Jellem
Paraméterek:✘ 185 centi
✘ vékony alkatú, ami még jobban nyújtja optikailag
✘ határozott vonásai vannak, ami miatt idősebbnek néz ki a koránál
✘ csontos az arcberendezése, a bőrszíne pedig télen porcelánfehér, nyáron kellemes, napbarnított színű - sosem ég le -
✘ sosem festette be a haját, ami kifejezetten erős szálú, szögegyenes, és sűrű, ugyanez elmondható a szemöldökéről. A hajszíne lényegében tökéletes ébenfekete árnyalatú.
✘ nagyon elegáns, a mozgása olyan akár egy párducé.
✘ kifejezetten karakteres és húsos ajkakkal rendelkezik. A kezei is elég férfias méretűek, azonban inkább finom vonásúak hosszú, vékony ujjakkal.
Kisugárzás:✘ Magabiztos, nem nevezhető ijesztőnek, de van egyfajta különös aurája, amivel magára vonja az emberek figyelmét.
✘ Élvezi, ha mások nézik, igényli a figyelmet, de mindig úgy viselkedik, mintha ez nem lenne túl nagy dolog.
✘ Teljesen természetes eleganciával van megáldva, amiért sokan azt hiszik, hogy az elitből származik. Valójában csak jobban él, mint az átlag, de nem kifejezetten nevezhető gazdagnak.
✘ Mindig mosolyog az emberekre, azonban csak annyira távolságtartó, hogy a "veszettül titokzatos és menő srác vagyok" imidzsét fenntartsa.
✘ A neve jelentése, kínaiul "kölyökfarkas", amit ő személy szerint kifejezetten szeret, mert önmagát is leginkább egy játékos kisállathoz tudja hasonlítani, aki ha egyszer felnő, majd biztosan nagyon veszélyes ragadozó lesz. A Soren lényegében a kínai névhez hasonlatos forma, amit az emigrálása során vett fel.
Statisztikák:12 volt, amikor felfedezték Kínában, és modellt csináltak belőle.
155 centi volt ekkor mindössze, viszont ez kifejezetten magasnak számított a kortársaihoz képest.
14 volt, amikor a mai magasságát elnyerte. Eleinte elég bénácska mozgáskoordinációval rendelkezett, de azóta már sokat javítottak rajta.
2018-ban regisztrált a Tik-tokra, ahol a jóképűsége miatt hamar felkapták. Az ő "karma is a bitch" videója az egyik legnézettebb egész Kínában.
17 éves korában emigrált a családja Amerikába, mert felfigyelt rá egy nagyobb modellügynökség.
Dolgok, amiket szeret:✘ Titokban nagy rajongója a kínai fantasy drámáknak, és egészen kicsi kora óta nézi őket. Egy időben dédelgetett álmokat a színészettel kapcsolatban, de hamar kiderült, hogy nincs hozzá sok tehetsége.
✘ Minden nyáron, az első napon, amikor már tikkasztó meleg van, elmegy fagyizni a barátaival csak azért, hogy együtt lehessenek. Ugyanez van a tél beköszöntével is: ragaszkodik a forrócsoki hagyományhoz.
✘ Van egy nővére, akit hát... Nagyon titokban szeret, de mindig csipkelődik vele.
✘ Imádja a macskákat, de allergiás a szőrükre. Ettől függetlenül az utcájukban tanyázó kóbor cicákat mindig megeteti és megsimogatja.
✘ Sok lány kedveli, de ő csak azt az egyet akarja, aki totálisan friendzone-ba rakta.
✘ Szereti, ha valaki jóval alacsonyabb nála, és szüksége van a fizikai erejére, amit fitogtathat.
✘ Kifejezetten divatosan öltözködik, és bár sosem ismerné be, de boldoggá teszi, ha valami új ruhát vagy cipőt vett magának.
Dolgok, amiket utál:✘ Kicsi kora óta kiválogatja a répát az ételekből.
✘ Az őszintétlen emberekkel nem nagyon tud mit kezdeni.
✘ Az alkohol szeszes ízét, ezért mindig édeskés koktélokat fogyaszt.
