Megkértem Markot, hogy a farsangi rendezvény napján helyettesítsen engem, hát ha lesz fejlemény a Fekete Mambás gyilkossal kapcsolatban, vagy befut egy sürgős ügy, ami nem tűr halasztást. Nem szeretném, ha bármi is rajtam múlna, Mark pedig a létező legtökéletesebb erre a feladatra, elhivatott és alapos. Nem terveztem leinni magamat, szóval a többi napon már visszaveszem tőle ezeket, ha akarja, csak most az egyszer mentsen ki, hogy ne kelljen újra cserben hagynom a nővéremet. Nem szerettem volna megint lerázni őt a munkám miatt, miközben ez az ő nagy napja, a vizsgamunkája úgymond. Szerettem volna mellette lenni és támogatni őt. Nem kellett sokat várnom, már jött is tőle az SMS, hogy minimum két szelet sütivel és egy aunt marie's-es hamburgerrel jövök neki, mert kifogta maga mellé Sinclair-t, és ez az én hibám. Hmphf. Grumpy Cat. Nem sokkal később az előzőt újabb üzenet követte, hogy majd sört is vigyek neki. Sőt. Ha anyagi csődbe mennék netán, akkor a "tanult barátomnak" köszönhetem. Kezdtem azt érezni, hogy életem végéig Dave-vel és Horatio-val fog piszkálni, holott nem tettem semmi rosszat. Az egyiktől segítséget kértem, mert ez a dolga, a másik pedig bevont egy speciális ügybe, ahol az én szakértelmemre volt szükség, mert nekem is ez a dolgom. A felügyelő nekem személy szerint kellemes csalódás volt, és elvitathatatlan tény, hogy olvasott fickó. Megosztottam vele nagy lelkesedésemben, de talán nem kellett volna. Olyanokon tud fennakadni, hogy nem is értem őt, mi baja van néha.
A farsangi buli másnapján megbeszéltem vele, hogy az a legbiztosabb, ha egy hétig minden nap együtt kajálunk az Aunt Marie's-ben, ahogy épp a munkánk engedi, legyen az ebéd vagy vacsora. Amire természetesen a vendégem. (Titkon reméltem, hogy az ilyen alkalmakkor Sierrával is összefuthatok, még ha csak egy kis időre is.) Ha összejön a közös szabadnap, akkor pedig behajthatja rajtam a beígért minőségi whiskyzést is. Szintén az én kontómra, természetesen. Hát ha sikerül megvalósítanunk azt a bizonyos anyagi csődöt. Aztán utána már nem csak Markot hallgathatom, hanem Sierra anyáskodását is a spórolás fontosságáról. Amúgy is! Tudok én spórolni, csak aztán el is költöm. Arra van a pénz, nem?
Elgondolkodva piszkálgattam a spagettit a villámmal, amíg végül a beszéd mellett nem döntöttem. - Kezdek célegyenesbe jönni a thelemikus szektás ügyemmel... - kezdtem bele. - ... szóval szeretném ha tudnál erről pár dolgot. - muszáj beavatnom valakit. Sierrát sosem keverném bele ilyesmibe, Aziel nem képzett személy, Vivienne pedig másként tekinthető annak. Nem mintha egyébként is szóba jöhettek volna, mikor ott van Mark. Szakmailag ő az, akit a leginkább megbízható kapcsolatomnak tartok. Meséltem neki már ezt-azt, de többnyire csak rébuszokban, és úgy, mintha egy átlagos Larson-féle okkult beépülés lenne. Ez azonban nem egy helyi, piti kis gyülekezet. - Valójában ez egy CIA-s megbízás, és semmi köze a rendőrséghez. - ezt eddig kihagytam, bocsi. - Ez egy nemzetközi eset és az Egyesült Királyságból indult. Azért kaptam ezt az ügyet, mert van egy titkos CIA-s kapcsolatom, aki talán be tud szervezni közéjük, ha megfelelek bizonyos kritériumoknak. - és ha én is akarom persze. Ennek az elvetését még mindig nem döntöttem el elég magabiztosan. Sok a változó, amivel nehéz számolnom. - Nem szeretnék belemenni a dög unalmas részletekbe, mert úgyis sejted, hogy egy kaptafás a többi ilyen gyilkos, kihasználós szektával. Ők Hórusz korának eljövetelét várják. A tagoknak ölniük kell, hogy feljebb jussanak a ranglétrán. A legelkötelezettebb hívőé lesz az a kiváltság, hogy az avatárja legyen és benne szülessen újjá egy rituálé keretében. Én vagyok az élen, és esélytelen, hogy onnan bárki is le tudjon taszítani, főleg hogy Darkbloom személyében lett egy nagyon ügyes belső szabotőröm, aki szintén az én malmomra hajtja a vizet. Hamarosan sor kerül a szertartásra és akkor találkozhatok a vezérrel. Megölhetem az alapítót, véget vethetek az őrült, több, mint húsz éves ámokfutásuknak és lezárhatom az ügyet. - ideje lesz. - Akartam, hogy tudj erről, mert ha valami mégis balul sülne el, neked kell befejezned helyettem, és meg kell védened Aziel Darkbloomot. - nem a végrendeletemet írom, hanem benne van a pakliban, hogy lelepleznek és nem tudom folytatni a munkát. És ettől még arra is készülnöm kell, ha valóban likvidálnak. Az oszd meg és uralkodj elvet követtem ebben. Sierra, Aziel, Vivienne mind tudnak pár dolgot az ügyről. Ezeket a kirakós darabokat egyedül Mark gyűjtheti össze tőlük, hogy megkapja a teljes képet. Így a legbiztonságosabb, mint egyetlen lapra feltenni mindent.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
Szerintem még életemben nem volt olyan nehéz napom, mint amikor Sinclair mellé osztottak be egy ügy kapcsán. Emma-nak abban igaza volt, hogy alapvetően okos volt a fickó és értett ahhoz, amit csinál. Ez volt a kurva nagy szerencséje, vagy kibasztam volna az egyetem ablakán és még jól meg is tapostam volna hálám jeléül, amiért egy felszínes balfasz. De nem került rá sor, helyette Larson-t bombáztam mindenféle üzenetekkel, amikor épp valami olyan történt, amitől a falnak mentem volna. Nem szokásom magamra venni mások megjegyzéseit, így Rex felügyelő esetében sem tettem, de idegesített a stílusa, a felszínessége, a gyerekes hozzáállása, és legszívesebben agyonbasztam volna a kocsim pótkerekével, had fájjon neki. Szóval amikor Emmalynn felajánlotta, hogy kajáljunk együtt egy hétig a nővére új munkahelyén, alap volt, hogy belementem. Egyrészt, mert így nem kellett nekem kitalálni, hogy mit egyek egy hétig, másrészt meg manapság úgy is annyi felé szakadt, hogy kurvára nem volt lehetőségünk annyit együtt dolgozni, mint általában, vagy mint szerettem volna. Így pedig ezzel együtt járt, hogy mindenféle idegesítő baromarcú díszgyökér állatot kaptam magam mellé társnak.
Amint megszólalt, abbahagytam az evést, és rá vezettem a tekintetemet. Azt tudtam, hogy nyomoz egy szekta ügyében, akik Aleister Crowley, angol okkultista, barom tanait követik, vagy valami olyasmit, de nem igazán avatott be a részletekbe, én pedig nem kérdeztem. Több oka lehet annak, amikor valamelyikünk nem akart beszélni a munkájáról, szóval elkönyveltem ezt is egy ilyennek. De a felvezetés és az, ahogy a kajáját piszkálta, elég baljósnak tűnt. -Szóval CIA, mi? Most már próbaképpen másokkal oldatják meg a problémáikat? –mondjuk ez régen sem volt másképp. A piszkos kis ügyleteiket szinte sosem ők végzik, hanem kiadják valakiknek, akiknek a parancsteljesítés a dolguk, vagy kb. örökre egy börtönben rohadhatnak majd, engedetlenség miatt. -Szóval benne van egy civil is a buliban. Értem, hogy ügyes belső szabotőr, de biztos jó ötlet volt bevonni őt is ebbe az egészbe? Mi van, ha pont miatta fog valami balul elsülni? –az biztos, hogy akkor a megvédés helyett személyesen fogom kitekerni a nyakát a srácnak. -Ráadásul mit jelent az, hogy rituálé keretein belül megszállja Hórusz a kiválasztott embert? Neked kell megölnöd valakit, vagy téged akarnak megölni emiatt, hogy a lelked helyére az istenség költözzön? –pillantottam rá, aztán inkább vissza a kajámra. -De… legyen. Ha történne veled valami, majd pontot teszek az ügy végére és vigyázok erre a Darkbloom gyerekre. Mit vársz tőlem? Épüljek majd be én is és próbáljak én lenni a következő léghajlító? –ha már valakinek az avatárja. -Viszont! –emeltem rá a tekintetemet. -Ha feleslegesen kinyíratod magad, anélkül, hogy értelme lett volna, utána én fogok áthajtani rajtad a RAM-mel, értetted? –ittam bele a vizembe a szemeimet forgatva. -Thelemikus szekta… Hórusz avatárja… ennyi faszságot… -te se vagy normális, jó’ van.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- A CIA valószínűleg ezt csinálja. - vontam meg a vállamat. - De nem ő. - pillantottam rá komolyan. - Hallott róla, hogy talán szeretnék csatlakozni hozzájuk, és megkeresett ezzel a lehetőséggel. Nem rosszat akar, hanem épp ellenkezőleg. Nem bízom benne maradéktalanul, de... ez a férfi ismerte az apámat. A CIA előtt ő is SEAL-es volt. - elég jó emberismerőnek tartom magam, és ő teljesen normálisnak tűnik, nem éreztem azt, hogy hátsószándékai lennének velem vagy ellenem. Amikor ezt megítéltem, kizártam a lehetséges elfogultságomat is az apánk miatt. - Sierra még nem tud róla. - a szektáról és a CIA-ról igen, csak arról nem, ki a titokzatos összekötő emberem. Nem tudom, hogy fogadná. Ami a Thelemát és Darkbloom-ot illeti... - Nem, nem biztos, Reilly, mint ahogy semmi sem biztos. - sóhajtottam. - De adnom kell egy esélyt ennek a megoldásnak. Jó okom van rá. Ez még mindig biztonságosabb és humánusabb, mint ha nem vonom be a szektába és felforgattatom vele az életét. - hosszú és bonyolult lenne belemélyedni a részletekbe. - Célpontok lettek. A testvére új a városban, így őt gond nélkül ideiglenesen el tudjuk rejteni a szekta elől, mintha Aziel megölte volna. De őt nehézkesebb lenne eltüntetni. Amíg nem elég indokolt, nem szeretném ha hátra kellene hagynia a jelenlegi életét, tönkre tennie a karrierjét, majd egy teljesen újat felépíteni a semmiből. - amíg nem muszáj, nem szeretném olyasminek kitenni, mint a tanú védelmi program. - Ráadásul látok a srácban potenciált, hogy máskor is a civil forrásom legyen. - ez remek teszt lehet. - Elkezdte érdekelni ez a téma, hajlandó képezni magát benne, és nem mint újabb agymosott jelölt, hanem mint a felszámolójuk. Annyira kevesen vagyunk, akik képesek erre, és szeretném hinni, hogy ő az. Néha egy civillel sokkal többre megyünk, mint ha mi magunk próbálnánk beolvadni egy olyan közegbe, ahol azonnal feltűnést kelthetünk. - ezt neki is be kell látnia. - Lelket lélekért. Ez már csak így működik. Az avatárnak kell meghalnia. - szóval nekem. - De arra már nem fog sor kerülni. A vezető lesz az egyetlen, aki aznap meghal. - ez a cél és nem fogadok el más fejleményt. - Okos, nagy fiú vagy, Reilly. Megoldod szépen. Az már nem az én gondom lesz. - úgysem tudom meg azt sem, ha mégsem kezd valamit az üggyel, de kötelességem volt megkérni erre. - Kár volt említened a kocsidat, ez így most túl csábító. - húztam mosolyra a számat. Ha választhatnék halálnemet, lehet, hogy ez lenne az. - Háát... Szokj csak hozzá ezekhez a faszságokhoz. Legközelebb te is a része leszel. Vagy már elfelejtetted? - abban egyeztünk meg, hogy a következő elvont ügyemen együtt dolgozunk majd. - Már nem vonhatod vissza. - alig várom, hogy befusson valami igazi creepy őrültség, és belerángathassam.