Már a gyerekkorom sem volt átlagosnak mondható. Egy apró, Cape May nevű kisvárosban születtem. Az egész családunk onnan származott. A Bates család férfitagjai mindig is tehetségesek voltak a sportokban, szóval apám már születésemkor látta bennem a tehetséget. Egészen kiskoromtól kezdve folyamatosan edzettünk. Természetesen először egész könnyű volt, de aztán kezdett egyre durvább lenni. Rám körülbelül 5 évre megérkezett az öcsém. Már akkor örültem a kiskrapeknak. Sokáig jó viszonyunk volt. Szerintem jó testvérek voltunk. Természetesen voltak vitáink, de az minden testvérpárnak van. Amíg kicsi volt Mad, addig nagyon sokat voltam az apámmal kettesben és edzett engem. Később, mikor már a kisebbik Bates is elérte a megfelelő kort, akkor apánknak két srácot is kellett edzenie, bár sokszor volt, hogy egyszerre mindkettőnkkel foglalkozott. A gyakoribb akkor is az volt, hogy egyszerre csak eggyel. Nagyon szerettem a sportokat. Minden fajta sportért odáig voltam. Szerettem a gyerekkorom. A változás akkor jött mikor elkezdtem kamaszodni. Belekeveredtem egy rossz társaságba, akik gyakran elhívtak magukkal bulizni. Először a szüleim nem is nagyon akadtak ki, mert minden fiatal jár bulizni, de mikor egyszer betépve mentem haza, akkor nagyon kiakadtak. Próbáltak leállítani, de már késő volt. Ekkoriban kezdtem el érdeklődni a lányok iránt. Egy csinos lány könnyen letudott venni a lábamról. Az volt a szerencsém, hogy a sok sportnak és a Bates géneknek köszönhetően nagyon helyes srác voltam. Szinte az össze lány megfordult utánam, szóval nagy sikerem volt náluk. Ezt ki is használtam. Sok lánnyal voltam, de egyikkel sem akartam komolyabbat.
Az volt az álmom, hogy a sportolás legyen a munkám és be is adtam a jelentkezésem egy jó nevű sportegyetemre, de elutasították a bulis, drogos ügyeim miatt. Ez nagyon elvette a kedvem mindentől. A szüleim látták, hogy ez így nem lesz jó, ezért eldöntötték, hogy szereznek nekem egy barátnőt. Valahogy sikerült is megegyezniük egy lány szüleivel. Vettek nekünk egy lakást New Yorkban. Felvettek egy New Yorki-i egyetemre tesitanári szakra, ezért is oda költöztünk. Először fura volt együtt élni egy lánnyal, de hamar megszoktam és beleszerettem. Úgy éreztem, hogy felelősséggel tartozok valakiért és ez segített túllépni a buli és az alkohol vágyamon. A drogokra már csak nem is gondoltam. Jó volt, hogy volt valakim. Élveztem vele az életet. Meg is kértem a kezét. Már ki is tűztük az esküvő dátumát, meg mindent megterveztünk. Egyik nap Maddox kopogtatott az ajtómon. Gyakori vendég volt nálunk, de én csak örültem neki. Ezen a napon azonban nem volt öröm. Akkor közölte, hogy a szüleink meghaltak. Nagyon ledöbbentem. Újra az italért nyúltam és eljártam bulizni, hogy jobb kedvem legyen, de nem lett, ezért mindenből még több kellett. Már annyira nem éreztem a határokat, hogy képes voltam a jövendőbeli feleségemet is megcsalni. Az esküvő napján is otthon maradtam egy üveg piával és egy csinos csajjal. Ros nem is tudta, hogy amíg az oltárnál várt rám, addig én egy másikkal lánnyal voltam az ágyunkban. Nem voltam jó ember. Szakítottunk és én elköltöztem. Mivel a szüleink meghaltak, az öcsémnek nem volt hová mennie. Beköltözött hozzám. Először nem volt jó a hangulat, mert haragudott rám, amiért még a szüleink temetésére sem mentem. Akkor is otthon voltam és ittam. Jót tett nekem, hogy befogadtam. Újra előjött a felelősségérzetem és sikerült megint letennem az italt. Még mindig eljártam bulizni, meg még mindig csajoztam, meg ittam, de már csak mértékkel. Nem vittem túlzásba semmit. Egy koncerten összefutottam egy lánnyal, aki először olyannak tűnt, mint a többi. Eleinte csak be akartam vinni az ágyamba, de utána teljesen mást kezdtem érezni. A probléma csak akkor jelent meg, mikor befejeztem az egyetemet és kaptam egy tanári állást. Az a lány, pedig pont a tanítványom lett.