-Mégis hova mész Laura? - kérdezi tőlem szinte számonkérően, pedig már hónapok óta nincsen joga így beszélne velem, és akkor keveset mondtam. -Felbasztál, elmegyek, nem vagyok kíváncsi arra a hazug képedre. - veszem magamra gyorsan a magassarkúm, és rá sem nézek arra a férfira, akibe egykor talán még szerelmes is voltam, bár ezek az idők olyannyira elvesztek, hogy az emléke is alig él már bennem. -Nem gondolod, hogy így elmehetsz bárhova? - mér végig, mire egy elég gonosz mosollyal az arcomon fordulok felé. -Nem gondolod, hogy ehhez bármi közöd van már kedvesem. - kacsintok rá, miközben belül forr bennem a düh, amit ő táplál, és dobálja rá a tűzifát hadd égjen még az iránta érzett utálatom egyre jobban és jobban. -Csak kapd be és nézd végig a szexi hátsóm, ahogy távozik, mondanám, hogy ne várj meg de úgysem szoktál. - csapom be az ajtót és nekidőlök egy pillanatra, hogy összeszedjem magam. Aki bent voltam közel sem tükrözi azt a bizonytalan nőt, aki igazából vagyok vele szemben. Most valami nagyon elkattant bennem a korábbi beszélgetésünknél és nem tudok elvonatkoztatni attól, amit azóta érzek. Gyűlölöm őt, és nem tudok tőle szabadulni, pedig minden egyes kibaszott momentumot uralmam az életemben, mindent, kivéve azt, hogy egy másik személy ennyire át tudja verni az én fejem is és minden oda veszik, egyetlen egy perc alatt. Ma már nem volt szükségem arra, hogy őt követve lépjek be a sztriptízbár ajtaján, a belépés egyszervolt, mert pontosan tudják ki vagyok, fél éve folyamatosan itt töltöm a szombatjaimat, és elég szép summát hagyok itt minden egyes alkalommal. De ma nem csak inni vágyok, ma szórakozni is jöttem, nincs itt a semmirevaló férjem, hogy elvegye a figyelmem, nem akarok elbújni senki elől, mert tudom, hogy aki elől megtenném, most otthon duzzog és nem érti, hova tűntem el az este kellős közepén, talpig kicsípve. Ettől csak mosolyognom kell, ha egy percig is szarulérzi magát, akkor legalább már közelebb van ahhoz, hogy érezze, amit én érzek,amikor csak rá gondolok. Ledobom magam a székre, nem akárhova, mert amint megláttam a férfit, akivel többször is összefutottam tudtam, hogy vele ma dolgom lesz. Nekem kell valami ami kilazítja az agyam, nem érdekel ki lesz az, és hogyan mert még az sem érdekel, hogy neki jó legyen, mert ma Mia önző lesz és leszar mindenkit csak magának fog élvezetet szerezni és nem fog adni semmit. Néha ilyennek is kell lennem, csak önzőnek, mindenkit elhanyagolva, hogy tudjam milyen igazán élni, másoktól ellépve kettőt. Kikérem a tequilám, de nem fordulok a férfi felé, de azért a vállam véletlen nekiütöm, és mosolyogva teszem rá a kezem, hogy bocsánatot kérjek, majd ugyanazzal a hévvel vissza is fordulok a pult felé már mosolyogva, mert innen indul csak az igazi játék számomra.
A péntek- és szombat esték mindig is a felszabadult bulizásról szóltak. New York pezsgő városa sosem aludt igazán, de ezeken az éjjeleken még elevenebb volt, még jobban pezsgett. Teli szórakozóhelyek, nyüzsgő utcák, végsőkig kihasznált éjszakai járatok... s persze mindaz a mocsok, ami ehhez tartozott: dealerek, zsebmetszők, prédára leső nehéz fiúk... A társadalom söpredéke is ilyenkor volt a leginkább elemében. Régen, pár évtizeddel ezelőtt a 42. utca környéke hemzsegett az ilyen kétes alakoktól s ebből valami még mostanra is maradt: az "Állatkert" világa nem tűnt le nyomtalanul, kétes figurák és dekadens szórakozóhelyek még akadtak errefelé a dzsentrifikáció ellenére is. Ennek köszönhetően egy ilyen csinosan és kihívóan öltözött hölgyemény, mint Lauren nem kerülte el, hogy egy-két alak utána ne fütyüljön, vagy épp ne kapjon valami pajzán megjegyzést, amíg átsiklott a tömegen, bár akadt olyan is, aki szintetikus boldogságot kínált neki tabletták formájában, netán a kokacserje származékát! De ez is része volt az éjszakai életnek már évszázadosnál is hosszabb viszonylatban: ópiumbarlangok, vagy a kokain már réges-régen megjelentek s így éltek tovább, még ha száz évvel ezelőtt mindez nagyon más képet is mutatott és mondjuk jazz lokálokhoz kötődtek, nem pedig egy frivolságot ígérő sztripklub környékén, ami akkor még nem egészen így létezett szintén. Akárhogy is, Laura végül sikeresen bejuthatott a klubba, ahová mivel már ismerték, a kidobó könnyedén beengedte. Tudták, hogy nem féltékeny párja valakinek, nem csinál jelenetet és jó vendége a háznak. Egyébként ha az ember ránézett elsőre a 42. utcán helyet kapó klub homlokzatára, nem igazán gondolhatott sokat a helyről: ez sem volt hivalkodó. A tipikus, régebbi időkből maradt jellegtelen tömbön klisés neon fények hirdették, hogy itt egy night club húzódik meg főleg a "gentleman"-ek számára, de ebben sem volt semmi extra, legfeljebb egy kis nyolcvanas évek báj, szintén a múlt emlékeként. Nem kellett a feltűnés, és jellegtelenségénél fogva a Broadway-re tartó emberek sodrásában könnyen be lehetett térni különösebb észrevétel nélkül. Ez volt a cél. Bent persze már más volt a helyzet: letisztult, elegáns modern környezet és éber biztonságiak fogadták az előtérben az ember fiát, vagy lányát s én persze nyugodtan sétálhattam tovább, de ezzel azért nem volt mindenki így... az előteret egy nagyobb terem váltotta fel, de ez is egyfajta előcsarnok volt tekintélyes bárpulttal, aminek mind a két oldalát körbe lehetett ülni s itt helyet kaptak asztalok is, aki iszogatni, beszélgetni akart nem túl hangos háttérzene mellett, az itt tehette meg. Balra egy ruhatár volt, jobbra pedig egy bársony borítású ajtó "privát" felirattal réztáblán és egy biztonsági őrrel. Hogy az ajtó mögött mi lapult? Nos, a szerencsések számára a kárhozat paradicsoma. A hosszanti pult után nyílt annak két oldalán egy-egy átjáró, amin keresztül a klub fő termébe lehetett érni. Ezt egy színpad uralta, volt rajta rúd is természetesen s itt zajlottak a fő attrakciónak szánt táncműsorok, amiket lehetett élvezni a színpad közvetlen közeléből, vagy asztaloknál ülve távolabbról s a termet szegélyezték zártabb box-ok is, némelyiknél középen asztal helyett kis színpad rúddal. Ebből a teremből is két átjáró nyílt két folyosóra, amiből én a bal oldalin mentem végig. Ezeket a folyosókat a privát függönyös fülkék- illetve a magasabb árkategóriájú, változó méretű és felszereltségű, ajtóval záródó privát termek szegélyezték s a folyosó egy közlekedőbe futott össze, ami egyszersmind lezárta őket. Laura ezúttal még nem jutott nagyon mélyre, a jelek szerint az első bárpultnál állt meg, bár ez sem volt szokatlan: a többség itt minimum egy italt magához vett. A késő nyár este mondjuk még fiatal volt, nemrég sötétedett be s a vendégek egy része még szállingózott befelé. Viszont volt olyan törzsvendég, aki már pont ott ücsörgött a pultnál, és egy godfather koktélt kortyolgatott. A férfi nem más volt, mint Xander Jackson Manhattan kokain királya, a befolyásos drogdealer, egy magas, sötét bőrű férfi, aki első ránézésre ötvenes éveit taposhatta, s ehhez képest sk fiatalt is megszégyenítő formában lehetett legalábbis ahogy feszült rajta a világoskék, kissé lezseren gombolt ing (nyakában nem stricis, de azért értékes aranylánc), a szürke, finom gyapjú öltönynadrág. Gondosan karbantartott szakálla kicsit kezdett mákosba vegyülni. Ahogy mellé telepedtek arra még nem figyelt fel, csak a lökésre, majd az erős vállát ért érintésre s ekkor sötét pillantása elismerő mohósággal mérte végig a bárszéken ücsörgő nőt, aki ezt megengedte vele szemben. Ajkai mosolyra húzódtak. - Remélem azt még nem fizetted Mia, mert a vendégem vagy rá! - mondja a férfi kicsit jobban a nő felé fordulva füstösen mély hangján. Álnevén ismerte a hölgyeményt már valamennyire, futottak össze a klubban és kissé tán kerülgették is egymást. Pláne a legutóbbi eset óta, ami egy Blackjack party volt a klub egyik privát termében közte és pár hasonszőrű alvilági figura között s ahol egy-két nő is jelen volt a hangulat kedvéért s akiknek hála a játék is pikánsabb volt. - Bár a múltkor nem nekem hoztál szerencsét, de hát... aki a játékban nem, az máshol szerencsés! - jegyzte még meg a férfi könnyedén.
-Megfontolt, okos és sikeres nő lehetnék, ha egyedül élnék és nem lenne senki, aki tönkretegye az életem. Ezt sajnos nem mindig gondoltam így, mert a nők, amikor fiatalok akarnak valakihez tartozni és én is ilyen voltam. Akartam valakihez tartozni, akit a férjemnek hívhatok, a fasza nagy esküvővel, a sok készülődéssel, az egész napos csillogással és az utána következő mézes hetekkel. Abba persze nem gondoltam bele, hogy alig egy év ismeretség talán nem adhat elég okot arra, hogy kimondjuk az igent. Több idő kellett volna, hogy megismerjem, mert akkor lehet nem mentem volna hozzá. Bár idegileg már most is teljesen kicsinál, nem hagyhatom, hogy az egész életemet ez befolyásolja és ezen kattogjak állandóan .Nekem is kell egy hobbi, amit a feszült életmódomba beleilleszthetek, ahol más lehetek, mint aki és ahol senki nem ismeri siralmas életem apró részleteit. Élhetnék én boldogan is ebben a világban, és lehetne a másik a szerep, de ez a világ nem való nekem, legalábbis nem mindig, én szeretek az a kifinomult nő lenni,aki olyankor vagyok, amikor tanítok, szeretem, hogy nem ismeri szinte senki azt aki szombat esténként lenni tudok. Persze a bárban is van, hogy a pultoson kívül nem szólok senkihez, mert nem vagyok olyan hangulatban, olyankor csak figyelek és agyalok, mert én nagyon sokat agyalok, nagyon sok dolgon, mert ez köt le, és valahogy sikerül elvonnia a figyelmem a sok szartól, ami rám ömlik mostanában. - Szóval ez jár azért, mert voltam olyan ügyetlen, hogy neked ütközzek? - kérdezem egy pimasz grimasz az arcomon, és egy nagyon kedves mosollyal, amit konkrétan a férfinak címzek. - Igazán köszönöm! - széles mosolyom ilyenkor nagy előszeretettel veszem elő, mert megjelenik az arcomon, az a két kis gödröcske, amitől a pasik annyira oda vannak még akkor is ha totál máson jár az agyuk. Tudom, hogy mennyire elbűvölő tudok lenni ha nagyon kiteszek magamért, és ma játszani akarok, így kiteszek magamért, bár sokat nem kell, mert elég hamar jön el az én szerencsém. A Blackjack partira emlékszem, én csak néző voltam, és már fogalmam sincs melyik barom mellett kötöttem ki, de nyilván nem Xander volt az, mert az én szerencsés fickóm majdnem mindent vitt, bár a végén nem sokon múlott, hogy el is veszítse, ezért hamar le is léptem, mielőtt véget ért a játék és komolyabb vizekre eveztek volna a férfiak, pár nő társaságában. Nem akartam az akkori társaság tagja lenni, hallottam már orgiákról a helyen, amire én még annyira nem állok készen, így jobb is kimaradni belőle. Vízszint ma olyan mértékben elpattant az agyam, hogy sok mindenre képes lennék, hogy ne legyek ennyire feszült. A megjegyzésére csak felhúzom a szemöldököm, de semmilyen ellenkezés jelét nem mutatom, csak mosolygok tovább és minden bájomat elővéve húzom le a tequilát, mert azt egyszerűen nem lehet szépen inni. Azt hiszem ma ez az ital lesz a megmentőm, mert annyira fejbe fog verni, hogy minden gátlásom majd szépen fogom levetkőzni. A férfi felé fordulok teljes testemmel, miközben már kértem is ki még egy kört, de nem csak magamnak, nekem komolyan ma arra van szükségem, hogy ellazuljak, amit nem gyakran teszek itt meg. Inni szoktam sokat de annyira sosem üt be,mint ma fog terveim szerint a dolog. - Akkor igyunk a szerencsére? - kacsintok rá, miközben a kezébe adom a poharat, amit a pultos az előbb csúsztatott oda nekem. Pontosan nem tudom ki ez a férfi, láttam már sokszor itt, találkoztam vele egy mosoly erejéig találkozott a tekintetünk és mindig is éreztem felőle valami kis izgalmat, amit nem értettem. Hívjuk szexuális feszültségnek, ami körbe lengte őt, sok nő erre vágyik, csak egy estére, mert többet ez a férfi talán nem tud adni, legalábbis egy magamfajta nőnek biztos, hogy nem.
Nem tudhatta senki, hogy Laura-ban milyen indulat dúl s ennek mi az oka, bár az nyilvánvaló volt, hogy valami lehet megjelenése hátterében, mert nők különösebb ok nélkül nem jártak ide, pláne nem gyakran. Ahogy tűsarkai idegesen koppantak a padlón, az is elárult sokat ilyen tekintetben s ha rá is tévedtek pillantások, egyelőre még senki nem volt, aki leszólította volna befelé, vagy meghívta volna egy italra, mert egy indulatos nőt nem biztos, hogy érdemes elsőnek megszólítani s még jobb talán megvárni, amíg egy-két ital lecsúszik. Pláne úgy, hogy könnyebb "préda" bőven, mármint a táncos lányok bámulása nem okozott gondot s némi pénz ellenében ezt-azt élvezhettek, kinek mit engedett meg a pénztárcája ugyebár. A döntő többség beérte és be kellett, hogy érje egy privát tánccal. Ugyanakkor éppen ez volt az is, ami felértékelte az olyan nők szerepét, mint Lauren: aki ide betért, és felpörgött de máshogy nem ment, a kevés hölgyvendég körül legyeskedett, hiszen náluk remélhette, hogy egy-két (egyébként drága) ital fizetésén túl más költségbe nem kell verniük magukat. S voltak persze olyan férfiak is éppenséggel nem is kevesen, akiknek ilyesmi miatt nem kellett aggódni: vagyon, pozíció volt mögöttük éppen elég ehhez. Vagy éppenséggel bűnök. Xander az utóbbi kategóriába tartozott, bűn és pénz volt az, ami a hátszelét adta, aminek hála egy határozott figura volt s akinek volt mersze lazán megszólítani a nőt. Vesztenivalója nem volt különösebben, hiszen nem esett nehezére mókát találni s a klubom mindig is készségesen szolgálta ki kedvét, hiszen amit terített, az a mi működésünk szempontjából sem volt közömbös. - Azért nem jár semmi, mert bocsánatot kértél... - tény, hogy másnak nem feltétlenül nézte volna el csak úgy, bár jobb úgy fogalmazni, hogy a férfiaknak kevésbé. A nőkkel nem izmozott volna ilyen miatt. - Az italt inkább a csinosságoddal érdemelted ki. Ma este igazán kitettél magadért! - jegyzi meg a férfi egy elismerő biccentéssel, amit persze egy mosoly is kísér. Nyilván tudta ezt magáról a nő, stílusából és arckifejezéséből is sugárzott a magabiztosság, ugyanakkor még aki ennyire tudatában van magának, az sem feltétlenül veti meg, ha elismerik, ha bókot kap. Esélyesen még a legönteltebb embernek is jólesik, ha dicsérik, mert az önimádat csak egy pontig lehet elég. Persze utóbbival senki nem vádolta a nőt. - Attól függ, milyen szerencse Mia? Mert nem gondolom, hogy ma előkerülne kártyapakli. - mondja továbbra is kicsit mosolyogva a férfi, ahogy lehetősége nyílik még jobban megcsodálni a nőt, miután Laura szembefordult vele. Meg is ragadja a poharát. Tény, hogy a múltkorában nem volt olyan szerencséje, hogy hosszabb ideig legyen szerencséje a nőhöz, aki a játék egy pontján még betöltötte a kabala szerepet is, egyik-másik férfi ölébe ülve, ha több nem is történt. Laura lehet nem tudta, hogy amit esetleg hallott a helyről, az többnyire nem a klub sima részében történik, az ilyesminek megvan a maga helye és terepe.... s hogy ez a terep pont az az ajtó, amit annyit bámult a férje miatt! Lehet ez nem is ma este fog számára kiderülni. - Legyen mondjuk egy szerencsés este! - ajánl egy kis módosítást a köszöntőn s le is hajtja aztán a maga italát, ha koccintottak, majd int a pultosnak, hogy jöhet az újratöltés. - Viszont nem láttalak még itt hétvégi estén. Ennyire unalmas volt a mai program? Vagy csak a héten gyűlt össze több feszültség? - kérdi a férfi érdeklődve, hiszen érzékelt valami feszült pattogós vibrálást a nő mozdulataiban, még ha az mosolygott is egyébként. Túlzottan nem akarta feszegetni a dolgait, de azért mégis el kell valahol kezdeni a beszélgetést. S végső soron ez akár Laura terveiről is árulkodhatott s arról, hogy most a kokainkirály mit érhet el nála, ha tényleg szerencséje van.
Ez sosem az a hely volt ,ahol biztonságban tudhatja magát az ember, bár nekem sosem volt egy percig sem félelem érzetem. Mindig is tudtam, már akkor amikor először beléptem ide, hogy itt nem a legális dolgok zajlanak, ez a férfiból is elég egyszerűen le tudtam venni. Talán a férjem volt az, aki miatt jobban belemásztam ebbe az életbe is, pedig én mindig is a legális és a törvényes dolgok felé mentem, hiszen ügyvéd akartam lenni, nagyon sokáig hittem abban, hogy az is leszek, de az élet sosem adja, amit igazán akarunk, csak ha keményen harcolunk érte. Már 35 éves vagyok, nem reménytelen a dolog, de nem hiszem, hogy a férjem mellett bármibe is bele mernék vágni, főleg, hogy fogalmam sincs mi az, amit ő igazából művel ezen a helyen. Ez talán olyan dolog, ami Xanderrel kapcsolatban is megfordulhat a fejemben, de ő vele sosem kell majd egy fedél alatt laknom, sosem kell az ágyamba engednem úgy, hogy nem akarom. Egy alkalom, amire ez a férfi olyan szinten alkalmas, hogy elfeledteheti velem azokat a dolgokat, amik miatt ma itt vagyok és most nem a kémkedés, vagy amit hónapok óta teszek, hanem a béke, amit végre érezni akarok, a kalanddal együtt. Tisztában vagyok minden külső jegyemmel, nem véletlen tudom olyan módon használni, hogy azt még mások is elég nyilvánvalóan észrevegyék, de még egészen finom maradjak. - Az egy ital egy csillagot jelöl? - kérdezem felhúzva a szemöldökömet, és talán egy kicsit már kacérkodva vele. Ritkán vágyok arra, hogy egy férfi úgy nézzen rám, ahogyan azt most ő teszi, nulla érzelem, annál több vágy. Sosem izgultam az ilyen hajlamra, de most mégis megfog, de nem a pasi, hanem a helyzet. A férfi nyilvánvalóan jó fogás, van benne valami, amit még én sem tudnék elutasítani, és bár bókjait hallva most ilene elpirulnom, csak egy mosollyal nyugtázom. - Nem tudtam, hogy van olyan szerencse, amire nem akar inni az ember. - mosolyodom rá, miközben egyenesen a szemébe nézek. Sunyi tekintete van, de nagyon jól tudja használni a mimikáját, arra, hogy azt megpróbálja elrejteni, ha valamit el akar érni. Már találkoztam vele, és néha figyelem az embereket, rajta sok mindent még nem tapasztaltam, de közelről egyre érdekesebb kezd lenni. A koccintás után, figyelem, hogy kéri a következő kört, hogy mennyire szükségem van most erre. Normál esetben egy ilyen párbeszédtől és egy ilyen fickótól nem dobom hanyatt magam, igazából most sem, de valamilyen téren büntetni akarom a férjem, amiért ennyire csúnyán elbánt az életemmel. Le akarok feküdni valakivel, akivel egészen véletlenül még dolga is lehet, az orrára akarom kötni, kicsinyes,egyáltalán nem hozzám illő, de mégis olyan szinten ezt érzem, hogy nem tudom kiverni a fejemből.Beszéljen belőlem az alkohol, fogjuk arra, másnap úgyis letagadom és itt szinte senki nem ismeri Laurát, így viszonylat nagy a szabadságom, azt teszek amit akarok. Kivételesen hagyom magam, megadom a választ neki és társalgok vele, kacérkodok, mert nekem ehhez van kedvem. - Az én életem sosem unalmas Xander, inkább maradjunk annyiban, hogy lennének emberek, akik itt biztosan nem keresnének. - hagyom ennyiben a dolgot. Ez nem biztos, hogy olyan téma, amit vele akarok megbeszélni. Lehet, hogy túlságosan naiv vagyok, hogy én fogom használni őt, ha hagyja, de azt érzem, hogy nem teljesen lesz így, hiszen a férfiak ezt ajándéknak veszik, még az olyanok is,mint ő. - Inkább azon lepődök meg, hogy egyedül vagy a pultnál, hiányzik mellőled a társaság. - nézek körbe, általában egy két nővel szoktam látni a kanapékon, vagy vonulni a pulthoz. Igazság szerint nem gyakran látom, de akkor általában nem egyedül, így igazán meglep a mostani megjelenése.
Az üzlet és a szórakozás egyaránt ide szólította ezt a férfit, aki egyébként is szerette összekötni a két dolgot, a maga világában nem meglepő módon. Kétes ügyleteket ilyen helyen könnyebb volt bizalmasan megbeszélni, hiszen a háttérzaj miatt le- és kihallgatni nehezebb volt és privát teret szerezni sem volt olyan nehéz. Persze nem volt így sem lehetetlen, de a másik könnyebbséget a helyhez kötődő korrupció jelentette. Laura férje is ennek a pókhálónak volt az egyik szála: rendőrök és bűnözők itt nem egyszer ültek egy asztalnál és néztek egy csábosan táncoló nőt, vagy bocsátkoztak mondjuk egy kártya partyba, ha arra kértek egy szobát, az egyéb dolgokról már nem is szólva! Így, ha a nő nem is tudhatta, de véletlenül pontosan bele is tenyerelt valamiolyasmibe, ami a máskori ittléteinek céljával összefüggött. Persze ezzel kapcsolatos információkat messze nem volt biztos, hogy tud szerezni s lelki állapota alapján most nem is gondolt ezzel, de ki tudja... a jövőre nézve lehet még ennek hozadéka, ha a pillanat hevében most még ezt nem is látni előre. - Jelölhetne azt is, ha gyengébb minőség lenne. De mivel szerencsére itt csak a jó színvonal jellemző, nem mondanám, hogy egy csillagra értékelne vele bárki is. Én biztosan nem. - kacsintott rá a férfi, bár abba nem ment bele, hogy hány csillagos szépségnek is tartja Laura-t, nem csak azért, mert az sincs kikötve mennyi a maximum,- például öt, mint a szállodáknál-, hanem azért is, mert ebben a témában azért volt bőven annyi szubjektivitás, ami alapján nehéz volt ilyesmit értékelni. Minden nőben mást és mást találhatott szépnek, lehettek kiemelkedőbb adottságai, bár Lauren esetében inkább egy általános összkép volt az, ami miatt kitüntetett figyelemmel illette az idősebb bűnöző: jó alakja volt, karcsú mégis kellemes domborúságokkal ellátott, szép arc, különleges zöld szemek: bárhova nézett rajta, mindenhol kellemetességekre talált és ez az összkép számított. - Tudod a közhely szerint akinek a játékban nincs szerencséje, annak a nőkkel van. És mivel a játék csak játék, ellenben a nőkkel, akik sokkal több örömet tudnak adni, ezért van olyan szerencse, amit előnyben részesítek. Még ha előbbi azért pénzre is megy, de nem a szerencsejátékból élek s amit mókából bukik vagy nyer az ember, az csak csepp a tengerben. - vonja meg picit a vállát, mert ez is volt az igazság. Egy mezei dugás is élvezetesebb volt összességében, mint pénzt nyerni kártyán, mert abból jutott is, maradt is a férfi foglalkozásának hála. Az élményekből, emlékekből viszont már másképp osztott az élet s érthető okokból ezeket részesítette előnyben. - Ezt megértem. Tény, hogy könnyű itt elbújni a kíváncsi szemek elől, hiszen nem mindenki léphet be. - bólint, míg a második ital is követi az elsőt. A csapos meg tudja a dolgát, tölt. Inteni sem igazán kell, hiszen nyilvánvaló volt a dolog már abból is, ahogy a férfi és a nő is a pultra helyezte poharát. - Ugyanakkor ez csak az egyik fele a hely hasznosságának: az ember sosem ok nélkül akar elbújni, főleg nem itt. Szóval inkább az a kérdés, hogy mi célból. Az ok annyira nem is fontos, az mindenkinek a maga dolga. A cél viszont már kicsit más, mert azért úgy hiszem, hogy nem ide jönnél, ha csak simán magadban be akarnál rúgni. - a sötét szemek a zöld szempárba fúródnak továbbra is, míg a férfi halványan elmosolyodik. Nem kerülték el dolgok a figyelmét, amilyen tempóban Laura fogyasztott. És elég tapasztalt volt, látott már ilyen eseteket. Viszont az azért továbbra is kérdés volt számára, hogy Laura mit vár a mai estétől. Nyilván ihatott volna a saját pénzén is, ha bejutott, ez nem okozott gondot minden bizonnyal. De ő mégis élvezte a férfi meghívásait, ez pedig ilyen módon mégis jelzett valamit. - Mert nem régen érkeztem még én sem és egyelőre nem alakult ki semmi olyan társaság, ahova csatlakoztam volna. - mondja Xander egy finomabb vállrándítással. - De látod, már nem is vagyok teljesen egyedül és arra meg igazán nem lehet panaszom, hogy ne lenne szemrevaló társaságom!
