Pimasz. Játékos. Imádom a csajt. Zsigerből jönnek a beszólásai és talán velem van a baj, de odáig vagyok azért, ha egy lány ilyen. -Csak bátran. Neked még ez is jól áll.-zavarba hozni egy ilyen kaliberű csajt talán az egyik legnagyobb elismerés ezen a világon.. nekem legalábbis biztosan. Nevetésére egy széles vigyor jelenik meg az arcomon. -Az eddigi legjobb. Ne kiabáld el... hosszú még az este. Lehet, hogy tudok még jobbat produkálni.-megvonogatom a szemöldökeimet egy kicsit. -Nagyon küzdesz a számomért... ezt értékelem. Egye fene. Megkapod, de csak mert ilyen édesen kitartó vagy.. utána pedig állok bármikor... bármiben a szolgálatodra, amikor akcióra lesz szükséged.-igen úgy értettem és eszembe sincs visszaszívni. -Nem valószínű. Kibújhatsz alóla, ha hajlandó leszel még nőni egy kicsit.... egyébként... nem bántásból.. Mikor szokott érted jönni a Mikulás? Novemberben vagy már október végén? Mennyi idő kell nektek manóknak, hogy kész legyetek az ajándékokkal?-komolyan érdeklődő képet vágok, legalább néhány másodpercig, miközben letekerem a vodka kupakját, utána pedig egy széles vigyor terül szét a képemen. -Az.-bólintok egy nagyot.-Trükkös kérdés. Talán egy kicsit az összes együtt. Fertőtlenítem magunkat és leitatlak, hogy elviselj. Ha ez vigasztal, én legalább olyan ittas leszek, mint te Na jó... talán nem annyira... ha esetleg további akcióra kerülne sor, akkor ne legyek használhatatlan.-kacsintok rá és miután töltöttem felé nyújtom az egyik poharat. Javaslatára kissé meglepetten emelkednek feljebb a szemöldökeim. Basszus... mióta vagyok én ilyen kurva szerencsés, hogy ennyire jól alakulnak a dolgaim minden extra erőfeszítés nélkül. -Felelsz vagy merszet? Jó kifogás megkérdőjelezhető cselekedetek igazolására, úgyhogy benne vagyok.-ez nem is kérdés. Ennek hamar durva vége lehet, szóval naná, hogy igen a válaszom. -Szóval Törpilla.... felelsz vagy mersz?-kérdezem egy ördögi mosollyal mielőtt kortyolok egyet az italból, miközben egyetlen másodpercig sem veszem le róla a szemeimet. Azt hiszem ez a játék már konkrét felkérés keringőre szóval közel sem leszek olyan udvarias, mint azzal a bizonyos kívánsággal kapcsolatban, amit a mentőakcióval érdemeltem ki.
Nuh-uh.²⁴
It's okay to date a younger guy, sweetheart. We never grow up anyway.
★ lakhely ★ :
Harlem.
★ :
★ foglalkozás ★ :
Student.
★ play by ★ :
Griffin Gluck.
★ hozzászólások száma ★ :
27
★ :
Re: Is this a sin? Maya & Keith
Szomb. Szept. 07, 2024 6:37 pm
Keith & Maya
"I do things I love doing. Sometimes that is maybe going out to have a drink with friends, going out partying or whatever."
Szabályosan vigyorogni kezdek a válaszán, noha annyira azért nem lep meg, hogy elvicceli a dolgot, sőt! Valójában akkor lettem volna csalódott ha komolyra veszi. Le sem tagadhatom, hogy mennyire kedvelem a srácot, amit a folytonos vigyorgásom meg kuncogásom már egész biztosan elárult mindenkinek ebben a buliban, dehát hé... Ki ne értékelne valakit aki meg tud nevettetni? Hülye lennék ehelyett inkább gyertyatartóként ácsorogni April mellett. Egyébként is a vízbe kívánkoztam már, elvégre ki kell használni a nyár utolsó lehetőségeit, mielőtt még beütne az ősz és befagyna a hátsóm. Talán éppen ezért sem volt szükség hosszasabb noszogatásra ahhoz, hogy életem legcsodálatosabb farosát dobjam bele a vízbe. - Hát nem is a nem létező izmaidból. - Vágom rá szinte élből egy pimasz mosollyal, mert igen... bizony, hogy én is tudom húzni az agyát, és fogom is! - Jajj, még a végén zavarba jövök! - Legyintek egyet, megbököm a vállát, vigyorgok is, ugyanakkor nem viccelek, hiszen nyilvánvaló, hogy tényleg zavarba jövök még ha csak egy egészen kicsikét is. Valóban kezdem nem megbánni, hogy eljöttem ebbe a buliba. És bármilyen meglepő is, még akkor is így gondolkozom, amikor kijelenti, hogy csukjam be a szám ha lemerülni tervezek. Szinte hitetlenkedve meredek rá, felnevetve... honnan jön neki ennyi hülyeség? - Számomra a nap legjobb akciója a te megmentőakciód volt. Lehet máskor is szívesen venném igénybe a szolgáltatásaidat. - Vonom meg egyik szemöldököm, veheti ezt jelzésnek vagy meghívásnak, vagy igazából aminek akarja. - Szóval igazán adhatnál egy névjegykártyát. - Igen, tudom, emlékszem, hogy most épp az nincs nála, de mindketten tudjuk, hogy mire is utalok valójában. Csak burkoltan. - Nem mosom már le magamról ezt a becenevet, mi? - Nézek rá kérdőn mikor visszaérkezik a piakerítő körútról, holott valójában cseppet sem zavar a név. - Vodka? - Vonom meg ismét a szemöldököm némileg meglepődve. - Most akkor engem akarsz fertőtleníteni vagy a vizet? - Ki az a Madman aki magában issza a vodkát? Nyilvánvalóan mi leszünk azok... - Vagy leitatni akarsz mert attól félsz, hogy józanon nem foglak sokáig elviselni és nem lesz több akció? - Nevetek fel. Igen, a korábbi témánkra tekintve ez így elég kétértelmű, de talán valahol direkt is válogatom meg így a szavaimat, miközben árgus szemmel figyelem ahogy kitölti az italokat. - Szóval... mit szólnál ha játszanánk valamit? - Teszem fel a millió dolláros kérdést, holott még én magam sem tudom, hogy mit szeretnék játszani. - Felelsz vagy merszet? - Mi mást?
Ha valamire nagyon vigyázok az az akcentusom. Szerencsére nem kopott túl sokat az évek alatt, igyekszem sokat beszélni a régi haverokkal, hogy a lehető legjobban megőrizzem, hiszen itt Amerikában ez igazi nagyágyú, ha csajokról van szó. -Természetesen tejjel. Szigorúan 5 órakor, a cilinderemmel és a monoklimmal, hogy ténylegesen megadjam a módját a teaidőnek. Néha még bajszot is növesztek, de csak arra a fél órára, hogy pödörgethessem.-vigyorgok rá. London nem azon negyedéből jöttem, ahol ilyesmi még aktuális lett volna, a teánkat leginkább a műanyag palackból ittuk, miután kikaptuk a kisboltban a hűtőből. Abban pedig kurvára nincs semmi tej.. szerencsére. Nem akartam egy lenni a sok közül, aki valami alja módon visszaél ezzel a lehetőséggel, hogy van egy joker kártyám. Maya egyébként sem tűnik annak a csajnak, aki ennyi miatt bármi extrába belemenne így azt hiszem végül sikerül egy kissé váratlanabb módon kijátszani a lapot, amit tőle kaptam. -Hát nem mindig, de te nagyon odatetted magad.-rohadt rég volt már, hogy ennyire bejött egy csaj. Nem csak külsőre észvesztő, de bevállalós és nem fél visszaszúrni amikor csak lehetséges. Nagyon tetszik, így nem is habozok, hogy megpróbáljak bevágódni nem csak a vízbe, de nála is. -Ezt most az arcoskodó szaltóból vontad le?-kérdezem vigyorogva miközben már felé úszok.-Egyébként igen. Baseballozok.-bólintottam felkönyökölve a medence szélére, egy széles mosollyal fogadva a tapsot tőle. Maya szuper aranyos, úgyhogy tényleg nem szeretném ezt most elbaszni. Túl jó lehetőség, gyakorlatilag megismételhetetlen. -Én meg téged csíplek.-lassan felé nyúlva simítok egy tincset hátra egy kóbor tincset az arcából. -Hát bocsi..-elnevetem magam miközben ő a vizet elemzi, hogy mennyire lehetett igazam.-Nyugi, szerintem még nem volt akciózás, de azért, ha lemerülsz, inkább legyen csukva a szád.-most megmentettem a helyzetet, ugye? -Nem, kicsike, ne izgulj! Ezt nem számlázom fel.-kacsintok rá csak, hogy olyan kibaszott lovagias legyek. -Hozok valami piát. Tudod az alkohol fertőtlenít.-mindkét kezemmel feltámaszkodok és kinyomom magam a vízből. Az ajtónál lévő asztalról lekapok egy törölközőt és legalább nagyjából megtörlöm magam, hogy ne baszódjak el bent valahol a kövön azért mert megcsúszok. Egy gyors beszerzőút után visszatérek hozzá egy üveg vodkával, amit magunknak dugtunk el korábban a tesómmal és két műanyagpohárral. -Itt vagyok, Törpilla.-vigyorgok és leülök a medence peremére, hogy mindkettőnknek töltsek.
Nuh-uh.²⁴
It's okay to date a younger guy, sweetheart. We never grow up anyway.
★ lakhely ★ :
Harlem.
★ :
★ foglalkozás ★ :
Student.
★ play by ★ :
Griffin Gluck.
★ hozzászólások száma ★ :
27
★ :
Re: Is this a sin? Maya & Keith
Pént. Aug. 16, 2024 12:05 am
Keith & Maya
"I do things I love doing. Sometimes that is maybe going out to have a drink with friends, going out partying or whatever."
Még ki sem mondja a brit szót, máris beugrik az akcentus, főleg miután kikevergünk a tömegből és képes vagyok ráfókuszálni bármi másra is, mint a zene dübörgésére. Nem tagadom - de, valójában igen - hogy mennyire odáig vagyok a brit akcentusokért. Persze ezt nem most fogom bevallani neki, biztosan nem lesz belőlem egy vigyorgó fangirl, aki majd folytonosan arra kéri, hogy beszéljen hozzám, mert hallani akarom a szexi akcentusát. Az amerikaiak valamiért mindig odáig vannak az angolokért. Nem mondom, hogy nem tudom miért, mert valójában pontosan tudom. Tényleg cuki. - Akkor te is egy vagy azok közül akik tejjel isszák a teát? - Kérdezek vissza felvont szemöldökkel, kíváncsian, mintha ez ténylegesen érdekelne is. Pedig annyira azért nem, sokkal inkább csak szeretnék úgy tenni, mintha tudnék is valamit az angolokról. Valami hülye oknál fogva okosabbnak akarok tűnni, mint ami vagyok. Berögződés vajon? Vagy ténylegesen cuki a srác? Ugyan nem kerüli el a figyelmem, hogy elkalandozott a tekintete rajtam, de nem bánom, nézni nem bűn, ami azt illeti... én is megnéztem ám a hátsó felét korábban, amíg nagyban megpróbálta elállni az utat köztem és April között. Persze, talán némileg szolidabban tettem, de akkor is megtettem. Aztán felteszem a millió dolláros kérdést, amire hamar meg is kapom a választ. Szükségem van néhány másodpercre mielőtt még eldöntöm, hogy vagyok-e elég őrült ahhoz, hogy belemenjek abba. Elgondolkodva és egyben meglepetten pillogok fel rá ez idő alatt. Részben meglep mert... mégis milyen hülye kérés ez? Másrészt pedig meglep, mert jól tudom, hogy sokkal rosszabbat is kérhetett volna. A legtöbb srác ebben a buliban már rég az egyik mosdóban próbálna meg vetkőztetni. Így hát végül pontosan emiatt is megyek bele. Mert rosszabbat is kérhetett volna, ő mégsem használta ki túlzottan a fölényét, én pedig egyébként is őrült vagyok, szóval egye fene! - Jó tudni, hogy téged ilyen könnyű kielégíteni. - Válaszolok nevetve, holott nem kellene, hogy ilyesmit akarjak tudni, azt meg végképp nem kellene a tudtára adnom ha mégis így van. Oké, kedvelem a dinka fejét, nem tagadom tovább. Valami megfogott benne, bár még én magam sem vagyok biztos abban, hogy mi is. Talán a mosolya. - Nem semmi! Had találjam ki... Sportoló vagy? - A hátraszaltó talán nem épp olyasmi, amit bárki meg tud csinálni. Vagy meg mer. Mindenképpen figyelemreméltó, talán éppen ezért is néztem őt végig olyan csodálattal és egyben vigyorogva. Sőt, én magam még meg is tapsolom kicsit, miután újra felbukkan a víz alól. Ugyanakkor hozzáteszem, itt a pasik nyolcvan százaléka sportoló, vagy éppen annak vallja magát, mert a videójátékokat is annak számítsák. - Oké, csípem a humorod. - Szólalok meg nevetve már a medence peremében kapaszkodva. Hihetetlen a srác! Hol rejtőzött eddig? - Azért most elég gyorsan elintézted, hogy ne legyen kedvem a medencében maradni. - Nézek is szét magam körül a vízben, mintha ténylegesen keresnék valamit... vagy éppen nem keresnék. - De igen, a hősiességed példaértékű! Remélem nem halmoztam fel egy újabb tartozást vele? - Állapodik meg végül rajta a tekintetem, ám még annyira nem nyugodtam bele a ténybe, hogy valószínűleg igaza volt azzal az ondós kijelentéssel. Mostmár aztán tusolni is muszáj lesz. Vagy inni. Minden bizonnyal az ital is megteszi.
-Az is lehetek, ha azt szeretnéd.-bólintok vigyorogva miközben követem őt kifelé a házból, hogy biztosan megmenekülhessünk a barátnője elől. Még csak az kéne, hogy ezek után tovább kelljen szenvednünk odabent. -Harlemből.. egyébként, meg brit vagyok, Londonban születtem.-magyarázom, mikor már végre kijutottunk és a környezet egy kicsit beszélgetés kompatibilisebbé vált körülöttünk. Remélem, hogy erre gondolt és nem a suli témát szeretné körbejárni, hiszen igazából nem szívesen hazudnék neki, de biztos Isten nem mondom meg neki, hogy gimis vagyok. Így nem fogom saját magamat meggáncsolni. Eközben persze nem hezitálok kihasználni a lehetőséget, hogy alaposabban szemügyre vegyem az adottságait. Sikerül annyira elmerülnöm a látványban, hogy kissé megkésve kapcsolok, hogy már meg is állt és felém fordult, de szerencsére nem sétálok neki, még időben meg tudtam állítani magamat. Szeretne gyorsan túlesni azon, hogy letudja a tartozását a szolgálataimért, ami igazából nem túl meglepő. Fordított esetben én pont ugyanígy tennék. Mások talán jobban visszaéltek volna a helyzettel, de nem akartam őt elijeszteni, illetve tényleg nem ismerjük még egymást, így kár lett volna elpocsékolni a lehetőséget valami olyanra, amit úgysem tett volna meg. Kíváncsian figyelem a szemeit, ahogyan talán egy kicsit megszeppenve pillázgat rám. Annyira pici ez a lány, hogy megőrülök tőle. Odáig vagyok minden részletéért, szóval már most elmormolok magamért egy imát, hogy ebből még ma valami... BÁRMI összejöjjön. -Ez a beszéd!-vigyorgok rá, amikor belemegy a dologba. Pillanatok alatt úgy rám aggat mindent, hogy egy hirtelen felindulásból elkövetett karácsonyfává válok. Igyekszem fogni mindent, nem kiönteni vagy elejteni semmit és természetesen kiélvezni legalább abban a néhány másodpercben a látványt. -Nyomasd, babám!-bólintok a tekintetemmel végig követve őt. Konkrét csalódást okozott volna, ha egy valami kis semmilyen ugrással kiszúrja a szemem, de egy olyan lenyűgöző, csattanós bombát dobott a vízbe, hogy még a szám is tátva marad. -Ja! El is mentem, olyan kielégítő volt.-nevetek fel.-Ha nem lenne tele a kezem, most tapsolnék. Megérte.-közben már keresek is egy üres széket, hogy lepakolhassak. -Jövök már.-Egy gyors vetkőzést után nem szégyenlősködöm, egy combos nekifutással indulok meg a medence felé, amit követ a levegőben egy hátraszaltó, aminek a végén igyekszem zárni a lábaimat, hogy a golyóim még véletlenül se vándoroljanak fel a testemen keresztül a torkomig a becsapódás következtében. Feljövök a felszínre és közelebb úszok Mayahoz. -Remélem értékeled azért, hogy egyetlen kérésedre ugrottam egy olyan medencébe, aminek vélhetően jóval magasabb az ondó tartalma, mint ahogyan azt szeretem.-nevetek egy kicsit miközben hátrasimítom a hajamat. Egyébként nem hiszem, hogy már dugtak volna a vízben... még azért nincs annyira elszállva a buli, de azért ezt a megjegyzést nem hagyhattam ki.
