A húszas éveink elején ismerkedtünk meg és lettünk szerelmesek. Épp csak kikerültem az egyetemről és kezdtem el dolgozni a nagyszüleim filmstúdiójában részmunkaidőben, amikor megjelentél egy forgatás miatt, egy filmed miatt. A szerelem elsöprő erővel jött, kiköltöztem veled New Yorkba, hozzád. Lett is egy fiúnk, aki most veled él. Nem tudom, hogy intézted el, de a válás után neked ítélték. A szerelem gyorsan jött, de néhány év múlva részedről el is múlt. Kezdetben nem akartál elmenni, csak csaltál engem a hátam mögött, amit megtudtam. Sokat balhéztunk, de képtelen voltál változni és újra úgy szeretni, mint rég, így muszáj volt beadnom a válópert, te pedig tovább álltál a fiúnkkal. Pedig harcoltam a bíróságon, hogy Ő velem maradjon, de nem így lett. Sokáig hiába próbálkoztam, csak a kötelező bíróság által kiszabott időre láthattam, ám ahogy nőtt és lett egyre önállóbb, úgy tudtam vele egyre többet találkozni. Nem féltettem túlzottan, hisz tudom, hogy nem vagy rossz anya. Lehet engem már nem szeretsz, de a fiúnkat igen és a pénz mellett biztosan kap szeretetet is. Jó anya vagy, bár kicsit ellenem nevelted, ám mára már neki is felnyílt a szeme, hogy az anyja egy hűtlen némber, aki sorra csalja meg az összes párját, akivel összejön. Hirtelen szerelmek, majd a szerelem kihűl és jönnek az új pasik. Nem tudom miért szerettél ki belőlem, hiszen mindenünk meg volt és boldogok is voltunk, de ilyen a természeted. Mindenki úgy jár veled, mint én, pedig te kezdetben tényleg szerelmes vagy. Nekem speciál hosszú időbe telt kihevernem, hogy így jártam. Anyagilag is és érzelmileg is nehezen szedtem össze magam, mire sikerült túl lépnem rajtad és új életet kezdenem, de mint látod, sikerült. Ugyan senkim nincs, de karrierem igen. Sajnos eddig minden utánad jött párommal ráfaragtam, ilyen az én formám, nem? De a munka és a többi legalább kiteszi az életem. Nincs túl jó viszonyunk. Én már túl vagyok rajtad, te is rajtam, mégis kicsit ellenséges vagy, pedig én próbálom ápolni a minimális jó viszonyt is veled és a fiúnk miatt azért látjuk egymást párszor, bár ő általában nélküled jön el hozzám. Mind a ketten sikeresek vagyunk és gazdagok. Téged a színészi karriered tett híressé és gazdaggá, engem pedig az elektronikai vállalkozásom és a harcművészeti képességeim, amiknek hála nem csak világbajnok kungfu harcos voltam jó pár évig, hanem a mai napig dolgozhatok edzőként és járok versenyekre is, ha úgy döntök. De hát te ezt jól tudod, annak idején te is voltál nézőként egy-egy versenyemen, vagy éppen láttad, amint bevertem a képét egy-két rohadéknak, aki rád mászott. De gondolom ez neked már semmi. Aztán lehet csak én gondolom így. Talán a lelked mélyén még mindig szeretsz egy kicsit, csak szégyelled magad a múlt miatt és a gorombaságoddal akarod leplezni. Nem tudom.
(A közös múltunk majd jobban átbeszéljük, ha itt leszel. Sőt, lehet a fiúnk hamarabb jön, mint te és akkor már az ő igényeinek is meg kell felelnünk )