt kettejük története.
Hannah itt van!
Play by:
A képen Scarlett Leithold van, de teljesen választható a szőke szépség
Születési hely:
Mindegy
Kor:
20-25
Lakhely:
Sokat alszol nálam
Szexuális beállítottság:
Bi
Családi állapot:
Te vagy a love storym
Csoport:
Tanuló?
Történetünk:
Noha már lentebb van egy szép kis szöveg róla, úgy érzem, illendő lenne nekem is írnom néhány sort, hiszen Hannah és Reagan élete úgy fonódott össze, mint a legszebb hajfonat tincsei. Igen-igen, egy tetőtől talpig édes, sunshine girl vagy, akivel az emberek elhiszik, hogy az élet tán tényleg szép és nem csak egy bugyuta szlogen a hashtag mögött. Valóban az a lány vagy, aki mindenkiben meg akarja találni a jót, talán emiatt is kevés az az ember, ami viszonzásképpen neked ártani szeretne... Story1: Egyszer szóltak be neked az utcán, ami után alig tudtál visszatartani, hogy ne nyúzzam meg a csávót, mivel veled ellentétben én nem bírtam csupán mosolyogva elküldeni szerény véleményével, aztán utána karomat húzva noszogattál, hogy azonnal el kell hagyni a teret, mert már mindenki minket bámult a hangerőm miatt.
Teljesen komplementerek vagyunk. Te csöndes, én hangos, te szerény, én... nem, te jó tanuló és lángész, én pedig hát megint csak nem. Story2: Még anno valamelyik nap teljesen elment az áram a lakásban, én már hívtam volna a szerelőt és mentem volna lecseszni Abelt vagy Dant amiért túlterhelték a rendszert, mire te néhány perc alatt megpiszkáltad az elosztót, meg ki tudja még mit, majd mosolyogva pattantál fel, hogy kész is, újra van áram. Teljesen megleptél ezzel mindenkit, én pedig menőztem veled, hogy mennyire király a barinőm.
Az én szememben te egy nagyon király dögös csajszi vagy! Kezdetekben tényleg csak ennyit gondoltam rólad, elkezdtelek megkörnyékezni, de szerintem nem igazán vetted a lapot elsőre, hogy mit is akarok tőled, vagyis így jött le számomra. Sokáig bosszankodtam a hátad mögött, hogy lehet nem is vonzódsz a nőkhöz, nem úgy, ahogy megsejtettem valami leszbi-radar érzékemen keresztül, de utólag kiderült, hogy csak nem mertél még semmibe sem belekezdeni velem, hisz ez az egész szivárványos romantika neked teljesen új, emellett jobban meg akartál ismerni, merthogy nem vagy egy "lesz ami lesz" típus. És én ezért rettenetesen hálás vagyok neked! Míg csak barátnőkként mászkáltunk, volt időm tényleg megismernem téged, még nekem is ijesztő, de baromira beléd szerettem. De tényleg nagyon! Mikor ezt végül, hosszú dilemmák után bevallottam neked, te is őszintén álltál elém és elmondtál mindent: hogy valójában vonzódsz hozzám, csak még félsz az egynemű kapcsolattól, hogy szeretsz, mert nagyon megkedveltél és imádod, hogy erős nő vagyok. Ezután pedig, azt hiszem összejöttünk. Vagyis tudja a fene, mert nem mondtuk ki pontosan sohasem, csak együtt lógtunk, együtt kalandoztunk és te egyre inkább vallottad be magadnak, hogy igenis egy nőbe vagy szerelmes, míg én megtanultam türelmes, gyengéd és érzéki lenni. Tipikusan az a pár vagyunk, akik azért vannak együtt, mert jól érzik magunkat a másik társaságában.
Csakhogy aztán mostanság történt egy veszekedés. Veszettül azt hittem, hogy már soknak érzel, nem is akarod ezt az egészet, csak ezt nem mered elmondani. Néhány napja elmentél és nem tudlak elérni. Nem tudom, mi van, de én azóta minden nap iszom az alkoholt és teszem tönkre magam, mert basszus nagyon hiányzol és te nem olyan vagy, mint előtted más lányok. A szórakozóhelyeken téged látlak minden szőke lány képében, már hallucinálok és futószalagon gyártom az elméleteket, hogy hol ronthattam el. Visszajössz? Egyáltalán miattam tűntél el? Adj jelet magadtól, kérlek...
