New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something

• a városhatár átlépése •
üdvözlünk •
new yorkban
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
• szavak sokasága •
csicseregj csak •
kedvedre

• Ismerõs idegenek •
éppen jelenlévõ •
lakosaink
Jelenleg 42 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 35 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (125 fő) Vas. Aug. 14, 2022 9:03 pm-kor volt itt.
• népszámlálás •
csoportjaink •
képviselõi
Csoport neve
Bûnüldözés
7
14
Diákok
28
19
Egészségügy
15
9
Hivatal
3
7
Média
15
21
Munkások
24
16
Oktatás
6
5
Törvényszegõk
10
18
Üzlet
12
19
Összesen
120
128

The sweet scent of Dandelions
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyYesterday at 4:21 pm
+18

Ez a tánc már nem valamiféle koreográfiáról, inkább a szabadság vad és izgalmas improvizációs világából táplálkozott. Még akkor is, ha Jen taán kiszámítottnak vélte a szavakat, azoknak a csengése, a helyzet intimitása magukban hordozták azt az eshetőséget, hogy őszinte gondolatokat hallott megfogalmazódni s végső soron így is volt. Az már más kérdés, hogy olyasmi volt ez, ami egyébként az Oroszlán sikerét vonta maga után nem egy esetben, de mit a Cicus megtapasztalt, az a férfi természetes, önmagából táplálkozó lénye volt, nem pedig valamiféle weboldalról megtanult "így bánj a nőkkel" jellegű szarság, amiben másodpercre ki van számolva meddig nézz a szemébe, hogy fogd meg, mit mondj neki... nem, ha elsőre nem is feltétlenül vonzó idősödő sötét bőrű uraság volt az állatok királya őkelme, mostanra Jen érezhette, hogy mi is rejlik a férfiben s mi az, amiből az önbizalma fakad, hogy akár ilyen, nála vizuálisan vonzóbb társaságban is képes és tud is vadászni.
S a férfi nem is állt le persze, tapasztalata, tehetsége egyre inkább kibontakozott, ahogy csípőjét mozgatta, csókokat, érintéseket szőve mellé a kéj színpompás perzsaszőnyegét tovább és tovább formálva. Most csak az övé volt kicsit a nő s a többiek ezt nem is bánták, adtak neki teret, elvégre korábban ők is kaptak és a kielégületlenségre abszolút nem lehetett panaszuk, nyugodtabbak voltak tehát.
Az oroszlán pedig nagyon is jól elvolt az új zsákmányával, ezzel a szép, karcsú és kéjenc cicussal, akit örömmel halmozott el buja kényeztetéssel, mert abból ő maga is élvezetet merített, nem is keveset. Önmagában már Jen is sok élvezetet nyújtott számára, az, amit tehetett vele, de ez az egyenletben csupán egy tényező volt, még ha fontos is. A másik az volt, amit a nőből váltott ki, amit el tudott nála érni. S nem is szándékozott a dolgok kétharmadával beérni. Nem, neki minden kellett. Elvégre ő volt az Oroszlán.
Nem kért, csak elvett, határozottan, de mégsem erőszakosan, önmaga erejének, képességeinek teljes tudatában, stabil önbizalommal. Így pozicionálta át magát s kezdett neki a dolgok új szintre emelésének, ami a Cicusból érdekes reakciókat vált ki.
- Nem igazán? Ahhoz képest eléggé úgy reagálsz, mint egy kéjenc cicus... - kuncog a férfi, piciket mozdulva, most még jobbára hergelő, de hagyja azért Jen-t beszélni, mert érződik, hogy a mondatnak nincs teljesen vége, még ha a folytatás kicsit más is, de a testi rezdülések, a nem feltétlenül összefüggő mondatok mind arról árulkodnak, hogy valamilyen tekintetben nagyon is jól jár jó helyen!
- Akkor ez a részed belőled csak az enyém lesz! - morogja egyszerűen a nő fülecskéjébe s a tetejébe még meg is harapja picit fülcimpáját, mélyebbre mozdulva leheletnyit. Ujjai az álla alatt picit meg is cirógatják a nőt, másik keze előre siklik testén, a fekete hálós anyagon keresztül, aztán rá is markol Jen keblére s gyúrni kezdi. Ebben a helyzetben megtartva kezdi éhesen falni csókjaival a nő nyakát, ahogy ajkai fel- s alá haladnak, csípője pedig az eddigiekhez hasonlóan türelmes tapasztalt ügyességgel mozdul. Méretes fekete szerszáma mind jobban és jobban meghódítja a nőt, hosszabb pályán mozogva, lehelet finoman, de fokozatosan növelve az erőt, sebességet, intenzitást, mozdulatainak ringó szakértelmével hergelve doromboló őrületbe a nőt, ahogy fenekét ténylegesen a magáévá teszi.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyVas. Okt. 02, 2022 3:53 pm
18+

Az oroszlán édes szavai egyre csak édesebbek, de olyannyira nekem tetszők, hogy elmém már-már a piros zászlót lobogtatva riadót fújjon.
Megmutatni a többinek, hogy kell velem bánni? Mert nagyjából ezt mondja, továbbra is mint valamiféle gondolatolvasó. Csábító, s bár van némi kételyem azzal kapcsolatban, hogy én hallanám először ezeket a szavakat, mégis a maga módján különös. Csak ennyire tapasztalt lenne valóban, hogy zsigerből tudja, mit akar ez vagy az a nő, vagy én hallani? Vagy csak ezen a ponton minden csaj erre indul pöccre? Utóbbit már csak azért sem tudhatom, mert bár az érdeklődés szintjén, vagy egy-egy tájékoztató filmet meglesve (valahogy a leszbikus nyalakodás egyszerűen sokkal szenvedélyesebb és vadítóbb, mint férfi-nő felállásban, ha épp csak a kezem vagy a vibrátorom áll rendelkezésre) sokszor elábrándoztam róla, milyen lehet egy másik nővel, de ez eddig meg is maradt az ábrándozás szintjén - és ha az ajtón innen nem történik meg az áttörés, valószínűleg az ajtón túl sem fog.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy hátsó szándék nélkül mondaná azt, amit... Aztán kiderül, hogy valóban nem, a szó szorosabbnál is szoros értelmében véve, hiszen ő itt, New York kellős közepén a kevésbé napsütötte tájak felé vágyik, afelé, amit... Hát hogy is fogalmazzam meg neki és másik négynek úgy, hogy közben meg a cicafaroknál még nem volt ellenvetésem? Mondhatok-e ilyet egyáltalán, vagy az csak még jobban megvadítja őket, és inkább erőszakparty felé taszítja az eseményeket?
Nos, csak alkalmasint éltem a nemiség ezen alternatív lehetőségével, mert ugyan még élvezhetőnek is tartom (de még mennyire amúgy), de eléggé tartok a mocsoktól, amivel ez járhat, és nincs mit szépíteni rajta, nem akarok sem sörösüveg méretet viszontlátni lehúzás előtt, sem visszatartási gondokat...
- Én ezt eddig nem igazán... - rebegem, mikor megérzem az eddiginél nagyobb feszítést a be- (vagyis ki)járatnál. Végülis mit veszíthetek az őszinteséggel? Elzavarnak? Ugyan, ha itt ilyen pasik vannak, csak találok egyszer egy fogamra valót. Tényleg erőszakoskodni fognak? Nos, stilettoval ugyan egyszerűbb és nem mellékesen sikkesebb lenne, de rúgni tudok, ahogy a ruhatárból taxit hívni is.
Ezen gondolatok mentén és egyben felismerve, hogy ha még egy kicsit bentebb csúszik, attól valószínűleg elmegyek, valamint hogy mindezektől függetlenül minden bizonnyal nem hangsúlyoztam eléggé, hogy ez számomra nem egy mindennapos játék, bátorkodom maradék kis eszemet összekaparni és tovább beszélni.
- Ha most te ezt elveszed, másnak ma már nem fog jutni. - pontosítok.
A fejemben jobban hangzott, mint kimondva, azt el kell ismerjem. Rögtön cikáznak is tovább a gondolataim, először oda, hogy ez ellentétet szülhet köztük, aztán oda, hogy majd a többiek maximális erőbedobással akarnának rávenni a következőre, majd oda, hogy ha nem is, majd legközelebb is lesz, aki erre a "jutalomra" pályázik, vagy akár lejátsszák egymás között kő-papír-ollóval... Talán ez az utolsó verzió még tetszene is, mert úgy minden itt töltött estémre szereznék minimum egy hódolót... Vagy simán kiplakátolják a képem az öltözőben, valamiféle "innen egy lépéssel se tovább" felirattal...
De nem is kell ezen legóznom még, igaz? Egyelőre annyit kell tudnom, amit az oroszlán és a kisebb állatkert a következő másodpercekben reagál, és mellé persze azt, hogy most ezt igenis nagyon élvezem.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzomb. Okt. 01, 2022 1:49 am
+18

- Azért nem mindig ilyen a felhozatal, de te a mindenkori mezőnyben is jól helyt állsz. - mormol vissza az Oroszlán, azt is jelezve, hogy azért Jen se látott még itt mindent-mindenkit. Hanghordozásának köszönheti, hogy az Oroszlán nem ígér be neki egy kis fenekelést a szavaiért, mert kihallotta belőle, hogy nem valami puszta egoizmusból táplálkozott a nő megjegyzése, nem provokálni akart. Inkább a kéjre, az élvezetekre koncentrál helyette. Nem rest úgy mozogni, hogy az Jen számára a legjobb legyen s egyúttal persze önmagának is örömet okozzon ezzel, bár a beavatás percei után sokkal jobban bírja az iramot, abban a helyzetben könnyebb dolga volt a Cicusnak, most kell szembesülnie a másik tényleges állóképességével!
Nem kell sok, hogy egy pár csillagos lángviráot nyisson a kéjjel en szemei előtt s aztán hátrébb lépve már intenzívebben dolgozza meg és nyújtja el a kéjt, de persze ennyivel nem fogja beérni. A tükör nélküli, karjaira való hagyatkozás inkább átmenet a következő póz felé.
S nem kell sok, hogy a Cicus hamarosan már így élvezhesse a korosabb fekete úr társaságát, na meg azt, ahogy hullámzó csípője precízen kimért lökésekkel ingerli a lehető legjobban, a leginkább kéjes pontokat elkapva.
- Ó, azt fogom... ezt a forró finom kis puncit vétek lenne nem megdolgozni! Vagy a formás tested... - suttog tovább a nő fülébe, majd a másik oldalra hajol fejével, ott is csókokat nyomva a nő nyakára. - Mutassuk meg együtt, milyen kéjesen is tudnak szikrázni azok a szép zöld szemek! - mormolja, hogy aztán még intenzívebb legyen a mozgása. Tartva a szöget gyorsabb, erőteljesebb lökésekre vált, határozottan, magabiztosan dolgozva a nő kéjének érdekében, míg annak nyakörves torkára markol finoman. Nem fojtogatja, nem vágja el a levegő útját, csak határozottan, birtoklóan tartja, míg mélyet szippant a barna tincsek édes illatába, aztán a nő nyakának hajlatába hajol, arcát Jen pofija mellé simítja, az őszes borostával cirógatva, ahogy csípője érzéki ringó ritmusa tovább vadítsa a Cicust, korbácsolja benne magasabbra és magasabbra a kéj hullámait, még intenzívebb lángoló gyönyört csiholva ki a nő testéből mint eddig. Ha érzi a remegést, hallja a hangokat feltörni a Cicus torkából, akkor vált kicsit ismét, érzéki keménységgel farkalva meg a nőt, ezúttal keményebben megmutatva, hogy a hosszú és vaskos fekete farok meddig is ér és mire képes, ha a nő kéjtől táncot járó ölében kezd tombolni, elnyújtva és még tovább emelve ezeket a pillanatokat!
-Mindenestül akarlak Cicus! - morogja a fülébe kéjtől reszelősen rekedtes hangon. S ha kezdene lecsengeni, akkor se hagyja nyugodni, bár csípője hátrébb siklik, a nő nyakát elengedi, ahogy kihúzódik belőle, cserébe most négykézlábra is állítja a nőt, egyik keze a farkincában végződő kúpot kihúzza, másik Jen testén simít végig gerince mentén, majd jobb kulcscsontjára előre. Ujjai végül a nő álla alá csúsznak, emelnek picit buksiján, hogy pont önmagával való farkasszem nézésre kényszerítse a szemközti széles fali tükörben, míg a kúp helyét makkja veszi át. Pozícióba helyezi magát, aztán mozdul: most is figyelmes, érzéki, de határozott, ahogy a nő fenekébe hatol.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzomb. Okt. 01, 2022 1:21 am
+18

- Hát az pech. - lehelem továbbra is a fülébe, mondandójának igazából közé ékelve a véleményem. Mert hallom ám, hogy van még ott mondanivaló... És nem is tévedek nagyot.
- Tudom, hogy én vagyok a legjobb, nekem is van szemem... - replikázom megint, és ezúttal szavaimban semmi hátsó szándék, semmi direkt kihívó él nincsen. Tényleg van szemem és tényleg van még itt lány, akit vinnék, de még abból a kevésből is csak egy, pont az, akire már lecsapott egy másik hölgy, nyilván nem ok nélkül. Kicsit hasonlít rám, bár nálam talán karcsúbb, viszont ezzel együtt kevésbé domborúak az idomai is, és mintha nálam is kevésbé engedné szabadjára magát, ami, tekintve, hogy most én vagyok az új beavatott, a friss hús, talán nem annyira kívánatos. S bár eddig heteronak vallottam magam, nos... A tészta is csak addig egyenes, míg be nem nedvesedik. Legközelebb kipróbálom őt is. Lehet az is, hogy csak őt, az emelvényen, aztán ketten együtt fogjuk élvezni, hogy nem csak mi, hanem tizen-huszadmagunk is beindul ránk, de el nem érhet. Az is szép játék lenne.
De mindez a jövő zenéje, egyelőre a ma éjszakát éljem túl anélkül, hogy használhatatlanul rongyosra járatnának... Amire kevés esélyt látok.
Az viszont mindenképp jó pont az oroszlánnak, hogy nem csak elrabolt a többiektől és szenvedélyesen tesz magáévá - és csak a magáévá -, hanem piszkosul kommunikálni is lehet vele, és nem csak arról, mennyire fog rommá kefélni. Feldicséri az egóm amellett, hogy hagy érvényesülni, ami egy hozzám hasonló nőnél kulcsfontosságú még akkor is, ha tudom hová tenni magam amúgy is a táplálékláncban.
Tényleg nem kell többet várjon fél percnél arra, hogy bár kevésbé erőteljesen, de megérezze azt a bizonyos szorítást és vonaglást ölében, és lássa arcomon a bizonyos gerjesztőnek és szexinek mondott grimaszt... Amit láthatna is, ha nem a nyakam harapná olyan finoman, hogy minél tovább tartsak és élvezzem alkalmi, jól megérdemelt és szakértő társaságát... S bár mondhatnám, hogy innentől fogva azt tesz velem, amit akar, enélkül is tudja, én meg egy fél pillanat alatt újra az ágyon találom magam (még mindig az évek és a rutin ugye), hason, a lábaimat az ő lábaival szétfeszítve. Hiába na, a vén róka tudja, mi a dörgés, és egy kibaszott szavam nélkül ráérez, mit is szeretek. Komolyan kezdem azt hinni, hogy ő lesz itt a kedvencem, és ha csak egy pillanatra is, de megbánom, hogy az itteni estének maximum itt lehet folytatása, többedmagunkkal.
Oldalra pillantok a többiekre, bár kétlem, hogy mind megértenék, de jó lenne azt az ábrándot élni, hogy tanulhatnak valamit az őszülő halántékútól, ha más nem is, legalább rólam.
- Akkor farkalj addig, míg lábra se tudok állni... - válaszolom ismét, alá mozogva, és jobb híján a lepedőbe markolva. És tényleg remélem, hogy a saját itteni jövőm érdekében a másik négyből legalább egy eltanul egy ilyen "íny"csiklandó fogást. Mert ahogy most tőle kapom, úgy nem lenne ellenemre valakit a számba venni, sőt. Egyszerűen akarnám is viszonozni azt a finomságot, amit érzek. De nem fosztom meg ettől, hiába tehetném meg könnyedén, hogy magamhoz intem például a farkast vagy a párducot, akik eddig is nagy örömüket lelték a számban, az oroszlánon nem akarok osztozni, ha már ő is ilyen kellemesen kisajátított. Inkább a lábam közé nyúlok ismét és élvezem a pillanatot, mielőtt ismét két kevésbé érzékeny pasi vágna kénye-kedve szerint partiba. Tudom, hogy az estének nem erről kell szólnia, de ha már ilyen szépen egymásra találtunk... Hát hülye vagyok én, hogy ellenkezzek?