Nem vagyok híres arról, hogy csak úgy felszedetem magam egy pasival. Sőt, aki ismer tudja, hogy ebben kifejezetten rossz vagyok, mindig csak valahogy megtörténik velem a dolog, de sosem várok vagy számítok rá. Kivéve ma, mert ma várom, sőt akarok vele foglalkozni, hogy valaki igenis kapcsolja ki az agyam és olyan dolgokra vegyen rá, amikre nem tudtam, hogy rávehető vagyok. Xanderrel nem volt nehézdolgom, pontosan úgy ugrált, ahogy én szerettem volna, én meg közben tökéletesen olyan voltam, mint akit ma este talán egy kicsit akarhat. Lehet, hogy nem volt fair játék, de azt hiszem ő nem az a fajta férfi, aki nagyon odavan értük, legyen inkább minden egy kicsit mocskosabb, mint tisztább, mert úgy sejtem azzal lehet nála révbe érni. Nem akarok túl sok mindent tőle, csak egy izgalmas éjszakát, nem túl megerőltető elvárás, de nem nyíltan közlöm vele, inkább csak sulykolom belé, elég hatásosan. A közhelyes beszédén elmosolyodok és úgy nézek rá, mint aki komolyan bóknak veszi ezt az egészet. Nem vagyok én ennyire felszínes általában, de most semmi mást nem adok neki magamból csak a felszínességet, ezt engedem láttatni. - Azt kell mondanom, hogy ez egy nagyon jó meglátás, én is igazán remélem, hogy ha már nem volt szerencsém szerencsét hozni neked egyszer, talán másodszorra sikerül. - mondom neki folytatva a kacérkodást vele. Az ittlétem mivoltát inkább nem adom ki magamból, tényleg csak egy másik életet akarok élni, legalább este, amiben nem zaklatnak a démonjaim és főleg a férjem dolgai, amikre még mindig nem derítettem fényt, de ma nem is gondolhatok rá, mert csak elkap a düh és nem erre vágyom. A megnyugtatásnak szánt mondanára kicsit felkacagok, már majdnem kinyögöm, hogy pont aki beléphet azzal van a legnagyobb bajom, de nem teszem,nem tudom ismeri e a férjem, vagy van e vele bármi dolga, inkább ezt a részt eltusolom, hiszen ma nem Lauraként vagyok itt és nem is akarok ő lenni, mert Laurának most rohadt szar lenni. - A céljaim talán érdekesebbek is, mint az okom. - mosolygok rá, miközben egész kecses mozdulattal öntöm magamba a következő italt, nem várva az ő mozdulatára. A kezemet finoman a kézfejére teszem, ami a pulton pihen és végighúzom rajta, végig a saját mozdulatomat követem a szememmel, majd ránézek és elmosolyodok megint. - Vannak napok, amikor nem szeret egyedül lenni az ember, vagy nem akar olyannal lenni, akit ismer. Egész egyszerűen csak szükségem van valamire ami nem hétköznapi, ami nem mindennapi, amitől be tud indulni a vérkeringésem és nem elaltat. - fejtem ki neki lényegretörően, hogy mit is akarok, de a mosolyom és a kézmozdulataim eléggé árulkodnak, és ő sem most jött le a falvédőről, gondolhatja, hogy nem kapcsolatot keresni jöttem ide. Nem vagyok nagy pasivadász, azt tudom mi az, amit szeretnek rajtam a pasik és nem kell sok mindent tennem, hogy levegyem őket a lábukról, legalább egy orgazmus erejéig. - Nagyon aranyos, hogy ennyire szépen bánsz a szavakkal, de egy kicsit ódivatú is kedves Xander. - mondom neki egy kicsit fintorogva, már az ital hatására, mert valójában elég gyorsan üt, talán az idegeskedés és a nulla kaja amit magamba vittem hamarabb dolgozza fel az alkoholt és könnyebben tud hatást gyakorolni rám. - A társaság valóban szerencsés, de nem leszek olyan lányka, aki majd kísérget az este. - szögezem le, pedig nincsen elvárás felém, de tudnia kell hányadán is állhat velem, sok mindenben benne vagyok, sőt, de pincsikutya, aki hűségesen követi az nem én vagyok, én abból a korból már kinőttem, és akármennyire is vonzó a férfi, nekem nem jár már a dísz nőcske szerep. Közelebb hajolok hozzá, ezért felállok a székről és a fülébe súgok, de ameddig a füléhez érek a szemébe meredek, ami olyan sötét, hogy már magától a tekintetétől beindulnék ha nem lennék ennyire öntudatos ilyen téren. - Egy helyre kísérhetsz el az este, te engem és nem fordítva. - ülök vissza minden női bájammal a székre és egy laza mosolyt engedek felé, és várom mit fog reagálni. Bár sejtem a választ rá, és nem mondom, hogy nem vágyik már rohadtul valami izgalomra a testem. De előbb mindenképpen tisztázom a felállást vele, nem érdekel, hogy ki is ő és milyen befolyása lehet, sose voltam félős, és imádom ha irányíthatok, nem fog ez ma sem másként történni.
Voltak helyzetek és szóvirágok, ahol nem az volt a lényeg, hogy azoknak mekkora súlyuk van. Köztes, átmeneti állapotok voltak ezek, amikor az ember tudta honnan jött s hová tart, de egyszerűen az illem, vagy a szokások megkívánták, hogy ne csapjon úgy a lecsóba. S valahol hasonló volt ez a mostani helyzet is, hiszen a férfi elég gyorsan leszűrte a nő mozdulataiból, tekintetéből, hogy olyan játékba akar fogni, ami megkíván némi felvezetést, de nem érdemes különösebben komolyan venni ezt s a szavaknak ezért sem volt igazán súlya, csupán a helyzet kívánta évődés volt ez. - Abban biztos vagyok, hogy most azt fogsz! - kacsint a nőre, egyszerű válaszával zárva ezt a kis múltidéző gondolatsort. Ennyivel tartoztak a rendkívül futó ismeretségnek, de sokkal több ebben végső soron nem volt. A váltott pillantások, a beszélgetés alapján egyébként is elég nyilvánvaló volt, hogy érdeklődnek egymás iránt ami a testiséget illeti s ez végső soron nem is volt annyira meglepő. Laura egy kicsit más volt, mint akikkel Xander könnyedén körül vette magát s nyilván ezért is érdekelte a zöldszemű szépség és akarta megkapni. - Igazán? Bár pontosan tudod szerintem, hogy ezzel mennyire fel tudod kelteni az érdeklődésem. - ereszt el egy cinkos mosolyt a sötét bőrű férfi, mert azért ennyire már nem volt kedve színlelni az adott helyzetben, a dolog túl nyilvánvaló volt. Bár sejtette, hogy a nő se fogja bánni a megjegyzést, ez az egész egyébként sem abba az irányba tartott s nélkülözte a komolyságot. Ott volt persze a nő kacérkodó finom érintése is, ami újabb mosolyt csalt a férfi ajkára. - Szerencsére ez a hely pontosan arra szakosodott, hogy az ember vérét felpezsdítse! Innentől már csak azt kell kitalálni, hogy mi az, amihez ma kedved van. - felelte a férfi egyszerűen, mert a nő szavai végső soron egyértelműek voltak, de azért mégsem hagyhatta szó nélkül és ha volt is önbizalma, az nevetséges hencegés lett volna, ha azt vágja rá, hogy akkor a nő pontosan őt keresi. Másrészt meg ha az ember kimond dolgokat, akkor a szónak lehet teremtő ereje is. Szóval ezért is játszott ebbe az irányba a kissé korosodó bűnöző, mert tudta, hogy az alkohollal összefonódva a kimondott szó csak tovább lökheti előre Laura-t a megkezdett úton, ami egyébként a jelek szerint mindkettőjük érdeke és vágya volt. - Lehet, de azért, mert te többet érdemelsz, mint az átlag stílus. - vonja meg a férfi a vállát az ódivatú szavak kapcsán. Nem volt egyébként sem egy mai bútordarab és igazából az, ahogy beszélt a nővel pontosan arról szólt, amit mondott: ha nem is volt ez más, mint kaland, azért többre tartotta és máshogy bánt vele, mint valamelyik táncossal tette volna mondjuk. De a jelek szerint Laura is hasonlóan gondolkodott azért magáról, mert a következő megjegyzése csak ezt erősítette meg. Az pedig már egy másik kérdés volt, hogy lényegesen elemibb és ösztönösebb helyzetben a kettejük kommunikációja is a pillanat hevéhez fog majd idomulni. - Nem gondolom, hogy szükségem lenne arra, hogy bárhová kísérgess. - vonja meg ismételten a vállát, mert ez aztán tényleg nem tartozott az igényei közé. Pláne akkor nem, ha az események pikánsabb fordulatot vettek. Akkor nem is igazán volt hová, hiszen egy adott helyen táborozott le az ember s az események ott zajlottak. Laura elsuttogott szavai pedig csak alátámasztották mindezt. Most Xander az, aki feláll a helyéről s a nő mögé lép, hogy annak vállaira fogjon széles, erős tenyereivel és úgy súgjon hátulról karcos hangján a fülébe, ajkaival a csinos kis kagylót súrolva. - Ám legyen, elkísérlek oda, ahová szeretnéd. - feleli egyszerűen, most belemenve a játékba, majd a nő nyakának tövébe csókol mélyen elsuttogott szavai után.
Amit ő szerencsének hív én egyszerű véletlennek, hiszen megannyi férfi fordul meg ezen a helyen egy éjszaka alatt és az, hogy pont egymás mellett kötöttünk ma ki az teljesen véletlen. Nem hiszek a szerencsében, mert ha létezne akkor talán több jutna mindenkinek belőle, mert én egyátalán nem bővelkedek benne. Ami kár, de a saját életem ura vagyok és nem várok semmilyen sorszerű valamire, én alakítom azt és a véletlenek, mint a mostani is. Az már világos volt, hogy érdeklődik irántam, vagy ha nem is a személyem iránt, aziránt, amit szerinte nyújtani tudok neki. Azt nem tudom számít e bármilyen külön műsorra, mert ha táncikáló lányokat szeretne, akkor jobb ha itt nézegeti ki magát, mert én már öreg vagyok az ilyenfajta műsorhoz, sokkal jobban szeretem a lényegi részeket, ami csak az élvezeté, és nem a magamutogatás. Persze én is megnézek egy szépnőt, sőt, és végigmérek egy jó pasit, de ez ennyiben ki is merül, addig ameddig nem engem akarnak nézni, úgy ahogy itt másokkal teszik. - Nem véletlen, hogy ma itt kötöttem ki, sajnos vagy nem sajnos elég jól ismerem a helyet. - mindenki döntse el, hogy mit gondol erről a helyről, nekem nemcsak jó élményeim vannak vele, először egyenesen utáltam, a házasságom megrontásának egyik fő helyszíne volt, majd visszataláltam önmagamhoz ezáltal és most itt vagyok, hogy egy kicsit jobban érezzem magam. Kemény múltam van a hellyel kapcsolatban ezt tagadni sem tudom és amit a férjemnek köszönhetek azt sosem fogom megköszönni neki, mert a hálám sokkal kisebb, mint a mérgem felé. - Most nem erre a nagy hangzavarra van szükségem. - mondom neki már egész pimasz és kiéhezett mosollyal az arcomon, mert a beszélgetés és a hely jellege igencsak kezdi meghoznia kedvem valami sokkal vadabbhoz. Na jó inkább a pia segít. Szóvá teszem a szó használatát, nem szemrehányás, csak megjegyzem, mert nem nagyon szoktam meg még az iskolában sem ezt a fajta beszédstílust, de tökéletesen megfogalmazza a miértjét, amire talán egy picit belepirulok, de lehet észre sem veszi. Nem vagyok én ennyire mimóza, mindig is határozott nő voltam, aki azt hitte nem tudja megvezetni egy pasi, nagy tévedés, mindenkit meg tudnak, mert álnok alakok, nem véletlenül hagyjuk most egy kis rést kettőnk között Xanderrel, pedig itt aztán tényleg nem lesz szó semmi hosszútávúról, részemről egészen biztos, hogy nem. A lényegre térek, nem szoktam ilyenekkel szarozni, elmondom neki, hogy mire van szükségem nagyvonalakban, de tudnia kell, hogy én nem olyan nőcske vagyok, mint akikkel általában lóghat, velem nem egyszerű, mert vannak önálló gondolataim, de érdekel a másiké is, de tudnia kell, hogy én nem leszek az esti bábja, akivel mászkálhat. Azt hiszem egészen jól megérti, amit mosolyogva nyugtázok. Szeretem ha az akaratom valamilyen formában beteljesül, talán ezért is nehéz nekem a férjemmel, ő is határozott jellem, de én még rajta is túlteszek és kettő nagyon kemény ember nehezen fér meg hosszan egymás mellett. De bárcsak ez lenne a gond. Feleslegesnek kezdem érezni a fecsegést és a fülébe súgom azokat a szavakat, amikkel végre megindíthatom az estémet. Nem vágyok másra csak egy fél óra élvezetre, nem többre, bár nem tudom miben tudna ő újat mutatni nekem, de kíváncsiságom töretlen marad, amikor feláll és mögém helyezkedik. Magam elé meredve mosolygok tovább, és mint aki diadalmat aratott nézek fel rá magam mögé. - Csak egy csendes hely kell, amit meg tölthetünk hangokkal. - a pult felé fordulok, hogy az újonnan kapott italomat is magamba töltsem, majd óvatosan fordulok meg és állok fel Xanderrel szemben. - Keressünk egy ilyet. - karolok bele, pontosan tudom mit rejt ez a hely, de még nem nagyon próbáltam ki úgy isten igazából, most is csak ízlelgetni fogom a lehetőségeket, de mindent el kell kezdeni valahogy.
- Mennyire jól? - kérdi a férfi egy játékos mosollyal. - De az tény, hogy itt nem sűrűn kötnek ki ok nélkül az emberek! Kiváltképp a nők nem... - teszi még hozzá egy kacsintás kíséretében. Nem volt nagy feladvány ez az egész és az sem volt különösebb kérdés, hogy merrefelé tart ez a beszélgetés, mi lesz az ügy vége. Egy ideje végül is érett a dolog egy bizonyos tekintetben, hisz Xander már kinézte magának a nőt egy ideje, bár a múltkor annyira nem volt szerencséje. - Akkor milyen hangzavarra van szükséged? - kérdez vissza játékosan a férfi, inkább az incselkedés jegyében, mert a válasz végső soron egyértelmű volt és hát igazából mind a ketten ugyan azt akarták a jelek szerint. Ezt Laura szavai nyomatékosítják is végül, a férfi pedig rábólint. - Megoldható könnyen! - válaszolja, majd a nő mellett ellépve int a pultosnak, az pedig a pult alól egy kulcsot ad ki a férfi sötét ujjai közé. - Mehetünk is! - kacsint Xander a nőre, hogy aztán a nővel összekarolva vessék bele magukat jobban a klub mélységeibe. Miután mind a ketten ismerik a helyet, a szórakozókon és a termen könnyen vágnak át s kötnek ki a költségesebb privát szobákat felvonultató folyosón, ahol az egyik bal kézre eső ajtót nyitja i a férfi a vörös bilétás kulccsal, majd előre engedi a nőt, hogy aztán kövesse, maga mögött behúzva az ajtót. A szoba igényesen volt berendezve, letisztult modern stílusban ahol a vörös szín dominált leginkább, illetve a sejtelmes fények. Rúd vagy kis színpad nem volt benne, jelezve, hogy ez nem feltétlenül ilyen előadásokhoz volt kitalálva. Egy alkóv francia ággyal benne viszont igen, tükrös mennyezettel és egy tükrös fallal is az élmény kedvéért. Ha az embernek kedve tartotta, zenét is állíthatott be, bár a nő ugye más hangokra vágyott... s ennek nyomán nem is meglepő, hogy amint kettesben maradnak, Xander már magához is húzza a hozzá képest még inkább törékenynek tűnő filigrán nőszemélyt, hogy szenvedélyesen csókolja meg ajkait, egyik keze a sötét fürtökbe túrjon közben, míg másik keze a hátán simít végig, le a fenekére, hogy rá is markoljon. Mikor a csóknak vége szakad, Xander sötét ajkait Laura nyakára vezette, hogy oda osszon csókokat, míg ujjai picit eljátszanak a sötét fürtökkel. Ez sem tart persze örökké, mert a nyakra osztott csókokat folytatva kerül szépen a nő mögé, hogy két erős tenyerét most combjaitól indítva vezesse végig a nő testén felfelé, kebleire rámarkolva. - Amióta megláttalak szerettelek volna megkapni! - mormolja hátulról a nő fülébe, most oda osztva csókokat, míg ujjai elkezdik a nem sokat takaró hálós fekete felső eltávolítását. A nő pedig érezheti, hogy a hátulról neki simuló izmos férfi szavai mögött bizony van fedezet, vágyakozva feszül fenekének, ígéretes meglepetést tartogatva!
+18 Arra, hogy miért vagyok itt nem fogok neki választ adni, mármint az eredeti okra, amiért én itt kötöttem ki egyszer még régebben. Ez olyan dolog, ami nem annyira publikus és még magamnak is néha annyira kicsinyes bevallani, hogy követem a férjem. Nem tudom Xander milyen ember, de ez most kevésbé fontos, hiszen nem hozzámenni készülök csak szórakozni vele és kész. - Mindenkinek megvan a maga hobbija, lehet egy nő s kíváncsi egy ilyen fajta műsorra, amit itt kap, vagy valami egészen más vezérli, amikor belép az ajtón. - vonom meg a vállam hanyagul, talán ne magyarázat ez semmire, de nem érzem, hogy ezt várná tőlem. Mosolyom szélesedik, amikor rákérdez a hangzavarra, amire igazából vágyok. Szemem pimaszul villog a kérdésétől de tudom, hogy nem vár választ, hiszen pontosan tudja mi az amire most szükségem van,. ez a jó a férfiakban, nem kell neki sok rávezetés gy egy témára, pontosan veszik a lapot, főleg ha szexről van szó, nekik a legnagyobb részt az agyukban talán a testiség teszi ki vagy az az iránti vágy, amivel nincs is semmi gond, ha az életben másra is tudják magukat használni, mint párzásra. Nem a szerelemért jártam ide, de ez elég nyilvánvaló, azt már régen elvesztettem, a bele vetett hitem és abban is kételkedni kezdtem, hogy egyáltalán tényleg létezik e a szerelem, vagy csak engem utál ennyire a sor, hogy amit kaptam azt rögtön el is vette, mintha sosem lett volna. De ez az este nem a siránkozás estéje, inkább jól akarom magam érezni, ki akarok lépni a mindennapjaimból, és nem akarok arra gondolni mi vár rám otthon ha ezek után hazamegyek. Elindulunk a tömegbe, érzem a különböző parfümök illatát, a kiéhezett pasik nyálcsorgatását látva kicsit kiábrándulok a férfi nemből, és végiggondolom, hogy ezek a férfiak lehet nősek, lehet otthon várja őket valaki, aki szereti és foglalkozik vele, ezek a pasik mégis itt vannak, aminek oka van, nem feltétlen a nő az oka, de biztosan vannak olyan helyzetek, ahol igaeni gond a női hozzáállás. Szinte belém nyilal az érzés, hogy mivan ha miattam lett olyan a férjem, amilyen, bár nem tudom van e közöm hozzá, hogy ehhez lehet e bármi közöm, hiába van nagy önbizalmam egy olyan ember, mint a férjem igen gyorsan tudja aláásni, de ezt tervezem most a szobába belépve visszaépíteni, legalább erre az estére. Xander nem ismer, nem tudja ki vagyok valójában, így neki nem kell annak lennem, akinek érzem magam, itt olyan lehetek aki akarok lenni mindig. - Milyen nagy szavak ezek! - mormolom mosolyogva magam elé, miközben már érzem a csókjait a fülemnél és szinte beleborzongok. Érzem, hogy szépen lassan lángol fel bennem a vágy, és szeretném ha gyorsabban haladnánk, ha letépné rólam a ruhát és a lényegre térnénk, amikor nem kell gondolkodnom. De mindeközben valami többre is vágyok, amit talán nem ez a férfi fog megadni nekem, de egy kis kitérőnek azt hiszem tökéletes lesz az este. Nem mondom, hogy az összhangunkra törekszem, de érzi, amit akarok és sebesen szabadít meg a tökéletesen kiválasztott felsőpmtől, amit direkt ide szereztem be. Nem mintha olyan nagyo sokat mutatna többet enélkül a látványom. Amikor nekem simul szinte érzem, hogy dagad a férfiassága a nadrágon keresztül. Nem játszadozni akarok vele, így semmi okom nincs hogy tovább húzzam a dolgokat. Felé fordulok és a szemébe nézek, amiben már látom is a vadállatot, ami ilyenkor néhány férfiban felcsillan ha kanos állatként vetné rá magát a másikra. Nem beszélgetni akarok, nem lelkizni, és egyáltalán nem akarom, hogy rajtam kívül másnak is jó legyen, egy önző picsa vagyok, de szükségem van erre a picsára az este, hogy ne omoljak teljesen össze. A kezemmel gyorsan szabadítom fel az ölében ágaskodó vadat és az ággyal háttal fordítva kezdem el szépen lassan végig a szemébe merdedve tolni, egészen addig, amíg meg nem érkezünk és ott a vállánál gova lököm az ágyra ülő állapotba. Elé térdelve veszem nagyon lassan a számba a dolgokat, és csukott szemmel kezdem el szépen lassan mozgatni a nyelvem körülötte.
- Végül is hobbinak is lehet nevezni... én inkább azt mondanám, hogy mindenkinek kell egy hely, ahol ki tud ereszteni magából olyan feszültséget, amit máshol nem. És ahogy nézem végső soron nálad is erről lehet szó. Én legalábbis azért szeretem a klubot, mert tényleg úgy kikapcsolhatok, hogy a gondok kint maradnak. - bármennyire is felszínes volt a csevegés s tudták, hogy milyen irányba tartanak, azért a férfi csak osztott meg magáról egy kis morzsát, elvégre a nő sem zárkózott el mindenféle választól, csak nem ment bele a dolgokba magánokokból, Xander pedig kellő tapintattal nem is firtatta ezt egy ponton túl, csupán annyira, ami ahhoz volt szükséges, hogy mégis elinduljanak valamerre. Mert bármennyire is kívánta a nőt, vagy látta a kihívó viselkedést a másikon, azért meg kellett győződni a szándékokról biztosan. Ez végül is nem megy sem túl gyorsan, sem lassan, elvégre némi beszélgetés mellett egy pár ital le is csúszik, így ha a nőben lett volna is aggály, hogy mennyit vár azzal, hogy zöld jelzést adjon, az minden bizonnyal gyorsan oldódott fel. Nem kell sok győzködés, a férfi tudja, hogy mi a dolga, így intézkedik is, szerez kulcsot, majd már indulnak is egy olyan szobába, ami Laura kívánalmainak megfelel. Itt Xander nem is teketóriázik különösebben, egy laza, de határozott megközelítéssel lát a szépség megostromlásához. Nem tudhatja, hogy a nőnek mi a habitusa, mire vágyik pontosan, de ez is szép ebben az ismeretlenségben, hogy lehet könnyen gyors felfedezéseket tenni és megvan a helyzet izgalma. - Lehet, de igazak... addig akarlak dugni, amíg lendülettel bírjuk! - mormolja kicsit kuncogva a nő fülébe, míg tovább csókolja, simogatja és vetkőzteti Laura-t. Távozik a felső és a melltartó s még annyi ideje van a férfinak, hogy erős kezeivel a nő hívogatóan domborodó kebleire markoljon és kicsit játékosan gyúrja őket, míg ajkai Laura nyakára találnak s nyaka tövébe csókolnak mélyen. Aztán Laura fordul a férfi kezei között s nekiáll ő is ténykedni. Míg így tesz, a férfi újra megcsókolja, aztán enged a finom nyomásnak, hátrál az ágyig, hogy annak szélére ülve biztosítson terepet a másik számára arcán egy széles mosollyal. Laura most találkozhat azzal teljes pompájában, ami az este rá vár: a történtek és szépsége hatására Xander sötét farka hosszan és vaskosan meredezik előtte a maga igen tekintélyes méretével. S Laura nem is habozik, amivel a férfiból egy elégedett szusszanást vált ki. Keze a sötét fürtökre simít jóváhagyón, ahogy élvezni kezdi az ajkak ölelését és a nő nyelvjátékát szerszáma hegyén. - Hmmm ügyes cica! - mormolja elégedetten. - Egy kis extrát is kérsz esetleg az estéhez? Bepúderezni az orrod... - vesz elő egy kis zacskót és megemeli, majd a fölösleges zakót letornázz magáról, s az inget is kényelmesen szétgombolja, hogy a maga szerelésén is könnyítsen és egyúttal a meglehetősen kimunkált felsőtestét is felfedje.
+18 Őszintén örülök, hogy nem kell sokat csevegnem, nem Xander személyével van bajom, sőt semmi bajom nincs, de jobban szeretnék most levezetni és nem bevezetni senit sem az életembe. Vannak dolgok, amik csak azért létezik, mert én itt ezen a helyen jelen vagyok többször, ezek közé tartozik Mia, akit néha elfelejtek a hétköznapokban, mert oda nem való az a lány, de itt lehetek az, aki akarok, senki nem keresi Laurát, akiről mindenki képes elhinni, tisztességes rendes életet él a férjével, aki közel sem annyira piti hazudozó mint igazából. Ez így is van jól, ezt kell látnia a külvilágnak, ezt kell mutatnunk felé, mert így nincsenek kérdések, amiket feltesznek nekünk, hogy mi történt velünk. Magam sem tudom, de menekülnék, és nem tudok egyedül Mia az aki utat enged nekem egy kis világba, ami nem a mindennapjaim és erre szükségem is van. Ma főleg, így nem akarom, hogy a beszélgetés vegye át az uralmat és én akarok uralni. A szobába érve érzem, hogy Xander már nem akar várni, helyes, nem is akartam, hogy nekem kelljen rávezetni, azt akarom,hogy akarjon engem, de csak úgy,ahogy én megengedem neki. A szavain elmosolyodok, a mozdulataihoz csak igazodok, de nem várom meg, hogy továbblépjen, mert átveszem az irányítást és lazán lököm le az ágyra, hogy kezelésbe tudjam venni a férfiasságát. Általában szeretem nézni ahogy a másik fél élvezi a nyelvem játékát a farkán, de most nem nézek rá, csak élvezem minden pillanatát, és ezzel is kizárom a kinti dolgaimat. Kezem és a nyelvem egyszerre mozog, miközben vastag farkát egyre jobban tolom magamba. Kérdésére felpillantok rá, és kiengedem őt a számból. Mosolyom pimaszul rákerül az arcomra és felegyenesedek. - Ti pasik miért nem bírjátok csak egyszer beszéd nélkül élvezni a dolgokat. - mondom neki nevetve, de nem megvetve emiatt, mert most az egyszer nem fogom magamtól megvonni a boldogságot, amit ezek a szerek okoznak. Csak bólintok neki, bár fogalmam sincs milyen módon kell ezt a szervezetembe bevinni, mert még sosem volt lehetőségem kipróbálni, vagy sosem akartam, részletkérdés. Ma mégis azt érzem, hogy nem vagyok önmagam, ami jó és kényelmes és sokkal könnyebb. Talán csak ezért voltam hajlandó ennyire gyorsan idekerülni az idegen férfival és ezért megyek bele abba, hogy valamit kipróbáljak, ami lehetséges, hogy nem lesz rám jó hatással. Felülök mellé az ágyra, de mielőtt bármit is tehetne végigfutom a kezemmel a hasát, fogalmam sincs meddig akarja húzni az egészet, de ha minden élvezetet kiéltünk, ami az agyunkat pörgeti nagyon rátérnénk a testi dolgokra, mert nekem a csak ez számít.
Olyan este volt ez is, amikor a tettek ékesebben tudtak beszélni, bár ez nem jelentette a szavak háttérbe szorulását sem. Azoknak is megvolt a maguk helye, egyszerűségükkel segítettek a tettekig eljutni például. A másik szerepkör meg a pillanat és az élmények fokozásáról szólt, de itt még nem járt a történet. Bókoknak sok értelme nem volt, a pikáns megjegyzések, a másik hergelése, vagy az elégedettség jelzése még kellett, hogy várasson magára, ahhoz túlságosan is az elején tartott Xander és Laura, még akkor is, ha egyébként nem haboztak sokat és vissza sem fogták ösztöneiket. Csókok csattannak el, testet felfedező simítások is járnak a vetkőztetés mellé, mert mégsem eszik olyan forrón a kását és ha már a férfi vágyott is a nőre, hát fel is akarja fedezni, még ha ez nem is egy érzelmes dolog, ugyanakkor ez is a játék része, nem csak annyi, hogy simán elkapja. Panasz mondjuk nincs is erre, bár a nő sietősebb is azért, de ezt a férfi engedi neki, miután amit Laura akar, az az ő örömét is szolgálja. És nem is kicsit! A nő mohón, de mégis érzékien lát a kényeztetésnek, amit a férfi nagyon is örömmel fogad, tanúbizonysága ennek a kőkeményen feszülő méretes férfiasság, vagy éppen az, ahogy sötét, erős tenyere a nő tincseire simít mintegy viszonzásképp, amiért ő részesülhet most élvezetben. Nyilván még jobb lenne, ha a zöld szemekbe nézhetne, de ami késik nem múlik és hát mindenkinek mások a szokásai. Viszont ha már szokások, azért egy ajánlattal él is a nő felé. Hiszen továbbra is az maradt aki és ha már ilyen kellemes kalandba keveredett, egy kis bőkezűség is belefér, másrészt pedig ez valahol megszokott is volt már számára az ilyen helyzetekben. Errefelé finoman szólva sem vetették meg az ilyesmit. - Pedig csak akkor beszélek, ha van mondanivalóm! - nevet a fekete férfi is kicsit és a nőre kacsint. Kicsit jobban feltápászkodik maga is, ha már kikerült a nő ajkai közül. Élvezi Laura közelségét és a simítást, a zacskót egyelőre még a kezében tartva, mivel a nő bólintása beleegyezés volt. Ugyanakkor látott egy kis tanácstalanságot is a nő arcán, ami nem volt ismeretlen számára. -Első alkalom? Ha gondolod, simán felszippanthatod a bárszekrény pultjáról is, vagy ha pikánsabb megoldást választanál akár rólam is... netán a farkamról! - kacsint rá nevetve, majd belecsókol a nő nyakába, hogy aztán az ágyról feltápászkodva Laura döntésétől függően a zacskó tartalmát is elhelyezte. A bútorra vagy magára? Ez a nőtől függött. - Befogod az egyik orrlyukad, a másikkal pedig csak felszippantod és hamarosan beüt a varázslat! - sorolja egyszerűen a tudnivalókat, majd hagyja a nőt cselekedni, nyilván attól is függően, hogy hová kérte a zacskó tartalmát. De az biztos, hogy utána, amíg a nő kicsit napirendre tér az élmény fölött, Xander nekilát gyorsan, hogy megszabaduljon a fölösleges ruharétegeitől amik egyre kényelmetlenebbek és zavaróbbak lennének. Gyors, hatékony mozdulatokkal fedi fel kora ellenére fiatalokat megszégyenítően kidolgozott testét, a sötét bőr takarta izmokat. Laura pedig érezheti, hogy tudatában szétárad a szer, pulzusa gyorsul, a világ picit furán tisztul ki és lesz fókuszált, érzékei fellángolnak s ha lettek volna gátlásai, hát azokat is oldja a szer, ahogy a véráramba kerülve idegvégpályáit végigcirógatva állítják át a megfelelő receptorokat a maguk komisz működése szerint. Energiával tölti fel akár a koffein és messze űz bármilyen fáradtságot, bár ezt a későbbiekben tapasztalja majd meg a nő esélyesen, ha már a szer növelte "étvágya" nem fog csak úgy csillapodni... A szer tehát szépen hatni kezd amíg a férfi levetkőzött és utána már ismét kezei közé kaparintja is a nőt, hogya fekete miniszoknya hátsó zipzárját is megoldja és Laura már csak bugyiban (ha van rajta) meg magassarkúban maradjon. Játékos határozottsággal löki a folytatáshoz az ágyra és csókol végig a testén, olykor meg-megharapva a nőt finoman és így éri el ölét. Ha bugyi van még az útban eltávolítja, ha nem volt, akkor egy gonddal kevesebb s már ajkai- nyelve le is csaphatnak a nő ölére. Nekiáll módszeresen kényeztetni a nőt. Nem kapkod, kiélvezi a helyzetet és figyel a másikra, de annyira nem is finomkodik persze, a nő eddigi heves hangulatához igyekszik igazodni és úgy kényeztetni intenzíven ficánkoló nyelvcsapásokkal édesgetve Laura csiklóját! A szer hatása alatt pedig minden csók, harapás, aztán pedig minden nyelvcsapás újszerű- még intenzívebb élmény volt. Lehet ez hiányzott eddig neki igazán?
+18 Szó sincs arról, hogy ne szeretnék nagyon is beszélgetni másokkal, hiszen ebből élek, hogy beszélek, de most valahogy nem éreztem elég erőt magamban ahhoz, hogy bármit is kifejtegessek bárkinek, nem azért voltam itt, de Xander tökéletesen megérttette ezt de azért pimaszul visszaválaszolt nekem, amin csak elmosolyodtam. Talán túl nagy az önbizalmam most, hogy nem kell magamat adni, hogy nem egy nő vagyok, akinek szar a házasság és azt kívánja bár ne is lenne benne egy olyan kapcsolatban, mint az enyém. De ez sajnos nem változtatható, így ilyen helyeken kell boldoggá tennem magam,legalább addig ameddig itt vagyok és most meg is fogom tenni a férfi a legjobb segítségem rá az este. A por jelenlétére egy kicsit mintha bizonytalanná válnék, nem szoktam én hasonló szerekhez nyúlni, sosem tettem, így a kérdésre csak bólintok, próbálva valami határozottságot mutatni magamban, bár ilyen téren nem tudom mennyire menne. Talán az oldja bennem a dolgokat,hogy nevetve veszi figyelembe, hogy kezdő vagyok ilyen téren és olyan dolgot is felajánl, amitől kicsit sikerül fellazulnom. - Igazából a bárpult az unalmas lenne, nem? Szeretem a pikáns dolgokat. - kérdezem megvonva a vállam és követem az utasításait, és mint egy jó kislány szippantom fel a farkáról a port, majd végignyalom, hogy semmi ne vesszen kárba, persze nem ezért teszem. Egy kicsit megszédülve nézem végig,ahogy megszabadul minden felesleges ruhájától, és mosolyogva mérem végig,pontosan tudom mi a jó nekem és most is hasonlóan jó döntést hoztam, hogy vele tartottam, látva, hogy mennyire férfias. Amint végzett magával rögtön engem keld teljesen megcsupaszítani, amit szabadon hagyok, kicsit bátrabbnak érzem magam, bár Mia mindig is ilyen szabad embernek képzeltem,most nem érzem,hogy bárhogy máshogy tudna ő viselkedni, mint úgy ahogy én most. Átadom magam a mozdulatainak,és engedem, hogy azt tegyen velem amit akar, amikor a bugyi is lekerül rólam, szinte ég az ölem és másra sem vágyok, minthogy minél hamarabb csillapítsa ezt az égést. Minden kívánságom így legyen teljes, amint a fejemben megfogalmazódik ez a gondolat csap le a nyelvével. Az ágyon lévő takaróba markolok, amikor a nyelve kényeztetni kezd, halk nyögéseket hallatok, mert már az első mozdulatainál érzem, hogy ez valami egészen más lesz, mint eddig. Nem tudom mi okozza, de van egy érzésem, hogy a por hatása lehet, ami abszolút nincs ellenemre. A testemet megfeszülve, érzem, hogy elönt az első orgazmus, még magamat is meglepve, mert ilyen hamar szinte sosem ért el a mámoros érzés. Hangos nyögések között remeg meg a testem és szinte lököm el magamtól, mert érzem, hogy teljesen elérzékenyülök odalent és nem bírok ki még egy érintést tőle. Felhúzom magam az ágyra, és huncut mosollyal az arcomon hívom őt magamhoz a mutatóujjammal csalogatva őt. - Mi lenne ha megmutatnád mit tudsz? - kérdezem, miközben a tarkójánál fogva húzom magamhoz, hogy egy szenvedélyes, vad csókot leheljek az ajkaira, miközben kezemet a farkára helyezem és óvatos mozdulatokkal folytatom a kényeztetést, a kicsit sem lankadó férfiasságán.
Nem vette fel a férfi különösebben a megjegyzést, összességében egyébként is kis halnak tűnt a nő annak a világnak a benépesítőihez képest, akik között mozgott. De attól még tetszett neki és akarta, sőt, valahol ez is része volt a dolognak: nem kellett neki sem úgy viselkednie, amit egyébként a bűn világa megkövetelt tőle. Nem volt ellenére az élete, amiből élt, de az embernek kell lazítás és hát nem véletlenül járt ebbe a klubba: itt a munkához kapcsolódó piszkos dolgokat is elintézheti, aztán a szórakozás is adott. Ma pedig elég szerencsés volt és pont azzal a nővel akadtak egymás horgára, akire egyébként is vágyott és akin szívesen időzött a tekintete eddig is, ha itt látta. Nem meglepő hát, ha élt a lehetőséggel és az sem volt ellenére, hogy rövidre zárják a forró kása kerülgetését. És nem is járt ezzel rosszul, mert hamarosan a kényeztetés mezejére lépve élvezhette a nő édes ajkait. De azért ha már így alakult a dolog, volt benne annyi kedvesség, hogy grátisz egy kis ajándékkal is szolgáljon a nőnek, amit Laura el is fogadott. - Hmmm rossz lány vagy, ez tetszik! - kacsint a férfi újabb kedélyes nevetés kíséretében, miután Laura megtette a maga választását s ha már így alakult, hát elhelyezte a kábítószert, majd hagyta, hogy Laura a keményen meredező fekete farkáról szívja fel a fehér porcsíkot elégedett kiscicaként nyalva végül a nyomát is. Ezzel pedig egy elégedett morranást és egy simítást is kiérdemel a nő sötét fürtjeire. Ezt követően a férfi ad neki egy kis időt magához térni, míg levetkőzik, mert azért mégis kényelmesebb lesz úgy. De nem csak neki, hanem a nőnek is, akit maga után szintén lecsupaszít, egyedül a tűsarkúkat hagyva fent. A vetkőztetés mellé persze simítások és csókok is jártak, hogy kis kényeztetés se maradjon ki. De itt nem ér véget a dolog, a férfi adakozó kedve a kéjre terelődik és ennek örömére hamarosan a nő ölére csap le csókjaival, majd nyelvjátékával. Módszeresen dolgozik, bár nem kell sokat, mert a nő teste elég gyorsan reagál és tolja el ösztönösen a férfit a gyönyör után. A férfi elmosolyodik ennek hatására, lesz még alkalom ebből is többet mutatni. Most enged a húzásnak inkább és szenvedélyes, vad csókot vált a nővel hosszan. Ajkaival s nyelvével vív édes csatát, nem aprózza el, éhségét, vágyát ő is beleadja, hogy minél érzékibb legyen a dolog, s a nő érezze a férfi mennyire akarja, de mellette az erejét, erélyességét is természetesen. - Nem kell kétszer kérni! - mondja végül Xander a csók után, játékosan ismét hanyatt lökve Laura-t az ágyon s éhes ragadozóként mászik a nő felé, kidolgozott testével a karcsú lábak közé ékelődve. Szerszámát kicsit a nő hívogatóan forró és éhes szemérmének dörgöli, míg újabb csókot vált vele. Végül egy csípőbillentéssel makkja kerül a megfelelő helyre. Egyik karja a nő dereka alá siklik s átkarolja, a másik pedig fent a vállán tesz így, finom, mégis erős ölelésbe vonva Laura-t, hogy aztán mélyen zöld szemeibe nézzen. Csípője előre lendül s egy határozott, mégis gondos mozdulattal hatol a forrón hívogató édes barlangba, mire ismét elégedetten morran fel, és innen nincs is megállás: csípőmozdulataival centiről-centire dolgozza be magát, feszíti a nőt s jut mind mélyebbre. Méretes farka a kábítószer nélkül is esélyesen újszerű élményt jelentett volna ahogy új mélységeket ér el, ahogy a nőt feszíti s az a határozott, egyszerre birtokló, mégis odaadó ölelés és lökéskombináció, amit a férfitől kap, az a ragadozóktól származó szenvedély, amit tanúsít mind szétáradhatnak a nő elméjében, valami újat, élvezeteset mutatva számára, ezt a kokain pedig még mind felerősíti-fokozza is. Szenvedélyes lökések és csókok keresszttüzébe kerül Laura ahogy az idősebb fekete férfi egyre keményebben teszi magáévá a szó szoros értelmében, mert mozdulatai ezt hirdetik, ajkai pedig nyakát, fülecskéjét, a füle mögötti területet ostromolják, sötét csókokkal borítva a puha alabástrom bőrt újra és újra. Ha a nő sima önfeledtséget is akart, azért mégis többet kap: egyrészt tényleg ott az intenzív, alapos bánásmód, a férfi alaposan és kíméletlenül dugja, másrészt mégis van valami plusz, több szenvedély és érzékiség hozzá, valami, ami édes méreg lehet a puszta könnyen kezdett testi gyönyör mellé, vagy azon túl!
+18 Egy percig sem gondolkodok azon, hogy helyes e amit teszek, mert férjnél vagyok, bár a házasságom kész roncs és én is az leszek benne, és nincsen kiút belőle. Nem tűnik rossz döntésnek Xander karjaiba vetni magam, tudva, hogy amúgy ennek nem lesz folytatása, mert erről szól ez a hely, a titokról és azok megőrzéséről, innen remélhetőleg nem jut semmi. Bár az is igaz, hogy éppen elég ha itt bent marad ez a szaftos részlet és innen szerez tudomást róla a férjem. Meglenne a válóok? Talán többször kellene tilosban árnom errefelé, ha ennyi elég lenne a váláshoz, de ennél sokkal önzőbb az én uram. Próbálva nem az életemre gondolni szívom fel a port, remélve, hogy nem teszem teljesen taccsra magam tőle, mert akármennyire nem vetem meg az alkoholt itt, szeretek a magam ura lenni és kontroll alatt tartani mindent, amit teszek. Mindezek ellenére nem érzem, hogy annyira rossz dolog lenne,amit teszek, egy kis szórakozás nekem is jár, nem azt figyelve,miben sántikál az az idióta ezen a helyen. Amint Xander megszabadult minden göncétől engem is hasonlóan meztelenné tesz, csak a cipőt hagyja rajtam, ami bár meglep, nem teszem szóvá. Amint a tettek mezejére lép már kezdem kapizsgálni miért is élnek ennyien ezekkel a tudatmodosítószerekkel. Talán nem az az oka, lehet a férfi ennyire tehetséges, igazából mindegy is, mert olyan hamar érem el a gyönyört, hogy a levegőt visszafojtva remeg bele a testem és reflexből tolom őt el magamtól, hogy az érzékeny pontomat nyugodni hagyjuk. Persze ezzel korántsem érem be, nekem ennyi abszolút nem elég, attól függetlenül, hogy a magam élvezete miatt vagyok most itt, és lehet, hogy kihasználjuk egymást, de ameddig kölcsönöm, addig nem gond. Xander nem az a férfi, aki amúgy bejönne nekem, nem az esetem, mégis olyan vonzereje van, amit nem tudok figyelmen kívül hagyni, úgy felizgatja a fantáziám, hogy nehezen állok ellen bármelyik mozdulatának is. Magamhoz húzom és csókolom, miközben többet kérek belőle és ő készségesen teljesíti. Tökéletesen érzi a testem minden rezdülését, és amint a farka az ölemhez ér, még csak be sem hatol már tudom, hogy eszméletlen élményben lesz részem vele. Halkan felnyögök és a szemébe nézek, az alsó ajkamba harapva mosolygok rá, a leghuncutabb arcomat elővéve, jelezve neki,hogy mennyire kívánom. Amikor megérzem vastag férfiasságának erős lökését magamban már nem finomkodok az élvezetekkel, hangosan nyögök fel és behunyom a szemem, a kezem a hátához emelem és a lábamat köré kulcsolom, mintha ezzel akarnám még mélyebbre húzni magamban, mintha így nem lenne elég élmény számomra. - Bazdmeg! - a hátán lévő kezemet a fenekére irányítom és belemarkolok és mintha bármi befolyásom lenne a dolgokba húzom magamhoz minden lökésnél közelebb. Érzem, hogy minden mozdulatnál egyre vadabb, és egyre kíméletlenebb üzemmódba vált és egyre jobban élvezem amit a testemmel tesz. A fejemet felemelem és csókjáért hajolok, mert szükségem van rá, hogy ne veszítsem el a józan eszem.
Laura döntése alapvetően elégedetté tette a férfit egyrészt azzal is, hogy a kis ajándékot elfogadta, másrészt azzal is, hogy a pikánsabb megoldás mellett döntött. Látta, hogy a nőnek ez az első ilyen élménye s teljesen nem is tudja mire fizet be, de a nyitottság fontos volt ezen a helyen. És hát a kábítószer meg csak tovább biztosította ezt, mert ha a nő nem is vesztette el az öntudatát s érdekese fókuszáltnak érezhette azt, azért a fehér por módosította is: oldotta a gátlásokat, lehetségesnek mutatta a legnagyobb gyönyöröket is és egy olyan tudatba ringatta, hogy minden a világon a legnagyobb rendben van így, hogy jobb nem is lehetne azon túl, ami most vele történik. Idegrendszerét is úgy stimulálta energiával is eltöltve, hogy az érzéki kényeztetés sokkal intenzívebbnek, finomabbnak hatott s ennek a hozadéka meg is volt az első meglepetés keretében, amit a férfi nyelvjátéka során élhetett meg. Nyilván ez annak is volt köszönhető, hogy a benne feszülő éhségre kapott "eledelt" a hölgyemény s az anyag csak rásegített erre, de esélyesen ennyi még nem volt elég. Tudhatta Laura, hogy ennél sokkal többet is kaphatott, a fehér por súgásában azt, hogy ezen az estén ha elengedi magát, eddigi élete egyik legkéjesebb kalandját élheti át szabadon, semmire sem gondolva. A pillanatot kellett élveznie és elengednie magát. Xander pedig tett is érte, hogy így legyen, hiszen a nő húzására és szavaira akcióba lendült ismét. Nem vitte túlzásba a határozottságot, csak addig a pontig, amit kényelmesnek látott a nő számára is, ami a helyzethez elegendő volt. Ugyanakkor kellett, hogy így cselekedjen, mert a lényében benne volt ez is. Laura persze már a férfira nézve is tudhatta, hogy nem olyat fogott ki, akit kenyérre kenhet, aki visszafogná magát, vagy simán uralni lehet. Nem, ez a dolog minimum a kölcsönösségről szólt, mert ő is elég határozott volt, de ez a fekete férfi sem volt cukorból: jó fizikumú és érett személy volt, több fronton adott volt tehát az, hogy egyrészt tudta mit csinál, másrészt azt is, hogy mit akar. És ez a nő volt jelenleg. Tett is ennek érdekében, de nem kapkodott, ha nem is aprózta el teljesen a dolgokat. Megadta a módját, keltett pici feszültséget és az érzékiséget se hagyta parlagon, nem állt neki simán a nőt kalapálni mint akinél kalapács van és mindent szögnek néz, mert csak erre képes. Nem, Laura érezhette, hogy szerencsésen választott partnerében bőven van lehetőség és tapasztalat, amit ha engedi a másiknak, akkor az ő még nagyobb örömére fog kamatoztatni. Édes és szenvedélyes csókok csattannak el, majd a férfi egy sokatmondó pillantást is vált a nővel s Laura zöld szemeinek csillogásától és huncut arckifejezésétől szinte rándul is egyet lent a farka. Enyhet ad hát a vágyódásnak s egy határozott mozdulattal viszi az este eseményeit tovább. Innen már nincs megállás, a simításokra, érintésekre egyre intenzívebben mozog, főleg, ahogy Laura körülöleli testé kecses lábaival s a tűsarkakkal önkéntelen is jobban ösztökéli a férfit, aki ezt igencsak élvezi s még jobb lökésekre készteti. Ha Laura elpillant a férfi válla mellett, akkor a tükrös mennyezet felületén meg is győződhet arról, mennyire erotikus látványt nyújt ma esti szeretőjével így összefonódva. - Az a terv! Olyan alaposan megbaszlak, ahogy csak erőmből telik! - mormolja a férfi karcos hangon a nő fülébe annak élvezetről tanúskodó indulatszavára, majd nyelvét járatja meg érzékien Laura fülkagylójában, míg csípője mély lökést ad le s így ringatja is tovább mélyen maradva, gyönyörtelien stimulálva Laura testét. - Addig kúrom az istennőket megszégyenítő formás tested, amíg majd az erőd határán a kéjtől remegve kapkodsz majd levegőért! - mormolja még a nőnek, hogy aztán ismét intenzívebb lökésekre váltson s a nő éhes csókját is viszonozza. A fekete férfi egyre gyorsabban, erősebben munkálkodik, de az is érződik, hogy nem is ész- és kontroll nélkül: tudja mit csinál és amellett, hogy a nő minden rezdülését nagyon élvezi, nem csak a maga gyönyörére koncentrál. Vad és kíméletlen, mégis technikás farkalásban részesül Laura a férfi karjainak birtokló, erős ölelésében, mellé szenvedélyes csókokban amik hol ajkait, hol nyakát, vagy fülét érik éppenséggel. Egy ponton Xander kezei kicsusszannak a nő dereka és válla alól, hogy a nő karcsú selymes lábain simítsanak végig ahogy felsőtestével felegyenesedik s finoman, de határozottan lefejti a lábakat derekáról, hogy széles vállaira fektesse azokat, a magassarkúk pántjai mellett egy-egy csókot is nyomva Laura bokáira. Közben csípője sem áll le, mozog tovább s lepillantva élvezi a látványt is, hogy aztán fokozatosan dőlve előre támaszkodjon meg kinyújtott karjainak tenyereivel a nő feje mellett, míg Laura testét így valamelyest ívbe hajlítja. Férfiassága a póz módosításának hála még intenzívebben, még mélyebben érkezhet a nő ölébe, amit ki is használ lendületes lökéseivel, így pedig abszolút olyan élményekhez juttatja Laura-t, amit a nő még nem tapasztalhatott meg férfival. Könyörtelenül mély, alapos és erőteljes farkalásban lehet része, érezheti, hogy van, aki csak őt akarja, aki mindent belead szívesen, hogy lenyűgözze őt és minden élvezetet megadjon neki, de aki közben a maga élvezetére is munkálkodik s nem fél birtokba venni őt, érinteni, simítani és csókolni úgy, ahogy azt otthon soha nem kapta meg, de talán ilyen hevesen és intenzíven máshol-mástól sem... mostanra biztos lehet: a férfi szavai nem hencegésként hangzottak el és ha hagyja magát, a kéjek kéje várja.
+18 Már magam sem emlékszem miért jöttem ide, megannyi okom lett volna, hogy ne ide jöjjek, mégis ezen a helyen kötöttem ki. Ennek egészen biztos jó oka volt, és ez az ok nem az volt, hogy fehér port szívjak egy fekete férfi farkáról, de azt hiszem ez az élmény az, amivel gazdagodnom kellett, mert egyáltalán nem esik nehezemre. Akarom és élvezem ezt az egész helyzetet, nem tudom miért érzem magam mégis telhetetlennek és minél többet akarok. Az elsőorgazmus végigsöpört a testemen és mint valami vulkán tört fel bennem, nem véletlenül akartam, hogy belém csússzon. Érezni akartam őt, nem csak a nyelvét, hanem a farkát is. Nem kellett sokat várnom, mert olyan tökéletesen összhangba került a testünk, amint belém hatolt, hogy a hangom akaratlanul is a felszínre tört. Az az egyetlen szó tör utat magának,hogy közben minden mozdulata kínzóan húzott egy újabb gyönyör felé. Lassan és biztosan közeledtem felé, de élvezni akartam, a szemem behunytam és a fejemet hátravetettem. Csak akkor pillantottam fel, amikor megszólalt és a szavaitől libabőrös lett az egész testem. A szám egy kis mosolyra húzod ott általuk, de nem engedhettem el magam, mert minden egyes döféssel közelebb vitt valamihez, amiben olyan nagyon régen volt részem. Nem feküdtem le a férjemmel már nagyon régóta, nem hiányzott, voltak ugyan adfférjaim, de az ilyenfajta szex más, nem hasonlítható össze semmivel, vagy csak a korábbi por érezteti ezt velem, de akkor is más segítséggel vagy anélkül. - Milyen magabiztos vagy, hogy olyan könnyen fogsz a csúcsra juttatni ismét. - az alsó ajkamba karapok miközben a szemébe nézek és csak huncut vigyorral nyugtázom a szavait, majd mindent elfelejte nyögök fel egy újabbat és szinte végig hangzatos dallammal nyögök fel, minden egyes döfésnél egészen addig, ameddig bele nem remegek egy újabb orgazmusba, ami valószínűleg méretes farkának köszönhetően még intenzívebb és még nagyobb élményt nyújt. De ezúttal nem lököm el, érezni akarom, ki akarom élvezni az érzékenységet amit okoz nekem odalent. Amint újra érzek magamban némi erőt lököm le magamról az ágyra és átteszem felette a lábam és lovaglópózban dőlök rá. Az ajkaimat a nyakára tapasztom és elkezdek lefelé vándorolni velk egészen a farkáig, amit csak egy kicsit engedeke a számba, majd a tekintetét keresve mosolyodom el, és újra engedem,hogy a számba mélyedjen, de csak rövid ideig, és nem terezem, hogy meghagyom neki ezt az örömet. Még szükségem van a farkára bennem, én akarom kihasználni a testét kivételesen én leszek az, aki megteszi és nem engem használ ki bárki. Visszahajolok az arcához és ahelyett, hogy megcsókolnám a helyére igazítom a szerzámát és a mellkasának támaszkodva kezdek el lassan mozogni rajta, szinte már számomra is őrjítő mélységgel hatolva így belém.
Xander a jelek szerint ma szerencsésnek bizonyult, miután már egy ideje kinézte magának ezt az igen szemrevaló nőszemélyt s azzal, hogy Laura a felgyűlt feszültséget itt akarta levezetni, akaratlanul és könnyedén sétált bele ebbe a helyzetbe. Ha pedig már ezt megtette, hát a jelek szerint nem is volt más szándéka, minthogy kiélvezze azt, amit csak kínálhatott az este. A férfi pedig kitett magáért, olyan értelemben is például, hogy kínált némi extrát az este részeként, ez pedig Laura világának festményéhez hozzáadott pár újabb ecsetvonást, a kéj megélésének egy új színárnyalatát festve fel, s persze azt, hogy volt benne bőven energia, felöltöltődött, az élvezetekkel párhuzamosan pedig a gátlások-korlátok is elolvadtak. S a férfi a kéj oltárán való áldozásban nem is aprózta el a dolgokat: nem kívánta sem magát, sem a nőt élvezet nélkül hagyni, így elég aktívan és ügyesen tett is ennek érdekében. - Könnyen? Talán... de alaposan, az biztos! - kuncogva sustorgott vissza a férfi Laura fülébe s finoman meg is harapta fülcimpáját és mozdulataival csak még jobban alátámasztotta szavait. Csókok, simítások jártak a hozzáértő csípőmozdulatok mellé, na meg olyan vérforraló pillantások is, ami egyértelműen a nő kívánatosságának voltak köszönhetőek, annak adóztak némán, míg a férfi heve és szenvedélye tevőlegesen bizonyította mindezt. De ez sem állandó, a férfi azért változtat a helyzeten, kicsit más interpretációját mutatva meg az eddigi póznak, ami viszont még intenzívebb élményt jelent és végső soron ennek meg is lesz a hatása: másodszor is sikerül elérni azt, amit végső soron ígért is a nőnek. Laura kéje, remegése, édesen kéjes hangjai mind megdolgoztatják alaposan a férfi önuralmát, Xander tudását, tapasztalatát bevetve feszíti meg izmait és szorítja össze fogait, hogy ura maradjon testének, ami sikerül is. A csábítás, a nő nyújtotta élvezet túl nagy ahhoz, hogy ennyivel beérje és "feladva" a beteljesülés ösvényére lépjen még. Nem, az egy sokkal nagyobb robbanás lesz, még előtte jobban ki akarta élvezni, hogy megkaphatta ezt a szépséget! Laura is telhetetlen eléggé szerencsére, így a férfi enged a játékos lökésnek, ami ennek hála hatékony is lesz Laura részéről. Hagyja hát a pózváltást, elnyúlik a puha ágyon, élvezi, ahogy a nő fölé kerül s kellemesen morran a harapásra, ujjai a nő hátán simítanak végig ösztönösen. Amikor Laura lefelé halad cinkosan elmosolyodik, majd elégedetten cirógatja meg a sötét fürtöket, ahogy a nő ajkait veti be újra. Picit bele is markol a sötét tincsekbe, eljátszik velük, de ez nem hosszú idő. A nő sem akar még vele végezni, ennek hála pedig újra egyesülnek is, ahogy Laura nyeregbe lendül. Ismét elégedetten morran, ahogy a jóleső forróságot újra megérzi maga körül s egyelőre csak a pillanatot kiélvezve hagy teret Laura-nak, de azért nem kell sok, hogy fejét a n kebleihez hajtva csókolja egyik telt halmot a másik után, bimbóit meg-megszívva, finoman harapva is. Csípője szinte észrevétlen lassúsággal kapcsolódik be finoman a játékba, billen és dolgozik a nő alá, közös tánccá változtatva ezt a fordulót, míg erős sötét kezei bebarangolják a karcsú, formás idomokat. Hagyja jó ideig Laura-t élvezkedni, mozogni és irányítani, de egy olyan férfi esetében mint Xander, ez nem tart örökké: egy ponton lábait kissé felhúzza, majd felül, így ölelve magához a nőt s élvezi még egy ideig a finom csípőringást. - Kapaszkodj! - mormolja a nő fülébe, majd erejét összeszedve feláll vele az ágyról, a zöld szemű szépséget szilárdan és erősen tartva kidolgozott testéhez ölelve. Karjainak erejét, csípőmozgását és a gravitáció megkerülhetetlen törvényét elegyíti a továbbiakban a póznak hála, ahogy engedi a nőt mélyen farkára zuhanni, ennek csípőlökésével elejébe is megy s kezei mozdítják felfelé, hogy ez az őrjitő és intenzív élmény ismétlődjön újra és újra, ahogy a férfi a benne lakozó vadságot jobban szabadon engedi és ismét mutat képességeiből, alaposan ellátva Laura baját! Akarat- és testi erejét összeszedve engedi a kéjes energiákat szabadon kettejük között, ahogy kiélvezi a helyzetet amíg jólesik mindkettőjüknek, de egyértelműen azon dolgozva, hogy a nő számára minél több élvezetet adjon... aztán egy ponton játékosan dobja Laura-t ismét az ágyra, de a csinoska a zuttyanás után sem menekülhet ám könnyen, mert az idősebb fekete férfi már ott is van, erős kezei könnyedén fordítják és rendezik négykézláb kutya pózba, hogy rövidesen újra megérezhesse magában a méretes fekete szerszámot, ahogy Xander a csípőlapátjait határozottan markolva kezdi állatias érzékiséggel újra magáévá tenni. Ígért valamit a nőnek és be is tartja, ez nyilvánvaló: mindent belead, hogy Laura testét a végletekig pörkölje a kéj és az élvezet lángján. Persze ez nem azt jelenti, hogy mozdulatai, lökései nélkülöznék a figyelmességet: nagyon is figyeli a nő rezdüléseit, reakcióit és azokhoz szabja a mélységet, intenzitást. Simítások, csókok is járnak persze, ahogy a nő hátára hajol, egyik keze felfelé siklik és játékosan markol a nő hajába, hogy hátát ívbe feszítse ismét keményedő lökéseinek ostromához. Kérdés, hogy a nő eddig hány csúcspontot élt át, netán egyiket tudta a másikba fűzni a férfi, annyi azonban bizonyos, hogy amit tud, azt Xander kifacsarja a testéből. Szabad keze finoman csattan egyet a nő fenekén, majd a formás halomba markol, hogy elől keressen végül helyet magának, Laura csiklóján járva ujjbegyeivel táncot némi időre, az élményt tovább fokozandó. Majd elhagyva a területet és ismét hátra csusszanva ujja nedvességét kihasználva kezdi ujjazni a dugás ritmusára Laura popsiját. Igyekszik egy újabb csúccsal táplálni tovább a nő érzékeinek erdőtüzét, a belsőjét mardosó lángokat, hogy aztán csípőjét hátra húzva keze is elhagyja a popsiját s makkját átpozícionálva induljon a végső rohamra és hatoljon lehetőség szerint Laura popsijába, hogy az estét és vágyait megkoronázva itt is magáévá tegye a nőt, akinek elméjében a kéj és a kábítószer tombol mostanra teljesen minden bizonnyal, mindent felperzselve, gátlásokat elhamvasztva és az élvezetet követelve, mindent, amit csak kaphat!