//Valahogy így képzeltem el a történetüket. Mivel Reagan nagy mértékben függ Hannahtól, ezért muszáj volt megszakítanom a kapcsolatukat, hogy addig is haladni tudjak, míg nem érkezik meg. Ezt inkább Hannah eltűnésével oldottam meg, mintsem tényleges szakítással. Hogy mi van Hannahval ez idő alatt, azt teljesen a megalkotóra bízom, benne vagyok abban is, hogy valamit elcseszett Rea, de az is tökéletes, ha családi ügy lenne (pl elmondta otthon, hogy leszbikus kapcsolata van és nem fogadták kicsit sem jól), vagy valami teljesen Rea-tól független ötlettel is cifrázni lehet (pl elrabolták, fenyegették, bármi). Nagyon várjuk őt, én aztán főleg! Ha a Woodhaven House-ban dolgozott, amikor megismerték egymást Reaval, akkor gondolom azt a társaságot is ismeri jól, nem csak ezt a lakóközösséget. Megjegyezném, sosem volt még leszbi karakterem ezelőtt, de nagyon igyekszem reálisan vinni majd a későbbiekben kettejük szálát.//
"There is a storm you are starting now. I'm a wanderess, a one night stand. Don't belong to no city, don't belong to no man. I'm the violence in the pouring rain I'm a hurricane"
I'm pretty confident and, at the same time,
I'm insecure. I'm like a walking conflict.
Re: 4+2 roommate drama
Pént. Szept. 20 2019, 16:39
Sokadik repost, de szeretnénk nyomatékosítani, hogy még mindig aktívan várjuk (ez a tulok, meg Parker, Kaylee, Abel és Reagan) őket
Aaliyah 'Aly' Parker
Play by:
Alexandra Shipp (Erinn Westbrook, Serayah McnNill, Maisie Richardson-Sellers)
Születési hely:
Detroit, Michigan
Kor:
21
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
hetero/bi
Családi állapot:
valószínűleg szingli
Csoport:
tanulók (egyetemista)
Történetünk:
Azt tisztázzuk, hogy ha elmondtad volna a vezetéknevedet, amit meg valahogy összekapcsoltam volna a legjobb haverommal, vagy úgy általában figyeltem volna bármire, amit mondasz, akkor eszem ágában sem lett volna kezdeni veled. Egyébként is ritkán szeretem, ha az ilyen egyszeri dolgok visszatérnek a múltból, de ki gondolta volna, hogy egy nyolcmilliós városban, mikor eleve másik városrészben találkoztunk, majd pont veled találom szembe magam a beköltözésem utáni reggelen?!
Azóta se beszéltünk róla. Kábé fél perc hülyén egymásra bámulás után becsattogott Parker irritálóan jókedvűen hajnali kilenchez képest, és két briós között közölte, hogy a húga vagy. Nem tudom, melyikünk kerüli jobban a másikat azóta; januárban foglaltam be az egyik kisebbik szobát, de azóta egy kézen meg tudnám számolni, hányszor maradtunk kettesben egy légtérben, és milyen gyorsan szabadultunk a szituációból. Hogy miért pont mindig a legjobb csajok tabuk örök rejtély számomra.
Idén kezded az egyetemet, elsősként; a korod, gondolom, mást indokolna (igazából nem vagyok biztos benne, mennyi van, de remélem, azért a legális korhatár felett), de Parker hablatyolt valamit arról, hogy nem vettek fel se elsőre, se másodikra, így '18 őszén kezdted az egyetemet. Meg ne kérdezd, milyen szakos vagy, mert fogalmam sincs.
Annyi viszont biztos, mint ahogy azt a bushwicki lepukkant raktárházban tartott buli is bizonyítja, ahol találkoztunk, hogy Parkerrel ellentétben neked nem okozott gondot elszakadni a szüleitektől és a vallásotok (melyben annyira talán nem is hisztek) béklyóitól. Amit Detroitból nem látnak, az nem is számít, ugye?
//Alyt alapvetően 'jó lánynak' gondolom, aki viszont szeretné kiélvezni az életet; ez azzal jár, hogy rengeteg otthoni szabályt megszeg, de amikor videochatelnek a szüleikkel, mindig úgy tesznek, mintha minden az ő terveik szerint haladna. Nőies, határozott, kicsit olyan 'Insta-girl' típus. Szegény helyről származnak, a pénz nem vetette fel őket, úgyhogy valószínűleg dolgozik azért, hogy a megnyert ösztöndíj mellett fussa a mindennapokra. Hogy a Columbiára jár-e ő is, vagy az NYU-ra, az az igénylőre van bízva.
Az, hogy a későbbiekben mi lesz ennek az egész kavarásnak a vége, majd elválik a játéktéren. //
Hannah ...
Play by:
valaki tündérbogyó
Születési hely:
rád bízva
Kor:
20-25
Lakhely:
túl sok időt töltesz nálunk, az biztos
Szexuális beállítottság:
biszexuális
Családi állapot:
nagyrészt kapcsolatban, kivéve, ha nem
Csoport:
valószínűleg tanuló
Történetünk:
A lelked szivárványokat eregető unikornisok és rózsaszín habnyuffancsok játszótere, és kábé azt hinném, így nem lehet létezni, ha nem látnám fizikai jeleit annak, hogy az álmatag-réveteg tekinteted mögött azért ül ám értelem is. A világbéke-hangulatot árasztó közelséged a húgomra emlékeztet, és valószínűleg szarul kéne éreznem magam, amiért ennek ellenére is tökre bejössz, de nem érzem; mondjuk annyira ne vedd magadra, minden lány bejön, néha még Reagan is. Oké, ő a kelleténél többször.
Ha egy dolgot mondhatnék neked, akkor az az lenne, hogy dobd Reagant (bár állításod szerint inkább vagytok barátok extrákkal, mint komoly barátnők, mert most egyikőtök se nagyon vágyik kapcsolatra, vagy valami ilyen marhaság). Ha kettőt is mondhatok, akkor az az, hogy ne akarj mindig mindenkinek ennyire behódolni, mint most teszed; néha másodpercenként változtatod a véleményedet, csak azért, hogy egy társaságban mindenkinek megfelelj.
Amúgy cuki vagy. Olyan 'puppy in a cup' cuki. De ezzel a cukiságoddal lassan megbarátkozom, meg attól is, hogy néha olyan édesen ártatlan vagy, hogy belesajdul a fogam, úgyhogy ideje lesz megmutatnod, hogy tényleg van munkád (meg valami saját szobád valahol máshol), és perkálj a pizzáért, amiből meglepően sokat eszel.
//Hannah és Reagan kapcsolatáról a már játékos karakterként itt lévő Reagant kell kérdezni, így arról különösebben sokat nem írnék. Arc tekintetében is inkább az ő véleménye számít, de egyébiránt valami karakter jelleméhez megfelelő, kicsit visszafogottabb arc illene. A háttér szabadon formálható, illetve az is, hogy mit tanul; valami meglepőre gondoltam, amit nem néznek ki belőle, mint mondjuk a matematika vagy mérnöki pálya, ahol egyébként az első benyomás ellenére bravúrozik. //
Girl next door. Goodie two-shoes. Sandra Dee. Ezek olyan jelzők, amiket még Jess, a húgom magoltatott be velem, mikor épp érzékeny pillanatomat éltem, és úgy csináltam, mint akit bármennyire is érdekel az ő geek szarsága, de rád azért, érted, illenek.
A'sszem, valahonnan a középnyugatról jöttél, Kansas, Nebraska, valami ilyesmi, kellemes kis családias környék, főleg tanyák, kisvárosok, néhány droglabor. Utóbbihoz neked persze semmi közöd sem volt, dehogy; te mindig szorgalmasan tanultál, hajtottál, hogy (képletesen) mindig mindent csillagos ötössel végezz el, nem csak az iskolában, de az életben is. Az apád azt hiszem, rendőr, az anyád meg talán tanár, és kész csoda, hogy bármit megjegyeztem abból, amit mondtál az első közös lakótársi iszogatásunk alkalmával, de valamiért figyeltem rád. Nagyrészt.
A mesterszakod kezdted tavaly ősszel a városban, ahol teljesen új vagy, és mivel az első féléved főleg azzal telt, hogy halálra tanuld magad és megpályázhass egy tanulmányi ösztöndíjat, amiből végre kiköltözhettél a koliból, amit utáltál, alig jutott időd kábé bármire. Legnagyobb szerencsédre most már itt vagyok én, hogy utat mutassak neked, és esküszöm, hogy a legjobb oldalt fogom mutatni – a városból is, meg magamból!
Csak Reagan ne lenne mindig olyan utálatosan kitartó és próbálna beégetni engem előtted...
Ja, az első találkozásunkkor orrba vágtál egy serpenyővel, mert éjszaka volt, nem tudtad, hogy jövök, és betörőnek hittél a sötétben. Azóta is folyton bocsánatot kérsz, pedig szerintem vicces volt.
//Kaylee neve változtatható, a PB-n lehet változtatni, de mindenképp szeretnénk, ha nem teljesen fehér lenne az illető. Tipikus kisvárosi lány a nagyvárosban történet, annak minden kellemetlenségével és örömével együtt; előbb-utóbb rá kéne döbbennie, hogy nem minden olyan csodálatos ebben a városban, mint amilyennek a tévéből tűnt, és az álmok sem mindig válnak valóra, de ez nem feltétlenül rossz.
Mindenképp okos és szorgalmas lány, aki sokszor már túlzásba is viszi az utóbbit, rengeteget aggódik, hogy nem nyújt eleget (valószínűleg lehetne valami hajtósabb szakon, mint ügyvédi vagy orvosi), és azon ritka pillanatokban, mikor már teljesen belelovallta magát az aggodalom okozta irritációba, hajlamos fúriaként viselkedni. Ezt persze megbánja, de a kirohanások egyre fokozódnak, mióta a városba jött.