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-Hát, ha SEAL-es volt, akkor amellett, hogy szószátyár öregasszony, legalább képzett is a fickó. Ráadásul az jó referencia, hogy ismerte az apátokat. Talán nem akar erre alapozva kihasználni. –bár nem gondolom, hogy az ne tűnne fel neki. Emma jó emberismerő és félelmetesen egyértelműen ráérez, ha hazudnak neki. Nem mintha valaha kipróbáltam volna vele szemben ezt a dolgot. Belőlem a kegyes hazugságot is kispórolták. -És tudni fog róla még az előtt, hogy a CIA mellett döntenél, vagy akkor meg már úgy is mindegy lesz? –persze megértem. Sosem lehet tudni, hogy a nővére hogy reagálna arra, hogy olyasvalaki a kapcsolata, aki közel volt az apjukhoz ismeretség szintjén. Lehet, hogy ő nem kezelné ennyire jól, vagy túlagyalná. Ahhoz elég jól ért, és ahogy Larson szavaiból kivettem, ebben partnere lehet a régi ügyvezető, ha találkoznak. Csendben hallgattam azt, ahogy erről a Darkbloom gyerekről beszélt, illetve arról, hogy miért is logikusabb a bevonása, mint az, hogy egyszerűen eltűntessük a világ szemei elől. Én lehet, hogy nem lettem volna ennyire jófej vele. Gyűlölök másokkal dolgozni, így semmiképp sem vontam volna bele az akcióba, az pedig csak a hab a tortán, hogy egy civil. Viszont logikusan átgondolva egy sima, mezei csávónak egyszerűbb dolga van, mint bárkinek közülünk. -Szóval akkor ez lesz a tesztrepülése a fiókának, és ha átmegy, akkor később még felhasználható? –vontam fel a szemöldökömet, újabb adag tésztát csavarva a villámra, hogy megehessem. -Elismerem, hogy hasznos lehet… De azért tényleg legyél vele óvatos. Őt nem képezték ki ilyesmire, ki tudja, hogy behúzza-e valami hasonló baromság, ha túl mélyre merül benne. Semmi sem garancia arra, hogy ennyire jól meg tudja magát játszani anélkül, hogy behúznák az agyatlan idióták ígérgetései. –mindenki gyarló, és a legtöbb embernek vannak vágyai, amiket el akar élni az életben, és amiért bármit megtenne. Család, gyerek, szerelem, stb. A legtöbbek így vannak behuzalozva, és akkor is ezt akarják, ha szar az egész. -Szóval úgy csinálom utánad, ahogy én akarom? –akkor a jól bevált módszereimmel dolgoznék, ha arra kerülne a sor, de tényleg ne legyen így. Iktassa ki a főnököt, aztán legyen vége ennek az agybajnak. Sok balfasz, unatkozó fogyatékos szarfaszú, amelyik ilyeneket kitalál meg feléleszt. Felgyújtanám az összeset, had hulljon a férgese. -Lehet, hogy csábító, de nem fog megtörténni. –ha valami történne vele és nem tudnám elérni bizonyos időn belül, akkor előbb megpróbálnám megkeresni, csak az után gondolkoznék el azon, hogy a kivéreztetett hulláján hogyan hajtanék át vagy még tizenkétszer. -Nem felejtettem el, hogy mit ígértem. De ettől még faszságnak fogom tartani és eszemben sincs hozzászokni. Inkább felszámolandó agyhalálként tekintek rá. –egy fertőre, ami mérgezi az embereket. -Remélem, hamar kopogtat a horror ügy az ajtónkon, mert ez a kígyómérges baromság, meg ez a kinyiffantott professzor a szertárban kezd az agyamra menni. –bár inkább egyes résztvevői mennek az agyamra. Ennek örömére meg is húztam a vizemet, hogy leöblítsem a spagetti maradékát.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Hogy érted, hogy szószátyár öregasszony? - nem egészen értem, hogy jött ez most ide. Nem ismeri Creasy-t. Egyáltalán nem mondanám rá, hogy túl sokat beszélne, főleg nem feleslegesen. - Ez nekem is eszembe jutott. - hogy talán kihasználna az apámmal való kapcsolatán keresztül. - De mondom, hogy nem tűnik olyannak. Ettől még persze résen vagyok. - Sierrán kívül nem igazán bízom senkiben. Talán Markban. De ez más. - Majd el fogom mondani neki. - zártam le ennyivel a Sierra témát. - Egyébként pedig a múltkori beszélgetésünk után már nem biztos, hogy a CIA felé húzok a végeredménytől függetlenül sem. Inkább megpróbálok még több és még bonyolultabb ügyeket kiharcolni magamnak nyomozóként, és ráfekszem az előléptetésre. Aztán meglátom azzal mire megyek, mielőtt ennyire végleges döntést hoznék egy szervezet váltással. Nem biztos, hogy jó csere lenne. - már megbeszéltük, miért. - Igen, így is mondhatjuk. Nagy reményeket fűzök hozzá. Sajnos nem tudok ezer felé szakadni és a világ összes szektájába beépülni. - segíthetne nekem ebben. - Szerintem enyhén szociopata jeleket mutat, szóval annyira nem féltem az érzelemmentes színészi képességeit. Üzletemberként pedig nem áll távol tőle a logikus, manipulatív, stratéga gondolkodás. Nekem ígéretes. Egyszer bemutatom neked is, aztán meglátod, miről beszélek. Irigyelni fogod tőlem, hogy nem a te civil forrásod. - vontam meg a vállamat elégedett képpel. - Teljes szabadkéz, hadnagy. Ahogy csak szeretnéd. Már nem leszek itt, hogy beleugassak. És egyébént sem tenném. Ami a te ügyed, az a te ügyed. Tiszteletben tartom a módszereidet és a parancsaidat is. Fordított esetben én is elvárnám. - így ez a minimum. - Nem? - kérdeztem vissza felvont szemöldökkel. - Csak nem megsajnálnál? - az élettelen holttestnek már mindegy, nem érez, nem gondol semmit. De ezt csak akkor gondolom így, ha rólam van szó. Én sem gyaláznám meg másét, pláne ha még fontos is az illető. - Az hogy az okkult ügyekkel foglalkozom, nem jelenti azt, hogy hiszek bennük, vagy ne gondolnék rájuk felszámolandó agyhalálként. Mindössze sokkal érdekesebbek, mint egy átlagos gyilkosság. A családirtás borzalmas, a maffia leszámolás nem elég kihívás, főleg hogy a legtöbb esetben az elkövető érinthetetlen a kapcsolatrendszere miatt. Akkor már inkább a Rejtély Rt. Te is így fogod gondolni, ha megízlelted. - hamar rá lehet kapni az ízére. - Türelem, Mark. A fekete mambás gyilkosunk már csak idő kérdése, hogy belesétáljon a csapdánkba. Tudja, hogy keressük, így próbál óvatos lenni, de mi ott leszünk és elkapjuk. Csak sajnos időbe telik. - én is utálok várni, de azért nem őrülök bele, mint ő sokszor. - Ami a szertáros professzort illeti. Szeretnéd, hogy átvegyem az ügyet? Szívesen megmentelek Sinclair-től, mielőtt bekerülnél a zártosztályra. - villantottam aljas vigyort. - Egyébként hogy haladtok vele? - az érdeklődésem őszinte volt.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-Felejtsd el, csak egy régi beidegződés a SEAL szolgálatában lévőkkel kapcsolatban. –ráztam meg a fejemet. Nem konkrétan a kapcsolata ellen irányult, de annak ellenére, hogy mennyire keményen képzik ki őket és mi a feladatuk, előszeretettel hangoztatnak magukról dolgokat, így sokkal többet tudni róluk, mint mondjuk arról az egységről, ahol én szolgáltam. Ez persze a tapasztalatukból és az értékükből nem vesz el. Ez egy jó pont a faszinak, hogy köze volt valami ilyenhez. -Szerintem jó döntést hozol ezzel. Ha nem jön be az előléptetéssel együtt sem ez az egész, még mindig dobbanthatsz. Minél bonyolultabbak az ügyek, amiket megoldasz, az annál jobb referencia lehet neked. –bólintottam rá arra, hogy nem biztos az, hogy jó csere lenne a CIA-ra váltani az NYPD-t. -Mhm, ráadásul egyszer legyen valaki kapcsolatban egymással két szektában, és hamar lebuknál, hogy mindenhol ott vagy. –nem azt mondom, hogy ezt a Darkbloom-ot nem sajnálná valaki, de engem speciel annyira nem izgat a sorsa, mint a velem szemben ülőé. Nyilván ne dögöljön bele a segítségbe, ezt nem kívánom neki, csak ő talán tényleg kevésbé feltűnő szektaváltogató, mint egy törékeny, de határozott jégkirálynő szőkeség. -Nagyszerű. Kíváncsi vagyok, hogy ki ez a csávó. –legalább én is megnézhetem magamnak, hogy az új szociopata „barátja.” -Nagyszerű. Úgy is rég vertem be valaki fejét olyan igazán tisztességesen. –Sinclair közel állt hozzá, hogy kibasszam egy ablakon, vagy a kocsiból, de nem tettem, mert a tudása túlságosan is hasznos a nyomozás szempontjából. De reményeim szerint nem is ezek a szektások lesznek azok, akiknek bucira verhetem a fejét. Ha ezeknek az ügyeknek vége, el kell mennem vadászni, hogy egy kicsit elvonulhassak mindenki baromságaitól. Úgysem kifejezetten szoktak keresni, a munkához használt telefonom pedig mindig be van kapcsolva. Arra, hogy visszakérdezett az áthajtásos dologra, csak morogtam egyet és inkább folytattam az evést. -Ne kérdezz baromságokat, kislány. –jegyeztem meg ennyit magam elé morogva, fél szemmel pillantva fel rá a tányéromból. -Persze, hogy érdekesebbek. Minden érdekes, ami egy kicsit is rejtélyes, és valami köré felépítik. Nem is ezzel a részével van a bajom. Hanem azzal, hogy valakik komolyan elhiszik ezt a sok faszságot, és ezeknek szentelnek mindenféle szektát, gyilkosságot vagy egyéb cselekedetet. Ha nem lenne ennyire mimóza a törvényhozásunk, ezeket a dolgokat fel lehetne égetni. Nekem ne mondja senki, hogy a rituális, sokszor sorozatgyilkosokat nem lenne jobb agyonlőni a picsába. –mert de. És undorító, hogy egyeseknek egész rajongótábora alakul. -Ja, a türelem úgy is a legfőbb erényem. –már elég korán megtapasztalhatta, hogy ha valamit, akkor várni kurvára utálok. És nem azért, mert addig elméleteket gyártok, hanem mert gyűlölöm a tétlenséget, főleg, ha a dolgok megoldása és az azokkal való leszámolás karnyújtásnyira van. -Nem, nem kell. Inkább majd segíts elásni azt, ami Sinclair-ből maradt. –húztam egy undorodó fintorra az arcomat. -Elismerem, hogy abban igazad volt, hogy ért a munkájához és mindenféle érdektelen faszságot bemagolt, de borzalmasan idegesítő. –mintha jobb lenne bárkinél is, pedig pont ezzel lesz egy utolsó, szánalmas kis féreg. -Még úgy se, mint a fekete mambás dologgal. Tudom, hogy itt a megoldás az orrom előtt, de még nem tudok eleget, hogy biztosra mondjak bármit is. És csak egyre jobban bonyolódik a dolog. Ha megtudok valami érdekeset, majd beavatlak. Ásás közben jókat lehet beszélgetni. –húztam valamiféle cinkos félmosolyra a szám.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Régi beidegződés, mi? Szóval ez is egy olyan dolog, amiről máskor kérdezzelek. - természetesen tiszteletben tartom, és tudok várni a megfelelő pillanatra. - Én is ebben bízom. Tudom, hogy az előléptetést nem adják könnyen. Ráadásul még csak két éve vagyok gyilkossági nyomozó az oldaladon, és általában a harmadik évben, négy év környékén kezdik el fontolóra venni ezeket. Valamit nagyon-nagyon jól kell csinálnom ahhoz, hogy felsőbb körökben is felfigyeljenek rám valahogy úgy, ahogy korábban te is tetted. - tisztában vagyok vele, hogy kemény menet lesz, de elszánt és maximalista vagyok. Szeretek és merek is nagyot álmodni. - Egyre jobban benne van a pakliban, igen. - a lebukás veszélye minden alkalommal egyre nő. A fedett munka mindig nehéz és különféle lemondásokkal jár. Nem csak a magánéletben és a munkában, de akár olyan területeken is, hogy választásra kényszerülök, melyik szektába lépjek be, ami nincs fedésben egy másikkal. Mérlegelni kell, melyik veszélyesebb, melyik jár több áldozattal, melyik felszámolása élvez elsőbbséget. - Kíváncsi. Aha, persze. Azért, hogy aztán leolthasd, nekem pedig az orrom alá dörgölhesd, hogy szerinted rossz választás volt? - nem szokott csak úgy kíváncsi lenni senkire sem. Inkább hitetlenkedve már előre temeti az illetőt, mint ahogy Sinclair-rel is tette. - Tudod, hogy egyetértek veled. - én is sortüzet szánnék az összes ilyennek. - De attól, hogy hetente sírunk ezen néhány sort, még nem fog változni semmi sem. Kivéve, ha mégis önjelölt hóhérkodásba kezdünk. - talán nem lenne akkora őrült nagy hülyeség, mint amekkorának hangzik. - Mégis miben idegesítő? Nekem nem tűnt annak. - érdekel, Markot mi zavarja ennyire Horatio-ban. Az "Ásás közben jókat lehet beszélgetni." cinkos felbújtáson jót nevettem. - Jaj, Mark. Reménytelen vagy. - forgattam a szemeimet. - Van egy má... - de a mondatot már nem tudtam befejezni, mert megszólalt a telefonja. Dave volt az. - Csá, Reilly. Tudom, hogy a szöszivel kajálgattok, de meló van. És hát sajnos ti vagytok hozzá a legközelebb. Bayside Cemetery. A Pitkin Avenue 80-35. szám alatt, az Ozone Parkban. Holtan találtak egy harmincas éveiben járó latino srácot. A helyszínelők és a halottkém már ott vannak. Iratok nem voltak nála. A halál oka többszörös lőtt seb. Első blikkre valamiféle leszámolásnak tűnik.