Az tény, hogy egyszerűbb lenne ha kérdezne, akkor könnyebben válaszolnék, de azt hiszem, hogy lemásolom azt, amit mond és azokat alapján fogok én is beszélni, ha meg valamit tudni akar, akkor majd rákérdez. Kicsit csalódott fejet vágok, mikor felteszi a kérdését, hogy vajon melyik részében vicceltem, a nevemet illetően vagy azt, hogy nem vagyok alkoholista.
- Áh, lebuktam. Rob-nak hivnak. – Nevetem el magam, szerintem pontosan tudja, hogy melyik részét vicceltem el. Viszont nagyon remélem, hogy ezzel kicsit elfeledtetem vele, hogy mi is történt nemrég és kicsit felszabadul.
- Olyan kislányos arcod van, nem tehetek róla. De ha ez megnyugtat, akkor engem sem néznek nagykorúnak, ha megborotválkozok. Ezért sem borotválkozok már. – Nevetem el magam, az tény, hogy nála még a smink sem segít, hogy kicsit idősebben nézzen ki. Még mindig tartom azt, hogy nem nagykorú. Viszont ahogy indult a találkozásunk, most már kicsit sem bánom, hogy leöntött és ráförmedtem. Egészen kellemes társaság. Kicsit meglep, hogy érdeklődik a munkám iránt, vagyis további kérdést tesz fel. Általában amint megemlítem, mivel foglalkozok már más a téma. Ezért is egy picit szűk szavúan válaszolok, mert nem szoktam hozzá.
- Végülis igen, szeretem. – Elég sok pénzt lehet vele keresni, ha az ember ügyesen csinálja. Elég ha a cégek nekem fizetik a különbözetet, hogy használjuk az ő termékeiket. A fejemen átfut az is, hogy a tőzsdére menjek át, de ezt nem említem meg neki, akkor lehet, hogy hamarabb válnának el az útjaink, mert halálra untatom őt a terveimmel.
- Rendben, de akkor egyezzünk meg abban, ha én nyernék, hogy elárulod, mit kértél volna. És akkor nem hagyom magam és a földbe döngöllek, ahogy kérted. – Széles vigyor ül ki az arcomra, magabiztosan válaszolom, hogy még mindig leplezzem, hogy nem dartsoztam sose. Leteszem a nyilakat az asztalra, mikor látom, hogy nem veszi el és figyelek rá, hogy mit mond. Bólogatok egyet, és elsétálok a bárhoz, hogy kikérjem a következő kört. Mivel a pultnál ülök észre sem veszem, hogy két alak sétál el a hátam mögött és egyenesen a női mosdó felé veszik az irányt, ahol épp Tina tűnt el az ajtó mögött. Épp ezért fel sem tűnik, hogy valami nincs rendben, így a két itallal a kezemben sétálok vissza az asztalhoz és várom, hogy Tina visszatérjen a mosdóból. Belekortyolok az italba és körbe nézek. Tudom, hogy a csajoknak sok idő kell, de azért most már jöhetne már. Ránézek az órámra, azért szerintem már elment 10 perce legalább, bár azt nem néztem, hogy mikor ment el, de már itt kéne lennie. Körbe nézek még egyszer, lehet csak túl lihegem és várok még egy kicsit. Kortyolok egyet az italomból, már a felénél tartok és Tina még mindig sehol. Na jó, most már kicsit furcsa. Ott hagyom az italunkat az asztalon, majd elindulok megnézni a lányt. Biztos, hogy csak rosszul van, túl sokat ivott, ki tudja. Ahogy a női mosdó felé sétálok, feltűnik, hogy egy férfi áll az ajtója előtt. Mikor elmegyek előtte csak egy félmosolyt villantok felé. Próbálom kikerülni az ajtó előtt állót, hogy bejussak a női mosdóba, de az előtte álló férfi nem enged. Nem tetszik nekem egyáltalán, de ő csak sunyi mosollyal az arcán néz rám.
- Egy csajjal van bent a haverom. – A foga fehérjét is megmutatja, hogy értsem meg a szitut, épp szexelnek bent. Viszont ez a barom nem tudja, hogy pontosan tudom melyik lány van a wc-ben és valahogy sejtem, hogy ki a haverja. Próbálom félre lökni, de nem enged be és félretaszít. Beáll az ajtóba, hogy még véletlenül se jussak be, de én nem adom magam. Amint látja, hogy nem igazán lehet eltántorítani, hogy bemenjek, egy kést ránt elő és elkezd hadonászni. Az első vágását, amit a hasamra célzott, sikeresen kivédtem azzal, hogy hátrébb ugrottam. Viszont a fejemben ott van, hogy épp Tina-t próbálják megerőszakolni a mosdóban, így ez még jobban felbőszít, hogy minél előbb bejussak és segítsek neki. Addig küzdünk, amíg közelebb kerülök hozzá, bár azt nem éreztem, hogy végig hasította a kés élét a karomon, annyira a düh lebeg a szemem előtt. Ezt a dulakodást, nem igazán kellett egyedül megvívnóm, mert hamar meglátták mások és segítségemre jöttek. Amíg ők leteperték a srácot, én berontottam a mosdóba és egyenesen a háttal álló férfinak rontottam, akit a vállainál fogva húztam le Tina-ról, bár azt nem látom, hogy mit tett eddig vele, hogy sikerült-e neki vagy épp időben érkeztem. A méreg, ami jelenleg a szemem előtt van, az sokkal erősebbé tesz jelenleg. Az már más kérdés, hogy fele sincs annyi bennem, mint amennyit érzek, így hamar esünk be az egyik fülkébe, ahogy dulakodunk. Próbálom leszedni magamról, vagy olyan pozicíóba kerülni, ami jobb helyzetbe tesz engem, de nem mindig sikerül átfordítanom. Szerencsére, más is belép az ajtón, mikor látják, hogy verekszünk. Alig bírtuk ketten leteperni, ahhoz képest, hogy részeg és nyüzügének néz ki, van benne erő. Ha meg kéne tippelnem, akkor szerintem ez a rejtett erő valamilyen anyagból származik. Amint még két férfi lép be az ajtón, hogy segítsen lefogni a földön lévőt, én felállok és Tina-hoz sétálok, akit ahogy látom takargatja magát, bár az adrenalintól lehet nem jól látom. Mindenesetre leveszem a pulcsimat és ha hátára terítem, közben meg úgy állok, hogy a szabadon lévő felsőtestét ne lássa más. Ha felveszi a pulcsimat, akkor érezheti, hogy “vizes”, ha pedig lenéz rá, akkor láthatja, hogy el van szakadva az ujja és tiszta vér. Nekem fel sem tűnik, hogy a kinti férfi megvágott, még annyira bennem van az adrenalin.
- Jól vagy? – Nézek a szemeibe, bár szerintem a sokkon kívül nem nagyon látok rajta semmit. Azért remélem, hogy nem akar az esténknek már most véget vetni, de azt is megértem, ha haza szeretne menni minél gyorsabban.

Mosolygok én is rá, szerintem ez a csaj elég bevállalós, ahhoz képest, amilyennek tűnik. Igazából nem akartam itt túl sokáig időzni, de a társasága maradásra késztet. Pár ital után pedig ott is vagyunk, hogy játszunk. Bár a darts nem az én játékom, mégis benne vagyok és magabiztosan a táblánál állok, hogy az első kört lejátszuk. Kicsit megállok abban, amit kér, mert mégsem mondhatom el neki, hogy ja igen, bűnöző vagyok és illegálisan szállítok piákat a kocsmákba. Még jó, hogy van tisztességes állásom is, amiről beszélhetek. Az tény mondjuk, hogy sosem tudok az ilyenekre válaszolni, mert nem szeretek magamról beszélni. Nem is tudok mit mondani magamról, ami izgalmas lehet a másik számára vagy ami érdekelheti.
- Hm. Ezekben egy cseppet sem vagyok jó. Utálok magamról beszélni, egyszerűbbnek és tisztábbnak látom, ha nyílt kérdésekre kell válaszolnom, de legyen. – Rántom meg a vállaimat, és próbálom hallgatni, hogy ő milyen információkat oszt meg magáról, talán kicsit irányitottabb lesz az enyém is. Amint megkapom a nyilakat, beállok és már az elsőt el is dobom. Az első dobásom a saját meglepetésemre is egész jó lesz, így 20 pontot számolok is.
- Zachary-nek hivnak és alkoholista vagyok. – Nézek rá komolyan, majd elnevetem magam. Gondolom a filmekből – már ha néz -, rájöhet, hogy általában az ilyeneket így szokták kezdeni.
- Vicceltem. 24 vagyok. – Másolom le azt, amit ő mondott. Tehát idősebb vagyok nála. Jó nem túl sokkal, legalább egy korosztály vagyunk, ez kiderült. Fordulok a tábla felé, majd eldobom a második nyilat és a dupla 16-ba érkezik. Apró mosoly jelenik meg a szám szegletében, amig a táblát nézem, majd ez el is tűnik, amikor felé fordulok.
- Tavaly végeztem az egyetemen, mint közgazdász és jelenleg egy cégnél dolgozok, mint kockázat elemező. – Gondolom most fog jönni, hogy kiröhög, amiért ilyen unalmasnak hitt munkám van, pedig sokkal összetettebb, mint ahogy a neve hangzik. Visszafordulok a táblához és eldobom az utolsó nyilat is, ami a tripla 14-re esik. Ezaz! Gondolom magamban, büszkén, hogy sokkal jobb eredményt értem el most, mint az előző körben. 78 pont összesen, nekem mint kezdő nagy büszkeséggel tölt el. Mivel a hátam mögött van, ahogy a táblához sétálok, hogy összeszedjem újfent a nyilakat, így nem látja az arcomat. Egészen addig van rajtam ez a büszkeség, amig meg nem fordulok, majd sunyi mosollyal kicsit odébb billentem a fejem, ahogy ránézek.
- Mi van ha hagylak nyerni, hogy megtudjam, mennyire mered átlépni a határaidat? – Pusztán költői kérdés és szimplán ezzel leplezem, hogy most játszok életemben először dartsot. Ha már kéne választani, akkor már inkább billiárd, de az most nem áll a rendelkezésünkre. Hiába, be kell érni azzal, amink van. Viszont tényleg kiváncsi vagyok, hogy vajon sablon kérése lenne, vagy kicsit merészebb. Átnyújtom neki a nyilakat és őszintén szólva, amilyen jól tudom adni magam, még azt is hiheti a másik, hogy tényleg hagyom magam.

Tetszik a megmozdulása és ezt szerintem a szemeim is tükrözik. Ki ne akarná, hogy egy csaj így tehénkedjen a combján. Mondjuk arra nem számítottam, hogy játszani akar, sokkal inkább más futott keresztül az agyamon. Mondhatni a kámaszútra mindegyik poziciója.
Talán az előbbi képsorok az ő fejében is megfordultak, ahogy szinte elhadarja a kérdését. Apró mosoly jelenik meg az arcomon, nem is tudom, az a naivitás, hogy nálam lehet tabu. Gondolom azért az alap dolgokat nem kell megemlítenem, hogy bármire vevő vagyok kivéve ha egy másik férfit kell ölelgetnem, puszilgatnom, hátha még ismeretlen is a számomra. Szóval ezek fel sem merülnek bennem, hogy meg kéne említenem. Remélhetőleg ez a másik fejében sem suhant át egyáltalán. De aztán rájövök, hogy a nők szoktak korlátokat emelni, szóval hagyom, hogy ő mondja meg a saját határait. Az nem lenne jó, ha valami olyat mondanék, ami nála kiveri a biztosítékot. Abban viszont biztos vagyok, hogy partnere nincs, ha már a tinder végett van itt, szóval kicsit nagyobb a választás tárháza ebből a szempontból.
- Hát.. Férfiként nem nálam szoktak tabuk lenni... - Kaján vigyor bújt meg az egyik szám szegletében. Én bármire vevő vagyok, akár a szexre is, bár lehet elég merész arra gondolni, hogy egy éjszakát kérjen tőlem a nyereményként. Kikérem a következő körünket, majd a táblához lépkedek és egy fikracnyit sem mutatom, hogy gyakorlatilag fogalmam sincs, hogy a táblán mi melyik rész, mit jelent. Elvégre is nem lehet olyan nehéz dartsozni. Elég magabiztosnak mutatom magam ahhoz, hogy fel se tűnjön nem játszottam még. A táblához érve, látom, hogy ő mit dob. Talán mégsem lesz annyira könnyű, mint hittem. A következők után már teljesen kételkedek abban, hogy én ebből győztesen fogok kikerülni, de igazából az jobban érdekel, hogy vajon mit találna ki nekem, ha vesztek. Azért kortyolok egyet a sörömből, mielőtt elvenném a nyilakat, mintha bármit is segítene. Az első nyilat eldobom, ami közel volt a középső külső részéhez, de így is csak 4 pont lett.
- Direkt volt... - Fordulok felé, gondolom jól szórakozik rajtam, hát úgyis ez volt a cél. Foghatom már arra, hogy ittam? Utána fogom és eldobom mind a kettőt egymás után így előbb 5 majd 19 pont sikerül. 28 pont ahhoz képest, hogy még nem játszottam. Kiszedem a nyilakat, majd odalépek hozzá és leteszem elé a nyilakat.
- Csak izgalmasabbá teszem a játékot. - Szólalok meg, majd beleiszok a sörömbe. Elhiszi, hogy bénázok vagy van annyira profi, hogy látja rajtam, gőzöm sincs mit csinálok? Általában ezt el tudom rejteni, de talán a fáradtságom és az alkohol keveredése miatt ez most nehezebben megy. Mindenesetre figyelem a második kört, és próbálok ellesni egy-két technikát, hátha segít rajtam.

Halványan rámosolygok, bár azért remélem azt, hogy nem egészen arra gondol, ahogy hangzik. Merem remélni, hogy azért a végkimenetelnek örül, hogy velem hozta össze a sors. Bár magamban ez elég hülyén hangzik. Mikor kezdtem kételkedni, hogy meg tudok szerezni egy nőt vagy hogy egyáltalán jól érzik magukat a társaságomban? Elvégre ezért is olyan könnyű őket ágyba vinnem. Ahogy sodródnak az árral és együtt sikerül az ágyba zuhannunk… Megdörzsölöm a homlokomat, hogy visszatérjek a jelenbe, mert eléggé elkalandoztam egy olyan irányba, ami nem rám vall.
- Dehogynem. Így jobb, hogy átestem a holtponton. – Mosolygok rá, majd belekortyolok a sörömbe. Az előbbi gondolataimat nem sikerült teljesen elhesegetnem, így csak ott maradt a kétely. Magabiztos srác vagyok, aki megkapja azt amit akar. És sikeresen ott tartunk, amiről diskuráltam magamban. Tetszik ahogy így előre hajol, kaján vigyor jelenik meg az egyik szám szegletében. Erről beszéltem…
- Mire? – Hajolok én is közelebb hozzá, hangom sejtelmesen cseng, bár azt hiszem tudom, hogy mire gondol. Ahogy meginog és a combjaimon kötnek ki a kezei, reflexből sikerült kikerülnöm, hogy ne fejeljen le, így ha minden igaz, akkor a halándékánál érzem haja illatát. Kicsit vágy romboló, mikor megszólal, de az, hogy ebben a pozícióban marad, arra enged következtetni, hogy ugyanarra gondolunk a folytatást illetően. Vagy nem pont arra. Elnézek én is a darts irányába. Megfordul a fejemben, hogy csak nem lehet olyan nehéz legyőzni őt, bár ami a darts tudásomat illeti. Kezdek kételkedni benne. Lehet, hogy profi csak tetteti. Mindenesetre ettől még izgat a dolog, de szerintem pár szabályt le kellene fektetni, mielőtt neki állunk játszani.
- Határok? – Jó mókának tűnik a dartsozás, de hamar sértődés lehet belőle, ha valamelyikünk valami olyat kér a másiktól, ami nála kiüti a biztosítékot. Azért benne vagyok a játékban és lehúzom a maradék sörömet.
- Még egy kört? – Nézek rá, lehet, hogy ő itt megáll, én azért kérek magamnak egy sört és ha ő is folytatja az italozást, akkor neki is kikérem. Fizetek, majd felállok a bárszékről. Elkérem a darts nyilakat a pultostól, majd megfogom az újonnan érkezett sörömet és ha Tini is úgy akarja, akkor elindulok vele a céltábla irányába. A közeli asztalra lerakom a sörömet és odanyújtom neki a nyilakat, hogy kezdjen.

Örülök, hogy ezt mondja, annak ellenére, amit mondtam rá. Még mindig mosolygok, egészen addig, amíg látom, hogy elhalványodik a mosoly az arcán, arra amit mondtam.
- Majd legközelebb. – Apró mosoly jelenik meg az arcomon. Belegondolva, ha elmeséli mi történt most, talán a barátnői abba hagyják ezt a randiszervezős estéket neki. De nem ismerem őket, lehet, hogy nem lehet őket még ezzel sem lerázni. Viszont miért gondolkozok én ezen? Semmi közöm az egészhez, csak véletlen belekeveredtem ebbe az egy esetbe. Mégis olyan érzésem van, mintha ismernénk egymást ezer éve. De lehet, hogy csak a fáradtság beszél belőlem.
- Sajnálom, csak úgy mondtad… Mindegy, felejtjük el. – Mielőtt befejezném a mondatom, inkább megállok benne és intek egyet. Viszont tényleg úgy hangzott, mintha nem is akarna senkivel se lefeküdni, hisz se kapcsolatot, se egyéjszakás kalandot nem keres. Legalább az egyikkel kiengedhetné a feszültséget. De azzal, hogy “elutasította” mindkettőt, én arra gondoltam, hogy vár az “igazira”. Viszont a következő mondandójával csak egyet tudok érteni és itt el is száll minden kétségem.
- Ezzel egyetértek. – Vigyorgok, már csak azért is, mert teljesen igazat szól, másrészről, mert még nem kaptam pofont. Fáradt és ittas vagyok, lehet azért is jön ki minden a számon, amit gondolok mielőtt átértékelném a mondandóm.
Iszok egy kicsit a sörömből és azon gondolkozok, hogy vajon el kéne-e indulnom haza. Még jó, hogy ma nem dolgozok valami hülye főnöki értekezlet miatt, szabad vagyok. Visszafordulok a lány felé, valahogy sejtettem, hogy Manhattan-ben él. Csak én lehetek ennyire hülye, hogy távol az otthonomtól ülök be egy bárba iszogatni, ahonnan 1 óra mire hazaérek. Viszont nem vagyok álmos szerencsére az előbbi incidens miatt, de azért tényleg el kéne indulnom lassan.
De mielőtt ezt megtenném, behajtom a plusz egy italt, amit megbeszéltünk. Kis mosoly kerül az arcomra, ahogy elfogadja a meghivásom. Ki is kérem az italokat és azután sikerül megkapnom, mire kiittam az előzőt. Pontos időzítés, szóval cserélem is az üres poharamat a telire.
- És mit találtál ki, hogy jól érezzük magunkat? – Kaján vigyor tűnt fel az egyik szám szegletében. Kíváncsi vagyok, hogy mire gondolt ezzel. Nekem lenne pár tippem, de azt inkább nem osztom meg vele, amig nem tudom, hogy ő mit szeretne.
- Bármiben benne vagyok. Kivéve a romantikus film nézésben. – Mondom neki, bár azt nem tudom, hogy miért feltételezem, hogy filmet akar velem nézni egy kocsmában, de az alkohol és a fáradtság sok mindent kimondat velem. Ezért iszok is egy korty sört és csak várom, hogy mit mond.

Egy apró mosoly jelenik meg az arcomon, hogy beleegyezik a feltételembe. Nem szeretem, ha egy csaj a tásaságomban fizet, lehet maradi vagyok, de ezt az egy dolgot megtartanám. A bárpultnál már húzom is le a tequilát, ez most rám fért. Ahogy végig mar a torkomon, felüdülés számomra. Viszont eléggé össze-vissza sikerül megfogalmaznom azt, amit akarok mondani. Hiába már nem fog az agyam, fáradt vagyok, de úgy érzem, hogy ez kezd elmúlni és átlépni azt a pontot, ahol már nem szükséges az alvás.
- De végülis a vége jól alakult, nem? – Halvány mosoly az arcomon, de azért még felmutatom a hüvelyk és mutatóujjammal. - Csak egy picit. – Most már a fogaim is előtűntek, ahogy vigyorgok. Igen, magamra céloztam, hogy jól alakult, bár ez lehet az ő szemszögéből nézve máshogy gondolja.
- Akkor minek jöttél el? Mondhattál volna a barátnőidnek nemet is. – Rántom meg a vállaimat, ahogy belekortyolok a sörömbe. Jól esik, ahogy végig csúszik a torkomon. Kicsit meglepődök azon, amit mond. Hirtelen csak egy valami suhan át az agyamon, ami eszembe jut erről.
- Szűz vagy? – Ráncolom össze a homlokomat, mert nekem ez jött le, ahogy magyaráz. Aztán rájöttem, hogy ez nem a fejemben hangzott el, hanem ki is csúszott a számon.
- Mármint bocsi, ez nem tartozik rám. – Köszörülöm meg a torkomat, nem akartam bántó lenni, de másra nem tudok gondolni. Pedig tömérdek indokot fel lehetne sorolni arra, amit a velem szemben ülő lány mondott. Nem tudom, hogy mit mondhatnék, csak kortyolok egyet a sörömből.
- De a szex az jó. – Mielőtt még pofon vágna, gyorsan hozzáfűzöm ezt az egy mondatot. Nem sok embert ismerek, aki ne élvezné a jó szexet vagy ne akarna valaki eltölteni egy kis időt, ha sokáig nem volt együtt senkivel.
Érzem az alkoholt, ami keveredik a fáradtsággal, bár kezdem úgy érezni, mintha kipattantak volna a szemeim. Igazából, magamban őrlődök, hogy a kérdésem után nem hagy faképnél.
- Igazából lehet jobban jártam volna, ha egyenesen haza megyek, mert tényleg hulla fáradt vagyok, de azt hiszem átestem a holtponton a fickónak hála. Meg hát, ha nem döntök úgy, hogy beülök ide, akkor nem is lettem volna itt neked. – Apró mosoly jelenik meg az arcomon, remélhetőleg még nem bánta meg, hogy a társaságomba verődött. Akaratlanul is az ajtó felé nézek, ahogy a csávóról beszél. Vizsglatom a tömeget is, hogy hátha visszajött-e, de szerintem olyan részeg, hogy inkább hazabotorkált egy sikertelen találkozás után és vadássza a következő áldozatát. Remélhetőleg az összes nő sikeresen megszabadul tőle, ahogy Martina.
- Az! Nem is értem, hogy ez melyik csajnak jön be. – Fordítom vissza a fejemet, ahogy egyetértek vele. A mondatom inkább költői kijelentés volt, minthogy választ várjak a beszélgetőpartneremtől. Megmosolyogtat, hogy erősnek hiszi magát. Állítom, hogyha a fickó kijózanodik, akkor meg tudja úgy fogni, hogy egy lépést sem bír mozdulni. De nem kívánom ezt és nagyon remélem, hogy már ott húzza a lóbőrt.
- Queens. Szóval nem hiszem, hogy egy irányban laknánk. – Kuncogok, bár ki tudja. Semmi sincs kizárva, lehet, hogy a szomszéd utcában lakik, ahol én. Bár nem hiszem, hogy egy magafajta olyan környékre költözne, ahol nekem van lakásom, de nem szabad semmit se kizárni.
- Viszont szívesen elkísérlek, nem probléma. – Halvány mosoly már ott is vírit az egyik ajkam szegletében. Igaz mondanám neki, hogy hazáig is kísérném, de szerintem tettem elég olyan kijelentést, hogy sorozatgyilkosnak képzeljen.
- Sajnos az emberek többsége ilyen, hogy nem segít. Jobb kimaradni a balhékból. – Rántom meg a vállaimat, ahogy az utolsó cseppet is kiiszom a poharamból. Ahogy nézem neki se tartott sokáig.
- Szóval még egy kör? – Puhatolózok, hogy betarthatom-e a “második kört én állom” kijelentésemet, vagy inkább menekülne. Az sem zavarna, akkor biztos, hogy hazamennék. Már késő van, vagy inkább korán? Mindenesetre ha igennel válaszol, akkor kikérem a következő kört, ha meg nemmel, akkor ahogy ígértem kikísérem a taxiig, ha még mindig akarja.

Elég gyorsan zajlanak az események, miután beleütköztem a lányba. Nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen alakkal találkozott. Még nem tudom, hogy ki ő és mit akart tőle, de azt levontam a cselekvéséből, hogy valami olyat, amit a mögöttem álló lány nem akar. Ettől viszont el fog a hányinger és legszívesebben neki ugranék. Nem lenne túl hosszú küzdelem, tekintve, hogy a másik fél eléggé ittas. Türtőztetem magam, mert nem akarok megint bíróság elé állni és megosztani a cellámat Davis-sel, ezért csak a szájkaratéban veszek részt. Egészen addig, amíg fel nem adja, mert látja, hogy ide betonoztak közé és a nő közé. Ez nem igen tetszik neki a beszólásokból és a mosolyából adódóan, így feladva, csak annyit nyög ki, hogy majd kint megvárja. Az biztos, hogyha rajtam múlik, akkor ebből az éjszakából nem lesz semmi köztük. Viszont mire visszafordulok, látom, hogy az asztalomat épp most foglalják el. Csak fájdalmas sóhaj szakad ki az ajkaim közt, így jelezve, hogy nem küzdök az asztalért. Elég volt egy küzdelem. Úgyis késő van, maximum meghallgatom a sztorit, megvárom a taxiját, majd haza megyek valahogy.
El is kezdve ezt a tervemet a lány felé fordulok és egy ital társaságában kérem meg, hogy mesélje el, hogy mi a fenébe keveredtem az imént. Egy gyors bemutatkozás után, már sétálok is mellette a bárig. Elhúzom a számat, mert nem szeretem ha egy nő fizet a társaságomban, igen lehet szexista vagyok, de anyám így nevelt.
- Oké, de csak ha a következőt én állhatom. – Egyezek bele egy kis kompromisszummal és remélem, hogy belemegy. Na, de várjunk. Következő? Az volt a tervem, hogy egy és már megy mindenki a saját ágyába. Végül is nem néz ki olyan rosszul, hogy ne tölthessek el a társaságában néhány órát és ki tudja, még az is lehet, hogy élvezni fogom.
Leülök a bárhoz, kérek egy korsó sört, amit az imént, majd feléfordulok, mikor egy kérdést szegez felém. Halvány mosoly jelenik meg az arcomon és biccentek egyet. A tequila hiper gyorsasággal kerül elém, gyorsabban mint ahogy az elsőként megrendelt italok.
- Akkor kvittek vagyunk. – Mosolyogva koccintom neki a poharamat, majd le is húzom. Rég ittam már tequilát, szinte el is felejtettem azt a maró érzést, ami végig szánt a torkomon. Be kell valljam, ez most tényleg jól esett. Kicsit lazít a bennem lévő görcsön, amit akkor éreztem, mikor a férfi és Martina közé álltam. Akkor tényleg azt hittem, hogy a fickó nekem támad és abból én tuti nem jöttem volna ki jól. Szóval amint megittam a tequilát, visszatoltam az előttem álló bartendernek.
A sörömbe kortyolva fordultam a széken oldalra, hogy lássam az arcát, miközben beszél. Kíváncsi vagyok a sztorira. Látom, hogy kínosan érzi magát, így még jobban felizgat a tudat, hogy mi történt. Csendben hallgatom, amit mond néha belekortyolok a sörömbe. Nem tudom mi az a Tinder, sosem használtam, bár hallottam róla. De úgy csinálok, mint aki érti, hogy miről beszél. Valami vakrandiszerű oldal lehet. Amint abbahagyta a mesélést, kicsit oldalra döntöm a fejemet.
- Nem úgy nézel ki, mint aki ne tudna felszedni valakit egy éjszakára, ha akarnád. – Állapítom meg, bár nem ismerem, szóval nem tudom, csak feltételezem. Azt megértem, hogy milyen sokban lehetett, mikor feltűnt egy ilyen alak és nem az, akire számított. Valahogy úgy érzem, hogyha találkozik a barátnőivel, ők nem fogják túlélni a következő napot. Nem is értem, hogy mi közük van ehhez. Igaz a nővérem velem is eljátszotta, hogy próbált összehozni csajokkal, de akkor még tinédzserek voltunk.
Nem gondoltam bele, hogy mit mondtam, amikor kicsúszott a számon. Akkor még nem ismertem a sztorit, így elhúzom a számat.
- Nem úgy értettem… Csak nagyon fáradt és stresszes vagyok. – Kérek én is elnézést ezzel a burkolt kifogással. Az tény, hogy egyre stresszesebb és fáradtabb vagyok, ez a folyamat hajnalban kelés és szinte hajnalban való alvás teljesen kikészít. Elterelve a gondolataimat, rá emelem a tekintetemet, mert azért valahogy úgy érzem, hogy még mindig rágódik a részeg alak beszólásán.
- A fickó miatt meg ne aggódj. Szerintem csak a szája nagy. De hazakísérhetlek, ha akarod. – Rántom meg a vállaimat, majd elkerekednek a szemeim és pillanatok alatt javítom. Annyira gyorsan vágok közbe, hogy még ideje sincs Martina-nak, hogy bármit is mondjon.
- Mármint… Ez elég furán jön ki, azok után, amit mondtam. Szóval nem azért kísérnélek haza… Csak, hogy biztonságban legyél. – Össze-vissza beszélek, de próbálom menteni a menthetőt. Mégis csak azt mondtam ismeretlenül, hogy ágyba viszem. A végén még rólam is azt hiszi, hogy ugyanolyan vagyok, mint az előző férfi. Bár azt remélem, hogy erőszakosnak nem ítélne meg.
- Utálom, ha egy nővel erőszakoskodnak. – Azért még ezt hozzá teszem és bár nem csak azért mondtam, hogy megnyugtassam, de tényleg ez az egyik gyengém. Igaz nem vagyok mindig rendes a csajokkal, főleg ha nyűgös vagyok, de azt akkor sem tudom elviselni, ha bántják őket. Felemelem a sörömet és kortyolok belőle, leginkább próbálom magam belefojtani ennyi baromság után.

Csak tetézi a napom, hogy leöntenek. Így is feszült vagyok a fáradtság miatt, most meg ez. Az igaz, hogy elég érdekes válaszokat kapok tőle. Fel is vonom kérdőn az egyik szemöldököm.
- Hű de bunkó paraszt vagy. – Forgatom meg a szemeimet, jó azt nem vártam, hogy térdre boruljon a bocsánatomért esedezve, de azért ez túlzás. Ahogy látom neki sincs jó napja, én szimplán a fáradtságtól vagyok nyűgös. Ugyanakkor az sem kerülte el a figyelmemet, hogy valami vén fószer utána üvöltözik. Tehetek én róla, hogy valakivel összetűzésbe keveredett és én ittam meg a levét? Viszont a kiváncsiság sokkal nagyobb bennem, mint a fáradtság, így természetes, hogy rákérdezek a történetre. Ahogy sejtettem, neki sincs jó napja, bár ez lerí róla. Épp elárulná, hogy mi a gondja, mikor ez a vadbarom, aki eddig a pultnál ült, valahogy odakeveredett mellénk és erősen megragadta a lányt. Egyből közéjük is lépek, ezzel eltolva a férfit a nőtől. Annyira sokat ivott, hogy nem tartott sokáig a szorítása, könnyedén odébb tudtam tolni, hogy az ismeretlen lány mögém kerüljön.
