Mindig azt mondom, vallom, hogy a jellem mindig más. Sok tényező játszik. Főleg a mi szakmánkban. Leginkább, hogy te ki vagy. Hiszen, ha a rosszfiú, akkor ugye én vagyok a jó fiú. De persze ez a te szemszögedből fordítva van. Mintha egy görbe tükröt mutatnék neked. Az igazi jellemem talán annyira el van nyomva magamban, hogy már nem is emlékszem. Legtöbbször üresben élem az életem. Mindig más bőrébe kell bújni, más stílussal. Lehet negédesen bájos, lehet egy tapló gerinctelen féreg. Nincs igazán jellemem. Kifakult az évek alatt. A munka hajszolása, ezzel jár, beléd ég, hogy védd a saját személyiségedet. Leginkább az életedet.
Viszont egyet tudok, hogy simulékony vagyok, a helyzethez legmegfelelőbb jellemet öltöm magamra, ahogy tanították. De ne feledd, hogy amit látsz nem a valóság. Az nem én vagyok. Én elvesztem két karakter között. Egy érzelmek nélküli, üres ember vagyok, aki csak a helyzetnek él.

I'm on my way;
Alig múlt el úgy pillanat, hogy ne a telefonon lógnék. Minden pillanatban várom, hogy írjon, hogy ment a felvételi. Annyira lelkes volt, még is jobban féltem, mint Ő. Tudtam, hogy mi lesz a sorsom. Életerős lány, mindent tud. Persze én sem vagyok más. Én is örömmel veszem az akadályokat, sőt izgatottan várom, hogy a következő elém kerüljön.
Talán ezért is nem menekültem el, úgy éreztem, hogy a terror alatt, ahogy apám bánt velem jobban teljesítettem. A vágy, hogy megfeleljek csak úgy buzgott bennem. Pedig tisztában voltam vele, hogy rohadtul nem fog ez bekövetkezni. Sosem fog megölelni és azt mondani, hogy büszke vagyok rád. Talán így kezdődött egy kislány hatalmas álmai. Ahol a rendőr és az ügyvéd védik és mentik a város lakóit. Összedolgozva. Kéz a kézben.

Big girls don’t cry;
Ott álltam a patológia előtt. Nem akarok ott lenni. A mélységes szégyen és a félelem elöntött. A kezem remegett. A klór és a fertőtlenítő marta a tüdőmet és úgy éreztem, hogy megfulladok. De mentem, a lábaim egyenesen vezettek és a pulthoz érve egy helyes hölgy rám mosolygott. Majd elkomorodva részvétet nyilvánított. Én pedig csak csendben biccentemet. Nem érdemli meg, hogy a könnyeimmel mossam el az emlékeit.
Nem tudtam elengedni, mindig is kíváncsi voltam, hogy igaz-e minden. A sérülések, nem csak a testi, a lelkiek sajogtak és a fejemhez kapva néztem, ahogy a tepsit kihúzva, felfedik a lepedő alatt heverő férfit. Ő volt.
Nagybátyám hideg, merev teste. Megfogta a vállamat a patológus és közölte, hogy túladagolás. Meredten néztem a semmibe révedő szemeket. Annyi fájdalom és gyötrődés után megszabadultam tőle. Anna szólt, hogy találtak egy holtestet és ő az. Addig nem hittem el, míg magam nem láttam. Most pedig itt állok, szemem olyan száraz, mint a sivatag. Bár mindig azt hajtogatta, hogy a nagylányok nem sírnak. Talán ez az egyetlen olyan tanácsa, amit megfogadtam és minden pillanatban jól jön. Én most még is úgy állok itt, mintha egy idegen lenne. De hiszen Ő az nagybátyám. Vagyis, volt.

She says that she is never afraid;
Nevetve állt előttem, hogy mennyire élvezi a munkáját és büszkén fogta a jelvényét. Hogy végre ő is rendőr lett. Emlékszem mennyire féltünk a felvételitől. De ő már rendőr, nekem pedig már csak pár évem van, hogy ügyvéd legyek. Fáradt voltam. Minden gyorsan történt. Csörgött a telefon. Egy fiatal lány, lőtt sérüléssel. Tudtam, éreztem a csontjaimban, hogy Ő lesz. Útra keltem, hogy ott legyek vele, de késő volt. A szív az utolsó dobbanással búcsút mondott.
Ki mondták a halál időpontját. Olyan ridegen, hogy nem is fogtam fel.
A sikítás és a fájdalom olyan egyszerre jött, hogy nem tudtam kivenni, hogy ez most tényleg az én torkomból szakadt fel. A mellkasomban űr keletkezett.

Blow a kiss, fire a gun;
A lakásból kilépve egyedül a gyásszal és az egyedülléttel küzdve elmentem szórakozni. Azt mondták, hogy mindennek meg van a maga módszere. Mindent kipróbáltam, amit eddig kilehetett. De nem ment. Nekem ő olyan volt, mint egy testvér, akit sosem kértem csak megkaptam. De már nincs többé. A vér bűzös, erős szaga még ott volt az orromba, és az elmémbe égette a történteket. Anna nincs többé.
A hely tele volt, már fullasztó meleg és a tömeg is zavart, de annyit ittam a felejtésre, hogy nem foglalkoztam vele. A férfiak és nők tömege szinte egy testként hullámzott. Én pedig egyedül elveszve a tánctéren csak kikapcsolódásra szomjazva táncoltam. De természetesen nem kellett sokat várnom. Egy idegen társult oda hozzám. Nem kellettek szavak, éreztem, hogy pulzál a testem és forr a vérem. Megőrültem és a vadság, a hirtelen jött szabadság megmámorított.
Aztán egyszer csak megcsókolt, a kék szemek és a rosszfiús külső mögött olyan csókot ajándékozott, amitől a lábaim megremegtek. A csók szakadtával hátra lépve eltűntem a tömegbe. Ez nem én vagyok. Bármennyire is tetszett a történet és a férfi. Nem szabadott volna nekem ezt megtenni. Ügyvéd vagyok, nem pedig egy alkoholista tinédzser, aki így viselkedik.

Hey brother;
Ott állt Landon az ajtóba, feje ingott és egy hatalmas kávét nyomott a kezembe. Apa egy picit ideges, hogy szétcsaptam magam és ilyenkor az emberségem másik felét küldi, hogy összekaparjon és olyan állapotba hozzon, amivel emberek közé is bemerészkedhetek. Hát általában sikerülni szokott neki. De most ő is érzi a fájdalmamat és nagyon is tudja, hogy nekem Anna volt az a testvér, az a barátnő, akit szerettem volna. Ő is, tudtam, hogy van valami köztük, de sose mondták ki. Hiszen egy ilyen erős családban, mint a miénk nehéz egy lánynak lenni. Nem kellett megszólalni, tudtam jól, hogy mit akar mondani. Fel kell emelnem a hátsómat, és újra ringbe kell szállnom. Mert a bűnözök nem alszanak.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Ha nem kellene a férfiak elvárásainak megfelelnünk - vagy épp a férfiaknak is a saját maguk által kreált követeléseket teljesíteni -, azt hiszem egy sokkal szebb és jobb világban élnénk. Persze szabályokra szükségünk van, az ügyvédek pedig nagyon is jó ismerői ezen kikötéseknek, sőt talán mindenkinél jobban ismerik a kiskapukat, a rejtett tartalmakat. Ügyvédnek lenni nem könnyű dolog, és ezt nem csak azért mondom, mert minket nőket mélyebben tudnak érinteni bizonyos dolgok érzelmileg, mint a férfiakat. Neked a munkád nélkül is épp elég tartalmas életed volt már ilyen fiatalon is, tele veszteséggel és olyan történésekkel, amelyeket más hetven év alatt sem gyűjt össze. Talán családi átok súlyt titeket, vagy Te születtél rossz csillagzat alatt? Bízom benne, hogy ez nincs így és hogy mindaz az energia amit befektettél eddig is a karrieredbe - akár családi nyomásra, vagy épp annak ellenére volt -, megtérül majd, hogy a sötét napok után jönnek majd olyanok is, amelyekre örömmel tekintesz mert kisüt az a bizonyos nap az életed fölött. Kíváncsian várom a fejleményeket.
Színt hamarosan kapsz valamelyik admintól, én pedig addig is szeretnék még egyszer gratulálni az elfogadásodhoz!

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!