Min-Joon & Hella

One good thing about music, when it hits you, you feel no pain.

- Kicsit úgy tűnsz, mint aki ezen meglepődött. – nem mintha hibáztatnám érte, hiszen a telefonban is eléggé bizonytalannak tűnhettem, mert még magam sem tudtam, hogy miként is fogok dönteni, de itt voltam és egyelőre még nem futamodtam meg. Ez azért jó jel, még ha egy embernek el is árultam, hogy hova jövök biztos ami biztos alapon, de attól még a saját elhatározásomból voltam itt, nem pedig amiatt, mert esetleg Dahlia tartott volna valami szuper szónoklatot.  
Lehet nem illik, de a kialakult helyzetnek köszönhetően elnevetem magam, ahogy figyelem a kétségbeesett fodrászt. Kicsit el is fordulok, hogy leplezzen a jókedvemet, de azért eléggé mulatságosan hatott, pláne Min-Joon reakcióját követően. Végül megköszörülöm a torkomat és ismét a férfi felé fordulok egy barátságos mosoly kíséretében.
- Részben, azért gondolom itt is lesznek utómunkálatok a videóval, nem? Mármint effektek és társai… - kicsit óvatosan csendül a hangom, de manapság sok munka van a felvételt követően is, de lehet itt másképpen lesz. Nem tudom, hiszen minden videó másabb és tényleg fogalmam sincs arról, hogy milyen felvétel is fog itt készülni. Egyszerűen csak eljöttem, mert a kíváncsiságom legyőzte az összes többi érvemet, amik abban az oszlopban sorakoztak, hogy miért is nem kellene eljönnöm.
Fura az élet, hogy egy elhagyatott, romos épület nem hozza rám úgy a frászt, még éjszaka se, mint esetleg eljönni egy forgatásra. Bár esélyesen azért is bizonytalanodtam el, mert nem akartam bajba keveredni, vagy lebukni a családom előtt. Nem mintha annyira foglalkoznának velem, de akkor se akartam megkockáztatni azt, hogy esetleg idő előtt kibukjon az, hogy beadtam a jelentkezésemet egy olyan egyetemre is, amit ők biztosan soha nem támogatnának. Eme gondolatra kicsit elszomorodtam, de egy csörömpölés könnyedén kirántott a gondolataim közül, mielőtt még túlzottan mélyre süllyedtem volna. Sietve pillantottam a hangforrás irányába, hogy aztán ismét megkeressem őt a pillantásommal.
Jókedvűen elnevettem magam a válaszát követően és kicsit még a fejemet is megingattam.
- Akkor lehet valamit félreértettem, azt hittem klipforgatás lesz és nem sorozat készül. – persze, hogy csak bolondoztam, miközben még inkább elmosolyodtam. Jókedv könnyedén jött most is, mint legutóbb is. Sokat számított az is, hogy barátságos volt és kicsit talán úgy éreztem, hogy részben felkarolt, mert látja bennem a művészlelket, talán még tehetségesnek is gondol, mint Roy bácsikám.
- Igen, ismerem és szuper szám. Sok feldolgozás készült már abból is. Készülsz valami különlegessel is, amivel ki tudsz majd tűnni a többi közül? – kíváncsian csendült a hangom, hiszen manapság nehéz újat alkotni, újat mutatni, amiért az ember nem kapja meg azt, hogy valakit lemásolt. Játékok terén is gyakran megesik, hogy azt mondják, hogy ezt és azt másolta, ahelyett hogy inkább élveznék az adott játékot az emberek. Ez pedig igaz a zeneiparra is. – Csak te fogsz játszani, vagy lesznek táncosok, vagy színészek? Esetleg több zenész?– tényleg érdekelt minden kis apró részlet, ezt pedig az arcomra kiülő mimikából is könnyedén leszűrhette, hiszen a kíváncsiság szikrái még a pillantásomban is megcsillantak.
A kérdését hallva elnevettem magam és egy elgondolkoztam a válaszon A hajamba túrtam és haboztam, mert hirtelen magam sem tudtam volna megmondani, hogy miként is kellene megfogalmazni a választ.  
- Tudod, olyan mintha most dobott volna ki az ágy, de azért kicsit rendezettebb, művészien beállított, miközben azt a hatást kelti. – válaszomat követően kicsit megrántottam a vállaimat is, hiszen eléggé váratlanul ért a kérdése és jelenleg jobban nem tudtam volna neki elmagyarázni. Talán Patricia-t kellene megkérdezni, ő biztosan órákat tudna magyarázni erről, hiszen fodrász.
- És hogy-hogy erre a számra esett a választásod? – hiszen azért ennek a számnak van egy hangulata, és ha nem csak a szövegére gondolok, hanem a klipre is… nos, akkor elég érdekes és merész választás.  

outfit

Min-Joon & Hella

One good thing about music, when it hits you, you feel no pain.

Kicsit meglepett Min-Joon üzenete, mert nem számítottam arra, hogy a közös zenélésen kívül fogunk még találkozni. A lehetőségre nem mondtam egyből igent, eleinte kicsit haboztam és nem voltam biztos abban, hogy mi is lenne jó, hiszen ott visszhangzott a fejemben a szüleim elvárása, vagyis az, hogy milyen irányba is képzelik el a jövőmet és tudtam jól, ha lebukok, akkor akár annak még az is lehet a vége, hogy esélyem se lesz elmenni a felvételire, azt viszont nem akartam. Végül mégis mindent sutba vágtam és igent mondtam, mert nagyon is érdekelt, hogy miként is zajlik egy klip forgatása. Sok mindenbe bepillantást nyerhettem már Roy-nak köszönhetően, ami a zeneipart illeti és sok hírességgel is volt szerencsém találkozni, de attól még forgatáson sose fordultam meg. Úgy gondoltam, hogy ez is remek lehetőség arra, hogy kicsit a tudásomat szélesítsem és legyen egy kis fogalmam arról, hogy miként is zajlik egy ilyen, főleg, hogy most majd a színfalak mögé lesz lehetőségem bepillantást nyerni. A tudás hatalom, én pedig szeretem bővíteni az ismereteimet.
A telefonomon kikerestem az üzenetet, majd szemügyre vettem az épületet is, viszont egyértelmű volt, hogy jó helyen járok. A cím megjegyezett, de kicsit izgultam, vagyis nagyon, így rövid ideig csak figyeltem a szállingózó embereket, akik hol be, hol pedig kisétáltak az épületből. Végül mély levegőt vettem, idegesen kicsit a kezemet a combomnak passzíroztam és pár megnyugtató szót mormoltam az orrom alatt, hiszen míg bizonyos téren olykor egészen bátor tudtam lenni, addig sok esetben minden voltam csak az nem, viszont ezen is változtatni akartam. Talán idővel sikerülni is fog.
Végül egy barátságos mosolyt elővarázsoltam, miután Dahlnak annyit megírtam, hogy itt vagyok, hiszen megígértem neki. Egyedül neki szóltam erről, hiszen a családom biztosan azt gondolja, hogy megint vele vagyok, így szükségem volt arra, hogy falazni tudjon nekem, ha valami fura oknál fogva kivételesen feltűnne a hiányom és keresni kezdenének. Lassú léptekkel besétáltam az épületbe, majd miután úgy gondoltam, hogy megtaláltam a megfelelő embert elmondtam, hogy ki vagyok és miért jöttem, mire csak sietve bólintott, hogy utána útba igazítson merre is kell mennem.
Figyeltem azt, ahogyan az emberek le-, fölrohangálnak, miként beszélnek egymással. Néha picit elsodortak, de nem törődtem vele, inkább csak próbáltam még inkább figyelni, hogy hamarabb kitérjek az útjukból, mintsem nekem jöjjenek. Amikor megpillantottam a férfit, akkor mosollyal az arcomon intettem neki, közelebb érve pedig meg is szólaltam.
- Szia! – ha volt a közelében egy üres szék, akkor lehuppantam rá, ha nem volt, akkor egyszerűen állva maradtam. – Jó nagy a fennforgás. Mindig ennyire káoszos egy forgatás? – tudom, azzal kellett volna kezdeni, hogy mizújs és társai, de valahogy a hangulat kicsit magával rántott. Nagyon is érdekelt, hogy milyen egy forgatás, közben pedig kicsit végigmértem Min-Joon szerelését, ami számomra kicsit extravagánsnak hatott, de a klipekben nem ritka a hasonlóan feltűnő öltözet. – Pontosan milyen forgatás is ez? Milyen számot fogsz játszani? – nem sok részlettel voltam tisztában, így szerettem volna kicsit többet tudni, miközben a pillantásomat körbejárattam a helységben, figyelve a díszleteket és a többi embert.


outfit