Két dolgot tanultam meg az apánktól. Egyik: Az illegális ügyleteidet mindig feltűnés nélkül intézd.
Másik: A családod minden mással szemben prioritást élvez.
Ez utóbbi volt az egyetlen értelmes mondata egész nyomorult életében, ami elhagyta a száját. Minden más hazugság volt. Gyerekként mindig csodáltuk, felnéztünk rá, azt hittük, hogy egy valamire való apának pontosan ilyennek kell lennie. Aztán később, amikor valaki bevarrta a drog ügyletei miatt, és mi is idősödtünk, rá kellett döbbennünk, hogy a lehető legrosszabb példa volt előttünk. Mámának köszönhető egyedül, hogy nem sodródtunk ki az apánk által képviselt ösvényre, és minden nehézség ellenére amin keresztül mentünk, emberek maradtunk. Az öreg Castillo nem sokkal a lesittelése után öngyilkos lett a börtönben. Ez azután történt, hogy megkaptuk a vízumokat és végleg magunk mögött hagytuk Mexikót, New Yorkban kezdve új életet. Már majdnem egy évtizede élünk itt. A vízumunknak több feltétele is volt. Nyilván a nyelv megtanulása, hogy te folytasd az akkor még középiskolai tanulmányaidat, illetve hogy Mamá és én munkát találjunk. Te nem csak a túlféltett, egyetlen kis hugicám vagy, hanem egyben a legjobb barátom is. Akivel szégyenérzet nélkül megnyílhatunk egymásnak, mert tudjuk, hogy a titkaink biztonságban vannak a másiknál. Talán ezért sem ítéled el a szexuális beállítottságomat, én pedig cserébe elnézem neked, hogy szinte már mániákusan hajszolod a szerelmet, minden férfiban, aki intéz feléd egy-egy jó szót, vagy csak rád mosolyog, a Nagy Ő-t látod. Félreértés ne essék! Nem egy szexéhes ribanc vagy! (És ragaszkodom hozzá, hogy a karakter ne is olyannak legyen megalkotva!) Nem fekszel össze minden randi partnereddel. Annál azért okosabb vagy. Egyszerűen csak szeretetre van szükséged. Nem tudom, hogy miért hajszolod ennyire a pártalálást. Talán az öreg Castillo által hagyott űrt akarod pótolni, az általa okozott töréseket, sebeket próbálod befedni a hamis kapcsolatokkal, érzelmekkel. Rendre olyan férfiakra akadsz, akik átvernek, vagy bántanak, esetleg mind a kettő. Ilyen esetekben persze bekapcsol a vészcsengő a fejemben, és ügyeletes verőemberként rendre helyre is rakom azt a bikát, aki a húgomat bántja. Egyetemre jársz, ez biztos. A szakirányt rád bíznám, de el tudom képzelni, hogy a jövőben ügyvéd, vagy jogász lesz belőled. Egyetem mellett dolgozol, hogy segítsd anyát. Velem ellentétben hirtelen robbansz, igazi pörgős, a déliekre oly' jellemző vérmérséklet vagy, imádsz az anyanyelveden káromkodni, de a családodért mindenre képes vagy.

Nagyon szeretném, ha Addie nem sokban térne el a fentebb leírtaktól. Az, hogy minden órában más mellett képzelné el az életét, tényleg NEM ÚGY értendő, hogy ágyról ágyra jár, és hülyíti a hím egyedeket! (inkább ők hülyítik szegényt...) Ha ilyennek alkotnád meg, akkor kérlek, hogy felejtsd is el, vagy gondold át mielőtt beregisztrálod a karaktert. Nem vagyok valami villám játékos, aki napestig a számítógép előtt ül és ontja magából a reagokat. Sajnos a magánéleti elfoglaltságaim erre nem teremtenek lehetőséget, de eltűnni nem szoktam szó nélkül. Maximum több időt kell várni egy reagra, de azt általában jelzem előre! Ha ezek alapján úgy gondolod, hogy Addie neked való karakter, regisztrálj be és pm-ben értekezünk!