【 Te balkezes vagy? 】
• Gyűlöli a túl sok beszédet és a felesleges kérdéseket
• Ebből következik, hogy egyenes, őszinte és tömören, férfiasan fogalmazza meg a mondandóját. Nincsenek kitérők, egyszerűen csak kimondja amit gondol. Nem kalandozik el, ha valamiről beszél. Ritkán, nehezen és rosszul hazudik.
• Ha valaki túl sokáig, monoton hangon beszél, akkor könnyen elalszik.
• A megnyilvánulásai általában nyíltak és őszinték. Rengeteg érzelemmel beszél, viszont túlságosan lázadó jellem ahhoz, hogy könnyedén kifejezze magát. Képes valakivel azért ordítani, mert aggódott érte, és hűvösen bánik a szeretteivel is.
• Kiskora óta sötét humorral rendelkezik. Ha egy idegen behajolt a babakocsiba, az öccse mosolygott rá, ő pedig a szemöldökét ráncolta.
• Gyűlöli az unalmas dolgokat. Ha valamit nem akar csinálni, akkor nem csinálja.
• Sosem hallgat a szüleire, mert megvannak a saját gondolatai.
• Szereti használni a "flexel" szót, illetve gyakran csinálja ő is ezt a bizonyos tevékenységet.
• Nagyon magabiztos.
• Inkább józan paraszti ésszel rendelkezik, mint széles tudással.
• Van öniróniája, viszont nem tűri azt, hogy mások akár viccből is becsmérelni merjék.
• A látszat ellenére nagyon sokat törődik másokkal.
• Nem szereti a skinshipet, ő távolról szereti és csodálja az embereket.
• Utálja a meglepetéseket és a váratlan bejelentéseket.
• Nem képes kezelni a dühét, azonban könnyen megbocsát másoknak. A haragja leginkább egy-egy nyári záporhoz hasonlítható; hiába önti el a lila köd a fejét, hamar megnyugszik és megbocsát másoknak.
• Nincs olyan ismerőse, akivel ne veszett volna már össze.

【 A balkezesek annyira kreatívak! 】
• Nagyon rondán ír, rosszul rajzol, fahangja van, soha nem tudott megtanulni egyetlen hangszeren se játszani...
• ... Mert ő a sportok embere. Tehát minden alkalommal facepalmozik, ahányszor megkapja ezt a kijelentést a balkezessége miatt.
• Egészen kicsi kora óta aktívan és versenyszerűen úszik, de mellette rengeteg sportot kipróbált; többek között a kosárlabdát, a teniszt és az amerikai futballt is. Az utóbbihoz természetesen nem volt elég nehéz és több súlyosabb sérülés után abbahagyta.
• Benne van az iskola atlétikai csapatában.
• Minden nap meggyőződik a szekrényére szerelt, teljes alakos tükörben arról, hogy egyetlen centit sem nőtt. Nagyon szeretne egy kicsit magasabb lenni annak ellenére is, hogy teljesen átlagos, 177 centivel lett megáldva.
• Több piercing is van a fülében, ami a szüleinek egyáltalán nem tetszik.
• A ruhái nagyrészt lazák, képviselik az utcai stílust.
• Soha nem fésüli ki a frufruját a homlokából.
• A hideg időben sem szeret a kabátja alá öltözni, ami miatt minden télen megbetegszik.
• Emiatt a kedvenc évszaka a nyár, mert akkor kevesebb ruhát kell hordani. Az úszás miatt egyáltalán nem szégyenlős.
• Mindig összeveszik az apukájával, aki nehezményezi, hogy túlságosan vad stílust képvisel. Ő ilyenkor próbálja megmagyarázni, hogy ezt stílusnak hívják, és  az egyediségét így fejezi ki.
• Nem gondolkozik a jövőjén, spontán ember, akit mindig csak az adott pillanat érdekel.
• Kényelmes és semmit sem siet el. Ő nem alacsonyodik le annyira, hogy fusson az óráira, inkább elkésik.

【 Maszatos lett a kezed írás közben! 】
• Utál minden tantárgyat a tesin kívül. A félévek végén könyörögni kell neki, hogy méltóztasson őfelsége ne megbukni azokból a tárgyakból, amiket nem tud kipuskázni, vagy kitotózni.
• Úgy gondolja, hogy a jó tanulók semmire sem fognak menni az életben, mert csak azt fogják tudni fújni, amit az iskolában tanítottak nekik.
• Minden tanórán eszik. Ez a tanárokat rendszerint idegesíti, de ő bedobja a "Fejlődésben vagyok!" aduászt. Néha második figyelmeztetésre elteszi a szendvicsét, de ha ez nem történik meg, akkor önként szokott kivonulni a tanórákról.
• Nincs olyan iskolai félév, amiben ne kapna legalább három szaktanári figyelmeztetést, és egy osztályfőnökit. Ennek ellenére a sporteredményei miatt nem tanácsolják el.
• Az evésre visszatérve... Amúgy is rengeteg ételt visz be a szervezetébe, legtöbbször válogatás nélkül. A zöldségeket túlságosan nem szereti, ezen kívül húst hússal eszik.
• Utálja az édességeket, a kávét is feketén issza.
• Általában nem fogyaszt alkoholt a sport miatt.
• Még sosem volt barátnője. Ez határozottan egy olyan dolog, amiről mindenkinek hazudik, hogy ne érezze a lemaradást.
• Ennek ellenére 15 volt, amikor elveszítette a szüzességét, mert minden barátja átesett már ezen a dolgon.
• Minden barátja már több, mint tíz éve mellette van. Nehezen köt új kapcsolatokat, azonban ezt soha nem mutatja ki másoknak.
• Mélyebb hangja van, mint Joelnek, erre pedig kifejezetten büszke.

【 Nem zavar, hogy pont a mintáját nem látod a bögrének? 】
• Kedvenc színei a piros és a fekete.
• Szereti a kutyákat, de ezt sem ismerné be soha.
• Gyűlöli a szénsavas üdítőket.
• Kiskorában sokszor csúfolták a bőrszíne miatt. Ezért először az óvodában vert meg valakit.
• Erőszakos és mond bántó dolgokat, de semmilyen körülmények között sem nevezhető gonosznak.
• Van az szobájában egy öt éves Aloe Vera növény, amit annak idején biológia órára készített, hogy elkerülje a bukást. A növényről senki sem beszélhet a családból, mert kiakad.
• Felelősségteljes. Általában megtartja a szavát, és ha valaki nem teszi ezt meg, akkor megharagszik az illetőre.
• Amikor ő és az öccse külön szobába költöztek, sokáig rosszakat álmodott egyedül, de nem ment át Joelhez vagy a szüleihez az éjszakák során.
• Titokban ugyan ritkán, de szokott sírni.
• Kiskorában félénk volt és mindig a szülei lábai mögé bújva nézett a felnőttekre. A kortársaival sem beszélgetett sokat, ami miatt problémásnak gondolták.
• A kemény külseje ellenére nagyon naiv és hiszékeny. Magából indul ki, és alapvetően nem gondol rosszakat másokról a viselkedése ellenére sem. Ezért nagyon könnyű átverni őt.

- ... ezért alakul ki az ikreknél gyakran a balkezesség az egyik félnél.  Nézzétek csak meg Jaydent és Joelt, talán ők a legjobb példa erre – azon ritka órák közé tartozott a mai, amin jegyzeteltem. Hiába koncentráltunk az öcsémmel mind a ketten elég nehezen, nagyon közeledtek a negyedév végi számonkérések, és pontosan tudtam, hogy ha most legalább szerzek egy hármast, akkor jobb alapokkal fogok indulni, mintha a nulláról kellene megalapoznom a biológia jegyem. Engem sosem érdekelt különösebben az, hogy az ember az iskolában hasznos dolgokat tanul. 17 évesek vagyunk, ezért apa már felvilágosított minket. Mivel sokszor romlik el valami nálunk, ugyanúgy megtanultam megjavítani egyes dolgokat, mert általában apának segítséget kellett nyújtania valamelyikünknek... És bármennyire eljátszottam, hogy engem nem érdekelnek ezek a dolgok, végül valamilyen oknál fogva mindig én mentem oda hozzá e célból. Beszélek angolul, ami világnyelv, innentől kezdve nem kell félnem attól, hogy majd nem értenek meg valahol. Tudom, hogy a konnektorba nem szabad belenyúlni, hogy nem jó, amikor az autóm folyatja az olajat. Tisztában vagyok a testem működésével anélkül, hogy bármit tanultam volna róla, innentől kezdve pedig mindennemű edukációt feleslegesnek gondoltam. Mert úgy éreztem, hogy én már boldogulnék a felnőttek komor világában is.
Ezért nem értettem egyet az iskolával, de otthon elvárták tőlem, hogy legalább egy érettségit fel tudjak mutatni. Azonban a tanár galád példái teljes mértékben kiborítottak. Ordítani tudtam volna vele a folyamatos diszkriminálás miatt, ugyanis amikor a genetikáról tanultunk, képes volt azt mondani, hogy az ázsiaiak arcberendezése azért olyan amilyen, mert a szél alakította a külsőnket. Pontosan emlékszem, hogy óra után az igazgatóiban üvöltöztem a diszkrimináció miatt. Megalázónak találtam, hogy úgy példálózik velem a többiek degeneráltsága miatt, mintha legalábbis cirkuszi majmok lennénk. Teljesen megkövülve figyeltem, ahogyan lassan végigjáratják a tekintetüket először az én, bal kézben fogott tollamon, aztán szemrevételezik az öcsémet is. Egyetlen balkezesként teljesen mindegy volt az, hogy hova ültetnek, lényegében ugyanúgy összeért a könyököm bárkivel az osztályból... Így úgy gondolták, hogy talán jobb nekem is, és Joelnek is, ha egymás társaságában maradunk. Ezzel én pedig tudtam volna vitatkozni. Néha kísérletet tettem arra, hogy máshova üljek, de végül mindig visszakerültem a Mamlasz mellé.
A mai nap különösen idegesítő volt. Alapvetően utáltam a nyálasan páros nevünket. Joel és Jayden. Jayden és Joel. Mint két dalmatakölyök, vagy tudom is én micsoda... De a rajtunk levő póló volt az, ami jelenleg frusztrált. Magam sem tudom hogyan sikerült ugyanolyan felsőt vennünk – tuti, hogy én vettem meg előbb és Joel ezt nálam látta – és pusztán a véletlen műve lehet, hogy ugyanazt vettük fel. Rajtam tegnap is ez volt... Az öcsémnek pedig minden bizonnyal nagyon tetszett a ruhadarab, ezért úgy gondolta, hogy ma gond nélkül viselheti. Ugyanakkor viszont én elaludtam és gyorsan kellett ruhát találnom. Lényeg a lényeg... Nem voltunk egypetéjű ikrek, de most le sem tagadhattuk volna a rokonságot. És az, hogy mindenki minket bámult, engem bárminél jobban frusztrált.
Egy hangos szisszenéssel jeleztem a többieknek, hogy nyugodtan előre lehet fordulni, ez idő alatt pedig a tanár is kiszórakozhatta magát. A nő annyira banya volt, hogy biztosan taníthatta akár apát vagy anyát is... És valószínűleg utálta őket. Vagy ő is egy elnyomott kis lúzer lehetett, ezért végül tanárrá vált és élvezi az olyan srácok szívatását, amilyenek mi vagyunk...? Én a sporteredményeimről vagyok híres, Joel pedig az iskolai színjátszó körben ér el sikereket. Tehát az biztos, hogy valamit jobban csinálunk nála, mint amit ő csinált ennyi idősen.
... – Sok balkezes embernek feltehetőleg volt egy ikertestvére, aki eltűnt az idők során. Ilyenkor nem igazán kideríthető, hogy pontosan mi történik a méhben, mivel a jobbkezes magzat még azelőtt elveszik, hogy a szülők tudomására jutna a terhesség – olyan szenvedéllyel beszélt a tanárnő a balkezességemről, mintha ez valami világszenzáció lenne. Igazából lassan már azon gondolkozom, hogy ezt a vén picsát fel fogom jelenteni valami felsőbb nagyhatalomnál, annyi negatív élményt kapok tőle... Ez pedig árthat a lelki fejlődésemnek. Pont ő jött azzal mindig, hogy a tinédzserekkel úgy kellene bánni, mint a hímes tojásokkal, ugyanis ekkor megy végbe a személyiségfejlődésünk... Én pedig folyamatos szóbeli bántalmazásokat élek át ezeken az órákon.
Ahogy a testvéremre pillantottam, mégis csak egyetlen dolog járt a fejemben; ha egyedül születtem volna meg, akkor sokkal egyszerűbb életem lenne. Csak apa, anya és én lenne, ezért nem maradna kellemetlen érzésem minden alkalommal, ha történik vele valami. Egyszerű életem lenne... És ezen az órán már gyilkosnak lettem volna beállítva csak azért, mert balkezes vagyok és bekebeleztem Joelt... Vagy legalábbis már olyan elviselhetetlen voltam anya méhében is, hogy inkább felszívódott.
Ettől a gondolattól egészen kirázott a hideg. Nem akartam anya méhén meg hasonló ijesztő dolgokon agyalni. Az tuti, hogy nem szeretnék még egy testvért.... Mert akkor én leszek a rangidős és folyamatosan példát kell mutatnom a tökmagoknak... Illetve még egy teher lenne a vállamon Joel mellett, aki így is túl sok dologgal teszi próbára az idegrendszerem.
Tudom, hogy magamnak való kölyök vagyok, de ezzel már rég megbékéltem. És bármennyire próbálok nem odafigyelni arra a tényre, hogy van egy testvérem, ettől függetlenül ikrek vagyunk. És ha valaki szóval is bele mer kötni Joelbe, én azt egyszerűen csak darabokra akarom szedni. Vigyázok a tulajdonomra, és nem tűröm, hogy bárhogy sértegetni merjék a véremet... Emiatt nem esett nehezemre észrevenni azt sem, hogy a fiú ma nem hozta magával a gitárját és tegnap besettenkedett a házunkba. Csendes volt és nem keresett... Tehát valami történt, amit majd ki kell derítenem.
- ... A kétpetéjű ikrek pedig úgy születnek, hogy nem egy, hanem kettő hímivarsejt kerül az anyaméhbe és kettő petesejtet termékenyítenek meg. Ilyenkor két méhlepény és magzatburok fejlődik ki. Az iker gyerekek rendszerint koraszülöttek, de Jayden és Joel esete tökéletesen mutatja, hogy ez nem gátolja meg azt, hogy szépen felcseperedjenek.
Majdnem a füzetemre öklendeztem a témától az előző szünetben elfogyasztott ebédemet. Alapvetően a tanárnő lelkesedése is gyomorforgató volt jelen esetben, ugyanakkor már vártam, hogy pontosan mikor lesz bemutatva a szülés. Ha ilyen történik, akkor minden bizonnyal összepakolom a cuccaimat és elhúzok innen. A szexualitás téma sem volt gyenge ezen az órán, de ettől a cukormázas csicsergéstől még inkább felfordult a gyomrom. Nem voltam kíváncsi annak a tényére, hogy miért lehetek balkezes, hogy Joelt el is tüntethettem volna annak idején. Tudom, hogy koraszülöttek vagyunk, azonban az a része a dolognak már nem annyira izgatott, hogy két külön petesejtből származunk és nem voltunk egy magzatburokban. Bár ez tökéletesen igazolja azt, hogy már akkor is tudtam, hogy nekem csak egy kis magányra van szükségem.
- Tanárnő – először megszólítottam a vénasszonyt, csak azután tettem fel a kezem. Ebben a pillanatban egészen úgy nézhettem ki, mint egy szorgalmas diák – Lehet egy kérdésem a témával kapcsolatban?
Teljes meghökkenés. Az osztályban eddig halk duruzsolás ment, illetve néhányan felkacagtak azon, amikor éppen mi lettünk példaként felhozva. Az viszont, hogy nekem kérdésem van és az órán odafigyelek, mindenki számára újdonság volt.
- Persze Jayden, hallgatunk.
- Hogy lehet az? – egészen kíváncsi volt a hangom. Néhány pillantás rám is szegeződött, amikor oldalra billentettem a fejem és folytattam – Hogy a balkezes olló drágább a jobbkezesnél?