A taxiban ülve végre fellélegezhet, és miután kinyitotta számodra az ajtót, megvárta míg beülsz, megengedett magának egy előzetes sóhajt, hogy utat adjon a megkönnyebbülésének. Eleve nem vágyott arra eljöjjön az eseményre, és amennyiben rajta múlott volna, biztosan otthon töltötte volna az estéjét a tegnap félbehagyott könyv társaságában, esetleg elvitt volna a kedvenc helyedre vacsorázni, ahol a kedvenc, túlárazott salátádat szoktad rendelni. A gondolat nyomán átdörzsöli az orrnyergét, megáll egy pillanatra, szőnyeg alá sepri a folytatást, mielőtt beleragad a fásult hangulatába, és hasonlóan reagálna a következő megszólalásodra a helyfoglalását követően, amiről előre sejti mi lesz;
- Elkérnéd Mark-tól az ismerősének az elérhetőségét, kérlek? Gyönyörű volt a kilátás, a jövőben szeretném kihasználni, amikor az ünneplésre kerül a sor. - kellően ismer ahhoz, hogy tudja, konkretizálás nélkül is pontosan milyen ünneplésre gondolsz. A többi kolléga a közelgő junior partner kinevezésedre asszociálna, csak sokadik tippjük lenne a sorban a félkomolysággal elejtett eljegyzés, amit épp olyannyira vársz, mint vártad Mark-ék partiját. Szóba került köztetek korábban, amikor hónapokkal ezelőtt a jövőről akartál elmélkedni, közösen tervezgettétek, és az elmúlt hetekben gyakran felejted a telefonod lezáratlanul, konkrét célzással a képernyőn az egyik ékszerbolt darabjai közt keresgélve.
Szerinted nem vette észre? Szándékosan huny szemet felette, és hiába nevettél a többiekkel együtt a válaszán, mi szerint elgondolkodik rajta gyűrűt húzzon-e az ujjadra, valójában nem viccelt. A hangsúlyát a lehetetlen szituáció miatt használta, amibe belekényszerítetted. A passzív-agresszív piszkálása, a publikus érzelmi zsarolás nagyon nincs az ínyére, és keserű ízt hagyott a nyelve alatt, amit a vörösborral sem tudott elnyomni. Az alkohol tulajdonképp csak a türelmét rövidítette meg, nem segített a problémáján.
Az aktuális hangulatodat azonban nem fogja elmorzsolni a cipője talpa alatt, kivételesen jobban vágyik a nyugalom megőrzésére, mégha ezáltal a sajátjából ideiglenesen fel is áldoz egy kisebb darabot. Ma már nincs kedve ezzel foglalkozni.
- Persze. Egyébként nem azt mondta Susan mutatta be neki? - nem mélyed el a témában, hogy mire is használnád a kontaktinfókat, el fogja kérni, mert arra kérted, de alsó hangon felhívja rá a figyelmed kitől szerezte meg a férfi is. Nem mellékesen egy olyan személytől, akivel gyakrabban váltasz szót, mint ő alapesetben Mark-kal szeretne -- igen, logikusabb lenne, ha te tennéd meg, félreérthetetlenül apellál rá a maga kifejezetten szolid módján.
- Ez esetben rákérdezek nála, úgyis beszélnem kell vele az utazás részleteiről. - csak egy vérszegény mosollyal konstatálja a kimondatlan győzelmét, és belefűzi az ujjait a tieidbe, velük babrál, tereli el mindkettőtök figyelmét más-más dolgokról. Csak vissza akar érni jelenleg a lakásba, kiélvezni a csendet, amit csak a rádió, és olykor-olykor te törsz meg a hazaút alatt.

Ajtót tár, tart, zárt, és egyenesen a konyha felé orientálja lépteit, a bárszékre hajtja az öltönyét, felgyűri az ing ujjait. Különösebben nem volt étvágya a vacsora alatt, így most pótolja, kiveszi a tegnapi sült hús maradékát a hűtőből, és érdeklődlik annak ellenére, hogy pontosan tudja mit fogsz felelni;
- Készítek egy szendvicset, kérsz? - mikor is ettél utoljára este kilenc óra után...? Halva született kérdés, ez vitathatatlan, és óraműpontossággal rázod meg a fejed.
- Nem, köszönöm. Megvárjalak a zuhannyal? - mikor is mondta utoljára várd meg...? Biztos benne napra pontosan emlékszel rá. Megrágja magában a döntést, mert az ajánlatnak vannak vonzó elemei, kezdve az oldalt felsliccelt ruhádnak köszönhetően szépen kiemelt comboddal, amire rájátszol a mostani tartásoddal is, ugyanakkor -- elnyeli a szusszanásának bosszús élét. A tekintetét rajtad hagyja, végighordozza az alakodon az egy másodpercbe sűrített dilemmájának ideje alatt, és visszalép a hűtőhöz, mielőtt szóra nyitná a száját.
- Mmh, megyek veled. - szívesebben feledkezne beléd, semmint bonyolódna bármilyen beszélgetésbe a kései étkezése után, amikor később becsatlakozik hozzád a hálóba. Ha most veled tart könnyebben variálhatja a narratívát, vezethet rá ne akarj nem kívánt témát feleleveníteni 'poénból' se, mert veszekedés lenne benne, olyan amelyikben nem érted meg az álláspontját, hiszen nem látod eleve a probléma forrását sem.
Tulajdonképpen a valódiét ő is csak nemrég ismerte fel -- kezdi elveszíteni az irántad való érdeklődését. Gyönyörű vagy, eszes, van jövőképed, karrierutad, kedveli a humorodat, kényelmesen megvagytok, mégis odaköltözött pár hete egy 'de' az egyenletbe, ami az este folyamán kapott élesebb körvonalat a fejében, és most amellett dönt egyelőre a vízgőzbe fullasztja, a bőröd pórusaiba.

