Kicsit feszültebb a légkör otthon, amióta anyu bemutatta Tigert, a féltestvéremet. Apunak nagyon nem volt ínyére az egész, engem pedig vegyes érzelmek fognak el, ha erre gondolok. Próbálok nem ezen agyalni, szeretnék egy kicsit kiszakadni ebből, ezért el is határozom, hogy írok Cora-nak. Amikor legutóbb beszéltünk ő is zaklatott volt, ki volt borulva, de sajnos a vizsgák miatt nem maradt időm találkozni vele, így szeretném kiengesztelni valamivel. El is kezdem a mobilomon pörgetni az aktuális eseményeket, amikor meglátom: Latin evening in Sunset Lodge - tökéletes. Cora egy pörgős, pezsgő csajszi, aki imádja, ha táncra perdülhet. Kicsit ellentétei vagyunk egymásnak, de pont ezért passzolunk ennyire. - Cora, ma este Latin este a Sunset Lodge-ban. Címet és a további részleteket küldöm, nemleges választ nem fogadok el. Kérlek, tartsunk egy csajos görbe estét, szerintem mindkettőnkre rá fér! az üzenetet már el is küldtem és bíztam benne, hogy nem kell, majd könyörögnöm neki, hogy partner legyen. Ha mégis, akkor felhívom, és addig nem hagyom békén, míg meg nem győzöm, hogy erre van most szükségünk.
Odaérek a Sunset Lodge-ba és mielőtt Cora is megérkezne, elintézem a recepción, hogy minden fennakadás nélkül bejussunk, és ne kelljen magyaráznom, hogy kinek a lánya vagyok, ahogy azt se, hogy legyen fenntartva számunkra egy szoba, ha úgy döntenénk, itt alszunk. Kedvesen kérek, nem utasítok, nem szeretném, ha beképzeltnek és apuci elkényeztetett kis királylányának gondolnának, ugyanakkor szeretném, ha minden rendben lenne ma este, így ha szükséges előveszem a kevésbé kedves arcom is. Szerencsére minden gond nélkül zajlik, így stressztől mentesen várhatom Cora-t, amíg megérkezik.
Az órámról felpillantva veszem észre Cora-t és el kell ismerni gyönyörű, mint mindig. Lépteimet az irányába veszem és üdvözlöm két puszival. - Nos csajszi ismételten kitettél magadért. Gyere, igyunk valamit! Nem először járok ebben a szállodában, így pontosan tudom, mi merre van. Cora-t be is vezetem a bárba, majd a pulthoz és szólok Austin-nak az egyik általam ismert pultosnak, aki igazán jóképű, egy kis rosszfiús beütéssel. - Szép estét a hölgyeknek! Mit hozhatok? kérdezi, és pimaszan végig mér mindkettőnket. Cora felé fordulok és, ha kért így teszek én is.
How do I live? How do I breathe?
When you're not here I'm suffocating
I want to feel love, run through my blood
Tell me is this where I give it all up? For you I have to risk it all
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ :
★ foglalkozás ★ :
undergraduate, apprentice
★ play by ★ :
Madelyn Cline
★ hozzászólások száma ★ :
106
★ :
Re: Girls night- Cora & Tini
Pént. Jún. 10 2022, 14:39
Tini & Cora
A napjaim nagy része abból áll, hogy fejjel a párnában ébredek, komolyan, szerintem tudat alatt nem akarom már ezt az egészet, vagy csak Hugo túl hangos, van amihez sosem nő fel eléggé az ember lánya, kialvatlan vagyok, nyűgös, a munkám kimerítő, a könyvtárban alszok a könyveimbe ájulva, de a legjobb résznél valaki mindig felkelt mert horkolok, hazavánszorgom magam, lezuhanyzom, és beesek az ágyba, esküszöm holnap füldugót fogok venni, ne felejtsem el, kitérő, nekem ez már nem megy így tovább, tudom, én akartam áthurcolkodni a drága fél testvéremhez, akkor azt láttam jónak, anyával azóta sem beszéltem, látni se akarom és Hugo, ezt el kell fogadnod és együtt élned vele buddhizmusa sem segít kimondottan egyelőre elég kilátástalannak látszó helyzetemen. Tudom, sokan vannak sokkal rosszabb helyzetekben és nem kellene fennakadnom a tényen, hogy anyám éveken át hazudozott nekem és Hugo is mellette áll, de egyedül nem tudok fentartani egy lakást, haza biztos, hogy nem megyek, így ez maradt, szuper... Valamikor pár hete próbáltam elsírni a bánatom Tini-nek, de épp gőzerővel vizsgázott, vizsgák, kétlem, hogy bármelyik is sikerült volna, a könyvek lapjait csak alva láttam, úgy meg nem száll a fejembe, bármennyire is szeretném, ezért is lep meg az üzenete, de valahogy most nincs kedvem hozzá, már írnám is vissza, hogy "Kösz, most nincs kedvem...", némítanám a telefonom és be a sarokba, de ismerős hang üti meg a fülem, mamá, amint épp taxit fog, ezek szerint Hugo még nincs otthon, különben ott várt volna meg, és nekem sem kellene otthon maradnom ha nem akarok ismét összefutni vele, megvártam amíg elhajt a kocsi, és felszaladtam a lakásba, gyors zuhany, kirángattam a bőröndömből egy rövid pántos, fekete ruhát és hozzá egy telitalpú pántos szandált, ha már táncolunk adjuk meg a módját, gyors smink, leengedtem a hajam, fülbevaló, karkötő, bedobáltam mindent a táskámba és indultam is, taxit fogtam és az SMSben foglalt címet olvastam be. - Úton vagyok. Csak ennyit írtam vissza. Tini már a hallban várt, egy cuppanós puszival üdvözölt, belekaroltam a rég nem látott barátnőmbe és követtem őt a bár felé. - Neked is hasonlókat, tequilát, mit szólsz Tini? Fordultam vigyorogva felé, egy latin est nem kezdődhet el latin pia nélkül, és persze egy gyönyörű latin lány nélkül, és azt hiszem most már minden adott.
Nem sorolnám magam a rövid csini rucis, mindig tökéletes sminket viselő hölgyek közé, ugyanis sokkal inkább preferálom a kényelmes, de mégis elegáns összeállításokat. Mindezek ellenére a mai este miatt, de legfőképp azért, hogy Cora kedvére tehessek felvettem egy fekete mini ruhát egy fekete magassarkú cipővel. Hajamat kiengedve hagytam, a sminkem egy szinte nem is látszó kis semmiség. Jobban kedvelem a természetességet. Rövid várakozást követően rég látott csajszim is megérkezik és a tőle elvárható módon csinos, mint mindig. Egymásba karolva vesszük az irányt a bárpult felé. Helyet foglalva láthatóvá válik a táncparkett is, ahol már javában tekeregnek a csípők a vérpezsdítő, latin lüktető dallamokra. - Austin hallottad a csodás barátnőmet, két tequilát szeretnénk kérni. Nem tudom mennyire jó ötlet mindjárt röviddel kezdeni, de úgy döntöttem ma hagyom magam sodródni az árral és a tequila, majd gondoskodik róla, hogy ne agyaljak túl mindent. Austin már le is rakja elénk a kért tequiát, sóval és citrommal - természetesen a narancs és fahéj kombó is játszik. - Cheers! A mai este csak rólunk szól! Gyors koccintok és követve a sorrendet só-tequila-citrom pusztítok el mindent. - Jöhet még egy kör? Kérdezem Cora-tól és már kérem is az italt, amit Austin gyönyörű mosolyával elénk is tesz. Egyértelmű, hogy élvezi a látványunkat, nem titkoltan és nem zavartatva méreget mindkettőnket, ami most valahogy nem irritál. Meg kell hagyni ő sem egy utolsó látvány. - Örülök, hogy végre sikerült találkozni. Gondterheltnek tűnt a hangod a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során. Szeretnél beszélni róla? Tudod, itt vagyok, ha kell egy váll, amin kisírnád magad vagy csak egy barát, akivel berúgnál. Segíthetek valamiben Cora? Bármiben? Mesélj csajszi! Kérlelem, mert tényleg aggódom érte. Nem erőltetem a témát, ha nem szeretne beszélni róla, de örülnék, ha egy kicsit felvázolná a helyzetet, hogy beleláthassak, mi zajlik most le benne. A hely és az idő lehetséges, hogy nem a legalkalmasabb erre, talán jobb ötlet lett volna egy nyugis kávézóban napközben találkozni. Most már mindegy.. A szituáció adott és ebből kell a lehető legjobbat kihozni, mert megígértem magamnak, hogy ma jól fogok szórakozni és az a célom, hogy Cora is a lehető legjobban érezze magát velem. - Igyunk arra, hogy itt vagyunk egymásnak. A teletöltött poharam emelem egy újabb koccintásra, majd az előzőhöz hasonlóan gyors lehúzom az italt. - Jó tudni, hogy van egy olyan barátnőm, mint te, amikor otthon bolondok háza van. Kész vicc, ami most nálunk zajlik. Felüdülés, ha nem kell hazamennem. Nem feltétlenül akartam pont most előhozakodni ezzel a témával, de kicsúszott a számon. Talán kezd hatni a tequila, ennek ellenére kikérek egy újabb kört. - Nos, mit gondolsz? Kérdezem csillogó szemekkel Cora-tól miközben kezembe veszem a poharam. - Lelkizzünk vagy megmutatod a táncparketten, hogy mire is képes egy ízig-vérig latin lány művelni a csípőjével? Cora-hoz képest én nem vagyok egy nagy táncos, de talán a tequila engem is ellazított annyira, hogy ne tűnjek teljesen bénának mellette, így ha inkább táncra vetemedne lelkizés helyett én ellenkezés nélkül követem őt a táncparkettre, ahol egész komoly kis tömeg alakult ki időközben. Persze mindezt csak a bátorítóm lehúzása után vagyok hajlandó bevállalni.
How do I live? How do I breathe?
When you're not here I'm suffocating
I want to feel love, run through my blood
Tell me is this where I give it all up? For you I have to risk it all
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ :
★ foglalkozás ★ :
undergraduate, apprentice
★ play by ★ :
Madelyn Cline
★ hozzászólások száma ★ :
106
★ :
Re: Girls night- Cora & Tini
Pént. Jún. 17 2022, 18:07
Tini & Cora
Ő szintén? Itt se akarok lenni... Teljesen őszintén? Talán még is, mert ide tudom, hogy mamá soha nem tenné be a lábát, az Ő erkölcsei nem engednék azt meg, hogy dübörgő latin zenére táncoljon egy csomó vadidegen között, már rég kikelt volna magából és a laza erkölcseim irányába terelné szándékosan is a témát, és az én nem így neveltelek szövegek, de most először nem szégyelleném a képébe vágni, hogy hol volt az a fene nagy morálja amikor bebújt a bácsikám, vagyis hát a valódi apám ágyába, ha Hugo ezt hallaná, akkora pofont kapnék, ami borítaná az egész pultot, bárszékestől velem együtt, szóval mindenki testi épségének érdekében jobb az úgy, hogy távolról súrlódunk és nem beszélünk, abból még semmi jó nem sülne ki, nem vagyok képes rá, hogy vissza fogjam magam és jelenleg nem érzem azt, hogy meg akarom bocsájtani mamának, ezt nem veszi be a gyomrom, még nem, lehet, hogy soha nem leszek teljesen képes elviselni ezt, de most még biztosan nem... - Ez csak természetes. Az egyetlen amire most szükségem van az egy görbe este a barátnőmmel és egy üveg tequilával... Csak vettem egy mély levegőt, az akkor volt Tini, most nem akarok beszélgetni, és főleg nem ennyi ember előtt akarom kiteregetni a haragom, talán majd ha már eleget ittam és úgy forog velem a plafon, mint egy ringlispír akkor, na majd akkor beszélgetünk. - Majd később Tini, elnézve rajtad, bőven lenne mit megosztanod velem, de ezt hagyjuk arra az időre amikor kifogy az az üveg, apropó üveg, nem maradhatna itt? Szerintem el fog bőven fogyni az este alatt. Koccintottam az újabb kör alkalmával a poharam a drága barátnőméhez, ez most így lesz a legjobb, mind a kettőnknek oldódnia kell, hogy tudjon beszélni arról ami a szívét nyomja, olyan ez még mindig, mint egy álomvilág, egy rémálom, nem akarom elhinni, hogy a saját családom árult el ilyen keményen. Kértem Austin-t, hogy töltsön nekünk még kettőt, majd ha elmentünk ne felejtse el pótolni, és azzal a lendülettel húztam le a sajátom, kicsit még fáj, a só a citrom és a tequila kemény íze, de amint hatni kezd jótékony ereje már nem ilyen gondom. Kezem nyújtottam Tini felé. - Gyere, inkább táncoljunk, mozgassuk meg azokat a rozoga csontokat, még a végén befásulsz nekem. Nevettem ahogy húztam Őt a tömeg felé, amely egyre jobban hullámzott a zene édes, lüktető dallamára.