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzomb. Okt. 01, 2022 12:42 am
+18

Ha Jen egy része úgy érezte, hogy a klubot legalább egyszer ki kell próbálnia az életben, talán azt nem is sejtette, hogy egy ilyen mértékben mély vízbe fog ugrani. Ugyanakkor mostanra már talán úgy is érzi, hogy ez volt a számára megírt lap itt a sors könyvében, hogy a szellem kiszabadult a palackból s talán ez volt az egyik olyan feszültség, ami minduntalan fejjel rohant neki annak a bizonyos dugónak, hátha át tudja azt törni...
Azt viszont immár kétségtelenül érezheti, hogy ez olykor a gyeplő átengedésével is jár, hogy a szenvedély igen vad pillanatokhoz is vezethet, amit nem biztos, hogy tud már kontrollálni. S végső soron ennek is lehet, hogy meglátja majd a szépségét, vagy ez is olyan tapasztalattá válik, ami mély nyomot hagy benne és valami különös kis hiányérzetet, amit nem kell minduntalan betölteni, de azért ott van.
Az Oroszlán minden esetre betölt valamit, de az egy más fajta hiányérzet és egyben fizikálisan is azt teszi némi nemű ingerlés után. Persze csókjai, amiket a nő nyakára hint ezután sem szűnnek meg, legfeljebb némi morgás is keveredik közéjük, de még egy-egy harapás is. Ezzel csínján bánik, csak ügyesen elosztva ad belőlük, ahogy szerszáma szépen meghódítja a nő ölét.
- Úgy hallom elhagytál valamit... - mormogja kuncogva, ahogy a cipő koppan a szőnyegpadlón. - Kicsit kár, mert szexi volt. De... így is te vagy itt a legdögösebb nő, Cicus! - basszusa tovább rezonál Jen fülecskéjébe, majd fülcimpájára is ráharap, míg tekintélyes farka tövig merül a nő testébe. Kéjes ügyességgel hullámzik csípője és mozog, nem feltétlenül hosszú, inkább ringó mozdulatokkal használva ki természettől kapott adottságait, kissé máshogy stimulálva a nőt, mint a többiek tették, ez pedig úgy tűni, hogy nagyon is megteszi a hatását.
- Távozni nem, de elélvezni igen... - súg vissza a nő fülébe, a harapásra picit megborzongva jólesően. Szándékosan érti picit félre, játékból, ezt a válasza is tükrözte, de azt is kifejezte, hogy most picit megszerezte a nőt a hosszabb nélkülözés után és ezt a helyzetet még nem is akarja feladni, Jen élvezete pedig a többieket is féken tartja egyébként, teret adnak a nő kéjének továbbra is.
Ahogy az oroszlán is ezt teszi, csípőjét tovább ringatva s a nőt érzékien ingerelve, kényeztetve, ki is tart becsületesen. Ha pedig Jen robban, akkor bizony a nőt szilárdan megtartva hátrébb lép a tükörtől és újfajta élményt ad azzal, hogy könnyedén képes tartani sőt, még mozdítani is a karcsú leányzót fel s le, csípőjét is ezzel hangolva össze, ahogy immár intenzívebben kezdi a kis barnát dugni, ajkait megcsókolja, majd ha netán Jen feje hátrabicsaklana az átéltektől, úgy nyakának tövébe is beleharap, míg farka hosszabb pályán, minduntalan erélyesen hatol mélyre szenvedéllyel átitatott kissé keményebb kört diktálva a Cicus számára, na persze nem úgy, mint a Medve tette, de azt is érezheti, hogy az Oroszlán is tartogat még ezt-azt...
Egy ponton például kihúzódik belőle s Jen ismét az ágyra kerül, hason, az Oroszlán pedig rá, lábaival terpeszben tartva a Cicus karcsú lábait, szerszáma ismét a nő ölébe furakszik s így teszi magáévá újfent lassú, de hosszú és erőteljes lökésekkel, a Cicus nyakát csókolva hátulról, vagy épp a füle mögötti területet, ahol nyelvét is megjáratja.
- Igen finom kis kéjenc Cicus vagy te... olyan, akit addig kéne farkalni, amíg lábra se tud állni! - morogja Jen fülébe, majd fülcimpájára harap, aztán leheletnyit gyorsít a mozdulatain, de azok továbbra is elég precízek, ahogy fekete farkának méretes makkja Jen hüvelyének elülső falát izgatja s keresi a legérzékenyebb pontokat, ha pedig jól hallhatóan megvan a kívánt szám a bingo-n, a mélységet is úgy lövi be, hogy leginkább ott stimulálja.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyPént. Szept. 30, 2022 2:57 pm
18+

Ha nem is különösebben élvezem úgy a mostot mint az eddiget, arra mindenképpen jó a jelenlegi helyzet is, hogy megtudjam, ha a jövőben bármikor egy eszetlen reszelésre van szükségem, arra, hogy valaki átgázoljon rajtam mint egy tehervonat, akkor a medvét kell majd keresnem, s bevenni magam egy időre a barlangjába. Mert tény, megvannak azok a helyzetek (például a "pofán csapok már valakit" idegbaj, vagy "szerelmi" bánat - már ha én hivatkozhatok egyáltalán ilyesmire), mikor az esik jól, ha alaposan megcibálnak, ha az erős kezek csípőmbe marva rángatnak magukra, ahogy most is, s akár még fájdalmat is okoznak, hogy aztán holnap úgy felejtsük el egymást, mint a vasárnapi misét már a templom előtti buszmegállóban. Megeshet, hogy egy-két óra múlva, mikor már minden egyéb vágyam a szenvedélyre  kielégítették, mikor már a világomról is alig tudok és tényleg csak az egyre nagyobb és erősebb ingerekre vágyom, csak arra, hogy valaki még utoljára alaposan megkeféljen (anélkül, hogy hozzátennék valamit a mókához) és feltegye az i-re a pontot... Valószínűleg akkor jól is esett volna, de most hirtelen, az eddigi viszonylag szolid és erotikus töltetű játék után nem élem annyira.
A párduc hamarosan eltűnik a képből és számból (elsősorban), s a következő pillanatban medvém a hajamba tép, ívbe feszít, hogy jóformán csak ujjbeggyel támaszkodom az ágyon, így lök rajtam igazán mélyeket... Rátapint azért mégis a lényegre. Nincs baj a féktelen, szétcincálós dugással sem, ha közben nem kell arra figyelnem, hogy levegőt kapjak és ne harapjak meg egy nemes testrészt. Hirtelen döntését egy egész mélyről jövő nyögéssel jutalmazom, hátra kapok seggéhez, s bár nem hiszem, hogy szüksége lenne további bátorításra (talán csak ebbe az utolsó pár másodpercnyi irányba taszításra), most az érzés úgy kívánja, hogy juszt is belemarkoljak.
Aztán... továbbra sem hagynak szusszanni. Nagyjából időm sincs észrevenni, mikor hagyja el a mackó a málnást, már érkezik is a következő követelőző kéz, s a húzás-markolás mellett mindössze annyi tudatosul, hogy a műszőrmét ért nedvességtől a farkinca combomhoz tapad.
Engedelmesen térde állok, majd két karomat átvetve a vállán, erősen nyakába kapaszkodom. Már emel is és önző módon elrabol a hímkoszorúból, diszkréten felkenve a tükörre. Izzadt, felhevült testemnek igencsak jól esik az elsőre hideg felület érintése. De persze csak amellett, hogy a határozott, szenvedélyes hév, mellyel az idősödő úr magával sodor, újra felpiszkálja a parazsat és pár hasábot még dob is rá a csókokkal, az első pimasz ingerlésekkel.
Biztosan az évek és a tapasztalat teszi, de meglep, hogy mintha tudta volna, hogy vissza kell csalnia a táncba, és azt is, hogy hogyan. Hálás vagyok érte, hogy egy kis érzéki törődést kapok még, mert akad, aki nem szilikon műlyuknak néz, hanem talán egy kicsit olyan félnek, akinek az elégedettsége szintén fontos ebben a társasjátékban. Érdekes, hogy első blikkre ezt nem az oroszlántól vártam, de hát ilyen az ember. Ítél és tapasztal.
Megérezve őt magamban hátra hajtom a fejem, kicsit koppan is a tükrön, de nem fáj. Jólesően nyöszörgök, s ha már az egyik cipellőm az ágyon maradt, hagyom a tükrös fal mellé esni a másikat, s mezítláb kapaszkodom vissza a férfiba. Kicsit engedem magam behunyt szemmel megélni az érzést, újra felforrósodni és tocsogósra nedvesedni, majd egy pillanatra visszanézek az ágyhoz. Csak egy kósza gondolat, hogy miért is hagyhatták így rá a többiek, hogy magával sodorjon és kisajátítson, vajon ki lehet ő? De inkább arra vagyok kíváncsi alkalmi hódolóimat elnézve, hogy ki akarhat majd következőnek belőlem egy szeletet, és arra, van-e köztük olyan perverz, mint Biego, az örmény srác, akivel párszor összeakadtam, és akit annyira beindítottak a tűsarkúk, hogy képes volt egyszer az addig kedvenc meggypiros bársony Jimmy Choo stilettomba verni...
Erre egy pillanatot hagyok csak magamnak, és ugyancsak egy pillanatot hagy az oroszlán is, aki az új húsra érzett hajthatatlan vággyal ostromol. Én inkább elnézek az oldalsó tükör felé, ahol félhomályba burkolt vonagló képmásunkat látom, saccolt korához képest kerek, és kellemesen kéjes ütemben mozgó seggét, a nyakamba hajló fejét, ami vitathatatlanul pattanásig feszít. Önkéntelenül kezdek az övével összecsengő hullámzásba.
- Hagynál elmenni? Te lennél a legnagyobb kedvencem... - búgom fülébe, s a kérdést megtoldom fülcimpája megnyalásával, és egy halvány harapással pont alatta a nyakán. Épp csak annyira gyengével, hogy ne vadítsam meg túlságosan, a fát magam alatt vágva, de érezze, hogy komoly a szándék és a hála nem csak a helyzetnek, hanem neki magának szólna.
Mivel kétségtelen, hogy ő és a tükör megtartja súlyom anélkül is, hogy én az összes erőm a kapaszkodásra pocsékolnám, jobbom bepréselem kettőnk közé az ölembe, és egy svédasztalt látó éhező vehemenciájával kezdek játszani magammal.
Hogy meg sem várom igazán a választ? Na és? Minden bizonnyal bírhatja még, és eléggé céltudatosnak, tapasztaltnak tűnik ahhoz, hogy túléljen fél percnyi csúszást. Az már csak a hab lehet a tortán, ha ezzel megnyer magának, maguknak, mint visszajáró, játékra és farkakra éhes puncit.
- Csak még egy kicsi, ígérem... - súgom neki újra, két nyögés és csilingelés közt.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyCsüt. Szept. 29, 2022 10:51 pm
+18

A cicus nagyon is tett arról, hogy felhergelje ezeket a férfiakat, hogy mind akarjanak belőle és nem is keveset, így nem meglepő, hogy a helyzet eléggé fel tud fokozódni és ez másként nyilvánul meg az összedolgozni is tudó, de mégis eltérő jellemű alakok koszorújában. Mindenkitől kicsit mást és máshogy kapott eddig is és ez most sem változik, inkább csak erősödik a dolog.
A Leopárd a csúcsot elérve most úgy is kell, hogy szusszanjon, de akadnak lelkes jelentkezők, így a nő nem marad továbbra sem tétlen, még ha most a lovagláshoz képest jóval korlátozottabb lehetőségek között is. De lehet eddig a többiek kényeztették el, mert ha a beavatásnál volt is feladata, annak a lefolyását maga irányította és eddig is egész jó mozgástere volt, de Jen talán sejtette is, hogy ez nem minden helyzetben fog így maradni.
S most eljött ez a pillanat is, meg kell tapasztalnia és élnie ezt is, ahogy a Medve és a Párduc "fogságában" feszül meg karcsú teste, a két férfi veszi őt ostrom alá, bár először némi ideig csak a Medvét élvezhette, még ha az nem is nyúlt hosszúra.
De a két férfi mohósága, eddig gyülemlett éhsége elég heves, azt meg kell hagyni s ez jelen helyzetben inkább a Medve esetében nyilvánul meg, ő tesz bele több energiát a mély, erőteljes lökésekbe s a Párduc magától nem feltétlenül kérne túl sokat továbbra sem a nőtől, inkább a hátsó lökések küldik Jen-t jobban előre, így szaladhat mélyebbre a férfi, aki azért igyekszik csípőjét hátrébb húzni ilyenkor valamelyest az első köhögés hallatán, mert ne igazán akarna a nőben kárt tenni, ehhez mérten pedig a sötét fürtökre rá is simít kontrasztot adva a Medve olykor csattanó széles tenyerének. Igaz inkább csak hangos, semmint erős ez, a férfi hátul olyan módon paskol a Cicus fenekére, hogy tenyerének középső része homorúbb, nem éri a nő bőrét, a levegő ellenben kellemesen hangos csattanó effektet ad és a finom, fehér bőrön nem igazán marad nyom, pláne nem egy tenyéré...
A lökések ereje és mélysége persze ennyire már nem trükkös, abban ösztönösség és nyers elemiség van, ahogy újra és újra csípőjével, alhasával a nő farkincával ékített fenekének csapódik, mohón falva a kéj minden másodpercét, amit Jen hangjai és huncut kacsója is fokoz egy ponton. Ez csak újabb morgó hangot vált ki a ragadozóból, aki a pillanat hevének alárendelve dolgozik tovább, a helyzet sajátos belső ritmusának diktálásához igazítva a tempót, ami azzal is jár, hogy egy ponton picit oldalvást biccent a fejével a Párduc felé. A férfi érti a dolgot és hát kedvesebb neki teste épsége, így hátrébb húzódik, cserébe a Medve markol a barna fürtökre és feszíti ívbe a Cica hátát, hogy ezt is bedobva a játékba végső, heves és erőteljes rohamra indulva töltse be örömét a nő ölébe temetkezve ő is...
Ahogy végül elégedetten húzódik ő is vissza, Jen azt észlelheti, hogy szemből immár az oroszlán fűzte ujját a nyakörv karikájába a csengettyű mellett és segít a nőnek abban, hogy térdelve egyenesedhessen fel a kutyapózóból, amíg a férfi nyakát kezdi csókolni és másik kezével jen egyik keblét gyúrni.
- Kapaszkodj a nyakamba Cica! - mormolja a nő fülébe, mg erős kezei a nő derekára találnak s felemeli a testes fekete férfi a nőt az ágyról, hogy picit fordulva egy-két lépéssel a tükrös falnak nyomja a Cicus hátát, teste a nő lábai között, míg méretes szerszáma Jen ölének dörgölőzik buján, egyelőre be nem hatolva. Közben újfent a nő nyakába csókol, majd a füle alatti pontra, aztán fülcimpájára, azt picit megnyalintva, majd szopogatva, gyengéden megharapva. S harapás pillanatában billen a széles csípő kellően billen, hogy óvszer borította makkját a rózsás, puha forró szirmok közé juttatva kopogtasson ő is be a gyönyör kapuján. Vagy inkább belépjen, mert ez több kósza kopogtatásnál, attól határozottabb s mégis van benne valami olyan finomság, olyan tapasztalat, ami a következő, ringó mozdulatait is jellemzi az Oroszlánmaszkos férfinak, aki centiről centire érezteti meg lassan, de biztosan a nővel, hogy mit is kaphat tőle s hogy milyen buja tánc lehetősége is húzódik meg itt... miközben a férfi erős karjai biztonságos könnyedséggel tartják a falnak szegezve, erőről téve tanúbizonyságot, addig gyengéd ajkak adnak ehhez kontrasztot, s mellé még a jókora hímtag igazán hozzáértő mélyülő, finom tánca ölében, ami mozgásával mintha csak feltérképezné a nő mit is szeret s ehhez igazodik elég gyorsan. Egyértelmű: a férfi figyel rá, hangjaira, rezdüléseire, igyekszik olvasni bennük és ehhez mérten cselekedni a kontrasztok édes, már-már tabuként izgató kalitkájában, ahogy Jen talán szemléli is oldalra fordítva fejét a másik tükrös falban, hogy cicajelmezes karcsú testét miként veszi birtokba s kényezteti az életkorával, bőrével és filigrán, csinos megjelenésével is teljesen komplementer idősebb, testesebb fekete férfi.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyCsüt. Szept. 29, 2022 5:38 pm
18+

És megint csere, pedig már kezdett újra alakulni a sorsom. Rójuk fel annak, hogy még mindig a tanulási fázisban vagyok, de valahogy arra mégsem számítottam, hogy én egyre kevésbé fogok érvényesülni.
De így jár az ember lánya öt fickóval, nemde? Főleg, miután olyan türelmesen beavattak, én meg a jövőt nem előrelátva még hergelem is őket mióta... és már kétszer élvezhettem is a társaságukat, a szó fizikailag véve is kielégítő formájában...
Hogy is van a törvényekkel? Azok nem-ismerése nem mentesít a hatályuk alól.
Harmadrészt meg, ilyen kevés másik nővel... Csoda lenne, hogy kapnak az alkalmon, mikor betömhernek rajtam egy rést? Most egyetlen pillanatra bánom, hogy a kedvesükkel elégedetlen, vagy örök Tinderező barátnőket sem gyűjtöm. Pedig biztosan végképp piedesztálra emelnének, ha még pár lányt be tudnék szervezni - arról a kis semmiségről nem is beszélve, hogy ha az arányok javulnának, mi mindent lehetne még itt elkövetni? És mennyi mindent nem lenne feltétlenül szükséges?
Miután a párduc is örömét lelte bennem, újra arrébb penderítenek és ketten, két irányból kezdenek tolni. Persze erre én magam szavaztam az előbb, de egy picivel nagyobb kedvemre lett volna, ha nem csak úgy elkezdenek tömni, hanem meghagyják mellé legalább lehelet finoman, halványan a cicás játékot is.
Nincs mit szépíteni, a hirtelen az hirtelen és a váratlan is váratlan. A méretes fekete szerszám tolakodása a számban pedig mindkettő, így alaposan megköhögtet eleinte, míg félre nem tudom tenni azt a sértettséget, hogy én nem ilyen lovat akartam.
De az ember abból kell éljen, amije van, amit kap. Ennek én vagyok szerintem, ha nem is a világon, de NYC-ben a legnagyobb tudója, és nemcsak mert a meglévő amúgy unalomhalmaz és kvázi-céltalan életemből, ami miatt más érzékeny lelkületűek a pohár fenekén ülő kék elefántot akarnák megmenteni, valami jobbat és érdekeset törekszem kihozni, hanem mert én is osztom bőven a reménytelen sorsot.
Nos, akárhogyan is, de csere itt, szerva ott, most én kapom az áldást, amivel kezdenem kell valamit. És szenvedni bizony nem fogok, mert az szembemegy az életem alapvetéseivel.
Carpe Diem, inkább a csengettyű ütemes hangjára figyelek, mély levegőket veszek, amikor csak bírok, és igyekszem nem azt hinni, hogy csak felpumpálni való guminőként tartanak számon és hogy nem csak akként igénylik a mélyreható közelségem.
Hamarosan sikerül annyira színlelnem magammal szemben is az élvezetet, hogy elhiszem, és hagyom, hogy tovább sodorjon a hömpölygő ár. Sok mozgásteret nem kapok, de csípőm és fejem apró mozdításaival igyekszem a nagyobb élvezet felé billenteni a mérleg nyelvét mindannyiunk számára, s belefeledkezem, hogy két olyan dolgot is kapok, amit egyébként eddig szívesen adtam, csak most egyszerre, és hogy most, miután eddig mindenki az én élvezetem tartotta szem előtt, most nekem kell kicsit az övékét.
Mivel ők ketten tökéletesen megtartanak a nyársnak is beillő farkukon, s kényük-kedvük szerint taszítanak előre-hátra úgyis, jobbommal lábam közé nyúlva, magamat előbb csak finoman, majd fokozatosan egyre erőteljesebben ingerelve csiholok kedvet magamnak. Mikor már nem csak az jár a fejemben, hogy végezhetnének, kezem kicsivel tovább csúsztatom ölemen, s a bejáratnál két ujjal kicsit szorosan közrefogom a medve farkát, hogy azért túl soká mégse tartson ez az állapot. Rafináltságom, és az ujjaim közé ütemesen nyomakodó farka engem biztosan ingerel, még ha őt csak reménytelin is. Igen hamar nyögök nem csak pornós színjátszó macaként, hanem őszintén. Megvan azért annak is a szépsége, ha nekem kell tennem a saját örömömért, bár valamivel fárasztóbb másokat (pláne ötöt) kénye-kedve szerint kiszolgálni, az tény. De talán a következő... Vagy a következő kettő nem lesz ennyire akaratos, és kebésbé vágyik majd olyan lelketlen fűrészelésre, amit egy filléres segédeszköztől is megkaphatna. Hiú ábránd? De mibe, hogy hamarosan kiderül? Azzal együtt persze, hogy leszek-e macskalány a maci barlangjában...

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyCsüt. Szept. 29, 2022 3:09 pm
+18

A helyzet tovább forrósodik, vagyis talán az a helyesebb, hogy továbbra sem hűl ki, hanem nagy hőfokon ég a máglya, amit Jen alatt raktak. Csak ebben az esetben ő a szexi boszorkány, aki fekete macskává változva a kéj lángjain pörkölődik s nem is egy cövekhez van odakötözve, hanem meglovagol egyet, míg egy másikat is kap s meglehetős éhséggel is lát a dolgához, mindezzel hálás szusszanásokat, morranásokat vagy épp cirógatásokat váltva ki.
Mert az biztos, hogy a férfiak kezei nem nyugszanak, bár a Medve leginkább a nő hajával, buksijával van elfoglalva, ahogy simogatja a selymes sötét tincseket, közéjük túr és kissé masszírozva dolgoznak ujjbegyei a nő fejbőrén leginkább tarkója felé, addig az alatta elterülő fiatalabb delikvens sem marad tétlen. Jen irányítása alatt kerültek kezei jelenlegi helyükre és híven ott is maradnak, keblét gyúrva s csiklóján játszadozva, mert érzi, hogy a nő ezt mennyire élvezi s kéjt akar adni neki, hiszen ez készteti a másikat is arra, hogy számára oly kielégítően lovagolja meg.
Nem csoda hát, hogy teste meg-megfeszül a nő alatt, csípője ösztönös billenéssel dolgozik Jen alá, aki egyelőre úgy kerül két tűz közé, hogy leginkább ő tartja kontroll alatt az eseményeket, egyszerre kényeztet és kap kényeztetést momentán. Ajkait élvezte leginkább a Medve, de azért Jen kacsójáért sem hálátlan, amikor a nő vált s a Leopárd maszkos srác most a nő csípőire markolva mozgatja a karcsú kis barnát magán, csípőjével maga is aládolgozva mindennek, igyekszik egy összhangot megszerezni s végül is elég jó ütemben tanul, érez rá, hogy mit is kéne csinálni, úgy, hogy a másikat se zavarja meg túlságosan. A Medve egy picit hátrébb húzódik, mert megdobták egy óvszeres csomaggal, amit már bont is, Jennek most másra kell figyelnie egyébként is...Ugyanis ennek az egésznek a vége persze az, hogy egy ponton felnyög, teste az ágyon kicsit ívbe húzódik, majd vissza s megtölti a protektív latexréteget, kiélvezve a nő kéjesen táncoló, ringó ölét, hogy aztán már búcsút is kelljen mondania ennek az érzésnek...
Mert most már a mohó Medve penderíti oldalvást a széles fehér ágyon Jen-t, kutya pózba kényszerítve a nőt, akinek ínycsiklandóan domborodó barack alakú popsijára rá is sóz egy csattanósat. Aztán szerszáma tövére markolva kergeti be a macit a málnásba, amire már az este kezdetén célzott.
-Uhh végre... - mormolja is ehhez híven, még ha latexen keresztül is érzi a nőt, már ezzel is bőven elégedett s nem meglepő hát, hogy mohón markol a csípőlapátokra és húzza farkára hátra a nőt, miközben ő is mozdul előre.
- Lehet macska vagy, de mégis olyan édes, akár a méz... jó lennél a barlangomba! - kuncogva mormolja a nő fülébe szavait, ahogy szerepben maradva dörmög neki és játszadozik vele, de azért egy kis plusz pikáns szóvirágcsokor sem hiányozhat mellé.
- És dorombolásig kefélnélek minden alkalommal... - teszi még hozzá, aztán Jen fülébe harap hátulról, majd a nyakára, hogy aztán felegyenesedjen. Gyors, szenvedélyes kefélés ez, hevesebb mint az eddigiek, ahogy a Medve olykor meg-meghúzza a cica "farkincáját", amire rá-ráakad a kalandozó széles tenyere, s ami olyan kellemes játékossággal ring ide-oda a történések hatására, az ő alhasát és a nő bőrét egyaránt cirógatva, ami akár picit mókás is lehetne, ha nem épp egy perverz játszadozás része lenne s nem kellene Jennek azzal is szembenézni, hogy egy Párduc került elé és sötét hímtagját ajkai közé tolva fogja ez a két ragadozó ismét egy húzd meg-ereszd meg játékba fogja, de ez más, mint az előbbi volt. Most olyan, akárha két férfi között ő lenne az összekötő lánc, nyársra húzva égne azon a bizonyos kárhozatos máglyán buja boszorkányságért, ahogy a sötét kreolos bőrű és a tetoválással ékes fekete fiatalabb férfi kéjes követeléseinek középpontjába kerül. Kemény, erőteljes, gyors mozdulatok határozzák meg ezt az együttlétet, tényleg ragadozókra jellemző vadság, a Cicus tudatát a finomabb érzékiség helyett immár lángoló bujasággal fertőzve tovább, ahogy feloldódhat abban az érzésben, hogy mennyire akarják Őt, mennyi élvezetet tud adni s ez mennyire feszegeti is a határait éppenséggel, ahogy a méretes szerszámok innen-onnan betöltik, követelve merülnek el benne. Két erőteljes csípő és erős kezek ösztökélő, kéjt hajszoló őrült sodrása ragadja magával, ha már lábacskáját ebbe a folyóba dugta... most pedig őt dugják meg igazán alaposan, robbanásig!

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyCsüt. Szept. 29, 2022 9:52 am
18+

A farok köré termett édes kis ajkaim... Tetszik az újfent pornófilmes kifejezés, nem hagyja csitulni a tüzet, a lelkesedést, amit ébresztettek bennem itt ma este - főleg az újabb jól elhelyezett nyakba harapással és a farkincám megigazításával. Hirtelen kicsit azt is hiszem, hogy rögtön megkapom a hármas felállást, amire az előbb ráböktem az étlapon, de a jelek szerint egyelőre még kivárják a megfelelő pillanatot. Amikor már tényleg mindenre is vágyom, mikor minden egyéb felállást is végigkóstoltattak velem már, gondolom.
Kuncogva mosolyodom el medvém szavain, s ahogy várom, hogy farka számba nyomakodjon, incselkedőn nyelvet is öltök és azzal is eljátszom, hogy csalogatóbbnak érezze a szituációt.
El nem tudnám mondani, mennyire bezsongok annak gondolatától is, hogy most egyszerre ketten töltenek ki, nemsoká talán tényleg hárman is... Ezt, azt hiszem, valamilyen titkos, még magam előtt sem felvállalt vággyal mindig ki akartam próbálni.
Nem is csalódom a dologban. A leopárd is mozog alattam, és játszik az érzékeny ponttal, ami tökéletesen megfelel egyelőre, míg felveszem a helyzet fonalát - egyelőre a medvének sem adom át a gyeplőt, bár úgy markol tarkómra, hogy kétségem nincs arról, hogy szeretne megint teljes szabad kezet kapni.
A lassú ringatózás viszont a része kell legyen, hiszen bármennyire is kezdem otthon érezni magam ezen a terepen, profi azért természetesen még mindig nem vagyok. Ahhoz kelleni fog még néhány hasonló alkalom, akár ugyanezzel az öttel, vagy ahányat kedvencnek választok. Még mindig elég nagy a verseny köztük.
Szóval, a lassabb, ringatózó mozgás közben igyekszem felvenni hármunk ritmusát - vagyis most elsősorban a sajátomat, ahogy nekem lesz kényelmes és kellemes őket ellátni. A ringatózás azonban, ahogy a tudatos mocorgás helyét újra átveszik az érzések, egyre inkább változik megint szenvedélyessé, méllyé mindkét oldalról. Pár rövid perc múltán, mikor újra tombolni kezd bennem a csillapítani való vágy, a nagymacska kezeit csípőmre húzom, hogy akár kedvére elvadulhasson, ölemben ezzel együtt magam folytatom a játékot, szabad kezemmel pedig a medve méretes farkán dolgozom, hogy adott helyzetben szünetet tarthassak. Továbbra sem vinne rá a lélek, hogy megsértsem legérzékenyebb részét, kiejtsem a játékból, és elvegyem a kedvét a kicsi számtól.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzer. Szept. 28, 2022 10:10 pm
+18

A Farkas nagyon is élvezi mindazt, ami történik, hogy megkaphatja ezt a nőt, hogy érezheti szűk, forró ölét, bőrének puhaságát, a karcsú testet ami a fekete leheletvékony anyagon keresztül feszül hozzá, a Cicus tömény, gyümölcsösen édeskés illatát... s hozzá a búgó-doromboló hang is csatlakozik, így nem meglepő, hogy ez egy szenvedélyes, a nő ösztönzésének teljesen megfelelő körré avanzsál. S talán Jen is még jobban ki tudná élvezni, ahogy a fehér fenevad ölébe temetkezve veszti el a kontrollt, ha nem lenne máris másik mohó jelentkező.
A társaság legifjabb tagja, a Leopárd maszkos ázsiai hátterű srác kéri el magának a cicust a nyakörvnél fogva, de egyúttal teret is enged Jen-nek. Lehet nem is véletlenül, hiszen ő talán inkább tanulni, rutint szerezni van a társaságban a többiekhez képest, a rutinosabb figurák között neki is fel kell venni valami tempót s ebben ez az este segíteni fog. Meg-megciórgatja a nőt a harapások-csókok hatására, amiket mosolyogva és boldogan üdvözöl. Korábban ő is nyomott nem egyet a nő lábacskájára, vádlijára, míg a farkas dolgozott rajta nyelvével és ujjaival. Elégedetten sóhajt tehát, ahogy megérzi maga körül a nő hívogató forróságát s hagyja a kezeit is vezetni természetesen, először a nő kebleire markol, eljátszva velük, aztán jobbja lesiklik Jen keze alatt csiklójára s ott kezd vele játszani, már jobban belemelegedve ebbe, mint a beavatás alatt, ott kettejük közül a Párduc dominálta ezt jobban. Aki amúgy nem rest egy villanásra hátulról Jen nyakába harapni, mikor a nő mélyen az ázsiai szerszámára ül s még játékosan húzni is egyet a cica "farkán", ahogy végigsimít a játékszer szőrméjén, hogy aztán el is távolodjon és nagyon ne zavarja őket.
Erre a szerepre lesz más, a Medve személyében, aki eléjük kerül s incselkedik kicsit Jen-el. Buja vigyorral néz sötét szemeivel a zöld lélektükrökbe, míg a nő eljátszik hüvelykujjával, nem sokat bízva a képzeletre, hogy mivel is fog hasonlókat művelni hamarosan... s a volt kosaras fickó ezt nagyban díjazza is.
- Hmmm nekem is azok a farok köré termett édes ajkaid! - brummogja továbbra is a lovagló Cicusnak s ha már a lehetőség adott, hát hamarosan be is tömi a Cica száját újfent, ahogy tarkójára markol kicsit a hajába túrva. Jen kettős inger közé szorul: egyrészt ajkait a Medve veszi birtokba s kéri el az újabb kényeztetés adagját, a nő mozgását ezzel még jobban elősegítve másrészt a Leopárd sem fadarab módjára fekszik alatta, billenti, ringatja kicsit a csípőjét s ha a technikája nem is tökéletes, azért lelkes és próbálkozik, a nő alá mozog és hozzájárul az aktushoz bőven azon a csiklón matató-dolgozó ujj-játékon, vagy Jen keblének markolásán kívül, ahogy a csengő fel-felpendül a lovaglás ritmusát híven lekövetve s a sötét műszőrme is így cirógatja Jen formás popsijának ínycsiklandóan domborodó íveit...

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzer. Szept. 28, 2022 9:37 pm
18+

Az este összessége, s az egyre inkább elharapózó események, az intenzív stimuláció, a nyakamba- és a többi ágyon lihegő, nyögő kéjencek közelsége, a bőrömet borító harapások, melyeknek minden bizonnyal nyoma is marad majd, egyre inkább kihozzák belőlem a szajhát, így mikor megérzem, hogy a farkas közeledik, újabb élvhajhász, dicséretnek is beillő mondat szalad ki a számon.
- Jó fiú...
Ahogy az utolsó, már önkéntelen rándulások vonulnak végig testén, lábaimmal teljesen magamba húzom, s lassú, ám annál határozottabb hintába kezdek csípőmmel, hogy minél mélyebben érezzem magamban összehúzódásait, egyúttal ha lehet, kicsit tovább fokozva számára is az érzést. Ha maradna még néhány mozdulatig, talán a tetőfokára hágott gerjedelmének tudata miatt ismét képes lennék én is rá, de az eddig minden jóból kimaradó leopárd magára húz, a csengettyűs nyakörvnél fogva. Ezt a kis ajándékot biztosan meg is tartom majd, hogy az itteni játékok pajkos-cicás része legyen. Kellemesen tompa csilingelése minden lökésnél afféle szeánsszá alakítja az együttlétet.
Mozdulok a sárga nagymacskával együtt, most én támaszkodom meg teste két oldalánál, ahogy az előbb a farkas is magasodott fölém. Puhán a nyakába harapok, nyomok néhány csókot mellkasára és hasára, majd az ölébe ülök, magamba igazítom. Lassan emelkedem és süllyedek rajta párszor, bár a nedvesítéssel úgysincs gond. Aztán mélyen beleülök, kissé hátradőlve hintáztatom rajta csípőm, hogy csak aprókat mozduljon ki-be. Kutatom a pillantását, kezeit mellemre húzom, majd jobbját combom közé, hogy hüvelykujjával masszírozzon. Mikor a beavatásnál rajta volt a sor, hamar megértette a célzást, így most sem kételkedem ebben.
Hamarosan ismét egy méretes hímtag kerül látómezőmbe, gazdája pedig hajamba túr, és megpiszkálja fülecskémet. Úgy tűnik, kedvére valót kaphatott előzőleg, ha most is így közelít, nekem pedig nem sok ellenvetésem van.
- Hiányoztál bizony. - dorombolom az elém magasodó medvének, és erőset szívok a számba dugott, vastag ujján. A vadmacska pillantásával nézek fel rá, kihívó szavaira félmosolyt villantok, még mindig szívva húzom el fejem, hogy az ujj cuppanva csússzon ki ajkaim közül. Még mindig pillantásába mélyesztve az enyémet, ajkaimon körbefuttatom a nyelvem hegyét, majd kitátom a szám, hogy betömhesse. Nem tagadhatom, az újabb helyzet újra felkorbácsolja harcias kedvem, így ha kiszolgálja magát, nagyon lelkesen fogok egyszerre dolgozni rajta és a leopárdon is, együtt mozdulva rajtuk. Ha a nagymacska kezei ügyesek, akkor talán a következő csillagszóró sincs már messze...

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzer. Szept. 28, 2022 4:30 pm
+18

Janet közelsége, szépsége és éhsége nem meglepő módon nagy hatást gyakorolt s ennek most a leginkább tanújelét adó az az úr lehetett a nő választására, aki eddig kevés terepet kapott. Ennek az oka nyilván Jen buksijában húzódott meg, de tény volt az is, hogy felül tudott emelkedni ezen s végül a jelek szerint igen kellemes meglepetésben részesülhetett. Végső soron magánál többnyire idősebb, tapasztalt, a klubot gyakran látogató férfiak kerültek köré s ez egy előnyös helyzet is volt első élménynek és szinte garantálta a jó kimenetelt.
Mégis most sokkal rövidebb idő bizonyult elegendőnek, mint a játékszer esetében, hogy egy újabb tűzijáték rakéta gyújtózsinórja kapjon lángra, majd fesse a nő elméjének színes robbanással absztrakt, egyedi formavilágúra, ahogy a kéj szikrái a detonáció pillanatában kipattantak.
De ennyi nem elég. Sem neki, sem a férfiaknak körülötte. Mind akarják őt s az imént az is kiderült, hogy Jen cica egyébként igencsak sok dolgot kipróbálna szívesen és hát erre lesz is lehetősége, most már teljesen biztosan tudhatja: nem lesz teljesen ugyan az a nő, mire végeztek vele.
A mohóság új villanása, ahogy a Farkas továbbra is kezében tartja az irányítást, kicsit meg is kérve a hason fekvő nőtől az iménti örömök árát, amiből a beavatás alatt végső soron ő kevesebbet kapott s kéjes morranással élvezi a kényeztetést, ahogy Jen ajkai alatt a vér dél felé tódul testében és pillanatokon belül harckésszé varázsolja az ágyon hencsergő szépség, aki még egy játékszert is kap a fekete Párductól, mert a többiek sem maradnak ki teljesen a mókából, bár hagynak teret a másiknak is. Tudják, hogy mindenkinek meglesz a lehetősége, nincs hová sietni. Bár az azért egyre sietősebb a Farkasnak, hogy óvszert kerítsen kezei közé, mert most csak még inkább vágyik a nő ölére, így hát hamarosan helyére kerül a latexréteg, Jen-t meg a hátára fordítja az ágyon s a karcsú, formás lábak közé kerül, míg Jen popsiját a játékszerhez csatlakozó műszőr meg-megcirógatja ebben a helyzetben is.
A férfi tenyerei megtámaszkodnak a nő feje mellett, miután jobbja helyre illesztette makkját s jöhet is az első lökés, amit hamarosan laza, nem feltétlenül mély, de határozott lökések követnek. Jen pedig ennek hatására a jelek szerint csak még jobban életre kel s a fekete, lakkfényű magassarkúba bújtatott lábacskái csak még mélyebbre rántják a testesebb negyvenes férfit ölébe, aki erősebben is tolul így a nőbe s kicsit fel is szusszan.
- Ezt a csodás kis puncit ki nem hagynám! - morog vissza Jen-nek, ahogy kicsit jobban ráhajol s a karmolásoktól jóleső libabőrösséggel csap csípője vadabb vágtába, míg ajkai a Cica nyakának tövét érik, vagy éppen harapja, fokozódó hevességű iramot diktálva. Ha a Cicafüles szépség netán az események hatására hátát homorítaná s feje kicsit hátra bicsaklana, akkor fejjel lefelé, de a háta mögött rögzített tükrös falban szemlélhetné az erotikus jelentet, igaz, ha oldalra fordítja fejét, akkor is hasonló látványban lehet része, más szögből. Talán mindet meg is szemléli a buja percek alatt már most!
Az viszont kétségtelen, hogy a Farkas megfogadta szavait, mert testének lehetőségeit és teljesítőképességét kihasználva rohan a gyönyör elébe minden csípőmozdulata, éhes ragadozóhoz méltó birtokbavétel élményét adva Jen számára is, ahogy a férfi teste végül megfeszül, mélyen szívja be a levegőt, majd a Cicus nyakába dörmögve-morogva kéjét utolsó, kontroll nélküli, ösztönös hullámzással élvezzen, gumi borította farkával a nő ölének mélyén lüktetve. Aztán kicsit lihegve mászik le Jen-ről, aki azért nem sokat szusszanhat, mert már akad is új kérője!
A nyakörv karikájánál fogva húzza magához az ágyra telepedő ázsiai Leopárd, de most merőben más pozícióba, ahogy a fehér matracon eddig megfordult: először négykézlábra, onnan pedig folyamatosan magához-magára, ahogy visszahanyatlik az ágyon, a Cicus pedig lovagló pozícióba kerül felé. Arról már gondoskodott, hogy merev férfiasságát a kellő védelem burkolja, így a nőnek ezzel se lesz dolga, ha akcióba kívánna lendülni. Esélyesen nem sok ellenvetés fog erre érkezni az eddigiek alapján, ha pedig a nő is benne van a játékban s megkezdi az újabb aktust, némi idő után a Medve lép a kellően kemény és teherbíró matracra, Jen elé lépve, úgy simít a barna fürtökre s vakargatja meg a Cica "fültövét" a hajráfnál.
- Hiányoztam? - brummogja a nőnek, másik kezével álla alatt is végigsimítva, majd a válasz után sötéten kreolos hüvelykjét a nő édes ajkai közé tolja. - Ha igen, akkor meg is mutathatod mennyire! - hergeli kicsit a maszk mögül kacsintva a fekete csipke árnyékolta zöld szemekbe, hímtagját a nő arcán picit végighúzva ingerlésként.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzer. Szept. 28, 2022 3:57 pm
18+

A kegyelemdöfést a farkas egyik ujjának elkalandozása és mellé az oroszlán fülembe morgott szavai adják meg. Mocskos beszéde, egy igen alapos kefe, de még annál is tartósabb, csak egyféleképpen enyhíthető kéjvágy kilátásba helyezése áttaszít azon a ponton, amin a farkas ügyesen táncoltatott.
Bár utolér a gyöngyöző homlokú, minden izmomat megfeszítő csúcspont, ölem semmivel sem kevésbé vágyik többre, a folytatásra - sőt, forrósága olyan mértéket ölt, amilyenben korábban alig volt részem. Most nem is tudom, hogy létezhettem eddig hasonló élmények nélkül. Azt hiszem, egyvalamiért mégiscsak hálás lehetek majd Davidnek...
Alighogy lecseng izmaim húzd meg-ereszd megje és kapok már levegőt, máris sodornak tovább az események és az erős, akaratos férfikarok. Farkasom (bár ekkora létszámnál, ilyen kábán ki tudja igazából) úgy fordít át, mint egy kispárnát, ami, hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem tetszik. Hasra terít, s kisvártatva meg is érzem, hogy miért: hűvös fém cirógatja meg barackforma popsim közét, és siklik ki-be lassan, egyre mélyebbre. Az egyre feszítőbb, szexi érzést, a dugót ékesítő műszőrme farkinca cirógatását dorombolással és némi segítő, riszáló vonaglással honorálom, na meg persze a pont a fejemnél ágaskodó farkasfarokra bukással. Még véletlenül se mondja senki, hogy egy piszok hálátlan kis dög vagyok, ő pedig, a kitartó nyelv-, és ujjmunkáért, úgyis bőven megérdemli. Hallva fejem fölött a semmivel össze nem téveszthető celofán csomagolás szakadását, ha lehet, még hálásabban, még mélyebbre engedem torkom felé. Úgyis cél részemről is, hogyha már egyszer ilyen remekül egymásba gabalyodtunk, ne csak én élhessek meg minél több, nagyobb és gyorsabban elért, sokáig habzsolható gyönyört. Még segítenék is neki felölteni a vékony gumit, de nincs alkalmam rá, jelentős rutinja van ebben velem szemben. Újra hanyatt fordít, s én pedig megérezhetem a sikamlós érdességet ott, ahol eddig az ujjai játszadoztak.
Farkasom mászik rám és tesz magáévá elsőként, egyértelműen úgy, mint aki sikerrel vadászott le. Nem tagadom, így történt. Én pedig, az ártatlan bárányka, megadón simulok alá, ölelem lábam közé... Az első pár lökésnél legalábbis. Majd lábaimmal ösztökélve húzom egyre gyorsabban és mélyebben magamba, körmeim hátát szántják, ajkaim pedig fülét megtalálva ugyanolyan mocskosan szólnak hozzá két-két nyögéssel vegyes sóhaj közt, ahogy előzőleg az oroszlán beszélt velem:
- Élvezz egyet nagyfiú. Hagyj belőlem egy falatot a többieknek is. Ha ügyes vagy, még sorra kerülhetsz újra.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzer. Szept. 28, 2022 8:02 am
+18

