Te csicska --
nyugalom, vica versa, egyezményesen szívjuk a megnevezéssel a másik vérét a megfelelő pillanatokban. Jó kedvünkben, vidító jelleggel, szándékos kötekedés, vagy épp a vérnyomás növelésének céljából. Mentális, fizikai előnyei vannak ennek az ide-odadobált labdának annak ellenére ennél különbözőbb személyiségűek aligha lehetnénk. Külsőre hasonlítunk, bárki megmondaná a vérem vagy, de a jellemed távol áll az enyémtől, ebben anyádra ütöttél, aki tíz évvel ezelőtt hunyt el autóbalesetben. Vele könnyebb dolgod lenne, jobban megértené az apró érzelmi rezdüléseidet, az introvertált igényeidet, a könyvimádatodat, az egyedüllét igényét tudom, az nem egyenlő a magánnyal, részletes esszét toltál két éve az orrom alá a témáról, járt érte a buksisimi vagy akár azt mennyire utálod a sportokat, jobban vonz az írás.

Te csendes vagy, nyugodt, kerülöd a feltűnést, míg én -- nagy vonalakban; inkább az ellenkezője.

Nem mindig érzékelem mikor van hangulatváltozásod, így, ha nem mondod előfordul elefántként trappolok be a porcelánboltba, de szerencsére az évek alatt sokat csiszolódtam, mára sokkal jobban kezelem, ismerem fel mikor rosszabb napod van, és nem erőltetem rád azokat a dolgokat, amik nekem szoktak segíteni. Nem vagyunk egyformák, tudom, nem vagyok menthetetlen. Azt viszont elárulhatnád mi történt fél évvel ezelőtt, ami miatt a szokásosnál is kevesebbet mondasz el, a rád nem jellemző módon egyre több hülyeségbe keveredsz, sőt, rossz társaságba is.
Ha nem olyan lennél, mint amilyen nem zavarna az füvezel vagy okosan, de más tudatmódosítókkal élsz, netalán alkohollal, de -- ismerlek. Te nem ilyen vagy, és lehet szarul esik, rossz gombokat nyomkodok, amikor erre felhívom a figyelmed, vagy épp direkt kivárom magyarázattal szolgálj, de nincs ötletem rá mihez kezdjek veled. Pár hónappal ezelőtt az őrsről kellett kihozzalak, mert bevittek kábszer birtoklásért fű, és épp csak annyira mostam meg a fejed ez milyen amatőr volt, amire szemforgatva visszamorogtál -- excuse me...?!

Fogalmam sincs mi zajlik benned, azt az egyet tudom gondosam takargatom előtted a nem túl legális dolgaimat, amiket anyád halála óta jelentősen minimalizáltam, és ha rajtam múlna, már magam mögött hagytam volna. Csakhogy. Elvileg nem tudsz az illegális 'rendezvényekről', amiket az edzőterem melletti raktárépület alagsorában 'engedélyezek', alkalomadtán szemmel tartok az éjszaka közepén, ahogyan elvileg arról se a menyétfejű, seggfej haverod bár kétlem ennek titulálnád, kis Jason lábát is eltörtem figyelmeztetésül a legutóbbi tévútra vezetésedet követően, hogy többé a közeledve se merészkedjen, vagy arról a rendőrségre rohant, a feljelentésében a te nevedet említette meg az elkövető szerepében, és kicsit több mindent teszek ennek az ügynek az eltusolása érdekében, mint sima lefizetés -- a saját bőrömet fogom vásárra vinni.

A kérdés tehát változatlan --
mi történt? Összetörték a szíved a suliban? Megaláztak? Kigúnyoltak? Mit tudom én, a szembe szomszéd öregasszony mondta azt a hajadra, hogy túl lányos már ez a hossz? Csak mondd meg, kihagyom a következő vasárnapi bingózást, hadd szenvedjen az öregklubja nélkül.

Fontos leszögezni, Chase tényleg jó gyerek. ( Nagyon távol áll egy igazán lázadó tinédzsertől, ő inkább az a fajta, aki tényleg megbánja a helytelen döntéseit, és rosszul érzi magát miattuk, nem dühöng, szájal vissza, kelt még nagyobb feszültséget, hogy még rosszabbá tegye a szituációt, mert úgyis megérdemli. Kifejezetten melankolikus, magába forduló. Kicsit ilyen >>  

Hogy pontosan mi történt, aminek hatására másként viselkedik mostanság, kicsit züll, vagy éppen mit tud ezt egyeztetésre bocsájtom, egyáltalán nem szabom meg. Csak gyere te csicska. Biztos vagyok benne mindent meg tudunk beszélni ahhoz jól érezd magad a kari bőrében.