Nuh-uh.²⁴
It's okay to date a younger guy, sweetheart. We never grow up anyway.
★ lakhely ★ :
Harlem.
★ :
★ foglalkozás ★ :
Student.
★ play by ★ :
Griffin Gluck.
★ hozzászólások száma ★ :
27
★ :
Re: Is this a sin? Maya & Keith
Vas. Aug. 04, 2024 9:34 pm
Keith & Maya
"I do things I love doing. Sometimes that is maybe going out to have a drink with friends, going out partying or whatever."
Hálás vagyok neki amiért megoldotta a problémámat, sőt még azért is, hogy hamar veszi a lapot és nem húzza sokáig az időnket. Ő sem akar őrt állni két, tulajdonképpen felnőtt mellett akik szimplán csak hülyék és fogalmuk sincs, hogy mit akarnak... vagy éppen mit nem akarnak. Szóval ja, elég hamar igyekszem is elosonni April és Jackson látásköréből, hogy még véletlenül sem gondolhassák meg magukat idő előtt, ha meg már eltűntem, mindegy is lesz. A kérdésemre adott magyarázata tulajdonképpen felülmúlta minden elvárásom. Ki ez a srác? Most komolyan! Mi ez a duma már? - Hihetetlen vagy! - Jegyzem csak meg nevetve, mert nem igazán akarok belemenni mély beszélgetésekbe ameddig ki nem kerülünk a hangzavarból és már nem kell a hangomat félteni attól, hogy esetleg elveszíteném azt a nagy kiabálásban. - Oké, szóval akkor honnan is jött ez a titokzatos sámán és léleksuttogó, Keith? Nem hiszem, hogy eddig láttalak volna. - Szólalok meg kíváncsian mikor már az ajtón kívülre érünk, de még mindig keresgélem magunknak a tökéletes pozíciót, mert hát nem mindegy, hogy hol állunk meg. Biztosan nem a kukák mellett fogok ácsorogni vele, de nem is a viháncoló csajok közelében. A kérdést magát viszont magam sem tudom, hogy pontosan mire értettem. Normális esetben arra, hogy melyik suliból pottyant ide, de már maga az akcentusa sem hallatszik környékbelinek, amit eddig a hangos zene miatt elég nehéz is volt behatárolni. Amikor végül megtalálom a tökéletes helyet és felé fordulok, némileg meglepve konstalálom a közelségét, meg az elveszett tekintetét is, de mégsem reagálom le mással, csak egy pillanat erejéig megvont szemöldökkel. Nem vagyok hülye, egy partin vagyunk... a pasik kilencven százaléka itt már megnézte minden csaj fenekét, és amíg csak nézik, nincs is baj ezzel. A maradék tíz meg valószínűleg a pasikéra kíváncsi. - Óh! - Mondom ügyetlenül már a célzására, mert valljuk be, innen már nem nehéz kitalálni, hogy mi is lesz a kérése, de aztán amikor közelebb hajol és a fülembe suttogja azt, mégis egy pillanatra lefagyok. Még annak ellenére is, hogy valójában én magam is terveztem a vízbe menni. Nem válaszolok azonnal, néhány hosszú pillanat erejéig csak nézek fel rá, próbálom kitalálni, hogy mennyire lesz ez jó ötlet, de aztán elmosolyodom. - Tudod mit? Egyszer élünk! - A mosoly most szabályos vigyorgássá alakul, majd miután ismételten meghúztam a sört, a kezébe nyomom azt. - Fogd meg a söröm! - Használom is az ő szavait miközben igyekszem nem túlagyalni a dolgot. Ilyenkor jobb nem gondolkozni, csak csinálni. Elvégre tartozom neki, ő pedig kérhetett volna ettől sokkal rosszabbat is. Szinte egy szempillantásnyi idő alatt húzom le magamról a felsőt, azt is a kezébe nyomom, vagy inkább csak a mellkasához, reménykedve abban, hogy majd megoldja valahogy a dolgot, növeszt egy harmadik kezet vagy valami. Aztán a nadrágból is kibújok és az is megy a felső után. - Akkor figyelj és tanulj! - Kacsintok rá, miközben becélzom a medencének egy üres pontját, ahol épp nem emberek lubickolnak, majd pedig nekifutásból indulok meg, hogy aztán úgy istenesen belevágjam magam a vízbe és bemutassam milyen is egy igazi segges. Ami fáj. De még mennyire, hogy fáj! - Kielégítő volt? - Nézek fel rá a mutatvány után. - Remélem igen, mert ezután lehet hetekig nem fogok tudni ülni... - Célzok is arra, hogy milyen fájdalmas is volt a dolog, bár azért túlélhető, nem kell túlságosan sajnálni engem sem. - Oké, rajtad a sor, sámánkám! - Vigyorodom el pimaszul. És bár tudom, hogy ez nem volt az egyezségünk része, mégis reménykedem benne, hogy lesz elég udvarias ahhoz, hogy kövessen ha már rávett, hogy a vízbe ugorjak.
