Hm ... igazán magam sem tudom, valamikor tiszta derű vagyok, és percenként rácsodálkozom a világra, és jókedvűen szemlélem a sok embert a metrón, villamoson, a buszon, a tájat, a helyet, ahol lakom. Néha meg minden annyira bonyolult és érthetetlen. Azt tudom, hogy sokan kedvelnek, sokan nagyon nem, tehát valakinek nagyon bejön, amilyen vagyok, valaki pedig falra mászik tőlem..., néha halál összeszedett vagyok, néha pedig érzem, hogy hülyeségeket beszélek össze-vissza, de csak folytatom..., azt hiszem, alapjában véve elég ideges természetű vagyok, valamint nagyon egoista, tehát ismerem a képességeimet, néha talán túlértékelem őket, és másokat nézek le, kicsit azt hiszem, reálisabban kéne gondolkodnom... összeszedni talán nem tudtam mindazt, ami engem jellemez, de lehet, hogy ez jellemez leginkább. Család, egy olyan szó, amit mi nagyon is komolyan veszünk. Konzervatív nevelés, nyelviskolák, magániskola falai közé zárás, mikor még nem vagy hat éves. Lovaglás, íjászat és persze balett. Beléd nevelik, hogy kell egyenes gerinccel állni az ütéseket, amit az élet ad.

Kellet az a két év, míg én az iskolára koncentráltam és a szüleim sem zaklattak, hogy ugorjunk át vasárnapi ebédre Wood családhoz. Nem tudtam volna kezelni magam úgy, ahogy illő lett volna. Bár anyám szerint legmegfelelőbb férj lenne számomra Max, a családja is épp annyira tehetős, mint a miénk. Kiskorunk óta ismerjük egymást. Ekkor persze mindig felkavarodik a gyomrom. Mert igen, én is azt hittem, hogy ismerjük egymást. De azon az estén nem így történt. Mikor szinte az egyik lány szájából mászott a másikéba. Akkor részegen láttam meg azt, amit nem akartam. Úgy vágott mellbe a felismerés, mintha ténylegesen kaptam volna egy pofont.
Minden elfojtott érzelem feltört. Féltékeny voltam, dühös, sértett. Undorodtam magamtól. Mert én akkor is megpróbáltam barátként kezelni, amikor ezek az érzések felemésztették a lelkem. Mindhiába akartam elnyomni és nem foglalkozni vele, az a kis ördög csak kaparta a felszínt. Ezzel pedig nem tudtam mit kezdeni, csak a kifogások jöttek, hogy miért nem tudok akkor épp elmenni az ebédre, vacsorára. Amire épp hivatalosak voltunk. Nem akartam látni.
De aztán apám úgy döntött újra összefog az ő apjával, hogy mint trónörökösöket meg kell tanítani arra, amire az iskolában nem fognak tudni. Az élet keserűségére, az álmok megvalósítására. Arra, hogy dolgozz együtt olyan személlyel, akit egyszerre tudnád megfojtani egy kiskanál vízben és utána forrón csókolni míg elfogy a levegőd.  Egy kósza fuvallat borzolja a hajam, ahogy egy forró kávéval állok a forgatag kellős közepén. Kavargó, lázas emberek, arcokon percnyi élvezet. Tombol a vágy mindenkiben. Ez a vágy szíveket tép! Émelyítő, ahogy az emberek mennyire tudatlanok. Azt hiszik mindent megélnek, hogy amit éreznek az mindenség, amit érezhetnek. Bolondok.
A forró kávé csiklandozza a nyelvem, ahogy a nedű selyemként csúszik végig a torkomon. A gondolataimból kiszakadva lépek ki a tömegből, hogy elinduljak egy újabb találkozóra. Nem is sejtik, hogy bárányként viselkednek a farkasok közt.
A cipőm erős kopogása elnyomja a bestiám rosszallását, mi szerint nem jó ötlet oda menni. Viszont, ami a feladat az a feladat és ezt ő is tudja. Rossz érzés nem múlik a mellkasomból. Kezdeti magabiztosságom illanóban van.
Ennyire az elmémbe éget minden szava, ahogy játszadozott a szavakkal és a szabadulásom láncait karcolta, hogy mindent nekem kell eldönteni. Ahogy éreztette velem, hogy akár több is lehetek, mint egy örökös. Hogy a szépséget ki kell használni! Ahogy ajkai rebegték a szavakat, és a lelkemben háború robban, hogy a láncaim egyszerűen lehullhatnak és szabad lehetek.
Hangos duda szó és káromkodás visszatérít a jelenben. A kocsik zaja átveszi a figyelmemet és egy ritmusos szívverés, ami felgyorsult. A hang gazdája nem figyelt és kilépett a kocsi elé.
Az órámra pillantok, hogy mennyire méláztam el. Az időkerekei nekem dolgoznak, van bőséges időm. A legközelebbi kukába hajítom a papír poharat és a táskát megigazítva a karomon belépek az épületben.  Nyugodj meg! Sugallom magamnak. Nem lesz gond. Sosem volt probléma egy lakásvásárlásból. Pont, hogy a saját lakásom vásárlásakor lenne?
- Hello, Kaia Raven vagyok – nyújtom a kezem a férfinak, aki eddig háttal állt nekem. A tisztelet kijár mindenkinek és én is megkövetelem, hogy megkapjam. – Már beszéltünk telefonon érdekelne a lakás – a napszemüveget a fejem tetejére csúsztatom, mikor szembe kerülök vele. Akkor kezdődjön a móka és kacagás.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Azt hiszem, sok emberre jellemző, hogy minden helyzetben másként viselkedik. Nem meglepő, ha néha te is csak csodálkozol dolgokon, a következő pillanatban pedig egy másik oldaladat mutatod. Az mindenképp előnyödre válhat, ha tisztában vagy az értékeiddel és a saját képességeiddel, adottságaiddal, viszont túlbecsülni magad már már kérdés. Minél magasabb lovon ülsz, annál nagyobbat eshetsz, ezt ne felejtsd el.   De még nagyon fiatal vagy, idővel ez változhat. Ahogy idősebb leszel, úgy formál az élet, ami még szinte teljes egészében előtted áll.
A csalódások mély nyomot hagynak mindenkiben, ez alól te sem vagy kivétel. Olyat láttál és tapasztaltál, amire nem számítottál. Csak azt sajnálom, hogy magadra haragudtál emiatt, miközben ez egyáltalán nem a te hibád volt. Mindenki a saját döntéseiért és cselekedeteiért felelős, nem másokéért. Remélem, hogy valamilyen formában ezen sikerült túllépned, vagy legalább megtanultad az évek alatt ezt kezelni, eltenni a megfelelő polcra, mert nem egészséges ezen sokáig rágódni.
Szerencsés vagy, amiért ilyen fiatalon már a saját lakásodat készülsz megvenni. Sokat elmond a családod körülményeiről, amire sokan irigykednének. A vagyon az egy dolog, remélem, a magánéletedben is minden abban a mederben fog folyni, amiben szeretnéd.

Színt és rangot hamarosan admintól fogsz kapni, de addig sem tartanálak fel tovább.

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!