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-A legtöbben nem fogják azt csinálni, amit én tettem. -és nem a lelkesedését akarom elvenni, csak... -A sok dologtalan balfasz utálja a gondolatot, hogy valaki tehetséges, főleg, ha az a valaki nő. Tudom, hogy utálod ezt a sztereotíp faszságot, ahogy én is. De ettől még ez van. Viszont, ha az előléptetésednél is megkérdeznek, én mindenképp támogatom majd a dolgot. -bár ez gondolom nem volt kérdőjeles benne. Larson megérdemli az előléptetéseket. Az meg egy elég durva tény, hogy már két éve van a gyilkosságiaknál. Nem gondoltam volna, hogy ennyi idő eltelt, ahogy azt sem, hogy valakit ennyi éve megtűrök magam mellett. Dave nem számít, mert ő jön velem, kb bármerre megyek. -Fogalmam sincs, miről beszélsz. Mindig kellemes gyerek vagyok. -vontam meg a vállamat magamra erőltetve valami szánalmasan átlátszó, ártatlan nézést. Ha ez a Darkbloom tényleg annyira jó, és pluszban szociopata jelleket is mutat, nem árt csekkolni, hogy ki ez a gyerek, akivel Emma dolgoztatni akarna bizonyos szektás ügyek esetében, mint civil résztvevő. -Talán az lenne a legjobb. -de talán sosem fog megvalósulni. Ahhoz nagyon magas fokú bizalom kellene, ami belőlem hiányzik. Nem tudok teljesen bízni senkiben sem. Az én esetemben nincs ott valaki, akiben mégis. Emmalynn esetében pedig Sierra erre nem opció, mert a nővére valószínűleg ilyenekben pláne nem venne részt, ha a sima ügynökösdivel is felhagyott. -Miben? Mindenben. Okoskodó, kényes, sértődékeny kislány, aki gyerekes megjegyzésekkel akarja kompenzálni, hogy éppen megbántották érzéseiben. Olyan szánalmas volt, hogy majdnem megsajnáltam a gáz próbálkozásai miatt, de komolyan. Oh, és mindig ő akarja mondani az utolsó "sértést". Konkrétan mindenre megjegyzést tett, csak hogy azt érezhesse, most aztán nagyon megmondta. A beosztásomra, a tanultságomra, a ruháimra. Egyébként a maga módján nagyon szórakoztató volt ez a vergődés, de egy idő után már csak idegesítő. És nem érti az iróniát, vagy a szarkazmust. -ráadásul alapvető dolgokban éreztem azt, hogy hiányos a tudása, míg a liftek történetét bemagolta. Gyökér. Érdeklődve néztem rá, amikor kinyitotta a száját, de a mobilom csengése megzavarta a kajálást és a beszélgetést is. Amint felvettem, Dave szólt bele és gyorsan elhadarta azt, amit akart, esélyt se adva a tiltakozásra. -Új gyilkosság? Na végre valami érdekes hír. Máris megyünk. -azzal bontottam is a vonalat, hogy felkelhessek. -Meló van, szóval húzzunk innen. A Bayside Cemetery-be megyünk. -jó kis helyszín.
Amint bepattantunk a kocsiba, ahol beavattam Emma-t is a megtudott részletekbe, a biztonság kedvéért beírtam a pontos címet a GPS-be is, aztán a gázra tapostam. Odaérve a helyszínelők a jelvényeink felmutatása után átengedtek, így közelebb lépkedve a hullához vehettük szemügyre a kinyiffantott srácot. -Amikor Dave azt mondta, hogy többszörös lőtt seb, valahogy nem arra gondoltam, hogy ennyire szarrá lőtték a hapsit. -már csak az a kérdés, hogy itt a temetőben ölték-e meg, vagy csak ide cipelték és mondjuk kidobták egy kocsiból.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Tudom. - hogy nőként extrán nehéz érvényesülni egy férfias világban. A rendőrséget szeretik egy ilyen területnek aposztrofálni, a nőket pedig távol tartani a vezető, jól fizető, elismeréssel járó pozícióktól, ha mód van rá. Azt is tudom, hogy Reilly nem így gondolkodik. Ő a legtöbb dologban nem olyan, mint bárki más. Ebben sem. - Köszönöm, Mark. - bezsebelhetett érte egy rendkívül hálás, lekötelezett mosolyt. Magamtól is tudtam, hogy számíthatok rá ezen a téren is, egy percig sem kételkedtem ebben, de jól esett kimondva, tőle hallani. Így sokkal nagyobb súlya és nyomatéka van. - Pfff. Hát persze. Olyan kis cuki fajta vagy, egyelek meg. - szegeztem a tekintetem a plafonra aggodalmasan, hát ha elkezd repedni és a fejünkre szakadni a nagy ártatlanságától. - Talán... el kellene hagynunk végre a sok talánt és érdemben kezdeni magunkkal valamit. - pillantottam rá vegyes érzelmekkel a szemeimben. Sinclair jellemzése megmosolyogtatott. Szépen egymásra találhattak ezek ketten, kár, hogy nem láthattam. - Szóval kifogtál magad mellé egy Sheldon Cooper-t, Penny. - vigyorogtam rá aljasul. Az ebédünket aztán Dave hívása szakította félbe. - Gyilkosság a temetőben? Milyen... praktikus. - még gyorsan rendeztem a számlát a pincérrel, aztán amilyen gyorsan jöttünk, olyan gyorsan távoztunk is. Áldottam az eszemet, hogy korábban értem ide, mint Mark. Azt a kis időt ki tudtam használni Sierrával. Most már esélytelen lett volna.
- Én sem egy sajtreszelőre számítottam, elhiheted. - kesztyűt húztam, majd megvizsgáltam a hullát és az őt körülvevő helyszínt. - A nyomok alapján itt ölték meg. Vannak töltényhüvelyek a földön, a környező sírok tövében is. A ballisztikusaink majd ellenőrzik őket. - kezdett bele egy fiatal, még újoncnak tűnő helyszínelő. - A halál okát gondolom sejtitek. Nincs benne semmi rejtélyes. A lőtt sebekbe halt bele. - vette át a szót Simone. - Tényleg gyors, szándékos, biztosra menő, végzetes leszámolásnak tűnik. Valószínűleg valamelyik banda tagja lehetett. - felhúztam a ruhája ujját, átvizsgálva, hogy milyen tetoválások vannak rajta. - A könyökén lévő pókháló tetoválásból ítélve már ült börtönben, sejthetően drogok miatt. Ez talán segíthet beazonosítani. Elég nagy az esélye, hogy az ujjlenyomata benne van a rendszerben. - hamar meglehet az áldozat kiléte. Tovább folytattam a kutakodást, finoman elfordítva a fejét, hogy a tarkója láthatóvá váljon. - Ötágú korona és ALKN. A Latin Kings nevű bűnszervezet védjegye. - pillantottam fel Mark-ra. Azt már tudjuk, hogy minden bizonnyal hol kell keresnünk a tettest. És az is sejthető, hogy nem nagyon fogunk eljutni hozzá, hogy letartóztatásra is sor kerülhessen. De meg kell próbálnunk. - Illetve van itt még... James 1:12. Valószínűleg bibliai utalás. Jakab levele? - intéztem a levegőbe a kérdést, és bevallom, nem igazán számítottam rá feleletre. - "Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek." - Honnan tudsz te ilyeneket? - vontam fel a szemöldököm. - A szüleim nagyon vallásosak voltak. Ragadt rám tőlük ez-az. - Mifélék ez a Latin Kings? Megölhették ők a saját emberüket, vagy inkább egy rivális banda tette? - Engem inkább az érdekelne, van-e jelentősége a temetőnek. Miért pont itt? Bárhol máshol is lelőhették volna. Talán szimbolikus jelentéssel bír? - ha a megérzésem nem csal, rájöhetünk a gyilkosság indítékára.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
A sajtreszelős megjegyzésén jót mosolyogtam, aztán a tekintetemet egy pillanatra a friss húsra szegeztem, majd a hullával babráló Simone-ra. -Már azt hittem, zongora esett a fejére... -felvont szemöldökkel vártam, hogy Larson mit tud megállapítani a testén lévő mintákról. Kesztyűt húztam, hogy amíg Emmalynn a tetoválásokat vizsgálgatta, én jobban szemügyre vehessem az áldozat testét borító lyukakat. -Kérek egy csipeszt. -nyújtottam ki a kezemet Simone felé, még az ujjaimat is megmozgattam, hogy lehetőleg még ma megkaphassam, amit kértem. Miután ez megvolt, beletoltam az egyik sérülésbe a hosszú eszközt, hogy aztán kiszedhessek belőle egy töltényt és jobban szemügyre vehessem. -Nagyszerű. Egy rakat önérzetes latino. -néztem vissza rá egy ciccegéssel. Persze így már tudjuk, hogy valószínűleg ugyanonnan való a tettes, mint ahonnan az áldozat is, viszont azt a bandát körülbelül lehetetlen lecsukatni, főleg, ha valamiért egy magasabb rangú tag volt a hunyó ebben a kérdésben. Simone Biblia órájára csak a szemeimet forgattam. Nem azért, mert ne értékeltem volna, hogy legalább ezt is tudjuk, csak a szülők, akik rákényszerítik a saját faszságaikat a gyerekeikre, mindig ezt váltják ki belőlem. -A temetőt nem tudom, de mindenképp kell legyen neki. Vagy magának a helyszínnek, mint ez a konkrét temető, vagy a konkrét helynek is, ahol lelőtték. Megtehették volna, hogy ha csak a temető a fontos, már rögtön valahol az első síroknál lelövik és ott hagyják, de elég mélyre bemerészkedtek azért, hogy leszámoljanak vele. -néztem körbe. -Viszont azt már tudjuk, hogy a tagból 9 mm-es Uzi géppisztollyal csináltak Ementálit. A töltényen lévő jellegzetes minta alapján ez volt a gyilkos fegyver. -néztem Emma-ra, miközben a kiszedett töltényt egy zacskóba helyeztem és Simone kezébe dobtam. -A Latin Kings a legnagyobb latin-amerikai bűnözői banda nálunk. Szervezettek, és sajátos belső szabályok szerint élnek, a legfőbb belső iránytű, ami alapján politikai ideológiát vallanak az a kisebbségek elnyomása. Mindegy, hogy az éppen valós, vagy vélt. Aki ezeket megszegi, azt meg is ölhetik, szóval igen, simán benne van, hogy a sajátjai nyiffantották ki a csókát, mert valami faszságot csinált. Sőt. Biztos, hogy valami faszságot csinált, különben csak megbüntették volna. Jegyzeteltél? Mert többször nem mondom el... -pillantottam a helyszínelő kölyökre, aztán a többiekre, előhalászva a zsebemből a cigimet. -Ha megvannak az adatbázisban az adatai, akkor talán össze tudjuk kapcsolni a temetővel is valahogy. Egy korábbi ügye, vagy valami kapcsán. Amíg nincs konkrétum, ezek csak találgatások megérzések alapján. -amik általában jól szoktak menni nekünk, de bizonyítéknak nem tekinthetők. -Muszáj állandóan a hulláim közelében szívnod azt a büdös baromságot? -A múltkor az nem tetszett, hogy ettem. Jó lenne, ha eldöntenéd végre, melyik zavar jobban... -ráztam meg a fejemet.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Marknak igaza van. - az említett férfi és Simone örök közjátékát szokásosan ignoráltam. - Ha valaki megszegi a Latin Kings szabályait, a jellemző büntetés általában az úgynevezett "ötperces edzés". Ami annyit tesz, hogy a banda öt tagja öt percig üti a szabályszegőt. Ő viszont valami fajsúlyosat követhetett el ellenük, amiért halált érdemelt. - ez egészen biztos. - Köszönöm. - biccentett a hadnagynak hálás-lelkesen, majd felém is címzett egy mosolyt. - Csinálj képeket a környező sírokról is. Mindenképp olvashatóan látszódjanak a fejfákon lévő írások. Hát ha még lehet jelentőségük. - intéztem a szavaimat a helyszínelő sráchoz, miközben a legközelebb eső, Arabella Hermanos névre pillantottam. A latin tüzes, hirtelen népség. - Meglesz! - Itt mi végeztünk. - fordultam aztán Reilly-hez. Az ügy elég egyértelműnek látszik, hogy ne piszmogjunk itt tovább feleslegesen. - Szerintem látogassuk meg Dave-et. Ő egyeztetheti az ujjlenyomatot, illetve az áldozat fotóját az adatbázisban szereplőkkel. Valószínűleg volt börtönben, talán drog birtoklásért, terjesztésért, ha hihetünk a tetkóknak. Hamar megtalálja nekünk a hulla személyazonosságát. - foglaltam össze még egyszer, amikből kiindulhatunk. - Illetve futtathatna egy keresést a fejfán szereplő nevekre is. - fűztem még hozzá. - Addig mi megnézhetnénk, hogy a nyilvántartásban szerepel-e olyan bandatag, aki előszeretettel használja az általad említett Uzi-t. Ezek együtt csak leszűkítik a kört. - vázoltam fel neki az elképzeléseimet a nyomozati-forgatókönyvet illetően.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
A Latin Kings és a sírok fotózása sem olyan volt, amit tovább akartam ragozni. Beavattuk az új fiút abba, hogy pontosan mi ez a banda, van-e esély arra, hogy a saját emberüket nyírták ki, illetve Emma még azt a plusz infót is megosztotta vele, hogy náluk a büntetés az, hogy öt percig rugdossák az illetőt, stílusosan öten. Mivel őt megölték, így nyilvánvalóan valami sokkal súlyosabbat követett el, mint olyasmit, amiért a büntetés elég lett volna. Abban is biztos voltam, hogy a temetőnek jelentősége van, így nem volt beleszólási okom abba sem, hogy legyenek lefotózva a környező sírok. A tekintetem követte Larson-ét a sírra, ami a legközelebb esett hozzánk, majd bólintottam. -Nekem jó. Itt már úgy sincs semmi izgalmas, vagy feltárandó. –elég egyértelmű, hogy leszámolás volt, az áldozatot kinyírták, és hová lehet köthető a tettes. -Lepjük meg a technika igazi ördögét, aztán legalább csinál is valamit mások kajálásának szétcseszésén túl. –indultam el vissza a kocsihoz.
