EGY ÚJABB ARROGÁNS SZTÁR? KENNY FORRESTER MINDIG TUDJA, MIT AKAR – Showbiz Scoop
Kenny Forrester neve manapság egyre többször felbukkan a szórakoztatóipar híreiben, de nem csak tehetsége miatt. A színész híres arról, hogy kissé flegmán áll hozzá a dolgokhoz, és sokan nagyképűnek tartják. „Kenny mindig úgy viselkedik, mintha mindenkinél jobban tudná, mit csinál” – mondta egy stábtag egy nemrégiben készült interjúban. A forgatásokon is gyakran észrevehető a stílusa: lazán dobálja be a poénokat, és nem fél megmondani a véleményét, akkor sem, ha az éppen nem túl barátságos. "Szeretem azt, aki vagyok, és nincs időm arra, hogy mások elvárásainak megfeleljek" – nyilatkozta Kenny egy alkalommal. Vajon tényleg ennyire hűvös, vagy csak egy védelmi mechanizmus ez a nagyképűség?

KENNY FORRESTER: A SZÍVEM MÉLYÉN EGY HÉTKÖZNAPI SRÁC VAGYOK – Celeb Today
Miközben Kenny Forrester az egyik legkeresettebb fiatal színész lett, sokan elfelejtik, hogy a sikerek ellenére ő mindig is hű maradt önmagához. Kenny több interjúban is elmondta, hogy a hírnév sosem változtatta meg. „Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, hogy nagyképű vagyok, de valójában csak próbálom megőrizni a saját személyiségemet ebben az őrült iparban" – vallotta be egy beszélgetésben. A közeli barátai szerint Kenny mindig kedves és közvetlen azokkal, akiket közel enged magához, és bár néha ridegnek tűnhet, valójában mélyen törődik a környezetével. Lehet, hogy egy-két arca keményebb, de a szíve a helyén van.

FORRESTER, A SOKOLDALÚ SZTÁR: TÖBB MINT EGY SZÉP ARC – Film Critic Weekly
Sokan úgy gondolják, hogy Kenny Forrester csupán egy újabb jóképű színész a hollywoodi palettán, de akik közelről ismerik a munkáját, jól tudják, hogy ő ennél sokkal több. Kenny nemcsak tehetséges, hanem komoly művészi ambíciókat is táplál. A legutóbbi szerepeiben bizonyította, hogy képes mély, árnyalt karaktereket is megformálni, és nem elégszik meg a tipikus „szépfiú” szerepekkel. „Kenny komolyan veszi a színészetet, és sok időt szán arra, hogy egy-egy szerepet tökéletesen kidolgozzon” – mondja egy rendező. Egyre többen felismerik, hogy Forrester nem csak a külsőségekért él, hanem valóban szenvedélyesen szereti a színészetet.

AZ ÁLDOZATOS MUNKÁNAK MEGVAN A GYÜMÖLCSE: KENNY SIKEREI TOVÁBBRA IS FELÍVELŐBEN – Entertainment Buzz
Bár Kenny Forrester néha kissé laza és távolságtartó lehet a közönségével, az igazság az, hogy a színfalak mögött elképesztően keményen dolgozik. A barátai és kollégái szerint Kenny minden szerepére teljes szívvel készül, és soha nem veszi félvállról a munkáját. "A forgatásokon ő az első, aki érkezik, és az utolsó, aki elmegy" – mesélte egy stábtag. Míg sokan csak a hírnév és a csillogás miatt szeretnének a reflektorfénybe kerülni, Kenny számára a legfontosabb, hogy valódi értéket teremtsen a munkájával. A tehetsége, kitartása és elhivatottsága nem véletlenül hozta el neki a sikert.

KENNY FORRESTER ÉS A TITOKZATOS SZERELMI ÉLET: MIÉRT NINCS MÉG KOMOLY KAPCSOLATA? – Star Love News
Míg Kenny Forrester karrierje felfelé ível, szerelmi élete egy nagy rejtély marad. Hollywood egyik legkapósabb szinglije még mindig nem találta meg azt a különleges valakit, aki mellett végleg megállapodna. Pletykák szerint több hírességgel is randizott már, de egyik kapcsolat sem bizonyult hosszú távúnak. "Kenny soha nem volt az a típus, aki nagy nyilvánosság előtt élné meg a magánéletét" – mondta egy bennfentes. "Szeretne inkább a háttérben maradni, és elkerülni a felesleges drámát." Egyes források szerint azonban Kenny nemcsak a reflektorfénytől tartja távol magát, hanem attól is, hogy valakit igazán közel engedjen magához. Talán még nem áll készen egy komoly kapcsolatra, vagy egyszerűen csak a megfelelő személyre vár?

KENNY FORRESTER KIS BOTRÁNYA: MI TÖRTÉNT AZ EXKLUZÍV PARTIN? – Scandal Scoop
Kenny Forrester nem éppen a botrányairól híres, de a múlt hónapban mégis egy kisebb incidenssel került a bulvárlapok címoldalára. A pletykák szerint Kenny egy exkluzív New York-i celebpartin kissé túllőtt a célon. A résztvevők szerint a színész láthatóan nem volt önmaga, és meglehetősen flegmán viselkedett néhány kollégájával. "Kenny általában nagyon visszafogott, de azon az estén eléggé szétszórtnak tűnt" – mesélte egy szemtanú. A pletykák szerint egy kisebb összetűzés is volt egy másik hírességgel, de Kenny PR-csapata gyorsan elrendezte a dolgot, mielőtt a botrány nagyobb méreteket öltött volna. Bár a színész nem nyilatkozott az esetről, többen úgy vélik, hogy ez csak egy rossz nap volt számára – és talán a hirtelen jött hírnév feldolgozásával küszködik.

MŰVÉSZ, AKI NEM FELEJTI, HONNAN JÖTT – Artistic Vision
Kenny Forrester a színészvilág egyik legüdítőbb alakja, aki nem felejti el a gyökereit. Bár most már sztárként ismerjük, Kenny mindig is különleges figyelmet szentelt a független művészeti projekteknak. "Amikor nem a kamerák előtt áll, Kenny gyakran látogat el kis színházakba, és támogatja azokat a produkciókat, amelyekről mások talán nem is hallottak" – mesélte egy művészeti vezető. A színész tisztában van azzal, hogy a színművészet nem csak a csillogásról szól, és mindent megtesz azért, hogy segítsen a feltörekvő tehetségeknek. Ez a hozzáállása miatt sokan nem csak tehetséges színészként, hanem a művészeti világ egyik fontos szereplőjeként is elismerik.

Az autó motorja halkan duruzsolt alattam, ahogy végighajtottam a Times Square fényei alatt. Képtelen voltam elszakadni a gondolattól, hogy valahol a múlt és a jelen között lebegtem. Az elmúlt két év úgy robbant be az életembe, mint egy forgószél, és most, hogy újra visszatértem New Yorkba, úgy éreztem, minden a feje tetejére állt. Néztem az ablakon túl a színes plakátokat, óriás LED-képernyőket, és furcsa módon egyik sem tűnt valóságosnak. Mintha mindent csak egy üvegfalon keresztül néznék.
Emlékszem, amikor még gyerekként bámultam ezeket a fényeket. Minden alkalommal, amikor apám bevitt a városba, megálltunk itt, és én csodálva néztem a színházak bejáratát, a plakátokat, a színészek neveit nagy betűkkel. Akkor még álmodni sem mertem volna arról, hogy egyszer az én arcom is ott lesz egy ilyen plakáton. Pedig most itt vagyok. Nem a Broadway-n, de valahol a közelben. Ott, ahová mindig is vágytam, mégis valami hiányzik. Miért érzem úgy, hogy semmi nem elég?
Leparkoltam a kocsimat, és kiszálltam. A hideg szél belekapott a hajamba, és éreztem, ahogy a hűvös levegő felébreszt. Színész vagyok. Az élet egy nagy színpad, én pedig játszom a szerepem. De vajon ki vagyok én, amikor nincs kamera előttem? Amikor nincs közönség, aki tapsoljon? A hirtelen jött hírnévvel együtt ez a kérdés is egyre mélyebben kavargott bennem.
Felidéztem az első fontos pillanatot. A casting napját. Egy sorozat főszerepe. Azzal a furcsa, gyomrot facsaró érzéssel mentem be a meghallgatásra, amit még most is jól ismerek. Nem először léptem be egy casting terembe, de akkor mégis más volt. A levegő vibrált. Ahogy a rendező és a producerek szeme rám szegeződött, éreztem, hogy valami nagy dolog fog történni. És amikor kimondták: „Kenny, te vagy az egyik legizgalmasabb jelöltünk,” tudtam, hogy valami elindult. Valami, ami már nem csak egy gyerekkori álom volt, hanem valóság.
Most, hogy mindez mögöttem van, furcsa módon egyedül érzem magam. Az emberek azt hiszik, hogy amikor sikeres vagy, boldog vagy. De senki sem beszél arról, milyen érzés, amikor a siker eléri az embert, de az üresség, ami mögötte van, ott marad. A reflektorfény ragyog, de a fény mögött árnyékok lapulnak.
Belebújtam a kabátomba, és elindultam az utcán, a szokásos útvonalamon a kávézó felé. Egykor itt dolgoztam, mielőtt a karrierem igazán beindult volna. Az emberek persze ma már fel sem ismernék, hogy az a srác, aki a lattéjukat készítette, ugyanaz, akinek az arcát most tévéképernyők millióin látják. Olyan érzés, mintha két teljesen különböző életem lenne. A régit, amit hátrahagytam, és ezt az újat, amit néha alig ismerek fel.
Beléptem a kávézó ajtaján, és azonnal megcsapott a frissen főzött kávé illata. Ugyanaz a hely, ugyanaz az atmoszféra, mégis minden más. Leültem egy sarokasztalhoz, és figyeltem az embereket. Valahogy mindig is megnyugtatott, ha nézhettem másokat. Talán ezért is vonzott annyira a színészet. Más emberek életébe bújni. Elmenekülni a sajátom elől.
A pincérlány odalépett hozzám, és miközben rendelést vett fel, egy pillanatra rám nézett, mintha felismerte volna az arcomat. De nem szólt semmit. Én pedig nem akartam megszólalni. Szinte vágytam arra, hogy senki ne ismerjen meg. Hogy csak egy legyek a tömegből, egy egyszerű srác, aki élvezi a kávéját. De persze ez már régóta nem így működik.
Emlékszem, az első nagyobb interjúra is, amit a sorozat sikere után készítettek velem. Az egész helyzet abszurd volt. Egy asztalnál ültem a riporternővel, miközben ő faggatott az életem minden apró részletéről. És én? Én ott ültem, és csak arra gondoltam, hogy milyen idegen számomra ez az egész. A kérdések személyesek voltak, mintha ismerni akartak volna, de valójában csak egy képet akartak látni rólam. Egy tökéletes, összerakott sztárt, aki sosem kételkedik, sosem fél, és akinek az élete minden ponton rendben van. De én nem voltam ilyen. Még most sem vagyok.
A legkeményebb pillanatok egyike volt, amikor rájöttem, hogy már nem tudok nyugodtan kimenni az utcára anélkül, hogy valaki felismerne. Hízelgő is volt, persze, de közben... fullasztó. Az emberek nem látnak téged, csak azt a képet, amit magukban felépítettek rólad. Egy idő után már én sem láttam magamat tisztán. Kenny Forrester, a név, a márka, a sztár. De ki vagyok én valójában?
Az első komoly kapcsolatomban ugyanez a kétely kísértett. Emma... Ő volt az első, aki igazán közel került hozzám, még azelőtt, hogy ismert lettem. Valahogy azonban az egész tönkrement, ahogy a hírnév betört az életünkbe. Egy idő után már nem láttam őt, csak azt, aki mellettem volt, mert az emberek úgy akarták látni. Egy kapcsolat két emberről szól, de amikor mindenki mást is bevonsz, a sajtót, a rajongókat, a kritikákat, valahogy a lényeg elveszik. Mi is elvesztünk.
Azt hittem, hogy az életemnek ez a része rendben van. Hogy a színészet majd betölti a lyukakat, amiket a magánéletem hagyott maga után. De minél több szerepet játszottam, annál inkább távolodtam el önmagamtól. Az érzés, hogy nem vagyok elég jó, hogy nem érdemlem meg a sikert, egyre erősebb lett. Az emberek azt hiszik, hogy a reflektorfény mindent megvilágít, de igazából csak elvakít. És amikor nem látod tisztán magadat, akkor kezdődik a baj.
Emlékszem, egy estén, az egyik nagyszabású díjátadó után, ahol épp díjat kaptam a sorozatért, kimentem a mosdóba. Megnéztem magam a tükörben. Ott álltam, a kezemben a díjjal, mindenki tapsolt és ünnepelt, én meg csak bámultam a saját arcomat, és nem ismertem fel magam. Ez lennék én? Ez az, amire vágytam? Miért nem vagyok boldog?

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Huhaa! Annyi minden kavarog a fejemben, hogy nem is igazán tudom eldönteni, hogy mivel kezdjem. Először talán azzal szeretném, hogy mennyire imádom a PB választásodat, igazán passzol a karakteredhez.  Másodszor pedig köszönöm, hogy betekintést nyerhettem egy színész világába, olyan élethűen fogalmaztad mindezt meg, hogy szó szerint úgy éreztem, hogy én is egy Kenny rajongó akarok lenni!    Az pedig külön dicséret, ahogyan megoldottad a jellemzésed, én egyszerűen imádtam az egész lapodat az elejétől a végéig.  
Egy egyszerű ember, akinek fogalma sincs arról, hogy mivel jár mindenki számára ismertnek lenni, elképzelni sem tudja azt, hogy ez milyen súlyos terheket hordoz magával. Te épp annak a rivaldafénynek váltál a rabjává, amiről mindig is álmodoztál, de azt hiszem, hogy akkor még nem gondoltál bele abba, hogy a hírnév mivel is járhat. Sajnos az egyszerű, átlagos életednek vége, és onnantól, hogy először megláttak a tévében szerepelni, már soha nem lehetsz az a Kenny Forrester, aki régen voltál, és aki talán még mindig szeretnél lenni. Minél magasabbra szárnyalsz, annál kevésbé érzed magad otthonosan a saját bőrödben, és én csak bízok abban, hogy nem hagyod saját magad teljesen elveszni, habár elhiszem, hogy nagyon nehéz lehet ilyen fiatalon nem átlagosnak lenni.    Szívből kívánom, hogy itt New Yorkban sikerüljön megtalálod önmagad és azokat az embereket, akik nem a színészt látják benned, hanem azt az embert, akinek szüksége van arra, hogy azért szeressék, mert az aki.  
Színt és rangot majd egy admin fog adni neked, de addig is utadra engedlek. Köszönöm, hogy olvashattalak, még mindig a lapod hatása alatt vagyok!  


Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!