New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something

• a városhatár átlépése •
üdvözlünk •
new yorkban
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
• szavak sokasága •
csicseregj csak •
kedvedre

• Ismerõs idegenek •
éppen jelenlévõ •
lakosaink
Jelenleg 28 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 23 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (125 fő) Vas. Aug. 14, 2022 9:03 pm-kor volt itt.
• népszámlálás •
csoportjaink •
képviselõi
Csoport neve
Bûnüldözés
7
14
Diákok
28
19
Egészségügy
15
9
Hivatal
3
7
Média
15
21
Munkások
24
16
Oktatás
6
5
Törvényszegõk
10
18
Üzlet
12
19
Összesen
120
128

how far I go? ~ Joel & Dem
Témanyitáshow far I go? ~ Joel & Dem
how far I go? ~ Joel & Dem EmptyCsüt. Szept. 22, 2022 6:08 pm

Joel & Demian
Egyáltalán nem gondolkoztam el azon, hogy mennyire jó ötlet a HÖK-be belépni, legalábbis korábban meg sem fordult volna a fejemben. A gólyatábor során derült ki az, hogy egész jól kijövök az összegyűlt társasággal és ez nem csak a saját szaktársaimra volt igaz. Nyilván, a legjobb barátaimmal ott ismerkedtem meg, de összességében az volt a tapasztalatom, hogy az NYU-ra elég jó fej emberek járnak. Pont ezért is lepődtem meg azon, amikor az első héten úgy rohant utánam az egyik aranyos kiscsajszi és mondta azt, hogy szívesen fogadnák a további munkámat animátorként a HÖK berkein belül. Én nem szívesen foglalkoztam volna mindezzel teljes munkaidőben, hogy úgy fogalmazzak, mert bőven voltak egyéb tevékenységek, amiket szívesen csináltam. Gondolok itt arra, hogy mondjuk zenéltem egyes bárokban, amikből szívesen meg is éltem volna a jövőben, illetve a macskáknak is enni kellett adni. Egyelőre nem volt lakótársam Archie pedig biztos nem fog velem összeköltözni úgy, hogy egy lánnyal is együtt élhet. Jelen helyzetben nem ajánlhatom magam meleg szívvel vagy mondhatom azt, hogy szívesen együtt élnék bármelyikükkel, mert Nikolina annak ellenére volt nagyon jó nő, hogy nem igazán próbálkozott. Ezt mondjuk nem akartam elmondani a srácnak, mivel egyértelműen az ő nője volt, nekem pedig nem tiszten ezen változtatni és azt is gondoltam, hogy nem feltétlenül tudnék.
Lényeg a lényeg, hogy animátorként nem volt annyi feladatom, mintha teljes szerepkört vállalnék, ugyanakkor a nyílt napok jártak kötelezettségekkel. Alapvetően nem vontam volna ki magam a készülődésből, mert a standok felállítása az férfimunka volt, emellett tudtam zenélni, ami alapján a mi tanszékünk lehetett vonzóbb másoknak. Nem voltam hivatalosan a zenekar tagja, de mivel egészen nagy volt az elérésem, felkértek arra, hogy egy-két dalt eljátsszak amellett, hogy a standunkhoz révedőkkel foglalkozom. Ezt pedig tisztességesen meg is tettem. Elegendő időt fordítottam a gyakorlásra, mert ha felállok a színpadra azt már rendesen akarom csinálni, mert nem a semmiért foglalkozom valamivel annyit. Elég durva lenne, ha a legnagyobb szenvedélyemet képtelen lennék megélni.
Miután elhagytam a színpadot, pár gólya megállított és különböző kérdéseket tettek fel, őket próbáltam a legjobb tudomásom szerint elirányítani az épületben, utána meg szabályosan menekülni kezdtem a saját standunk felé, mert én is éreztem azt, hogy nem feltétlenül a kérdéseikre kapott válaszok iránt érdeklődnek.
Mikor odaértem, kiszúrtam a tömegben egy fiút, aki nagyon tanácstalannak tűnt egy-egy stand között, szóval a csajoknak próbáltam üzenni a szemeimmel bizonyos jeleket. Nem tudom mennyire jók a szemolvasásban, de azt próbáltam nekik elmondani, hogy nem megyek messzire, csak levadászom a fiút és megszerzem magunknak. Miután Letizia – sosem volt kedvem elmondani neki, hogy mennyire pornós a neve – bólintott egy nagyot, óvatosan közelítettem meg a srácot hátulról, a tenyeremet finoman nyomtam neki a vállának. A gitárom tokja az a székhelyünkön volt, emiatt a hangszert még mindig a kezemben szorongattam, mikor a kezem finoman a fiú csuklójára fonódott és elhúztam egy közeledő leánycsorda elől.
- Szia – finoman mosolyodtam el, de nem volt lehetőségem tovább folytatni, mert még mindig útban voltunk. Az ujjaimat pontosan ezért is csúsztattam az övéi közé és intettem a fejemmel egy pad felé – Ott csendesebb lesz, gyere.
Nyilvánvalóan, ha elhúzta volna a kezét, akkor nem lettem volna vele flörtiben, alapvetően nagyon aranyos fiúnak tűnt, ezért még egyszer hátrapillantottam, hogy rá tudjak mosolyogni és csak utána vezettem az említett ülőalkalmatossághoz. Mikor megfordultam, nem nyújtottam neki megint a kezem, csak kifűztem az összekulcsolódó végtagjaink közül a sajátomat.
- Demian vagyok, te pedig pont úgy néztél ki, mint akit valaki magára hagyott. Szóval gondoltam felszedlek – egy kacsintást még megengedtem magamnak – Van valami konkrét dolog, amit keresnél, vagy szimplán eltévedtél? Talán a segítségedre lehetek.
A gitáromat a továbbiakban sem voltam hajlandó elengedni, egyszerűen a kezemben fogtam, a fiút pedig hellyel kínáltam, amíg rá nem jöttem arra, hogy egyébként baromi éhes vagyok és pont ennem kellene. Ekkor jöttem rá, hogy a reggeli cigi és kávé kombináció mellé egy darab savanyú uborkát sikerült letuszkolni a torkomon, amitől gyakorlatilag az érzékeny gyomromban csak sav fog képződni, ha nem folytom le hamarosan valami normális ételre.
- Ha megkérhetlek – ezúttal a gitárt nyújtottam a fiú felé – Megtennéd, hogy ezzel leülsz ide és nem rohansz el? Szép darab, de nem ér annyit, mint amennyit kinéznek belőle.
Alapvetően hazugság volt, de egy sima, akusztikus kinézetű gitár az nem akkor mutatja meg, hogy pontosan mennyi mindent tud, amikor az ember rápillant, hanem ismerni kell az egyes alkatrészeit, vagy összességében meg kell pengetni azt, hogy megtudjuk milyen a hangszer. És amiért én zenész vagyok, nem gondolom azt, hogy alapvetően mindenki komolyabban érdeklődik mondjuk a gitározás iránt.
Igyekeztem tényleg sietni, és mivel nem kellett nekem külön sorba állnom kávéért meg ételért, hanem kiadták azt, amit kértem, még egy pillantást vetettem a fiú sötét üstökére. A külseje alapján lattés srácnak tűnt, ezért ezt kértem neki a szendvicsem mellé. Vittem volna neki is, de nem voltam tisztában azzal, hogy milyen érzékenységekkel rendelkezik, leszámítva a laktózt. Ez valami ázsiai betegség lehet, ugyanis nekem legalább annyira gondot okozott a dolog, mint azoknak, akik nem csak félig voltak azok.
- Bocsi, bocsi – a saját poharát rögtön elé helyeztem le a cukrokkal együtt, míg elkezdtem bontogatni a lányok által készített sonkás szendvicset – Nem tudtam hogyan iszod, szóval hoztam neked mindent. Tehát, mit vagy kit keresel a tömeg közepén?
592 || kinézet || szia baba  how far I go? ~ Joel & Dem 1404455205  || girl in red - i'll call you mine ||

◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

Tryna close my eyes, shut my ears on this throne
Losing my way home, then you came along, everywhere we are, felt like where I belong, lost in your eyes there was no place I could hide, take me inside and let me live in your mind, no pain tonight, this place is reserved for only you and I
mind álarcot viselünk
Demian I. Dragun
Mûvészet
ranggal rendelkezem
★ :
how far I go? ~ Joel & Dem W2DW6TH
how far I go? ~ Joel & Dem 3vWSYFa
★ kor ★ :
21
★ elõtörténet ★ :
Step inside this place where people laughing, they all show love but inside feeling nothing, wish you were not one of this parody
But you are nothing but the comedy
♫ :
I'm that bad type, make your daddy sad type make your boyfriend mad tight, might seduce your mom type, I'm the bad guy
★ családi állapot ★ :
how far I go? ~ Joel & Dem RFQUIdD
I just keep looking at you, hoping you would look at me too, but the more I try, the more my hope runs dry, I'm like a shadow that follows but my worth is zero
It's your happiness that matters
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
how far I go? ~ Joel & Dem QNoCpNX
★ idézet ★ :
You disappeared, like a faint ghost In a room where only echoes linger, I wander alone all the time
★ foglalkozás ★ :
diák, zenész
★ play by ★ :
Jeff Satur
★ hozzászólások száma ★ :
19
★ :
how far I go? ~ Joel & Dem YhyaJEi
Felhasználó profiljának megtekintése
 
how far I go? ~ Joel & Dem
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Joel & Sage
» Joel Sullivan
» Joel M. Walker
» we're all in this together - - Benji && Joel
» Joel O'Callaghan

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: New York :: Manhattan :: Kórházak és hivatalos helyszínek-
Ugrás: