Szabadidőmben olyan hobbijaimnak hódolok, mint a túlélési expedíciók, a sárkányrepülés és a kovácsolás. A túlélési expedíciók megadják a kellő kihívást, adrenalint és kellően elfáraszt fizikálisan. Nem mellesleg mentálisan is edzi az embert. A sárkányrepülés pedig szabadságérzetet ad, ahogy a széllel versenyezve repülök a hegycsúcsok fölött. Ez teljesen kikapcsol és szinte eggyé válok a levegővel. A kovácsolás pedig különösen megnyugtató számomra. Az, hogy saját kezemmel formálhatok fémeket és középkori páncélokat készíthetek, összeköt a múlttal és jobban megismertem általa a történelem egy részét.

Szeretem:

   Az adrenalinlöketet, a kihívást jelentő sportokat.
   A csendet és a természetet, különösen a hegyeket.
   A középkori történelmet és a harcművészeteket.
   A jó minőségű, kézzel készített tárgyakat, különösen a fegyvereket és páncélokat.
   Az olasz konyhát, különösen a friss tésztaételeket és pizzát.

Nem Szeretem:

   Az igazságtalanságot és a hazugságot.
   Az árulást és a csalódást.
   A zajos, zsúfolt helyeket.
   Az instant ételeket és a gyorséttermi kosztot.
   Azokat, akik tiszteletlenek másokkal.
Lustaság: Azokat sem kedvelem, akik lusták és nem törekednek a fejlődésre.

Példakép:

Példaképem egy híres katonai vezető, Richard Winters, aki a második világháború során mutatott példát bátorságból és vezetésből. Az ő története inspirált, hogy soha ne adjam fel, bármilyen nehézséggel is kell szembenéznem.

Kedvenc helyszínem:

Yosemite Nemzeti Park. A hegyek, a vízesések és a hatalmas erdők nyugalma és szépsége mindig lenyűgöz, és itt találom meg a békét a leginkább.

Dolgok, amik mindig nálam vannak:

Túlélőkés: Ez sokszor megmentette már az életemet a vadonban és a bevetéseken is.
Barátom emléktárgya: Egy kis emlék, amit legjobb barátomtól kaptam, hogy emlékeztessen az ígéretemre.

Bakancslista:

   Everest meghódítása: Egy nap szeretnék eljutni az Everest csúcsára.
   Középkori páncélverseny: Részt venni egy középkori páncélversenyen, ahol saját készítésű páncélomat használhatom.
   Szahara átszelése: Átszelni a Szaharát egy túlélési expedíció során.
   Új-Zéland felfedezése: Túrázni és túlélési expedíciókat vezetni Új-Zéland érintetlen tájain.

Becenevek:
Q: Barátaim és bajtársaim egyszerűen csak Q-nak hívnak.

Egy forró, nyári napon születtem 1989. július 4-én, Colorado Springs-ben, Colorado államban, ami egy gyönyörű hegyes-erdős vidék tele természeti szépségekkel. Ennek ellenére a gyermekkorom nem indult egyszerűen. A születésem után nevelőszülőkhöz kerültem. Az igazi szüleimről semmit sem tudok. Azt sem miért dobtak el maguktól és miért nem próbáltak megkeresni soha. Az évek során számos családnál megfordultam. A legtöbbjük csak az állami támogatás miatt fogadott örökbe gyerekeket és cudarul bántak velünk. Sokszor megvertek minket, volt, hogy ittasan, drogosan. Nem tudtam igazi szülőkként tekinteni az ilyenekre. Mivel ilyen gyorsan cserélődtem, ezért semmi nem tűnt állandónak az életemben. Nem éreztem sehol, hogy valahova beillenék, valahol megbecsülnének és szeretnének.
Ebből a bizonytalan helyzetből láttam egy kiutat, egy mentsvárat, a fényt az alagút végén. Ez a West Point katonai akadémia volt. Itt úgy éreztem, hogy megtaláltam a helyem. A jól végzett munkát elismerték, megbecsülték. Tudtam a helyem, a feladatom, kihez hogyan kell viszonyulni. Végre azt éreztem, hogy rend van az életemben. Itt szereztem egy alapdiplomát 2011-ben Combating Terrorism Center (CTC) szakon. A terrorizmus elleni küzdelem-re fókuszált a képzés, mivel ez érdekelt leginkább. Megszabadítani a világot az olyanoktól, akik mások gyilkolására szakosodtak. Valószínű a gyerekkori traumák hatására lettem ennyire maximalista és tökéletesre törekvő. Másoktól nem, de magamtól mindig a legjobbat vártam el.