Ahogy hallom a szavait, valahogy nem tud belenyugodni a nembe. Ha én a másik nemet képviselném, nekem se lenne gusztusom hozzá. Ez a szöveg meg... Röhögnöm kell. Ki használ ilyen szavakat? Viszont annyira magabiztosan beszél, hogy nem bírom ki, hogy ne szóljak be.
- Mi van, savanyú a szőlő? – Kaján vigyor jelenik meg az egyik szám szegletében, de csak nem hagyja abba. Hiába, az ilyen magas labdákat le kell csapni.
- Ne aggódj, velem se lesz panasza. – Folytatom tovább, csak hogy húzam az agyát. Ugyan mit akar ez a csávó? Oké, értem én, hogy kellenek az élvezetek és egy fiatal vonzó lányt megkívánt, de ha valaki nemet mond, az nem. Utálom az ilyen erőszakos idiótákat. Ő viszont sokkal tolakodóbb, mint bárki.
- Megvárlak kint kislány! – Kacsint egyet egy gusztustalan mosollyal az arcán, majd sarkon fordul. Ugyanakkor még hallótávolságban van, mikor lépek egyet és utána üvöltök.
- Anyádat várd meg kint, te kivénhedt f@sz. – Szólok utána, ő meg csak legyint és eltűnik dülöngélve a tömegben. Nagyon remélem, hogy kiment és hazafelé vette az útját. Bár nem ismerem ezt a nőt, mégsem fogom hagyni neki, hogy egyedül mászkáljon kint. Igaz, hogy részeg a csávó és szimplán el tudná lökni, de ki tudja, hogy részegen nem-e hívja a haverjait. Ezekkel a gondolatokkal fordulok az asztalom felé, amit pont most foglalt el négy fiatal.
- Ahh ne már… - Sóhajtok feladóan, miközben behunyom a szemem. Nem elég, hogy vizes a pólóm és úgy bűzlök, mint aki egy gin-es kádban fürdött, de még ez is. Aztán a nő felé fordulok, még mindig nem tudom, hogy ki volt ez a férfi.
- Szóval, tartozol a sztori végével. Egy ital? – Ha már az övé rajtam landolt, az enyém meg elfogyott miért ne. Szivem szerint nem is engedném el egyedül se haza, se sehova ezek után, bár elég furának tűnhetek ezzel a védelmi mechnizmussal, de utálom az ilyet. Remélem elfogadja a meghivást és talán le is nyugszik egy picit. Ha így van, akkor elindulok vele a pulthoz, miközben bemutatkozok.
- Zachary. – Csak ennyit nyögök ki, talán így egy kicsit könnyebb lesz. Ha a pulthoz érünk, akkor kikérem az italunkat és várom arra, hogy elmesélje, hogy került kapcsolatba ezzel a részeggel.
Ha nemet mondott az italra, akkor elbúcsúzok tőle és egymagam megyek a pulthoz, hogy még egy korsó sört szerezzek.

Nagyon hosszú volt ez a nap. Amikor a furgon elhajtott a társaimmal akkor jöttem rá, hogy igazából Manhattan-ben vagyok és innen elég hosszú és drága lesz az út Queens-ig, ráadásul holnap reggel a raktárban van jelenésem. Csak sóhajtok egyet, hogy ezt megszivtam, de van annyi pénz nálam, hogy akár Las Vegas-ig is el tudnék taxizni. Végül is ez csak egy éjszaka, szóval belefér.
Amint a bárban üldögélek, érzem, hogy átestem a holtponton. Ma sem fogok aludni, de ha már itt vagyok nem állok meg egy korsó sörnél, szóval amint elindulok vissza a bárba, már érzem is magamon a lecsorduló italt. Egyből felkapom a vizet, de az előttem álló nőt nagyon nem hatja meg, hogy rám öntötte az italát. Elkerekednek a szemeim és szerintem még a számat is egy picit nyitva maradt. Ez most komoly? Vegyek egy újat? Nem mondom, hogy nem telne rá, de kedvenc pólót nem lehet csak úgy venni. Ebből az zökkent ki, hogy valaki egy “kurva” szót is utána “dobott”. Valaminek a közepébe jól belecsöppentem.
- Ez nem úgy működik, hogy veszek egy újat és az lesz a kedvencem. – Bosszankodok tovább, ez a nap alapból nem indult jól. Nyűgös vagyok és most meg ez is. Be kell látnom, hogy ezt a kezemmel való söprögetéssel nem fogom leszedni magamról. Ráadásul érzem magamon, hogy a pólóm kezdi átvenni az alkohol bűzét. Tényleg úgy érzem magam, mint egy alkoholista jelen pillanatban. Viszont az nem kerülte el a figyelmemet, hogy miután nekem ütközött valaki kurvát üvöltött utána. Bár lehet, hogy nem is utána, de ahogy “menekült” nem lennék meglepve, ha neki szólt volna. Viszont meg akarom tudni és nem tartom magamban a kérdésemet.
- Neked üvöltözik az a vénf@sz? Miért? – Vonom fel kérdőn a szemöldökömet, nagyon kihúzhatta a gyufát, ha a fél báron át üvölti neki, hogy kurva. A fickóra emelem a tekintetem, el nem tudom képzelni, hogy hogyan is ismerkedtek meg vagy mi lehetett köztük a beszélgetés tárgya. Ahogy elnézem már nem szomjas, jó hogy nem esik le a székről. Majd a nagy elmélkedésembe inkább visszanézek az előttem álló bosszús nőre.