✘ A túl szomorú filmeket és történeteket. Mivel emocionális, könnyen elsírja magát, viszont ezt az oldalát nem szereti másoknak megmutatni.
✘ A Queen Bee státusszal rendelkező lányokat, és azokat a fiúkat, akik elnyomják a többi srácot. Szerinte egyszerűen csak nem menő az iskolai zaklatás.
✘ A mogyorós chipset.
✘ Mindenkit, aki egy kicsit is nárcisztikusabb nála
✘ Azokat a helyzeteket, amiket kifejezetten egyszerűen meg lehetne oldani, de a vita élvezése érdekében valaki feleslegesen csűri a dolgokat.
Az öt legjobb tulajdonsága:✘ Nyitott és barátságos, ezért pedig könnyen ismerkedik
✘ Megfontolt, de mégsem unalmas jellemű valaki
✘ Mérhetetlenül hidegvérű
✘ Végletekig őszinte - még akkor is, ha ezért megutálhatják
✘ Kíváncsi természetű, aki az egész világról tudni akar mindent.
Az öt legrosszabb tulajdonsága:✘ Mindent elmond a szeretteinek, ezért tőlük is elvárja ugyanezt. Megbántódik, ha valamiről nem akarnak beszélni vele.
✘ Ha valami felidegesíti, akkor könnyűszerrel olyan dolgot vág a másik fejéhez, ami a legnagyobb gyengepontja.
✘ Nehezen tud bocsánatot kérni és elismerni, hogy nincs igaza.
✘ Részegen ostobaságokat csinál és beszél.
✘ Képtelen olyan emberrel kedves lenni, akit nem kedvel.
Az öt legtöbbet hallgatott dala a Spotify-on: ✘ Post Malone - Saint Tropez
✘ Halsey - Nightmare
✘ WayV - Take Off
✘ Justin Bieber - Yummy
✘ DNCE - Dance
Múlt
Úgy markoltam az esernyő nyelét, hogy már-már elfehéredett tőle minden egyes ujjpercem. Igyekeztem úgy lavírozni a diákok között, hogy lehetőleg senkit se rúgjak meg, senkit se könyököljek oldalba, de egyre nehezebb volt mindezt fenntartanom a hömbölgő tömeggel. Kifejezetten rosszul érintett, ahogyan a kifelé szaladó lány feje búbját már egyre kevésbé tudtam nyomonkövetni. Pont ezért végül meg is untam a tömegben való heringpartit és egy határozott mozdulattal löktem félre a mellettem siető srácokat.
Kezdődik az őszi szünet és mindenki meg van őrülve. Úgy csődültek ki az iskolából, mint valami tehéncsorda, ez pedig nekem most kifejezetten kellemetlenül jött ki lépésként. Már matekon megfigyeltem, hogy furcsa... Törin egyértelmű lett számomra. És angol órán a következő kis cetlit csúsztattam elé, miközben Mr. Smith a táblára írta fel az anyag címét:
„Történt valami?”
Először a papírra nézett, aztán rám. Vörösek és duzzadtak voltak a szemei. Egyszerűen csak visszatolta elém a papírt, és a táblára írt dolgokat kezdte el jegyzetelni. Én pedig keserűen meredtem magam elé.
A szünetben felpattant és még mielőtt utolérhettem volna, lelépett. Valahol ez nekem kapóra is jött, mert addig is meg tudtam venni a kedvenc csokiját...
Amit végül nem mertem odaadni neki. Mert ahogy az ebédlőben megpillantottam Őt, a barátnői koszorújában, inkább én magam is odaültem a saját asztaltársaságomhoz. Folyamatosan őt figyeltem, ő pedig néha felém nézett. Ilyenkor mindig elkaptam a pillantásom.
Hogy mi történt az utolsó tesióra után? Egyszerűen csak felszívódott, és meg is érkeztünk a jelenlegi helyzetbe. Lényegében végig le akart rázni engem. Egyetlen pillantást vetett rám, aztán meggyorsította a lépteit. Ismert. Tudta, hogy nem fogom békénhagyni, amíg ki nem bukik belőle az, amiért rosszul van. Ezért menekült előlem, ami nekem nagyon rosszul esett.
Hatalmas volt közöttünk a távolság. A Central park felé tartott, én pedig futás közben elhajítottam az esernyőt, ami egész eddig csak hátráltatott. Kifordult a széltől, szóval jobbnak láttam megszabadulni tőle... Épp elég súlyos volt a hátamon viselt táska, ami miatt még így sem annyira gyorsan futottam, ahogyan szerettem volna. Az elegáns szabású vászonnadrágom, illetve a lábamon hordott félcipő sem volt alkalmas a rohangálásra. Viszont mindennek ellenére beértem őt... És a hosszú karommal pont el tudtam kapni a vékony kis csuklóját.
- Várj – kiáltottam rá, talán túlságosan is élesen, hiszen kikapta a kezemből a csuklóját. Én igyekeztem nem túl elveszett tekintettel rápillantani.
- Hagyj békén Soren! – kiáltott rám a lány, én pedig egészen megtántorodtam az erőtől a hangjában
– Nem akarok beszélni róla, fogd már fel! Egyszerűen csak hagyj...Nem engedtem neki, hogy befejezze a mondatot, csak a karjaimba vontam és óvatosan fúrtam az ujjaimat a már túlságosan is nedves tincseibe.
- Sajnálom – suttogtam a lány fülébe, és óvatosan odasimítottam az arcomat az övéhez
– Csak ennyit akartam mondani neked. Hogy sajnálom.Pár pillanatra megállt az egész világ. Úgy éreztem, mintha a pillanatban ragadtam volna, viszont néhány őrjítő másodperccel később a derekam köré fonta a karjait és zokogni kezdett. Én meg véresre haraptam a saját számat, mert nehezen bírtam azt, ahogyan a szívem hirtelen megsajdult a sírása hallatára... És emlékeztettem magam arra, hogy mennyire szép, amikor mosolyog.
- Szeretem őt – motyogta a mellkasomba, és bár ő nem tudta, de ezzel a már belém döfött tőrt még egyszer megforgatta
– És nem akarom elveszíteni.Lehunytam a saját szemeimet. Ismét benne ragadtam életem második legkellemetlenebb pillanatában, amíg időt és erőt gyűjtöttem magamnak.
- Tudom – szólaltam meg végül és szorosabban vontam a karjaimat a dereka köré, hogy véletlenül se jusson eszébe elengedni... Hiszen már az én arcomon is könnycseppek voltak és nem szerettem volna, hogy mindezt lássa
– Majd beszélek vele... Ha szeretnéd.Éreztem, ahogyan mozgolódni kezd, ezért inkább a vállára hajtottam a fejem Rám akart nézni... Én pedig pont ezt szerettem volna a lehető legjobban elkerülni.
- Megígérem – suttogtam végül oda neki, és egyszerűen hagytam, hogy kisírja magát, miközben én némán nyeldestem a saját könnyeimet. Ő a folyamatosan romló párkapcsolatát siratta... Én pedig azt, hogy sosem fogok neki annyit jelenteni, mint az a srác, akit még gyűlölni is képtelen voltam... Mint mindenki más.
Számtalan alkalmam lett volna arra, hogy elszeressem tőle... De én soha nem éltem az alkalommal annak ellenére sem, hogy éreztem egyfajta különös vibrálást magunk között. Tudtam, hogy vonzónak tart... hogy ő a kölcsönösséggel tisztában volt-e, arról sok fogalmam nem volt. Úgy voltam vele, hogy jobb, ha az elején elvágok minden lehetőséget. Mert én a magam részéről jobban szeretek megbánni a dolgokat, amiket nem tettem meg. Így míg más valószínűleg az esőben megcsókolta volna azt a lányt akit szeret... Én egyszerűen csak elszalasztottam ennek a lehetőségét. És együtt sírtam vele, amíg magamhoz öleltem. Mert egy jó barát nem csapja be azt, akit szeret, de legfőképpen nem hagyja cserbe a saját önző kis céljaiért.