Mondanám, hogy kissé meglepő a kérése, de igazából hosszú másodpercekre visszanyúló ismertségünk mély gyökere, azt hiszem már eredményezett közöttünk olyan bizalmi viszonyt, hogy zokszó nélkül ráuszítson a barátnőjére. Végül is az általam kínált sörből sem csinált drámát, így igazából tök érthető, hogy a lovagjává avanzsáltam. Ez számomra nem egy túl megszokott szerep, de most őszintén... nézzetek rá.. egy ilyen csaj konkrétan bármit kérhetett volna és intézkedtem volna, hogy akármilyen módon teljesítsem a kívánságát. Amikor megjelenik az arcán az a cinkos mosoly hivatalosan is végem van tőle, így ugrasztom a testvérem, hogy gyorsan indítsuk meg a helyzetet olyan irányba, ami a későbbiekben nekem kedvez majd. Maya-hoz visszatérve nincs más dolgom, mint reménykedni, hogy az alkohol teszi majd a dolgát, szépen feloldja a gátlásokat, erkölcsöket meg a többi ilyen faszságot, amivel az emberek szeretnek takarózni, hogy ne kelljen engedniük a vágyaiknak. A sörömet visszaveszem tőle és nem marad más, mint a drukkolás, hogy ennyi elég legyen. -Igeeenn...-rázom magam előtt az öklömet, amikor a bűvös csók elcsattan, így pedig Maya felszabadult a kötelességei alól. -Hát egy kicsit én sem.-vigyorgok rápillantva amikor megbök és a felém tartott üvegéhez koccintom az enyémet. Rég örültek ennyire annak, hogy káoszt teremtettem, bár bevallom őszintén megrendelésre talán még sosem kellett egy rohadéknak lennem... talán ezzel kéne foglalkoznom. -Nem... azt nem vállalom. Menjünk gyorsan.-bólintok és elindulok utána, hogy még véletlenül se tévesszem szem elől, mert hát egy ilyen pici lánynál ennek mindig fennáll a veszélye. A tekintetem egy másodpercre sem szakad el tőle és így, hogy mögötte haladok legalább van alkalmam egy kicsivel alaposabban szemügyre venni. Instant kangörcs kiváltó és olyan szívesen... hirtelen zökkenek ki a gondolataimból a fenekéről a szemeire rántva a tekintetem, amikor hátrapillant rám. -Hát, szépségem, nem azért, hogy felvágjak, de hivatásos sámán és léleksuttogó vagyok, szerelmek felizzítását, igény esetén szakításokat is vállalok, kis extráért még rontást is leveszek vagy átkokat szórok. Adnék névjegyet, de sajnos mind elfogyott.-vigyorgok rá. Kiérve egy kicsit kellemesebb a helyzet, mármint beszélgetés szempontjából. Azért itt is elég sokan lézengenek, de legalább csak egy kis alapzajjal kell megbirkózni, nem pedig a zenét túlüvölteni. Kissé megint sikerül elbambulnom a domborzati adottságokon, amelyeken én, mint jó természetjáró lelkesen legeltetem a szemeimet, így amikor hirtelen megáll és felém fordul majdnem neki is megyek. Teszek egy fél lépést hátra, hogy ne legyek totálisan az arcában és inkább megkeresem a tekintetét, hogy ne gondoljon rosszat... ez egy faszság.. tudja, hogy mit néztem... Kérdésén elgondolkozom. Kérhetnék bármit elvileg, így egy gonosz mosollyal kapaszkodok a szemeibe. -Amit akarok az... nedvességgel jár és elmerüléssel...-kortyolok egyet a sörömből miközben szabad kezemmel hátrasimítok egy tincset az arcából. Közelebb hajolva hozzá szinte a fülébe súgom a következő szavakat. -Azt szeretném tőled Maya... hogy dobd le a ruhádat és... mutasd meg nekem a legszebb seggest, amit csak tudsz veretni abba a medencébe.
Nuh-uh.²⁴
It's okay to date a younger guy, sweetheart. We never grow up anyway.
★ lakhely ★ :
Harlem.
★ :
★ foglalkozás ★ :
Student.
★ play by ★ :
Griffin Gluck.