Későre jár, ezért feljebb szalajtja a szemöldökvonalát a megcsörrenő telefon hangja ahogy tiszta ruháért megy a gardróbszobába. Te közelebb vagy hozzá, hogy megnézd az öltönyének zsebében ki keresi éjnek évadján, és kivéve a hálóinged, a saját öltözékét már hangosabban tájékoztatod is;
- A húgod hív. Felvegyem?
- Légy oly' szíves.
- Szia Karo, minden rendben...? - szokatlan ilyenkor keresse a testvére, de nem kongatja meg benne a vészharangokat, a felesleges aggodalmat, fantazmagóriák gyártását meghagyja mások szakterületének. A hívást egyszerűen nem akarta volna minimum alsó ruházat nélkül fogadni, mégis a tulajdon húgáról van szó -- a gondolat is majdnem grimaszt facsar a vonásaira. A pólóját húzza át a fején, amikor csatlakozik hozzád a konyha helyiségébe, lerakja a szettedet eléd a konyhapultra, és a vállad körkörös megdörzsölésével köszöni meg intézed helyette. Különösebben nem hallgatózik, vagy lerendezitek nélküle, vagy úgyis megkéred vegye át a mobilját, mert vele akarnak beszélni. Ő kényelmesen helyet foglal a széken, onnan figyel beszéd közben amíg az addig feltehetően alvó macska el nem vonja rólad azt. Halk 'helló'-val köszöntve hajol le hozzá, veszi fel a földről, kezdi el gyömöszölni a füle tövét a vörösnek, és néma érdeklődéssel néz vissza rád, amikor olybá fest valamibe előzetesen beleegyezel. A kíváncsisága megnövekszik ezen a ponton, amit azonnal érzékelsz, és közelebb lépsz.
- ...de adom Lucian-t végszóul. - túlzás lenne azt mondani már most nem tetszik neki a felállás, de -- már most nem tetszik neki a felállás, még úgyse csókkal akarják altatni az ellenérzéseit a teljes story megismerése előtt. A készülékért cserébe átadja Melange-t, a bundás úgyis az arcába mászna, ha kicsit is mellőzné telefonálás közben.
- Szia Karo, alvás problémák, mmh?! - enyhe célzás mind a narkolepsziára vonatkozóan, mind arra emellett keresi a nő.
- Szia, családban marad, nem gondolod? A hangulatodból ítélve jól sikerült a vacsora. Sokáig maradtatok, azért nem sikerült az előző öt hívásomat felvenned vagy olvasnod az üzeneteimet? - a vonal túlfelén is jól hallható sóhajt présel ki a tüdejéből, és feláll, hogy vizet töltsön neked, magának is, amíg befejezi azt, amit elkezdtél. Nem ellenőrizte az üzeneteit, nem piszkálta a mobilját az autóban sem, és végképp nem tett így a fürdőben töltött időben.
- Olyan jól éreztük magunkat gondoltam direkt ignorálom a zargatómat, hadd érezze a törődésemet, és fortyogjon a saját levében. Tudod, a szokásos. - ergo pont annak az ellenkezője. Szusszanás múlva folytatja. - Sokáig maradtunk, de nem azért nem vettem fel. Mi a helyzet?
- Ez kísértetiesen emlékeztet arra, amikor nem viccelsz--
- Azért kerestél a vérem szívd...? - a veled való beszélgetés egészen másként zajlott, más hangnemben, más témában, így böködi az oldalát vajh' miért nem tér rá a lényegre Karo -- avagy zavarja az adott órában nem zavarja le hamar, hogy végre aludni menjetek. Türelmének valóban híján van, hogy tovább nyújtsa a szájkaratét, amit szerencsére tudomásul vesz, elfogad a másik fél.
- Nem, bocsi. Azt akartam megkérdezni zavarhatnálak-e egész pontosan három hétig a vendégszobátokban...? Mondjuk holnaptól? A tulaj fel akarja újítani végre a lakást, és próbáltam más megoldást keresni, de nem sikerült büdzséhatékonyan. - az esőszín párja visszasiklik rád, már érti mibe egyeztél bele, ha nem is az ő nevében. Holnap után utazol el az amszterdami iroda dolgait intézni, partnereit személyesen kezelni közel két hét erejéig, ami nélkül nem születne benne némi bosszúság ezzel az egésszel kapcsolatban. A húga borzasztóan szétszórt, más életstílusú hozzá képest, és a legutóbbi nyaralás során is világossá vált mediátor nélkül könnyen hajba kapnak, mert kiütköznek a nézeteltéréseik, amiket egyikőjük se enged el olyan könnyen, míg valamelyikük bele nem egyezik a másik igazába -- nem, ilyen nem szokott megtörténni. Majd' egy hónapot együtt élni vele mindezután -- feláll a szőr tőle a hátán.
- Ha gondolod szívesen foglalok neked hotelszobát erre az időszakra az ügyészséghez közel. Nem jelentene gondot.
- A bátyám vagy, nem pénzt akarok kölcsön kérni, ne légy seggfej.
- Félreértesz, nem kellene visszaadnod.
- Lucian.
- Lucian.