A terrorelhárítás miatt a Delta Force elit alakulatba szerettem volna bekerülni, akik legfőbb célja a terrorelhárítási műveletek.
A diploma megszerzése után azonnal jelentkeztem a Delta Force-ba. Tudtam, hogy ez a kiválasztási folyamat lesz életem legkeményebb próbája. A fizikai alkalmassági teszten túl kellett teljesítenem a fekvőtámaszokat, felüléseket, fordított kúszást, 100 méteres úszást teljes felszerelésben, és a 3 km futást is. Minden egyes lépésnél éreztem a súlyt a vállamon, de eltökéltségem rendíthetetlen volt.

Első Próbálkozás:
Az első próbálkozásom során a fizikai alkalmassági teszteken átjutottam, de a stresszfázis alatt, amikor napi 20-30 km kellett gyalogolni térkép és iránytű segítségével, nem sikerült teljesítenem az időkorlátokat. Kimerültem, de nem adtam fel.

Második Próbálkozás:
A második próbálkozás során már jobban felkészültem. Napokig gyalogoltam nehéz hátizsákkal, hogy megedződjek a hosszú távú menetelésekre. Azonban a pszichológiai értékelés során elbuktam. Úgy éreztem, hogy a gyermekkori traumák és az állandó önbizalomhiány meggátoltak abban, hogy megmutassam valódi képességeimet.

Harmadik Próbálkozás:
Nem adtam fel. Tudtam, hogy harmadjára sikerülnie kell. Még keményebben edzettem, minden egyes nap a célomra koncentráltam. A harmadik próbálkozás során sikeresen teljesítettem a fizikai és stresszfázist is. Az utolsó akadály a pszichológiai értékelés volt. Minden kérdésre őszintén válaszoltam, és megmutattam, hogy a múltbéli nehézségek ellenére is képes vagyok helytállni.

Kiválasztási és Értékelési Fázis:
A kiválasztási folyamat négy hétig tartott, és több fázisra oszlott. Az első fázis a fizikai alkalmasság tesztelésére összpontosított, amely magában foglalta az állóképességi futásokat, akadálypályákat és úszást nehéz felszerelésben. A következő fázisban, a szárazföldi navigáció során, mentális állóképességet és navigációs készségeket teszteltek különböző terepeken és körülmények között. Az egyik legnehezebb teszt egy 30 km, egész éjszakás navigációs gyakorlat volt 18 kg hátizsákkal. A végső teszt pedig egy 65 km menet volt, 20 kg súllyal, ami teljesen kimerített minket.

Operátor Kiképző Tanfolyam (OTC - Operator Training Course)
Azok, akik sikeresen teljesítik a kiválasztási folyamatot, belépnek az Operátor Kiképző Tanfolyamba, amely hat hónapig tart. Ez a tanfolyam speciális terrorelhárító és hírszerzési technikákat tanít, beleértve a lövészeti képzést, robbantásokat és zárfeltörést. Az OTC során a résztvevők minimális kapcsolatot tarthatnak családjukkal és barátaikkal, és a képzés rendkívül intenzív.

