Nyugodt, nagyon türelmes, mondhatni sosem ideges. Alaptermészetéből fakadóan mindenki felé figyelemmel és odaadással fordul, azonban ő maga nehezen viseli, ha beleszólnak a dolgaiba, és szinte képtelen segítséget kérni. Gyűlöli a tétlenséget, a felesleges időhúzást, ha valaki túlságosan is túlgondol valamit. Ő a tettek, nem pedig az átgondolások híve. Egy kifinomultabb, racionálisabb, logikusabb világot képvisel, két lábbal a földön jár.
Elsőre távolságtartónak tűnhet, bizalmatlannak, azonban csupán elővigyázatos. Nem adja könnyen a bizalmát, viszont ettől függetlenül barátságos másokkal, segítőkész és gondoskodó. Akiket a bizalmába fogad és megkedvel, azokért bármire képes, magát is háttérbe szorítja, ha kell, elengedve az önös érdekeket. Törtető és céltudatos, újabb és újabb kihívásokat, tanulási lehetőségeket keres, hogy képezze magát és előbbre jusson a tényleges, vagy a saját maga által kialakított ranglétrán.
Nehéz elérni nála, hogy szerelmessé, érzelmessé váljon, ha valakinek azonban ez sikerül, egy életen át tartó kapcsolatra és végtelenül hűséges társra lel mellette, a személyében. Végtelenül romantikussá válik, és elragadják az érzései. Nem adja könnyen magát, őt tényleg meg kell hódítani, enélkül lehetetlen hosszabb ideig fenntartani az érdeklődését. Odaadó, érzéki, ugyanakkor domináns is. Szerencsére a férjében megtalálta a számára tökéletes partnert, akivel kiegészíthetik egymást, nem mennek egymás idegeire és nem akarják korlátozni a másikat.
A gyerekei a legfontosabbak számára, bármit megtenne értük és megadna nekik, ami az erejéből telik. Családcentrikus, és ugyanolyan jó háziasszony, anya és feleség, mint amilyen precíz és odaadó a munkájában.

A mai volt az "isten hozott itthon, Reilly" nap, szóval az esti rutint egyedül nyomtam le a gyerekekkel. Imádtam őket, de mire az ember az ágyba imádkozza őket, addigra szerintem Bruce Willis párszor megmentette volna a világot és drágán adta az életét. Amikor már harmadszor akarnak mesét, vagy épp jönnek azzal, hogy szomjasak, elgondolkozom, hogy mennyire hangzana keresztényien, hogy "amikor a nap újra felkel, csókolhassuk egymást reggel. Aki kijön, megy a zuhany alá." De egyébként alapvetően nincs velük nagy baj, és miután elnyugodtak, hamar kidőlnek, mint az a bizonyos zsák krumpli.
Volt még dolgom a laptopon, mivel akadt egy-két túltartózkodó, aki próbálta menteni a menthetőt és mindenféle e-maileket küldözgetett a központi címünkre. Csak nem figyelt, nem gondolta, hogy már ennyire elszaladt az idő, stb. Egyébként sem tudtam volna csak úgy lefeküdni aludni, amíg Dave nem ért haza. Nem gondolom, hogy baja esne, és hiába egy rakat idiótáról van szó, tudnak vigyázni magukra, egymásra, és nem keverednek olyan balhéba, ami súlyos következményekkel járna. Legalábbis a saját érdekében reméltem ezt. De ettől még nyugodtabb voltam, ha láttam és tudtam, hogy hazaért.
Felvont szemöldökkel pillantottam, csupán fél szemmel a nyíló ajtó irányába. Az elégedett képét látva és azt hallva, hogy "Megjöttem, asszony. Örvendj és adj innom!" csak még magasabbra szökött a szemöldököm. Más biztos megsértődött volna ezen, vagy nem értené, mi folyik itt, de...
-Micsoda megtiszteltetés. És még tisztán beszélni is tudsz. -ráztam meg a fejemet hitetlen, apró mosollyal, lecsukva a gépem tetejét, amit át is pakoltam az éjjeliszekrényre. Figyeltem, ahogy ledőlt mellém, majd hagytam, hogy magára húzzon.
-Szomjazom a szádra. -és pont emiatt nem tudtam sem magamra venni, sem valami hülye szövegnek értelmezni a kijelentését. Inkább csak viszonoztam a csókját, az egyik kezemmel megtámaszkodva a feje mellett az ágyon, míg a másikkal végigsimítottam az arcán, beletúrva a hajába.
-Mhm, mondtad. Nem is téged vártalak, hanem dolgoztam. -böktem a fejemmel a laptop felé egy ártatlan mosollyal, és még a vállamat is megrántottam volna egy hanyag mozdulattal, ha nem támaszkodtam volna mellette.
Érdeklődve, a tekintetét fürkésztem, ahogy kijelentette, hogy Reilly tényleg felmondott. Az alsó ajkamba harapva, elgondolkozva néztem le rá tovább.
-Akkor ezek szerint jól sikerült az Atlanta-ba való kiruccanása Larson-nal. Akkor ez jó hír. Mármint nekik. Úgy is attól féltél, hogy a nejed fejbe lövi magát már az oda vezető úton. Nem történt meg. -minden jó, ha a vége jó.
-Te meg majd túléled a sok hülyét a munkahelyen. -ültem fel rajta, hogy lófarokba köthessem a hosszú tincseimet, aztán a kezeimet a mellkasára simíthassam.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Egy igazán szimpatikus nőt mutattál be nekünk, aki elsőre talán megtévesztheti azokat akikkel találkozik, de ha időt hagynak neki, akkor ràjöhetnek, hogy mennyi minden lakozik a felszín alatt. Érthető az óvatosságod másokkal szemben, hiszen nem mindenki érdemli meg azt a fajta bizalmat és törődést, amivel te tudod megajàndékozni a màsikat. Aki pedig olyan, úgyis kitartóan keresi majd a tàrsasàgodat, hogy kiérdemelje azt az èned amit kevés embernek mutatsz meg.
Megmosolyogtatott a történeted folytatàsa. Tök jó volt, hogy egy kis betekintést nyerhettünk abba az otthoni káoszba, amit egy család idézhet elő.
Kedveltem a történeted és a karaktered is.
A folytatáshoz pedig kívánok neked sok játékot és örülök, hogy olvashattalak!  

(Mellékesen megjegyezném, hogy nagyon tetszik a névvàlasztàsod. )

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!