Miért kell mindkettőtöknek egyszerre rosszallóan kimondania a nevét…?
Azt se tudja eldönteni melyikőtöket utáljon jobban az adott pillanatban, amiért a teljesen logikus felvetésére már-már lebúgjátok a fejét a helyéről. Kettőtök közül viszont csak rád tudja emelni a szembogarait, a kérdőiségével te fogsz farkasszemet nézni.

- Jó, az ajánlat változatlanul áll, ha az első hét végén egy kanál vízben akarnánk megfojtani egymást.
- Lucian...
- Lucian...

Erre már morgás vegyül a sóhajába -- hogyan fognak egyáltalán hét napig eljutni? Úgy sem, hogy másfél napig még vele leszel csillapító, polírozó tényezőként.

- Emlékeztesselek rá egy helyen dolgozom Gia-val?
- Hány éves vagy? Öt?
- Emlékeztesselek...? Ha még ébren van - ami elég valószínű -, biztos vagyok benne a fejedre olvasna az érzéketlenségedért.

Hangosan és egyből miattad sem válaszol az éret viselkedéstől távol álló zsarolásra, mert nem mindig reagálsz pozitívan a nő emlegetésére. Az időt, a témát figyelembe véve, pedig tisztában van vele ez is azoknak az alkalmaknak az egyike lenne, lényegtelen esetleg milyen végigméréssel kísérné azt a figyelmed elterelésének érdekében.
A húga aljas húzását illetően pedig -- ki kellene javítania ki ismeri jobban a szóban forgót? A női szövetkezés nem feltétlen jelentené azt valóban Karo-nak adna igazat Gia, mégha lenne igazságtartalma a válaszának, amiben arra emlékezteti őket örülniük kellene egyáltalán annak ott vannak egymásnak, nem gyerekekként marakodniuk. Ő ezt mondjuk erősen kikérné magát, de -- Másfelől a felvetését sem vetné el egyből, mert van benne ráció, nem rossz szándékból adott neki hangot. Egyikőjüknek, sőt, a környezetüknek sem tenne jót az egymás által generált plusz feszültség, amit értelmetlen, ostobaság lenne erőltetni egy bizonyos ponton túl.
A legnagyobb problémája, hogy a helyzet csendes lerendezéséhez át kell adnia azokat a szavakat, amiket kénye s kedve szerint alakíthat a saját szájízére a testvére, és ismeri annyira, tudja, ezt egyéni győzelemnek fogja elkönyvelni. Ez egy kicsit a bajszánál fogva húzogatja a nyúzott idegeit -- vagy ugyebár a büszkeségét, nézőpont, beismerés kérdése.
Végül fájdalmasan beadja a derekát;
- Holnap hánykor jönnél?

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Nagyon tetszik, ahogyan a jellemzést megoldottad. Tömör, velős, minden benne van. A karakter maga nagyon érdekes személyiség. Érdekes abban az értelemben, hogy nagyon szívesen olvasok majd tőle a továbbiakban, és talán részben érdekes amiatt is, mert annyira magamra ismertem benne. Sok hasonlóságot találtam közte és köztem userként, mint erősen intuitív, introvertált, macskás INTJ weak social battery-vel   bár valószínűleg legalább ennyi az ellentét is. Mindenesetre izgatottan várom, hogy az úriember megjelenjen a játéktéren.  

Az előtörténeted további része is nagyon könnyen olvasatta magát, vittek magukkal az események, Lucian gondolatai, amiből máris sokat megtudhattunk a számára jelenleg fontosabb személyekről, a velük való kapcsolatáról, érzéseiről és ellenérzéseiről. Gondolom, nem egyszerű három hét vár rá, és ugye a párkapcsolatában is ott van az a bizonyos "de", amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Nem is tartalak fel tovább, bőven akadnak kibogozásra váró szálaid, és karakterek, akik szintén rád várnak...    

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!