One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága
Új posztok
hozzászólások



Dor & Rae | shining stars of the night

Raelyn J. Winters
Today at 12:22 am



Wedsie & Ben - Pig or Cat?

Benjamin Henson
Yesterday at 11:05 pm



Dor & Rae

Dorian J. Lester
Yesterday at 10:09 pm



Kapcsolatkeresõ

Joshua Miller
Yesterday at 9:49 pm



Eric Wang és Miss Bell

Wednesday Bell
Yesterday at 8:49 pm



Játékpartner keresõ

Stella Montgomery
Yesterday at 6:48 pm



Hiányzásnapló

Olivia Monaghan
Yesterday at 5:19 pm



Ethan háza

Ethan Kaminski
Yesterday at 4:55 pm



Recognize it! #1

Adam M. Austin
Yesterday at 2:54 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 7 3
Diákok 9 7
Törvényszegõk 9 13
Bûnüldözés 9 10
Hivatal 2 3
Üzlet 8 4
Oktatás 5 3
Munkások 4 4
Egészségügy 6 5
Összesen 59 52
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

Adam M. Austin, Adriana Lane, Lena Caldwell


A legtöbb felhasználó (67 fő) Vas. Márc. 12, 2017 6:18 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Flor Sanchez Moreno

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Flor Sanchez Moreno   Szer. Jan. 03, 2018 6:58 pm

Flor Sanchez Moreno


Karakter típusa:
saját
Teljes név:
Flor Sanchez Moreno
Becenevek:
Flor
Születési hely, idő:
Miami, 1990. január 18.
Kor:
27
Lakhely:
Queens
Szexuális beállítottság:
kizárólag hetero
Családi állapot:
bonyolult háttérrel rendelkező egyedülálló
Csoport:
kutatás és oktatás
Ha végzett vagy még tanul//Egyetem:
University of the District of Columbia (UDC), Környezetmérnök szak /már végzett
Ha dolgozik//Munkabeosztás:
álláskereső
Ha dolgozik//Munkahely:
még nincs
Hobbi:
tánc, elsősorban latin
Idézet:
mindenkinek kell valami szenvedély, ami kikapcsolja, ellazítja, és amit szívből szeret csinálni
Play by:
Lali Espósito

