Gazdag család gyermeke, így már az anyatejjel magába szívta az arisztokratákra jellemző, privilegizált ideákat. Mire megtanult beszélni, evidenssé vált, hogy semmiből sem fogadja el azt, ami nem üti meg a kvalitás legmagasabb szintjeit. Elkényeztetett. Mondaná, aki megtapasztalja eme jellemvonását, de vajon tényleg el lehet könyvelni annak, ha számításba vesszünk, hogy egész életében azt sulykolták belé, nem elégedhet meg azzal, aminél jobbat is kaphat? Emellett a legnívósabb oktatásban vett részt, a legjobb minőségű ruhákat viselte, a legelőkelőbb körökben mozgott - neki mindenből a legjobb jutott. Mérhetetlenül ambiciózus, töretlenül hajtja magát, folyton-folyvást konkrét erőfeszítéseket tesz, hogy várakozáson felüli eredményeket érjen el. Kiváltképpen eredmény-orientált és módfelett fókuszált személyiség, így mindenkor nagy precizitással, akkurátus pontossággal és a saját képességeihez mérten a legjobban végzi el, amibe egyszer belekezd. Intelligens és autonóm, kifejezetten fontosnak tartja, hogy saját önerőből érje el a céljait és magáévá tudhassa sikereit. Plusz gőgös, az egészségesnél valamivel több büszkeség szorult belé, tehát nehezen kér segítséget, még akkor is, amikor esetenként ténylegesen rászorul. Családcentrikus, lojális, és noha a neveltetése alapvetően az arisztokrata elvek fényében csírázott, a szülei titokban illuzórikus prizmát állítottak az elit princípiumok sugaraiban, szájuk íze szerint alakították őket. Ezekben a megmásított divergens fénynyalábokban sarjadt és virágzott fel ő is, ezeket űzi és féltett kincseként védelmezi az előkelő publikum előtt. Távolságtartó, messziről könnyen merevnek és tekintélyparancsolónak tűnhet, ugyanakkor fél kézzel alakít ki kapcsolatokat, hisz természeténél fogva jóindulatú, figyelmes és bámulatba ejtően elbűvölő. Az indokolatlan rágalmazást viszont szarkazmussal kezeli, könnyen ítélkezik és elítéli azokat, akik alaptalanul provokálják és megpróbálnak ujjat húzni vele. Végtelenül óvatos, ismeretségei többnyire felszínesek, de könnyen bonyolódik társasági játszmákba, ravasz, tükörként makulátlanul felveszi, hamisíthatatlanul imitálja és reflektálja mások hangulatát, hogy maradéktalanul eleget tegyen az elvárt kötelességeinek és megőrizze a családja társadalmi pozícióját és presztízsét. Eddigi párkapcsolatai analízise szerint kötődéskerülő, hisz nem hagyja, hogy kicsússzon a talpa alól a talaj és elnyeljék az érzelmek szilaj tengerének hullámai. Bakancslistájának prioritásai közt az utazás szerepel, szeretné körbejárni és felfedezni a világot, nem pedig leragadni. Ennek okán teljesen hiábavalónak tartja mély kapcsolatokba bonyolódni, amik esetlegesen egy helyhez láncolhatják és visszatarthatják álmai megvalósításától. Rendszerint véget vet szerelmi viszonyainak, amint azok komolyra fordulnak. Elszánt, az elődjeihez hasonlóan nyomot szeretne hagyni maga után a munkájával, és a családnevéhez méltónak maradni.
Már első ránézésre könnyen megállapítható, hogy különös érzéke van a szettjei összeállításához – meglehetősen stílusos, modern, a megjelenésére különös figyelmet szentelő fiatal nő. Terjedelmes ruhatára a külső jegyeihez – bőrtónusához, hajszínéhez és íriszeinek árnyalatához – és kecses alakjához passzoló, ízléses, a természet lágy tónusaiban pompázó darabokból áll, amikből mindenféle eseményhez és évszakhoz illő toaletteket lehet összeállítani. Ragaszkodik a kicsiny részletekhez – harmonizáló fehérnemű, apró arany fülbevalók, kifinomult nyakékek és visszafogott karkötők, pár mutatós gyűrű, az öltözékéhez passzoló karóra. Noha fitt és karcsú testalkatán szinte bármi kifutói „haute couture” darabbá avanzsál, stílusa leginkább az old money esztétikáját tükrözi – magas derekú, szabott szövet és vászonnadrágok, flanel szoknyák, selyem ingek, pamut blúzok, garbók és V-nyakú pulóverek, klasszikus szabású blézerek, trencskók és hagyományos gyapjúkabátok, pumps és stilettók, tenisz és oxford cipők, loaferek, klasszikus balerinák. Eredetileg sűrű, hosszú hullámokban omladozó meleg barna fürtjeit nagyrészt kiegyenesítve és kiengedve, vagy félig összefogva hordja. Ez alól kivétel, ha edz, vagy az otthona nyugalmában van – olykor szoros kontyba, vagy lófarokba fogja dús hajzuhatagát. Kislányos kisugárzása miatt kissé törékenynek, ártalmatlannak tűnik, ám a feszes testtartása, égkék íriszei és a határozott léptei teljes ellentétben állnak a már említett fiktív aurájával, ezáltal az egyensúly felé billentve a mérleget, együtt harmonikus összképet alkotva. A hétköznapokban rendszerint visel minimális sminket, a kenceficéket nem viszi túlzásba, hisz nem maszkírozásra használja őket, annál inkább kedvenc vonásainak – a húsos ajkainak, mandulavágású szemeinek és a hosszú szempilláinak – kiemelésére. Megjelenését szinte mindig egy-két fújásnyi parfümmel koronázza meg. A melegebb időszakokban a lágyabb, virág- és gyümölcsillatokat preferálja, míg a hidegebb szezonokban inkább a kissé fűszeresebb illatszerekre esik a választása; az évszakoktól függetlenül a parfümje sosem túl hivalkodó, kellemetlenül domináló.