Azt érzékelem a szemem sarkából, hogy a fickó felénk vette az irányt. Mivel a hátam mögött van az ajtó, remélem, hogy azt szándékozik megcélozni és nem idejönni. Valahogy sejtettem, hogy ez nem az én napom.
- Te büdös kis kurva, nem hagyhatsz így ott. Most szépen velem jössz! – Hangja egyáltalán nem tűr ellent mondást. Ahogy megragadja az előttem álló karját, hogy most ő vele megy, úgy vonom fel a szemöldökömet, ahogy az emberünkre tekintek. Határozottan lépek be közéjük és mivel eléggé ittas, nem olyan nehéz ezzel a mozdulattal arra késztetni, hogy elengedje a nőt. Egyik kezemmel magam mögé tolom, bár még mindig nem tudom, hogy mibe nyúltam bele. Az is lehet, hogy az apja vagy tesója… Valami rokon? Na jó ezek a gondolatok elég hülyén hangoznak, de az biztos, hogy egy ilyen alakkal nem engedem el, ha csak nem akar önszántából elmenni vele, amit kétlem. Jó ez nekem, hogy belekeveredek egy ilyenbe? Még csak az kéne, hogy megint a rendőrök társaságát élvezzem, mert rosszkor voltam rossz helyen.

Kezd megterhelő lenni a számomra ez a kettős élet. Csak kifújom a levegőt, ahogy bepattanok a teherautóba. Még egy címünk van és végeztünk mára. Ahogy az órára pillantok, csak magamban mérgelődök. Megint elmúlt éjfél és persze ők azt várják tőlem, hogy pár óra alvás után cipekedjek. Utána meg jöhet a rendes munkám is és megint ez az esti kör. Érzem magamon, hogy ez kikészít. Pattanásig feszültek az idegeim és azt érzem, ha most valaki hozzám szól azt elküldöm a francba. Fáradt és nyűgös vagyok. Fejemet az ablaknak döntöm és egy picit le is hunyom a szemeimet. Amint befordulunk az utcán, érzem, hogy a mellettem ülő megbök. Erre fáradtan emelem fel a tekintetemet és azon imádkozok, hogy mielőbb átessek a holtponton. Nyújtózkodok egyet, majd kiszállok a járműből, amint megállt. A hátuljához megyek és kinyitom, ahol már pattan is ki a másik két társam. Mindannyian megfogunk egy dobozt, majd megyünk is be a helyre. Lepakolunk a szokott helyre, majd a főnökhöz is betérünk. Vaskos borítékot ad át nekem, majd kint a kocsinál mindenkinek odaadom a részét.
- Jössz Zachary? – Néz rám az egyik társam, de csak megrázom a fejem, ahogy a pénzről ráemelem a tekintetemet.
- Nem! Menjetek csak, én maradok és megiszok pár sört. Elegem van a mai napból! – Bosszankodok, de tudom, hogy ezt ők nem nézik jó szemmel, viszont szarom le.
- Jól van. Akkor holnap reggel. – Csukja be az ajtót, én pedig csak megrántom a vállaimat, ahogy látom, hogy elhajtanak. “Természetesen holnap reggel f@szfejek…” Morgolódok magamban, ahogy visszasétálok a bárba. Millió verzió futott át a fejemen, hogyan öljem meg őket, miközben a bárhoz sietek. Kérek egy tequilát, ami remélhetőleg meg fog nyugtatni. Érzem, ahogy végig marja a torkomat és máris érzem a hatását. Ez kellett nekem. Egy korsó sört kérek a következő körben, és ahogy belekortyolok a jéghideg csapolt sörbe, úgy fújom ki a levegőt. El sem tudom mondani, hogy mennyire hiányzott már ez. Érzem, hogy kezdek megnyugodni, de azért a lőtérre ilyen állapotba nem mennék ki.
Fogom a sörömet és felállok a bárszékről, hogy találjak egy boxot. Amint találok egy üreset felé veszem az irányt. Ez a nyüzsgés körülöttem most nem zavar pedig ilyenkor már rég kifordultam volna a helyről. Aztán rájöttem miért. Átestem a holtponton, ezaz. Mire feleszmélek, már meg is ittam a sörömet. Megforgatom a szemeimet és fürkészem a helyet, hátha el tudok valakit kapni, hogy töltse meg a korsóm. Szerencsétlenségemre senki sem mászkál erre, így sóhajtva felállok és elindulok a pulthoz megint. Remélem, hogy az üres korsó ad okot másnak, hogy ne üljenek le a helyemre. Hátra fele nézek, hogy lássam ki célozza meg és legyen esélyem közbe lépni. Ekkor fordítom vissza célirányba a fejemet, mikor egy erős ütést érzek a mellkasomon és hideg folyadékot.
- Bassza meg! Nem tudsz figyelni? – Morgok rá, ahogy feleszmélek arra, hogy valaki belém jött és az itala most a pólómon csordogál.
- A kedvenc a pólóm… Ahh… - Morgok továbbra is, ahogy próbálom lesöpörni az italt magamról. Még jó, hogy átestem a holtponton, különben az sem érdekelne, hogy nő.
- Elmúltál már nagykorú egyáltalán? – Nézek rá bosszúsan és megfordult a fejemben, hogy odaadom neki a pólóm, hogy mossa ki. Igaz azt látom, hogy neki sincs valami fényes napja, de ő öntött le.