Jellem
Határozott, makacs és nagyon kitartó. Ismerősei/családja szerint nagyon kiüt rajta a puerto ricoi vér, mert temperamentumos, heves, amihez éles nyelv is társul, ha a helyzet úgy kívánja, bár vissza tudja magát fogni.
A szenvedélye a tánc, ahol egy teljesen másik arcát mutatja, mint általában a külvilágnak. Itt nagyon érzéki és szenvedélyes, amit a „külvilág” számára csak nagyon ritka alkalommal mutat meg.
Véleménye szerint ő teljesen más oldalról nézi a világot, mint mások, ami vitába is torkollik, ha a másik fél sem „egyszerű eset”.
Kiáll azokért, akiket szeret, és ha kell, még önmaguktól is próbálja megvédeni őket, ha olyan a jelleme a másik félnek, akkor akár keményebb beszólásokkal is.
A gyerekekkel távolságtartó és részükre megközelíthetetlen, (12 év felett, kamaszkorban könnyebben kijön velük) igazából addig jó mindenkinek, amíg nincsenek túl közel egymáshoz, addig csend és nyugalom van, és mindenki életben van (legalább is véleménye szerint).
A munkájában kiváló, nem nagyon van olyan, amit nem tud megoldani, ha mégis elakad, akkor nem szégyell segítséget kérni, de túlórázni csak akkor szokott, ha nagyon muszáj. Általában gyors felfogásúnak tartja magát, így mindig az egyszerűbb oldalról közelíti meg a munkát, ezért gyorsan halad, így néhány óránál nem feltétlen kell többet túlóráznia.
Múlt
Azt kérdezed, hogy mi az életem története?
Annak érdekében, hogy tiszta képet kapj, kezdem a legelejéről.
Édesanyám puerto ricoi, aki Miamiban dolgozott egy pincérnőként egy szálloda bárjában a tengerparton. Ott ismerkedett meg a biológiai apámmal, akiről mindössze annyit tudok, hogy egy üzleti út miatt látogatott néhány hétre a városba, és az alatt az idő alatt nagyon egymásba szerettek, de a férfit a munkája hazaszólította, de a város nevére már rég nem emlékszem, azt sem tudom, hogy valaha szóba került volna. Lényegében nem is tud rólam, de ez nekem így tökéletes, az egyetlen kézzel fogható dolog róla egy megsárgult kép édesanyám egy régi szív alakú medáljában, amit nekem adott. A biológiai apám képét hátra fordítottam és felülre került anyu és apu képe, a képek mögött a medálban pedig a keresztnevem van belegravírozva. Ezt a láncot azóta nem vettem le, hogy anyu nekem adta.
Én még Miamiban születtem, de nem sokkal a születésem után családi okok miatt anyunak haza kellett mennie San Juanba, ahol később elintézték az állampolgárságomat, így hivatalosan kettős állampolgár vagyok. Amikor egy év körüli voltam kaptam meg az apukámat, akivel nagyon szerettük egymást, és én Őt tekintem az Édesapámnak.
Sajnálatos módon a szüleimet meggyilkolták egy rosszul sikerült betörés alkalmával, azt hogy engem miért hagytak életben azt nem tudom. Ez után árvaházba kerültem, ahol akkoriban azt hittem, hogy ettől rosszabb már nem lehet, bár azért, ha elég kreatív az ember, akkor „ott” is meg lehet találni a szórakozást. A szobatársaimmal, amikor már serültünk esténként gyakran kiszöktünk éjjel a közeli bárba táncolni, ahol én megtaláltam az a dolgot, ami a mai napig a legjobb kikapcsolódás számomra, ahol elfelejthetem mindazt, ami történt velem – akár életemben, akár csak egy stresszes nap után –, a táncparketten végre önmagam lehetek. A lebukás veszélye gyakran fenyegetett minket, de ott tényleg bíztunk egymásban és az életünket adtuk egymás kezébe (nem a ránk kiszabott munkától féltünk, hanem, hogy vége lesz mindennek). Az új szobatársakat éppen ezért elég keményen elutasítottuk és szégyen, nem szégyen az őrületbe kergettük, ha nem illeszkedett a csapatba, tehát a mi szobánkba csak „táncőrültek” voltak.
Az árvaházból majdnem 17 évesen kerültem ki, amikor egy nagyon gazdag család magához vett, mert a fiúk akart egy kistestvért. Ekkor fordult minden rosszabbra, mint előtte, hogy a családnál miken mentem keresztül azt inkább nem részleteznéd, de legyen annyi elég, hogy amikor Miamiba mentünk az első adandó alkalommal megszöktem tőlük. Tudtam, hogy ott, a városban nem maradhatok, mert mindenki engem fog keresni, így a nagy csomópontokat (főterek, helyközi buszmegállók) kerülve északra indultam, hol gyalog, hol stoppal.
Nem féltem-e, hogy valami bajom lesz?
De nagyon féltem, de nem volt más választásom. Ezt biztonságosabbnak találtam, mint maradni, a vissza menetelről meg szó sem lehetett. Az út során, hogy pénzt szerezzek, alkalmi munkákat vállaltam, hisz enni és inni azért csak kell. Az utam végét Washington DC jelentette, ahol véletlenül a helyi rendőrség kezére kerültem, mint otthonról elszökött kamasz. A hivatalos hátteret nem tudom, mert azt nem árulhatták el nekem, de amikor a nevelőszüleim jelentkeztek érem, nem ők, hanem az FBI jött értem. Mondjuk úgy, hogy nem kicsit ijedtem meg, de hamar kiderült, hogy nem ÉN követtem el valamit, hanem a nevelőszüleim, akik a vagyonukat csempészetből szerezték, és a repertoárjuk elég széles volt technikai eszközöktől kezdve a fegyvereken át egészen a drogokig. Az FBI, mint fiatalkorú védett tanú, ne kerüljek bele nyilvános adatbázisokba, így egy ügynökre bíztak, akinek 18 éves koromig kellett volna a gyámomnak lennie. Viszont miután betöltöttem a „nyakán maradtam”, mondván, hogy Ő is (a felesége és a kislánya egy autóbalesetben haltak meg, az egyetlen rokona az édesapja) és Én is magányosak vagyunk, és ha eddig kijöttünk, akkor ez után is ki fogunk. Egy kis csúszással ugyan (a körülményekre való tekintettel) leérettségiztem, majd főiskolára mentem, hogy a környezetmérnök lettem. A sulik alatt végig dolgoztam alkalmi munkákból segítettem Tíonak, hogy azért mégse Ő viselje az iskoláztatásom teljes terhét, valamint a fősulin szerencsére ösztöndíjas voltam jó ideig, így azért még könnyebb volt. Ráadásul otthon laktam, így még jobban tudtam Tíonak segíteni, valamint nem kellett albérleti vagy kollégiumi díjat fizetni. A tanulmányaim végén pedig sikerült szakmában elhelyezkednem, bár szeretnék New Yorkba költözni és ott dolgozni. Jelenleg munkanélküli vagyok, mert felszámolták a céget, ahol eddig voltam.
Mi lett a nevelő szüleimmel és, hogy ki az a Tío?
A Tíonak hívom az FBI ügynököt, aki magához vett, ez angolul annyit jelent, hogy nagybácsi.
A nevelő szüleim egy szigorított fegyházban töltik, ha minden jól megy életük hátralévő éveit, míg a fiuk 10 évet kapott bűnrészesség miatt, mert szükség esetén ő is be-be segített az „üzletbe”.
Hogy soha nem fordult meg a fejemben, hogy megkeresem az „igazi” apámat?
Nem, mert mint mondtam Én nem őt tartom az „igazi” apának, tőle csak a DNS-em fele származik, de ha esetleg mégis találkoznék vele és fel is ismerném mit mondanék? (A felismerés egyáltalán nem biztos, mert már évek óta nem néztem meg a képét csak ott van, mert anyu beletette a medálba.) Ha a kilétének tudatában találkoznék vele, azt a helyzet adná, az én pillanatnyi lelki állapotom és az ő reakcióinak keverékéből, de most letisztult érzelmekkel és hideg fejjel azt mondom, ami biztos: nem kívánok a családja része lenni, mert egy idegen és egyelőre nincs okom feldúlni a világát, így lehet, hogy semmit nem mondanék.  


avatar
Oktatás
Play by :
Mariana "Lali" Espósito
Kor :
28
Foglalkozás :
EPA-nál környezetmérnök, besegít a Rosa Italian Cafénál (és spanyolt oktat privátban)
Hozzászólások száma :
112

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Flor Sanchez Moreno   Csüt. Jan. 04, 2018 4:46 pm


Gratulálok, üdv nálunk!

Drága Flor, engedd meg, hogy sűrű elnézéseket kérjek, hogy eddig kellet várnod az elfogadásra! Sad Olyan szép emlékeket idéz bennem az avatarod, de most nem is ez a legfontosabb, nem igaz? Very Happy
A történeted és a jellemed nagyon nagy összhangban vannak. Tetszett a könnyed lágyság, amivel elénk tártad azt, amin át kellet esned! El kell mondanom, hogy fantasztikusnak tartom, hogy ilyen erős és független maradtál annak ellenére, hogy a sors ennyire cudarul bánt veled. Mert nem hiszem, hogy gyerekként tehettél bármiféle rosszat, hogy ezt érdemelted volna. Viszont valami pozitívum is került az életedbe, az pedig nem más, mint a férfi, aki szárnyai alá vett. Megmondom neked őszintén, hogy én se tudom, hogy reagálnék arra, hogyha még éltembe nem láttam volna a férfit, aki a biológiai apám. De szerintem erős vagy és a legjobbat hoznád ki az egészből. Viszont nem szabad elfeledned, hogy hiába van képed, az idő nem állt meg, és a férfin is meglátszanak az idő vas fogai. Smile Viszont nem tartalak fel, menj foglalózni és vedd birtokba New York városát. Very Happy



Vendég

avatar
Vendég

Vissza az elejére Go down
 

Flor Sanchez Moreno

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin in New York :: Ahol minden kezdõdik :: Karakterrészleg :: Kutatás és oktatás-
^
ˇ