Adakozni jó, mondják sokan, akiknek már nincsen hova költeni a temérdek pénzüket, amit az évek alatt felhalmoztak. Én is ilyen ember lennék, ilyenné váltam volna, a sok pénzem van, tény, de azért mindig megvan hova költsem még ha az egészet nem is tudom elverni szinte sosem. Támogatom a szüleimet, a családomat ha szükséges és olyan életet élek, amilyet csak akarok, független, szabad ember vagyok. Mégis vannak olyan alkalmam, ahol  én is tiszteletemet teszem, mert vagy tudom, hogy jó lesz a társaság, vagy mert nem annyira sznob, hogy szétunjam magam. A mai egy pontosan ilyen esemény lesz, egy alapítványnak gyűjtenek, ami azzal foglalkozik, hogy görögországi tűzben sértést szerzett állatokon segítsenek. A gazdagok nem csak az embereken szeretnek segíteni, és ezt díjazom, mert akármennyire is nagy pöcsnek tűnök ezáltal az állatoknak mindig is szívesebben adakoztam, mint embereknek, nekik annyi mindenki gyűjt, ellenben azokkal, akik nem tudnak segíteni magukon meg nem. Ide több okból is szívesebben esek be, mert tudom, hogy a cuki állatokért megannyi csaj odavan, modellek, nevesebb örökösök, akikre le lehet csapni, na meg persze a kezdeményezés is inkább közel áll hozzám. Nem mindig vagyok önző, csak az esetek többségében.
A meghívóm este 7-re szól, 8 órára ér oda a limuzinom a helyszínre, amit kértem magamnak és pár haveromnak, akik ilyenkor mindig kötelezően tartanak velem, hátha ők is kapnak valami jót az estétől.  Ugyan adakozni én adakozok helyettük, de ha jól érzik magukat, akkor ennyi még talán nekem is belefér.
Ahogy belépünk az épületbe megcsap a csillogás, a képmutatás, amit azért hoztak össze, hogy segítsenek valakiken, de talán maga a rendezvény sokkal többe került, mint amennyit gyűjteni tudnak egy este alatt ki tudja, én nem vagyok jó szervező, inkább élvezem, mint tervezem ezeket.
- Mr. Dyce! Örülök, hogy tiszteletét teszi, a csekket a színpad melletti asztalon tudja leadni. - így üdvözölnek, a szokásos, hol tudom hagyni a vagyonom egy részét, de erre mindig számítok, így már készültem egy elég zsíros csekkel.
- Köszönöm! Már indulok is. - mosolygok a legkedvesebb arcommal, hogy a szokásos nyájas dolgok meglegyenek, amit elvárnak tőlünk.
A csekk leadása tán elindulok a pult felé, hogy beindítsam magamnak a bulit, nem leszek nagyon részeg, így csak egy pezsgőt iszok, majd körbenézek, hogy milyen a felhozatal a mai este.

~ outfit~ ~ ★ ~

Komoly munkát nem igényelt ez az este, csak felvettem valami nagyon laza kis öltönyt még nem is  a legjobb ami van, mert egyszerűen ez nem szól másról, mint arról, hogy ki tud több pénzt adományozni annak a szervezetnek, aminek gondolom gyűjtenek, de nem néztem utána, csak adom. Én nem vagyok versengős típus, sokkal inkább jövök a kajáért és a piáért, na meg a társaság miatt. Nem véletlen, hogy máris bedobom a csekket, hogy ezzel ne kelljen később foglalkoznom, még nincsenek olyan nagyon sokan, nincsen tömeg, hogy egymást nézegessék kinek mi szerepel a csekken, mert az idősebbek ezt csinálják, nekik már nincsen máshoz kedvük csak egymás pöcsét méregetni, és én ehhez még fiatal vagyok.
A pezsgő kikérése után nézelődök, de nem kell sokáig mert elég hamar lép a közelembe egy igen dekoratív lány, akinek az arca eléggé ismerős nekem, de hirtelen nem tudom hova tenni, ami ilyen eseményeken talán ciki, mert nyüzsög a celebektől, akik minden egyes címlapon rajta vannak. A lány szép, az arca mosolyog, amikor köszön, nagyon nagyon kedvesnek tűnik, olyannak, akit nem szívesen ront meg az ember, de nem tudom milyen a személyisége, így visszaköszönök szintén mosolyogva, miért ne indulhatna rögtön jól a buli és folytatódhatna még jobban.
- Szia! Gondolhattam volna, hogy a nagy csillogás téged is körbe leng. - intek a fejemmel a vakuk villanó fénye felé. - Damien vagyok, ha ismerkedés az adományozókkal, én is lelkes, vagy kevésbé lelkes adományozó vagyok. - nevetek fel, miközben emelem a pezsgős poharamat a köszöntésénél, majd bele iszok egy apró kortyot.
- Van egy olyan érzésem, hogy nagyon mellé fogok ha megkérdezem, hogy hogy hívna mert ismernem kéne téged. - húzom össze a szemem bizonytalanul, nem vagyok tájékozott a celebvilágban, tudom ki az a Brad Pitt vagy Tom Cruise és nagyjából ennyiben ki is merül az ismeretem, nem járok moziba, az ilyen helyeken is inkább a köznépet keresem, mert ott vannak kevésbé elkényeztetett csajok, akiket könnyű befűzni a sznobok közül. - Biztos, hogy láttalak már valahol, mert egy ilyen mosolyt nem felejt el egy férfi. - bókolok neki egy kicsit árnyaltan és még nagyon finoman.

~ outfit~ ~ ★ ~