+18 Olyan mélységesen új világot tár elém ez az egész, amibe sosem gondoltam, hogy bele akarok kóstolni. Nem tudtam, hogy vágyok ilyenfajta élvezetre és arra, amit a Xander által adott szer okoz nekem. Korántsem akarok majd függőjévé válni, de ha ez az érzés határozottan jó, sokkal élénkebben élem meg minden egyes mozdulatát, és azt érzem egyre többet és többet akarok abból, amit a férfi tesz velem. Lehetne ő akárki, akkor is ezt érezném, olyan egyszerű, hogy nem diktálunk bele érzelmeket, nem akarjuk beskatulyázni, mert itt tényleg csak az élvezetek játszanak. Ez az ami kellett nekem hogy kizökkentsen az életemből, és ez az, ami most már biztosan Mia élete, Laurától távol, minden nehézségtől távol. Laura talán sosem lenne annyira merész, hogy maga alá temessea a férfit, de ő most nem lehet itt, Mia pedig még nem ismert tulajdonságokkal bír, amin én is meglepődök de tetszik amit kihoz belőlem a férfi, és ez az egész hely. Ijesztő is talán, hogy az eddigi életemben miért nem volt tudomásom erről az érzésről. Egy ideig tökéletesen uralom a férfit, de pont ahogy számíottam rá, nem hagy sokáig felülkerekedni a dolgokon és közeledve felém esik neki a mellemnek, amire hangosan felnyögök és hátravetem a fejem, de a mozgást nem hagyom abba. Túlságosan is tetszik, érzékeny részem már így is nehezen bírja a kiképzést, mert már nem egyszer kapta meg amire igazán vágyik. Nincs olyan helyzet, amiben ne tudnék pimaszkodni és a férfi tökéletesen veszi az összes ilyet, nem kell ismernie, nem kell elviselnie a stílusom, de azt hiszem egészen jól érzi a rezgéseimet, ami most kifejezetten tetszik. Amint a kezei közé kap, ahelyett, hogy ellenkeznék csak becsukom a szemem és halk nyögéseket hallatva élvezem, hogy megint egyre jobban közelítek az orgazmus felé. Fogalmam sincs mit csinál velem, de nem akarom, hogy abbahagyja, mégis az ágyon végzem, de ahelyett, hogy magamra hagyna olyan gyorsan fordít meg, hogy hirtelen nem is tudom mi következik. Amint a négykézláb kerülök és megint belém hatol szinte megint az egész szobát beleremegtető nyögés jön ki belőlem. Minden egyes döféssel érzem, hogy egyre kevésbé bírom, amikor rám hajol és a kezével kényeztet, az ajkamba harapok és kéjes nyögéseket hallatva érzem, hogy elenged a etstem, ismét. Túlságosan is kicsinál ez a férfi, nem tudom meddig fogom még bírni, amikor az ujai egy egészen új területre vándorolnak. Az ujjait érzem magamban, miközben a farkával továbbra is mozog, ez az ismeretlen érzés olyan jóleső, hogy szinte nem tudom hova tenni. - Ezt miért… - kérdezném tőle, de addigra már nem az ujjával hatol a fenekembe és az érzésre egészen egyszerűen omlok össze legbelül és sikítok fel. - Baszki! - szakad ki belőlem és ahogy megfeszül a hátam, úgy érzem magamban egyre jobban a férfit hátul is. Ha eddig nem lett volna elég élményem vele, tudja még fokozni.
Az estének megvan a maga ritmusa, ami egy jazzdobost idézve sajátosan találta meg a különleges tempót, ami egyszerre tud ismerős lenni, mégis van benne valami ismeretlen lüktetés, amire a többi hangszerek mind izgalmasabb és egyedibb táncot járhatnak a maguk dallamait szőve. Ilyen zene volt az is, ahogy egy sima leszólítás szépen elkezdte kinőni magát valami egészen mássá. Ismerős volt, hogy a dolognak mi volt a veleje, hogy milyen kifejlet felé tartott és ezt a ritmust kereste mind a nő, mind a férfi a szituációban. De az, hogy amint már kettesben voltak a szobában s megkezdődött az intro után a tényleges dal, nos mondhatjuk, hogy sokkalta szabadabb, improvizatívabb volt, Laura számára nem is egy új elemmel. Ha kiszámítható is volt, hogy mi fog történni, azért a hogyan mégsem volt teljesen az és a sodrás elég gyorsan ragadta magával a nőt a jelek szerint. Nem is volt ez olyan meglepő végső soron, mert Laura rájöhetett, hogy sikerült olyan "muzsikust" választania, aki igazán jól játszott teste hangszerén és aki tudott vele egy hullámhosszon rezegni. Aki nem kapta fel a vizet a pimaszkodásra, vagy épp hagyta az irányítást is a nő számára, amíg úgy érezte jónak. Igen, lehetett nyeregben Laura is, élvezhette szabadon a dolgokat, lovagolhat kedvére lassú tempót sugallva, amit Xander is élvez egyébként, részben a mélységnek is köszönhetően. Na meg az sem elhanyagolható, hogy élvezheti a gyönyörű nő érzéki látványát, akit egyébként is meg akart már kapni. De ez utóbbi a mozgató rugó egyben ahhoz, hogy egy ponton túl ne érje már be csak ennyivel: egyre aktívabban vesz részt ismét a történésekben, először simítások, csókok, érintések útján, fokozatosan dolgozva magukat előre egy más irány felé, majd végül fordítva a helyzeten újfent az ő kezébe kerül a gyeplő, na meg Laura, ahogy erősen fogva állva teszi magáévá. Bírná még így hosszabban is, de azért mégiscsak jobb az ágy a folytatáshoz, így vált pózt újfent, nem sok időt hagyva a sötét hajú szépségnek a matracon szusszanásra. Olyannyira nem, hogy újfent intenzív, érzéki rohamra indul ellene és ebbe a játszadozásba egy ponton már a következő lépcsőfokot is elkezdi beleszőni. Ujjai megdolgozzák és bemelegítik a nő ánuszát ügyesen és hozzáértőn dolgozva. - Igen, mit miért? - kérdez vissza egyenesen Laura fülébe morogva kéjtől karcos szavait. Közben érzi ujjai körül azt a finom lazulást és lüktetést is, amit várt, így nekiáll a váltásnak. A pillanat hevében ez picit talán intenzívebbre, birtoklóbbra is sikerül, de úgy tűnik a nő ezt nem igazán bánja, sőt! Ennek ellenére mégsem szalad el vele a ló, bár a nő hátát ívbe feszíti az élmény és a férfi keze ahogy haját markolja továbbra is, azért most nagyon is körültekintő és finom ismét. Fokozatosan mozog, mélyít- vagy ad bele több erőt, lendületet csípője ringásába, ahogy végérvényesen magáévá teszi a nőt ezzel minden fronton. Némi türelem, rutin és figyelmesség árán tövig dolgozza a tekintélyes fekete farkat Laura popsijába, csípője ismét a nő fenekének feszülhet s ekkor ismét a nő hátára hajol, hogy a fülébe súghasson. - Na hogy tetszik ez cicus? - perverz karcossággal érkeznek ismét a halk szavak, miközben a férfi csípője alkatát és erejét meghazudtoló érzéki lágysággal ringatózik, finom de intenzív élményhez juttatva a nőt stimuláló mozdulataival. - Mert egyszerűen fantasztikus a farkam körül a szűk kis segged! Szeretnéd, hogy úgy megdugjam amit nem felejtesz el egykönnyen? - érkeznek tovább a kokainos elme ködébe olvadó pajzán szavak, tovább manipulálva és dolgozva meg a nő tudatát a testi ingerekkel párhuzamosan. Xander pedig a választ várva mozog tovább érzéki finomsággal, hogy miután Laura felelt, csak aztán kezdjen igazán mozgásba lendülni újra. Szavainak alátámasztást szerez azzal, ahogy fokozatosan építve mozdul mind hosszabb pályán és mind lendületesebben, hogy némi idő után valóban csúcsra járatott keménységgel dugja meg a nő fenekét, komoly ízelítőt adva erejéből és tudásából az ívbe feszített hátú karcsú szépségnek. Az apokaliptikus csúcsokig akarja kefélni a nőt, de egy ponton igyekszik még egy potenciális csúcs előtt kihúzódni belőle, hogy gyorsan fordítsa meg és fektesse a hátára Laura-t, karcsú lábait szélesre feszítve kezeivel most már könnyen és gyorsan hatol újra fenekébe. Hagyja, hogy a fekete tűsarkús lábak vállán nyugodva koccanjanak egymásnak tarkója mögött amint ismét tövig benne van a nőben és feje mellett két oldalt támaszkodik meg. - A szemeidbe nézve akarom látni, ahogy robbansz míg a mennyei feneked kúrom! - már-már hörögte neki a férfi sötét lélektükreivel pont olyan intenzíven nyársalva a zöld szivárványhártyákba, ahogy odalent hímtagja adott bele most már mindent. férfi erejét, izmait és képességeit egyaránt megfeszítve dolgozott a nemes cél érdekében, igyekezve Laura-t élete egyik legintenzívebb kielégüléséhez juttatni. S ha ez sikerült, akkor már bizony ő sem bírta! Éppen annyira volt ereje, hogy a peremen lüktető szerszámát a nőből kihúzva és lábait leengedve fordítsa a háton fekvő nőt úgy, hogy annak feje a férfi öle felé essen az ágy szélén kissé lelógva és a zihálástól esélyesen elnyílt ajkak közé kezdje tolni magát: ekkor már az ingerek soknak bizonyultak s a férfi is robbant. - Uhhhbasszameg! - már-már állatiasan morrant fel, ahogy a felszabadító lüktetés minden feszültséget feloldott s élvezete bő sugarát lövelte Laura ajkai közé, némileg pofijára nehezen kontrollált, szétesően ösztönös utolsó csípőmozdulataival, hogy utána mélyen szedve a levegőt üljön le az ágyra, kicsit összeszedni magát, amint elöntötte a kielégülés, némi fáradtság és annak az érzete, hogy hiába van marha jó kondiban, azért már messze nem olyan fiatal... egyik keze pedig önkéntelen cirógatott végig a nő verejtéktől csillogó formás testén.
+18 A határozottságom igencsak meginog, amióta férfival vagyok, nem tudom miért de az én kemény fejem is képes volt pillanatok alatt betörni és olyan készségessé tenni, hogy azt magam is alig hiszem el. De amit tesz, amiket tesz velem, az egyenes mámorító, pedig talán csak a por mondatja velem, amit adott, de az is lehet, hogy ez az élet sokkal csábítóbb oldala és eddig rossz életben voltam. Már régen nem én uralom a testem, megteszi ő helyettem és én hagyom neki, mi több élvezem, ahogyan könnyedén mozgat az ágyra és olyan egyszerűen fordít meg, hogy még gondolkodni sincs időm csak átveszem a megkönnyebbülés és a kéj újabb és újabb ritmusát és nem esek ki belőle. Nem hagyná amúgy sem. Ahogy végigsöpör rajtam nem tudok uralkodni magamon, a hangomat hallattam, de a jóleső érzés, nem is enged máshogy cselekedni. Amint másfele kezd el kalandozni a keze, miközben a farka izgalmasan mozog bennem tovább, kérdeznék, talán tiltakoznék is, de nem teszem csak felnyögök, amikor az ujja a fenekemben landol, és élvezem is, amit csinál. Egy percig sem érdekel mit tesz velem, mert semmi nem érdekel, ameddig ez a mámoros érzés a hatalmában tart és nem is akarok szabadulni tőle. A férfiassága egyenesen a hátsó felemben landol, amikor egy hangosabb nyögés szakad ki belőlem, de nem ellenkezek, hagyom had tegye, ami jól esik neki, jól látható módon nagyon jó benne és én nem akarok ellentmondani neki. A határozott énem most egy kicsit szabadságra ment, mert a férfi azt teszi, amire szükségem van, kikapcsol és elszakít az életemből, amit sosem szerettem. A szemem szinte végig csukva van, akkor nyitom ki amikor kérdez, talán nem is kellene felelnem rá, hiszen minden nyögésem tökéletesen tükrözi a hangulatom és a tetszésemet is kinyilvánítom. - Mi van ha azt mondom, hogy nem tetszik? - kérdezem tőle pimaszul, de nem mozdulok, csak a döfésekkel egy egy hang jön ki a torkomon. Ő van fölényben mégis pimaszkodok vele. Az alsó ajkamba harapok és amikor megmozdul már már keserűen szólalnék meg, de nem enged szóhoz jutni, azonnal a hátamon találom magam és folytatja a műsort. - Valahogy pontosan ezt vártam. - mormogom neki huncut mosollyal az arcomon és végig őt nézem, ahogy mozog bennem, bár a férfi maga nem keltene bennem olyan nagy kedvet ha az utcán mennénk el egymás mellett az ágyban igencsak jó és ezt kétségtelenül nem vitatom. A mozgása megint olyan érzékennyé tesz, rá segítek a kezemmel, hogy megint oda jussak, hogy szinte sikítva szakadjon ki belőlem az élvezet. A férfi énje már nem bírja sokáig, a keménysége talán eddig tart,de engedelmesen nyitom a szám és minden amit én eddig fokoztam benne robban ki belőle és én halk nyögések kíséretében nyelem le. És mosolyogva nézek végig rajta, mielőtt az ágyra rogyott. Hanyatt fekve terültem ki az ágyon, bár tudom, hogy még bármennyit el tudnék viselni ebből, most nem tudom menne e akár még egy menet, mert a testem sajog, bár érzem, hogy jó érzéssel tölt el az egész, de ez a férfi egyenesen kicsinálta minden porcikámat. - Innunk kellene még valamit. - kelek fel és megtörölve a szám szélt indulok el az asztal felé, hogy töltsek magamnak egy italt és együltő helyembe lehúzom. Akár egy frissítő, majd viszek Xandernek is, hogy a kemény munkáját valami jutalom is kövesse, már persze rajtam kívül.
Kezdőlap