Jen nagyon is csinos, őrülten kívánatosan tud pillogni azokkal a szép zöld szemekkel, ez tény és a kitartása, érdeklődése is hízelgő. Ugyanakkor nem engedhetem ki a gyeplőt a kezemből, nem adhatom meg magam a pillanatnyi csábításnak, ha a magam kis tervét, érdekeit akarom szem előtt tartani. Erős nyers potenciál van benne s azt hagyni kell önmagában kibontakozni, hagyni kell felejteni, átlényegülni a kéj papnőjévé. Aztán majd leszakítom ezt a virágot, ha eléggé kibontotta szirmait s teljességében pompázik.
Ennek érdekében pedig a ragadozók gyülekezete tesz is. Éhesen, mohón, mégis irányított figyelemmel fordulnak Jen felé s kezdik kényeztetni, még jobban felfedezni testét s még többet követelni belőle attól a futó érintéssortól mindenképp többet, amit a beavatás során kaphattak belőle.
Most a Farkason a sor, hogy alaposan megkóstolja, amit nem csak Jen ajkaival tesz meg. A nő csókot kért és kapott is, de ennél tovább megy ez a ragadozó kéretlenül is. Megteheti, hiszen van rá joga s az eredmény az, hogy nyelve éhesen pörög a Cicus kincsén hamarosan ujjaival kiegészülve. Lehet eddig nem volt vele a Cicus a legelégedettebb, most mégis kapott esélyt villantani valamit s él is vele egész jól, éhesen, mohón, éreztetve a zöld szemű szépséggel, hogy mennyire kívánatos is... s talán a külsőségekre vonatkozó puszta előítéletet is átírva Jen buksijában, mikor nyelvének virgonc, intenzív tánca és két vaskos ujjának morzéző intenzív ingerlése közé szorítja a kéj satujába.
Persze nem csak ennyi az inger, amit kap, mert a többiek is kérnek belőle egy-egy részt és ehhez mérten érintik, simítják, csókolják, sötét ajkak falják nyakát, fogak mélyednek puha, alabástrom bőrébe, széles, sötét tenyerek markolják kebleit a vágykeltő fekete anyagon át, míg egy éhesen ébredező sötét férfiasság simul vágyakozón kecses kacsójának puha, de céltudatos érintése alá.
Nincsenek egyedül a teremben s Jen figyelmét ez nem is kerüli el, amikor kérdést kap, ez pedig csak fokozza a dolgok pikantériáját. Kellemes, vágytól fűtött kuncogás az első válasz a férfiak részéről a mohó Cicus étlap-átnézős megállapításaira.
- Ó, ne legyen kétséged... úgy megkefélünk, hogy a puszta emlékképre is görcsbe ránduljon az alhasad s erre gondolva elégítsd ki magad, amikor végképp nem bírsz már magaddal magányodban! - dörmögi az Oroszlán hátulról a Cicus fülébe, míg ujjait picit jobban beveti az anyagon átmeredő peckes bimbókon, picit morzsolgatva őket. A Farkas megállás nélkül nyalja, ujjai pedig huncut módon emelik a tétet, ahogy a középső ujja Jen nedveitől a lehető legsíkosabban borítva kicsusszan hüvelyéből s finom határozottsággal nyomul popsijába, így fogva újabb intenzív kényeztetés alá a kis barnát, akit robbanásig kényeztet.
S Jen jól tudhatja, hogy itt sincs megállás! Amíg a felhők között jár, van olyan férfi, aki elengedi testét s hamarosan hason találhatja magát a Farkas által átrendezve, aki barna fürtjeit simogatva húzza Jen ajkait farkához, némi kényeztetést kérve. Eközben a Párduc settenkedik némi turpisságban, mert a Cicus mögé kerülve egy síkosítóval alaposan borított játékszerrel lepi meg a leányzót, ahogy azt popsijának halmai között fenekébe tolja kéjes lassúsággal. - Na így teljes a cica jelmez! - jelenti ki elégedett nevetéssel, majd Jen popsijára paskol. Jen körül pedig újra fordul kicsit a világ, ahogy a Farkas hasról hátra fordítva kerül lábai közé s ha már ő küldte az előbb a csúcsra, hát meg is szerzi a jogot, hogy elsőként hatolhasson ölébe határozott, céltudatos lökéssel s kezdje a nőt laza tempóban dugni fel-felnyögve közben.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptySzer. Szept. 28, 2022 7:23 am
18+

A tigris továbbra sem mutat annál több érdeklődést, amennyit egy pultos mutathat. A jelek szerint csak hagytam magam átvágni, csak akartam hinni a vonzódásnak, érintéseinek, a módszeresen súgotr szavaknak. Ő viszont marad az, aki. Egy felügyelője annak, hogy a sokak játéka rendben fusson le. Nincs is ezzel baj, bár hatalmas erőre vall, hogy egy vállvonással le tudja rázni magáról, hogy a szemei előtt egy komplett orgia bontakozik ki, s ő annak a kellős közepén figyel. A többit még értem is, ők a pult körüli terndőkkel foglalatoskodnak, tesznek-vesznek, nem figyelik minden lépésünket... Bár gondolataim közt továbbra is matat a gondolat, hogy később, máskor meg akarjam szerezni, de most van elég, akivel foglalkozhatok.
A jelek szerint a nyeremény is kívánhat, megkapom a csókom, méghozzá nem is akárhogyan, a póráznál fogva. Forrót, heveset, s rögtön nem is egyet, hanem számtalant a testem érzékeny pontjain, míg a többiek is elhelyezkednek körülöttem, igen gyakorlottan beosztva maguk között a feladatokat velem. Nincs más dolgom, mint az oroszlános fotelben hátradőlve élvezni, ahogy most a farkas kényeztet engem orálisan és kézzel, igen nagy szakértelemmel, és a másik négy segíti azzal, hogy szinte az összes többi érzékeny pontom lefedik és stimulálják. Csókok, harapások, markolászások késztetnek máris hullámzásra és lihegésre, s én is simítom, marom, markolom, akit épp érek. Az a Jen, aki néhány órája még hallani sem akart a klubról, mostanra már sehol sincs. Most az a Jen van, aki élvezi nagyonis, hogy beadta a derekát, hogy igen gyakorlott férfiak kényeztessék és tömjék meg, érjék el egy este folyamán egy heti átlag gyönyörét.
A farkas jó, nagyonis jó, bár a beavatáson nem kifejezetten győzött meg, kissé inkább háttérbe szorult, de most úgy érzem, hamarosan nagyon elégedetté tesz, pillanatnyilag új kedvencemmé avanzsált.
A medve szólít újfent, mély és bársonyos hangja, forró lehelete nyomán egész testem libabőrösen feszül meg. Azt várja, hogy gondolkodjam? Attól jelenleg egyre messzebbre tol az ölemmel dolgozó farkas... Ennek ellenére megpróbálok ihletet meríteni abból, ami a többi ágyon jelenleg folyó eseményekből kedvemre való.
- Azt akarom, azt és azt. - bökök három felé. Az egyiken két hölgy vált csókot és kényezteti egymást kézzel, miközben egy-egy férfi látja el őket. A másikon a hölgy fordított lovagló pózban hullámzik egy úron, míg egy másik nyalja, egy harmadik pedig a szájába tolja magát, a harmadikon pedig a dolog nemes egyszerűségével mindhárom résénél kezelésbe veszik.
Pillantásom aztán oldalra siklik a tükörre, amiben magunkat látom, egyik kezemmel tovább nem tétovázva a párduc farkát cirógatom, majd markolom meg ismét, hogy kényeztessem, a másikkal az oroszlán vállába kapaszkodom.
- Tegyetek róla, hogy máskor is visszajöjjek, adjatok mind tűzijátékot. Az első hamarosan... Ezt most abba ne hagyd... - fordítom vissza fejem a farkas felé. A pajkos kérdés, mások és magunk látványa, a csókok és érintések, amik testem borítják, mind-mind még izgalmasabbá teszik a farkas amúgy is megvadult játékát ölemen, s ha hallgat rám, csak pár mozdulat kérdése már, hogy újra a felhők közé jussak.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyKedd Szept. 27, 2022 9:21 pm
+18

A közös kéj erotikus képei és buja hangjai töltik be a termet, ahogy a hangulat a tetőfokára hág s bizony a klubozók nagyon is élvezik a kibontakozó jelentet és műsort, ezek a beavatások mindenképp érdekes, fontos események tudnak lenni. Van valamiféle sajátos közösség formáló erejük részben a résztvevők között kialakuló fizikai kontaktus által, ami aztán támpontot és irányvonalat tud adni az események folytatásához s a következő látogatásokra is megadhatja az alaphangot és a viszonyrendszert. Másrészt pedig az, hogy van közönség, hogy bárki tanúja lehet a részt vevők közül a dolognak, ismételten összefogja kicsit az eseményeket, az embereket, mintha valami fura törzsi tudatot adna.
De az élvezet perceinek is kell, hogy legyen egy crescendo-ja, hiszen a beavatás még mindig inkább előszoba, semmint maga a teljesség s ez végül el is jön Janet csúcspontjával, majd a Medvemaszkos sportoló kéjsóváran mohó, élvezkedő percei által. Megtörtént, Janet innentől a kis közösség teljes jogú tagja lett s ennek minden édes percét ki is tudja majd élvezni, mert itt tényleg nem fognak megállni az események.
Legfeljebb addig van egy kis átmenet, amíg ő is rendezi sorait és közben mindenki szépen már a maga és társai élvezete után néz, az ágyak felé terelődve, miután Jen meghozta a kedvük, vagy privát szobák felé éppenséggel, ahol a zárt ajtók mögött ki tudja milyen perverz játszadozások zajlanak majd le.
A Cicus pedig kap tőlem egy pohár vizet, mert sejtem, hogy szüksége lenne rá, bár talán nem a szomjúság miatt, mégiscsak ivott eleget amióta megérkezett, inkább az élmények után s ez be is igazolódik, hogy szüksége van öblögetésre. Nem rökönyödöm meg, csak a pultra kerül a pohár, az alkalmazottaim pedig már neki is fognak, hogy gondoskodjanak ennek sorsáról kellő precizitással és mértékben tisztítva azt meg, mintha semmi sem történt volna vele.
S ha már tisztaság, a Cicus is kap lehetőséget, hogy külsőre ennek java részét visszanyerje, miután az Oroszlán az ágyra hurcolta. Jen jól észlelte, hogy idősebb férfi volt a kevésbé fitt úr, valahol ötvenes évei elején, sötét bőre alatt közvetlenül nem feltétlenül látszottak az izmok, de Jen érezhette, hogy van bőven erő ebben a testben, ami annyira kontrasztos az övével... nem csak bőrszínben, de alkatban is, ezzel egy érdekes kontrasztot, képzeletet ingerlő összjátékot sejtetve s a leányzó korábban érezhette is, hogy itt bizony nem lenne és nincs is rossz kezek között. Szóval Jen megkapja a tisztálkodáshoz a törlőket s a férfiak türelmesen ki is várják a folyamatot, amíg a nő rendbe szedi magát, hogy aztán majd később ismét buján maszatos, kielégülten pihegő kéjtócsává avathassák a barna hajú szépséget.
Aki megkapja jutalmát is a beavatásért, egy kis cicás nyakörv formájában, amit még meg is tarthat s ami a jelek szerint tetszik is neki. S a kiszámolós alatt még egyszer felém pillant, de kezemben egy pohárral és egy ronggyal amit a pohár fényesítésére használok egy picit mozdítok a vállamon és a fejemen, jelezve: most én itt dolgozom. Egyébként is a férfiak nyereménye most, ebbe a hagyományba nem avatkoznék bele. Amellett, hogy az én időm még nem jött el. Nem, előbb tényleg újjá kell születnie, kiélveznie először szabadon, amit a hely adhat. Tudom, ha én beszállnék a játékba, nem tudnám úgy megközelíteni, úgy érinteni, hogy az ne érződjön másként. Ahogy kicsit megjárattam rajta kezeim korábban, már azalatt is éreztem, hogy ez a nő később kelleni fog nekem s épp ezért nem is tudnék most úgy viselkedni, hogy ez jó legyen. Nem, ahhoz, hogy tényleg nyerjek személyében egy új vendéget, magában kell kalandoznia.
A kiszámolós nyertese a kevés szerepet kapott Farkas, aki ennek hála egy pacsit vált is a Medvével. Jen nem tudhatja, de a két úr ismeri is egymást, bár ez most nem jut majd szerephez. Helyette a férfiak szépen elkezdenek rendeződni körülötte és a széles, tágas ágyra, vagy az ágy mellé kerülni, arra térdelni, hogy Jen-t egyszerre vegyék körbe s mégis engedjenek számára látást is. Illatuk, aromáik, közelségük mind a nő tudatába kúsznak érzékszervein át, ahogy az Oroszlán mögé kerül, bár még nem érinti, miközben a Farkas elé térdelve húzza a nyakörv karikájába akasztott vaskos ujjánál fogva közel a cicát a kért csókra, szenvedélyesen, éhesen. Aztán a szája szélére nyom csókot, majd a pofijára, arca alsó vonalára, az álla alá, s tovább... le a nyakára, amennyire a maszk orr része ezt lehetővé teszi, mert igyekszik nem megbökni vele nagyon a nőt, pláne nem kényelmetlenül. Ujjai engedik a karikát s Jen háta visszasüllyedhet, de ezúttal az oroszlán széles, sötét mellkasának simulva.
A szintén kevésbé fitt farkas vállaira emeli Jen karcsú, alabástromszín lábait, hogy ajkaival ölén merüljön el a fekete necc-csipke anyagot feltolva csípőjére, csókokkal borítja be a nő alhasát, vénuszdombját, combjának belső tövét, majd nekilát, hogy forró, kéjes ösvényt nyaljon éhesen a rózsaszín szirmok puhán forró, hívogató és nedves ívei közé, céltudatosan keresve az érzékeny pontot, hogy aztán nyelvének farkaséhes tánca ne is eressze már bűvöletéből.
S ha ez nem lenne elég, mivel nincsenek egyedül, erős, vagy épp finomabb kezek, egy Medvéé és egy Leopárdé fogják a Cicus bokáit, vagy épp magassarkú cipőjének talpát, hogy ajkak nyomjanak csókot lábfejére, bokájának külső oldalára, vádlijára... mindeközben pedig a Párduc csókolja és harapja a Cica nyakának tövét és ívét hol egyik- hol másik oldalra kalandozva, amíg az Oroszlán széles, sötét kezei határozottan markolnak a peckes, hívogatóan domborodó keblek halmaira, markolva, gyúrva azokat, hagyva, hogy a csipke anyag még játékosabban stimulálja Jen meredező mellbimbóit.
- Nyávogd szépen el, mik most a legperverzebb vágyaid cicus és lehet a gazdáidtól meg is kapod, ha elég szépen kéred. Egyet, vagy talán mindet... - morogja mélyről feltörő basszusán az oroszlán Jen-nek, míg a nő ölén tovább munkálkodik a farkas, egy-, majd két vaskos ujjat is bedobva a játékba, amik már-már meglepő szakértelemmel kezdenek a Cicus ölének mélyére hatolva dolgozni s hívogatóan görbülve a legérzékenyebb területeket kapják el a kissé húsos ujjbegyek birtoklóan érzéki tánccal.
mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyKedd Szept. 27, 2022 6:51 pm
18+

Édes morranások, ahogy kedvükre tesznek velem vagy épp én velük. Vitathatatlan, hogy kölcsönösen felhergeljük egymást, bár a kis zizegő is szorgalmasan dolgozik, az érzet mégiscsak úgy a teljes, ha látom, hallom, érzem, hogy amit művelünk, az nem csak nekem kellemes, s ezzel válik egy öngerjesztő folyamattá - azzá, amiért a szex olyan jó is lehet. Talán kedvencet kellene választanom, de nehéz, a maga módján mind különböző és mind máshogy meggyőző. Azt hiszem, kezdem egész jól érteni, miért épp ők állnak előttem-körülöttem, miért épp őket választhatta a tigris, mint ügyeletes játékbíra.
De azt hiszem egyúttal, hogy az ajtókon innen úgysem a kedvenc kiválasztásának helye és ideje van. Azzal elvesztené a lényegét a klub, mégpedig a kóstolgatás, a kipróbálás, a valami új és változatos varázsának megtapasztalását.
Kóstolgatni márpedig van időm és alkalmam, erről főként a medve, mint utolsó párbaj-partnerem gondoskodik. Jutalmat mindenképp érdemelt a türelmével, és hogy az összesből elsőként vitt volna játékba, bár nem egészen erre gondoltam. Hamarosan megtölti számat a kellemetlen íz, amit jobb híján magamra köpdösök-folyatok két zaklatott levegővétel közt. Nem vágytam ilyesfélére azért, bár mindazok után, ami itt történt, nem is lehet csodálkozzak, vagy kikérjem magamnak, azt hiszem. Remélhetőleg ezzel a ponttal elkezdődik úgyis egy oda-vissza játék egyben, melyben jutalomért is jutalom járhat. A jelek szerint hosszú estének nézek elébe, és mostmár egyre kíváncsibban várom, mifélét tartogathatnak még.
A tigris hoz nekem egy pohár vizet, s bár valószínűleg nem ezzel a szándékkal, én nem simán beleiszom, hanem egy jókora korttyal, azt alaposan megjáratva a fogaim közt, kiöblítem a szám és visszaköpöm a pohárba. Nem feltételezem úgysem, hogy pont egy ilyen helyen ne állna rendelkezésre a megfelelő fertőtlenítő, vagy hogy az előbbiekben magamban rafinált melegként leírt férfi meg lenne ijedve mások testnedveitől.
Közben levonom magamban a tanulságot is: ezt a játékot csak azzal nyerhettem volna meg, ha olyan kielégíthetetlen lennék, akihez a filmes hasonlattal élve kell egy izomlazító, egy üveg bor és egy ütvefúró. Egyelőre örülök annak, hogy nem az a kategória vagyok, még ha nem is sok híja volt, hogy én nyerjek, azt azonban kicsit bánom, hogy máskor hasonlóban nem vehetek részt - maximum ha gyakran visszajáró vendég leszek (ami akár tényleg lehetnék, átgondolva a kötelezettségek nélküli aktusok előnyeit) és új férfit kell klubtaggá avatni. Már ha jól tippelek azzal, hogy az is az ellenkező nem kényeztetésével jár persze...
Hamar erős férfikarokban találom magam, méghozzá az egyik feketéében, aki kiváltképp jó esélyekkel indul dobogós helyezésért. Csak most van elég kevés elfoglaltságom ahhoz, hogy jobban megnézem, megtapasztaljam, amit mutat magából. Ölelésem, ujjaim alá egy korombelinél azért már kevésbé feszes valaki bőre kerül, s borostája, halántéka színe is arról tanúskodik, hogy legalább egy dekád, de annál azért valószínűleg valamivel több korkülönbség van köztünk a javára. Eme tény csak egy pillanatra riaszt meg, hiszen fennáll a lehetősége, hogy akár apámmal egykorú is lehet, mindössze jobban karbantartva. De gyorsan realizálom, hogy a korombeliekkel és a tőlem csak hajszálnyival idősebbekkel egészen eddig is szépen zátonyra futottam többnyire. Persze nem mindig az ő hibájuk volt, néhányuk azzal vágta ki maga alatt a fát, hogy érzésekről akart diskurálni, vagy akár anélkül is az összeköltözés felé akart lökdösni, de minimum lakáskulcsot adott és várt is volna el cserébe... Ám ez a tényeken azt hiszem, mit sem változtat.
Az egyik ágyra ültetnek, a medvétől el is marom a készségesen elém nyújtott csomag nedves törlőt, kettesével csipkedem ki belőle a cicamosakodásra alkalmas kis fecniket, s gyorsan igyekszem megtisztálkodni, mégis a lehető legnagyobb alapossággal, először összemarkolászva a lényeget, majd újabb tiszta kendőkkel újra átsikálva bőröm, nehogy bárkinek is kedvét szegje majd, hogy tisztátalan helyre kell esetleg csókot leheljen vagy fogát mélyessze. A terem nagyjából közepén álló tükrös oszlop is segítségemre van valamelyest ebben szerencsére, legalább a nagyobb foltok biztosan nem kerülik el a figyelmem. A mosakodás utolsó pillanatainál pedig szabad kezemmel még matatok kicsit kíváncsian a kis szekrény hasznos holmijai közt.
Elmosolyodom, mikor meghallom magam mögött az újabb, eddig még nem teljesen ismert búgó hangot, s megpillantom a tükörben a tetovált, sötét bőrű nagymacskát. Az ajándékot pedig ismét megmosolygom, a csengőn játékosan pöckölök is egyet. Az elrejtett vibrátortól is megszabadulok, sejtelmem szerint ugyan rövid időre, de ezt is áttörlöm kicsit, és a kéz ügyébe helyezem a szekrényen, a többi jóság közé.
És akkor jön a kérdés: hogyan is kezdjük? Bár jelen esetben én vagyok a nyeremény, és bármikor kiderülhet, hogy nem engednek ekkora szabadságot, de hátha mégis.
- Eci-peci-kimeheci, tőled kell egy... - szándékosan harapom el a pajzán kiszámolós tetőfokának is beillhető utolsó két szót.
Egy pillantást megengedek a tigris felé, kíváncsian arra, még mindig nem lenne-e kapható egy kis társasjátékra. Ha még mindig hajthatatlan, folytatom:
- Csók - és bökök a farkasra, aki eddig talán a legkevésbé meggyőző volt. Itt lehet az ideje, hogy bizonyítsa, érdemes ő is a további figyelmemre.

Lorenzo Vercotti and Eric Lindström imádják a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyPént. Szept. 23, 2022 1:02 pm
+18

A háttérbe húzódás nem jelenti, hogy figyelmem köréből kiengedném a Cicust és tevékenységét, elvégre mégsem teljesen szabadon játszadozik, ez még mindig egy beavatás része. És egy pici játékos tétje is van, hiszen mondtam, hogy jutalom van kinézőben a kéjes párbaj végére, ami nyitott kimenetel, de azért azt is látom, hogy a Cicus eléggé a helyzet hatása alá tud kerülni és jó munkát végeznek vele. S tán már erős lehet a sejtelem, hogy egymás jutalmai lehetnek végső soron, mintegy a játékos rituálé természetes folyományaként.
A felfortyanás elpárolgott, átlényegült s ez részben a rossz szellem távozásának, részben a történteknek köszönhető. Szerencse, hogy Jen türelme ebbe az irányba terelte, mert nem, hogy nem csalódik, de kellemes meglepetések érhetik, ez egyértelmű. Kezében volt, hogy miként oldja meg a feladatot s a választott megközelítésnek hála még többet kap, mint elsőre gondolta.
Ha szerelemben és háborúban mindent szabad, hát ebben a környezetben már tényleg nincs semmiféle genfi egyezmény, semmiféle korlátozó körülmény, csak a szabadság az édes küzdelemben, ami test és test, kéjvágy és kéjvágy között húzódó lövészárokrendszer frontvonalain tombol. Érintések, csókok itt a fegyverek, a lőszerek, a közelség, az illatok és hangok a vegyi fegyverek és persze ott van még minden egyéb ínyencség. Éppen ezért nem meglepő, hogy a férfiak több frontos harcot vívnak: küzdenek Jen öröméért, azért, hogy elnyerjék tetszését, ezzel valamiféle rajongó vágyat mutatva és harcolnak kicsit Jen ellen is, hogy a próba párbaját megnyerhessék vele szemben, kéjjel, élvezettel szerezve meg ezt a Cicust aki talán boldogan lesz itt és most házi kedvenc.
A leopárd talán túl hirtelen örül meg a lehetőségnek s végső soron akkorát így nem is remekel, bár ez meg minden bizonnyal hízelgő a cicusnak, bár picit korábban az ő érintéseitől dominánsabb és ügyesebb volt a párduc, amikor ketten fogták közre... mindazonáltal a párduc már nyöghet is elégedetten az ajkak kényeztetése alatt s a nyögés kéjes morranásba fordul természetesen, ahogy az ő kezei is Jen buksijára találnak, játékosan megsimogatva a hajráfnál a cicus "fültövét" legalábbis ezt imitálja a hálás és huncut cirógatással, egy picit szerepbe helyezkedve, hogy aztán újra morranjon ahogy Jen egész hamar vad nyelv- é ajakjátékba kezd az inkább vastagabb fekete szerszámon, amitől az oroszlán hosszabb volt ugyan, de picit vékonyabb is. A játékos vakarászást imitáló simogatás hamar alakul oda, hogy érzéki gyönyörtől áthatott markolás legyen a barna tincsek illatos, bársonyos erdejébe és mivel a férfi állóképessége egész jó, míg csípőjét is beveti a vadság mellé, összedolgozva a cicussal, mert egész jó ösztönnel érez rá Jen ritmusára és ezzel egy picit hosszas, édes párharc alakul ki az élvezetért a macskafélék között, olyan, ami Jen játékszertől bizsergő testén túl elméjét is olvasztja a bujaság lángjai fölött, ahogy egy dominánsabb, erősebb vadállatért dolgozó, odaadó kéjenc cicussá kell avanzsálnia, mígnem egy állatias morranás után keblei újabb adagot kapnak.
Ha látná magát s mindezt a tükörben, tán még jobban bepörögne a hölgyemény, de a helyzet mocskos bujasága minden bizonnyal az elméjét így is megdolgozza eléggé, pláne, hogy milyen éhesen veti magát a Medvére, hogy megmutassa, az Ő málnása a legjobb, amit itt kaphat. Talán a párducnagymacskás mohósága, ragadozói kíméletlensége is feltüzelte ennyire a játékszer mellett? Talán...
Az biztos, hogy sokáig nem jut, mert teste végül elveszíti az édes csatát a kéj ellen s hamarabb megy el, minthogy az ötödik férfit is kielégítette volna, de az eddigi kitartása így is elég tiszteletre méltó. Ha emlékszik még a Tigris szavaira, talán tarkóját megbizsergeti a perverz gondolat és vágyképek sora, hogy mi lehet az urak nyereménye az ő édes vereségéért. Ami egyébként még éhesebb csillogást csempészett a medve szemeibe, mert látni, ahogy a cicát elragadja a kéj, ahogy maszkos pofija maga is az eksztázis maszkjává merevedik, ahogy hangja magas regiszterekbe csap a zene erotikus lüktetésébe olvadva, ahogy szinte erre az ütemre rándul libabőrös teste... nos ez a férfi érzékeit nagyon is borzongatta, ahogy Jen nyelvecskéje is, majd ahogy picit kéz nélkül lát játéknak. A Medve határozottan markol a barna tincsekre a nő sugallmazására. Érti mi a dolga s már vissza se fogná magát... nem egy,de két kéz fog a nő hajára, erősen markolja s a Medve akcióba lendül, ahogy csípője mozdul először sekély, de fürge lökésekkel, csakhogy a mohóság már túl nagy úr, túl régóta húzta a cicus és ennek az árát is meg kell ám fizetni, mert a férfi kicsit közelebb is lép, a nő haján húz, nyakát picit ívbe feszítve csípőmozgás enyhén lefelé irányul és a cicus most bizony nem menekül a heves használat elől, azelől, hogy a férfi vágyának és tombolásának tárgya legyen, ahogy szerszámával keményen megostromolja ajkait, feszegeti határait, mélyre nyomul újra és újra, letesztelve s végső soron a közönségnek is megmutatva, hogy ez a férfiak magjával a kéj újsüttetű papnőjévé felkent Macskanő mire is képes, mit bír, egy erotikusan durvuló színház buja felvonását prezentálva. Csípője kalapácsként dolgozik, mígnem megérkezik a basszusszólamú brummogás, a férfi szikár teste, izmai a kreoltól kicsit sötétebb bőr alatt megfeszülnek, pattanásig, remegés fut rajta végig, ahogy farka vadul lüktetni kezd, már semmire nem figyelve, robban és élvez, forró sugarakat lőve amíg mélyre nyomulva élvezi ki a pillanatot, majd lassan elengedi a Cicus haját, mélyen szedve a levegőt.
Ismét előlépek, a lihegő Jen mögé kerülve, aki a klubozók tapsát és ujjongását fogadva fürdőzhet a figyelemben és elismerésben. Megcsinálta.
- Gratulálok Cicus! Mostantól te is a Klub teljes jogú tagja vagy! - mondom neki hátulról, majd kap egy pohár vizet, amit mellé hajolva adok oda. - Viszont, előbb értél célba mint a férfiak, így... ma estére te vagy a jutalom! - jegyzem meg játékosan, hogy aztán az oroszlán maszkos, megtermettebb alkatú fekete úr nyúljon Jen után és emelje karjaiba, akár egy menyasszonyt, most láthatja a nő a férfi kissé őszesen meg-megcsillanó mákos hatású borostáját is (ő a csapat korelnöke a jelek szerint), amíg az állatok királya az egyik széles baldachinos ágyra hurcolja, ahová lehelyezi, ülő helyzetbe. Az ágy a terem egyik sarkánál van, így két tükrös fal fut össze derékszögben két oldala mentén is, az ágyak mellett pedig kis szekrénykék is vannak fontos apróságokkal s innen kap is Jen a Medvétől egy csomag nedves törlőkendőt, hogy kicsit rendbe szedhesse magát. De amíg a cica mosdik, a fittebb alkatú párduc kerül mögé és karcos hangján súg a nő füle mögé pár szót.
- Ez pedig a te jutalmad a Klubtól, viseld büszkén! - merthogy a szavak mellé Jen immár megtisztult nyakára helyez és meg is köt egy kis huncut nyakbavalót, a cica jelmezhez pont passzolót... s hogy mi lesz? Nos, most kezdődik a főfogás, ezt Jen már minden bizonnyal tudja és érzi.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyPént. Szept. 23, 2022 11:37 am
18+

Anélkül, hogy belekóstoltam volna, nem igazán tudtam elképzelni soha, hogy egy hasonló szituáció hogyan lehet a nő számára kellemes, és hogy nem megalázó. Egyfajta szolgai alárendeltséget feltételeztem szükségesnek hozzá, de ahogy végighaladok rajtuk, szinte mindannyiuknál kölcsönössé válik az adok-kapok. De még hogy!
Simítások, markolászás, izgatás... Minden terítéken van itt kérem, hogy cseppet se érezzem úgy, hogy jogos lett volna iménti felcsattanásom. Tényleg nem csak arra használnak, hogy én kielégítsem az ő igényeiket, egyúttal mind-mind igyekeznek nekem is kedvezni, s okkal hihetném úgy, hogy tetteikkel akár a velem töltött első éjszaka jogáért is versenyre kelnek egymással.
De kit is válasszak? Az már világos, hogy sokkal inkább kiket lesz az, de nagyon nehéz a döntés. Mindannyiuk más a maga nemében, van, aki érzékibb, van, aki vadabb, és van, aki már-már önzőn erőszakos. Sok-sok olyan jellemvonás, amivel tudnék mit kezdeni az ágyban.
Leopárdom viszonylag hamar végez, minden bizonnyal erős ajzószerként hatott rá, hogy szabad kezet kapott. Róla egyben már tudom is, hogy nem feltétlenül rajong egy farkán fuldokló lányért, mert hevességéhez képest egyszer sem szalad annyira mélyre, hogy az kényelmetlenné váljon számomra. Pedig gondoltam rá, hogy ahogy az oroszlánnál, ilyen esetben kezem segítségével hosszabbítom meg a gyönyör kapuját, ezzel teljesebb élményt adva a kifejezetten mélytorkos nélkül is. Őt is csak testemre kérem, s élvezetén, sikeremen felbuzdulva haladok is tovább a leopárdhoz, kipróbálni, hogy vajh' ő mivel fog tudni kedveskedni. Mert szoros az állás eddig, háromból hármat akár már azonnal húznék is magammal valamelyik méretes baldachinos ágyba, ám valami azt súgja, hogy az utolsó kettő is más lesz a maga módján mint az előzőek, ezzel jelentősen megnehezítve a döntést.
Bár miért is kellene feltétlenül döntenem köztük ugyebár, ránézésre elég nagyok azok az ágyak, hogy rajtuk és körülöttük könnyedén elférjen, egymásba gubancolódjon akár egy hatosfogat.
Ettől függetlenül persze mindegyiküket ki akarom próbálni, hogy lássam, mi mindenre lehetnek képesek, kit kell majd magamra húznom, ha szenvedélyes ringatózásra vágyom, és kit akkor, ha azt akarom, hogy valaki alaposan megcibáljon.
A parducnál már azonban eljutok addig a pontig, hogy az eddigi izgalmaknak és a vibrátornak hála, már én is robbanásra kész vagyok, így ő már kevés finomságot, annál több vad és erőszakos kéjt kap. Bár állóképessége így is rendkívülinek bizonyul, ő is megajándékoz végül a kéj nedveivel.
Csupa mocsok vagyok már, de nem számít, macskaként ugyan, de egy farkasfalka éhségével vetem magam a medvére. Érzem, hogy már közel a vég, és semmi esetre sem akarok két férfi között elmenni, ezt és a végjátékot inkább az utolsóra, a fizikailag legjobban tetszőre és egyben arra tartanám meg, aki korábban legegyértelműbb jelét adta annak, hogy kétvállra fektetne.
Csak néhány mozdulatra van időm, mielőtt testem elérné a mámor és a jóleső rándulások. Hatalmasat nyögök, s arra a pár másodpercre még, amíg tart, inkább lecsúszom róla, nehogy véletlenül is megharapjam, ezzel elvéve tőle, magamtól, bárkitől a lehetőséget az élvezetteli folytatásra. Miután elégedetten pihegek párat és gyorsan összeszedem magam, újra végignyalintom medvémet, egy engedelmes szajha vehemenciájával kapom be megint. Néhány kisebbet mozgok csak, hogy fenntartsam az érdeklődését, ha már így megvárakoztattam, közben összemarkolva hajam. Kezéért nyúlok, copfom méretes markába nyomom, aztán fejem hátuljára helyezem. Pajkosan pillantok fel rá, hogy jelezzem: most bizony azt tesz velem, amit csak akar.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyPént. Szept. 23, 2022 8:29 am
+18

