Yindee & Lanai

- Mi volt azzal a pasival, amelyiknek majdnem beleköptél a sörébe? - Alicia vigyorogva pillantott felém, miközben egy víztől csepegő pohár felé nyúlt, hogy eltörölgesse azt. A hely csendes volt - csendesebb, mint csúcsidőben. Lényegében mindenki azzal foglalatoskodott, hogy elfogadható állapotba hozza a saját munkaállomását és végre elindulhasson haza. A bejárat felől még lehetett hallani az egymással vitázó férfiak hangját, és kicsit talán még meg is sajnáltam a szekusokat, amiért a hajnali órákban részeg barmokkal kell küzdeniük, azt magyarázva nekik, hogy ideje hazamenniük és hogy mára eleget nézték idegen lányok fenekét.
- Áh... - Legyintettem, miközben azért egy mosoly az én számat sem kerülte el. Lehet, hogy egyébként nem vagyok túlságosan bosszúálló típus, de kreatívnak azért tartom magam. Ha nem is törhetem be bárki orrát, csak mert bunkó volt velem, attól még más módon elégtételt vehetek. Persze vannak alkalmak, amikor az illető olyannyira nem tudja elszakítani rólam a tekintetét - hiába nincsenek ma a nyakamban a melleim, még csak nem is dekoltált felsőt vettem fel -, hogy nem tudok példának okáért beleköpni a sörébe. - Csak azzal jött, hogy ad borravalót, ha hátramegyek vele és... - Ahelyett, hogy kimondtam volna, inkább a kezemet emeltem meg és a nyelvemmel kinyomtam az egyik oldalon az arcomat. Pontosan az ilyen történeteket nem érte meg elmondani Jordannek, akinek egészen konkrét véleménye volt a munkahelyemről és arról, hogy miért nem kellene itt lennem.
Nagyon sok esetben képtelen voltam neki igazat adni, több dolog miatt is. Egyrészt mert én a munkahelyemen belül teljesen biztonságban éreztem magamat. Külön munkatársak voltak fizetve azért, hogy az itt dolgozó lányok biztonságban legyenek, akár a pult egyik, a másik oldalán töltötték el a munkaidejüket. Másrészt korábban soha nem voltam még olyan szorult helyzetben, hogy az öltözködésem, vagy konkrétan a munkahelyem miatt bajba keveredjek. Ha mentem is haza innen elég kétes alakokkal, voltak annyira intelligensek hogy egy éjszaka után ne keressük egymást. Mind tudtuk, hogy mit akarunk egymástól, ami egyrészt egy jó éjszaka volt, másrészt nem az, hogy orvoshoz járkáljunk valamilyen nemibetegség miatt. A harmadik érvem pedig mindig az volt Jordan sajátjaival szemben, hogy itt olyan fizetést tudok zsebre tenni, amit talán sehol máshol. Ezért is érte meg.
Volt-e ettől függetlenül bennem némi riadtság, amikor a pult mögötti munkaállomások ragyogtak, mintha újak lettek volna és rájöttem, hogy vége mára a munkának? Persze. Mert megszoktam, hogy Jordan ott vár majd az ajtón kívül és együtt megyünk haza, aztán hiába ítéli el amit csinálok - mert én így fogtam fel -, attól még jót beszélgetünk hazafelé.
Nem tagadom hát, hogy megörültem neki, amikor ismerős ember karolt belém és ezért tudtam őszintén Dee-re mosolyogni. Még egy indok arra, hogy ne akarjam itt hagyni a bárt: olyan barátokat adott nekem a hely, mint Hela, vagy épp Yindee. Szerintem nem mindenki mondhat el hasonlót magáról, az emberek általában utálnak legalább egy embert a munkahelyükön. Nekem nem volt ilyen ember a helyen.
- Ez azt jelenti, hogy pletykálni fogunk valamiről, ha kerülőt teszel miattam? - nevetve fordultam felé, hogy jobban lássam az arcát. Nem bántam volna, ha tényleg van valamilyen témája, vagy tud egy az enyémnél szórakoztatóbb szituációt a mai műszakból, mint amilyen az enyém volt.
- De, elmehetünk valahová. - Határozottan nem voltam ellenére valamilyen kalóriabomba - és rohadt egészségtelen - menünek, amit a hajnali órákban fel lehetett lelni a környéken. - Legyen meki. Ezer éve voltam utoljára. - Nagy előnyömre volt, hogy Jordannel laktam, aki nem csak hogy megfordult már a konyhában, hanem kifejezetten jól főzött, amikor volt rá ideje. Nem tudom honnan tanulta, de egyszerűen csodáltam érte. Pont úgy, mint a szépségéért.
- Nem, ma nem jön. - Ezért azért részben szomorú is voltam, de még nem engedtem a saját igazamból, ezért nem is biztos, hogy tudtam volna vele beszélni. - Összekaptunk, szóval most nem igazán beszélünk. - Ami már csak azért is volt fura, mert egy lakásban lakunk, én pedig köztudottan nem az az ember voltam, aki elvan csak úgy egyedül. Szerintem ezért volt olyan sok rossz választásom már a pasik terén, mert jó fejnek tűntek, és hiába nem volt bennük több, én rögtön beléjük estem. De Jordan már az elejétől többnek tűnt ennél.
- Miért érdekel? Nem adom kölcsön - nevettem fel jóízűen. Nem akartam csak úgy bevallani, hogy mi minden történt már közöttünk, de talán a terelésemből már egyértelmű is volt. Yindee okos nő, nem igazán hittem el, hogy bármit be tudnék neki adni. - Neked fiú tesóid vannak... Hogy lehet a férfiakkal kibékülni? - Nyilván ott volt opciónak a szex, amit Dee és a testvérei vonatkozásában nem akartam egy mondatban hallani, de az ő magánéletében a pasijával még nem akartam vájkálni. Pont megfelelő lesz, ah beülünk valahová. Majd ott kikérdezem.

761 • ruhácska • akkor nem fog beállni a szám • 7 rings

Lana & Yindee