Pár hete, amikor még a vizsgákra készültem nem gondoltam volna, hogy pont egy latin esten fogok részt venni. Azt meg pláne nem, hogy az egész az én ötletem lesz. Nem tudom, hogy mindezt csak Cora kedvéért vagy valahol, azért is tettem-e, amiért teljes káosz mostanában az életem. Mindenesetre örülök, hogy itt van az én régen látott barátnőm és a tervezetteknek eleget téve csapunk egy közös estét. Érdekelt, hogy mi zaklatta fel ennyire az utóbbi időben és én is komoly lelkifröccsre szorulok, de az arcára volt írva, hogy ennek nincs még itt az ideje, amit ki is fejt nekem. - Igazad lehet Cora. Bár ezer dolog lenne, amit megosztanék veled és hasonlóan érezhetsz Te is, de hagyjuk mindezt későbbre. Most csak érezzük jól magunkat! bólogatok egyetértően és koccintok vele egy újabb kör tequilával. Elvégre a zene pezsdítő, a tequilák sorra fogynak és időközben a táncparkett is megtelt. Kell ennél több ahhoz, hogy elfelejtsük, ha csak egy kis időre is minden nyűgünk bajunk? A tempó, amit a ma este folyamán a rövid körökkel diktálunk nem túl megfontolt és utólag biztosan bánni fogjuk, de minden ellenkezés nélkül gurítom le a Cora által kikért újabb tequilát. Kezét nyújtja és a táncparkett felé húz, ahol már mindenki a zene lüktető dallamára mozog. - Csajsziii… Lassíts! nevetek én is, miközben próbálok nem elesni, ahogy lehuppanok a bárszékről és követem a tömegbe. A rövid körök most ütnek be igazán, kellemesen ellazít, annyira, hogy magam is meglepődök, mennyire könnyedén veszi fel a latin ritmust a testem és kezd el mozogni a zenére. Jó pár szám lement már mire úgy éreztük, hogy újabb löketre lenne szükségünk és Austin az ígéretének eleget téve az üveget külön nekünk kikészítve várt minket. Látva, hogy közelítünk a pult felé már tele is töltötte a poharunkat. Gondolkodás nélkül húzóra ittuk meg mindketten, majd rohantunk vissza a tánctérre. Ez így ment egészen addig, míg üressé nem vált a tequilás üveg.- Austin elromlott.. Mutatok az üres üvegre és szomorú szemekkel biggyesztett szájjal nézek rá ártatlan pislogást is bevetve. - Nyomás a tánctér, mire visszaértek meglepetéssel várlak Titeket! ígérget, nem mintha tudnám, mire gondolhat. A vállamat megrándítva megfogom Cora kezét és behúzom újra a táncoló tömegbe. Könyvelhető, hogy mindketten megittuk már azt az alkohol mennyiséget, amitől az ember már sokszor átesik a ló túlsó oldalára. Talán csak percek, de simán lehet, hogy órák telnek el, amikor észre veszem, hogy Cora próbálja túl üvölteni a dübörgő zenét, amiből alig hallok valamit. Közelebb lépve veszem csak ki a szavaiból, hogy levegőzni szeretne, és kéri a szobakulcsot. - Persze, felkísérlek. ajánlom fel neki, de őszintén megvallva, ahogy abbahagytam a tombolást és megálltam egy pillanatra velem is forogni kezdett a világ. Jelenleg nem lennék túl nagy támasz számára. Elképzelem, hogy együtt dülöngélve végig botorkálunk a szállodán, el is vigyorodom a fejemben végigjátszott képen. Nem a legstabilabban, de Cora-val együtt kivánszorgunk a tömegből. - Akkor fent találkozunk. A megbeszéltek szerint ő a lift felé veszi az irányt én pedig a bárpultot közelítem meg, de kivételesen nem egy újabb tequila körért, hanem egy pohár vízért.
Ki tudja hány óra elteltével később
A ma este egész érdekesen alakult eddig, rengeteg különös dologgal, véletlennel egybekötve. Már rég ágynak dőltem volna, de nem hagyhatom magára Cora-t miután a szobánkban nem találtam. Viszont ott volt Xie.. Annyira hihetetlennek tűnik még mindig, pedig nem is olyan rég köszöntünk el egymástól. Mosolyra húzódik a szám miközben lejátszódnak bennem a mai nap eseményei. Vajon mi jöhet még? Kérdezem magamtól, amikor nyílik a lift és meglátom Cora-t egy bőrszerkós fazonnal. - Cora mit keresel itt? Eltévesztettél egy emeletet. Már aggódtam, hogy hol lehetsz. fordulok felé kilépve a liftből és végig mérem a társaságát is. Igazi gazembernek tűnik, de Cora dolga kivel kezd, én csak örülnék, ha végre nem bóklásznánk külön elvégre úgy terveztük, hogy együtt töltjük ezt az estét. Kicsit arrébb vonulok, hogy eltudjanak köszöni egymástól, mert az érkezésemkor elég fülledtnek tűnt itt a hangulat. Nem különösebben foglalkozom az idegen pasassal csak intek neki, amikor végre Cora is csatlakozik hozzám és belépünk a liftbe. Miután becsukódik az ajtó vigyorogva a barátnőm felé fordulok. - Cora.. Cora.. Remélem jól szórakoztál! cukkolom puszta szeretetből. - Gyere megmutatom, hogy hol a szobánk. Remélem a szobakulcsunk nem adtad oda bőrszerkósnak! Átkarolva érkezünk a szoba elé és már alig várom, hogy levegyem a magassarkúm és felvegyem a kényelmes pizsim.
How do I live? How do I breathe?
When you're not here I'm suffocating
I want to feel love, run through my blood
Tell me is this where I give it all up? For you I have to risk it all
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ :
★ foglalkozás ★ :
undergraduate, apprentice
★ play by ★ :
Madelyn Cline
★ hozzászólások száma ★ :
106
★ :
Re: Girls night- Cora & Tini
Vas. Júl. 03 2022, 19:46
Tini & Cora
F üggetlen, erős, magabiztos, egy csomó jelzővel illethetném magam, mégis ma csak azt érzem, hogy fáradt, szomorú és magányos, de Tini próbálja feldobni a napom, ami szép tőle, nem hiába a legjobb barátnőm, mindig tudja mire van szükségem, hogy kicsit is jobban érezzem magam, zene, tánc és végtelen mennyiségű alkohol, körülbelül ennyit akarok, elfelejteni az elmúlt heteket, enyhíteni a feszült hangulatomon, ami mindenhol körül vesz, a munkahelyemen, otthon és mivel valószínűleg mehetek második körös vizsgákra, mert annyira dekoncentrált voltam ez az egész káosz miatt ami körül vesz, hogy tuti elszúrtam mindent, de mindent, amit bejelentettem, így még bele is kell vetnem magam a tanulásba, ami Hugo mellett lássuk be nem könnyű, a könyvtár pedig sajnos nincs a szomszédban ... Esküszöm erővel próbáltam nem nevetni, ahogy Tini lemászott a bárszékről, úgy érzem az alkohol és a magassarkú nála nem lesz a legjobb kombináció, kicsit vicces ahogy utánam kapadozik, hogy várjam meg, nyújtom a kezem, hogy meg tudja fogni. - Gyere te kis bambi. Kuncogok ahogy magammal húzom a pulzáló tömeg felé, fény, füst, össze érnek a tesztek a zene rezgéseire, rég éreztem magam ilyen jól, de érzem, hogy kezd elszállni minden szép és jó, amit az alkohol mámora okozott. Vissza térve a pulthoz szomorúan konstatáljuk, hogy elfogyott a cseppet sem édes nedű, amit eddig oly bőszen töltöttünk egymás után pohárba és magunkba, okozva azt a felemelő érzést, amit mások szalon spiccnek hívnak, naaagyon szalon spicc. Érzem ahogy egyre kevésbé tudom tartani a saját kontrolom, muszáj levegőznöm, kicsit kitisztítani a fejem, a gondolataim, vagy csak simán bevágnom magam az ágyba, az utóbbi vonzóbb gondolat. - Bambi, kellene a szoba kulcsunk, melegem van, levegőre van szükségem. Próbálom átüvölteni a zenét, ami amúgy elég lehetetlen küldetés. - Nem szükséges, bulizz csak, megtalálom. Legalább is reménykedtem, mindaddig még be nem léptem a liftbe, becsukódott előttem az ajtó és csak pont azt nem tudtam, hogy melyik emelet, vicces lesz, de próba cseresznye. Valamit alaposan benézhettem a számokon, amiről igazából, csak később tájékoztatott a drága barátném, miután feltúrta értem az egész szállodát, persze én addig is jól éreztem magam, a magas, szőke Eric táraságában, véletlenül akadtam bele a szobám keresése közben, de sikerült levennie a lábamról, szó szerint, hisz még a vállára is felkapott, szemtelen suhanc... - Basszus, komolyan? Benézhettem a számokat. Próbáltam mentegetőzni és amilyen gyorsan csak tudtam elbúcsúzni a társaságomtól, bár még percekig a hatása alatt voltam. - Mi? Ja, persze, jó volt a buli... Hékás miket nem képzelsz te rólam?! Húztam elő duzzogva a szoba kulcsunkat és dugtam a zárba amire már Tini azt mondta ez az amit eddig kerestem. - Ezért most kifosszuk a minibárt, és lehet, hogy lógsz egy pizzával is. Cukkolom vihogva a barátnőm, ahogy letérdelve a minibár elé kutatok valami izgalmas után.
Nem kis időmbe telt mire a megfelelő emeleten nyílt a lift és végre nem kellett újabb végeláthatatlannak tűnő folyosót végig járnom ahhoz, hogy megtaláljam Cora-t. Kicsit túlfűtve ugyan és nem egyedül, de egyben van a csajszi. Megkönnyebbülök, hogy nincsen baja és jobban elnézve a társaságát nem unatkozhatott. Nem akarom én megszakítani a köztük lévő meghitt pillanatot, de elfáradtam és nem vagyok benne biztos, ha újra magára hagyom Cora-t megtalálja a megfelelő emeletet a megfelelő szobaszámmal, így félbeszakítom őket és kérlelem, hogy menjünk. Szerencsére nem kell győzködnöm és sokat várnom, viszonylag gyorsan elbúcsúzik a társaságától, míg én csak intek egyet az ismeretlennek. Nem is én lennék, ha kihagynám a lehetőséget, hogy cukkolni kezdjem a barátnőmet, miután a lift ajtaja becsukódik, és már nem hallhatja senki rajtunk kívül. Imádom a csajt, de valahogy mindig sikerül neki a gazfickókat kifognia. Duzzogva húzza elő a szobakulcsot és nyitja az ajtót, amikor odaérünk.- Szeretlek, komolyan. vigyorodom el és lehuppanok az ágyra. - Azért az, hogy ki tartozik kinek szerintem még nem dőlt el. Ne felejtsd el, hogy nekem kellett átkutatnom érted a szállodát. puszit küldök neki, hogy ne vegye véresen komolyan a szavaim. - Még ki se józanodtunk igazán és Te már a minibárt szeretnéd kifosztani? Jobb, ha tényleg kérek magunknak valami kaját, mert holnap ki se fogunk tudni kelni az ágyból. nevetem el magam és gyors letelefonálok a recepcióra, hogy a barátnőm által emlegetett pizza ideérjen a szobánkba. - Milyen pizzára vágyik a kisasszony? kérdezem Cora-tól, majd ha kitalálta leadom a rendelést. Nem voltak a recepción elragadtatva az ötlettől, hogy mi pont most szeretnénk pizzát, de kit érdekel? Ha a barátnőm éhes, akkor megoldjuk, hogy ehessen is valamit. Nem mellesleg nekem se ártana, ha valami szilárd dolgot is bevinnék a szervezetembe, ami szívja az alkoholt. - Muszáj megszabadulnom a magassarkúmtól és valami kényelmesebbe bújnom. jegyzem meg, inkább csak magamnak. Hamar így is teszek, a cipő lekerül a lábamról és a ruhából is kibújok nem szégyenlősködve Cora előtt. Láttuk már egymást így és nem vagyunk már kislányok. A magassarkút és a fekete feszülős rucit felváltja a pihe-puha papucs egy selyem köntös kíséretében. - Így már mindjárt más!– Kényelembe helyezem magam az ágyon és úgy figyelem Cora-t, ahogy a minibár előtt letérdelve kutat. - Na, sikerült a pizzához megfelelő kísérő italt találnod? – Előre félek, hogy milyen ital mellett döntött és kétlem, hogy szükségünk lenne még több alkoholra, de végülis miért ne? Majd reggel ráérünk szidni egymást, hogy mekkora baromság volt ennyit inni. - Most már viszont nem szabadulsz.. Minden érdekel.. A ma esti kis kalandod és az a bizonyos dolog is, ami miatt ennyire kibuktál. Rád bízom, hogy melyikkel kezdesz, de talán könnyebb téma a bőrnacis.. Komolyan bőrszerkóban volt? Előttem a srác képe, a hosszú hajával és abban a bizonyos ruhában. Akaratlanul is elnevetem magam. - [b]Amúgy elég jóképű kis társaságot találtál magadnak! Nem az esetem, de azt meg kell hagyni, hogy a srác sármos. Kíváncsian fürkészem barátnőm arcát várva, hogy beavasson mi történt vele addig, amíg én Xie társaságát élveztem nem is olyan régen pont ugyanitt ebben a helyiségben. - Remélem, nem kell harapófogóval kihúzni belőled a dolgokat! Ne aggódj, nem ítélkezem! Nekem is bőven van mesélni valóm és itt végre kitárgyalhatunk mindent. folytatom, ha még nem kezdett bele.
How do I live? How do I breathe?
When you're not here I'm suffocating
I want to feel love, run through my blood
Tell me is this where I give it all up? For you I have to risk it all
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ :
★ foglalkozás ★ :
undergraduate, apprentice
★ play by ★ :
Madelyn Cline
★ hozzászólások száma ★ :
106
★ :
Re: Girls night- Cora & Tini
Hétf. Szept. 26 2022, 19:37
Tini & Cora
F orgatom a szemem és csak nevetek, nem ismerem ezt a szállodát, leitatott, elnézést kérek, hogy el mertem tévedni, na de na, azért csak nem az egészet, ugye? Ha mégis akkor bocsesz, és legközelebb rajzoljatok nekem egy részeg térképet, vagy hívj nekem egy taxit és küldj haza, bár lehet, hogy a házunk előtti padon csöveznék inkább, nem tudom Hugonak aznap este milyen tervei vannak, és lássuk be, egy részeg, kanapén horkoló húg nem a legjobb látkép ha kibotorkál az éjszaka közepén, tényleg kellene egy saját albérlet, de akkor ott kell hagynom az iskolát és teljes állásban dolgoznom, mert abból amit keresek, egyedül nem futja saját lakásra... Ajajjj.... Józanodok, kezdek melankolikussá válni, ez nálam sose jó, ha nem töltök utána a véralkohol szintemnek akko9r hagyd azt a pizzát és inkább fagyit kérj, mert itt fogok a végén félrészegen bömbölni, amennyire összecsaptak azok a bizonyos hullámok a fejem felett. - Sonka - gomba, ki ne hagyd a csípős szószt. Jegyeztem meg, miközben feltéptem a minibárt és két pici üveg tequilát, két pici vodkát és valami zöld löttyöt húztam elő. - Nos és most válassz melyik kedves kis barátunkkal kezdjük. Térdeltem fel az ágyunkra és próbáltam úgy közelebb mászni, hogy ne boruljak el, nincs mivel megtámaszkodnom, szóval szerencsésen landolnék pofán, ezt kellene most elkerülni. Elborultam a hátamra és nevetve nyújtottam át a választott alkoholt, bontottam a sajátom, nyújtottam felé, hogy koccintsunk, majd a számba téve figyeltem ahogy szépen örvényt formázva eltűnik az üvegcse tartalma. - Jó, kezdjük a bőrnacissal. Valami zenész, ennyire jöttem most rá, és igen, az volt rajta, ne mondj semmit, én se értem, de nekem nem is kell, ja, helyes, helyes, és mocskosul nem józan, mondjuk én se, szóval vagy emlékszünk holnap bármire is, vagy se. Vihogtam, majd ec pec kimehetsz-el kiszámoltam mit igyak következőnek. - És most te jössz, ki a srác? Ismerlek, nem szoktál eddig nélkülem időt tölteni, plusz nem ekkora ez a hotel, hogy eddig keress engem, nem olyan sokat tévedtem, dalolj kislány! Kacsintottam rá, legalább is remélem, hogy sikerült.
Nem mintha előre tervezett lett volna, de sikerült lerészegedni Coraval a ma este alkalmával. Egy idő után a tequilák számát már nem is számoltam, csak az üres üveget láttam a pulton, ami jelzésértékű volt, hogy mára elég mennyiséget fogyasztottunk és nem véletlen, ha kicsit forog körülöttünk a világ. Talán a vizet sem mindezek után, hanem közben kellett volna innom, hogy ne üssön be annyira az a sok rövid, ami nemrég olyan könnyen csúszott még. Késő bánat és különben is.. nekem megérte, hogy egy kis időre ne agyaljak túl mindent és felszabadultan szórakozhassak a legjobb barátnőmmel. Mivel kicsit túltoltuk az estét külön váltunk, éppen kinek mire volt szüksége ahhoz, hogy ne ájuljunk be a pult mögé. Míg Cora inkább levegőzni vágyott és ledőlni, én maradtam még egy kicsit egy jó kis víz bevitelre a szervezetembe, hogy szűnjön a szédülés érzete. Nem tudom pontosan mennyi idő elteltével, de én is irányba vettem a szállodai szobánk, ami váratlan meglepetéseket tartogatott számomra. Ye WuXie.. még mindig alig akarom elhinni, hogy ennyi év elteltével ilyen véletlenszerűen beléd botlottam a szó szoros értelmében.
Egy kis nosztalgia után megkerestem az eltűnt barátnőm, akit megtalálva és jobban szemügyre véve, kiderült, hogy annyira nem is veszett el, mint én azt hittem. Akadt, aki kedvére tett és elszórakoztatta. Akárhogy is.. későre járt és jobbnak láttam, ha a nap további részét közösen a szobánkban töltjük el, ahol végre tudunk beszélni, ezért kérleltem, hogy vegyen búcsút a lovagjától és menjünk. Nem kellett sokáig unszolni és már együtt haladtunk a szoba felé, miközben Cora forgatni kezdte a szemét és nevetni a cukkoló megjegyzéseimen, amiért eltévedt. Nyugi csajszi, nem kellett az egész szállodát átkutatnom érted.. csak egy kisebb részét. Miután valami komfortosabb ruhába bújtam, kényelembe helyeztem magam a szobánkban, ahol nem is olyan rég még Xie akasztgatta a függönyöket. Cora egészen elképeszt, amikor látom, hogy lecsap a mini bárra. Pont ezért tudatosul bennem, hogy muszáj most már valami szilárd halmazállapotú étel, ami kicsit talán felszívja ezt a temérdek alkoholt, amit bevittünk és még tervezünk bevinni a szervezetünkbe. - Maradjunk először a tequilánál, aztán rátérhetünk a többire.. miután megérkezik a pizza és ettünk is valamit. Nem szokásom vissza fogni magam, de most érzem, hogy nem lenne jó vége, ha az előbb a recepción leadott pizzát nem falnánk be, mielőtt újabb kőkemény ivászatba kezdenénk. Mindketten elterültünk az ágyon, koccintottunk és már éreztem is a torkomon végig csordogáló tequila ízét. Oh baszki ez holnap mennyire fog fájni! - Ha az a terved, hogy a teljes mini bárt kifosszuk és elfogyasszuk, akkor lehet, hogy hiányozni fog pár kocka a ma estéből. Egyszerűen én sem bírom tovább és vihogni kezdek azon, ahogy ec pec kimehetsz-el számolja ki, melyik kis üveg tartalma legyen a következő. - És mit gondolsz.. szeretnél emlékezni rá vagy tudom is én találkozni vele még? Érdeklődök az italom az ő itala felé nyújtva egy újabb koccintás erejéig. - Ye WuXie. ejtem ki a srác nevét, akiről Cora faggat. - Régi ismeretség a miénk. Igazából inkább a bátyát ismertem.. Ő és a húga voltak a mi kis utánfutóink, mégis jól megvoltunk így négyen. Merengően bámulom a plafont és visszaemlékszem a kis kalandjainkra.- Gyerekek voltunk még, aztán teltek az évek és eltávolodtunk. Már nem tartottuk a kapcsolatot. Mintha kapnék egy új esélyt arra, hogy újra jóban legyünk. Vagy csak beütött az alkohol.. Jegyzem meg vigyorral az arcomon Cora felé fordulva. - Mostanában, mintha egy új irányt akarna venni az életem. Folyton történnie kell valaminek és az ilyen esték azok, amikor végre kifújhatom a levegőt és nem kell minden lépésemet megtervezni előre. Ezért nem is volt annyi időm és nem tudtalak meghallgatni, de szeretném tudni mi akasztott ki ennyire. Mert oké.. szeretjük az alkoholt, de mintha mindketten menekülni akarnánk a problémáink elől. Vagy tévedek? Régen volt már ilyen komoly beszélgetésünk és a szófosás nem jellemző rám, de most utat törtek a szavak miközben az alkohol oldotta bennem a gátat. Kopogás töri meg a mondandómat,- mert bizony bőven tudnám még fojtatni - amikor megérkezik a pizzánk. Gyorsan átveszem és felfedem a doboz tartalmát. - Ínycsiklandóan néz ki. Beleszippantva a levegőben áradó illatba, el is veszek egy szeletet és beleharapok. - Nyami!
How do I live? How do I breathe?
When you're not here I'm suffocating
I want to feel love, run through my blood
Tell me is this where I give it all up? For you I have to risk it all