A terápia alatt, amíg távol voltam, elég sok mindenre rádöbbentem a saját életemet illetően. Ezek nem feltétlenül olyan felfedezések voltak, aminek a nagyszüleim örültek volna, alapvetően ők teljesen másképp vélekedtek arról a tényről, hogy elvonóra kell mennem, mint ahogy a szüleink tették volna. Talán pont ez volt az oka annak, hogy bár az elején nehéz volt, de végül vissza tudtam szorítani a függőségemet egy olyan mederbe, ami normálisabbnak volt mondható annál, amit az elmúlt időszakban éltem át.
Egyáltalán nem voltak olyan komoly felismeréseim, nem szívesen osztottam meg a történetemet másokkal a drogokhoz fűződő kapcsolatomat illetően. Ha valaki engem kérdezett volna erről, akkor őszintén azt mondanám, hogy a családom prűd, a nagyszüleim érthető okokból – meg mivel nem voltak hippi tüntetők – nem voltak oda azért az ötletért, hogy elvonóra zavarjanak. Én nem tartottam annyira ördögtől valónak azt, hogy megjártam ezt az utat, elvégre korombeli srácok drogoztak régen és most is. Ha nem csal a világtörténelmi tudásom, akkor több ezer évvel ezelőtt pont az ópiumot nyomták be az emberek magukba olyan tempóban, mintha muszáj lenne. Pont ezért nem értettem, hogy mi volt annyira szégyen abban, hogy én is ezt csináltam. Persze soha nem mondtam volna el ezt a nagyszüleimnek, de sokkal inkább húzott vissza az, ahogy kezelték a dolgot, mint segített rajtam. Mert csak lazítani akartam egy kicsit és ennyi. Valószínűleg én voltam az egyetlen, aki ezt így gondolta, de összességében azért okoltam magma, hogy eltávolodtam a húgomtól. Zavart, ahogy mindenki úgy beszélt rólam, mintha nem velük élnék, ugyanakkor ez ellen nem tudtam mit tenni és egyelőre felfogtam úgy a dolgot, hogy aggódnak értem. Szóval nem volt mit tenni, a fagyasztó helyett a garázs legfelső polcára rejtettem el egy dobozba a füvet és igyekeztem csak akkor hozzányúlni, amikor szorongtam attól a témától, hogy pontosan hogyan érzem magam.
Nem örültem neki, hogy Cori és én egy egyetemre járunk, mert tudtam, hogy ellenőrizgetni fog, az pedig egyáltalán nem volt kérdés, hogy van-e takargatnivalóm. Nyilvánvalóan volt, de mivel mi ketten teljesen más beállítottságúak voltunk, legalább a saját szakomat ki tudtam választani az érdeklődési körömnek megfelelően.
Minden bizonnyal ettől függetlenül nem örültek volna annak, ha megtudják, hogy gyakorlatilag a lógást az első héten kezdtem el. Úgy voltam vele, hogy nincs kedvem bemutatkozni a tanároknak, vagy talán pont azzal tettem meg az egyiknek, hogy nem jelentem meg az elméleti óráján. Alapvetően egy gyakorlati szakon tanulok, ahol sokkal inkább az lesz a fontos, hogy olyan szerkezeteket tervezzek, amik nem esnek szét az első szélfuvallattól, szóval úgy voltam vele, hogy a sok ingert le kellett fojtani egy cigivel, nem beszélve arról, hogy a büfénél beszólt nekem valami ázsiai modell szerzet, ami sértette annyira a büszkeségem, hogy most ezt meg merjem engedni magamnak. Amúgy is hajlamos voltam az utóbbi időben a lógásra.
Épphogy rágyújtottam, amikor szinte már rögtön társaságom is akadt. A hangja egyáltalán nem volt ismerős nekem, ami mondjuk nem túl meglepő tekintve, hogy tilosban dohányzom, szóval akár egy tanár is szólhatott volna nekem, de ahhoz túlzottan fiatalnak tűnt. A lépcsőn ülve pillantottam fel rá, közben pedig próbáltam meggátolni azt, hogy egészen a hajvonalamig felszaladjon a szemöldököm. Mégis boldogan mosolyodtam el, amikor már tökéletesen tisztában voltam vele, hogy ki zavart meg a dohányzásban. A lány alapvetően majdnem akkora volt, mint én, de innen lentről nézve megállapíthattam, hogy a magas lányok szexik. Annak ellenére is, hogy nem lehettem biztos benne, hogy az az elfuserált couple öltözék, amit a sráccal nyomott pontosan mi volt, mivel nem ismertem őket. Nem vagyok jártas az ázsiaiak megkülönböztetésében, de ha azt mondogattam magamnak, hogy ők ketten bizony testvérek, akkor nem éreztem magam annyira szarul, amiért már most arra gondoltam, hogy amúgy megdugnám.
- Miért, be fogsz köpni valakinek? – elvégre, ha nem mondja el senkinek, hogy itt dohányoztam, akkor vehetjük úgy is, hogy nem történt meg a dolog. Egyébként szinte biztos voltam benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki tilosban cigizik a campuson.
- Ha neked is adok belőle, akkor kiváltom a hallgatásod? – ezáltal a bűntársammá is teszem, mert már ő is tilosban fog dohányozni. Így belegondolva ebbe az egészbe talán vicces lenne rákenni az egészet, ha elkapna minket a gondnok.
- Egyébként mi járatban erre? – egyértelműen utalni akartam neki, hogy észrevettem, bár nehéz is lett volna figyelmen kívül hagyni azt, ahogy bevonultak azzal a sráccal a büféhez – A pasid nem fog kinyírni, amiért velem lógsz itt?

711 szó ⁝ öltözék ⁝ te is azt csinálod folyton   ⁝ Girls ⁝ I.

636 szó X outfit O rosszalkodunk, rosszalkodunk? X k/da - the baddest O R