Néha kicsit túl naiv, néha túl merev, önző vagy fellengzős (anélkül, hogy ezt észrevenné), de mindenképpen szerethető karakter, akivel jó lenne a kliséken túlra látni adott esetben. Dan elég nyilvánvalóan próbál udvarolni neki, magához képest meglepően udvariasan, de a lány ezt vagy nem veszi észre és azt hiszi, mindenkivel így viselkedik (amiben mondjuk nagyrészt igaza lenne), vagy csak nem tud vele mit kezdeni. Szóval igazából majd ez is a játéktéren múlik. //
Alexandra Shipp (Erinn Westbrook, Serayah McnNill, Maisie Richardson-Sellers)
Születési hely:
Detroit, Michigan
Kor:
21
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
hetero/bi
Családi állapot:
valószínűleg szingli
Csoport:
tanulók (egyetemista)
Történetünk:
Ahogy ez a kiegyenesített (de azért Insta-gyanús hullámokba sütött) hajkoronádból is látszik: a szülővárosunk, Detroit már nyomokban sem fedezhető fel benned. Ugyanez elmondható a szüleink vallásos értékeiről is, amiket mindketten odahaza hagytunk a költözésünkkor, és a muszlim örökség mára már egyedül a nevünkben köszön vissza.
Népes, ágas-bogas família a miénk, unokatesók és sógorok egész armadájával bírunk. A Parkeröknél a család elsőbbséget élvez, tűzön-vízen át összetartunk, így hát tőled is el van várva, hogy rendszeresen repülőre szállj és megjelenj az összejöveteleken. Természetesen te szívesebben buliznál Manhattanben a barátnőiddel, hiszen éveken át küzdöttél azért, hogy végre kitörhess Detroit négy szűk fala mögül. A te temperamentumod elég sok helyet foglal, így nem is csodálom, hogy Michigan túl kicsi volt a számodra.
Bár erről nem beszéltünk soha, de tudom, hogy a családunk felőli tartózkodásodnak oka van, elvégre a család kicsi kincse mindig is én voltam. A szófogadó fiú, a jó tanuló, jó sportoló. Gimis fociedzőként apa már gyerekkorunk óta másból sem állt ki, mint az én sportkarrierem egyengetéséből, míg anya alsós tanítónőként hajlamos volt mások gyerekeit istápolni helyettünk. Persze mindketten mindennél jobban szeretnek minket: apa csak jót akart nekünk, anya pedig olyan gyerekekért aggódott, akikért a mi zűrös környékünkön senki más nem felelt. Neked kisgyerekként az volt a mottód, amit ő néha vigasztalásképp a szádba adott: „lehet, hogy Jamal jó a fociban, de te meg minden másban vagy jó”. Ha valaki megkérdezett, hogy mi az a minden más, azt felelted: a művészet.
Hogy esetedben ez pontosan mit takar, azt szerintem még te magad se tudod – talán életművészetet, elvégre negyedannyi munkával ugyanúgy a világ első városában kötöttél ki, ahogy én is. Míg én katonai napirenden és olimpiai diétán nevelkedtem, addig neked sokkal több teret hagytak a szüleink arra, hogy kifejezd magad, és te éltél is a lehetőséggel. Amilyen makrancos vagy – de közben kreatív és szabadszellemű is, amit titkon csodálok benned –, talán lehetetlen lett volna beosztásokkal és szülői intésekkel korlátozni téged. Velem ellentétben te kimondod és megteszed azt, amit akarsz. Velem ellentétben téged nem korlátoz senki, se mások, se önmagad. Velem ellentétben te nem félsz eltérni a szabályoktól ahhoz, hogy megszerezd, amit akarsz.
Kár, hogy amit akarsz, az épp a legjobb barátom, avagy az egyetlen ember a Föld kerekén, akit nem kívánnék neked. Danre gondolkodás nélkül rábíznám az életemet, viszont a húgomat nem. Bírom azt a kemény fejét, hiszen egyáltalán nem olyan rossz ő, mint azt néhányan hiszik, viszont a lányok terén pont olyan rossz. A tapasztalat legalábbis ezt mutatja.
Áruld már el, Aly, miért kell neked mindig az árral szemben úsznod?
Parker és Goldberg elkelt, a hölgyeket még mindig nagyon várjuk.
Hatodik emelet, 6/F lakás 99th St, Rego Park, Queens
Egy lakóközösséget hirdetnék ide, mert azért egyszerűen szobatársaknak hívni őket túlzás volna. Vannak jó páran.
A legrégebbi lakó a legalján található 'Goldberg', akit Dan a januári érkezésekor némi plusz rezsipénz fejében kitúrt a saját szobájából, így ő most Parkerrel osztozik egy nagyobb szobán, illetve Parker húga, Aly a legújabb lakót fogadta maga mellé, Kaylee-t. Hannah ugyan nem szó szerinti lakó, nincs bérleti szerződése a morcos lett fazontól, akitől a többiek bérlik a saját részüket, de Reagan barátnőjeként (hol együtt vannak, hol nem) kábé minden estét itt tölt, és a többiek már kezdik pedzegetni, hogy ideje volna beszállni a költségekbe.
