Ha az első szerelemre gondolok a mosolyod jut eszembe, egy ragyogó szempár amely sosem hazudott nekem...  Bár azt sem tudtad, hogy létezem. Jó, ez nem teljesen igaz... A bátyám legjobb barátja voltál, mindaddig még valami csip csup nő ügyön össze nem vesztetek, legalább is nekem akkor annak tűnt. Közel 13 éve nem láttalak, de ezt a mosolyt még mai napig felismerném bárhol, közel álltál a családunkhoz, mégis messzire sodort az élet. Mexikóban láttalak utoljára, talán apa tárgyalásán, de ebben már nem vagyok biztos. Abban viszont igen, hogy bármikor elő tudna lépni az a zavarba jött kislány, aki akkor voltam, amikor még érted dobogott a szívem.
Szeretném megtalálni a rég elveszett barátom, azt akibe oly bolondul szerelmes voltam tiniként, de sosem került viszonzásra. Teljes mértékben rád bízom az életét és a foglalkozását, ahhoz mérten fogjuk kitalálni, hogyan is találkoznak újra és hoz fényt a sötét napokba. Egy kívánságom van,légy hű a latin vérhez, egy igazi hangos ajtócsapkodós történetben gondolkozom. Ha tetszett a gondolatmenet és látsz benne fantáziát írj rám. Várom már nagyon