Sosem mozogtam valami otthonosan az ilyen bulikon. Puccosan kell felöltözni, választékosan beszélni, mindenhol riporter, kamera vagy valami lelkes bokszrajongó, akinek van valami észrevétele a teknikámmal kapcsolatban. Idegörlő, de tompít a dolgon a tudat, hogy Lua elkísért és velem van. Én is elkisértem legutóbb az édesapja rendezvényére és bár tudom, nem ment túl jól, én minta pasiként viselkedtem, bár akkor még nem mondtuk ki, hogy együtt vagyunk. Jelenleg is elég ingatag a dolog, de furcsa, mégis jól érzem magam mellette és örülök, hogy a lakásomon bevallottuk egymásnak, hogy többet akarunk. Jelenleg is mellettem mosolyog és integet, mint a vadalma, elképesztően nagy tehetsége van hozzá, bár nem csoda, hiszen valósággal keresik őt a kamerák.
Mióta egy interjú keretein belül beszéltem a kapcsolatunkról, ami még persze akkor nem volt igazi, mindenki ránk van cuppanva a bokszvilági médiában, nőtt a megítélésem és Luana is pozitív visszacsatolást kap, mondván ő változtatott meg és húzott ki a gödörből.
Segített még a dolgon az is, hogy behúztam a visszatérő mérkőzésemet, sima liba volt, teknikai K.O. 4 menet után, szinte lángolt bennem a szenvedély és bár zavart, hogy önmegtartóztatást kellett gyakorolnom, mégis azt kell mondjam, megérte.
A helyszín egyébként egyszerű, mégis nívós. Sportgála díjátadóval karöltve és nyilván nem voltam jelölve, mégis kaptam meghívót, a megjelenés pedig a megítélésem miatt szintén kötelező, lássák, hogy jó útra tértem és komolyan veszem a feladatomat. Sok ismerőssel összefutottam, versenytársakkal, más sportolókkal, régi edzőmmel, aki szintén nagyon örült a javulásnak, az pedig külön meglepő és jó érzés volt, hogy már két támogató is megkeresett a rendezvényen, tehát már ezért is érdemes volt benézni.
Egy hatalmas fogadó teremben találtuk magunkat, mikor Lua közölte el kell sietnie, intézzek italt, de tudom, hogy nem egy, két perc lesz, míg a havercsajokkal lekokettálja a dolgait, már csak az több, mint fél óra, hogy agyon dícsérjék egymás gönceit. Nagy sóhajjal veszem tudomásul a kérést, visszafogottan egy puszit nyomok az arcára, majd megkere-sem magamnak a bárpultot, mert bár járnak itt felszolgálók pezsgős tálcákkal, nyilvános helyen nem fogyaszthatok alkoholt, a sikeres terápiát követően nem biztos, hogy jó ötlet lenne, ha azt látnák, hogy visszaestem az alkohol bűvtengerébe. Megigazítom magamon a nyakkendőt, az ingujjaimon lazítok egy kicsit és úgy indulok el megkerülve az embereket a pult irányába, ahol már páran álldogálnak, beszélgetnek. Nem foglalkozok velük, lazán megtámaszkodok, figyelve, nehogy belekönyököljek valami trutymóba és úgy figyelem a bartenger munkálkodását. Luának kérek valami faszom koktélt, én pedig beérem citromos ásványvízzel.
- Egy kicsit sokat ittál, nem biztos, hogy jó ötlet, mikor nevezve lettél az év fiatal csillaga jelöltjei közé – hallattszik mel-lettem egy aggodó férfi hang, mire már csak kiváncsiságból is odaemeltem a tekintetem.
- Haddzsssál már, had élvezzem ki a pfillanatooot. Még egggyet – kurjantott oda amaz tényleg eléggé spicces állapotban, mire csak egy gúnyos mosolyt engedtem meg magamnak, amikor végre meg tudtam rendelni a kért italokat.  

Öltözék ~ ★ ~ Zene