Az őrsre érve aztán egyből Dave volt az első célállomás, hogy minél előbb elkezdhesse lefuttatni a kereséseket a fejfákkal és a hullával kapcsolatban. Emmalynn szakterülete a tetkót és különféle szimbólumok, illetve azok jelentése, így szinte biztos voltam benne, hogy hamar meglesz az áldozatunk kiléte és az is, hogy pontosan miért csukták le. A központi adatbázisunkban futtattam egy keresést a fegyverre, hogy leszűkíthessük a lehetséges elkövetők névsorát. Habár kurva nehéz letartóztatni és benntartani a tagokat, ettől még a legtöbbjük bizonyos adatai szerepelt a nyilvántartásunkban. Mint a legtöbbször használt fegyvereik típusa, sokuk ujjlenyomata és hasonlók. -Na ki a kedvenc emberetek az őrsön? –lépett be Dave egy nagyképű, elégedett mosollyal az ajtón, mire csak megforgattam a szemeimet. -Az önimádat bűn, még a végén Simone szülei elküldenek minket a pokolra égni. Inkább mond, hogy mit találtál. Nem akarok a kelleténél többet baszakodni ezzel az üggyel. -A halott latino neve Diego Sánchez. Tényleg ült drogbirtoklásért és terjesztésért börtönben, nem olyan régen szabadult. Nem volt túl nagy szám a srác, már ami a bandán belüli helyét illeti. –adta át nekünk a kinyomtatott dokumentumokat a srácról, majd egy újabb köteg papírt szórt le elénk. -A barátnője viszont már sokkal érdekesebb. Lefuttattam egy keresért a Larson által kért, lefotózott sírfeliratokra. A lány, akinek a sírjánál megölték, Arabella Hermanos egy drogos volt, aki túladagolásban halt meg, méghozzá pontosan olyan szerek miatt, amik Diego-hoz voltak köthetőek. A srác volt a dílere is, viszont egy baleset folytán a lány meghalt. De ami a legérdekesebb és nektek is biztos tetszeni fog… –átnéztem a kapott papírokat, majd mielőtt még Dave folytathatta volna, a gépünk is bejelzett egy találatot az Uzi-val kapcsolatban. -A lány a Latin Kings egyik rangosabb tagjának a rokona volt? –tettem fel a kérdést, a monitort elfordítva úgy, hogy mindketten láthassák. -A fegyver, amiből a töltények származtak az adatbázisunk szerint Alvaro Hermanos-hoz tartozik. Gondolom a lány a rokona, talán a testvére, aztán ez volt a bosszú a halála miatt. –pillantottam Emmalynn-re, majd Dave-re. -Azért nem volt rossz. Most kifejezetten gyors voltál. Mit gondolsz, behozzuk a tagot kihallgatásra? –ezt az utóbbi kérdést már Larson-nak címeztem, semmint a két lábon járó keresőmotornak.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
Dave elmondta, hogy a halott srác Diego Sánchez, valamiféle drogdíler, ahogy azt már a helyszínen is sejtettük. Valóban a Latin Kings tagja, de semmi említésre méltó nem köthető hozzá. Leszámítva azt a nem épp elhanyagolható tényt, hogy az egyik rangosabb tag húgával kavart. Arabella Hermanos a pasijától szerezte be az anyagot, ám egy alkalommal túladagolta magát és belehalt. Mivel a szer Sánchez-től származott, így a lány bátyja, Alvaro Hermanos a srácot tartotta a gyilkosának. Arabella sírjánál kivégezte bosszúból. A lövéseket egy Uzi-val adták le, ahogy azt Mark is beazonosította. - Ne hallgass Reilly-re. Nagyon is szép munka volt. Kösz, Dave. - jelent meg egy hálás mosoly az arcomon. - Igen. De nem mi. - pillantottam Markra. - Minden egyértelmű. Az áldozat, a gyilkos fegyver, az indíték és a gyilkos kiléte is. Majd mások bajlódnak azzal, hogy behozassák. - aztán a tekintetem tovább siklott a másik férfire. - Nyugodtan szembesítsétek Hermanos-t a vádakkal, a bizonyítékokkal. Ez a kötelező eljárás. Aztán úgyis jön az ügyvédje vagy valaki, aki kijuttatja innen óvadék vagy csak pár fenyegető szóért cserébe. Se tárgyalás, se börtön, se büntetés, se semmi. Ismerem a forgatókönyv minden sorát. Ezek érinthetetlenek, és úgymond a szükséges rossz, hogy visszaszorítsák más rivális bandák felemelkedését. Helyettünk is kiirtják a drogdílereket és hasonlókat. Én ezért feleslegesen egy lépést sem teszek, van más dolgom is. - sóhajtottam unottan. - Hozzátok be, intézzétek, amit kell, aztán lesz, ami lesz. - néztem Dave-re komolyan, majd vetettem rá egy "szóval akár le is léphetsz" üzenetű, jelentőségteljes pillantást. Bár láthatóan nem örült neki, de értett a szóból, tudta a dolgát is, így nem akadékoskodott feleslegesen, hanem távozott. Tényleg nem nagyon volt kedvem tét nélkül játszadozni azzal a bandataggal, de leginkább csak folytatni szerettem volna a félbe maradt beszélgetésünket. Az ügyet nélkülünk is el tudják bukni. Így is több lesz vele a papírmunka, mint amennyit ért az egész. - Még nem fejeztük be, amit elkezdtünk... - nincs mesélési kényszerem, akár annyiban is hagyhatnám, de már egy ideje nem osztottam meg vele semmi érdemlegeset az ügyeimről. Újra nyitnom kell felé, mint régebben. Nem szeretném, ha azt érezné, hogy bármiből is kihagyom. Mint a legutóbb. - A thelemikus szekta úgy néz ki, hogy hamarosan a végéhez közeledik, de azt hiszem, hogy találtam helyette egy következőt. Nem biztos, hogy az beépüléssel jár, az is lehet, hogy hamar a végére tudok járni, de mindenképp érdekes. Páran rejtélyes módon öngyilkosok lettek, de nekem inkább egy öngyilkos szekta tevékenységére hajaz. Minden nyomom hozzá egy pap, és az egyik hívője, aki szintén véget vetett az életének. Egy késsel különféle gonoszt szimbolizáló jeleket vésett mélyen a bőrébe, majd ezután felakasztotta magát. Az öngyilkosságokat nem vizsgálták ki elég alaposan. Olyan, mintha hiányoznának részletek... Nem szeretnék senkit sem hanyagsággal vagy valami súlyosabbal vádolni, de azt érzem, hogy valami nem stimmel a rendőrség körül sem. A végére kell járnom, mi ez. - még nem tudom, hogy mire jutok ezzel és Jeremiah Cross atyával. - És ha már rejtélyes halálok. Az asztalomon landolt egy másik ügy is. Lehetséges, hogy egy újabb sorozatgyilkossal van dolgunk. De az sem kizártható, hogy "csak" valami új drog került a piacra. Minden áldozat esetében szintetikus, hallucinogén drogot használtak, de hogy mit, azt nem tudták megállapítani. A szemtanúk szerint a drog hatására az áldozatok hallucinálni kezdenek valami rémeset, majd végül szívrohamban meghalnak. A haláluk előtt furcsán viselkednek, mintha harcolnának valamivel, ami ellen védekezni próbálnának. - osztottam meg vele egy másik misztikusan rejtélyes ügyemet. Az okkultizmust ebbe is könnyen bele lehetne magyarázni, de én a racionalizmus embere vagyok. - Arra gondoltam, hogy van az a hírhedt magánnyomozó, Son White. Elküldöm neki az anyagot és a segítségét kérem. Talán két rejtélyt oldhatnék meg egy csapásra. - meglenne a bedrogozós sorozatgyilkos, és kiderülhetne, miféle ez a Son White, aki se a nevét, se a hangját, se az arcát nem adja semmihez, a rendőrség mégis időnként dolgoztat vele.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
Felvont szemöldökkel pillantottam rá, miután Dave kissé duzzogva, de kötelességtudóan lelépett intézni ezt az ügyet. Megoldottuk nekik, innentől nem a mi bajunk volt. Bólogattam erre az öngyilkos szektára, és csendben hallgattam azt, ahogy tovább mesélt. Nem akartam félbeszakítani, így inkább csak magamban vágtam hitetlen vagy undorodó pofákat erre az egészre. Kezdetnek. -Ha nem lettek kivizsgálva az öngyilkosságok, és nem olyan értelemben, mint ahogy mondjuk a thelemikus agymenésben ennek a Darkbloom srácnak a szüleinél, akkor mindenképp érdemes tovább kutakodnod, de zömmel csak stikában és fű alatt. Plusz nem árt utánanézni, hogy a szimbólumokat tényleg saját maga karcolta a bőrébe, vagy valaki más volt. De ha a rendőrség vezetése is benne van, vagy egy részük, akkor könnyen akarhatnak majd eltenni láb alól. Légy résen, de komolyan. Minél mélyebbre ásol, annál nagyobb az esélye, hogy valaki a hátad mögé oson és lepuffant. –nem riogatni akartam, és őt nem is lehet kifejezetten könnyen, de ettől még nem árt, ha résen van, és nem csak megy a saját feje után. A lelket lélekért Hórusz hívők mellé ez valahogy még rosszabb képet fest. -Son White? Komolyan? –néztem rá egy hitetlen horkantás kíséretében. Hallottam már róla, pontosabban arról, hogy a rendőrség kikérte már párszor a véleményét és felkérték, hogy működjön együtt velük, de mást aligha lehetett róla tudni. Sosem látták még, én pedig nem bízom abban, akiben nincs annyi, hogy felvállalja a hülye pofáját. -A drogokkal kapcsolatban elég sok a kérdőjel, és mindig megjelenik valami baromság. Mint anno a fürdősó. Életemben nem láttam még annyi kannibál hajlamú drogos kölyköt, mint akkor. És szerinted melyik a valószínűbb? A szándékosság, vagy csak egy sima, selejtes cucc, ami túl nagy drog trippet okoz, és nem a jó értelemben? –pillantottam rá kérdő várakozással, hátra dőlve a székemen. -Nem mondom, zajlik körülötted az élet. Szét fogsz szakadni, ha túlzásba viszed. Ha segítség kell, tudod, hogy hol találsz. –bármikor állok a rendelkezésére, de nem puncsolok azért, hogy megkérjen rá. Elég nagy már ahhoz, hogy tudja, ha valamit nem bír egyedül megcsinálni.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Tudom, hogy ez ingoványos talaj, és azt is, hogy bajba kerülhetek miatta. De nem érdekel. Ha én nem járok utána, mégis ki a fene tenné? Be kell vállalnom ezt a kockázatot. - is. Próbálok nem feltűnést kelteni, és úgy tenni, mint aki nem gyanakszik semmi ilyesmire sem. Már azzal elintézném a sorsomat, ha csak célozgatnék rá. - Köszi a tippet. - a vésett szimbólumokkal kapcsolatban. - Már rajta vagyok az ügyön. Az öngyilkos szekták sok félék lehetnek. Van amikor valóban a tagok oltják ki a saját életüket, de a legtöbbször a vezetők keze van a dologban. Nem zárhatom ki, hogy öngyilkosságnak álcázott gyilkosság volt. - ahogy annak idején a Woods szülők esetében is. - Mhm-hm. Komolyan. - annyira tudtam, hogy így fogsz reagálni. - Tudni akarom, ki ő, hogyan dolgozik, tényleg annyira jó-e mint mondják. Annyi lehetőség van, hogy kit rejthet az S. betű, érdekel, melyik igaz. - szakmabeli-e, tényleg csak egy magánnyomozó, esetleg bűnöző. Ki tudja. - Ha engem kérdezel, szerintem sorozatgyilkosság. Nekem túl irányítottnak tűnik a hatás. Ezek a pszichedelikus tripek elég kiszámíthatatlanok tudnak lenni. Van aki a föld felett repked, minden szép és szivárványos, megkapja az eufória élményt. Mások szoronganak, lehangoltak lesznek. Ebben az esetben viszont kivétel nélkül mindenki retteg valamitől, majd szívrohamban meghal. Nem agyvérzés, nem más, szívroham. Nekem ez így mind együtt túl gyanús. - véletlenek nincsenek. - Tudom, és köszönöm, Mark. Ha segítség kell, szólni fogok. Te vagy az első a listámon. De amíg megy, egyedül próbálok boldogulni. Tudod... azt a fránya előléptetést még mindig nem adják ingyen, én pedig nem fogom feladni és lemondani róla. - az esélytelen. Belőlem ez a program, a vészleállító gomb gyárilag kimaradt. - És ha már túlzások... - ideje lesz beszélnem neki róla. Sierrának nem tehetem, és rajta kívül csak Reilly-ben bízom igazán. - A múltkor kérdeztem, hogy te hagytál-e már futni valakit, akiről egyértelműen tudtad, hogy bűnös. Én is megtettem. - vezettem fel a sztorit. - Volt az az ügyem, amikor lemészárolták a vendégeket és a személyzetet az egyik brooklyn-i kocsmában. Amiben két rendőr is meghalt. A tettest azóta sem találták meg kamerák és ujjlenyomat híján. Az én saram volt. Részben. Akit később szemtanúnak és túlélőnek állítottak be, valójában az elkövető volt, csak többszörös személyiségzavarban szenved. Az egyik énje egy igazán zseniális gyógyszerkutató, a másik viszont, bár szintén intelligens és érdekes meglátásai vannak, valami gonosz, sátáni entitásnak hiszi magát, aki mindenkit megöl, ha az útjába kerül. Belementem egy hazárdjátékba vele, aminek az lett a következménye, ami. Ugyan bevittem az őrsre, de simán megúszta, ahogy Shaw védencei szokták. - forgattam a szemeimet az emlékre. - Felbosszantott az egész ügy, így felkerestem a férfit a laborjában, hogy számon kérjem és fogást találjak rajta. Kiderült róla, hogy nem csak fekete vagy fehér. Az átlagos énje sem épp átlagos. Halálra ítélteken végez kísérleteket, hogy megtalálja a gyógyszert például a mentális betegségekre is. - nekem elég jól hangzott, hogy szemet tudjak hunyni minden felett. - Van egy lány, Lana, akinek az apja bántalmazta őt és a bátyját. Thomas-t agyonverte, majd a darabjait a kazánban elégette. A lánynak is ezt a sorsot szánta, de a betoppanó szomszédnak hála megmenekült. De utána folyton látta a testvérét, mintha még mindig vele lett volna. Azt képzelte, hogy még mindig életben van. Két hónapra rá sikerült elkészítenie egy gyógyszert, ami megszüntette a hallucinálást, a tévképzeteket, és idővel majd a depresszióját is. - a másik jó hír, hogy azt a rohadékot a börtönben a rabok megölték, amiért képes volt ezt tenni a saját gyerekeivel. - Szóval végül nem elkaptam és lecsukattam, hanem szövetségre léptem vele. Ha tudom valakiről, hogy biztosan bűnös és halált érdemel érte, de a törvényhozás sosem ítélné el, akkor így megtehetem én. Legalább végre egyszer a szánalmas életükben valami jó célt szolgálhatnak. Shaw és ez az Alvaro Hermanos is ezt érdemelnék. - de figyelnem kell rá, hogy ne lehessen efféle eltűnéseket hozzám kötni. - Tudod... Miután apa egy bevetés során meghalt, anyánk eleinte depressziós volt, majd bipoláris zavart diagnosztizáltak nála. Az egyik évfordulón öngyilkos lett. Ezért nekem nagyon fontos ez az egész. Ha hozzájárulhatok ahhoz, hogy mások ne járjanak úgy, mint az anyám és a családunk, akkor kötelességem megtenni. - nem várom el, hogy megértsen.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-Nem is mondtam, hogy ne nyomozd ki, csak azt, hogy próbáld meg nagyon elővigyázatosan csinálni. –abban igaza van, hogy más nem foglalkozna vele, mert beszórná egy fiókba és annyiban is hagyná. A legtöbbeknek nem ennyire erős és fejlett az igazságérzete. A legtöbb ember annyiban hagyja és úgy van vele, hogy majd valaki más megoldja, ha akarja, de az lenne a legjobb, ha nem. -Persze, sose lehet tudni, hogy tényleg önkezükkel vetettek véget az életüknek, vagy valaki más volt a gyilkos. Vagy esetleg segédkezett benne. Vannak olyan elszánt, bolond hívők, akik tényleg képesek megölni magukat. –láttunk már ilyet. De az, hogy az egyházban már benne lévő, aktív hívők tegyék, elég egyedi. -Honnan veszed, hogy meg fogod tudni? Még sosem árulta el magát senkinek sem. Sem a nevét, sem az arcát, sem a foglalkozását nem tudni. Gondolod, hogy a két szép kék szemedért majd megteszi? –vontam fel a szemöldökömet. -Mhm, én is a gyilkosságra tippelnék, nem pedig a puszta véletlenre. A drogok mindenkiből mást váltanak ki, az csak célzott stimulálással lehetséges, hogy kivétel nélkül az összes résztvevő és használó ugyanazt reagálja. –arra csak egy hitetlen félmosoly volt a válaszom, hogy az előléptetést nem adják csak úgy, nem adják ingyen, ő pedig nem fog lemondani róla. Szerintem erre egyébként is képtelen lenne. Ha nem lenne olyan, amilyen, én sem lobbiztam volna azért, hogy a gyilkosságiakhoz kerüljön. Emma-ban sok dolog megvan, ami ebben a szakmában sokakból hiányzik, vagy úgy általánosságban az emberekből. Nem igazán tudtam, hogy még ezeken túl mit akarna mondani. -Igen, ezt én is sejtettem. –hogy ő is futni hagyott valakit és ezért kérdezte, hogy én már megtettem-e. Az, hogy valaki érinthetetlen volt, és ki kellett engednie, nem ugyanaz, mint amikor futni hagysz valakit, szóval türelmesen vártam a magyarázat többi részét, hisz biztos voltam benne, hogy lesz folytatása a sztorinak. A „hazárdjáték” kifejezésre azért felvontam a szemöldökömet, de mivel hasonlók nekem is a szokásommá váltak, így nem akadtam fenn rajta. Ráadásul érdekesnek hangzott, hogy miután odament és számon kérte, kiderült, hogy egyáltalán nem olyan végletes, mint amilyennek elsőre tűnt. A lány, Lana sztorija értettem, hogy miért hatott ennyire Emma-ra, elvégre neki ott van Sierra, akihez nagyon ragaszkodik, köztük nagyon jó testvéri viszony van. A helyében valószínűleg én is hasonló átérzéssel fordultam volna felé. Több szempontból volt gusztustalan és gyomorforgató eset, a gyerek a legkiszolgáltatottabb lény, főleg a szüleinek. Amikor bántják, vagy tesznek vele valamit, akkor alapjaiban forgatják fel a világát, és a fejlődését is. -Mi lett az apjukkal? –remélem, vagy kísérleti patkánnyá lépett elő, vagy kinyírták a börtönben. -Megértem, hogy miért ezt a döntést hoztad, részben. Jó dolog, hogy segíteni akar mások mentális betegségeinek megállításában, viszont még mindig ott a tény, hogy egy kegyetlen gyilkos a benne lakó másik személyiség. Téged nem ölt meg, akkor. De mi rá a garancia, ha valamit nem jól csinálsz, vagy nem adsz át neki valakit, nem fog megkattanni és megtámadni? Ez az igazi hazárdjáték. –ez az egész ügy az. -Na és végül mi lett Lana-val? A gyógyszerek nem okoztak mellékhatásokat és a tünetei sem tértek vissza? –mert könnyen lehetne a csavar a sztoriban, hogy a lány meghal. -Nagyon sajnálom, ami az anyukáddal történt, komolyan. Egy gyereknek sem kellene átélnie hasonlót. –mindenkinek van valami, amit nem tud elengedni, még akkor is, ha a múltat képtelenség megváltoztatni. -Viszont, ha tényleg úgy gondolod, hogy ez hasznos, akkor csináld. Így megkaphatod a saját értékrendes halálbüntetés kiszabást arra, akit a törvények nem ítélnének el. Ha van egy kis hal a tengerben, aki nem tűnne fel, ha eltűnne és megérdemli a sorsát, szólni fogok róla. Abban teljesen egyetértünk, hogy legalább ezek a halált érdemlő szardarabok valami hasznosat is tesznek. A mentális betegségek szét tudnak zúzni egy egyébként egészséges, boldog családot. –szóval ezt teljesen megértem.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Honnan veszed, hogy nem fogom megtudni? - vontam fel a szemöldököm hozzá hasonlóan. - Nem ismerek lehetetlent. - ez a válaszom. Nem jelenti azt, hogy sikerrel járok, de mindent meg fogok tenni érte. - Jó vagyok abban, amit csinálok, ráveszem az embereket, hogy megnyíljanak nekem. - erre alapozom a remélt sikert. - Nem értem, mit jön mindig mindenki a két szép kék szememmel. Soha nem használtam még fel a női mivoltomat a szakmában, és nem is fogom. A tudásomért ismerjenek el, ne azért, hogy mi van vagy mi nincs a lábaim között. - tudom, hogy nem sértésnek szánta, ez csak amolyan hitetlenkedő beszólás volt a részéről, egy kifejezés. Mark ismer engem. De már túl sok volt a szép kék szemes megjegyzésekből mostanában. - A börtönben a többi rab megölte a bestiális tettéért. - Lana és Thomas apja azt kapta, amit megérdemelt. Talán még kegyes is volt hozzá a sors, hogy nem szenvedet többet. - Egy pillanatig sem feledkezem meg a kiszámíthatatlan, gyilkos énjéről. - nem kell aggódnia. - Soha nincs garancia semmire, Mark. Időnként kockáztatnom kell. Úgy érzem, vele megéri. - Sebastian hasznos dolgon munkálkodik, és a társasága sem csapnivaló, mint az átlagnak. - Eddig úgy tűnik, jól van. Amikor csak tudom, meglátogatom. - nem tudok róla, hogy lennének mellékhatások. A depresszióját az okozta, hogy sajnos újra szembesülnie kellett a súlyos veszteségével. De idővel az is elmúlik. - Köszönöm. - az együttérzését anyánkkal kapcsolatban. - Én is így gondolom, ezért is érzem szívügyemnek ezt az egészet, amiben a doki is utazik. - jó lenne, ha másoknak ott lehetne a gyógymód, ami nekünk nem adatott meg. - Te is tudod nagyon jól, hogy nem így kaphatnám meg igazán a saját értékrendes halálbüntetés kiszabást. - fúrtam a kékjeimet az övéibe jelentőségteljesen. A Nolannel való közös munka másról szól, az személyes. Az önjelölt igazságszolgáltatási vágyamra nem ez a megoldás. A kettő átfedésben lehet egymással, de önmagában ez még kevés. Azzal, hogy kísérleti alanyként átnyújtom a gyűlölt férgeket, nem biztos, hogy a halálos ítéletüket írom alá.