Aaliyah 'Aly' Parker
Play by:
Alexandra Shipp (Erinn Westbrook, Serayah McnNill, Maisie Richardson-Sellers)
Születési hely:
Detroit, Michigan
Kor:
21
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
hetero/bi
Családi állapot:
valószínűleg szingli
Csoport:
tanulók (egyetemista)
Történetünk:
Azt tisztázzuk, hogy ha elmondtad volna a vezetéknevedet, amit meg valahogy összekapcsoltam volna a legjobb haverommal, vagy úgy általában figyeltem volna bármire, amit mondasz, akkor eszem ágában sem lett volna kezdeni veled. Egyébként is ritkán szeretem, ha az ilyen egyszeri dolgok visszatérnek a múltból, de ki gondolta volna, hogy egy nyolcmilliós városban, mikor eleve másik városrészben találkoztunk, majd pont veled találom szembe magam a beköltözésem utáni reggelen?!
Azóta se beszéltünk róla. Kábé fél perc hülyén egymásra bámulás után becsattogott Parker irritálóan jókedvűen hajnali kilenchez képest, és két briós között közölte, hogy a húga vagy. Nem tudom, melyikünk kerüli jobban a másikat azóta; januárban foglaltam be az egyik kisebbik szobát, de azóta egy kézen meg tudnám számolni, hányszor maradtunk kettesben egy légtérben, és milyen gyorsan szabadultunk a szituációból. Hogy miért pont mindig a legjobb csajok tabuk örök rejtély számomra.
Idén kezded az egyetemet, elsősként; a korod, gondolom, mást indokolna (igazából nem vagyok biztos benne, mennyi van, de remélem, azért a legális korhatár felett), de Parker hablatyolt valamit arról, hogy nem vettek fel se elsőre, se másodikra, így '18 őszén kezdted az egyetemet. Meg ne kérdezd, milyen szakos vagy, mert fogalmam sincs.
Annyi viszont biztos, mint ahogy azt a bushwicki lepukkant raktárházban tartott buli is bizonyítja, ahol találkoztunk, hogy Parkerrel ellentétben neked nem okozott gondot elszakadni a szüleitektől és a vallásotok (melyben annyira talán nem is hisztek) béklyóitól. Amit Detroitból nem látnak, az nem is számít, ugye?
//Alyt alapvetően 'jó lánynak' gondolom, aki viszont szeretné kiélvezni az életet; ez azzal jár, hogy rengeteg otthoni szabályt megszeg, de amikor videochatelnek a szüleikkel, mindig úgy tesznek, mintha minden az ő terveik szerint haladna. Nőies, határozott, kicsit olyan 'Insta-girl' típus. Szegény helyről származnak, a pénz nem vetette fel őket, úgyhogy valószínűleg dolgozik azért, hogy a megnyert ösztöndíj mellett fussa a mindennapokra. Hogy a Columbiára jár-e ő is, vagy az NYU-ra, az az igénylőre van bízva.
Az, hogy a későbbiekben mi lesz ennek az egész kavarásnak a vége, majd elválik a játéktéren. //
Reagan - elkelt!
Play by:
Bex Taylor-Klaus/Ruby Rose/Brianna Hildebrand vagy valaki hasonló
Születési hely:
rád bízva
Kor:
20-26
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
homoszexuális
Családi állapot:
kapcsolatban, nagyrészt
Csoport:
munkások
Történetünk:
Van az a szó, hogy 'dyke', aminek a kimondásáért akkora mafflást kapnék anyámtól, hogy a fal adná a másikat, pedig kétszer akkora vagyok, mint ő. Na, az vagy te. Határozott kiállású leszbikus, meg a nagy francokat, igazi kis diktátor vagy, az a típusú SJW, akinek a ruhatára valószínűleg az Alkonyat-fan korából maradt fenn. Csípnek a szavaid, mint az ágyipoloskák, alattomosan, kivéve, amikor inkább kobra vagy, mert akkor egyszerűen szembe marsz.
Jó, azért néha bírom a fejedet, akkor is, ha szerintem a barátnőd sokkal jobban járna velem, mert pff, nézz rá és nézz rám. Valamiféle nyitott kapcsolatban éltek, asszem, amit én nagyon tudnék pártolni, ha nem rúgtál volna konkrétan tökön, mikor ajánlatot tettem. Aztán közölted, hogy az én-félék miatt lettél meleg, pedig duh, az anyáim leszbikusok, tudom én, hogy ezzel születtek, és nem választjátok!
Amúgy valamiféle bartender vagy, vagy hasonló, bár a habitusodból aztán kidobó is lehetnél. Hannah, a fél-barátnőd, a munkatársad, bár ő veled ellentétben egyetemen tanul, ahogy azt kell is; te a'sszem arra vársz, hogy felvegyenek mesterképzésre, de hogy mi akarsz lenni egy unatkozó Edgar Allan Poe hasonmáson kívül, azt nem tudom.
// Bár talán nem úgy tűnhet, de annak ellenére, hogy ezt a nagyon csipkelődő-utálkozó vonalat szeretném megtartani, nincsenek rosszban, sőt, igazából Reagan nem vallaná be, de tutira tetszik neki, hogy valakivel szájkaratézhat, meg végre valóra válthatja a fenyegetéseit arról, hogy válogatott módokon fogja megütni, anélkül, hogy az megsértődne rá.
Magának való, kicsit morcos, de laza, a társadalmi szabályokkal nem nagyon törődő lány, akinek a PBje változtatható valami hasonlóra, és akinek a háttere szabadon választható; azt is ki tudnám nézni belőle, hogy akár árva volt, meg azt is, hogy amúgy mocskosul gazdag, csak utálja a szüleitől lejmolni a pénzt. //
Hannah - foglalt!
Play by:
a képen Josefine Pettersen, egyébként bárki
Születési hely:
rád bízva
Kor:
20-25
Lakhely:
túl sok időt töltesz nálunk, az biztos
Szexuális beállítottság:
biszexuális
Családi állapot:
nagyrészt kapcsolatban, kivéve, ha nem
Csoport:
valószínűleg tanuló
Történetünk:
A lelked szivárványokat eregető unikornisok és rózsaszín habnyuffancsok játszótere, és kábé azt hinném, így nem lehet létezni, ha nem látnám fizikai jeleit annak, hogy az álmatag-réveteg tekinteted mögött azért ül ám értelem is. A világbéke-hangulatot árasztó közelséged a húgomra emlékeztet, és valószínűleg szarul kéne éreznem magam, amiért ennek ellenére is tökre bejössz, de nem érzem; mondjuk annyira ne vedd magadra, minden lány bejön, néha még Reagan is. Oké, ő a kelleténél többször.
Ha egy dolgot mondhatnék neked, akkor az az lenne, hogy dobd Reagant (bár állításod szerint inkább vagytok barátok extrákkal, mint komoly barátnők, mert most egyikőtök se nagyon vágyik kapcsolatra, vagy valami ilyen marhaság). Ha kettőt is mondhatok, akkor az az, hogy ne akarj mindig mindenkinek ennyire behódolni, mint most teszed; néha másodpercenként változtatod a véleményedet, csak azért, hogy egy társaságban mindenkinek megfelelj.
Amúgy cuki vagy. Olyan 'puppy in a cup' cuki. De ezzel a cukiságoddal lassan megbarátkozom, meg attól is, hogy néha olyan édesen ártatlan vagy, hogy belesajdul a fogam, úgyhogy ideje lesz megmutatnod, hogy tényleg van munkád (meg valami saját szobád valahol máshol), és perkálj a pizzáért, amiből meglepően sokat eszel.
//Hannah és Reagan kapcsolatával nyugodtan lehet játszani, ha az egyikük előbb megérkezik, akkor akár módosításról is szó eshet. A PB-hez nem ragaszkodom, sőt, de valami karakter jelleméhez megfelelő, kicsit visszafogottabb arc illene. A háttér szabadon formálható, illetve az is, hogy mit tanul; valami meglepőre gondoltam, amit nem néznek ki belőle, mint mondjuk a matematika vagy mérnöki pálya, ahol egyébként az első benyomás ellenére bravúrozik. //
Goldberg - foglalt
Play by:
a képen Andrew Garfield, hasonló kaliberben bárki
Születési hely:
rád bízva
Kor:
26
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
elvileg hetero
Családi állapot:
meglepsz, ha kapcsolatban
Csoport:
tanulók / egészségügy (rezidens kórboncnok)
Történetünk:
((Ő már létezik egy másik hirdetésben, így aki elviszi, duplán arat. ))
Te kis nyomi. Néha már komolyan bánom, hogy Parkerrel együtt leszedtelek arról az oszlopról három éve!
Na jó, annyira mégse. Szinte már kedvelhető baromarc vagy, akkor is, ha lehetetlenül nyomi. Összehoználak a húgommal, ha nem lennél idősebb nála ennyivel, nem utálnám a gondolatot, és nem félnék, hogy majd valami szuper-geek-nyomi kölykötök születik.
Azt gondolod, hogy tudnék segíteni neked a csajozásban, amolyan szárnysegéd-módon, és amúgy tökre igazad van, de a gondok ott kezdődnek, hogy nem hogy magadra nem tudod felhívni a figyelmet, de valamiért annyira izgulsz, hogy kábé a második mondatoddal közlöd minden csajjal, hogy hullákban turkálsz. Haveeer. Senki sem kíváncsi arra, hogy mennyi idő alatt kezd el gázosodni egy vízihulla, oké? Chill.
