Min-Joon & Hella

One good thing about music, when it hits you, you feel no pain.

- Izgulsz? – nem tudom, hogy ez az első eset, hogy klipet forgat, vagy már sokban volt része, de tényleg érdekel. Eléggé higgadtnak tűnik, de az is lehet, hogy ez csak a látszat és részben ez is elterelte a gondolatait, hiszen a stressznek köszönhetően az ember könnyedén képes kizárni a külvilágot.
Elkuncogom magam arra, amit mond, mert a lelkiszemeim előtt megelevenedik, ahogy szuperhős jelmezben csellózik. Nem tehetek róla, élénk a fantáziám.
- Pedig egészen vicces és egyedi lenne, ahogy repkednél, meg harcolnál. A cselló lehetne a te különleges fegyvered. Aztán minden egyes hanggal mindig másabb ütést vinnél be. – igyekszem komolyan előadni ezt az abszurd ötletet, de a végére csak elnevetem magam és ártatlanul széttárom a karomat. Remélhetőleg ő se vett túlzottan komolyan és érteni fogja a poént, maximum majd kapok egy morcos pillantást, hiszen annyira még őt se ismerem, hogy tudjam hol a határ ilyen téren.
Kacsintását mosollyal az arcomon viszonzom és kicsit meg is ingatom a fejemet.
- Ez érdekesen hangzik, gondolom ne is kérdezzem, majd úgyis látni és hallani fogom. – pár pillanat erejéig eltöprengek, aztán ismét őt fürkészem. – Sokat gyakoroltál, vagy sok időt itt leszünk, mert nagyon maximalista vagy és esélyesen többször is neki kell majd futni? – persze, előre ezt gondolom nehéz lehet megmondani, de azért érdekel az is, hogy ő mit gondol. Milyenek a kilátások. Nem mintha annyira rohannom kellene valahova és egyébként is itt lenni sokkal érdekesebb, mint a jogi paragrafusok között elveszni. – Meg csak egy szám miatt van ekkora felhajtás, vagy készülsz még mással is? – lehet megint kezdek kicsit túlzottan sokat kérdezni, így sietve harapok az ajkamba és pár pillanat erejéig le is sütöm a pillantásomat, mint aki csak most szúrt ki egy foltot a cipőjén. Pár pillanattal később újra rápillantok és egy vöröslő tincset a fülem mögé simítok.
- Kicsit tényleg az lenne, de lehet az is hozzájárulna ahhoz, hogy kicsit egyedibb és különlegesebb legyen, vagy legalábbis különcnek hasson. A táncosok az eredeti táncot fogják utánozni, vagy az is egyedi lesz? – basszus, megint egy újabb kérdés, de végülis részben ezért vagyok itt, nem? Mármint csak nem megyek az agyára, hiszen legutóbb is elég sokat kérdeztem tőle és még is elhívott ide. Az őrlődés jelei alig észrevehetően ki is ülnek arcomra, de aztán aprót sóhajtok és próbálom nem túl stresszelni az egészet, hanem csak élvezni. Légy bátrabb! Duruzsolom magamnak a fejemben.
Elnevetem magam és ismételten megingatom nemlegesen a fejemet.
- Nem tudhatom, de esélyesen akkor nem így néz ki a hajad, csak hasonlóan. – majd lopva körbepillantok, mint aki a fodrászt keresni. – Szerintem amúgy ezt az álláspontodat ne hangoztasd Patricia előtt, még a végén azt fogja hinni, hogy nem értékeled a fáradozásait és ki tudja mire képes egy fodrász. – ártatlanul elmosolyodom, miközben a jókedvnek köszönhetően egyre inkább jól érzem magam. Talán ez annak is köszönhető, hogy kedves és barátságos. Na meg általában minden kérdésemre felel, ami azért ritkaság, hiszen a szüleim általában meg se hallják a kérdéseimet, ha nagy ritkán kérdezek.
Arcomról könnyedén leolvashatja, hogy az őszinte válasza érdekel, amit érdeklődve is hallgatok, majd egy bólintás kíséretében veszem tudomásul.
- Így már érthető, hogy miért ezt választottad. Ez alapján azt mondanám, hogy fontos számodra ez a dal, így biztosan remekül fog hangzani, mert a szívedet és a lelkedet is bele fogod adni ebbe a feldolgozásba. – elkuncogom magam. - Nem is tudtam, hogy a csellónak van szexi oldala. – persze kicsit ugratom, de nem teljesen.
- Arra esetleg nem gondoltál, hogy interjút is adj, vagy beszélj kicsit ennek a klipnek a születéséről? Azzal is csinálhatnál egy kisebb hírverést, lehet sokkal több ember felfigyelne rá. – nem nagy újságokra gondoltam. Hanem amatőr íróknak. Sokan készítenek interjúkat a kedvenc írójukkal is, vagy blogot és instagram oldalt építenek arra, hogy könyvekről alkotnak véleményeket. Simán lehet, hogy ilyen megosztással is még több sikert tudna elérni, de az is lehet, hogy hülyeség az egész.


outfit

Min-Joon & Hella

One good thing about music, when it hits you, you feel no pain.

- Kicsit úgy tűnsz, mint aki ezen meglepődött. – nem mintha hibáztatnám érte, hiszen a telefonban is eléggé bizonytalannak tűnhettem, mert még magam sem tudtam, hogy miként is fogok dönteni, de itt voltam és egyelőre még nem futamodtam meg. Ez azért jó jel, még ha egy embernek el is árultam, hogy hova jövök biztos ami biztos alapon, de attól még a saját elhatározásomból voltam itt, nem pedig amiatt, mert esetleg Dahlia tartott volna valami szuper szónoklatot.  
Lehet nem illik, de a kialakult helyzetnek köszönhetően elnevetem magam, ahogy figyelem a kétségbeesett fodrászt. Kicsit el is fordulok, hogy leplezzen a jókedvemet, de azért eléggé mulatságosan hatott, pláne Min-Joon reakcióját követően. Végül megköszörülöm a torkomat és ismét a férfi felé fordulok egy barátságos mosoly kíséretében.
- Részben, azért gondolom itt is lesznek utómunkálatok a videóval, nem? Mármint effektek és társai… - kicsit óvatosan csendül a hangom, de manapság sok munka van a felvételt követően is, de lehet itt másképpen lesz. Nem tudom, hiszen minden videó másabb és tényleg fogalmam sincs arról, hogy milyen felvétel is fog itt készülni. Egyszerűen csak eljöttem, mert a kíváncsiságom legyőzte az összes többi érvemet, amik abban az oszlopban sorakoztak, hogy miért is nem kellene eljönnöm.
Fura az élet, hogy egy elhagyatott, romos épület nem hozza rám úgy a frászt, még éjszaka se, mint esetleg eljönni egy forgatásra. Bár esélyesen azért is bizonytalanodtam el, mert nem akartam bajba keveredni, vagy lebukni a családom előtt. Nem mintha annyira foglalkoznának velem, de akkor se akartam megkockáztatni azt, hogy esetleg idő előtt kibukjon az, hogy beadtam a jelentkezésemet egy olyan egyetemre is, amit ők biztosan soha nem támogatnának. Eme gondolatra kicsit elszomorodtam, de egy csörömpölés könnyedén kirántott a gondolataim közül, mielőtt még túlzottan mélyre süllyedtem volna. Sietve pillantottam a hangforrás irányába, hogy aztán ismét megkeressem őt a pillantásommal.
Jókedvűen elnevettem magam a válaszát követően és kicsit még a fejemet is megingattam.
- Akkor lehet valamit félreértettem, azt hittem klipforgatás lesz és nem sorozat készül. – persze, hogy csak bolondoztam, miközben még inkább elmosolyodtam. Jókedv könnyedén jött most is, mint legutóbb is. Sokat számított az is, hogy barátságos volt és kicsit talán úgy éreztem, hogy részben felkarolt, mert látja bennem a művészlelket, talán még tehetségesnek is gondol, mint Roy bácsikám.
- Igen, ismerem és szuper szám. Sok feldolgozás készült már abból is. Készülsz valami különlegessel is, amivel ki tudsz majd tűnni a többi közül? – kíváncsian csendült a hangom, hiszen manapság nehéz újat alkotni, újat mutatni, amiért az ember nem kapja meg azt, hogy valakit lemásolt. Játékok terén is gyakran megesik, hogy azt mondják, hogy ezt és azt másolta, ahelyett hogy inkább élveznék az adott játékot az emberek. Ez pedig igaz a zeneiparra is. – Csak te fogsz játszani, vagy lesznek táncosok, vagy színészek? Esetleg több zenész?– tényleg érdekelt minden kis apró részlet, ezt pedig az arcomra kiülő mimikából is könnyedén leszűrhette, hiszen a kíváncsiság szikrái még a pillantásomban is megcsillantak.
A kérdését hallva elnevettem magam és egy elgondolkoztam a válaszon A hajamba túrtam és haboztam, mert hirtelen magam sem tudtam volna megmondani, hogy miként is kellene megfogalmazni a választ.  
- Tudod, olyan mintha most dobott volna ki az ágy, de azért kicsit rendezettebb, művészien beállított, miközben azt a hatást kelti. – válaszomat követően kicsit megrántottam a vállaimat is, hiszen eléggé váratlanul ért a kérdése és jelenleg jobban nem tudtam volna neki elmagyarázni. Talán Patricia-t kellene megkérdezni, ő biztosan órákat tudna magyarázni erről, hiszen fodrász.
- És hogy-hogy erre a számra esett a választásod? – hiszen azért ennek a számnak van egy hangulata, és ha nem csak a szövegére gondolok, hanem a klipre is… nos, akkor elég érdekes és merész választás.  

outfit

Min-Joon & Hella

One good thing about music, when it hits you, you feel no pain.

Kicsit meglepett Min-Joon üzenete, mert nem számítottam arra, hogy a közös zenélésen kívül fogunk még találkozni. A lehetőségre nem mondtam egyből igent, eleinte kicsit haboztam és nem voltam biztos abban, hogy mi is lenne jó, hiszen ott visszhangzott a fejemben a szüleim elvárása, vagyis az, hogy milyen irányba is képzelik el a jövőmet és tudtam jól, ha lebukok, akkor akár annak még az is lehet a vége, hogy esélyem se lesz elmenni a felvételire, azt viszont nem akartam. Végül mégis mindent sutba vágtam és igent mondtam, mert nagyon is érdekelt, hogy miként is zajlik egy klip forgatása. Sok mindenbe bepillantást nyerhettem már Roy-nak köszönhetően, ami a zeneipart illeti és sok hírességgel is volt szerencsém találkozni, de attól még forgatáson sose fordultam meg. Úgy gondoltam, hogy ez is remek lehetőség arra, hogy kicsit a tudásomat szélesítsem és legyen egy kis fogalmam arról, hogy miként is zajlik egy ilyen, főleg, hogy most majd a színfalak mögé lesz lehetőségem bepillantást nyerni. A tudás hatalom, én pedig szeretem bővíteni az ismereteimet.
A telefonomon kikerestem az üzenetet, majd szemügyre vettem az épületet is, viszont egyértelmű volt, hogy jó helyen járok. A cím megjegyezett, de kicsit izgultam, vagyis nagyon, így rövid ideig csak figyeltem a szállingózó embereket, akik hol be, hol pedig kisétáltak az épületből. Végül mély levegőt vettem, idegesen kicsit a kezemet a combomnak passzíroztam és pár megnyugtató szót mormoltam az orrom alatt, hiszen míg bizonyos téren olykor egészen bátor tudtam lenni, addig sok esetben minden voltam csak az nem, viszont ezen is változtatni akartam. Talán idővel sikerülni is fog.
Végül egy barátságos mosolyt elővarázsoltam, miután Dahlnak annyit megírtam, hogy itt vagyok, hiszen megígértem neki. Egyedül neki szóltam erről, hiszen a családom biztosan azt gondolja, hogy megint vele vagyok, így szükségem volt arra, hogy falazni tudjon nekem, ha valami fura oknál fogva kivételesen feltűnne a hiányom és keresni kezdenének. Lassú léptekkel besétáltam az épületbe, majd miután úgy gondoltam, hogy megtaláltam a megfelelő embert elmondtam, hogy ki vagyok és miért jöttem, mire csak sietve bólintott, hogy utána útba igazítson merre is kell mennem.
Figyeltem azt, ahogyan az emberek le-, fölrohangálnak, miként beszélnek egymással. Néha picit elsodortak, de nem törődtem vele, inkább csak próbáltam még inkább figyelni, hogy hamarabb kitérjek az útjukból, mintsem nekem jöjjenek. Amikor megpillantottam a férfit, akkor mosollyal az arcomon intettem neki, közelebb érve pedig meg is szólaltam.
- Szia! – ha volt a közelében egy üres szék, akkor lehuppantam rá, ha nem volt, akkor egyszerűen állva maradtam. – Jó nagy a fennforgás. Mindig ennyire káoszos egy forgatás? – tudom, azzal kellett volna kezdeni, hogy mizújs és társai, de valahogy a hangulat kicsit magával rántott. Nagyon is érdekelt, hogy milyen egy forgatás, közben pedig kicsit végigmértem Min-Joon szerelését, ami számomra kicsit extravagánsnak hatott, de a klipekben nem ritka a hasonlóan feltűnő öltözet. – Pontosan milyen forgatás is ez? Milyen számot fogsz játszani? – nem sok részlettel voltam tisztában, így szerettem volna kicsit többet tudni, miközben a pillantásomat körbejárattam a helységben, figyelve a díszleteket és a többi embert.


outfit