Látom, hogy a Cicus kezd nagyon is belemelegedni a helyzetbe, hogy szépen bizonyítja és alátámasztja gondolataimat, ahogy szépen átsodródik az ösztönösségbe, ahogy tényleg enged a pillanatnak és elkezdi önmagát is felfedezni. Közben még nekem is elkezd játszani, ami hízelgő és szórakoztató, de hosszabb távon kontraproduktív lehet. Ha mohó és önző akarnék lenni, ezt kihasználnám, csakhogy a klub érdekeit is szem előtt kell tartanom: egy ilyen nő nagyon is jó új vendég lehet és egyáltalán nem baj, ha David többet nem jön, de a cicus viszont annál rendszeresebben, ha ezt az édes börtönt kezdi vágyni... és nem egy dlogra fixálódva, ez ebből a szempontból fontos. Én ráérek.
Legyen szabad, mossa ki magából a rossz élményeket, amik feszültséget teremtettek benne korábban. Ha én lennék az, aki a csalódással, feszültséggel járó alak után következnék, kellemetlen képzettársítások áldozata is lehetnék (mert ez persze csak latolgatás, nem bizonyosság) s ezt azért elkerülném. Háttérbe húzódom hát kicsit, legalábbis egyelőre. Az én pillanatom majd később jön el...
Most leginkább az oroszlán pillanatai közelítettek el így a Cica Órájának kezdetén, aki vad csókot vált vele, sötét ajkak olvadnak össze a rózsás, puha világosabbakkal, pontosan azt az erotikus kontrasztot képezve, amit a fekete semmi anyag is kölcsönöz Janet megjelenésének, s a sötét tenyerek meg is indulnak ezen a felületen, a nő fenekébe markolnak, vagy épp mellére, olyan határozott, de mégis finom szakértelemmel gyúrva-masszírozva, ami tudja viszonozni Janet kényeztetését valamelyest, pláne, hogy az oroszlán ujjai fenekéről előre, az ölére találnak s a férfi viszonozza a kézimunka szívességét, elsőre durvának tűnő vaskos ujjával a cicus lábai között, csiklóján úgy zongorázva, körözve, hol lehelet finoman, hol határozottan, ami Janet számára most már minden bizonnyal elárulja, hogy a férfi miért is kapott itt helyet... hogy külsőre ein blick nem zsánere, de mégis úgy érinti, csókolja, ami már tán egymaga is eléggé meg tudná részegíteni, ahogy a méret és a csípőringások is árulkodtak róla korábban. Janetben már több lehet puszta sejtelemnél, hogy a kéjek kéjét bizony vele úgy fedezhetné fel, akár egy spanyol konkvisztádor, gazdagon távozva.
S vajon a többiekkel is várna rá hasonló? A farkassal például, akit szintén kezébe vesz s aki szintén elégedetten morog? Ez is a játék lényege, a képzelet felébresztése, a kíváncsiságé s egyúttal kialakul egy olyan közös ritmus a névtelen alakok között, ami mégis ad biztos kikötőt, szélvédett öblöt a bizonytalanság viharai ellen, ahol Janet tudhatja, hogy biztonsággal horgonyoz le akár ma és nem bánja meg.
A fekete férfi mélyülő lélegzetvételeit értelmezve térdel le ismét a cicus és lát neki a vad játéknak, amit a férfinak nagyon segíteni se kell, így csak újfent a nő tarkójára simít, cirógatja, határozott figyelmességgel jutalmazza a kéjes pillantások mellett. Bár közel járt, Janet-nek így is kitartó küzdelem ez a sötét férfiassággal, ahogy a férfi igen imponáló állóképességéről is meggyőződhet így, de szenvedélyes munkája s az, hogy a fekete férfi csípője ismét érzéki ringással segít neki, amit most a cicus tán már úgy kíván az ajkai helyett máshova az ügyes ujjak emléke és a vibrátor nagyon is jelenbeli tombolása hatására is... nos, ez mind meghozza gyümölcsét, hogy már nyelvén érezhesse a kezdődő lüktetést, rándulásokat és végül kézzel fejezze be a férfi állatias mordulásai közepette a kiadós első kis előételt, remélhetőleg még nagyobb éhséget hagyva benne. Kebleinek peckes halmain pedig egy komoly adagot s ahogy a férfi elsült, közben a vibrátor rezgése a maximálisra fokozódva perzselte Janet ölét, mintha éppen azt élné át, amit a férfi is, közössé téve a felfokozott pillanatokat.
A farkas önkéntelen elégedettséggel nyög az ajkak érkezésére s a hosszú kézimunka és a hirtelen mennyeket jelentő édes, forró kényeztetés megteszi a hatását, ahogy a zöld szemek is. A vibrátor picit visszább vett, vagyis akinél a kapcsoló lehet az öt férfiből, de a farkas kielégülése újra őrületes rohamot jelent a játékszer által a nő számára, míg megkapja a kicsit kisebb, nyakát és szegycsontja felső részét érő forró sugarakat, amik szerencsére haját elkerülik.
- Várok. - feleli a medve, az elhaladó nő fenekét kicsit megpaskolva, hogy aztán végre a másik két férfi is élvezhesse a nő figyelmét. A vibrátor immár olyan ingerlően buja, változatos és alapos bizsergető munkát folytat Janet ölében, hogy a nő sejtheti: az ötös alatt a robbanást már ő se nagyon kerülheti el, már ha eddig az egyik, férfiakkal párhuzamos teljes fokú rohamocska nem tette meg így a hatását, közös csúcsra űzve őt korábban vagy az oroszlánnal, vagy a farkassal... de ha így esett, akkor azt sejtheti, hogy nem az lesz az egyedüli amíg végez... annál is inkább, mert az édes, heves, mély csókok mellé a fekete és az ázsiai kezei is kalandoznak testén, lábai között, kényeztetik, ingerlik a kézimunka mellé szintén nem ügyetlenül, még ha az oroszlán tehetségesebb is volt, most főleg a párduc remekel.
S talán ezért is hagyja őt a Cicus későbbre mint a leopárdot, aki mohón nyög fel és élvezi azt, amit a nő ajkaitól kap s nem meglepően kap a lehetőségen, hogy a fürtökre markolva csípőjét mozgassa és ügyes fürgeséggel diktáljon buja tempót, ami mellé a vibrátor is elég hevesen remeg a cicus ölében, míg a férfi talán túl mohó és így rövidebbre sikerülő rohama eléri a célját. Fogása gyengül a cicus sötét, selymes fürtjein, hogy hagyjon lehetőséget a nőnek dönteni amikor érzi a feszülést, a lüktető-rángó kezdetet nyelvén és ajkain, vagy épp torkában, hogy kedve szerint dönthessen.
Az biztos, hogy ennek a férfinak a kielégülése is olyan rezgésekkel ajándékozza meg odalent, ami csak a játékszerből kifér, hogy aztán ismét kicsit csillapuló duruzsolást érezhessen, ahogy a párduc felé fordul majd, akinek ajkain ott a vágyakozó, széles mosoly, az ötösben szintén dobogós arányokkal bíró fekete farka keményen, éhesen feszül Janet érintése alá a heves kézimunka ellenére is úgy, hogy az tanúskodjon a férfi oroszlánéhoz hasonló staminájáról, hogy ő is jól bírja és nagy kanállal szokása enni az élvezeteket... A cicus pedig tovább kapja a kiszámíthatatlanul lecsapó ingerlő intenzitású édes kínt öle rejtekébe... mire végez, kissé elégedett de mégis vad étvággyal újjászülető kéjenc Macskanő lesz belőle, ebben már biztos lehet!

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyPént. Szept. 23, 2022 2:08 am
18+

Így, hogy belevetettem magam a sűrűjébe, már nagyonis élvezem. A játékot magát, a változatosságát, a benne rejlő kihívást, hogy kíváncsi és felajzott pillantások szegeződnek ránk, és önmagában azt is, hogy még ha csak a kielégülésük is a cél, egy kis ideig körülrajonganak és csak engem akarnak mindannyian.
Amit az elején éreztem, a sok ellenállás a több pasis felállással szemben, az ötlettelenség, hogy kivel is kezdjem és hogyan álljak neki, a bizonytalanság saját képességeimben, vajon elbírok-e velük, ezek mind-mind csak a fejemben léteztek. Tény, hogy sokat segített az első kis játék, a tigris jól elejtett utalásai és érintései, a szesz, és a vibrátor, de a titok nyitja mégiscsak annyi, hogy egyszerűen neki kellett állni és hagyni, hogy sodorjon az ár, amerre csak jól esik.
De várjunk csak, most esik le... Mi az, hogy én ki akarok faggatni valakit, magyarázatot várok tőle bármire is? Ez nagyon nem így szokott működni. Általában csak az érdekel, hogy igen-nem, jobbra vagy balra. Indokok, döntések és tettek okai soha, legalábbis nem a rákérdezés szintjén. A tigristől viszont...
Mondom én, slamasztikában vagyok. Túl ügyesen mozgatja a szálakat, és máris a szokásosnál sokkal jobban érdekel. Ebből még baj lesz.
De kisegít, mintha csak képes lenne olvasni kusza gondolataimban. Az után, hogy egy kis ideig somolyogva figyelt, odébb húzódik, ahol már egészen kiesik a látóteremből, mint akit legkevésbé sem érdekel már az egész, és helyette inkább elmossa a feles poharakat.
Hát... Végülis ez is egyszerűen ment - megszabadulni a gondolattól, hogy érdeklődik. Valószínűleg egész eddig tévedtem és félreértelmeztem a jeleit. Hová is gondoltam? Lehet, hogy csak egy rafinált meleg. Manapság, mikor a lányoknak is lehet farka, semmit sem lehet egyértelműen kizárni. Még jó, hogy most derült ki, hogy melléfogok, és nem egy hatalmas pofára eséskor.
Ha már így alakult, figyelmem újra teljesen az oroszláné és a kis zizegőé. Felállok, hogy csókot lopjak tőle, közben kezem használom még rajta. Ahogy csókom vadul, úgy gyorsít kezem is olyan tempóra, amit még szájjal is épp bírni fogok. Szabad kezemmel magamhoz intem a farkast, s ha mellénk ér, avagy helyet cserél a medvével, őt is felzárkóztatom a sebességre. Mikor a fekete sóhajai mélyülni kezdenek, tudom, hogy lassan közelít, s ideje újra számba venni az irányítást, így elé térdelek megint, s mostmár egyértelműen azon dolgozom, hogy kielégüljön. Néha megköhögtet, de az ilyesmi, ezekkel a méretbeli adottságokkal ezzel jár.
Nem szeretem azt a bizonyos ízt, pláne az először látott névtelenekét (na de nem mintha gyakran fordulna elő olyasmi, hogy leszopok valakit, akinek a nevét sem tudom), így a vége előtt kicsivel, mikor csípőjének ringatózása egycsapásra ütemet vált, átváltok puszta kézimunkára, és hagyom, hogy bemocskolja mellkasom, míg elégedetten az alsó ajkamba harapva felmosolygok rá. Miután végeztem vele, kezemet jobb híján combomon törlöm le egyelőre. Nem vagyok benne biztos, hogy őket zavarja-e esetleg, hogy összekenődhetnek egymás... cuccával, de engem igen. Nem is miattuk, hanem magam miatt. Lehet, hogy akad köztük, akinek tetszenek az öklendezéssel küzdő lányok, de ebben sem lehetek biztos még.
A farkassal hasonlóan járok el, de vele kicsivel könnyebb a dolgom, részben azért, mert kezem rajta sem pihent egész idő alatt, alaposan megcibáltam őt is már. Szemezek vele a néhány mély szívó-ingerlő mozdulat közben, amik már csak utolsó cseppek a pohárban, és kicsit hagyom őt is irányítani. Ő végül a nyakam teríti be, valamennyit szerintem tuti kap a hajam is. Nem akartam volna ugyan, de annyi baj legyen, ha van zuhanyzó, biztosan van legalább szappan is. Ha nincs, erre a célra is megfelel egy nedves rongy átmenetileg, s abban az esetben legközelebb pipereholmival és hajgumival (amit alapból hiba volt elfelejteni) is készülök. Talán meg kellene kérdeznem, hogy valamiféle állandóbb szekrényt bérelhetek-e az ehhez hasonló apró holmiknak és néhány váltás fehérneműnek. Ezúttal izgalmas volt ugyan a vetkőztetés, de azt sem lehet minden alkalommal eljátszani. Most is biztosan csak azért működött, mert türelmesek a friss hússal. Normál esetben, a pillanat hevében viszont aligha lehetne azt mondani, hogy álljunk meg, amíg rendet rakok.
Harmadiknak újra a medve felé veszem az irányt, de csak hogy elhaladjak előtte, végigsimítva a mellkasán.
- Várj meg, drága. - kacsintok rá pajkosan. Őrá kerítek utoljára sort, hogy kedvencemként, kiváltságosként ne kelljen osztoznia figyelmemen.
A párduc és leopárd eddig kimaradt a szórásból, de talán elnézik nekem, hogy kissé még rutintalan vagyok. Mindenesetre igyekszem őket kiengesztelni. Felváltva kapnak egy-egy csókot, mélyet, forrót, amit ahogy eddig is minden mozdulatot, kósza nyögések tarkítanak a vibrátor erősségén való játékuk miatt. Mindkettejük ékszereivel egyszerre kezdek játszani. Minthogy eddig jobbhíján csak magukat szórakoztatták, valamivel lassabban látok munkához, mint ahogy az előző kettővel bántam, kis idő múltán a sárga elé térdelek, farkát számba illesztem, csípőjébe markolva magam kezdem hintázó mozgásra bírni. Ezzel egy lehetőséget is kínálok neki egyben: hogy ő válassza meg, milyen gyorsan és erőteljesen szeretné megdugni a számat. Ha nem tesz velem kedvére, akkor természetesen mozgok én, ami viszont biztos, hogy a másikon is úgy fog mozdulni a kezem, ahogy ő csusszan ki és be a számba.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyPént. Szept. 23, 2022 12:09 am
+18