Isabelle Mathers
arcát viselem
Múlt
Édesapád rendszeresen eszedbe juttatta, hogy a gazdagok krémjéhez tartoztok, de azt sem hagyta ki semmiképp sem, hogy nem a legbefolyásosabbak körében. Az utóbbit legalább annyira szerette kihangsúlyozni, mint az előbbit, és mivel eleinte nem értetted, hogy miért, így nem is zavart különösképpen. Aztán mire abba a korba értél, hogy megértsd a szándékát, már megacélosodtál, a valódba ivódott, hogy semmi szégyellni valód nincs csak azért, mert egyesek megkérdőjelezik a családod előkelőségét. Apád győzelmet aratott, elérte a principális célját, beléd sulykolta a vezetékneveddel járó dicsőségét, immár senki nem fog megbélyegezni a hovatartozásod kétségbevonásával. Megjegyezted, hogy elméletben egyenrangú vagy a többiekkel, és mégis dominálsz, mert úgy neveltek, hogy senki és semmi ne vegye el tőled azt a renomét, ami veled született és a véráramlatodban csörgedezik. Öt évesen csak értetlenül bólogattál édesapád szavaira, de leginkább azzal voltál elfoglalva, hogy ügyesen lenyald a ragacsos lekvárt a teasüteményedről, hogy megakadályozd a ruháid összekoszolását. Hét évesen már nem az evés volt az elsődleges a teadélutánoknál, inkább apád mondandójára figyeltél oda, és időként belekortyoltál a csészéd enyhén gőzölgő tartalmába. Tizenkét évesen azonban már a misszióddá vált, hogy büszkévé tedd a szüleid, briliáns legyél és ne hagyd, hogy bárki is lenézzen. Apád szavai már nem csak szisztematikus monológot alkottak, amit álmodból felrázva vissza tudtál volna ismételni. Apránként elkezdtek értelmet nyerni, mert sokat rágódtál rajtuk, képtelen voltál kiverni a fejedből, hogy a társadalmatok tagjai ítélkező szarrágók, akik határokat nem ismerve mindent bevetnének, hogy foltot ejtsenek makulátlan vezetékneveteken. Ennek tudatában még magasabban hordtad fenn az orrod, mint addig bármikor. Minden és mindenki hidegen hagyott – hisz a többiek is csak a saját érdeküket tartják szem előtt.
***
Senki nem mer eléd állni és becsmérelni, mert utoljára a sürgősségire küldted a bátorkodót, és majdnem ki is csapattad magad az iskolából a tetteddel. Mázlid volt, mert apád már a születésedkor megesküdött, hogy kivétel nélkül fog támogatni és oltalmazni. Az már pusztán grátisz, hogy nagy vagyonnal, ezáltal pedig jelentős hatalommal is bír, így sikeresen rábeszélte az igazgatót, hogy adjon egy második esélyt. Tisztában vagy azzal, hogy az eset után a testvéreidet bízta meg a nemes feladattal, hogy rajtad tartsák a szemüket, és mivel mindennél jobban szereted a családod tagjait, igyekszel kimaradni a konfliktusokból. Nem szeretnél senki keresztje sem lenni és ennek érdekében inkább elzárkózol a többiektől. A próbálkozásaid azonban meddőknek bizonyulnak, hisz úgy érzed, ezzel megfutamodsz, pedig már az anyai tejjel magadba szívtad a felsőbbrendűséget, nem tudsz az ellen tenni, hogy a véredben és a tested mechanizmusában van. Képtelen vagy lenyelni a békát, és a füled mellett elengedni bizonyos megjegyzéseket. A könyvek és a művészet mellett a szarkazmus lesz a legjobb barátod, és ha valaki egyszer leírja magát nálad, magadban billogot nyomsz rá, eltitulálod, egy életre meghatározod a hovatartozását. Ugyanazzal a vehemenciával kezdesz el kritizálni másokat, mint amivel ők téged, néha talán még megfékezhetetlenebbül is. Elérhetetlenné válsz, ridegnek és halvérűnek tűnsz, és azokat is gondolkodás nélkül eltaszítod, akik talán nem jelentenek veszélyt rád, de túl közel szeretnének hozzád férkőzni. Elkezdesz tartani a fájdalomtól, és amint veszélyben érzed magad, inkább azelőtt okozod, hogy más megízleltetné veled. Mint minden másra az életben, erre is versenyként tekintesz, amiből mindenekfelett nyertesként szeretnél kijönni. Mindössze azért, mert jól tudod, hogy este, amikor a párnádra hajtod a fejed, nem lesz ott az, akit legyőztél, akit megbántottál. Azonban a saját kudarcod melléd fog szegődni, és kétségkívül szétterjeszti húsos ajkaid mögött megbúvó szájüregedben a keserű ízt, amitől felforog a gyomrod. Nem vagy gyenge, ellenkezőleg. Verbálisan is több kárt tudsz okozni, mint egyesek fizikai erejük segítségével, csupán a hidegvérűség és az éles eszed szimbiózisának révén. Az igazi büntetésed azonban a begombolkozás, privilégiummá avanzsálod a saját gondolataid megosztását, olyan kiváltság ez, amit csak neked, a töltőtollad és a jegyzettömböd szentháromságának adatik meg. Sokról kéne egyébként beszámolnod, ha máshogy döntenél, hisz folyamatosan figyelsz a környezetedre. Ha pedig olyasvalami szemtanújává válsz, amit nem szabadna elfelejtened, felvésed kiolvashatatlan kézírásoddal a többi perfekten tematikus jegyzet alá.
***
- Meddig menekülsz még a boldogságtól? Annyiszor hallottad már az egyenes arányosságot nem tartalmazó kérdést - amint arra a mérvadó döntésre jutottál, hogy irreverzíbilisen kiaknáztad a párkapcsolatod - hogy a feszélyező csengése már el se gondolkoztat. A partnered arcára se pillantasz, mert jól tudod, hogy mindössze a csalódottság félreértelmezhetetlen jeleit fogod felfedezni rajta. Nem ismeretlen számodra az általánosságban zsombékos út, amire rákanyarodtál, hisz előzőleg már jól kitapostad. Tizenhat évesen még megmozgatott benned valamit a feleletet megkövetelő mondatba gyöngyölt szavak, futólagosan eltöprengtél a jelentésükön, de viszonylag hamar rádöbbentél, hogy rajtad kívül senki nem érti meg valójában a szótáradban szereplő boldogság fogalmát. Ezt az eszmemenetet biztonságosan elraktároztad magadban, majd a konklúziójával felvértezve indultál a későbbi csatákba, és minden egyes alkalommal effektívebben égetted fel magad mögött az utolsó hidat. - Ezt már túltárgyaltuk, értelmetlen ismét nekifutni. Huszonhárom évesen már-már színjátszó mesterré váltál, menthetetlenül közönyösnek tűnsz pedig minden borzasztóan érdekel. Rég magadba szippantottad a rólad alkotott tévhiteket, az irányodba táplált gyűlöletet és áhítatot, és olyan erővé gyúrtad, ami felbőszíti a benned örvénylő természeti csapást. Jégvihar vagy. Megállíthatatlan, megérinthetetlen, dermesztő és ugyanakkor tiszta. Nincsen veszíteni valód, de mégis az az érzésed, mintha a szerencsejáték szenvedélybetege lennél és meggondolatlanul mindent kockára tennél.
So you wanna talk about power? let me show you power
★ családi állapot ★ :
usually break hearts really fast
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ :
❝
ONE IN
a million
Don't you agree? Obviously, you know i'm aware of that i'm breaking hearts like a heart attack
★ idézet ★ :
❝Nonducor, duco. ❞
★ foglalkozás ★ :
Jogi gyakornok
★ play by ★ :
Isabelle Mathers
★ hozzászólások száma ★ :
23
★ :
LEFT U
on read
Get her like it was an accident they like her more when she just doesn't give a shit she's hard to get
❞
Re: Tate Sterling
Szomb. 16 Dec. 2023 - 21:49
Gratulálunk, elfogadva!
Livin' in New York új lakosa
Kedves Tate!
Üdvözöllek az oldalon!
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Nagyon szépen átgondolt és felépített karaktert hoztánk elénk. Gyönyörűen fogalmazol, nagyon élveztem minden sorát a lapodnak. Tate igazán erős jellemvonásokkal rendelkezik, aminek köszönhetően teljes mértékben két lábbal áll a földön. Nehéz a családi neveltetést magunk mögött hagyni, főleg hogyha az olyan erős befolyással van ránk, mint az Ő esetében. Ne menekülj a boldogság elől, igazán megérdemled, hogy végre rátalálj, akkor is, ha te nagyon ellenkezel iránta. A jó dolgok néha csak úgy megtörténnek, ha hagyjuk.
Engedlek is utadra, már így is jól megvárattunk. Színt és rangot admin fog adni, addig is foglalózz és szaladj is játszani. Érezd jól magad! Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
The fastest way to break the cycle of perfectionism & become fearless mother is to give up the idea of doing it perfectly - indeed to embrace uncertainty and imperfection.