..... Abbot (lánykori név, változtatható a férj nevére)
Play by:
Cate Blanchett
Születési hely:
Texas vagy Arizona
Kor:
saccra 45, de lődd körbe
Lakhely:
Manhattan
Szexuális beállítottság:
hetero, de veled kapcsolatban már kevés dolog lepne meg
Családi állapot:
házas két gyerekkel, két apától (vagy három?...)
Csoport:
választható, de nem áll távol tőled a törvényszegés
Történetünk:
A gazdag, mondhatni mocskosul gazdag férjeddel együtt megvetted magadnak a luxust, a fényt, a pompát. Kacsalábon forgó, ízléstelenül batárnagy palota a miénk, az a fajta, amiben heteken keresztül úgy lehet bolyongani, hogy közben egy teremtett lélekkel se találkozol. Az a kétszobás putri, amiben régen laktunk, minimum hússzor férne bele. Van pénz, van fényűzés, van látszólag idilli család, van öntudatosság, és nem mellesleg van kényszerűség. Hiszen azzal, hogy beházasodtál egy, a New York-i gazdasági és politikai életet nagyban befolyásoló családba, még ha csak elméleti síkon is, de aláírtad a beleegyező nyilatkozatot abba, hogy kirakat feleség leszel. Nem vitatja senki, hogy illik rád a szerep –persze, hiszen úgy igazán nem is ismer senki. Szép vagy, kellően iskolázott –vagy legalábbis a férjed oldalán töltött hallgatag hónapok alatt sok új témakörrel bővült a tudástárad amiket felhasználva felszínes, semmitmondó beszélgetéseket tudsz folytatni akár még egy szenátorral is-, elsajátítottad a műmosoly intézményét, így egy az egyben megadod azt az arisztokratikus látszatot, amit elvárnak egy közméltóság feleségétől. Azon felül, hogy lehengerlő teljesítményt nyújtasz, mint a gazdag faszid oldalán magát illegető kis ékkő, megtaláltad a helyedet a feleségek körében is. Kertvárosi anyuka lettél –de nem az aranyos, sütisütőgetős, könyv klubbos fajtából. Nem. Egészen pontosan abból, aki előszeretettel veti bele magát a nőegylet életébe, belülről rothasztva a kívülről csodálatosnak tűnő almát. Szereted a káoszt. Pletykálkodsz, gondolatokat szősz, amiket a megfelelő ember fülébe suttogva haragvást szítasz, mígnem lezúdul a lavina. Ekkor fogod a talpas pohárban felszolgált vodkanarancsodat, hátradőlsz, és arrogáns kis somolygással a szád szélében figyeled a teremtett fejetlenséget. Kifinomult hölgy vagy, amikor annak kell lenned. Azonban volt idő, amikor még nem kellett estekre járnod, amikor nem kellett smúzolnod, és szád elé emelt kézzel hahotáznod minden elcsépelt, vagy legkevésbé se humoros viccen. Felemelkedtél. Nem kevésbé borzalmas helyről, mint a gettóból, annak is a legcsóróbb végéből. Nem mindig tudtál ételt tenni az asztalra, volt, hogy több hónapnyi elmaradásod volt számlafizetés ügyében -de akadt, hogy indokolatlanul nagymértékű pénzre tettél szert, amiről soha, senkinek nem nyilatkoztál. Egyedül neveltél, hiszen az apám volt, hogy hosszú hetekre felszívódott, majd, mint derült égből villámcsapás megjelent, felbolygatta a kettőnk tökéletes egységét, és angolosan távozott. Rajtad egy-két folttal több volt, az önbecsülésedből annál kevesebb, de ezeket hosszú ruhákkal és enervált, élettelen mosollyal palástoltad. Idővel belerázódtál. Megtanultál „úr” lenni a férfiak világában, majd „úrinő” ugyanabban a hímsoviniszta fertőben –éppen csak a társadalmi ranglétra tetején. Viszont a korai éveidet nem tudtad levetkőzni, mint ahogy a véredet se tudtad megváltoztatni. A mai napi, a család elől gondosan takargatott törvényszegéseidben nem vagy egyedül, hiszen ott van a nénikém, a nővéred. Érdekes egy kapcsolat a tiétek, érdekesebb, mint bárki gondolná… és még izgalmasabb lesz, ha beigazolódnak a családban terjengő pletykák: a nővéred férjétől nem csak neki van gyereke.
//Sokat, naaagyon sokat tudnék még anekdotázni róla, de itt álljon csak ennyi A pb-t iszonyatosan szeretném, mondhatni nem képezi alku tárgyát, de hagyjuk meg a lehetőségét annak a 0,01%-os esélynek, hogy mégis beadom a derekam Nagyon szeretném, ha megjelenne benne a kettősség: úrinő a férje oldalán kontra a valós személye, amiben ott van az egykor volt "tramplibb" énjének megnyilvánulása, és a jellemének igazi mivolta További okok, hogy miért nem szeretnék engedni a pb-ből : ok1, ok2, ok3. Remélem kellően meggyőzőek!
Attól függ, mikor akart szülni, nem mintha tervezett lettem volna.
Lakhely
Brooklyn!
Szexuális beállítottság
Hetero
Családi állapot
Férjnél / elvált
Csoport
Munkás / munkanélküli
Történetünk
Nyilvánvalóan egy felelőtlen kaland gyümölcse vagyok. Sosem meséltetek kettőtök kapcsolatáról, de biztosan nem csak azért vagytok együtt apuval, mert annyira szeretitek egymást. Valamiért együtt maradtatok és úgy gondoltátok, jók lesztek ti egymásnak.
Erősebb jellem vagy, mint apa, rendszerint te rúgod seggbe őt, ha már megint valami ostobaságot művel. Neked megfelel ez a kapcsolat, hiszen bátran mersz félredugni, eléggé szabad vagy, de mégis van kire fogni, ha nincs pénz. Márpedig nektek pénz az nem nagyon akad.
Családi légkör: Idézet az ET-ből: "(...) elcseszett családban nőttem fel, egy apró fészekben, ami ötéves koromtól egészen biztosan bűzlött az alkohol- és dohányszagtól. Szülőkkel és más rokonokkal együtt nőni fel, kiknek a leggyakrabban használt kifejezések listáján első soron szerepel a „nekem mindegy”; egy olyan hely volt, ahol tizennégy évesen is üvöltött az alternatív, én meg már azt se tudtam, hogy alfában vagyok vagy omegában a mexikói fű és az aluljáróban vett vasárnap ebédre szánt pizza szagának keverékétől."
Ilyennek tűnnek a Miles-ek: Természetesen egy példaértű családnak mutatkoznak első látásra, akik előszeretettel járnak templomba, de egyébként nem kifejezetten hívők. Úgy tesznek idegenekkel, a boltos nénivel, az iskolaigazgatóval, mintha kedves-aranyos család lenne ez, de... nem. Akikkel rendszeresen is érintkeznek, azok már jól tudják, hogy jobb mosolyogni és bólogatni, csak menjenek már el. Egy bajos család, a legtöbben heves vérmérsékletűek és ha hallatni kell a véleményüket, hangosan teszik.
Múltból a jelenbe: - A születésemet követően (is) volt egy elég nagy mélypontod, amikor rettentően drogos és alkoholista lettél. Talán még elvonóra is küldtek, ki tudja, lehet a börtönt is megjártad párszor rövid időszakokra (nem évekre) és csak azért nem vették tőled el a gyerekeidet, mert a nagymama odaköltözött hozzánk és ő legalább rendezte a gyerekeket, hogy eljussanak az iskoláig egy szendviccsel, míg te még másnaposan hevertél a szobádban. - Közben megházasodtam és jelenleg egy számodra tökéletesnek (amúgy egyáltalán nem) családot alakítottam ki magamnak, ami miatt totál féltékeny vagy. Sokszor tőlünk kérsz pénzt, de azért kezded magad szarul érezni, hogy ránk szorulsz, úgyhogy mostanság próbálsz magadnak összehalászni egy értelmesebb munkát és valamit kezdeni magaddal, hogy kulturáltabb életet élj. - 2019 szeptember elejétől már nagymama is vagy. Ezt egy darabig nem tudtad még feldolgozni, mert tök fiatalnak gondolod magad, de az új "jobb élet" felfogásod miatt bekattansz és rád jön a "jó anya" bizonyítási vágy, hirtelen elkezdesz törődni mindkét gyerekeddel és egyetlen unokáddal, csak épp azt nem látod tisztán, hogy a gyereknevelés nem ott kezdődik, hogy fogod az unokádat és kamiontúrára viszed. Veled mindig történik valami, sosem tudsz megülni a seggeden, apuval ellentétben. Rád ütöttem. - Mindenesetre nem túl sokat dolgoztál életedben, legfeljebb felvettek az utakra a bivalyemberek mellé kamiont vezetni. Véredben van, hogy kerüld a kemény munkát, ellenben csinálni a feszkót egész New Yorkban és ott csalni/lopni ki a lóvét, ahol lehet, azt nagyon tudod és mindebben húgod is partner. Nagy prejektben vagytok ti ketten, borzasztóak vagytok!
Megjegyzés: (eskü mindjárt abbahagyom) Tipikusan az az ember, aki rendetlenségben nőtt fel, aki sosem dolgozott, ki csúnyán beszél és cigi szagú. Így élte egész életét, ebben nevelkedett, úgyhogy az, hogy szebb életre vágyik és próbál állást találni, kulturáltabban élni, mindössze annyit jelent, hogy elköltötte utolsó dollárjait is (vagy kölcsön kért), hogy vegyen egy menő kosztümöt, elmenjen fodrászhoz és jelentkezzen egy irodai munkára, netán ha fel is veszik pl Diane közreműködésével, nem fogja tudni jól megállni a helyét az irodai környezetben, mert neveletlen. Ahhoz, hogy tényleg változzon az élete, előbb a viselkedésén kellene változtatnia, azon pedig, ha kb 50 éve nem képes, most sem lesz ez másképp.
livin' in new york
looking back
The biggest mistake I made was feeling ashamed of my past. Now I stop thinking about the bad things and focusing on the good ones.