Borzalmas volt a forgalom reggel, ezért amint megérkezem a forgatás mai helyszínére, épp csak lepakolom a holmimat az öltözőkocsiban, aztán már rohanok is a sminkelésre. Még nem érem el az ajtót, de a kezem már majdnem a kilincset érinti, amikor Fernanda, az egyik producer asszisztense a vállamnál fogva megállít, és maga felé fordít.
- Végre megvagy...
- Ja, igen, bocsánat, őrület volt az út, nem is gondolnád, hogyan indult a napom...
A kezét feltartva a szavamba vág:
- Jonas és Amanda az irodában várnak, sürgősen beszélni szeretnének veled!
- Velem? Uhm... sürgősen? - nyelek egy nagyot, de a nő már indul is, egyetemes jelzéssel a tudtomra hozva, hogy kövessem, nincs veszíteni való időnk. Nekem viszont azonnal vadul cikázni kezdenek a gondolatok a fejemben, és kattog az agyam, hogy mi a fene van? Máris elrontottam valamit? A késés miatt vannak kiakadva? Egyáltalán lehetséges, hogy kitesznek a showból öt perc miatt? Jó, volt az tíz is, de... Ők akarták, hogy itt legyek. Viszont tény, hogy eddig még csak próbafelolvasás, próba felvételek meg képernyőtesztek voltak, úgyhogy simán előfordulhat, hogy lecserélnek, ha nem találnak elég jónak ehhez az egészhez. És fogalmam sincs, miért leszek ettől az opciótól azonnal ennyire csalódott, hiszen én eleve nem is erre vállalkoztam. Én csak énekelni akartam. A menedzserem ragaszkodott ehhez, illetve a Ford testvérek, a sorozat írói és producerei, mert állítólag pont ilyennek képzelték a főszereplő kuzinját, és szerintük tökéletes lennék a szerepre. Hát itt vagyok. Remélem, nem mondanak le rólam egy-két kezdő hiba után.

Gondolatban még akkor is a körmömet rágom, és a pozitívat keresem a negatívnak tűnő helyzetben, amikor Fernanda kinyitja előttem a főépület ajtaját, én pedig gépiesen előre sétálok. A főnökökkel üdvözöljük egymást, majd hellyel kínálnak, én meg még mindig kissé zavartan helyet is foglalok, és csak akkor esik le, hogy a főszereplőnk, Niccoló Serrano is már itt van, és a mellettem levő fotelben ül. Kissé szégyenlősen rá mosolygok, aztán újra a többiek felé fordulok.

- Szóval, srácok, az a helyzet, megnéztük az első leforgatott jeleneteket, és arra jutottunk, hogy a közöttetek levő kémiát kár lenne elpazarolni. - Veszi a szót magához Amanda Ford, én pedig értetlenül ráncolom a homlokomat. Akkor mégsem a késésről van szó? Egyáltalán mit jelent ez? Biztos az arcomra van írva a kérdés, mert a nő rám pillant, aztán folytatja. - A karaktereitek nem unokatestvérek lesznek, ahogy eredetileg terveztük, hanem gyerekkori barátok, szomszédok. Annak a lehetőségével, hogy idővel több is kialakulhat közöttük. - Több? Mármint romantikus értelemben?

- Ehhez át kell majd írnunk néhány részletet a forgatókönyvben - veszi át a szót Jonas -, de mielőtt ebbe belevágnánk, szeretnénk veletek néhány új próbafelvételt és képernyőtesztet, hogy lássuk, tényleg ott van-e a potenciál. Tehát a mai napunkat újra kell egy kicsit terveznünk...

- Várjatok! Ez azt jelenti, hogy valószínűleg állandó főszerepet kapok? - kérdezem döbbenten, a dolog másik részét szerintem még fel sem fogtam teljesen. Amanda mosolyogva bólint, a bátyja viszont egy-egy köteg papírt nyom a kezünkbe.

- Ez néhány új jelenet, amit át kellene futnotok gyorsan, és aztán elpróbálnánk- kapjuk a magyarázatot is hozzá.