Nincs különösebb jele a csalódásnak, mert a helyzet ezt diktálja s a Cica határozza meg a tempót és a módot, ahogy a feladatát teljesíti, még akkor is, ha nyilván mindenki szeretne még élvezkedni. De a türelem árán kerülhetnek sorra, ez egyértelmű. A Medve egyébként is elég szerencsés volt, hogy ő kapja a legtöbbet Janet-ből s a jelek szerint minden bizonnyal tarthatna még rá igényt, itt sok kérdőjel talán nincs is. Lehet ezért is mosolyodik el türelmesen, amikor Janet visszapillant rá kicsit.
S általában véve, ez nem az önzőség helye volt, csak annyiban, hogy mindenki szeretett volna élvezethez jutni. Én is ehhez mérten viselkedtem, nem éltem vissza a helyzetemmel sem most, sem máskor. Meggyőződésem, hogy akkor vagyok jó "istensége" a magam teremtette kéjbirodalomnak, ha pontosan ehhez mérten nem élek vissza a kezemben nyugvó hatalommal, ha meg tudom mutatni, hogy nekem nem esik nehezemre a többiekkel együtt tölteni az időt előjogok nélkül, vagy éppen az alkalmazottjaim munkájába is besegíteni, mint tettem ma. Lehet kicsit cezaromániás vagyok? Nem teljesen kizárt, de az biztos, hogy egyfajta nemes nagyvonalúsággal, finomsággal igyekeztem viselkedni s éppen ez volt, ami mégis megkülönböztetett. Türelem, a túlzott mohóság visszafogása mind fontos dolgok voltak az én esetemben is. Hogy a Cica ezt most mennyire gondolta át, hát arra nem fogadtam volna, nem abban a helyzetben van. De egyértelmű volt, hogy érdekel és az is, hogy ezt a gyümölcsöt nem biztos, hogy leszakítom idő előtt.
Mert óhatatlanul azzal járna ha magamat tolnám előtérbe. Nem, úgy kimaradna a szabadság megéléséből, önmaga újra felfedezéséből, mert a kölcsönös érdeklődésen keresztül élné meg a dolgokat s nem a pillanat szerint. Márpedig én azt szeretném, ha előbb itt a klubban találná meg a helyét. Ha erre kapna rá, a többi aztán jöhet.
Szerencsére van olyan, ami lekötheti ilyen tekintetben és terelgetheti, alkoholtól, érzékiségtől és kéjtől fűtött elmélyének egére olyan felhő-festményeket, ábrándokat mázolhat, amiket talán eddig nem is fedezett fel, vagy nem gondolta, hogy ott lehetnek. De eleve egy olyan csoport veszi körül, amik valamilyen erénynél fogva méltónak találtattak figyelmére s ez esélyesen elindít pár huncut gondolat-golyóbist azon a kis csőpálya tekervényen, ami Janet-ben rejtezik, bár egy ponton ismét felém tekint s nekem kezd el játszani lényegében.
Hízelgő a dolog s mosolyt fakasztó is, hogy ezzel szeretne hergelni, az önuralmam próbára tenni. Nem logikátlan próbálkozás, de talán belül már sejtheti, hogy vas akarat bújik meg lélektükreim mögött. Önmagában ez a dolog szórakoztat, ami már jó. Könnyed mosollyal egy kissé oldalas apróbb biccentést kap is, azt sugallva, hogy értékelem a dolgot, de ha így folytatja, lemarad a pillanatról, én pedig attól tartósabb vagyok. Rólam nem fog tudni lemaradni... kicsit jobban háttérbe is húzódom ezért, hogy ne avarjam, bár tudja, hogy figyelem, ez nyilvánvaló dolog egyébként is. Akár Atya a teremtményét, ő pedig jobban jár, ha átadja magát a helyzetnek inkább. Elvégre ezért jött ide, ezért könnyebbült meg, amikor David nyomásától megszabadult, háborítatlan, kötetlen, zabolátlan élmények kecsegtető sora tárult fel s most épp egy ilyenben van, csak figyelnie kell kicsit erre és magára.
Arra, hogy a fekete oroszlán milyen ügyes ringással dolgozik ajkai és nyelve alá ösztönösen önkéntelen mozdulataival, hogy ez a méreteivel párosítva mit ígérhet számára, hogy a széles, sötét tenyér milyen finom határozottsággal túr fürtjei közé és bizserget végig fejbőrén tarkója fölött, ahogy a vágy forró, komoly tanújele a Cica szelídítését éhes izgalommal fogadja és az erek ritmusos pulzálásával jutalmazza, míg a vibráló játékszer a bujaság vitustáncát járja öle rejtekében! Itt az esély, a pillanat, meg kell ragadnia, elszakítani a napot és elengedni magát, átadni a kéj körforgásának, hogy ad és kap s hogy még mennyi mindent kaphat... talán érzi, hogy a beavatás nem puszta kitolás, hanem közel hozza őt a helyhez, támpontot és kezdőlökést ad, a mély vízbe, oda, hogy élete eddigi legvadabb estéjét kaphassa!

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyCsüt. Szept. 22, 2022 11:24 pm
18+

Szinte sajnálom az irtó lelkes medvét hanyagolni, de őneki még nálam is jobban kell értenie, hogy ez egy ilyen játék. Pedig milyen szorgalmasan és szakértőn segített, hogy siklottak kezei a bőrömön... Pillanatok alatt fosztott meg a pár fecni szövettől, és a vékony anyagú maskarát is úgy húzta vissza rám, olyan puhán, hogy egész épen maradt. Erre, megmondom őszintén, nem számítottam, valóban sérülékenyebbnek tűnik a holmi még egy nejlonharisnyánál is. De hát az este még hosszú, és ahogy a tigris is említette korábban, sok meglepetést tartogathat. Lehet, hogy a végére egy cipőfűzőnyi kis madzag sem marad majd belőle egyben. De egyelőre úgy tűnik, elnyerte a legtöbbek tetszését, így lehet, hogy be is tárazom majd az utánpótlást. Egy fióknyi például egész sokáig elég lehet. Ha már a nagymacska úgyis a következő alkalmat firtatja...
Nem tehettem ellene, a medve érintései nyomán be-bevillant a kép, ahol nem mellem vész el a markában, hanem csípőmbe kapaszkodva húz újra és újra magára kutyában. Vagy az, hogy ujjai ölem környékén kalandoznak - de utóbbi valahogy mégsem az ő érintése, sokkal inkább a tigrisé. Az a halvány, érzéki simítás, aminek forróságától szinte felperzselődött a bőröm. Annyira finom, de olyan kevés volt. Biztos vagyok benne, hogy szándékosan alakította így, és nem is feltétlen azért, hogy a többiekhez hozza meg a kedvem. A legutóbbi megjegyzése alapján, mi szerint szívesen "mesél" majd nekem egy másik alkalommal, teljesen biztos vagyok ebben. Csak azt nem teljesen értem, hogy ha valóban így áll hozzá, akkor miért nem akar még mindig megkóstolni, miért taszít mások öléhez és bíz az ő gondjaikra? Majd egyszer beszámoltatom erről is, ha nem jövök rá magam.
Ahogy az oroszlánnal kezdek foglalatoskodni, a segédeszköz környékén is elkezd durvulni a játék, rövid időre erősödik a rezgés, majd visszacsillapodik. Igaz, az oroszlán farkával a számban, de felnyögök, testem újabbat rándul. Kétségkívül ösztönzően hat, gyorsabban és erőteljesebben kezdek dolgozni a fekete bőrűn. Ám ahogy a medve sem élvezhette sokáig osztatlan figyelmem, úgy ő sem. Pillantásom megállapodik a tigrisen, aki a közelben maradva, kicsit oldalvást megállva figyel bennünket, tekintetem az övét kutatja és kívánja elkapni. Lecsúszom az oroszlán farkáról, egy pimasz mosolyt villantok a nagymacska felé. Nyelvheggyel nyalok végig a méretes makkon, majd újra betömöm vele a szám. Lendületesen, beleéléssel dolgozom, neki játszom, akár egy rutinos felnőttfilmes a kamerának. Közben a fiúk sem restek a vibrátort kapcsolgatni, s kényszerítenek hol kisebb, hol erőteljesebb nyögésekre.
Tartom a szemkontaktust legfőbb kiszemeltemmel. Ha nézni akarta, hát gyönyörködjön, és gondolkozzon el kicsit azon, valóban ki akarja-e várni a következő alkalmat.

Lorenzo Vercotti imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Janet Miller
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  J3
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Bonyolult
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
Könyvelő
★ play by ★ :
Lauren Cohan
★ hozzászólások száma ★ :
19
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  EmptyCsüt. Szept. 22, 2022 10:13 pm
+18

- Ezt nem látod egészen jól... a klubhoz illeszkedő rituálé és ha kívánod, majd máskor szívesen elbeszélgetek veled róla. De ha ez megnyugtat, a férfiaknak is van és az övék se csak séta a parkban. majd arról is mesélhetek. Egy másik alkalommal. - vonom meg kicsit a vállam, a hirtelen kicsit hepciás hangnemet nyugalommal kezelve, csendes határozottsággal. Nem feltétlenül nekem szólt a szikrázó tekintet, ez szinte egyértelmű volt. - Mellesleg nincs olyan gyakran új belépő a hely exkluzivitása miatt, hogy ennek az egésznek ilyen funkciója legyen. Ez egy játék végül is. - teszem még hozzá egy picit békítő éllel, a logika húrjait is megpendítve, mert ez volt az igazság: egyszerűen nem volt olyan rendszeres ez az esemény, hogy minden összejövetelre jusson és bármi ilyesmi funkciót töltsön be. Mindemellé adagolom annak a lehetőségét is, hogy bizony más alkalmakkal szívesen élvezném a társaságát és hát itt beszélgetés kerül szóba, ami mindenképp egy picit mélyebb dimenziót jelent, minthogy rólam ihatna meg valamit. Ami biztos érdekelné, de... ahogy eddig megfigyeltem, akkor mindig volt benne valami pozitív vibrálás, amikor ha röviden is, de eszmét cseréltünk, vagy beszéltem valamiről. Igen, valahol ez is a játék része, hogy ha kissé elérhetetlennek is tűnök a staff státusszal, azért mégis jelzem mellé érdeklődésem és egy kicsit más dimenziót is, ami birizgálhatja képzeletét.
De ez messzire mutat, most nem ez a lényeg. Most a pillanaton van a hangsúly és az nem erről szól most, meg nem is arról a távozóról, akire nem is fordítok figyelmet. nem érdekel. Tényleg érdektelen s mintha csak egy rossz szellemet űztek volna ki, a Cica arca úgy simul ki kissé. Nem tudom miért nyugtalanította eddig ez, talán rá kéne majd jönnöm, de ez most annyiban lényeges, hogy végül megindul a Cicus a tettek útján. Elhatározását taps kiséri, az ütemes buzdításhoz és elismeréshez én is csatlakozom. Érezze csak, hogy ezzel itt elismerést, tiszteletet szerez, a közénk tartozásért munkálkodik s az út végére tényleg újjá fog születni!
A Medve fogadja és hamarosan elégedett brummogó dörmögéssel élvezi a cicus játékos nyelvecskéjét, majd ajkait, ahogy Janet munkához lát a tisztességes arányokkal megáldott férfin, akinek nincs oka panaszra, még ha az ötösben nem is ő viszi a pálmát, de azért dobogós... egy sóhajjal kicsit a mennyezet felé emeli fejét a medve, ahogy jobban megérzi Janet ajkait, majd letekint a zöld szemekbe s a kontaktus hatására picit jobban megrándulnak izmai, szerszáma is jobban megfeszül. A többiek pedig türelmesen várnak és hagyják, hogy a nő szépen felvegye a maga ritmusát, átszellemüljön és bemutassa szépen a művészetét, ahogy jól esik neki. És hamarosan a tapogatózó kacsók fokozzák is a játékot, noha messzire még nem jutnak, helyette egy kis plusz műsor érkezik.
A cica meztelen bájainak futó megcsodálása, ami, meg kell hagyni, igazán vágykeltő kis közjáték és persze a Medve is élvezi, hogy ő segíthet, erős, széles kezei simíthatják-érinthetik a barna hajú szépséget, kellő gonddal és rutinnal segítve neki. Én pedig annyit besegítek, hogy előzékenyen segítek a darabok biztonságba helyezésén, hogy senki se tegyen kárt bennük az este egy hevesebb pontján, így a bárpult alatti egyik polcra kerülnek. Addig a Medve visszasegíti rá kérésére a csipke csodát, ismét kihasználva, hogy domborulatait érintheti, simíthatja.
Kellemesen megmosolyogtató, milyen fürge, lelkesedés felé hajló ritmusban tér vissza a Cica a kihíváshoz, amit teljesíteni kíván. Elég elszánt már, ez pedig azt jelenti, hogy pillanatról pillanatra jobban kerül majd a helyzet varázsa alá, ahogy körbeveszik a férfiak, érezheti közelségüket, illatukat, a termet továbbra is érzékien pulzáló ritmusok töltik be, az alkohollal és a helyzettel részegítve a csinos hölgyike tudatát és lökve az érzékiség pokoli katlanába mind inkább. Kezei- és ajkai alatt férfiak elégedetten morrannak vagy szusszannak, vesznek mélyebb levegőket, a kéj istennőjének babérjait kölcsönözve Janet számára. Kemény, vágyakozó feszülést érezhet, ez veszi körül, Ő az oka, hogy férfiak mereven élvezik áldásos tevékenységét s vágyakoznak utána éppen ketten, míg a távirányító is ott van azért a kezükben... s Janet számára nyilvánvaló lehet, hogy a játékban tényleg ott lesz az élvezet máshogy is, mert változik a rezgési intenzitás, kicsit erősödik, majd gyengül, hogy aztán ismét erősödjön, amikor az oroszlánra vált.
- Uh ez csodás... jó cica...- mormolja is a ragadozó, aki a cicus hatására önkéntelenül mozdítja is kicsit csípőjét, reflexként, de nem lök, nem kihívást ad, inkább az válhat nyilvánvalóvá Janet számára, hogy ez a férfi nagyon érti ösztönösen a testének lehetőségeit, azt, hogy miként is használja magát s nem pont a méretei miatt, inkább a tehetséges szeretői volta adta meg a helyet neki a sorban, ezzel nyilván birizgálva is a Cicus fantáziáját, hogy mire lehet képes, mit adhat, még ha első ránézésre nem is választaná, de talán lecke ez, hogy a látszat errefelé eléggé tud csalni és ha nyitott, esélyt ad, akkor olyasmit kaphat, amit nem is gondolt volna!
A távirányító közben jár kézről kézre, nem is sejtheti a Cica, hogy kinél van, csak azt érezheti, hogy játszanak most már szépen az intenzitással, testének egy igen érdekes, lüktető táncot diktálva belülről, míg a sötét, erős kéz finoman simít picit barna fürtjeire hálásan a kényeztetésért.

Janet Miller imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Lorenzo Vercotti
Törvényszegõ
ranggal rendelkezem
★ :
The sweet scent of Dandelions  Tumblr_m8d043kgVD1ql5muoo1_500
★ kor ★ :
39
★ családi állapot ★ :
★ lakhely ★ :
Manhattan
★ foglalkozás ★ :
nightclub tulaj&bankrbló & minden egyéb jó...
★ play by ★ :
Christian Bale
★ hozzászólások száma ★ :
49
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásRe: The sweet scent of Dandelions
The sweet scent of Dandelions  Empty
mind álarcot viselünk
ranggal rendelkezem
 
The sweet scent of Dandelions
Vissza az elejére 
1 / 2 oldal
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» same scent ~ Lana & Yindee
» Oh, sweet talk - H, R, E
» Sweet neigborhood
» Sweet Mistake
» sweet but a psycho

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: New York :: Manhattan-
Ugrás: