Programming is 10% writing a code and 90% understanding why it's not working.
Karakter típusa
Saját
Teljes Név
Harry Owen Porterfield
Becenév
Harry, öcsi, baszdmegHarry (Rafenek: a pót öcskös, akire sosem vágyott)
Születési hely
London, UK
Születési idõ
2001. 02. 02.
Kor
22
Lakhely
Hamilton Heights, West Harlem, Manhattan
Szexuális beállítottság
Hetero.
Családi állapot
Szerencsétlen.
Tanulmányok
NYU Programozó és mérnök informatika Párhuzamosan, hamarosan végez.
Foglalkozás
IT tanácsadó, programozó hacker, hamisító
Munkahely
Cyber Wave Technology Bahamákra bejegyzett, offshore fejlesztő cég, ami egy stróman neve alatt fut.
Hobbi
Videójátékok, robot és kütyü építés, terepen történő folyamatos bénázás és pánikolás.
Csoportom:
TÖRVÉNYSZEGŐK
Jellem
"A Privet Drive 4. szám alatt lakó Dursley úr és neje büszkén állíthatták, hogy köszönik szépen, ők tökéletesen normálisak. Senki sem feltételezte róluk, hogy közük lehet bármilyen rejtélyes vagy szokatlan dologhoz, ugyanis a leghatározottabban elzárkóztak minden sületlenségtől."
Hello! Harry vagyok. A rejtélyes, szokatlan sületlenség, csak éppen az a különbség, hogy én a saját szüleim csodabogara vagyok, aki minden sorból kilógott és nem a magassága miatt.
Az esetek többségében egyszerűen nem értettem a korombelieket, más dolgok érdekeltek és introvertált személyiségként nehezen találtam meg a közös hangot másokkal. A mai napig nehezen boldogulok a szociális kapcsolatok terén, könnyen zavarba jövök és olyankor egyszerűen leblokkolok majd a lehető legnagyobb sületlenségeket hordom össze. Gondolom nem meglepő, ha azt mondom nem értem hogyan működnek az emberek.
Mindig is a reál tantárgyak tartoztak az erősségeim közé, jóval a társaim előtt jártam bennük, míg a humán tárgyak érthetetlenek voltak a számomra.
Jó a nyelvérzékem így több idegen nyelven is beszélek: német, spanyol, francia és valamennyire oroszul. Mármint.. főleg írásban vagyok erős, hiszen nem csak angolul kommunikálok nehezen másokkal..
A klasszikus brit neveltetésnek köszönhetően én vagyok az a srác, aki kinyitja előtted az ajtót, felajánlja a kabátját, belekarolhatsz, vigyáz az italodra, amíg te a barátnőiddel táncolsz és éppen emiatt gyakorlatilag minden alkalommal a barátzónában ragadok mondván "egy ilyen kapcsolatot nem tennék kockára egy futó románcért" majd mégis az én vállamon sírnak, hogy valaki megbántotta őket.
A teámat tejjel iszom, ami Angliában teljesen megszokott dolog, így emiatt ne nézz rám furcsán, én sem szólok bele abba, hogy te hány cukorral iszod a kávédat.
Képes vagyok 10-12 órát lehúzni a monitor előtt anélkül, hogy a szemem kiégne a helyéről és még ennél is többet, ha megvan a megfelelő koffein utánpótlás.
Hamar kezd el unatkozni az agyam és talán éppen ezért élvezem azt a munkát, amivel rengeteg törvényt sértek, mindig keresem a következő kihívást és nem érdekel, hogy hány szabályt szegek meg velük, hiszen ezen kívül kevés dolog tud igazán lázba hozni. Gyorsan átlátom a logikai összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat, így a legtöbb esetben a kiskapukat is megtalálom
Kreatív vagyok. Mindig csinálok valamit.. fejlesztek, építek, tervezek, programozok. Mindegy csak ne legyen csend és ne kelljen teljesen leállnom, mert abba bele tudnék bolondulni.
A saját vállalkozásomat vezetem más neve alatt, amit leginkább arra használok, hogy az illegálisan szerzett pénzt mossam tisztára.Ilyenkor kifejezetten szerencsés a nagy távolság a szülőktől, hiszen ők azt gondolják, hogy boldogan élem az egyetemisták csendes kis életét..
Avataron:
Tom Holland.
Múlt
-Harry, baszd meg! -Nem én voltam.-kapom fel a tekintetem a monitorról miközben újratelepítem a gépet a recepción. Nem elég, hogy izzadok, mint kurva a templomban, mert Eden mást sem csinált az elmúlt fél órában csak minden lehetséges módon próbált, megjegyzem eredményesen, zavarba hozni, most még valamit rám is akarnak kenni, amit egyértelműen nem én tettem tönkre. -A kávégép?-ja.. hát az mondjuk tényleg én voltam, de mentségemre szóljon, hogy megbütyköltem volna, ha valaki nem kezd el molesztálni, hogy hamarabb készüljön el a gépe. Én meg, hogy minél előbb szabadulhassak megkockáztattam a srácok haragját a műhelyben. -Ne bántsd. Nekem segít...-Eden dorombolva ölel át a derekamnál, miközben le sem veszi a szemeit Rafe-ről, az arcom ennek köszönhetően pirosabb lesz egy paradicsomnál miközben vagy a tarkómat vakarom vagy tanácstalanul túrok kissé kócos hajamba.. -Ne.. kérlek... ne csináld.-nyűglődök nevetve majd próbálom lehámozni magamról. A kelleténél jóval jobban élvezi a helyzetet, hiszen egyszerre tud mindkettőnket kiidegelni csak éppen más okból kifolyólag. -Hát én most... én. Megyek..-én ebből a szemezős akármiből megpróbálok elegánsan távozni, amíg még ez bármennyire lehetséges. -Ne nyúlj hozzá, amíg telepít.-figyelmeztetem a lányt és már surranok is el Rafe mellett. -Megyek veled.-Eden azonban hamar felakad a főnökünkön, aki közvetlenül mögöttem le is zárja az utat, mire én megkönnyebbülten sóhajtok fel. -Te nem. Harry! Kávégép! -Tudom, oda megyek.-ráadásul sietős léptekkel, hogy kimaradjak abból, ami következni fog kettejük között legyen az bármi. Se fül- sem pedig szemtanú nem szeretnék lenni... ismerem már őket amióta csak az NYU-ra járok, hiszen azóta vagyunk lakótársak és maradjunk abban, hogy imába foglalom annak a nevét, aki feltalálta a zajszűrős fejhallgatókat. Az amerikaik olyan furcsák néha. Imádják ezt a se veled se nélküled hülyeséget és nekik az is előjáték, amikor leüvöltik egymás fejét. Én meg itt bénázok a lányokkal, mert nem tudom mit akarnak. Megigazítom magamon az okosszemüveget miközben atomjaira kapom a kávéfőzőt, hogy minden apró alkatrészét alaposan eltakarítsam és újra összeszereljem néhány alkatrészt kicserélve, hogy visszatérhessen az életbe. Az egyetemen robotokat építek, amik versenyeket nyernek, itt meg a leggyakrabban a kávéfőzőt kell újra és újra feltámasztanom. Bánom-e? Kicsit sem, hiszen ez mind csak pótcselekvés, hogy kitöltsem az időt mielőtt összeülünk zárás előtt, hogy megbeszéljük a következő akciót. Hogy ki vagyok én a történetben? A székes csávó, aki a kamerákat figyeli, kapcsolja, átprogramozza a menekülési útvonalon a lámpákat, míg a többiek intézik a meló azon részét amitől én leblokkolnék. Egyszer Rafe elvitt magával, mert kint kellett lennem a helyszínen. Annál melegebb még sosem volt a talaj a talpunk alatt, hiszen még rám is kellett vigyáznia. Szóval jobb ha én egy kicsivel távolabb maradok a tűztől. Elégedetten helyezem vissza a borítás utolsó darabját. -Kész?-Eden simul mögém nekem pedig azonnal ég az arcom. -Igen, igen!-tolom feljebb az orrnyergemen a szemüvegemet az életemért menekülve előle, míg az ő nevetése bájosan visszhangzik a műhelyben.
livin' in new york
oops.
Tana Griswold, Luana Machado, Rafe Clyborne and Jayda Winters imádják a posztod
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Nagyon érdekes karaktert hoztál el nekünk, első benyomásra nagyon elbűvölő, okos srácnak tűnsz, aztán eljutottam ahhoz a részhez ahol elárulod, hogy mivel is foglalkozol az iskola mellett, ami igencsak meglepett. Veszélyes vizeken evezel a pénzmosással, de nem annyira, mint a tejjel megöntött teával, én a helyedben ezzel nem híreskednék a városban. Sok sikert kívánok neked a továbbiakban, ha jól sejtem szükséged is lesz rá, valamint remélhetőleg egy lány is hamarosan a horogra akad, elvégre ténylegesen nagyon elbűvölő vagy, itt biztosan valakinek feltűnik majd.
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!