Az OTC hat különálló képzési blokkból állt:

-Lövészet: Precíziós lövészet különböző lőfegyverekkel különféle körülmények között.
-Robbantások és Behatolás: Robbanóanyagok biztonságos és hatékony használata.
-Kombinált Készségek: Korábban tanult készségek integrálása valósághű szcenáriókban.
-Kémkedési Technikák: Fejlett megfigyelési és hírszerzési technikák.
-Személyvédelmi Képzés: Magas értékű személyek védelme veszélyes környezetekben.
-Összegző Gyakorlat: Egy komplex, több napos gyakorlat, amely valós küldetést szimulál, és teszteli a csapatmunkát, alkalmazkodóképességet és döntéshozatali képességet nyomás alatt.

Ez az út nem volt könnyű, de minden egyes nehézség és kudarc csak megerősített abban, hogy képes vagyok elérni a céljaimat. A Delta Force operátora lettem, és készen állok, hogy minden bevetésen a legjobbat nyújtsam.

Az évek során számos tengerentúli bevetésen vettem részt. Különösen a Közel-Keleten és Afrikában, ahol túszmentési és terrorellenes műveletekben játszott az egységünk kulcsszerepet. Az egyik küldetés különösen emlékezetes volt, amit azt hiszem egyikünk sem fog elfelejteni. Heteken át dolgoztunk egy akción, amiben egy terrorista bázist kellett kiiktatnunk, de úgy hogy egy amerikai túszt kiszabadítsunk közben. Az éjjeli akció jól indult, minden olajozottan. Aztán beütött a krach. Már majdnem a túsznál jártunk, amikor dzsipek érkeztek a bázishoz. Nem kellett sok idő és heves tűzharcok törtek ki és a jelenlétünkre azonnal fény derült. Bekerítettek minket. Találtam egy gyenge pontot, ahol kitörhetünk a tűzgyűrűből. Fedeztem két társamat, akik így ki tudtak jutni a körből, de én ott ragadtam. Ekkor láttam meg Kevint, az egyik társunk, akit lábon lőttek és egy dobozrakás mellett hevert. Épp kifogyott a lőszere amikor odapillantottam. Odaugrottam mellé de közben a vállamba kaptam egy golyót. A maradék két gránátommal utat nyitottam és ki tudtam cipelni a még ép vállamon. Kijutottunk, de nem mind voltunk ott. Terence hiányzott. Ő volt a legjobb barátom az egységben. Mondták, hogy nincs esély már kijutni, de egyszerűen nem hagyhattam ott. Visszamentem érte két tele tárral, amit Frenky-től markoltam el. Sikerült visszajutnom a nagyobb épületbe, ahol szétváltunk. Az egyik szobában a falnak dőlve lihegett. Alig bírta tartani a karabélyt. Több sebből folyt belőle a vér a golyóálló ellenére. Nem sok ereje maradt, de azt kérte, hogy vigyázzak a családjára, gondoskodjak a feleségéről Jessy-ről és a hároméves kisfiáról Noah-ról. Ezt ismételgette újra és újra. Megígértem, hogy megteszem, de itt nem akartam megállni. Nagy nehezen felemeltem és megpróbáltam kiszökni. Sajnos csak pár szobányit haladtunk, amikor hátulról lőttek ránk. Egy robbanás volt, ami után minden elsötétült. Egy hideg, koszos és büdös lyukban keltem fel. A következő félévet a terroristák fogságában töltöttem. Erről az időről nem szeretek beszélni. Rosszabb, mint amit az ember elsőre el tud képzelni. Terenc-t nem tudtam megmenteni, meghalt még abban a robbantásban, amiben én is elájultam. Nem csak fizikailag, lelkileg is roppant megterhelő volt. Fél évnyi fogva tartás után, amikor már azt hittem, hogy vagy éhen halok, vagy a kínzások általi sebekbe halok bele, akkor egy este váratlan látogatóim voltak. A srácok, az egységem! Először el se hittem. Ennyi időbe telt amíg egy magas vezető ráadta az áldását az akcióra.  
Ez az időszak mély nyomot hagyott bennem, PTSD-t és álmatlanságot okozva, ami a mai napig kihat mindennapjaimra. Rendszeresen rémálmok gyötörnek, amelyekben újra élem a fogság szörnyűségeit. Gyakran küzdök önbizalomhiánnyal és bűntudattal, hogy nem tudta megmenteni Terenc-et, aki a szemem láttára halt meg. Már három hónapja vagyok kényszerszabin, hogy kipihenjem mentálisan, fizikálisan a fogva tartásomat. Elviekben még három hónapig is eltarthat mire úgy ítélik, hogy újra alkalmas vagyok szolgálatra. Addig pszichomókushoz is kell járnom hetente, de heti 2 napot a bázison is tölthetek a fizikai erőnlét visszaszerzésére, csak e miatt. Időközben több kitüntetést is kaptam, kettőt az „öreg-től” (Biden).

Distinguished Service Cross: A Kiváló Szolgálat Keresztje a második legmagasabb katonai kitüntetés, amelyet az Egyesült Államok Hadserege adhat. Olyan katonáknak ítélik oda, akik kiemelkedő hősiességet tanúsítanak harci helyzetben.

Silver Star: Az Ezüst Csillag a harmadik legmagasabb harci érdemérem, amelyet az Egyesült Államok adhat. Olyan katonáknak ítélik oda, akik kiemelkedő bátorságot tanúsítanak harci helyzetben.

Purple Heart: A Bíbor Szív kitüntetés azoknak jár, akik harci sérülést szenvednek az ellenség tevékenysége miatt.

Prisoner of War Medal: A Hadifogoly Érdeméremet azoknak adják, akiket ellenséges erők foglyul ejtettek.

Nem érzem magam ezekre méltónak. Persze mindenki mondja, hogy kiérdemeltem, de én akkor sem érzem, hogy kiérdemeltem ezeket. Csak szeretnék visszatérni a normális életbe, csinálni azt amihez a legjobban értek, de egyelőre be kell érnem azzal, hogy „betegszabadságon” vagyok.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Először is szeretnélek megdícsérni amiért ilyen szépen átgondolt és kidolgozott lapott hoztál, igazán élveztem minden egyes sorát
A gyerekkorunk gyakran befolyásolják a felnőtté válásunkat, azonban Te azok a szerencsések közé tartozol, aki nem engedte, hogy a múltja vissza rántsa, sőt igyekeztél az átélt traumáidból építkezve egy olyan életet teremteni magadnak, amilyent megérdemelsz. Mert mindenki megérdemli azt, hogy valamiben jó legyen, hogy elismeréseket kapjon, néha egyetlen egy jó szó is elég ahhoz, hogy az ember lelke begyógyuljon. Neked úgy tűnik, hogy sikerült megtalálnod az útadat, és azt hiszem, hogy a családod, akik el dobtak maguktól, bánhatják, hogy egy ilyen csodálatos emberről mondtak le, mint amilyen Te lettél  A tökéletes példa vagy arra, hogy ha az ember valamit igazán akar, és hisz saját magában, akkor nincs lehetetlen, azt hiszem, hogy Te még saját magadat is felülmúltad a teljesítményeiddel, nagyon sokan annak a negyedét sem biztos, hogy végig tudták volna csinálni, amiket Te. Egy percig se hibáztasd magad azért, mert egy bevetésetek nem sikerült jól, a barátod haláláért pedig nem te vagy a felelős. Meg kell tanulnod néha elfogadni azt, hogy nem minden sül el úgy, ahogyan szeretnéd, néha hibázunk és van, hogy a számunkra fontos embereket el kell veszítenünk. Ennek valamiért így kellett történnie, neked sem volt sokkal könnyebb, amig fogságban voltál, de ideje túl jutnod mindenen, és betartanod azt az ígéreted, amit a barátodnak tettél. Tőlem pedig megkapod a legjobb barátnak járó kitűntetést, mert azt hiszem, hogy azt is igazán megérdemelnéd.
Színt és rangot majd egy admin fog adni neked, de addig is érezd jól magad. Köszönöm az élményt!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!