Te vagy az eredeti lakó amúgy. Mármint, nyilván eleve is voltak lakótársaid, de ők már mind elmentek, lassan vagy gyorsan, és mára összeverbuválódtunk mi. Hogy ennek örülsz-e, az nem kérdés; oké, szerintem amúgy bele vagy zúgva Reaganbe, vagy csak szereted, ha bánt, mert egy is mazochista vagy, nem tudom. Esküszöm, próbállak a jóra tanítani, néha a hónom alá csaplak, mint anyám a retiküljét vagy a húgom a pincsijét, és elviszlek néhány fasza helyre, de helyetted nem tudom felszedni a csajokat.
Pontosabban, fel tudom, de magamnak; egyszer amúgy neked is felszedtem, de valamiért annyira izgultál, hogy elbotlottál a saját lábadban, megfejelted a bárszéket, és nem csak két fogadat törted le, de még az orrod is betört, úgyhogy kábé egy véres masszával a fejeden vittünk a sürgősségire, és még mindig meg vagy kicsit sértődve, amiért végig röhögtem. Pedig esküszöm, hogy még Parker is nevetett...!
//A PB nincs kőbe vésve, és kicsit talán másabb oldaláról ismerhető meg a másik, fentebb linkelt hirdetésben. Kórboncnokként dolgozik, zsidó származású, és kicsit olyan, mint egy partra vetett oroszlánfóka. Kínos, gáz és vicces egyszerre, meg kicsit szomorú is, legalábbis bizonyos szögből. Aztán megint vicces lesz.
A cél nyilván az, hogy előbb-utóbb összeszedje magát, történjen ez bármilyen segítséggel. Dan őt rúgta ki a szobájából fél éve (oké,nyilván megbeszélték, nem szó szerint kirúgta...), szóval elég behódoló típus, akinek meg kell tanulnia a saját sarkára állni. A kérdés az, hogy ez hogy fog összejönni...//
Kaylee ... - foglalt!
Play by:
Nicole Gale Anderson (ötlet)
Születési hely:
rád bízva
Kor:
22
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
remélem, hogy hetero
Családi állapot:
remélem, hogy szingli
Csoport:
tanulók
Történetünk:
Girl next door. Goodie two-shoes. Sandra Dee. Ezek olyan jelzők, amiket még Jess, a húgom magoltatott be velem, mikor épp érzékeny pillanatomat éltem, és úgy csináltam, mint akit bármennyire is érdekel az ő geek szarsága, de rád azért, érted, illenek.
A'sszem, valahonnan a középnyugatról jöttél, Kansas, Nebraska, valami ilyesmi, kellemes kis családias környék, főleg tanyák, kisvárosok, néhány droglabor. Utóbbihoz neked persze semmi közöd sem volt, dehogy; te mindig szorgalmasan tanultál, hajtottál, hogy (képletesen) mindig mindent csillagos ötössel végezz el, nem csak az iskolában, de az életben is. Az apád azt hiszem, rendőr, az anyád meg talán tanár, és kész csoda, hogy bármit megjegyeztem abból, amit mondtál az első közös lakótársi iszogatásunk alkalmával, de valamiért figyeltem rád. Nagyrészt.
A mesterszakod kezdted tavaly ősszel a városban, ahol teljesen új vagy, és mivel az első féléved főleg azzal telt, hogy halálra tanuld magad és megpályázhass egy tanulmányi ösztöndíjat, amiből végre kiköltözhettél a koliból, amit utáltál, alig jutott időd kábé bármire. Legnagyobb szerencsédre most már itt vagyok én, hogy utat mutassak neked, és esküszöm, hogy a legjobb oldalt fogom mutatni – a városból is, meg magamból!
Csak Reagan ne lenne mindig olyan utálatosan kitartó és próbálna beégetni engem előtted...
Ja, az első találkozásunkkor orrba vágtál egy serpenyővel, mert éjszaka volt, nem tudtad, hogy jövök, és betörőnek hittél a sötétben. Azóta is folyton bocsánatot kérsz, pedig szerintem vicces volt.
//Kaylee neve változtatható, a PB-n lehet változtatni, de mindenképp szeretnénk, ha nem teljesen fehér lenne az illető. Tipikus kisvárosi lány a nagyvárosban történet, annak minden kellemetlenségével és örömével együtt; előbb-utóbb rá kéne döbbennie, hogy nem minden olyan csodálatos ebben a városban, mint amilyennek a tévéből tűnt, és az álmok sem mindig válnak valóra, de ez nem feltétlenül rossz.
Mindenképp okos és szorgalmas lány, aki sokszor már túlzásba is viszi az utóbbit, rengeteget aggódik, hogy nem nyújt eleget (valószínűleg lehetne valami hajtósabb szakon, mint ügyvédi vagy orvosi), és azon ritka pillanatokban, mikor már teljesen belelovallta magát az aggodalom okozta irritációba, hajlamos fúriaként viselkedni. Ezt persze megbánja, de a kirohanások egyre fokozódnak, mióta a városba jött.
Néha kicsit túl naiv, néha túl merev, önző vagy fellengzős (anélkül, hogy ezt észrevenné), de mindenképpen szerethető karakter, akivel jó lenne a kliséken túlra látni adott esetben. Dan elég nyilvánvalóan próbál udvarolni neki, magához képest meglepően udvariasan, de a lány ezt vagy nem veszi észre és azt hiszi, mindenkivel így viselkedik (amiben mondjuk nagyrészt igaza lenne), vagy csak nem tud vele mit kezdeni. Szóval igazából majd ez is a játéktéren múlik. //
... Parker
Play by:
a képen Alfie Enoch, amúgy akárki, aki fekete
Születési hely:
Detroit, Michigan
Kor:
24
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
homoszexuális
Családi állapot:
tudomásom szerint kapcsolatban, amúgy egyedül
Csoport:
tanulók (egyetemista)
Történetünk:
Bro. Bro.Brooooo. Hülyeség lenne azt mondani, hogy 'brother from another mother', mert egyrészt marhára egyértelmű, hogy semmi közös génünk nincs, másrészt meg anyámék véletlenül meghallják és örökbe fogadnak. Na nem mintha nem lenne már így is bőven elég szülői fuvallat a hátad mögött; nem sokat beszélsz azelőttről, hogy felvettek volna az egyetemre (aztán a húgodat is), de elég lepra helyről származtok, már bocs. Mármint, őszintén, ki az, aki megmarad Detroitban? Szinte sértő, hogy a hazai csapatotok, a Detroit Lions ennyire hasonlít a miénkre, de profi vagy sem, fogadni mernék, melyikünk az eredményesebb.
Nyálas azt mondani, hogy a legjobb haverom vagy, mi? Pedig pont ezt kapod, és hála az anyáim túlzott érzelemkifejezésre törekvő nevelésének, még csak csatakrészegnek sem kell lennem, hogy kimondjam. Nem mondhatnám, hogy első pillantásra annyira szimpatikusak voltunk egymásnak, főleg, mert mikor először megláttalak, az egyetemi focipálya kapujára voltál kötözve Goldberggel együtt, mint kukacok a horogra. Nem olyan nagy dolog volt ez, csak beavatási szertartás (amin én csak azért nem estem át, mert veletek ellentétben nehéz volt felemelni), de azért úgy éjféltájban csak-csak leszedtelek onnét. Mármint, előbb röhögtem, de aztán leszedtelek.
Fura, hogy még csak három éve. Tudom, hogy néha nagyon utálsz, de megértem, hogy miért, szóval nem gáz. Lehet, hogy néha akkorát vágok a hátadra, hogy a gerinced a szádon akar távozni, de szerencsére másra is szívesen rávágok, külön ezzel a célzattal, ha esetleg az átlagos szivatáson túl szól be neked. Jó, nem vagy olyan köpcös, mint a legtöbben, de a csapatban betöltött szereped pont az, hogy ilyen kis bolha vagy. Az meg igazából mindegy, hogy melyikünk a sztárfocista, ha a végén ugyanazokon a partikon kötünk ki, nem?
Csak ne lettél volna olyan hülye, hogy becsajozz, komolyan. Csak én ne lettem volna olyan hülye, hogy ha találkozom egy csajjal valamelyik szórakozóhelyen, megkérdezem a vezetéknevét, mielőtt tovább mennénk...
//Parker megjelenik Dan ET-jében is, illetve NJK-ként reagban. Nagyon közeli barátság az övék annak ellenére, hogy azért annyira régen nem ismerik egymást, és kábé az egyetlenek egymás életében, akikkel mindent megosztanak. Mint a pletykás vénasszonyok. Az egyetlen, amiről Dan nem tud, az az, hogy Parker igazából homoszexuális, ezt régóta tudja, de nem meri felvállalni muszlim hitvallású családja és környéke előtt. A titkolózás annyira a része már, mint a neve; sokszor majdnem kibukott belőle Dan előtt is, de mivel lassan évek óta hazudik magának különböző barátnőket, csak hogy ne akarja duplarandikra ráncigálni annyiszor, egy kicsit kellemetlennek érezné.
Amiről pedig Parker nem tud, az az, hogy Dan kavart a húgával. Aki szintén velük lakik. Úgyhogy probléma azért akad.//
A fentebbi karakterek mindegyikének nagyon örülnék, és mivel még nagyon az elején vagyunk, ezért akár nagyobb dolgok is változtathatók rajtuk, ha például már akad egy karaktered, akibe életet szeretnél lehelni, és valamelyik alternatív verziójának el tudnád képzelni. Szóval ha csatlakoznál, de a keresett ebben a formában nem annyira jön be, akkor is dobj meg egy üzenettel, hátha kitalálunk valamit.