★ hozzászólások száma ★ :
27
★ :
Re: Is this a sin? Maya & Keith
Pént. Aug. 02, 2024 7:19 pm
Keith & Maya
"I do things I love doing. Sometimes that is maybe going out to have a drink with friends, going out partying or whatever."
Szinte fellélegzem a kérdése hallatán. Tehát érdekli az üzlet. Úgy teszek, mintha a város legnagyobb dealét készülnék épp nyeregbe ütni, de hé... számomra talán ez az is lenne. Talán. Csak nem lehet olyan rossz egy helyes srácnak tartozni, aki amúgy tényleg egész helyes, főleg ha a ravasz kis féloldalas mosolyt nézem, ami az ajánlatomnak hála jelenik meg az arcán. Nem tagadom, sokkal szívesebben tölteném vele az est hátralévő részét, mintsem April és Jackson társaságában. Gondolom ezt úgy, hogy eddig még Keith nem adott gyilkossági hajlamokra semmi jelet. Na nem mintha ideje lett volna rá, elég gyorsan lecsaptam a srácra, még nem igazán volt ideje kibontakozni. - Ezer örömmel. - Felelem, miközben az én arcomon is megjelenik az a cinkos mosoly, mintha csak a tükörképe lennék. Nem tagadom, kedvemre való, hogy ilyen gyorsan belemegy az alkumba, noha azt még nem tudhatom, hogy ezt azért teszi mert szeretne tőlem valamit, vagy mert csak éppen annyira kalandvágyó, mint amilyen én magam is vagyok. Mindenesetre meglepetten hátrálok egy lépést tőle mikor elkiáltja magát. Egy aprócskát még a szemöldököm is felszökik, kiül az arcomra a "ez meg mi a jó francot művel" kép, ugyanakkor kezdek igazán kíváncsi lenni. Nem szólok közbe, nem állítom őket meg, még akkor sem mikor szemforgatva nyugtázom a tesóval való sutyorogást. Talán ikrek? Van egy olyan megérzésem, hogy ebből még baj lesz, de már mindegy. Az alku megköttetett, nem tehetek semmit. Figyelem hát a srácokat amint konkrétan a fél házat ráállítják a Jackson és April közötti csók megtörténésének feladatára és... és nem tagadom a végére már én magam is egy vigyorral az arcomon lesem a történéseket, már amikor nem próbálja meg elállni a képet. Mitagadás, az éjszakát máris feldobta ezzel a kis rögtönzött műsorral és bár Aprilék józansági szintje már jóval alacsonyabban van, még mindig nem történt meg közöttük az a bizonyos csók. Idő kérdése. - Meglátjuk. - Válaszolom még mindig vigyorogva, miközben most mellé lépek és visszaadom neki a saját sörét, noha nem veszem le a tekintetem a párosunkról. - Gyerünk már! - Győzködöm őket a távolból, úgy érzem magam, mintha focit néznék és a gólt várnám, majd pedig mikor végre megtörténik a dolog, ugrok egyet kicsattanó örömömben. - El sem hiszem, hogy működött! - Nevetek fel miközben megbököm könyökömmel az övét. Ez amolyan "örömbökés". Aztán a sörömet is felemelem, hogy koccintani tudjak vele mielőtt meghúznám azt. - Oké, húzzunk innen mielőtt meggondolnák magukat és mindkettőnket befognak őrtállásra. - Intek fejemmel az udvar felé, ezzel jelezve az indulási szándékomat tulajdonképpen bárhova ahol látótávolságon kívülre esnénk a párostól. - Szóval Keith... sűrűn csapsz fel Cupidónak vagy ez volt az első alkalom? Profinak tűntél, meg kell hagynom. - Nézek vissza rá egy féloldalas mosollyal miközben megindulok a terasz felé, reménykedve abban, hogy követni fog. Nyilvánvaló, hogy odakint a zene is egy kicsivel alacsonyabb skálán mozog így nem teljesen ellehetetlenítve a beszélgetést, ráadásul a medence is kint található, amibe még mindig vágyok belemenni még ha nem is azonnal. - Félek megkérdezni, de... - Fordulok végül felé mikor kiérünk a levegőre és megállok vele szemben. - De mit szeretnél a győzelmedért cserébe? - Aztán ha valami marhaságot akar majd legfeljebb meglógok, annyi baj legyen. Mindenesetre nem tagadhatom, kíváncsi is vagyok, hogy ugyan mit vár tőlem.
A sietős alapozás után nem vesztegetjük az időnket. Az óra ketyeg és minél tovább baszod a rezet tétlenül annál több jó nő lesz foglalt és ha már itt vagyunk kár lenne veszni hagyni a lehetőséget. Kibaszottul meglep, hogy a barna hajú Törpillát még nem szórakoztatja senki sem, bár benne van a pakliban, hogy nem is vágyik társaságra és már húsz pasit lepattintott. A próbálkozásba pedig tudtommal nem lehet belehalni, így egy életem egy halálom én leszólítom, hiába köti le a figyelmét valami látványosan. Úgy megörül nekem, mintha születése óta arra várt volna, hogy felbukkanjak.. mentségemre szóljon, hogy ha ennél is hamarabb toppanok az életébe, akkor még a csattogós lepkét toltam volna magam előtt. Nyilván azzal is felkeltettem volna figyelmét az irányomba csak nem úgy, ahogyan szerettem volna. -Miben lehetek a szolgálatodra?-érdeklődök egy féloldalas mosolyra húzva az ajkaimat, miközben a szemöldökeim kíváncsian feljebb emelkednek. Meglepően bátor, hogy az általam kínált sört gondolkozás nélkül elfogadja.. na nem mintha lenne benne bármi olyan, aminek semmi keresnivalója az üvegben.... de hát na. Amint közelebb hajol, én is hasonlóan teszek, hogy le ne maradjak arról miért is szorul megmentésre bár egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy csak ilyen kis trükkösen akar majd elküldeni a picsába. A problémáját meghallgatva vetek egy pillantást a kis párosra, akik között vágni lehetne a feszültséget mégis valamiért inkább tartják egymástól a távolságot. Sose értettem ezt a fajta önmegtartóztatást kölcsönös érdeklődés esetén. -Áll az alku..-vigyorgok egyet cinkosan Maya-ra. Ha összehozom a dolgot jön nekem eggyel. Ez már éppen elég motiváció arra, hogy megoldjam a helyzetet. Gyorsan kortyolok egyet az üvegből a maradékot felé nyújtanám. -Fogd meg a sörömet!-kacsintok rá mielőtt gyorsan körbepillantok az ikremet keresve. -HEATH!-intek neki és kicsit félrevonulva beavatom, hogy mi a helyzet. Persze.. na nő ügy van és balhé is akkor nem kérdés, hogy segítünk egymásnak. Rövid konzultációt követően Heath összecsődít néhány embert.. a fasz se tudja, hogy ezt hogyan csinálja, hogy amióta megérkeztünk már a fél társaságot megismerte. Én egy rakat feles pohárral meg két üveg töménnyel térek vissza, hogy a békésen társalgó részleget rávegyünk egy laza ivóversenyre különös figyelmet fordítva arra, hogy a két célpontnak többet és gyakrabban töltsünk, illetve minden megmozdulásnál egy kicsivel közelebb lökdössük... véletlenül... őket egymáshoz. Amint a srác leteszi a seggét az egyik ülőalkalmatosságra testvéremmel addig tolongunk tömeget szimulálva míg szinte rálökjük a csajt az ölére. -Figyelj, csibe, ülj már le, légyszi, mert ez így nem jó..-már egy kicsit határozottabban mozdítom a srác felé, mintha valóban nem férne el senki, holott leginkább csak Heath és én helyezkedünk. Kissé talán kelletlenül de a kis feneke a srác ölén köt ki, innentől pedig csak hagynunk kell sodródni a dolgokat. Remélem... Komótos léptekkel araszolok odébb ügyelve arra, hogy takarjam Maya-t a másik lány látóteréből, hogy még véletlen se próbáljon segítséget kérni a tekintetével, remélve, hogy az őrangyal óvó jelenléte nélkül a szexuális kémia megoldja a problémát. Megállok Maya előtt, így talán neki is alibit szolgálgatok, hogy azért nem avatkozott közbe, mert egy srác nem szállt le róla. -Na működik a dolog vagy még dolgoznom kell az ügyön?-kérdezem őt, mert nem akarok hátrapillantani, de ha ő átles a vállam fölött láthatja a történéseket.
Nuh-uh.²⁴
It's okay to date a younger guy, sweetheart. We never grow up anyway.
★ lakhely ★ :
Harlem.
★ :
★ foglalkozás ★ :
Student.
★ play by ★ :
Griffin Gluck.
★ hozzászólások száma ★ :
27
★ :
Re: Is this a sin? Maya & Keith
Pént. Aug. 02, 2024 12:39 am
Keith & Maya
"I do things I love doing. Sometimes that is maybe going out to have a drink with friends, going out partying or whatever."
- Ígérd meg, hogy nem fogod ugyanazt csinálni, mint legutóbb! - Fogom meg April karját, hogy kicsit lelassíthassam a lépteit, amik nyilvánvalóan átkozottul sietősek, arról nem is beszélve, hogy majd két teljes fejjel alacsonyabb vagyok nála, az meg ugyebár minilábakat jelent. Ami neki normális és kényelmes séta, az számomra már kocogás. Ami neki gyors séta, az nekem pedig az életemért való futást jelenti. Most pedig szinte sprintel már, én lihegek akárcsak egy kutya, úgy csinál, mintha már késésben lennénk. Ami amúgy nem úgy van. Egyébként is... nem hallotta még a mondást, hogy sose érkezz először és utoljára egy partira? Elárulhatom, hogy jelenleg az első helyért futunk versenyt. - Jajj, nyugi már! - Mondja, de hangjából kihallatszik, hogy valójában pontosan ugyanazt tervezi tenni, mint a legutóbbi alkalommal. Faszom. Aztán itt vagyok megint én, a professzionális gyertyatartó. Aki még pisilni sem mehet el, nehogy véletlenül "miattam" Jackson szájába tévedjen April nyelve. Ami amúgy is meg fog történni, csak idő kérdése... vagy éppen alkohol. És őszintén? Alig várom, hogy ez megtörténjen, aztán legalább már nem kell babysittert játszanom. A lehető legunottabb arcomat elővéve nézek körbe - vagy századszor -, miközben szinte már toporogva várom, hogy valami csoda történjen. Akármi. Azt sem bánnám ha most leszakadna az ég, elvégre egyébként is fürdőruha van a ruhám alatt. reméltem, hogy fürödni is lesz alkalmam, bár amilyen lassan az események történnek... - Szia! - Szólalok meg ugyan meglepetten, de kétségkívül sokkal nagyobb örömmel a hangomban, mint azt normális esetben tenném. - Maya. - Vágom rá szinte azonnal. Ő lenne az a csoda amiben reménykedtem? - Léci! Kérlek, ments meg! - Nézek rá könyörögve, meglepően hamar megbízom benne, még a sört is elveszem, fittyet hányva arra, hogy talán bedrogozni készül engem. Őszintén már azt sem bánnám, legalább izgalmassá válna az éjszaka. Oké, ez vicc. De basszus! Érzem April tekintetét rajtam, nem tetszik neki, hogy a figyelmem kezd elterelődni. - Figyu... Ha megoldod, hogy ezek ketten smároljanak és nem kell tovább itt ácsorognom, jövök egyel neked. - Hajolok kicsit közelebb a sráchoz és igyekszem eltakarni a számat miközben ezt mondom neki, hogy April ne tudjon túl sokat megneszelni az ördögi tervemből, majd végül még a sört is meghúzom. - Áll az alku? - Namármost, nem tudom mennyire okos egy idegen srácnak tartozni, de holnapra elfelejti és soha többet nem találkozunk, szóval mindegy is.
-Ti meg hova mentek?-anya hangja kétségbeesetten csendül a telefonból amikor rájön, hogy a háttérzaj nem a TV-ből jön hanem a seggünk alatt zötykölődő busz nyekereg bele a hívásba. -Sehova.-hangom ártatlanul cseng.-Boltba.-teszem hozzá rövidesen, hogy ne érezze úgy, hogy hárítok, még akkor sem ha pontosan ezt teszem. -Keith a bolt három saroknyira van.. ahhoz nem kell busz.-kezd egy kicsit ideges lenni. -Neked.-azért ne általánosítsunk már van aki ekkora távolság miatt kiáll a kocsijával a garázsból. -Keith?! -Adom Heath-t.-már nyomom is a testvérem kezébe a telefont, egy kicsit szopjon már ő is ha már eddig olyan faszán szórakozott mellettem. -Heath?! -Jóanyám?-sóhajt egy nagyot a telefonba az a pöcs, mire én horkantva fel is nevetek. -Hova mentek?-itt már mindent leszarva kihangosítja a telefont az ikrem, hogy együtt oldjuk ezt meg valahogy, bár egyébként Texasban vannak apámmal valami ügyvédes faszom konferencián, így nem kifejezetten tudnak mit kezdeni velünk. -Ki?-kérdez vissza értetlenül. -TI!-már kiabál mi meg próbálunk nem bepisálni a röhögéstől és amennyire csak lehet elfojtani. -Jó figyelj anya nem akartam elmondani, mert hát ez elég kínos... Heath és én Biblia szakkörre megyünk a templomba.- én szólalok meg végül, mert nekem van ehhez ennyi lelkierőm. -Keith! -És Heath... igen a gyerekeid.-erősítem meg, mintha azért hangzott volna el a nevem, hogy névsor ellenőrzést tartson. -Ne szórakozz már velem.. persze két kis hülye gyerekem biztos a templomba igyekszik szombat este kilenckor. Hát normálisak vagytok??-most már tényleg teljesen ki van borulva szegény. -Anya, Isten nem alszik, miért ne mehetnénk este?-ezzel Heath-t gyakorlatilag ki is végzem, de még apa nevetését is hallom valahonnan a túloldalról. Innentől pedig anya dühét teljes mértékig megörökli tőlünk a férfi, aki nemzett minket. -Megjöttünk a templomba. Isten áldjon édesanyám.-már nyomom is ki a hívást, mert tényleg szinte lemaradunk a megállóról, ahol le kell szállnunk. Heath benyomja a telefonján a gps-t, hogy megtaláljuk a házat, ahol a buli már zajlik. Ha már az Úr csodái szóba jöttek, még arról is gondoskodtak az égiek, hogy utunkba essen egy kisbolt... mondtam én, hogy oda megyünk a faszért kellett velem kötekedni... ahol kamuszemélyivel be tudunk szerezni néhány üveg alkoholt, hogy azért mégse üres kézzel érkezzünk. Nem vagyunk benne biztosak pontosan, hogy hova is megyünk, az egyik srác hívott meg minket, aki idén kezd az NYU-n, de már sikerült bekeverednie az egyetemisták bulijaira. Amint elérkezünk a megadott címre már biztosak vagyunk benne, hogy jó helyen járunk, hiszen a zene bár vadul dübörög bentről. Az ilyen gazdag környéken szerintem ki se hívják a rendőröket, hiszen egy kis kenőpénzzel egy zsaru egyből megállapítaná, hogy rohadtul semmi rendbontás nem történik. -Zsír.-zengünk egyszerre az ikremmel az ökleinket összekoccintva mielőtt besétálnánk. Rövid szocializálódás, akklimatizálódás és iszogatás után elszakadunk egymással a testvéremmel, hogy esélyt adjunk magunknak arra, hogy ez az este még jobban alakuljon két üveg sörrel a kezemben megyek addig, amíg meg nem akad a szemem egy gyönyörű kis barnán. Eléggé úgy tűnik, mint aki veszettül koncentrál valamire vagy valakikre, de nem látok senkit az oldalán, így közelebb megyek hozzá. -Szia! Keith vagyok. Egy sört?-nyújtom felé az egyik üveget.
Kezdőlap
