New York is made up of millions
of different people,

and they all come here looking for something that would unknowingly change their whole life

★ üdvözlünk new yorkban
• városhatár átlépése •
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
★ csicseregj csak kedvedre
• szavak sokasága •

★ éppen jelenlévõ lakosaink
• Ismerõs idegenek •
Jelenleg 24 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 23 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (159 fő) Pént. Ápr. 26 2024, 20:14-kor volt itt.
★ frissen íródott történetek
• legújabb bejegyzések •
Eilis V. Blanchet
tollából
Tegnap 23:39-kor
Jennifer Adler
tollából
Tegnap 23:21-kor
Alden Lindvall
tollából
Tegnap 23:10-kor
Caspian E. Lincoln
tollából
Tegnap 23:08-kor
Dok Min-Joon
tollából
Tegnap 23:01-kor
Georgia Westfield
tollából
Tegnap 23:00-kor
Loretta Maëlys Giroud
tollából
Tegnap 22:51-kor
Kimberly A. Thibodeaux
tollából
Tegnap 22:32-kor
Loretta Maëlys Giroud
tollából
Tegnap 22:20-kor
★ csoportjaink képviselõi
• népszámlálás •
Csoport neve
Bûnüldözés
11
23
Diákok
44
29
Egészségügy
26
14
Hivatal
7
11
Média
43
30
Munkások
30
22
Oktatás
11
7
Törvényszegõk
12
34
Üzlet
24
22
Összesen
208
192

Andy & Kim - the first meeting
TémanyitásAndy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptySzomb. Jan. 27 2024, 21:04



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

Esküszöm, hogy valami baj van velem. Szeretek szenvedni, vagy nem tudom, de az utolsó pillanatban bevállalni egy rendezvényt, alig egy-két fős személyzettel, még tőlem is meredek. Viszont a cég PR csapata addig járt a nyakamra ameddig be nem adtam a derekam.
Egészen részletekig menően megtervezték az estét, a dekorációt és minden mütyürt ők biztosítottak. Nekünk csak a helyért, az ellátásért és a zenéért kellett felelnünk. Csak, ez mondjuk azért éppen elég volt, ha azt vesszük figyelembe, hogy a szokásos egy-két hónapos foglalási intervallumot megkerülve, volt az egészre egy hetünk.
- Kim mi végeztünk. Innentől tiétek a terep. – állt meg az iroda ajtajában Emily aki magára vállalta, hogy felügyeli az előkészületeket és még a nyitást is bevállalta.
- Ezer hála. Jövök neked eggyel. – mosolyogtam rá, miközben az utolsó papírt is összerendeztem a könyvelőnek.
Esküszöm, hogy egyszer tuti azzal a pasassal fogok álmodni. De az is biztos, hogy az lesz életem legrosszabb rémálma. Egyszerűen ki nem állhatom, de legalább ez kölcsönös. Mondjuk azt nem teljesen értem, hogy Ő miért utál engem, de nem is igazán izgat. Ha baja van akkor mondja meg aztán annyi.
Vettem egy nagy levegőt, majd a falra szerelt tükörben vetettem egy indulás előtti utolsó pillantást magamra. Smink hibátlan, szem hangsúlyos, pont ahogy szeretem. Frizura tökéletes, azt az egy tincset leszámítva amit ügyesen elrejtettem a többi lokniba rendezett világosbarna tincs közé. A ruhám pedig egyszerűen mesés. Nem olyan régen vettem és még egyszer sem volt rajtam, pedig annyira szép és egyszerű. Nem hivalkodó, de mégis kiemeli azokat a helyeket, amiket ki kell emelni. Úgy simul a testemre, mintha egy második bőr lenne, amit viselek. A puffos fekete sifonból készül ujj pedig ad neki némi visszafogottságot. Egyedül a cipőmmel nem vagyok elégedett, de jelenleg ez volt a legjobb opcióm, mivel a nővérem lenyúlta a kedvenc cipőmet, amiben jönni akartam. De valahogy majdcsak túlélem. Hiszen nem ez lesz életem legmeghatározóbb estélye úgysem.
- Srácok, a kisteremben leszünk. Jessie, te felelsz majd a pezsgőért és jégért. Macy, te a pultban leszel és tiéd a töményes szekció. Én pedig a koktélokat csinálom veled a pultban, meg ha kell akkor ki is viszem az asztalokhoz. Bármi baj van szóljatok. Rendben? – pillantok a két segítőmre.
- Szuper, akkor kezdjünk neki. – vágják rá szinte egyszerre, ami nagy megkönnyebbülés, mert így legalább tudom, hogy nem lesz gond a párosítással.
A vendégek szépen sorjában érkeznek. Egyre több luxusautó foglalja el a parkolóban az üres helyeket. Amitól egyre inkább az az érzésem támad, hogy nem fogunk rendesen elférni. De nem pánikolok rá a dologra ameddig még van esély rá, hogy nem lesz baj.
- Jessie! Hoznál még egy kis jegyet? Köszi! – Kiabáltam oda a pult másik felében lévő lánynak, miközben a szemem sarkából láttam, hogy valaki megállt a pultomnál.
Egy magas, enyhén kócos hajú, igazán jóképű srác állt velem szemben. Az arcán egy kedves mosoly ült és úgy fixírozta minden mozdulatomat ameddig oda nem léptem hozzá.
- Szia! Mit adhatok? – kérdeztem kedvesen miközben elővettem a legszebb mosolyom és a legjobb stílusom.

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.
mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyHétf. Jan. 29 2024, 12:15



Kim & Andy

Minden évben van három ilyen nagy PR eseményünk, nem mindegyik nagyszabású vannak kisebbek is, amikor csak azokat az embereket és befektetőket érint, akik a világ más tájairól vesznek részt a cégem életében valamilyen formában. Ez most egy elég egyedi  parti, amihez nem is nagyon volt kedvem, de a cég PR szakértői szerint szükséges, hogy a külföldiek is lássák mibe fektetnek bele. Egy két sportoló is megjelenik ha minden igaz, én számítok rájuk, ez nekik is jó, hiszen így tudnak még több pénzhez jutni a karrierjük csúcsra juttatása végett. Ebbe csak nekem van pénzem,most nem várok el senkitől sem támogatást, ez nem egy olyan esemény, amikor kell mások támogatása, ez igazából az én cégemnek is jót tesz, szóval a megszokott módon öltözök ki, amikor egy ilyen esemény van. Bár a dress code szigorúan előírta, hogy az öltöny nem megengedett azért berakok egyet a kocsiba egyet, már csak a megszokások miatt is, olyan furán érzem magam nélküle, de Samantha a PR vezetőnk kérte, hogy próbáljuk meg egy kicsit lazábbra venni ezt, nekem nem lesz nehéz, de ezek az emberek nem berúgni jönnek ide, elvileg, de nincsenek szabályok, azt kérték ne úgy vegyem ezt mint egy kötelező tárgyalás. Ami azt jelenti, hogy nekem is le kell majd csúsznia egy kicsit több italnak, mint szokott, hogy ezt olyan nagyon lazán tudjam kezelni, mint ahogy kérték tőlem.
A kocsimat odaadtam, hogy leparkolják, itt fontos a megjelenés, még akkor is ha azt hangsúlyozzuk, hogy mennyire szabadlelkűek vagyunk és igyekszünk, mindenkivel a legbarátibb viszony ápolni, ha nem egy olyan autóval jössz, ami legalább egy átlag ember évi fizetésébe kerül,akkor nem vagy idevaló. Pedig ha tudnák,hogy az egyik kedvenc városi autóm nem egy Tesla, hanem egy egyszerű kis Volkswagen Beetle, akkor lehet nem azzal a teli mosollyal fogadnának ahogy most.
Belépek az ajtón, már vannak egy páran egy fiatal hostess lány be is kísér a terembe, ahol az esemény megrendezésre kerül, nem nagyon követtem mit hogyan fognak megcsinálni, rábíztam magam a szervezőkre és én mint egy elég sznob köcsög csak az utalásokat intéztem a bulival kapcsolatban. Általában többet veszek részt egy ilyen szervezésében, de mostanában nem igen voltam a városban. Mondjuk ennek hála, most a nyárig nem tervezek elutazni és a következőnél már aktívan mutogathatom mit hogyan szeretnék és mehetek a szervezők idegeire.
A pulthoz veszem az irányt, amikor Samantha csak enyhén feszült fejjel int nekem, hogy szárazon be se tegyem a lábam a tömegbe, láthatóan mindenki jól elvan még nem teljes a létszám, de mindenki kezében van egy pohár ital és harsánynak nevetnek valamin, ami valószínűleg nem is vicces. Akkor lazuljunk le, de egyedül nehéz lesz, ha még a fő emberem is ennyire tág orrlyukkal küld ide, hogy legalább kettőnk közül én legyek higgadt, mondjuk ezzel sosem volt túlzottan bajom.
- Szia! Valamit amitől lazább tudok lenni, de még azért nem veszítem el a tekintélyemet. - nézek rá egy kicsit értelmetlen fejjel, remélve, hogy ő érti amit szeretnék kérni. Én vagyok itt majdnem mindennek a feje, a cégnek egészen biztos, és kemény lenne ha én másznék fel az este közepén táncolni az asztalra. A lány szépen mosolyog, ami egy kicsit több bizalmat szavaztat meg neki, mint kellene, így első benyomásra részemről, de ha lazának kell lennem, akkor kell egy stratégia, mindent olyan görcsösen tudok felfogni néha. Megrázom  fejem és elmosolyodok a lányra. - Andy vagyok, és azt hiszem ma elég keményen fogják azt a szabályt, hogy lazán kell hozzáállni az estéhez, így bízok abban, hogy te leszel a pult mögött partnerem, aki majd segít ebben. - nézek rá egy kicsit már könyörgően, hogy tényleg segítsen nekem. Nem akarom leinni magam, mert én hiszek az egészséges életmódban, amibe az a fajta italozás nem fér bele, ugyanakkor elvárnák a cégtársak, hogy legyen egy kics buli, szóval bulizni fogunk.



Kimberly A. Thibodeaux imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyHétf. Jan. 29 2024, 21:30



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

Az utóbbi időben hanyagoltam a pasizást, a testi kontaktot és minden olyan dolgot, amitől egy parányit is kevesebb feszültség lenne bennem. Nyilván nem mondom azt, hogy vakságot fogadtam és nem néztem meg egy jóképű srácot sem, mert az hazugság lenne. Viszont ennél messzebb már egy ideje nem mentem tovább. Talán emiatt is érzem egy kicsit furán magam a rengeteg jóképű és lazán elegáns öltözékbe bújtatott ember között.
A lányok szerint mindenféle sportolók és gazdag üzletemberek jöttek el a rendezvényre. Ezzel egy percig nem tudok vitába szállni, hiszen fogalmam sincs a sportról. Az egyedüli, amit szeretek, az az autóversenyzés, de azt is leginkább csak nézni. Na nem mintha eddig sok alkalmam lett volna kipróbálni, hogy milyen is benne ülni egy versenyautóban. Szóval nem tudhatom mit hagytam ki, ameddig ki nem próbálom. Talán majd egyszer az is eljön, viszont addig maradok annál, amihez legalább értek is és kiszolgálom a vendégeket.
- Szóval akkor valami nem túl erőssel kezdjünk. Vettem! – felelem a mondandójára és már nyúlok is egy tiszta koktélos pohár után.
Rengeteg koktél receptje van a fejemben és nagyon sok olyan is van, amiben egy csepp alkohol sincs. Viszont olyan, amiben van ugyan alkohol, de nem olyan sok, na abból már nincs olyan sok. Itt a klubban legtöbbször az a lényeg, hogy ütős legyen az ital, amit kérnek tőlünk. Viszont, ez a kis „monológ” pont az jelezte, hogy itt más irányba kell terelni a dolgokat.
- Mit szólnál egy GIN TONIC-hoz? – pillantok rá, miközben a kezembe fogok az egyik kedvenc Gin-em üvegét.
Egy pillanatig sem veszem le a szemem az arcáról, hiszen már ha álmomból felkeltenek is tudom, hogy mit hol találok és mihez mit kell használnom. Egy igazán tehetséges pultosról azt tartják, hogy jó hallgatóság és olcsóbb, mint egy pszichológus. Erről azt hiszem az évek alatt jómagam is elegendő tapasztatot tudnék mutatni. Éppen ezért hallgatok a megérzésimre jelenleg is.
Nem ismerem a pultomnál álló srácot, de látom rajta, hogy feszült és szíve szerint bárhol máshol szívesebben lenne, mint itt. Úgyhogy még mindig mosolyogva próbálom oldani a hangulatát.
- Igazán örülök Andy. Én Kimberly vagyok, de hívj csak Kim-nek. – vágom rá egyből.
Andy… Valahogy annyira ismerős ez a név. Biztos vagyok benne, hogy hallottam már a partival kapcsolatban. De ha a fejem elvernék se tudnám megmondani, hogy mi miatt.
- Azért vagyok, hogy segítsek, ahol kell. – mosolygok még mindig, miközben leteszem elé a számára megalkotott koktélt.
Most, hogy már nem kell matatnom és koktéljával foglalkoznom, sikerül jobban szemügyre vennem. Így azt is sikerült felfedeznem, hogy mennyire különleges szeme van. A zöldnek egy ritka és különleges, mély árnyalatában pompázik, a haja egy picit hosszabb, mint ahogy a korához hasonló férfiak hordanák, így viszont kölcsönöz az arcának egy kis játékosságot. A mosolya pedig egészen magával ragadó. Megértést, kedvességet és egy parányi magányt is tükröz. Persze az is lehet, hogy csak simán bebeszélem magamnak és valahol, valamelyik sarokban várja őt egy csinos modell, vagy híresség.
Egy picit megrázom a fejem, amikor végre felfogom, hogy mit is csinálok. Esküszöm, hogy az agyamra ment a sok munka. „Tessék koncentrálni!” szidom le magam gondolatban. Hiszen nem kalandozhatok el munka közben és fantáziálhatok egy vendégről úgy, mint egy tizenéves kislány.
- Na és vendégként, szervezőként, vagy kísérőként vagy itt ma este? – kíváncsiskodom egy kicsit, inkább azért, hogy oldjam a hangulatát, de azért egyre inkább fúrja az oldalamat a kíváncsiság is.
Egek ura, hová jutottam. Olyan leszek, mint azok a bármelyik élő és az ördögnél eggyel jobban kinéző férfira rácuppanó nők. Bár azért azt be kell vallani, hogy ha az ördög úgy nézne ki, mint Andy akkor én boldogan, dalolva vetném a karjaiba magam. Bezzeg ilyenkor nincs itt az embernek egy barátja se, hogy leállítsa. Hol van Den amikor a legnagyobb szükségem lenne rá? Valószínűleg Mimi-vel, de ez már egy másik történet.

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.
mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyKedd Jan. 30 2024, 14:00



Kim & Andy


Tudom, hogy egy idő után magától fogom érezni a lazságot, azt mondták, csak ne legyek befeszülve, nem tárgyaláson leszek, én ezt vettem, értem és ehhez is tartom magam, de mégis a pulthoz vezet az első utam, még a főnököt is lehet utasítani és én olyan rendesen engedelmeskedek, mint a kisangyal. Most nem akarom a vezető szerepet játszani, mindenkinek a partnere szeretnék lenni most az este hagyom másnak, hogy irányítson Samantha nagyon jó benne, bár a pulzáló izom a homlokán már lehet jelzi a végét a türelmének is, de amíg bírja nem szólok bele, bár lehet utána sem.
A pultnál egy nagyon csinos lány elé ülök le, mert most még azt is megfigyelem, hogy nem akárki kerül elém, nem szokásom megbámulni senkit, bár az ilyen helyeken lehet már megszokta így csak elmosolyodok, amikor pontosan értelmezi a kérésem.
- Jöhet, nincsen konkrét kedvencem,szóvallehet ideje lenne bevetni egyet. - vonom meg a vállam és teljes testemmela pult felé fordulok, nem figyelem a körülöttem zajló eseményeket,márgyis kielemeztem,ami érdekes lehet, és a hanok ígyis eljutnak hozzám. MOst nem üvölt a zene ez az én kérésem volt, szeretem a hangos zenét, de itt szükségük van a sportolóknak, hogy tudjanak beszélgetni, adják el magukat, még jobban.
Ő engem néz, én a kezét hol őt, ehhez is egészen biztos sok éve rutin kell, hogy ennyire gyorsan és magabiztosan öntse össze az italokat, nekem az arányok valahogy sosem sikerülnek, lehet direkt,hogy az alkohol ne vegye el az eszem ha iszok valamit kötelezőből.
Teljes mértékben igyekszem átjárni a nem céges party hangulatot, de szerintem érzi rajtam mindenki a feszültséget, odajönnek páran köszönni, a vállamra teszik a kezüket, kezet rázok velük, de a figyelmem egyszer sem lesz az övék, mert a lány a pultnál sokkal jobban leköt. Nesze neked tisztességes férfi és még le sem tudom venni róla a szemem.
- Kim, ezt a nevet egészen biztos nem fogom elfelejteni. - még mindig mosolygok, már kezd egy kicsit kínos lenni, ahogy vigyorgok rá, az akasztja meg a figyelmem, amikor az italt lerakja elém. Beleiszok, hogy oldjam a feszültségem és a köztünk lévő nem is tudom mit. Évek óta nem volt normális kapcsolatom, a futó kalandokba nem megyek bele, egyszer kétszer próbálkozok, amikor olyannak gondolom a másikat, ahol talán még lehet is valami, de mindig félre siklik. Ezért sem vagyok rutinos, nem szokott lázba hozni senki, mert automatikusan löki el az agyam a szívemtől a lányokat, akik még csak egy kicsit is gondolkodóba ejtenek. Ez jó is így nem tudnék senkinek ott lenni mert az utazások az életem zömét kiteszik. Bár most lehet  lépek egy nagyot, szimpatikus a lány, és fél évig nem nagyon utazok utána is csak rövideket, de ennyiből mégis miért tenném meg. Inkább kitisztítom a fejem egy nagy korty itallal, hogy ezeket a gondolatokat gyorsan elássam magamban.
- Csinálhattad volna kevésbé jóra, akkor nem kellene kérnem még belőle. - emelem meg nevetve a poharat, aminek a fele már üres volt, jól esett a hideg , hütötte az agyam, és engem is, bár ez édes kevés lazuláshoz, bár azt szerintem megtette Kim velem, mert érzem, hogy a vállaim máris nem görcsösen húzódnak össze.
- Azt hiszem én vagyok az összes egyben, vendég, szervező és kísérő. Enyém a cég, ami szervezte ezt az egészet. - baszki ezt jól nagyzolósan mondtam ki, pedig nem akartam rávágni,elég nagyképűnek hangzik,miközben itt ülök a laza kis szerkómban és tökre feszült vagyok, szóval nagyképű és mint egy óvodás egyben. Fogalmam sincs miért akarok ennyire topon lenni Kim előtt, de mégis jobban igyekszem mint szoktam. - Andrés Casado, majdnem minden céglogó alatt az én nevem van, nem az én ötletem volt, de szerintük eladhatóbb így. - vonom meg a vállam, magyarázkodok jobbra balra, de egyre rosszabbnak érzem a dumám.
- Lehetek pofátlan? - kérdezem miközben elengedem a kezemből a poharat, mert már azt hiszem tudja mennyire nem vagyok képes két épkézláb mondatot összerakni, szóval ennél jobban nem égethetem be magam. - Ha bemegyek oda melléd megtanítasz olyan koktélt csinálni, amitől nem állok fejre? - elbújhatok a tömeg elől és legalább olyan társaság tölthetem az estét, aki még vonz is, mármint barátilag, nyilván, semmi több. - Persze csak ha nem gond, nem sok kedvem van oda kimenni, ez olyan,mint egy kötelező nagycsaládi látogatás, amit senki nem akar, csak a nagymama és most ebben az esetben az a szőke lány testesíti meg őt. - mutatok Samantha felé, aki nagyon kelletlen mosollyal int vissza nekem és magyaráz tovább a biztonságiaknak.


Kimberly A. Thibodeaux imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptySzer. Jan. 31 2024, 21:41



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

- Én azért szeretem, mert mind a két véglet felé el lehet vinni. Ha sok benne a Gin, akkor elég hamar kiütöd magad tőle. De ha csak egy minimális alkohol kerül bele, akkor pont azt a hatást éred el vele, amit jelenleg Te szeretnél. – magyarázok lelkesen, mint egy tanárnéni a kis diákjának.
Nem tehetek róla. Nálam a koktél készítés egy szenvedély, egy életen át tartó szerelem. Képes vagyok akár órákon keresztül is csacsogni arról hogyan kell helyesen elkészíteni egy koktél. De azért tisztában vagyok vele, hogy erre nem mindenki vevő, így nem szokásom csak úgy letámadni akárkit, aki szembejön velem.
Szemmel láthatóan sokan ismerik és igazából tudom, hogy nekem is kellene, de még mindig nem tudom, hogy honnan. Ez annyira bosszantó. Viszont az ahogy engem figyel, valamiféle megmagyarázhatatlan okból, igazán jó érzéssel tölt el. Régen éreztem már magam így, amikor egy srác így nézett rám. Általában sokan megbámulnak, és sokan közülük be is próbálkoznak, de nem igazán szoktam velük komolyan foglalkozni. Ez viszont valahogy más. Nem tudom, hogy a mosolya, vagy a mélyzöld szemeiben megbúvó csillogás tehet róla, de kezdem azt érezni, hogy talán nem is akkora nagy baj, hogy beadtam a derekam a mai estével kapcsolatban.
- A nevet vagy a lányt? – engedek meg magamnak egy pimasz kis megjegyzést, miután letettem elé a koktélt.
Nem tudom mi ütött belém, de úgy érzem, hogy muszáj volt egy kicsit kimozdítanom a beszélgetést a megszokott mederből, mert ha csak a kötelező köröket futjuk le akkor azzal nem haladunk sehová. Már ha egyáltalán van hová haladni.
A kijelentésére, miszerint túl jól sikerült a Gin tonic, jókedvűen felnevetek. Számomra ez egy olyan dicséret, amit minden alkalommal szívesen fogadok. Minden elkészült pohár italba beleteszem a szívem és a lelkem egy darabját is. Emlékszem, hogy annak idején milyen elszántan tanultam és mennyire boldog voltam amikor sikerült egy újabb ital elkészítését elsajátítanom. Így nyilván úgy hat minden kedves szó az elkészült „műveimre”, mint egy kellemes puha takaró az egyedül töltött hideg téli éjszakákban. Szívet melengetően és jólesően.
- Ezek szerint jöhet még egy kör? – vonom fel játékosan a szemöldök, miközben cinkos moly bújik meg a szám szélén.
Figyelmesen hallgatom a válaszát az iménti kérdésemre. Ekkor esik le, hogy mindvégig ott volt az orrom előtt a válasz arra a kérdésre, hogy honnan is ismerős nekem Andy neve.
- Van benne igazságuk. Az emberek szeretik tudni, hogy kibe fektetik be a bizalmukat és a pénzüket. – próbálom oldani a kialakult szituációt. Igazából nagyobb hasznát is vehetném a diplomámnak, de jelenleg nincs rá nagyobb szükségem, mint hogy ilyen nagyvilági közhelyeket puffogtassak.
Sejtelmem sincs mire szeretne kilyukadni amikor a pofátlanságról kezd el beszélni, de az biztos, hogy nem erre a kérdésre számítottam. Talán éppen ezért vagy azért mert ez nem egy hétköznapi kérés egy picit el is nevettem magam. De csak annyira, hogy ne érezze zavarban magát és én se tűnjek bunkónak. Mert azt az egyet igazán nem szeretném, ha egy felszínes buta libának tartana.
- Hááát… Alap esetben ez nem egy megszokott dolog, de azt hiszem most az egyszer kivételt tehetek. – engedek meg felé egy bátorító mosolyt.
Azt mondjuk nem tudom, hogyan fogunk kényelmesen elférni az itteni kis pult mögött, de azt hiszem elég kreatív tudok lenne, ha valamit meg kell oldani.
- Szóval igazából nem is a koktél készítés a fő indokod, hogy bebújj ide mellém, hanem az, hogy ne keljen társalognod velük? – mutatok körbe a teremben, majd elindulok, hogy kinyissam neki a kis pult alatti átjárót, hogy aztán be tudjon jönni miután felnyitottam a pult tetejét is.
Pontosan, ahogyan számítottam is rá, nem lesz túl nagy mozgásterünk, de ahogy mondani szokás, sok jó ember kis helyen is elfér. Úgyhogy miután visszarendeztem a pultot, ellépek előtte, hogy kezembe vegyek két tiszta és üres poharat.
- Van elképzelésed, hogy mit szeretnél kipróbálni? – teszem fel az első kérdést ami eszembe jut, de ahogy felé fordulok és a látóterem csak is ő tölti be, rá kell jönnöm, hogy ez mennyire kétértelmű is volt.

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.
mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyPént. Feb. 02 2024, 22:11



Kim & Andy


Örömmel hallom, hogy nekem nem a fejreállós verziót csinálta, lehet, hogy lazának kell lennem, de tényleg nem kellene az asztalon végeznem, félmeztelenül, bár kifejezetten dolgozok a testem épségén, nem igazán szeretem mutogatni magam, főleg nem ilyen környezetben, és nem tudom mit hozna ki a stressz és a pia belőlem, nem most kell kideríteni azt hiszem, mondjuk leginkább soha.
Csak bólogatva mosolyogva hallgatom ahogy mesél az italról. - Ez esetben köszönöm, hogy minden igényem figyelembe vetted. - pedig nem mondtam, hogy ki vagyok, akkor szokott ennyire nagy hype lenni körülöttem, amikor közlöm ki vagyok, pedig aki ismer tudja, hogy nem vagyok vaskalapos, nem nagyon várom el az alapnál jobban, hogy bánjanak velem, csak ne köpjenek le kb, tényleg nincsenek nagy igényeim, képes vagyok simán beállni mosogatni ha segíteni kell, felszolgálni a pezsgőt ha úgy adja a helyzet, de ő mégis ennek ellenére is a legjobbat nyújtja, és erre fogom azt az érzést, amit pillanatok alatt keltett bennem fel. Őt bámulom, pedig többen akarják megnyerni a figyelmem, de most nem erről szól,nem nekem kell a fényben lennem én csak itt vagyok, hogy Kimmel beszélgessek, ez biztos.
- Nagyon gáz lenne ha azt mondanám, hogy egyiket sem szeretném? - kérdezem egy kicsit bizonytalanul, mert a közvetlen ennyire direkt nyomulás nem jellemző rám. Én az a virágot vivős nagyon megfontolt kapcsolatos srác vagyok, aki nem fekszik le olyannal, aki tényleg bejön neki azonnal, hanem hagyja, hogy a másik nyisson, mert a nőknél ez más, ők sokkal jobban szeretik érzelmi oldalon megközelíteni a dolgokat és én azt szeretem ha minden úgy megy, ahogy meg van írva. Pedig nem vagyok romantikus lélek, de ez nekem fontos.
Az ital remek, nem is számítottam tőle másra, mert ahogy csinálta már elárulta, hogy mennyire profi.  - Jöhet, de csak lassan. - inkább magamat figyelmeztetem, mert nem tervezek tágítani mellőle, de ha nem iszok eléggé feltűnő lesz, hogy mindig itt vagyok. Mivel rákérdez nem fogom eltitkolni ki vagyok, nem nagyzolni akarok ezzel, ezek csak tények, amik az életem részei és nem szoktam velük felvágni. Márszámítok arra, hogy innentől megváltozik majd a beszélgetés és nem lesz ennyire közvetlen, mert ilyenkor jön a megfelelési kényszer, amitől kiráz a hideg, mert nem vagyok senki főnöke, vagyis de, de nem kezelem ennyire keményen.
Egy pillanatig érzem azt a feszültséget amit a nevem okozott, pedig nem ez volt a cél, szeretem tudni, hogy van értelme annak amit csinálok, de nem azért teszem, hogy valakinek a felettese legyek, inkább, hogy valakinek egy esélyt adjak, hogy élje az álmait, ez persze azzal is jár, hogy tekintélyt kell szereznem, de ezt most nem akarom gyakorolni, Kim el sem tudja képzelni mennyire elkápráztat, amikor visszatérünk a korábbi hangulathoz és simán nem foglalkozik azzal ki vagyok, főleg ma este.
Nem tudom mi üt belém,  a menekülés a többiek elől, vagy inkább egy nagyon fura terv, hogy ne kelljen innen továbbállnom, de azt hiszem nem kérek olyan nagy dolgot, mert elneveti magát, amire én is elmosolyodom.
- De csak akkor ha a kivétel a szép mosolyom miatt szól és nem a nevem miatt. - nem mintha nem mennék ha a nevem miatt menne bele, hamar meg tudom győzni, hogy több is van mögöttem, mint a nevem és a pénzem. Elindulok a pult bejárata mögé és amint mellette vagyok érzem, hogy nem éppen lesz nagy a helyünk, de szerintem vele ez nem lesz gond, majd igyekszem úriember lenni, bár így végigmérve nem tudom mennyire volt jó ötlet, szerintem még egy pillanatba zavarba is jövök.
- Az egyik indokom egészen biztos az, mert ha kihívnak mondhatom, hogy most laza vagyok és megtanulok koktélt csinálni egy gyönyörű pultos lány segítségével. - vigyorgok rá, miközben körbenézek az apró helyen.
Elkezd rendezkedni addig én csak a kezét nézem kizárólag azt nem kalandozik a tekintetem, menekülni jöttem ide, meg koktélt csinálni, és nem belemászni az életébe, ugye?
Amikor felém fordul egy kérdéssel a szemébe nézek és egy pillanatig állom csak a tekintetét majd kicsit elnevetem magam. - Szerintem egy Twistert simán nyomhatnánk itt bent. - vonom meg a vállam és közben körbenézek, de ha őszinte akarok lenni nem nagyon ismerek semmilyen koktélt, nem vagyok nagy ivós. - Most megint tök gáz leszek, de nem nagyon szoktam inni, egészségesen próbálok élni, nem tönkretenni magam 28 évesen, szóval amikor iszok valami egyszerű rumos vagy whiskys dolgot szoktam, van egy mentás kedvencem, de igazából ha megmutatod, hogy készült a mostani italom, akkor azzal is beérem, nem kihasználni akarom a jóindulatod, de lehet tudnék segíteni. - vagy csak hátráltatni őt, de mivel beengedett nem érzem, hogy ő így érezné.
Közelebb lépek hozzá és hozzáér a kezem az övéhez, nyelek egy nagyot, mint valami kamasz és elveszem a kezéből a poharakat. - Mond mit csináljak, majd mindenkit elküldünk a másik pulthoz. Van másik pult amúgy? - nézek rá kérdőn, mert nem tudom igazából mi merre van, nem néztem nagyon körbe legnagyobb szégyenszemre, a saját bulimon. - Csinálok neked valami olyat, ami még nekem sem ártana meg. Benne vagy? - szabadítom fel az egyik kezem és nyújtom felé, mintha valami alku lenne és közben úgy mosolygok rá, mint valami tejbetök. Lehet kicsit több mindent váltott ki belőlem, mint eddig bárki más az emlékeim szerint.


mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptySzomb. Feb. 03 2024, 20:39



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

Lelkes vagyok és iszonyatosan bőbeszédű, ami alapból munka közben nem szokott rám jellemző lenni. Nyilván valamennyit kommunikálok a vendégekkel, de ez a fajta nyíltság nem igazán szokásom. Talán éppen ezért is esik annyira jól, hogy végighallgat és nem vág a szavamba, nem nevet ki, vagy bármi ilyesmi.
- Ez a dolgom. – mosolygok rá kedvesen.
Tényleg igaz, hogy ez a feladatom, de ha nem ez lenne, szerintem akkor is próbáltam volna a kedvére tenni. Van valami a mosolyában, a szeme csillogásában, amitől a belsőmben hosszú idő óta először kezd el mozgolódni valami. Valami kellemes és izgató vágyakozás.
- Szerintem ez, egy igazán jó válasz. – mosolygom sokat sejtetően.
Tuti biztos, hogy megőrültem és holnap szidni fogom magam amiért egy magán rendezvény egyik résztvevőjével flörtölök. Ez abszolút nem profi hozzáállás, de most ez izgat a legkevésbé.
- Oké, végül is előttünk az egész este. – válaszolom, nyugodtan és kedvesen.
Őszintén szólva annyi gazdag és híres embert ismertem meg amióta a városba és ebbe a közegbe bekerültem, hogy meg sem lepődöm azon, hogy Ő is egy közülük. Csupán az akaszt meg egy pillanatra, hogy ennyire figyelmetlen voltam. Tudnom kellett volna, hogy az Andy az Andrés becézése. Így viszont már mindent értek. Miért jönnek ide annyian köszönni neki és miért méreget minket olyan furán pár iszonyat csinos lány. Mindenesetre az biztos, hogy én nem fogok másként viselkedni vele azért, mert Ő annak a cégnek a feje aki tartja ezt az egész rendezvényt. Számomra maga az ember a fontos, nem pedig az, akinek tartják, vagy akinek gondolják.
- Sosem kivételeznék valakivel csak azért, mert híres és gazdag. – néztem mélyen a szemeibe.
Alighanem ez a mondat sok dolgot elárul rólam és arról is, hogy eddig neki milyen tapasztalatai voltak az emberekkel. Nem tudom, hogy ez bosszantó vagy éppen sajnálatra méltó, de abban biztos vagyok, hogy nem normális dolog valakivel kivételezni, mert több jutott neki az életben, mint akárki másnak.
- Cseles. Igazán cseles – jegyzem meg jókedvűen, hiszen így két legyet üt egy csapásra.
Pakolászás közben folyamatosan ott motoszkált a fejemben az a gondolat, hogy ha így haladok akkor vagy nagyon kellemes estém lesz, vagy nagyon gázos. De remélem az előbbi. Ami a másik két pultos lány vigyorgó fejét elnézve talán nem is akkora butaság.
Viszont ahogy megfordulok és a tekintetünk találkozik, egy pillanatra elfelejtkezem magamról. Még azt sem tartom kizártnak, hogy tátott szájjal bámultam, bár olyat nem szoktam. Van benne valami, ami vonz hozzá, csak nem tudom miért. Az agyalásomból a nevetése ránt vissza a valóságba, így végre újra tudok értelmesen gondolkozni, figyelni és beszélni.
- Ahhoz talán szűkös lenne a hely. Túlságosan össze kellene hozzá préselődnünk. – mosolygok, miközben kendőzetlenül végig mérem fentről lefelé haladva.
Lehet, hogy az agyamra ment a szingli lét, vagy nem tudom. De ha annak idején ennyire nyomultam volna valakire akkor tuti elásom magam. Nem vagyok én ehhez hozzászokva. Engem még abban a korban és szellemben neveltek amikor az volt az elfogadott, hogy a fiúk udvarolnak és nem a lányok. Manapság ez egy kicsit már átrendeződött, de azért én még mindig úgy vagyok vele, hogy udvaroljon egy férfi én maximum csak szorgosan bátorítom.
- Nincs abban semmi elitélendő, ha vigyázol magadra. Legalábbis szerintem. – nyugtatom meg rögtön, majd egy pillanatnyi szünet után folytatom a mondandóm.
- Viszont, ha az egészséges vonalon akarunk elindulni, akkor egy… nem is kettő jobb alternatíván a számodra. – kezdek el agyalni, de ahogy előhozakodik azzal, hogy lehet tudna nekem segíteni, akaratlanul is beugrik Caesar arca, amikor Ő próbált meg először segíteni nekem. Az emlék hatására pedig akaratlanul is elmosolyodom.
- Aki legutóbb ezt mondta, annyi poharat tört össze akkor este, hogy a nagyker belőlünk gazdagodott meg. – kuncogtam az emlék miatt.
Viszont abban a pillanatban amikor a keze hozzámért olyan volt, mintha egy szikra keletkezett volna köztünk. Nem fájt és még csak nem is volt rossz érzés, csak meglepő. Bizsergett tőle a bőröm és a szívem egy pillanatra gyorsabb ritmusba kapcsolt.
- Öhmm… Aha, persze. A lányok majd megoldják. – intek a fejemmel a lányok felé, akik bárgyún vigyorognak a túloldalon.
Nem igazán vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy csak ennyi vendéggel kell foglalkoznunk, úgyhogy ők gyorsan kiszolgálják azokat, akiknek italra van szükségük. Így bőven van idejük rajtunk csámcsogni és közben vigyorogva sutyorogni. Hát ez csodás…
- Kezdjek megijedni? – vonom fel kérdőn a szemöldököm.
Egy pillanatig csak nézem a felém nyújtott kezét, de aztán úgy döntök, legyen. Végül is mit veszíthetek?
- Hát jó, legyen. Kápráztass el. – rázok vele kezet lelkesen, majd figyelmesen nézem, hogy mire is készül.

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.
mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyHétf. Feb. 05 2024, 21:35



Kim & Andy


Én mindig közvetlen ember vagyok, sokat beszélek, megtalálom a közös hangot sosem áll be a szám, de most lehet túl sokat nézem őt és olyanokat beszélek, amiknek nincs értelme, mert a szavaimat csak úgy kimondom, végig vigyorogva rá, mint egy tejbetök és élvezve minden pillanatot, amikor megszólal és amikor tesz valamit.
Igaz, hogy nekem mániám az, hogy ne legyen egy pasi annyira rámenős, mert sok nő nem szereti és a női nem az a fajta része az életnek, amit becsülni kell és nem elvenni.
Őszintén felelek, amikor azt mondom neki, hogy nem szeretném elfelejteni, fiatal még az este nem most kell itt hagynom és a poharam is éppen csak ürül, nem mehetek el üres kézzel, így mindenképpen maradnom kell.
Nem titkolom ki vagyok, csak nem szeretem, amit a nevem kivált ezeken az eseményeken, ahol mindenhol ott van a nevem,  egy kicsit túl sok belőle, de a kezdeti félelem hamar szertefoszlik, amikor egyáltalán nem kezd el úgy viselkedni, mint a megszokott, szinte érzem, hogy leeresztek, amikor megszólal.
- Híres nem vagyok szerencsére, azok híresek akikkel dolgozol, vagy lesznek híresek és a pénz sem minden. - nem a pénzért csinálom, aki ismer tudja, hogy az elején az összes pénzem egy srácba fektettem és bejött neki is és főleg ez volt a cél. Hiába gazdag a családom nem az ő pénzükből éltem akkor sem, mert a munka nem roncsolja az öntudatot és ezt annak ellenére nevelték belém, hogy a szüleim igen sok vagyonnal rendelkeznek.
- Tudom, az eszemért szeretnek általában. - vonom meg a vállam nevetve, miközben elindulok felé, amikor belemegy az ötletembe. Persze teljesen jó, hogy nem kell kint lennem és a hamis mosolyt felvenni azokkal szemben is, akiket nem kedvelek, de még mindenképpen közelebb akarok kerülni hozzá, nem testileg, de ez most rosszul jött, ki vagy egészen jól.
Amikor már mellette vagyok ugyan érzem az emberek tekintetét, egyik rosszindulatúan bámul a másik inkább csak kíváncsi, de minden nem izgat mert jelenleg egyetlen emberre koncentrálok, persze csak azért, hogy a koktél keverést megtanítsa.
Egy pillanat lehet, ameddig elveszek a szemeiben, de a kérdésére olyan válaszom van, hogy nem tudom kihagyni, amin ő is felderül  és tetszik, ahogy mosolyog, túlzottan is,de nem vagyok olyan pasi, aki innen minden érintését akarja majd birtokolni, kivárom, mindent, ha jelet ad csak akkor lépek, de már mindenben azokat látom, az ital az a kevés, ami lecsúszott, de még több fog, majd kevesebb alkohollal, igen ez egy remek terv, mielőtt elvesztem a fejem.
- Igazából te vagy a szakember és a tanoncnak jöttem ide, szóval bármit megcsinálok, de aztán meg kell kóstolnod velem, egyedül mégsem jó buli iszogatni a saját koktélokat. - mosolygok rá cinkos mosollyal. - Az legutóbb volt lehet, hogy én őstehetség vagyok csak rossz helyen kerestem eddig a hivatásom. - megfogok egy üveget és felemelem, próbálkozok azzal a nagyon egyedi öntési technikával, amit a menő bárokban látni, de inkább majdnem a földön végzi az ital és elhúzva a szám teszem vissza az asztalra. - Nem vagyok őstehetség. - vallom be szomorúan, mielőtt kipattan a fejemből, hogy az estére kisajátítom Kimet, ez vajon mennyire fair? De nem áll ellen, mindenkit átirányítunk a másik pulthoz, hogy én könnyedén törjem a poharakat, amit a kezembe is fogok.
Amint mindenki békében hagyja a kis pultunkat rázok vele bizonytalan keze, mert a képességem igencsak kérdéses ilyen téren, de alkotnom kell, már csak aza  kérdés, hogy mit, mert reménytelen eset vagyok ennyi ivás tapasztalattal, de majd igyekszem nem beégetni magam.
Amikor a keze az enyémet fogja kicsit magamhoz húzom, majd mögé nyúlva veszek el egy italt, és elengedem, hogy a pohár felé forduljak, azzal a boldog mosollyal a fejemen, amit a közelsége okoz. Teljesen átszabja az agyam, minden határt lebont és nem állok ellen, maximum esek egy nagyot, de meg kell próbálnom, régen éreztem magam így valaki társaságban és nem fogom hagyni elvesztegetni.
- Még a nagyapámtól hallottam ezt a receptet, az öreg nagy piás volt, egyszer szagoltam bele a poharába, azóta bennem van az illat, de az is, hogy még attól is megszédültem.Tudom, hogy enyhe alkoholmérgezésre vágyunk az este, de ezt ismerem, majd csak a felét isszuk meg. - nézek rá vigyorogva, tudva, hogy a nem fejreállás nem annyira garantált a Papa kedvencével, de majd csak kóstolgatjuk nem vágyom berúgni, túl jól szórakozok.
- Tudod mit kell megtanítsd nekem? - nézek rá hirtelen kezembe az egyik pohárral. - Tudod van az a mozdulat, amikor rázni kell az italt a pohárban, pont abban. - mutatok a shakerre. - Annak a mozdulata összezavar, nézem és én csak rángok, amikor megpróbálom és ne nevess ki felnőtt fejjel otthon próbálgattam, de nem ment. - jó mondjuk az üres volt. A kezembe fogom a fém shakert és megmutatom neki a szexi mozdulatom. - Ne nevess ki. - szólok rá nevetve mert tudom, hogy ez elég vicces lehet kívülről.


Kimberly A. Thibodeaux imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyKedd Feb. 06 2024, 19:13



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

Úgy terveztem, hogy egész este a pult mögött fogok ácsorogni és italokat fogok keverni. Ha pedig szükség van rá, akkor kimegyek és begyűjtöm az üres poharakat és kiviszek néhány italt. Ehhez képest egy igazán jóképű és intelligens sráccal flörtölök.
Hová tettem a józan eszem?
Van abban valami megmagyarázhatatlanul vonzó ahogyan rám néz és ahogy nekem beszél. Nem tudnám megmondani, hogy mi fogott meg ennyire benne, de abban biztos vagyok, hogy ennyire már régen keltette fel az érdeklődésemet egy férfi, mint Ő.
- Megvannak azok a körök, ahol te is híresnek számítasz, hidd el. – mosolygom rá, miközben a fejemmel a háta mögött lévő tömeg felé bökök.
- De azzal egyet értek, hogy a pénz nem minden. – bólogatok, miközben pakolászok egy kicsit. Szeretem, ha minden a helyén van, mert úgy nem uralkodik el a káosz, ami a mi munkánkban könnyen ki tud alakulni.
Ügyes kis húzás volt a részéről, hogy engem használjon kiútnak a társalgás és jópofizás alól. Alap esetben mondjuk megsértődnék érte, viszont a mostani nem éppen alap eset.
- Ebben teljesen biztos vagyok. – nevetgélek én is, miközben utat engedek neki.
Teljesen biztos vagyok abban, hogy egy jó páran megbámulnak minket, de különösebben nem zavar a dolog. Felnőtt emberek vagyunk és igazából semmi olyat nem teszünk, ami botrányos lehetne. Persze akkor már egészen más lenne a szituáció, ha egymásnak estünk volna és lejátszanánk egy kis tipi-tapi dínót. De attól még nagyon messze vagyunk, még úgy is, hogy a kémia tagadhatatlanul működik közöttünk.
- Rendben, legyen. De akkor csak óvatosan. Meglepően kritikus tudok lenni, ha az italokról van szó. – kacsintok rá pajkosan, miközben sejtelmes mosoly kúszik az arcomra.
Ha Ceasar ezt hallotta volna, akkor valószínűleg megsértődne, hiszen azóta egész ügyesen mozog a pult mögött. Viszont Andy-re ez annyira nem igaz. Azt is mondhatnám, hogy olyan, mint egy elefánt a porcelánboltban. De legalább egy irtó helyes elefánt.
- Valóban? – nevetek rá egy pici fejcsóválás kíséretében, amikor nem a legtökéletesebben sikerül kivitelezni azt a technikát, amit a profik is elég sokáig tanulnak ahhoz, hogy látványos és egyedi legyen.
Majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy Jessie és Macy ki fognak nyírni azért, hogy mindenkit átküldök hozzájuk, de most egyszer kibírják. Hány olyan alkalom volt már amikor én húztam ki őket a csávából? Ennyit igazán megtehetek.
A kézfogásunkat követő másodpercben egyszerre érzem azt, hogy kihagy egy ütemet a szívem, majd olyan eszeveszett tempóra vált, hogy kishíján kiugrik a mellkasomból. Ahogy magához húz, érzem a leheletét ahogy a bőrömet csiklandozza, a férfias illata pedig szinte kábítóan hat az agyamra ahogy befészkeli magát az orromba. Egy pillanat alatt omlott le minden eddig még kitartóan álldogáló védőbástyám. Meg kell Őt ismernem, minden áron meg akarom Őt ismerni.
- Ezután a felvezető után, tényleg kezdek félni. – nevetem el magam, miközben egy picit eltávolodom tőle.
Szükségem van egy pici távolságra, hogy tisztábban tudjak gondolkodni. Ha ez az este továbbra is így fog haladni akkor nem tudom hová fogunk kilyukadni, de az biztos, hogy én egy pillanatig nem fogok tiltakozni.
Türelmesen és figyelmesen hallgatom, amit mond és egy kedves mosoly jelenik meg az arcomon, egészen addig ameddig nem prezentálja a shaker használati tudását. Mert ekkor akarva, akaratlanul is de kitör belőlem a nevetés. Az a jóízű fajta, ami tényleg bizonyítja, hogy jól szórakozom. Szerencsére azért nem nevetek úgy, mint egy haldokló viziló aki az életéért küzd. De azért egy-két szempár így is ránk szegeződött.
- Ne haragudj, de ez szörnyű. – még mindig nevetek.
A mesteri mozdulatai inkább tűntek a twerkelés és valamiféle felsőtestre előírt edzési gyakorlat groteszk keveréke. Persze nem mondom, hogy nem emelte ki a felsője alatt domborodó izmait, de azért messze állt a tökéletestől.
- Pedig amúgy, nem egy akkora ördöngösség. – mosolyodok el kedvesen, egy picit próbálva jóvá tenni, hogy ennyire csúnyán kinevettem.
Odaléptem hozzá egészen közel, majd az ujjaimat rásimítva az övéire, próbáltam meg jó pozícióba terelni őket. Most is mint az eddigi alkalmak mindegyikénél kellemes bizsergés járta át a testem, ahol egymáshoz értünk. Ez pedig egyre inkább fokozta a hónapok óta elnyomott testi vágyaimat.
- Ha itt és itt fogod, akkor könnyebb együtt tartani a shakert. Ami pedig a mozgást illeti, csak könyékből mozogj. – mozdítom meg a kezemet úgy, hogy Ő is csinálja velem a mozdulatot.
- Látod? Csak ennyi az egé… - akad el a pillanat tört része alatt a szavam, mert ahogy egy picit felé fordulok, az ajkai alig fél centire vannak az enyémektől. Komolyan mondom, hogy ezt én nem élem túl…

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.
mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyCsüt. Feb. 08 2024, 22:15



Kim & Andy


Jelenleg egyetlen egy ember szemében akarok népszerű lenni, nem is híres sokkal inkább kedvelhető és az a lány éppen itt áll előttem és elválaszt minket egy pult. Az udvarlási szokásaim egészen biztos kívánnak némi vérfrissítést, de most eszembe sem jut hogyan kellene vele viselkedni, minden olyan egyszerűen lehet kicsit bénán de a maga természetességével folyik, feszültség az megvan, de nem a rossz fajta, mert ez nagyon is kedvemre való mosolyából és a mosolyából azt veszem észre, hogy neki is tetszik a helyzet. Kihasználom, már nem őt, hanem az egész estét, hogy itt van és ennyire kedves és bekéredzkedek mellé, nem tudom miért de olyan mintha csak közelebb akarnék hozzá férkőzni, de nem túl közel, mert idő előtt ezt kár lenne elrontani.
Nem engedek a kíváncsi tekinteteknek, had nézzenek, nem annyira izgat sosem mit gondol más, ha érdekelne nem itt lennék és nem tartanék ott ahol.
- Szeretem a kritikát Kim, abból tanul az ember. - mosolygok rá, elfogadva mindent, amit majd mondani fog. Mondjuk be kell vallanom, hogy az ő szájából hallani egészen felüdülés lesz, elvégre ehhez én tényleg nem értek vele ellenben, bár igyekeztem nézni ahogy az én italom keverte, de nem nagyon tudtam arra figyelni, mert lekötött Ő. Teljesen bolondnak érzem magam, mint azok a pasik, akik simán rámennek bármilyen csajra, pedig nem vagyok olyan és Kim sem tűnik olyan lánynak, mint aki lazán szétteszi a lábát bárkinek.  
Bár igyekszem neki bizonygatni nem létező tudásom, de egy kicsit bénára sikerül, és ő máris kétségbe von, én meg ahelyett, hogy azon lennék, hogy mégis mutassak valamit belátom, hogy ez nem az én sportom, nem érthet mindenki mindenhez és sok midnen van amiben nem vagyok jó, de cserébe másokban meg igen. Ilyen az élet, de azt hiszem ezt lesz kiért… vagyis miért megtanulnom, mert van egy remek mesterem, akivel szeretnék még találkozni, mert nem ismerem, de meg akarom ebben máris biztos vagyok.
Nem véletlen teszem amit teszek, nem akarom magamba bolondítani, ez nem én vagyok, de érzem, hogy az én érzésem nem kölcsönös, adunk egymásnak egy kis időt, ameddig összeszedem magam de azért az önelégült mosoly  az arcomon van és nem azér, amit vele teszek, dehogy, inkább amit ő tesz velem.
Olyan profin vezetem fel mit akarok csinálni, de a keverés, rázás legyen akármi a szó erre nem az erősségem, pedig igyekszem bemutatni neki, és hiába mondom, hogy ne nevessen megteszi.
- Ez egyedi. - javítom ki a szörnyű kifejezést, mert így tuti nem ráz senki, na igen nem véletlen aki így csinálja az már régen nem ebben a szakmában melózik.
Már odadnám neki, hogy mutassa meg, de közelebb lép és a kezei az enyém köré fonódnak, azt kellene figyelnem, amit csinál a kezemmel, de az arcát lesem,  ahogy magyarázés nem tudom levakarni a vigyort magamról.
Inkább áttérek a mozdulat utánzására és a kezeinket figyelem, mert ha túl sokáig nézem hülyeségeket gondolnék bele, pedig alig pár  perce ismerem, talán fél órája, és máris megváltanám velea világot. De ha ezt hagyná, akkor nem az a lány, akit keresek így nem a csalódás elkerülése végett inkább csak azért, mert ha mégis olyan, amilyennek  elképzeltem akkor tudom, hogy ez nem az az este lesz, amiről a legtöbb pasi most fantáziálna.
Komolyan mi bajom van, itt van egy ennyire gyönyörű lány, kedves, és figyelmes és biztosan jobban rázza nálam a shakert, és képes lennék elszalasztani, mert udvarias akarok lenni. Apám mindig azt mondta próba szerencse de mégsem lépek, vagyis nem akarok egészen addig ameddig már a nagy rázásban olyan közel nem kerülünk egymáshoz, hogy érzem a leheletét az arcomon és szinte összeér az ajkunk, és a szava is elakad. Mázli, hogy én éppen nem beszéltem.
Mennyire lenne rámenős ha most megcsókolnám, ha letenném a shakert és megfognám a derekánál fogva és magamhoz húznám és megcsókolnám. Nem vadul csak egy apró csókot lehelnék az ajkaira, mert minden kíváncsiságom arra irányul.
- Különleges lány vagy Kim. - mondom neki halkan az ajkait nézve és egyre nehezebben véve a levegőt. - Ma te mutatsz nekem valamit, de holnap cserébe elviszlek én valahova. - lépek egyet hátra és nem azért mert ne akarnám jobban belefúrni magam ebbe a pillanatba, de nem vágok bele semmibe főleg nem egyedül, mert ezt nem egyedül akarom csinálni, hanem határozottan vele. - Remélem szereted a meglepetéseket. - kacsintok rá. - Mármint a nemsokára elkészülő koktélom mellett. - nem vagyok a tempó híve, ha valakit közel akarok engedni magamhoz, akkor megismerem és hagyom, hogy ő is megismerjen engem, nekem olyan lány kell, aki ennek ad időt, máshogy nem működik.



Kimberly A. Thibodeaux imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptySzomb. Feb. 17 2024, 19:05



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

Aki régóta ismer az tudja rólam, hogy sosem volt szokásom másokat kritizálni azért ahogyan végzik a dolgukat. Persze, nyilván megvan a véleményem, hiszen én is csak ember vagyok. De az, hogy ezt a véleményem a nagyvilág elé tárom-e, az már egy egészen más kérdés. Viszont az ahogyan Andy rázta az a szegény shaker-t az felért egy büntetéssel.
Annak ellenére, hogy megígértem, hogy nem fogom kinevetni, mégis csak megtettem és szívesen mondanám, hogy sajnálom, de nem így van. Annyira jólesett az a nevetés, ami abban a pillanatban felszabadult belőlem, hogy azt egyszerű szavakkal leírni nem is lehet. Igazából még csak megközelítőleg sem tudnék hasonlót mondani.
Bunkóság volt kinevetni? Talán, sőt biztosan az volt. Viszont az eddigi ismereteim alapján, azt gondolom, hogy talán nem sértődik meg rám. Túlságosan is olyan embernek tartom aki elviseli a kritikát valaki olyantól aki jobban ért ahhoz a területhez amivel éppen próbálkozik.
- Ohh igen. Szörnyen egyedi. – kuncogok még egy kicsit, majd kitessékelek egy kósza tincset az látóteremből mielőtt odalépnék hozzá, hogy kisegítsem.
Gyorsan telnek el a pillanatok ameddig próbálom bevezetni a mixelés rejtelmeibe, de egy dolog állandó. Az illata bársonyos takaróként ölel körbe minket, miközben a lehelete cirógatja a bőröm.
Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem történt már a történelemben olyan, hogy valakivel a vendégek közül egy ágyban ébredtem, de azok közül egyiket sem akartam igazán megismerni. Andy-t viszont igenis megszeretném ismerni. Tudni akarom a történetét, ismerni akarom a kedvenc helyeit, azt mi a kedvenc étele és hogyan issza a kávéját. Kíváncsi vagyok arra, hogy mi a kedvenc zenéje, melyik a kedvenc sorozat, vagy éppen ki a kedvenc írója. Mindent tudni akarok róla és ez kiborít.
Vajon mi van benne ami ennyire megbolondít? Máskor ettől jóval megfontoltabb vagyok és nem kezdek el tinilány módjára rajongani valaki olyanba akit azelőtt még csak nem is láttam.
A szívem abban a pillanatban is úgy kalimpált a mellkasomban, hogy minden egyes dobbanását hallani lehetett volna, ha a teremben teljes csend uralkodik. A tekintetem az ajkai és a tekintete között cikázott, miközben folyamatosan azt kiabálta egy hang az elmém hátulsó feléből, hogy „Naa, mi lesz már? Itt a nagy lehetőség. Csókold már meg!” De még mielőtt hallgathattam volna rá, Andy a kezébe vette az irányítást és azzal, hogy elkezdett hozzám beszélni, sikeresen visszazökkentett a normális kerékvágásba.
Óvatosan, szinte láthatatlanul ráztam meg a fejem, hogy kitisztítsam a gondolataim és úgy figyeljek rá a továbbiakban ahogyan azt meg is érdemli.
- Engem? – pislogok rá meglepetten, hiszen arra végképp nem számítottam, hogy bárhová is elakarna hívni.
- Csak nem randevúzni szeretne velem Mr. Casado? – mosolygok rá, még egy kicsit most is az iménti események hatása alatt állva.
Hihetetlen, hogy mennyire megtudnak változni a dolgok egyetlen este alatt. Fogalmam sem volt róla, hogy ma ennyi minden fog történni. Hogy megismerek valakit akivel ennyire önfeledten tudok beszélgetni, nevetgélni és aki még egy randevúra is el akar vinni. Mindig is hittem abban, hogy minden okkal történik, de eddig még sosem kaptam ennél nagyobb visszaigazolást erre.
- Az több tényezőtől is függ. De ezt hiszem többségében igen. Szeretem őket. – válaszolok mosolyogva, majd teszek egy lépést hátra, csak, hogy biztos távolban legyek tőle és a rám gyakorolt hatásától.
A pultra könyökölve, éppen egy frissen letépett mentalevéllel játszadoztam, miközben azt figyeltem, hogy miket kever össze a készülő koktéljához és próbáltam rájönni, hogy vajon mi lehet az amit csinál. Az évek alatt már megannyi koktélt készítettem és még annál is többről tanultam, de jelenleg teljesen tanácstalan vagyok.
- Tudod, a nagyapádnak igazán különleges ízlése lehetett. – pillantok fel rá, majd a fogaim közé veszem az eddig a kezemben lévő mentalevelet és elkezdem rágcsálni.
A mentol mindig jó hatással volt rám, elűzte a borús gondolataimat és kitisztította az elmémet. Tudom, egy elég megosztó növény, hiszen valaki vagy szereti, vagy nem. De számomra mindig is fontos volt. Már akkor is amikor kislányként a nagymamám kertjében szedegettem a limonádéhoz a nyáriszünetben.
- Engem a nagymamám a kedvenc süteményének a receptjére tanított Emlékszem, hogy minden nyáron amikor nála voltunk a nővéremmel, akkor az volt az egyik fő programunk, hogy tarte au citron-t készítettünk. – mosolyodok el az emlék hatására.
A nagyi már több mint nyolc éve meghalt, de még mindig ezek a legboldogabb emlékeim amikor rá gondolok. Ahogy csupa liszt körülöttünk minden, hangosan nevetgélünk, miközben az arcom csupa ragacs a rákerült citromos krémtől.

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.

Andrés Casado imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyCsüt. Feb. 22 2024, 19:00



Kim & Andy


Még magam sem tudom, pontosan mit teszek, talán egy kicsit, vagy inkább nagyon imponálni szeretnék neki, ami tőlem valójában nagyon is idegen. Nyilván azért voltak olyan nők, akiknek ezt szívesen megtettem, hogy egy kicsit azért bejöjjek nekik, de akkor még kamasz voltam és nem ment másra a dolog, minthogy kamaszkori vágyaimat valahogy lehűtsem. Most nem erről van szó, alig ismerem, mégis tetszik, amit kivált belőlem. Nem leszek agyalágyult a jelenlététől, nem csorgatom a nyálam és nem mondok idióta poénokat, sem a hülye csajozós szövegeket, amiket hallottam más olyan sokszor bár haverom szájából. Mondjuk az nem is én lennék. Én sokkal könnyebb és cikibb dolgot teszek, próbálkozok valamiben, ami nyilvánvalóan nem megy, bár kérem, hogy ne nevessen, ki megteszi, de vele nevetek, mondjuk, lehet itt ez a rész elégég idiótán tűnik kívülről, itt bent megélve vele szemben egész kellemes, mert tetszik ahogy nevet, minden nyál ellenére, ezt magamnak legalább be kell vallani, ha hangosan nem is fogom kimondani, vagyis még biztosan nem.
Már éppen komolyra fordulna a munka része, de olyan közel jön hozzám, hogy szinte összeérnek az ajkaink és kihasználnám, mert a férfi énem megtenné, jelez már minden egyes porcikám, hogy ez a lány az a lány, aki nem egy éjszakára kellene, aki nem egy röpke randira kellene, aki mindent megérdemel, ami adni tudok neki, sőt többet is, és pont ez az oka annak, hogy nem csókolom meg, amikor minden lehetőség ott van, és látom rajta, szinte érzem, hogy nem lenne ellenére, de csak hátralépek egyet. Látom rajta, hogy neki is szinte nagyokat kell nyelnie, hogy összeszedje magát. Ez az a kémia, ami nem mindenki között van meg, amit az emberek lehet, egy életen át keresnek? Eddig sokat hallottam róla, de vajon most ez tényleg az lenne, mert fellángolásokból nekem valahogy sosem jutott, mindig is túlságosan óvatos voltam, hogy ne bántsak meg senkit, magammal együtt, ismerve, hogy egy elég érzelmes lélek tudok lenni férfi létemre.
Talán a kérdésétől, amit a meghívásom után tesz, fel zavarba jövök egy kicsit, nem túl feltűnően mindent próbálok leplezni, hogy egy kicsit is belepirulnék, a melegre is foghatnám.
- Téged, és igen randi lesz. – válaszolom könnyedén rámosolyogva, tényleg ezek a terveim, nem fogok ferdíteni, hogy nem ezt az egy éjszakát akarom vele tölteni, mármint nem olyan éjszakát, már magam is kezdek belezavarodni a magam gondolatmenetébe.
Ez a lány egyre szebb lesz a szememben, ahogy mosolyog, manapság olyan soka a pénzleső nő, akik azért akarnak valakivel összejönni, lefeküdni és társai, mert dollárjelek vannak a szemében és nem az emberért. Ezért nehéz manapság találni valakit, de ő másnak látszik, valami többnek, akit ki akarok ismerni és nem koktél keverés közben, bár ezt sem vetem el későbbi ötlettnek, mert szívesen tanulok meg koktélt keverni, ha abban nincsen alkohol, mert a mai egy kivételes eset, most mégsem iszok egy ideje. A pultba senki nem fog leszólítani remélem, vagy ha igen észre sem veszem, mert minden figyelmem csak Kim körül forog.
- Ezt szeretni fogod. – nem ismerem, de tudom, hogy az állatokat, minden ember szereti, akinek valamennyire is van egykis kedvesség a lekében és benne elég sok van, és csak remélni tudom, hogy nem ismerem félre, mert bármi megtörténhet, koppanhatok én is és ugyanakkor ő is. Lehet, én sem az vagyok, aki neki bejön és akkor az első randin sok minden változhat, bár ne legyen így.
- Igen lehet mi is jobban jártunk volna, ha az öreg sütöget vagy legalább maximum valami párlatot főz le otthon és nem koktélozik álandóan, de egyedi ember volt. – mosolyogva hallgatom végig, amit a nagymamájáról mond, annyi szeretet van benne, az emlékekbe, amiket megélne az ember újra és újra, akárcsak én vele ezt a pillanatot még vagy ezerszer.
- A nagyapám nagyon szerette a rumot, igazi spanyol férfi, de a tequila sosem volt a kedvence, ő elég egyedi volt. De a nagymamám sosem szerette, ha iszik, így kitalálta, hogy ő üdítőzni kezd, összekevert többféle rumot, éppen ami otthon volt, gyógynövényes likőrt és gyümölcslevet rakott bele, amitől mindig olyan szép színe lett, hogy a Mama még el is hitte, hogy üdítő, ameddig közelebb nem ment hozzá. Szódát nagyritkán tett bele, szóval én is, hogy ne legyen annyira erős. – mutatom neki büszkén a halványpiros színű italt, amit keverés tudás hiányában csak egy hosszú kanállal kevertem össze, amit a pulton találtam. – Kipróbálod, vagy ellőbb nézzem meg, hogy nem halálos e? – kérdeztem nevetve, de közben kitöltöttem két pohárba és a kezébe adtam egyet. – Igyunk arra, hogy remélem lesz lehetőségem még megtanulni a csodás rázási technikát, és hogy a következő találkozásnál sokkal józanabb leszek, és ígérem, nem fogok ilyet csinálni. – nevetem el magam, majd beleiszok a poharamba és árulkodó jelként fanyarodik össze az arcom az ital erősségétől, de ha nem is pontosan ugyanaz az íz üt vissza, mint régen, ismerős, mert a szagláson kívül volt részem bele is inni.
- Ezt is árulnotok kellene, ha nem fut be, mert mindenki berúg tőle, akkor legalább lehet jó drágán adni. – nevetem el magam és inkább leteszem a poharat.
- Nem akarsz táncolni? Elég szarul tácolok, de megiszom ezt és szerintem minden tök jól fog menni, talán nem fognak rád szólni, hogy nem dolgozol. – bár Samanthának már ketté állnak a szemei, és ahogy látja, hogy nem is azt csinálom, amit kellene szerintem rám is szikrát szórnak, de ez legyen a másnap problémája, mert ő simán elmondja nekem, hogy mennyire rosszul jártam el ma, de én élvezem és nem adnám fel amunka miatt, ami mindenki számára furcsa lehet, hiszen mindig mindent a munka után helyzetem, és aztán jött Kim, mint valami hurrikán az életembe és még a munka sem tud visszarántania  valóságba.


Kimberly A. Thibodeaux imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptySzomb. Feb. 24 2024, 21:09



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

Andrés Casado… Fogalmam sincs, hogy miért és miként történt meg ez az egész, de egy ennyire hihetetlen srác, mint Ő kíváncsi rám. Emlékszem, hogy amikor a többiek megtudták, hogy melyik cég tart nálunk rendezvényt, a lányok szeme egyből felcsillant amikor megtudták. Először azt hittem, hogy csak azért, mert arra számítanak, hogy az egész klub tele lesz híres sportolókkal. De így jobban belegondolva, már nem vagyok benne biztos, hogy nem Andy miatt volt a dolog. Ő viszont nem velük foglalkozik, hanem velem és ez igazán felvillanyozó érzés.
Próbálom fenntartani a látszatot, ami a nyugodtságomat illeti. Mert közben úgy érzem magam, mint ami azonnal szárnyra tudna kelni és örömében és izgatottságában körbe repülné az egész háztömböt, vagy ötször.
Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy helyesen cselekszem-e, meg az is, hogy szabad ezt így. De igazából ugyanolyan gyorsan elhessegettem a gondolatot amilyen gyorsan létrehozta az agyam.
- Akkor örömmel elmegyek. – feleltem boldogan, csillogó tekintettel.
Az idejét sem tudnám megmondani annak, hogy mikor randevúztam utoljára. Mármint komolyan. Mert az ilyen röpke ismerkedések nem igazán számítanak. De abban biztos vagyok, hogy ez a randevú, ez igazán jól fog alakulni. Bár arról fogalmam sincs, hogy hová szeretne vinni, de bármire nyitott vagyok ameddig vele lehetek.
- Ebben az esetben… - előkapok egy tollat pult eldugottabb részészéből és stílusosan társítok hozzá egy szalvétát és gyorsan ráfirkantom a telefonszámom, majd végül a címem is.
- Azt hiszem ezekre szükséged lesz. – pillantok rá, majd összehajtom a szalvétát és átnyújtom neki.
Amikor ma elindultam otthonról, fogalmam sem volt róla, hogy ilyen fordulatot vesz majd az este. De még ha tudtam volna, akkor sem sejthettem, hogy Andy ekkora hatással lesz rám. Ez egyszerre izgató és ijesztő is.
- Abban biztos vagyok. – küldök felé még egy mosolyt, majd visszateszem a tollat a helyére. Valahogy azok a vackok mindig eltűnnek, pedig néha nagyobb szükség van rájuk, mint egy falat kenyérre.
Ahogy egyre tovább figyeltem Andyt és azt, amin éppen ügyködik, rá kell döbbennem, hogy ez az egyveleg semmi máshoz nem hasonlít, de ami az alkohol tartalmát illeti, minden bizonnyal még egy edzett alkoholistát is egy pillanat alatt kiütne. Úgyhogy nem vagyok benne biztos, hogy nekünk pont erre van most szükségünk. Mindenesetre nem fogom őt megsérteni azzal, hogy nem kóstolom meg a kreálmányát ha egyszer elkészül vele.
- Az nem feltétlenül baj, ha valaki egy kicsit egyedi és különleges. – vágom rá egyből.
Annak idején a nagypapám is azért szeretett bele nagyiba, mivel állítása szerint Ő volt a legkülönlegesebb és legcsodálatosabb nő akivel valaha csak találkozott. Ami, ha őszinte akarok lenni, valóban így volt. Imádta a színeket, a csodálatos virágokat és a családja volt a mindene. Ő maga pedig egy olyan vibráló személyiség volt, aki pillanatok alatt az ujjai köré csavart mindenkit, akivel valaha is összehozta az élet.
- Igazán cseles. Most már legalább tudom, honnan örökölted a leleményességed. – vigyorgok rá cinkosan, hiszen ennek a leleményességének köszönhető, hogy most itt tartunk.
Be kell vallanom, hogy a mixer énem már régen valamelyik sarokban zokog annak a látványától, hogy mennyire szakszerűtlenül nyúlt a dolgokhoz. Viszont azt az énem akit Andrés már kezd elvarázsolni, na Ő már csillogó tekintettel figyeli a mellette álló srác minden mozzanatát. De talán ez így is van jól. Végtére is nem azért van itt ma egyikünk sem, hogy komoly Mixer oktatásban részesítsük a másikat. Csupán a véletlennek és akármennyire is közhelyesen hangzik, de a sorsnak köszönhetjük, hogy így alakulnak a dolgok.
- Nem hiszem, hogy halálos, de ütősnek biztos ütős. – veszem el a poharat, amit nekem ad.
- Úgy legyen. – nevetem el magam én is, majd veszek egy nagy levegőt, majd belekortyolok a pohár tartalmába.
Hát ez… Ez aztán az ütős kombináció. Ezek után nem csodálkozom rajta, hogy a mamája nem szerette, ha a nagypapája ilyeneket iszogatott, ez eszméletlenül tömény. Egyszerre édes, fanyar és tömény. Ebből, ha valaki megiszik egy pohárral az garantáltan kiüti magát. Úgyhogy inkább le is teszem a poharam és úgy nézem ahogy Ő is követi a példámat.
- Majd, ha az itallap bővítésén gondolkozom, mindenképpen megfontolom. – nevetgéltem még egy kicsit.
Nem túl sűrűn szoktam módosítani a kínálaton, mivel azokat az italokat, amiket árulunk, már mindenki könnyedén el tudja készíteni. Így csak néha szoktam alkalomszerűen mindenféle újításokat belecsempészni a repertoárba. Vannak havi kedvenceim és akadnak különleges alkalmakra készülő koktélok is. Azokat nyilván nem várom el mindenkitől, hogy eltudja készíteni, de egy kis pluszt adnak a kínálatunkhoz.
- Lehet, hogy azzal már kihúznám a gyufát a lányoknál - biccentek a kolléganőim fel – meg alighanem a „nagymamánál” is. – biccentek egyúttal a kolléganője felé, idézve őt az egyik nem olyan régen említett példájával.
Nagyon szeretek táncolni és szórakozni, de talán az már nem lenne túl helyénvaló, ha nekifognék táncolni egy vendéggel egy olyan rendezvényen, ahol én képviselem a klub vezetőségét.
- Kössünk alkut. Rendben? – nézek rá mosolyogva, miközben megfogalmazódik bennem egy gondolatmenet.
- Te visszamész hozzájuk, még mielőtt a kolléganőd felnyársal minket a szemével, lefutod a kötelező köröket és amikor visszajössz hozzám egy italra, azt kérhetsz tőlem, amit csak szeretnél. Na? Mit szólsz? – mosolygok még mindig, miközben a szemem sarkából meglátom, hogy az imént emlegetett kolléganő elindult felénk.

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.
mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyCsüt. Feb. 29 2024, 18:00



Kim & Andy


Az én szüleim sosem voltak azok, akik nagyon sietették az unoka témát, nyilván egyszer kétszer felmerült, de nem nyomták a fejemben nyomásként, csak hagyták, hogy én csináljam a magam idejében a dolgokat. Az igazat megvallva sosem volt olyan nő az életemben, akivel ilyenre csak gondolni tudtam volna, ami nem a másik nem hibája csakis az enyém, mivel erősen utasítottam vissza az egész kapcsolat dolgot, mivel tudom, hogy az időm eléggé kevés és félig nem akarom magamat adni senkinek. Ez a gondolkodásmód akkor változott meg bennem, amikor Kim elég közel került hozzám és azt éreztem, hogy a világ ideje a miénk lehetne, ha eléggé akarnám és vele szerintem meg is tudnám oldani. Milyen mély gondolatok, ilyen kevés ismeretség után. Erre mondják, hogy ha valakiket egymásnak szánt a sors…
Bár én ebben nem hiszek, de mégis el kellene kezdenem, mert itt vagyunk és kétség sem fér hozzá, hogy valamit mozgat bennem, ami arra sarkall, hogy több időt adjak magamnak és a magánéletemnek és neki is szortsak benne helyet, sok helyet, mert kevéssel nem tudom be tudnám e érni.
- Ez is remekül mutatja, hogy mennyire nem vagyok gyakorlott ebben. - nevetek fel, amikor elveszem a szalvétát és a zsebembe teszem, jó mélyen, nehogy elhagyjam, bár enélkül is könnyedén fel tudnám kutatni és ha nincs észnél most, is hvtnám már holnap, hogy nem felejtette e el a randinkat, amit alig fél napja beszéltünk le. Ilyenkor jók a kapcsolatok, no meg tudom kinek és hol dolgozik, innen már egyszerű a dolgom.
A bizakodása arra ad okot, hogy ő is valami egészen hasonlót érezhet mint én ezzel az egésszel kapcsolatban, aztán az idő, meg mi majd eldöntjük, egy biztos, nem fogok semmit siettetni és erőltetni, sok pasihoz képest én eléggé kispályás vagyok a csajozásban és ez nem annyira szégyenletes dolog, mert én imádom, hogy nem tudom valaki bugyijába mászni csupán örömszerzés miatt.- Lehetnék olyan, megvan a maga élvezete annak is, de én nem tudnám élvezni.
- Ha ezt hallaná, most nagyon büszke lenne rám, főleg ha látna, hogy milyen csodás lánnyal lesz randim. - az a vigyor, ami rám ragadt, amióta vele beszélek most sem akar eltűnni, stabilan elhelyezkedett az arcomon és nem tudom levakarni, nem mintha annyira akarnám. Kim kihozza belőlem ezt és ez nem baj, közben már tudom, hogy nem is vagyok annyira józan, de még éppen spicces sem, de már érzem, hogy alakul a hangulat, főleg nagyapám specialitása után.
Az ital illata már sok mindent elárul, de mégis kiöntöm neki is és magamnak is, hogy mindketten majd elveszünk az Ízében, magamat ismerve egy kortytól fejre tudok állni, de beleiszok és lehet puhapöcs módjára vágok egy grimaszt. MIlyen férfias, a randi előtt bemutatom, hogy lehet nincs is semmi a lábam között, mert kislány módjára, még az alkohol sem csúszik rendesen. Azért az ő arcán is fellelni látom a hatását a nagyon erős italnak, de még egészen jól bírja hozzám képest.
Tudom, hogy nem a legkelendőbb ital lenne, de azért a mellényem nagy lenne ha egyszer ezt bárki árulná, na meg a nagyapámé ha látná, de nem fogja sajnos.
- Jogos, igazad van, túl sokat akarok, de ezt nem felejtem el, egyszer majd megtáncoltatlak, úgy, hogy én sem tudok, a latin vérem ezt valahogy nem örököltem. - na igen most ütött be az ital és jönnek az összevisszaságok, amikor azt hiszem tudok valamit és közben nem. Értem miért nem akar táncolni, nekem lenne kedvem hozzá, vagyis inkább vele, de tudom, hogy az itt töltött időm is véges és fogyni kezd, amint Samantha körvonala jelenik meg nagyon közel hozzánk.
- Gyorsan leráznál mi? - kérdezem felhúzott szemöldökkel tőle és mosolyogva bólintok. - Legyen, de ezt az alkut meg kell kötni valahogy. - nyújtom felé a kezem, nem áll szándékomban ennél tovább menni, ha akartuk volna lett volna lehetőség, amikor nagyon közel voltunk egymáshoz, amikor szinte éreztem a szívverését, olyan közel volt és az enyém is hasonlóan akart kiugrani, mint az övé. De nem tettük meg és ennek oka van, az ok pedig, hogy ennél sokkal többet kell tudnom róla, hogy megtegyem, hogy ő is akarja ebben is biztos akarok lenni. Egy valamiben vagyok biztos, hogy minél hamarabb le akarom tudni a kötelező köröket és visszatérni ide, hozzá, hogy megcsinálja nekem azt az italt, amire már nagyon nincsen szükségem, de tudom, hogy vissza fogok jönni és ki fogok kérni, hogy megnézzem ahogy csinálja és hogy azt mondjam, hogy finom az ital, és a szemei milyen szépek, meg az egész lénye olyan más. Megrázom a fejem, talán túl láthatóan is.
- Andrés feladom, csinálj nekem valamit és húzz ki a tömegbe, mert lassan többen kérdezik meg mit keresel itt bent, mint érdeklődnek a sportolók iránt. - fúj egy nagyot Samantha és támaszkodik le fáradtan a pultra. Egy kicsit megenyhültek az arcvonásai, de a tekintete még mindig szigorú, mert tudja mennyire fontos ez az esemény megannyi embernek a helyen. - Mit csinálsz ott bent, amúgy? - kérdezi tőlem mutogatva felém értetlenül.
- Koktélt, miért minek látszik? - kérdezem ártalmatlanul mosolyogva rá, de mintha tényleg nem értené a helyezte, de aztán ránéz Kimre és mintha leesne neki a hülye vigyort az arcomon a nem egészen profi hozzáállás, mert ugye ma lazának kell lennem, és az is vagyok nagyon is laza.
- Akkor megyek és elkápráztatom a népet a csodás italos énemmel és nemsokára jövök vissza, ne menekülj a számod már megvan. - kacsintok Kimre és kimegyek a pulton kívülre, ahol egy kicsit talán most üresnek érzem magam. - Sietek vissza! - fordulok hátra, de már érzem a lökést a hátamon, hogy Samantha enyhe célzással visz be a tömegbe. Visszanéznék, de már el is kapnak, alig várom, hogy ennek az estének vége legyen, mert most jön a neheze, ami az életem része, de ma valami mást szerettem volna.


Kimberly A. Thibodeaux imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyHétf. Ápr. 01 2024, 22:24



Andy & Kim
"Everywhere I go, wherever I stay
I'm always reminded of you every day
No matter the distance it won't ever change that
you're my everything"

Istenem, annyira jól érzem magam Andy társaságában, hogy azt elmondani nem tudom. Minden szó, gondolat, vagy akár gondolat annyira a helyén van amennyire csak lehetséges jelen szituációban.
Ma reggel még fogalmam sem volt arról, hogy bármi hasonlóban is részem lehet. Manapság minden gondolatomat lekötötte a munka, így azt hiszem időszerű volt, hogy az élet valamivel megálljt mutasson. Az ilyen fajta jeleket pedig nagyra tudom értékelni.
Szemmel láthatóan van köztünk valami és remélem ez nem csak egy bohókás fellángolás a részéről. De bízom benne, hogy nem. Volt már egy-két alkalom amikor korábban éltem bele magam a dolgokba, mint kellett volna. Általában azoknak mindig egy csúnya pofára esés lett a vége. Viszont ez alatt a rövidke ismeretségünk alatt is be kell látnom, hogy Ő más. Sokkal komolyabb és felelősségtudóbb, mint nagyon sok férfi a mi korosztályunkból.
- Ugyan. Táncolni mindenki tud. Akinek meg latin vér csorog az ereiben az biztosan tud, csak szerénykedik. – cukkolom egy kicsit.
Talán amiatt a láthatatlan kapocs miatt, ami létrejött Andy és köztem, de azt érzem, hogy készen állok minden addig felállított szabályomat sutba dobni és fejest ugrani bármibe, ami előttem, előttünk áll.
- Ez áll a legmesszebb a valóságtól, de muszáj megtennem. Mind a kettőnk érdekében. – mosolygok rá vissza jókedvűen.
Úgy bámulom a felém nyújtott kezét, mintha disznóláb lenne, de végül megfogom és megrázom, ezzel is megpecsételve az alkunkat. Pont akkor engedtem el a kezét amikor a kolléganője odaért hozzánk.
Láthatóan fáradt és kissé nyűgös is volt, de ezt valamilyen szinten át tudom érezni. Egésze este tartani a frontot valaki olyannal a hátad mögött, aki éppen egy csinos lánnyal foglalkozik a munka helyett, hát… nem egyszerű. Talán emiatt is, de egy picit bűntudatom van, hogy az est házigazdáját elraboltam és szinte teljesen kisajátítottam. Bár mentségemre szóljon, nem én kezdtem a dolgot.
- Tudod hol találsz. – mosolygok vissza, miközben keverek egy italt a pultnál álló Samathának még mielőtt elindulnak.
Furcsán üresnek érzem magam. Olyan volt mintha hiányozna valami, amire hatalmas szükségem van. Az este hátralévő részében kíváncsi tekintetek kereszttüzében éreztem magam és amellett, hogy Jessie és Macy egyfolytában bombáztak a kérdéseikkel még a koktéljaim iránti kereslet is megnőtt.
Meg sem tudnám mondani, hogy hány alkalommal próbálkoztak be különböző korú és kaliberű pasik, hogy valahogy bejussanak mellém a pult mögé, hogy aztán letapizzanak, de valahogy mindig sikerült hárítanom a dolgot.
Egyvalamire azonban jó, volt, hogy ennyire beindult az esti pörgés. Nem volt időm azon agyalni, hogy mi ez az egész ami az este Andy és köztem kialakult.
- Jól van lányok. Még egy fél óra és zárunk. – léptem oda a lányokhoz amikor végre már nem voltak olyan sokan és láthattuk az este közelgő végét.
- Rendicsek. – vigyorgott Macy jókedvűen.
- Szőke herceg hat óránál. – húzogatta a szemöldökét vigyorogva Jessie, miközben elnézett a vállam felett.
Nyilván egyből abba az irányba fordultam és valóban ott állt velem szemben Andrés, ugyan olyan vonzóan, mint amikor az este elején belépett az ajtón. Csupán egy kis fáradtság árnyékolta a vonásait, de azon kívül, TE JÓ ÉG!
- Egy ismerős arc. Csak nem az alku rám eső részét szeretnéd behajtani? – mosolygok rá játékosan, miközben közelebb sétálok hozzá.

BEE


Az élet egy játék, amit az univerzum játszik.
Mi pedig a sors nevü kirakós, apró darabkái vagyunk.
mind álarcot viselünk
Kimberly A. Thibodeaux
Munkás
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 04c66d8a802e203eb30786425b009814f3ae1e63
★ kor ★ :
26
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4a424f5577376f6b3748304261773d3d2d3930373936363532392e313631636334306530363766306331303739323434363036323631392e676966
Prince of my heart
★ lakhely ★ :
Brooklyn
★ :
Andy & Kim - the first meeting Dffcee14b7327de8258bbf3c814a7f4871b8bf13
★ idézet ★ :
A világ egyik igazi, nagy csodája vagy, mint a tűz, a vadvirágok vagy a tenger végtelensége.
★ foglalkozás ★ :
club manager & bartender
★ play by ★ :
Addison Rae
★ hozzászólások száma ★ :
81
★ :
Andy & Kim - the first meeting 7f926f8cec466b02c4cc6c7fab8070e27f9355a7
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting EmptyPént. Ápr. 12 2024, 16:57



Kim & Andy


Talán túl lazára sikerült az este, vagyis készül, mert eddig totálisan máshogy érzem magam, mint eddig bármikor ilyen estéken és ez csakis pozitív értelemben értendő. Nagyban persze ennek a csodás lánynak köszönhető és nem a társaság többi részének, mert ha Kim nem lenne itt, szerintem én sem lennék ennyire aktív és főleg nem tölteném vagy szeretném tölteni az estémet a pult mögött. De ez most tetszik, nem én vagyok, de amit kihoz belőlem az nagyon jó és akarok még ilyet, úgy néz ki csak a megfelelő ember kellett mellém, aki ezt ki tudja hozni belőlem és máris sokkal jobb a világ körülöttem egyetlen estére, és majd még egy párra mert kénytelen lesz eljönni velem egy randira, annyira azt hiszem beleestem a lényébe.
Az este ezen tökéletes részének tudom, hogy egyszer vége lesz, legalább egy ideig, mert ha az én nevem van mindenhol, akkor egyszer keresni fognak és Samantha pontosan ezt teszi.  De még mielőtt megtehetné beszélem le Kimmel a randinkat, amit olyan mértékben bénán teszek, hogy ha nem lenne bennem kellő, de nem túl sok ital, akkor én egészen gáznak is tartanék. Sokkal komolyabb vagyok ennél, de most egy tini srácnak érzem magam, de ezen majd dolgozok, hogy ne gondoljon teljesen komolytalannak.
- Tudom. - megyek el a tömegbe, de azért még visszapillantok rá, hogy nem a kevéske ital okozta, ami még engem felborít, bár lehet mást egyáltalán nem. Nem túlságosan nagy veszteség az életben ha nem bírom jól a piát, így ezt sosem éreztem szégyennek, sokkal inkább nem ittam annyit.
Az este további része már nehezebben ment el, pedig nem volt belőle olyan sok, legalábbis mindenki annyira élte, hogy a vége előtt szomorúan kezdtek haza szállingózni, de engem nem engedtek el nagyon sokáig, hiába pillantottam néha a pult felé, mosolyogva és tömtem magamba a vizet, hogy az a kis mennyiség is igen hamar távozzon belőlem. Itt észnél kellett a lazaság mellett lennem, hogy ne mondjak olyat, ami rossz fényt vet a cégre, vagy azokra, akik a szárnyaim alatt nevelkednek éppen.
- Nem gond, ha én most lelépek? Szerintem lassan elfogy mindenki, pihenj már te is, ők meg had érezzék jól magukat. - intek a táncparkett felé mosolyogva, Samantha elfáradt tekintetét nézve és hálásan puffan le az egyik kanapéra és dobja le a magassarkúit. Nem tudom, hogy bírják ebben a nők, de minden elismerésem nekik miatta.
- Nem ismerek rád Andrés, de hajrá, ha ennyire megfogott, akkor lehet benne valami, még sosem láttalak lány irány tennyire érdeklődni. - néz rám ámultan, pedig velem dolgozik már egy ideje, de igaza van nem nagyon szoktam ilyen dolgokért rajongani, mert félek, hogy nem leszek elég jó senkinek, a pazar időbeosztásom miatt.
A pult felé sétálva már látom, hogy megy a mosolygás és már mindenki beszélt arról a pult mögött, hogy mi történt az előbb, de vajon mi is.
- Mindenképpen látni akartalak mielőtt vége a bulinak és talán rákérdezni arra, hogy hazavihetlek e. Mármint taxival és hozzád haza én meg magamhoz haza. - mondom neki a pultra támaszkodva, hogy kicsit közelebb legyek hozzá, már sokkal józanabb vagyok, még az eddiginél is, a sok víz megtette hatását, de azt hiszem most ideje hazamenni, mindenki a saját lakásába persze, még talán korai lenne ha egyből belecsapnánk a lecsóba.



Kimberly A. Thibodeaux imádja a posztod

mind álarcot viselünk
Andrés Casado
Üzlet
ranggal rendelkezem
★ :
Andy & Kim - the first meeting 241d008d8ce67d019147f55d28521a81e54b5d36

Andy & Kim - the first meeting B542c06231b2a7dd0c74c4c87c4b62828241509c
★ kor ★ :
28
★ elõtörténet ★ :
un latino de verdad
★ családi állapot ★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_n1z6xvYqsY1tt4o4qo1_500Love can`t be timed. Love is to be lived.
★ lakhely ★ :
Staten Island
★ :
Andy & Kim - the first meeting Tumblr_inline_oa9ik6lh1F1rm0hjt_250
★ play by ★ :
Xavier Serrano
★ szükségem van rád ★ :
★ hozzászólások száma ★ :
53
TémanyitásRe: Andy & Kim - the first meeting
Andy & Kim - the first meeting Empty
mind álarcot viselünk
ranggal rendelkezem
 
Andy & Kim - the first meeting
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» what a hectic meeting - Mabel & Andy
» Andy☆Ellie - Everywhere I Go, I See Your Face
» in Japan - 2022 // Mera && Andy
» Andy&&Ellie - Get out of MY gym!!
» The first meeting

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Eltemetett múlt :: Archívum :: Játékok-
Ugrás: