Kettőnk története rettentően kusza és komplex, semmiképpen sem az az idilli, nyálas szerelmes történet, de rétegekkel rendelkezik, amibe belekúszik a szeretet is. New Yorkban nehéz volt elkerülnünk egymást, mind a ketten a bűnözésből kerestük a kenyerünket, akaratlanul is egymás területére lépve, így jó néhányszor összeakasztottuk a bajszunkat. Nem tudok rólad sokat, csakhogy van egy faszid, aki kurvákat futtat Brooklyn eldugottabb utcáin, te pedig elnézed neki, hogy néhanapján nem csak a pénzt szedi össze tőlük, hanem jól meg is kúr párat közülük, hogy levezesse a feszkót, amiért te nem vagy rongybaba, akit kedve szerint dobálhat. Bármennyire nem úgy tűnik, rettentő kemény vagy, egy megedzett nő, aki nem retten meg semmitől, de sakkban tart a párod, ugyanis olyan dolgokkal fenyeget, amik ha napvilágot látnának, te soha többé nem tehetnéd ki a lábadat a rácsok mögül.
Mindez azonban engem egyáltalán nem kellett volna, hogy érdekeljen, egészen addig, amíg felém nem fordítottad a figyelmedet, én pedig elkezdtelek téged úgy látni, ahogy vagy: egy őszinte, kedves, elárvult személynek, akit ugyanannyira elárult a világ, mint annak idején engem.
Félreértés ne essék, nem vagyunk szerelmesek - távol álljon tőlem ilyet mondani -, de néhanapján összejárunk, hogy bosszút állva a tahó pasasodon végigkufircoljuk az egész lakásotokat a konyhától kezdve a hálón keresztül egészen az erkélyetekig.
Az utóbbi időben viszont azt érzem, hogy mindez megváltozott közöttünk, beékelődött a féltékenység, a birtoklási vágy és azon kapom magam, hogy ökölbe szorul a kezem, amikor arra kérsz, hogy menjek haza, ne találjon rám az a szerencsétlen.
Nem akarok mellékvágány vagy egy szimpla statiszta lenni a sztoridban, sőt mi több, egyre inkább azt érzem, hogy bármit megtennék érted. A kérdés már csak az, hogy te ugyanezt érzed-e.

/Szeretném nagyon nyitottan hagyni a karaktert, hogy ne húzzak túlzottan szigorú határokat köré és kiélhesse a fantáziáját, akinek megtetszene  Slowburn, enemies to friends to friends with benefits to lovers sztori Gyere szivi, nagyon várlak!/