Conrad Henderson valószínűleg a legkellemesebb ember akivel valaha találkoztál. Nagyon könnyen ért szót az emberekkel, mintha pontosan tudná, hogy mire van szükséged: ha kell akkor belevaló, ha kell nagyon visszafogott és szofisztikált. Elég intelligens ahhoz, hogy felismerje kivel hogyan kell kommunikálni és elég talpraesett ahhoz, hogy ezt a hasznára is tudja fordítani. A humora kicsit sajátos, néha nagyon csípkelődő néha meg egyáltalán nem vicces. Fiatalabb korában hirtelen haragú volt, de mostanra ezt valamelyest sikerült csillapítania. Barátságos és nyitott, de kettős életet él. A szülei borzasztóan konzervatívok ezért a közelükben vagy olyan közegben ahová a szintén üzletember apja vagy üzletasszony anyja keze elér, ő is nagyon visszafogottan viselkedik. Meggondolttá és megfontolttá válik, koravénné változik és sokkal komolyabbá válik, igyekszik minden téren megfelelni nekik, hiszen leginkább nekik köszönheti, hogy fiatal kora ellenére sikeres vállalkozást indíthatott el.

Ha lekerül róla a nyomás Conrad kissé szétszórttá válik, ez éles ellentétben áll azzal, hogy milyen professzionális tud lenni, de tényleg kettős életet él - az üzletember és a fiatal srác keveredik benne, aki szeretne nap hosszat lustálkodni és eszméletlenre inni magát a barátai társaságában. Erős az igazságérzete és nehezen viseli a kritikát, de azért igyekszik megbirkózni vele. Elég energikus ahhoz, hogy mások számára ez meglehetősen fárasztó és megterhelő legyen hosszútávon, ezen Conrad igyekszik javítani.

Hűséges és ragaszkodó típus, olyan akibe háromszor is bele lehet rúgni mielőtt gondolkozni kezdene azon, hogy ez így nincs teljesen rendben. Általában mindennek a szíve, a csapat leglelkesebb tagja, aki a lehető legrosszabb ötletekért is rajong és szinte lehetetlen meggyőzni a saját igazáról. Makacs és olyan hosszan tud érvelni, hogy az ember inkább ráhagyja a dolgot, minthogy nekiálljon meghallgatni a körmondatokat amit oda tud vágni.

Sportos alkat, tizenöt éves koráig versenyszerűen úszott de végül kikerült a medencéből és más irányba indult el. Azóta is rendszeresen úszik, játszik egy hobbi vízilabda csapatban és TRX órákat tart heti kétszer illetve vezet egy online teret ahová csatlakozni lehet. Jelen van a Tiktokon is és napi legalább tíz insta sztorit posztol a privát fiókjára. Mindent is megoszt az életéből, miközben senkit nem enged be igazán.

- Mit csinálsz miközben velem beszélsz? - Emmo hangja csak nagyon távolin és későn ér el hozzá. Mármint abban biztos, hogy a telefonbeszélgetés során nem a legjobb barátja tart ekkora szüneteket, hanem ő az akinek újra és újra fel kell hívni a figyelmét arra, hogy beszélgetés során beszélgetni is szoktak.

- Hm? - Kérdez vissza hümmögve miközben egy újabb adag müzlit nyom a szájába szétropogva a csendet maguk között és megpróbál visszaemlékezni, hogy az egyszerű kérdésen kívül elhangzott-e bármi más is vagy csak erre várnak tőle választ. (Valószínűleg elhangzott más is, de Conrad, ha szeretné sem tudja visszaidézni.)

- Mit csinálsz? - Conrad egy kicsit a számítógép monitorra hunyorog miközben vadul kattintgatni kezd és visszatartja a levegőt. A pupillái kissé kitágulnak és pislogni is majdnem elfelejt ahogyan koncentrál.

- Hogy mit csinálok? - Kérdez vissza megint egy rövidebb szünetet tartva a kérdés és válasz között. - Bassza meg. - Az egeret az asztalhoz csapja és két dühös mozdulattal újabb adag tejet és müzlit kanalaz a szájába, majd felsóhajt és újra indítja a játékot. - A képeidet szerkesztem. - Teszi hozzá gyorsan és elnyom egy vigyort. Arra gondol, hogy mekkora mázli, hogy Emmo nincs a közelben és, hogy kivételesen nem videóhívásban vannak, máskülönben a másik rögtön levágná, hogy Conrad nem mond igazat.

- Hazudsz. - Túl régi és túl jó barátok ahhoz, hogy Emmo ennek ellenére is felismerje azt, hogy Conrad mikor próbálja ferdíteni az igazságot. A barátságuk alapja az őszinteség kivéve, hogy vannak dolgok amiket nem mondanak el egymásnak. Elméletben persze igen, de a gyakorlatban egyszer megtört a kapcsolatuk jó pár évvel ezelőtt és ez Conradban azóta is egy betokosodott tüskeként létezik.

- Jó. Igazad van. - Adja meg magát neki: mindketten tudják, hogy Conrad nagyon elhivatott a munkájával és Emmo egy kiemelt ügyfelük, úgyhogy a posztokat és képeket rendre ő maga manageli és már tegnap előttre elkészíti őket, hogy minden jól menjen.
- Lesz egy új ügyfelünk. Valami E-sportoló srác és gondoltam, hogy jobban megértsem bevetem én is magam ebbe a világba. El sem hinnéd haver, hogy mennyire fel tudja idegesíteni az embert, ha a világ másik felén élő emberek kicsinálják lövöldözős játékokban. - Hümmög egy sort és megint hallhatóan nagyon erősen kezd koncentrálni arra, hogy jó kombinációjú billentyűket nyomjon le.

- Szóval... - Conrad nem hagyja, hogy Emmo befejezze a mondatot, mert valaki megint kilőtte a játékból és mostanra kezd egyre bosszúsabb lenni.

- Szóval. - Veszi át ő a szót, a fejéről lehúzza a fülhallgatót ami félig rajta volt, a telefont pedig a füléhez húzza. - Megyek és megveszem a játékot és egész éjjel nálad fogjuk nyomni PS-en. Hogy maradhatott ki az életünkből? - Elpakol és közben egyszerre próbálja összeszedni a cuccait a munkához, a későbbi edzéshez és felvenni a cipőjét, megkaparintani a fülhallgatóját és elhessegetni a lábával a macskáját.  - Ja és megígértem a csapatnak, hogy ma benézel az órára! - Teszi hozzá, mintegy mellékesen és habár hallja, hogy Emmo ellenkezni próbál, ő csak úgy csinál, mintha nem lenne térerő.
- Hogy mit mondasz? Mindenképpen ott leszel? Emmo!!! Srsrsrs... akadozik...a...vonal. Akkor...hétkor...srrrsss... ne késs! - Kinyomja a telefont, hogy rögtön utána megnyissa az online térben is a beszélgetést és küldjön egy kacsintós fejet. Ha valamit, hát nemet mondani nagyon nehéz neki.