- És még mindig nem ez a fő dolog, amiről beszélni akartam veled... - ez is mind ingoványos talaj, de a mocsár csak ezután jön. Úgyis érteni fogja, miért. - Egy újabb mocskosul játszó ügyvéd radarjára sikerült feltennem magam. - azzal, hogy kihallgattam Eleonora Sagnier-t, és talán elültettem a bogarat a fülében, ugyanolyan lettem a szemében, mint Daniel, aki szerinte nem kizárt, hogy le akarta őt járatni Elinor-nál. Megpróbálhat rajtam is kicsinyes bosszút állni, ha túl messzire jutok. - Nem olyan régen holtan találtak egy pszichiátert, Dr. Richter Nicholson-t. Redmond megkért, nézzek rá az esetre. Mindkettőnk ösztöne azt súgta, hogy ez nem sima autóbaleset volt. William szerint újabban zaklatottnak, paranoiásnak, megszállottnak tűnt. Valamiért az volt a férfi rögeszméje, hogy ő biztosan meghal kis időn belül, és az bizony nem baleset vagy öngyilkosság lesz, tűnjön bárminek is. - a jóslata igaznak bizonyult. - Mivel a helyszínelők nem találtak semmi kirívót, elkezdtem kutakodni a pszichiáter ismerősei és páciensei között. Ekkor került a kezembe egy Gillian nevű öngyilkos nő aktája, akinek Nicholson több figyelmet szentelt a kelleténél. A helyszíni vizsgálatok és a boncolás eredménye szerint is túl sok altatót vett be. Azokat azonban nem a pszichiátere írta fel neki. A rendőrség ezt öngyilkosságként zárta le. Gillian valóban depressziós volt, és akadtak problémái az alkohollal is. De a pszichiáter feljegyzései szerint ígéretes volt a fejlődése, végre a gyógyulás útjára lépett. - nekem ezt így nem veszi be az agyam. - Utánanéztem, hogy a közelmúltban volt-e hasonló, rejtélyes, gyógyszer túladagolásos, minden előjel nélküli öngyilkosság. Pár héttel Gillian halála után egy Daniel nevű férfi szintén gyógyszer mérgezésben hunyt el. A férfi az összes vérnyomás csökkentőjét belekeverte a saját borába, amit meg is ivott. Daniel az ismerősei és a rokonai szerint nem volt depresszív alkat, szerette az életet, voltak tervei. A rendőrség azonban itt is öngyilkosságként zárta le az esetet. Borzalmasan hosszas kutakodás után az egyetlen közös nevező a három személynél Dr. Gleeson Byrne volt. - biztos vagyok benne, hogy Mark is hallott már róla. Vállalati, gazdasági ügyvéd, illetve a Cloak of Protection alapítója. Elég nagy kutya a szakmában, akkor is, ha nem olyan kaliberű ügyei vannak, mint Marcus Shaw haverunknak. - 1. Gillian az ő exe. 2. Nicholson az exének a pszichiátere. 3. Daniel pedig a jelenlegi párjának az exe. - végül is ez a lényeg. - Behívtam Byrne-t, kihallgattam, de semmi konkrét. Egyedül az nem stimmelt a sztorijaiban, hogy Gillian meddő volt. Állítólag annak idején ezen vesztek össze, hogy mindkettő családot szeretett volna, de a férfi hallani sem akart az örökbefogadásról. Így viszont sántít az egész sztori, de ettől még nem csukhatom le gyilkosság vádjával. - a híváslisták sem árultak el semmit, akkor azt úgyis kiemeltem volna. - De attól még érzem, hogy ő az. Nem mondanám sorozatgyilkosnak, inkább valamiféle nárcisztikus, pszichopata ragadozónak, aki megöli azokat, akik az útjába állnak, akik befeketítik vagy bárhogy beleköpnek a levesébe. Mindent és mindenkit irányítani, manipulálni, félelemben tartani akar. A saját barátnőjét is. Látszott a nőn, hogy teljesen bele van habarodva a férfibe, meg akar felelni neki mindenben. A tökéletes pasi tökéletes feleség jelöltje. Próbált határozottnak tűnni, de éreztem, hogy bizonytalan, és hazudik nekem. Szerintem ismerte Nicholson-t. Tudod, hogy nekem belső radarom van ehhez és ritkán tévedek. - bár hitelesített hazugságvizsgáló lehetnék. - Nincs bizonyítékom ellene, és valószínűleg nem is lesz, mert nagyon ügyesen játssza a játékát. Nem hagy egyértelmű nyomokat, amiket felhasználhatnék ellene. Csak remélhetem, hogy egyszer hibázni fog, és akkor lecsaphatok rá. - de én kivárom és ott leszek.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-Hey, nyugalom. Azért agyon ne verjél. Nem tudom, más mit jön a két szép kék szemeddel. Ha megtudod, ki ez a gyerek, majd küldj egy SMS-t. Ez a túlbuzgó önkéntes kis géplakó a világ egyik rejtélye. –én meg utálok nem tudni dolgokat. És abban is igaza van, hogy egyébként alapvetően elég jól tudja manipulálni az embereket. -Több, mint a semmi. –ez volt minden hozzáfűznivalóm ahhoz, hogy a rabok megölték ennek a szerencsétlen lánynak az apját. A gyerekbántalmazás, a kezeletlen és másokat megnyomorító mentális betegségek és hasonlók mindig olyasmik lesznek, ami szerintem a legtöbb embernél kiverik a biztosítékot. Nem azt mondom, hogy mindenki ugyanolyan érzékenyen reagál rá, de általánosságban véve elmondható, hogy ezek valamilyen formában mindenkit megérintenek. Vagy azért, mert tapasztalt hasonlót, vagy azért, mert ettől fél a legjobban és valljuk be, nem is alaptalanul. Elég egy gyengébb lelki világ és egy számodra kellően nagy trauma, hogy hasonló sorsra juss, mint akiket „bolondnak” tartunk. -A tevékenysége hasznos, ez tény. –de ha valami baja esik, és nem tudom behatárolni, hogy pontosan ki tehet róla, akkor a szektásokat, az öngyilkos szektásokat és ezt a kísérletezős gyógyszerészt is előkerítem a föld alól is, aztán szitává lyuggatom a seggét, biztos, ami biztos alapon. Minden tettének van alapja, és én sem cselekednék másképp, de ettől még nem kevés rizikófaktor van ezekben a sztorikban. Azt nem akartam kommentálni, hogy szívügyének érzi ezt az egész dolgot, ami a kísérletekkel függ össze. Megértem a motivációit, és azt is, hogy mit érezhet, de ettől még nem tudja megmásítani a múltat. Nem mondom, hogy ezt is akarja, de vannak csontok, amiken képtelenek vagyunk nem rágódni és a saját feloldozásunkat keressük másokban. -Akkor lépj oda annak az előléptetésnek, és talán megkaphatod. Hogy egy hisztis gépgurut idézzek: „emeld fel a segged a kanapéról, és csinálj valamit.” –avagy Dave és a filozófiai magaslatok.
Az idő közben beszerzett kávémmal néztem rá, és jobbnak láttam, ha nem iszok bele a mesélés alatt, vagy ott fulladtam volna meg. Ha ezek voltak a könnyed sztorik, nem akartam elképzelni, hogy mi lehet a rizikós, rázós rész. Már maga az nem tetszett, hogy egy újabb ügyvédről volt szó, ahogy az öngyilkos gyógyszermérgezés is egy kibaszott rossz jel volt, aztán amikor beközölte, hogy melyik is az az ügyvéd, akit összefüggésbe hozott a halott pszichiáter-ex-jelenlegi pár exe szentháromsággal. Undorodva toltam el magamtól a kávémat, mivel ehhez valahogy valami erősebb kellett volna. Egy ideig figyeltem az arcát, a vonásait, ahogy beszélt, de ahogy haladt előre a történetben és oda ért, hogy szerinte ez az alak egy pszichopata állat, aki mindenkit kinyír, aki valahogy megpróbál neki keresztbe tenni, inkább az asztalt kezdtem el figyelni, egy morgással összefonva magam előtt a karjaimat. -Na várjál, foglaljuk össze, hátha csak hülye segg vagyok és valamit rosszul értettem... -dőltem előrébb, hogy a könyökeimet megtámaszthassam az asztal lapján. -Tehát… az egyébként alapvetően is nagykutya Dr. Gleeson Byrne szerinted megölt három embert, akik valamilyen módon be akarták őt sározni, vagy közük volt valami olyasmihez, ami rá negatív fényt vetett volna. Ebből következik, hogy egy nárcisztikus, pszichopata fasz, aki bárkin átgázol, aki nem tetszik neki valamiért. És te ezért felkerested őt, aztán meg a jelenlegi párját is, akinek az exét kinyiffantotta, mert… mert csak. És ezek után te még mindig azt várod, hogy hibázzon egyet valamikor, és elkaphasd. –néztem rá felvont szemöldökkel, a tenyereimet végighúzva az arcomon. -Nem tudom eldönteni, hogy büszke legyek-e rád, vagy agyonverjelek itt és most, hogy neki már ne kelljen. –sóhajtottam lemondóan, állítva a kezdeti hangerőmön, mielőtt még valami kotnyeles gyökér be találna jönni ide. -Én sem csináltam volna másképp, sőt. De ez kibaszott veszélyes. Ha a nő elmondja neki, hogy felkerested, akkor te leszel az első a listáján, akit meg akar majd ölni. Nem érdekel, hogy tudsz-e vigyázni magadra, vagy sem. Rád küld egy bérgyilkost, mit csinálsz?! –segítek: meghalsz. -A legtöbb ilyen baromarcú abban van, hogy majd a családdal bántja a másikat. Szóval mi legyen a nővéreddel?
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Köszi, Mark. Ha így foglalod össze, sokkal inkább én tűnök segghülyének. - forgattam a szemeimet összefonva a karjaimat magam előtt. - Tudom, hogy veszélyes. Hidd el, én is végig gondoltam ezeket. - a feltételezés is sértő, hogy esetleg ne tettem volna. - Abban is biztos vagyok, hogy Elinor beszélni fog majd Byrne-nek a találkozásunkról, és ha kicsit is elbizonytalanítottam a nőt, nem fog örülni nekem. Igazi púpként a hátán fog rám gondolni, talán bosszút is akar állni rajtam, móresre akar tanítani, megöletni, nem tudom, de nem is érdekel. - vontam meg a vállamat. - Ez a dolgom. - néztem rá komolyan. - Beismered, hogy te sem csináltad volna másképp, de azért engem meg kioktatsz arról, hogy ez így baromság. Hol is van a különbség kettőnk között? Ez így kicsit képmutató, Reilly. Vagy neked lehet, nekem nem? - húztam össze a szemeimet. - Nem nézhetem tétlenül, amit ő vagy a hozzá hasonlók művelnek. Nem öldöshet ártatlan embereket csak azért, mert neki valaki nem szimpatikus, kellemetlen helyzetbe hozta, és hozzá mert szólni egy olyan személyhez, akit épp aljasul kiszipolyozni próbál. Nem hunyhatok szemet felette, csak azért, hogy nekem ne essen bajom. Önző, gyáva és szánalmas húzás lenne. Soha többé nem tudnék elszámolni magam felé azzal a döntésemmel! - képtelenség. - Tudod, hogy nekem ez a legfontosabb. Hogy a munkámon keresztül segíthessek, igazságot szolgáltathassak, ne csak valakik dróton rángatott ostoba, vak bábja legyek. Nem a várost, az embereket, az országot vagy mit tudom én, mit szolgálok, hanem saját magamat. Az elveimet. - ha ehhez fel kell kerülnöm Gleeson Byrne halállistájára, akkor saját kézzel írom oda a nevemet. Ha rejtélyes hirtelenséggel én is meghalok, mint a másik három, vagy valaki nagyon fontos a környezetemben, nem lesz kérdés többé, hogy ez nárcisztikus leszámolás. - Kezdjük ott, hogy Sierra FBI-os volt, remek kiképzést kapott, figyelmeztettem is, tud vigyázni magára. Willen keresztül nekem is vannak kapcsolataim. Intézett jó pár civil ruhás ügynököt, akik vigyáznak rá, akár otthon van, akár az Aunt Marie's-ben, a boltban, a fodrásznál, bárhol. - nem hagyják magára. - Vivienne szerint Fellowes-nak bejön a nővérem, akkor is, ha még a srác maga sem tudja. Állítólag pont úgy nézett rá, bármit jelent is ez. - legyintettem a fejemet rázva. - Azt is kiderítette, hogy előbb hazajött a nyaralásából, hogy ő fuvarozza esténként, amíg a kocsija szerelőnél van. A lényeg, hogy van, aki figyel rá. - már sokkal korábban próbáltam gondoskodni a biztonságáról a munkám miatt, mint hogy ennyire őrült dolgokba keveredtem volna. Nem még akkor most. - Nem hagyom, hogy baja essen. Vagy véres bosszút állok, ha én magam is beledöglök, akkor is. - a nővérem lényegében érinthetetlen, miatta nem aggódok a szükségesnél jobban.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-Képmutató?! –meregettem rá a szemeimet. -Azt mondtam, hogy én is ezt csináltam volna, de attól még lehet veszélyes. Akkor is az lenne, és ha x idő múlva eléd állnék, hogy amúgy ez van, te nem akarnál pofán simogatni valamivel?! –vontam fel a szemöldökömet. -Nem az a baj, hogy mész és csinálod a munkádat, hanem az, hogy nem szólsz ezekről. Nem tartozol nekem elszámolással, de legalább egy ember tudja, hogy mikor merre vagy. És nem azért, hogy halálra aggódja magát miattad, hanem azért, hogy tudjon szólni, ha már gyanúsan sokáig nem jelentkezel. Tudom, hogy a nővéred egy idő után úgy is keresne, de ez nem ugyanaz!!! –ha ez a faszi mondjuk elébe ment volna a dolgoknak, és ott helyben elvágja a torkát, most nem baszogathatnám, szóval szerintem jogos az, amit mondok. -Igen, tudom. Tudod, hogy az elveink alapvetően megegyeznek, nem is ezzel van a baj. Csak legközelebb ne utólag szólj erről, hanem dobj egy SMS-t, hogy ha x időn belül nem jelentkezel, akkor lehetőleg menjek utánad, nehogy már csak kiskanállal tudjunk összekaparni a végén. Nem kell egyedül kommandóznod állandóan, akkor sem, ha valakinek szívességet teszel azzal, hogy ránézel valaki ügyére. Vagy csináld egyedül, de akkor tényleg előre, és ne a dolgok után ki tudja, mennyivel közöld, hogy amúgy Hórusz nevében fel akarnak áldozni, valami öngyilkos szekta is lehet, hogy beépülős meló lesz, aztán vannak halálraítélteken kísérletezős, tudathasadásos akármilyen gyógyszerészes ismerőseid, akik amúgy megkattanva mindenkit is kinyírnak, és akkor a hab a tortán egy pszicho ügyvéd, aki csak azért öl, mert valaki csúnyán nézett rá. –ez így egy gyökérség, akkor is, ha a motivációk helyesek. Inkább felkeltem, hogy kiönthessem a kávémat és visszaülhessék hozzá. -Ha mostanra eltett volna láb alól valahogy, akkor senki sem tudta volna, hogy egy nárcisztikus seggfej ügyvéd legújabb áldozata voltál. De ha most történne veled, vagy valakivel valami, aki a közeledben van, már tudjuk, merre induljunk. –azaz tudom, kit kell szemközt lőni, hogy csinos lyuk legyen a fején. Ahogy felsorolta, hogy ki mindenki vigyáz a nővérére és pontosan mennyire fokozottan, csak sóhajtottam egyet. Tök jó, szóval Sierra-ra vigyáz egy egész hadsereg. Egy rakat civilruhás ügynök, egy öntudatlanul, zakkant Westfield szerint belezúgott ex-ügyvezető, aki előbb hazajött miatta vagy mi, és Emma maga. Meg a bosszúvágya. Ezt a részét nem vontam kétségbe, mivel a legtöbben lebecsülik őt és nem is tudják, hogy ezt nála mennyire komolyan kell venni. -A nővéredre biztos ami biztos alapon ráállítok pár régi ismerőst én is. –vannak olyan katonatársaim, akik miután visszajöttek az USA-ba, nem legális bizniszekben kezdtek el dolgozni, így ők a legjobbak erre a feladatra. Nem kérdeznek, csak pofán lőnek, had folyjon a véred. -Fasza, Sierra-t jobban védik, mint az elnököt, hurrá. És rád ki a tököm vége vigyáz, hm? –néztem rá aztán teljesen komolyan.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Ha csak seggfejségnek és képmutatásnak hangzó fél dolgokat mondasz, mindenféle magyarázat nélkül, ne csodálkozz, ha nem értik, mit akarsz. Szívesen. - osztottam meg vele az élet egyik nem túl nagy rejtélyét. De számára talán az volt. Számomra pedig Ő. Markot még mind a mai napig sem sikerült igazán megfejtenem. - Nem. Nem akarnálak. - pislogtam értetlenül. Ezért nem igazán tudom értelmezni fordítva sem, hogy ezzel mit szeretne. - Azt csinálsz, amit akarsz. A te életed, te rendelkezel vele és a döntési jogoddal. Ez nem jelenti azt, hogy ne aggódnék érted, ne utálnám azt, ha történne veled valami. Fontos vagy. - bár azt mondja, hogy ez nem a korlátozásról, az elszámoltatásról vagy az aggodalomról szól, hanem arról, hogy talán még időben megmenthesse az életemet, ha tudja, merre járok. - Ez nekem nem logikus. A gyakorlatban teljesen kivitelezhetetlen. Nem életszerű. Nem számolhatok be folyton minden lépésemről, hogy aztán a semmiből ott teremhess. Az nem szabadság. Egyikünknek sem. - vagy igen? - Nálam a cél mindig szentesíti az eszközt. - ezt Sierra is tudja, és kénytelen elfogadni. Ilyen vagyok, nem tudok és nem is akarok megváltozni. Nekem mindig az elveim lesznek a legfontosabbak. Senki és semmi más. - A munkánkkal jár, hogy veszélyes, és hogy meghalhatunk. Én pedig különösen vonzom az extrém eseteket és személyeket. Ezt vállaltam. Nem vagyok már kezdő. Nem a te hibád vagy felelősséged lesz az, ha megtörténik. Senki sem fog téged okolni, te se tedd. Mit érsz el vele, ha tudod, hol vagyok, hm? Mit tehetnél, ha valakinek fel is tűnik a hiányom, ha azonnal végeznek velem? Nem járhatsz folyton a nyomomban. Nem menthetsz meg mindenkit. Engem sem. - csak fogadd el. - Sajnálom... de nem értem, mit vársz tőlem. Vonjalak be az ügyeimbe? Dolgozzunk többet együtt? - túlreagálja. - Köszönöm. - bólintottam hálásan arra, hogy a biztonság kedvéért még ráállítja pár ismerősét Sierrára. Több szem többet lát. Több golyó nagyobb eséllyel célba talál. Akárki próbál is meg a nővéremre vadászni, nem könnyítjük meg a dolgát. - Rám? - vontam fel a szemöldököm. - Hát én. Tudok vigyázni magamra. - ez mindig így volt és ezután is így lesz. Ha annyira félteném az életemet, nem ezt a hivatást választottam volna. Inkább haljak meg egy nemes célért, mint hogy értelmetlen, haszontalan életet éljek. - Ahogy azt a jelen ábra is mutatja. Pont azért tudom utólag is elmesélni ezeket, mert nem lett bajom. Bár másoknak nehéz lehet megérteni, és elfogadni, de tudom, mit csinálok. Tudom a határaimat. És... Nincs olyan, hogy mi lett volna ha. Csak a most van, és a tények számítanak. A tény pedig az, hogy lehetsz ügyvéd, szektavezér, sorozatgyilkos, engem nem lehet csak úgy félreállítani. Te miért nem hiszel bennem?
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-Általában nem érdekel, hogy értik-e a seggfejség mögött meghúzódó dolgokat. –engem nem szeretni kell, hanem békén hagyni és nem az utamba állni, ha munka van. De Emma teljesen más kategória nálam. Nem szeretném, hogy félreértsen vagy valami. -Igen, épp ez az. Te is fontos vagy nekem. –morogtam az orrom alatt a dolgot. Bár azt hiszem, hogy ebben a kérdésben nem tudunk megegyezni. -Nem logikus?! Nem azt mondtam, hogy mondd el, ha letört a körmöd vagy a hajad. Hanem azt, ha legközelebb pszichoszocioapatatudathasadásos emberekkel találkozol, legalább dobj egy SMS-t, hogy ezt tudjam. Nyilván nem tudok ott teremni a semmiből, nem erről van szó. –miért nem érti, hogy ez miért fontos?! -Ráadásul elég sértő, hogy pont azt gondolod, hogy én akarnálak a szabadságodban korlátozni. –ez még viccnek is kurva rossz. Mi a fasz folyik itt, de komolyan?! -Igen, ezt észrevettem. –és így valahogy annyira nem csoda, ha az amúgy túlgondolós tesója félti kb mindentől. -Nem érdekel mindenki! És téged sem megmenteni akarlak. Akkor is meghalhatsz, ha elüt egy taxi, amint kilépsz innen. Nem erről van szó! Hanem arról, hogy mindegy, hogy élve, vagy holtan, de jó, ha van, aki tudja, merre keressenek elsőként. Nem a saját lelkiismeretemmel akarok elszámolni azzal, hogy tudni akarom, mi van veled. Nem akarom, hogy az legyen, hogy tenni tudtam volna valamit, történhetett volna másképp is a dolog, ha szólsz. Érted? Nem kell, hogy beszámolj arról, miért mész oda, ahova, csak ha veszélyes lehet, akkor szólj. –ez szerintem nem egy túl nagy probléma, és nem olyasmi, ami nem érthető. -Azt várom, hogy legalább időben avass be az ügyeidbe. Nem kell velem dolgoznod rajtuk, ha nem érzed szükségét, de tudnom kell róluk. –masszíroztam meg az orrnyergemet, egy pillanatra behunyt szemekkel. Csak megvontam a vállamat egy halvány félmosollyal a köszönetnyilvánítására. -Azt gondolod, hogy nem hiszek benned? –néztem rá felvont szemöldökkel, egy pillanatra némi csalódottsággal a tekintetemben. -Ha nem hinnék benned, még mindig eltűnt embereket keresgélnél, vagy ha azt nem, akkor biztos nem én kérvényezem, hogy vegyenek át ide. Nem a képességeiddel van a probléma, hanem pont azzal, hogy téged nem lehet félreállítani. Mész előre, és tényleg képes lennél beledögleni abba, hogy megtudd valamiről az igazat. –ez egy jó tulajdonság, de emiatt annyira veszélyes is minden, amibe beleássa magát.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
- Hát ha nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólad a félreérthető megjegyzéseid miatt, akkor végül is mindegy. - vontam meg a vállamat mosolyogva. Igaza van, hogy nem törődik ezzel, és legalább önmagát adja. Az egy nagyon fontos és ritka képesség. Reilly velem nem szokott szemétkedni, mert nem adok rá okot, így egy rossz szavam sem lehet rá. Az, hogy másokkal milyen, nem érdekel, nem az én dolgom. A fura inkább negyed, mint fél mondatait pedig már egészen megszoktam, hogy az esetek mondjuk kilencven százalékában tudjak a sorok között olvasni. - Sajnálom, ha sértésnek vetted. Nem annak szántam. Tudom, hogy a szabadság neked is fontos, és legalább annyira gyűlölöd a korlátokat, mint én. De ha ennyire egymáshoz kötnénk magunkat, talán az egyikünk azt kezdené el érezni, hogy ez a joga sérült. Nem azt állítottam, hogy ezt kizárólag te tennéd velem. Érezhetnéd te azt, hogy megfulladsz attól, hogy folyton rám kell figyelned, mert állandóan történik körülöttem valami. - érted már??? - Ne haragudj, Mark, de teljesen összezavarsz. - kezdtem azt érezni, hogy bennem van a hiba, amiért nem értem, mi folyik itt. Nem szoktunk elbeszélni egymás mellett, de most valahogy... reménytelen vállalkozásnak tűnt. Mintha nem is ugyanazon a nyelven próbáltuk volna megértetni magunkat a másikkal. - Nem tudlak követni. Nem értem, akkor mégis miért fontos ez ennyire? Nem aggodalom. Nem korlátozás vagy elszámoltatás. Nem megmenteni akarsz. Nem is az zavar, hogy a lelkiismereteddel nem tudnál elszámolni, ha velem történik valami, és te meg sem próbálod. Akkor nem tök mindegy, hogy az a rohadt taxi üt el, vagy kinyír a pszichoszocioapatatudathasadásos?? Ugyanaz a vége. Ha túlélem, túlélem, ha nem, akkor meg úgyis tök mindegy. Miért kellene tudni, hol keressetek? Ez miért lényeges? A tényeken semmit sem változtatna. - hunytam be a szemeimet egy pillanatra. - De jó. Nyertél. - hagytam rá a dolgot. - Legyen, ahogy akarod. Ha naaagyon veszélyes dologba készülök keveredni, vagy olyasvalakivel találkozom, aki lehet, hogy a torkomon keresztül tépi ki a beleimet, akkor mindenképp szólok róla neked, vagy valakinek, aki tud értesíteni téged. Mikor, hová, kivel megyek. Megfelel így? - elvehetik a mobilomat, bekrepálhat, váratlanul elkaphatnak. Ezek ugyanakkora eséllyel valós faktorok, mint ha szándékosan megyek el valahova. Én úgy érzem, hogy arányait tekintve tök mindegy, hogy tudja-e merre járok vagy sem. - Ne már!! Mark... esküszöm, te szándékosan kiforgatod minden szavamat. - nem szoktam ideges lenni, de most komolyan kezd felbosszantani. - Nem csak valaki képességeiben lehet hinni. Abban lehet, hogy nem kételkedsz, de valami másban igen. - különben nem tartanánk itt. - És lehet, hogy megyek előre, mint valami öngyilkos jelölt, aki vérszemet kapott, de nem tudom, hogy ez miért zavar téged ennyire. - eddig is ilyen voltam, nem tűnt fel? Némán elnézést kértem Reilly-től, majd az asztalomon vergődő mobilomért nyúltam. - Larson. - a vonal túlsó végén egy ismerős hang kezdett gyors magyarázkodásba. - Rendben. Remek. Mindjárt ott vagyunk. - pattantam fel a székből. - Szuper hírem van. Charmaine kedvenc szórakozóhelye volt az. Ott van náluk az emberünk. Ugyanaz a cég. Lewis & the team. És John Lewis tart terepszemlét személyesen. Végre elkaphatjuk! - néztem rá lelkesen. - Menjünk, menjünk!!! - sürgetve tessékeltem kifelé a teremből.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
“I've always said it's interesting to watch devils cry when angels want to stab you in the back. I like that mixture.”
-Ha nem akarok rád figyelni, úgyse figyelek rád, nem? Ez egy annyira felesleges faszság ebben az egész indoklásban. Nem csinálok olyat, amit nem akarok, senki kedvéért sem. Nem te leszel a kivétel, főleg, hogy ezt magamtól találtam ki. -remélem, így már érti. Felesleges azt ide keverni, hogy én minek élném meg. Ha nem akarok vele és a dolgaival foglalkozni, akkor nem fogok. Ha meg igen, akkor az meg már eldöntött tény, és bármit csinálhat, akkor is érdekelni fog, hogy mi van vele. Úgy éreztem, hogy ez egy örök szélmalomharc és akkor sem fogjuk megérteni egymást, ha a fejünk tetejére állva pörgünk kettőt itt és most. Ő nem érti, hogy én mit akarok, én meg nem értem, ő miért nem érti ezt a kurva egyszerű dolgot. Az, hogy nem azért kell elmondani, hogy valaki halálra aggódja magát miatta, nem azt jelenti, hogy ez nem aggodalom. Ahogy ő is aggódna értem, én is érte, de ez nem azt jelenti, hogy miközben bevetésen vagyunk, lerágjuk a tíz körmünket, annyira be vagyunk fosva a másik miatt. -Meg. Végre. -mindegy, hogy látja-e benne a logikát, csak csinálja ezt, aztán akkor nem baszogatom többet. De a szekták, a tudathasadásos gyógyszerészek, a szociopszichopata ügyvédek nem az életbiztosítást írják alá. -Zavar? Nem zavar, csak... mindegy. Túl van tárgyalva. -úgy sem tudom megfogalmazni úgy, hogy megértse. Eddig is bosszantott, nem tűnt fel?! A telefon csörgés aztán végül megtörte az értelmetlen magyarázási kört, amiért most kivételesen hálás voltam. Úgy sem jutottunk semmire, csak felbasztam magam és ha tovább folytattuk volna, ez csak hatványozódna. Felkeltem én is a székemből, hogy aztán elindulhassak kifelé. -Megyek már, megyek. Larson parancsnok. -forgattam meg a szemeimet. A saját kocsi helyett kivételesen egy szolgálatit választottam, így bepattantam a vezető ülésbe, hogy elindulhassunk Shaw lányának kedvenc helyére, ahol már ott volt a teljesen felszívódott John Lewis is.
Mivel nap közben volt, így a hely maga még nem volt nyitva, de ez nem volt akadály, sőt. Sokkal jobb is volt így. Ha megjelennek a zsaruk, még a táncoló tömeg is ellenünk fordulhatott volna, mondván, hogy elbasszuk a napjukat. Nem akartam volna még kölyökkel is baszakodni. -Ha megpróbál elmenekülni, lődd lábon a picsába. -néztem Emmalynn-ra, majd folytattam tovább az utamat befelé. Nem az volt a probléma, hogy a szülő motivációját ne értettem volna, de ettől még nem a kölyköket kellett volna kinyírni, akik aztán tényleg nem tehettek semmiről sem. -Magukat küldték a rendőrségtől? -jött ki elénk aztán az üzletvezető, mire csak bólintottam. -Reilly hadnagy vagyok, ő pedig itt Larson nyomozó. Merre van John Lewis? -térjünk a lényegre. Elmondta, hogy épp hátul a raktár és mellékhelyiségek felé vezető folyosón tartózkodik, elméletben a kamerákat jött ellenőrizni, hogy minden rendben van-e. Így tényleg könnyű felmérni a terepet. -Menj körbe, és ha esetleg nem a gazdaságin át akarna kijutni, akkor tedd mozgásképtelenné és tartóztasd le. Legyél résen, mert elképzelhető, hogy fegyver van nála. -néztem le aztán a szőke nőre, majd a hátsó rész felől elindultam a megfelelő irányba. A ruha alapján, amit Dave talált a felvételeken könnyen beazonosítható volt a férfi már csak ennyiből is. -John Lewis, le van tartóztatva. Emelje fel a kezét jól láthatóan és lassan forduljon meg. -a fegyveremet rá szegezve vártam a reakcióját. A férfin látszott, hogy először megijedt, majd amint megpillantotta a mosdóból kiérkező egyik pincérlányt, pánik szerűen elkapta a kezét, hogy maga elé ránthassa, a kezében egy Norinco NP22-es, kilenc millis pisztolyt szorongatva. -Álljon meg, vagy esküszöm, hogy lelövöm a lányt! Tegye le a fegyvert. -hát... ehhez korábban kellett volna felkelned, haver. -Azt mondtam, hogy TEGYE LE!!!! Lelövöm, esküszöm, hogy lelövöm! Ha úgy is elkapnak, akkor már mindegy, hogy egy emberrel több vagy kevesebb! -összehúzott szemekkel figyeltem a férfit, majd amint az ujja a pisztoly biztosítója felé siklott, azonnal leadtam egy lövést, eltalálva ezzel a kezét. Amint kiejtette a fegyvert, a nő hasba könyökölte és mögém szaladt. Közelebb sétálva végül felvettem a fegyverét. A jogai ismertetése közben megbilincseltem, majd elindultunk kifelé, hogy bevihessük az őrsre.
“Voltam már az íjász és a tükörben a célpont.
Voltam már az ütés és a kettérepedt szegycsont. Voltam már a megoldás, voltam én a hiba.
Voltam már a hitetlenek szájában az ima.”
♫ :
“Sweet victory, with everything I do.
With every talent,
I'm so much more talented than you.
Every time I try, I crush it and succeed. Me, I'm totally the best.
Me, me, super cool me, handsome guy
Hm, ya', go f*ck yourself.”
Abban maradtunk, hogy a Sinclair által elszenvedett szörnyűségekért cserébe nem csak kajálni hívom meg Markot, hanem inni is. Ha meglesz a bosszúból gyerekekre vadászó apuci, ha összejön a szabad este, és másnap sem kell rohanni a munkába valami váratlan hívás vagy dög unalmas papírmunka miatt, akkor megejthetjük. Egyébként is ígértem neki egy engesztelő whiskyzést bájos társaságommal még korábban, amiért kihagytam a dolgaimból, és inkább Dave-hez fordultam segítségért. Nem érzem, hogy hibáztam volna, de Reilly valamiért magára vette. Hát ennek a megváltó ivászatnak ma volt a napja. Imádom a hangulatos, füstös romkocsmákat, az ír atmoszférát, a háttérzenét, valami meccset a TV-ben, az erdei csehókat idéző fa bútorokat. Engem általában nem zavar az alapzaj sem. Ennek is megvan a maga félhomályos varázsa, ha ilyen helyeken iszogatsz valami minőségi whisky-t vagy sört. De most nem volt kedvem kimozdulni, nem vágytam idegen emberek vizslató tekintetére, akaratlanul is kíváncsiskodó fülekre. Az egyetlen személy, akire kíváncsi voltam, az Mark. Megkértem, hogy ha csak nincs kifogása ellene, és nem ragaszkodik egy konkrét helyhez, amit szeret, akkor jöjjön el hozzám, és ejtsük meg itt. A helyszínt, a füstöt és az alkoholt is 100%-ban én biztosítom. Neki csak magát kell elhoznia.
- Szóval... mivel pont került a John Lewis ügy végére... - a Fekete Mambát külön sorozatgyilkosként kezelem, így az ő el(nem)fogása itt és most nem számít. - ... az engesztelős whisky-vel hivatalosan is bocsánatot kérhetek, amiért "megbántottalak." - tudom, hogy azt mondta, hogy nem, és hogy attól kérek segítséget, akitől csak akarok, de mégis erőteljesen éreztem benne akkor valami tüskét. - Ahogy ígértem, beszélhetünk arról a múltkori Dave-es félreértésről. Vagyis... beszélünk. Kijelentő módban. Sőt. Felőlem akár veheted felszólításnak is. - nyújtottam át neki az egyik üveget, majd ledobtam magamat a kanapéra. Ha ragaszkodik a poharas formalitáshoz, akkor természetesen szolgálhattam vele. - Részemről csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy én azt gondoltam, hogy... tök mindegy, hogy jó-e a viszonyunk vagy sem, attól még ugyanúgy a felettesem maradsz, akit nem terveztem ugráltatni a saját ügyeimmel. Nem éreztem magam feljogosítva erre. Ezért gondoltam azt, hogy mivel te ajánlottad őt, Dave jobb megoldás lenne, mint ha én adnék neked plusz munkát, miközben ennek fordítva kell lennie. Csak az íratlan szabályokat próbáltam betartani. Nem ellened, a személyed ellen irányult. - mivel a múltkor is volt köztünk feszültség, kényszeredetten jutottunk közös nevezőre végül, csak remélhettem, hogy ezúttal megérti, mit akarok mondani neki. Mark tényleg fontos nekem, ahogy azt már neki is elmondtam, így nem szeretném, ha rosszban lennénk. Vagy neheztelne rám valami miatt. Eddig minden tök jó volt (vagy nem...?), ne csesszük el.
“Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell hogy nézzek
Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy.”
♫ :
“Én vagyok az íjász, én vagyok a célpont.
Én vagyok az ütés, én vagyok a szegycsont. Én vagyok a megoldás, én vagyok a hiba.
Én vagyok a hitetlen, én vagyok az ima.”
“Hahűséget akarsz, tarts kutyát.” “Azért vannak a hülyék, hogy mi kitűnjünk közülük.” “Ha valaki meg akar változtatni, az nem téged, hanem magátszereti.”― M.R.
Kezdőlap
