Megítélni valakit néhány röpke perc alatt lehet, de megismerni már a legkevésbé sem. Mondják: ha igazán megakarod ismerni valaki legigazabb valóját, adj neki pénzt vagy hatalmat és lásd, mire megy vele, miként kezeli a körülötte lévőket azt követően. Lucifernek ugyan hosszas évek múltán és kemény munkával, de mára már mindkettő megadatott, s lám, még mindig ugyanaz a személy, ki egykor volt. Számító, mégis önfeláldozóval, bár soha nem ugyanazzal a személlyel. Kegyetlen, ámbár higgadt. Telis-tele ellentétes jegyekkel, melyek jól tükrözik azt, aki.
- Don’t look at the shadows too long - ↜ or a demon might look back. ↝
Mindig is nagy csodálója volt a művészeteknek, az alkotásoknak, melyek a semmiből váltak valami igazán egyedivé. Így aztán nem is volt kérdés, hogy hol tartsa élete egyetlen tündöklő csillagának 18.-dik születésnapját. Az operaház barokk stílusa alatt észrevétlen bújt meg a modern technológia, így nem okozott kellemetlenséget a szemnek, ellenben kellő kényelmet a bent lévőknek. Az aranyban úszkáló pompa remekül visszaadta azt a fenséget, melyet a 17. században maximum a királyok élvezhették. De mit neki egy kis csillogás, melyet igencsak borsos áron szerzett csak meg, ha egy szem lányáról és felnőtté válásáról van szó. Halovány mosolya mögött, teljes elégedettséggel figyelte, ahogy a tökéletes est alatt, lánya az éppen akkor kiszemelt barátjával forgott a bálterem közepén. A fiatalt nem tartotta sokra, lényegében semmire, ahogy azzal is tisztában volt, hogy lánya végül önmaga is ráfog jönni, hogy nem ő lesz élete szerelme. Még éretlen, még tapasztalnia kell megannyi örömöt és bánatot, hogy legyen mihez mérnie. De míg ő él és lélegzik, mindig ott lesz neki. Már a hullazsák is meg van, és a hely, ahová a most még eleven férfiú testét szándékszik elásni, hiszen ő már tudja róla, hogy az ostoba fiatalember csak dicsekedni akar, kinek a hálójában töltheti majd az éjszakát. Ha a mai este folyamán túlságosan elszemtelenedve, még az is lehet, előbbre hozzák a kertész munkát. Még egy utolsó tánc és a tömeget át terelik az étkezőbe, ahol úrimódra készültek az étkekkel, ügyelve arra, hogy az étel érzékenységben szenvedők is kellő elégedettséggel válogathassanak a finomságok közül. A huszonéves fiúcskát kiszorítják helyéről apa szemefényének hangos barátnői, így nagy sajnálatára nem szédítheti tovább a királylányt, hogy előbbre hozza azt, amivel Lucifer szerint az esküvőig várniuk kellene. Bár csak néma gondolat ez. Lánya ugyanis nem abba a világba született, amibe ő, és itt a szabályok teljesen mások. Sosem szerette a túl nyájas embereket - furcsa mód, velük ellentétben ugyanis a macskákat imádta -, de már attól is felfordult gyomra, ahogy a mellette ülő srác látványosan kerülte vele a szemkontaktust. Meg mindenki mással, jelezvén, hogy nem szándékszik életük részévé válni, csupán futó kalandként tekint a lehetőségre. Csupán fejben, de Lucifer eljátszik annak gondolatával is, milyen futó kalandja lehetne még a fiúnak, ha nem kívánatos jelenlétével tovább húzogatná az oroszlán bajszát. Szeret vadászni, s ha a mellette ülő volna olyan kondiban, bizonyosan eleresztené az erdőben, látszat eséllyel, hogy túlélhet, miközben ő vadász puskával a nyomába ered. Illegális, alvilági körökben nem csak higgadtan véghez vitt kegyetlenségeiről híres, de kreatív kínzásairól és kivégzéseiről is. Aki pedig vele dolgozik, tudja, hogy ezek nem holmi pletykák. - Tudja, Daniel, a család fontossága magasan az élen áll értékrendszeremben. A lányom boldogsága és útjának egyengetése életem legfontosabb feladata. - szólalt meg a mellette ülő számára hallhatóan, de a körülöttük trécselőknek csupán halk csevejnek tűnt, ami illően jelezte, hogy beszélgetésük privát vizekre evezett, így a hallgatózás következményekkel jár. Nem éppen jókkal, noha a vendégek nagy része már tudta, hogy Lucifer mi mindenre képes, így nem is szándékoztak tudomást venni a fiúval való beszélgetéséről. Vagy fenyegetéséről. - Ja-ja, nekem is, nekem is... - mondta félig teli pofazacskókkal, már-már kacagva a fiú, de egy pillanatra nem emelte volna fel tekintetét az Ördögre. Kétség sem fért hozzá, hogy eme füllentésével erősítette meg, hogy "sajnálatosan" nem fogja megérni a holnapi napot. De ha a kisegér cincogásával már felébresztette a macskát, miért ne játsszon el vele, mielőtt lecsap rá? - Éppen ezért, nem csupán igyekszem, de meg is óvom őt, minden lehetséges fájdalomtól, fizikaitól és lelkitől. - folytatta, mintha nem is hallotta volna a másik reflektálását. Nem volt fontos. Ellenben a másik tekintetét kereső pillantása, amire végül kelletlen, de a zabáló is felpillantott rá. Az asztal másik feléről úgy tűnhetett, mint egy éppen jól lakott fiú és egy ábrándos tekintetű, féltő apa komolytalan eszmecseréje, ám a valóság ennél jóval elrettentőbb volt. A fiú gyomra abban a pillanatba görcsbe rándult és több falatot el sem fogadott, amint a férfi mogyoróbarna íriszeibe tekintet, melyek szinte áradoztak azon fantáziákról, ahol ő csupán egy kiszolgáltatott áldozat. Egy asztalra kifeszített meztelen test, mézzel összekenve, éhes patkányok seregével összezárva. Fel sem merül már benne kérdésként: Megér neki ekkora kockázatot egy selfievel rögzített dugást? Annyira megrémül a fiatal, hogy hirtelen az önálló gondolatokra, döntésekre is képtelenné válik. Még a nyelőcsöve is engedélyre vár, hogy letudja az utolsó falatot, noha az már nem férne sehova. - E-elmenjek? - kérdezte az ételtől kissé érthetetlenül, de még szemei is kezdtek könnybe lábadni. Pedig milyen könnyedén tették gúny tárgyává a haverok között és nevették ki a éjszakai klub tulaját. De most már látja és érti, hogy ő tényleg maga a Sátán, aki puszta szavakkal olyan félelmet tud kelteni, hogy mindenféle erőfeszítés nélkül, irányíthatóvá teszi azokat, akik lebecsülték. - Még mit nem. - felelte az apa, miközben visszafordította tekintetét az ételre és folytatta annak feldarabolását, illetve elfogyasztását. Az étel a legjobbak legjobbika, valószínűleg a férfiú sem fog ilyesfajta minőséget enni soha, mégha túl is élné a mostani napokat. De már így sem akaródzott lemenni a falat. - Még lesz egy előadás, egy kis tánc, nem sokára koccintunk is és illő volna a tortát is megkóstolni. Aztán az este folyamán írni fog egy félreküldött üzenetet neki, hogy milyen szándékkal jelent meg az életében, majd fogja magát és tovább lép. - válaszolta a férfi, miközben újabb falatot szúrt a villájára. - Tovább? Hova...? - vonta össze szemöldökeit a fiatal, bár igazából érthette volna ezt átvitt értelemben is, ám így válaszul csupán egy sejtelmes mosolyt kapott a férfitől.
Arról majd ő gondoskodik.
Daniel csupán néhány hónapig szerepelt a sok ezer eltűnt személy közt, de szülein kívül igazán senki ügyet sem vetett egy újabb haszontalan fiatal eltűnésére. Másoknak is okozott épp elég fejfájást, volt, aki szerint még meg is érdemelné, ha egy nap a folyó mosná partra holttestét. Lucifernek füle botját sem kellett mozdítania, hogy a fiú épp olyan tova tűnő emlék maradjon, mint amilyennek magát szánta a lánya életében. Nem minden angyalnak hófehérek tollai, de még a legdémonibb is egyszerre válik a leghatalmasabbá és hullik akár porba egy név hallatán.
Mads Mikkelsen
arcát viselem
Múlt
Németország, Kiel, 95' novembere Hűvös nap köszöntött a városra, így november vége fele, egyre több fa szabadult meg megsárgult, száradt faleveleitől, hogy készen álljon a téli álmot követő újjá születésre. Az ünnepi fények itt-ott már felszerelés alatt álltak a főutcákban, hogy mire eljön a december közepe, már az is karácsonyi hangulatban legyen, aki menekülne az egésztől. Sokan már most elkezdték körútjukat az áruházakban, hogy időben begyűjtsék az ajándékokat, bár az árak ilyenkor emelkednek a leginkább arcátlanul magasra. De nem mindenki szentelt figyelmet a bájos fadíszeknek és a bódékban előkerülő forralt bornak, mely közkedvelt és olcsó, forró ital a karácsonyi séták alatt. Lucifer és mára már egészen rideggé vált felesége éppen a város közeli sertés telepre tartottak. A feszültség érezhető volt köztük a jól fűtött 1959-es fekete mercedes benz 300d 'Adenauer'-ben, de valójában már a boldogító igen óta is. A királynőként élő feleség tudta már előtte is, hogy férje nem áll távol nevének valódi viselőjétől, s hogy a mennyei életnek bizony nagy ára van. Szemet behunyni, fület befogni és fejét elfordítani. Akkor is, ha családirtásról van szó és akkor is, ha egy szemtelen, rendőr rokon vagy közeli barát próbál férje útjába kerülni. Pedig azért az ablakon kifelé merengő, érzéketlenségéről híres férfi sem volt olyan borzalmas ember. A szabályokat idejében lefekteti, apelláta nincs. Aki nem ért a szép szóból, nem lesz kétszer figyelmeztetve. Lucifernek már akkor meg volt ehhez kellő hatalmas és vagyona. Most azonban nem is a kezükhöz tapadt vér okozza a fojtogató érzést és a gombócot a nő torkában. Közlendője van elfoglalt férjéhez, s nem tudja, hogy fogjon bele. Már reggel óta ezen tanakodik, ahogy már napok óta latolgatja ő mit szeretne kezdeni a helyzettel. Ő végül el is döntötte, de tudja jól, az ő szava mit sem ér, Lucifernek kell áldását adnia, mert, ha egy szemernyi kételyt is mutat a nemleges válasz esetén, számítania kell rá, hogy holnap már mélyen a föld alatt lesz elásva egy koporsóban. Élve. Nincsenek titkok. Nem lehetnek. Így működik a kapcsolatuk. Így működik minden. Megállnak a telep előtt, s ahogy éppen csak résnyire nyílik az ajtó, a hűvös szél által hozott trágya szagra arca elé kapja kezét a nő. Lucifert nem zavarja, pedig orra érzékenyebb, mint egy várandós nőé vagy egy kutyáé. Viszont hozzá is van szokva. Azt amit felépített, amiből felépítette bőven rosszabb aromájú volt, mint egy kis ürülék. Kiszállt, séta pálcáját azért higiéniai okokból az autóban hagyva, majd megvárta, míg kisegítik feleségét is, és minek után belé karolt, elindultak. A hely már elő volt készítve, bár, ha nagyon kitakarítottak volna sem látszódott volna. A sertések a kerítések mögött hangos röfögések közepette tolakodtak a szokatlan illatokra, melyek az épületbe belépők árasztottak. Itt ilyen alakok nem gyakran fordultak meg, s eztán sem fognak. Az egyik nagyobb "ól" fölött ott lógott fejjel lefelé, alaposan megkötözve egy már igencsak meggyötört férfi, aki már akkor sem érezte túl jól magát, de mikor meglátta a belépő Ördögöt, csak aztán kezdett igazán levegő után kapkodni. +18 A telephely gazdája ugyan nem repesett az örömtől, hogy az ő helye került kiválasztásra, de némi pénz és egy komolyabb fenyegetés után neki sem volt ellenére, hogy tartsa a száját. Viszont az öreg köszönte szépen, de nem akart szemtanúja lenni a "ceremóniának". Épp elég, ha majd hallani fogja, szóval jobbára kint lapátolt. - Mond magának valamit a hűség, Jürgen? - tette fel egyszerű kérdését a pokolbéli férj, felesége oldalán, aki igyekezett minden mással lefoglalni figyelmét, hátha megkímélheti magát az újabb rémálmoktól. - K-k-kérem, hibáztam. Egyszer! Egyetlen egyszer! - reszketett a munkáját rosszul végző, kéz alatt, saját malmára dolgozó fickó, aki néhány nappal ezelőtt még jóízűt kacagott annak gondolatára, hogy kicsit megdézsmálja az Ördög éléskamráját. Bezzeg most. Nem is a verejtéktől ázott át a nadrágja. - A hajónak sem kell csak egyetlen lék, hogy örökké a tenger mélyén nyugodhasson békében. - felelte, noha kiváltképp bosszantotta, hogy próbaidős, nyilvánvalóan megbízhatatlan ex-alkalmazottja képtelen volt válaszolni neki. Igaz, arc vonásai egy pillanatra sem rezdültek. Láthatóan nem volt épp meggyőzhető kedvében, de a lassan agyvérzést kapó, plafonról lógó fickó igyekezett minden lehetetlenbe is megkapaszkodni, elvégre az életéről volt szó. Noha tudta jól, már akkor elvesztette a harcot, mikor a korábbi tegezésből Lucifer "megtisztelte" azzal, hogy ismételten kívülállóként magázta. - Könyörgöm! Könyörgöm, az isten szerelmére!! Nekem családom van, gyerekeim!! - ordította, bár, ha reménykedett is, hogy valaki odakintről meghallja s megszánja, sajnálatosan tévúton járt. Nehéz is volt eldönteni, hogy a halántékáról alá csorduló cseppek, izzadság vagy valódi könnycseppek. Esetleg mindkettő. - Nem, már nincsenek. - csóváltam meg fejét a férj, amire felesége homlok ráncolva, behunyt szemmel próbált egy könnycseppet sem ejteni értük, hiszen pontosan tudta, hogy nem ők voltak az elsők és utolsók. Ideje volna megerősödnie. A halálra ítéltet viszont igazi sokként érte, mert tudta jól, Lucifer ilyesmivel nem fenyegetőzne üresen. Nem is fenyegetés volt, hiszen a család még előző éjjel örökálomra hajtotta fejét a saját házukban, füst mérgezésben. Kegyetlen, de a férfi szeretett biztosra menni, és hát ki akarna megvénülve egy bosszúálló kis nyikhaj áldozata lenni? - Bazd meeeeg!!! - üvöltötte torka szakadtából, tán még hangja is elment volna, ha Mr. Melgren nem húzza elő Heckler & Koch's VP9-ét és lövi vállon a kiszolgáltatott és szerencsétlen Jürgent. Csak úgy reccsent a csontja, ahogy a golyó át hatolt rajta belefúródva a falba. A sertések ugyan megijedtek s visítva kezdték egymást taposva elmenekülni onnan, de a férfi lecsöpögő vére később nem csak, hogy visszacsalta őket, de már-már ágaskodni akartak, hogy elérjék a sérült vállat. Vagy a fejét... A családját gyászoló és fájdalomtól síró férfi persze egyből ráébredt, hogy a palló végére ért, és hogy bizony megfog halni. Még is értelmetlen könyörgésbe kezdett, mert egy még egy fejbe lövés is gyorsabb és kíméletesebb, mint megkötözve, sérült vállal éhes disznók közé esni. Annyira sokkos állapotban volt, hogy már érteni sem lehetett mit mond, de nem is volt rá szükség. Melgren ellőtte a férfit tartó kötelet, aki aztán ráesett egy disznóra, de a kíméletes esést aztán borzalmas halál követte, melyet halál sikoly, torz ordítás és a kiharapott torok lévén, némi fuldoklás követett. A feleség gyomra már javában hullám vasutazott, pedig oda se nézett, elég volt hallania, így hálát adott az égnek, hogy férje végül eltette a pisztolyt és kimentek. - Holnap vacsora estet tart Faust. Leakartam mondani a párizsi utunk miatt, de ragaszkodott hozzá, hogy megjelenjünk. - felelte tárgyilagosan, mialatt a kocsihoz értek és ezúttal ő nyitott feleségének ajtót, hogy beülhessen. De a nő nem ült. Megállt az ajtó és a jármű közt, majd remegő pillákkal, könnybe lábadt szemekkel, előre gyászolva őt és a szíve alatt növekvő új életet, megszólalt. - Terhes vagyok.
Belgium, Antwerpen, 2002.06.15. Tudta jól, a magas elvárásainak köszönhetően csöppnyi gyermeke is hasonlóan tekint majd ő rá, csak éppen más érték rendszerrel. Hiába is magyarázná a makacs lánynak, hogy egy születésnapot el lehet napolni, de egy tárgyalás az alvilágban nem. Nehéz lesz kiengesztelni, hiába ma tartják - inkább előbb, mint később -, ha plafont érő mennyiségű ajándék halommal is lepné meg Willat, akkor sem érne el többet nála. Okos lány. Nem is örülne apa, ha szeme fénye lejjebb adna, noha tudja, a kamaszkor beköszöntével kell majd igazán szorosan fognia a gyeplőt. Anya helyett a szolgálók sürögtek forogtak az emeletes kúriában, ahol a kis család is lakott, de a biztonságérdekében, még nem engedtek a szülők a zajos, gyerekektől veszélyes szülinapi bulinak, noha a pici lány nem is vágyott rá, hisz ő maga sem járt el ilyen, színes, habos-babos partikra. Volt egy szint, amit tartott a család és az olyan alja dolgok, mint egy kertvárosi grill parti a szegény, éhenkórász szomszédokkal vagy egy ragadós padokkal teli bárban való, drága, de ráadásul még fel is hígított italozás, nem fért bele. Wilhelmina nem volt rab, csupán szülei óvták a "patkányoktól", akik a csillogásra és jó illatokra mind köré, majd ide szoknának. Ez majd idővel, ahogy serdülni kezd, úgy is elkerülhetetlen lesz, de most még, ők irányítanak. Bár a család fegyelmezett életet élt, nem szorították ki teljesen a szeretettet, pláne, ha gyermekükről volt szó. Lucifer pedig attól a naptól fogva, hogy tudomást szerzett szerelmük közös gyümölcséről egy olyan oldalát fedte fel felesége előtt, amit korábban sosem láthatott senki. Talán meg nem is volt. Talán a csecsemő első felsírásával született meg ez az érzés is. Szigorú volt persze, és elég keményen bánt a kislánnyal, de sose vonta meg tőle a szeretettet. Az Ördögnek tényleg Willa volt a mindene. Mégha ez nem is mindig tűnt így. Anya olykor féltékeny is volt egy parányit, mert, amit édes gyermeke kapott, abból neki sosem jutott, még eztán se. A szülinapost felénekelve kérték aztán, hogy kívánjon valamit, lehetőleg félhangosan - apa úgy is igyekszik majd teljesíteni. Egy kis vonakodás után a korai szülinap miatt, végül beadta derekát a pici lány és olyasmit kért apjától, amire egyik szülő sem volt felkészülve. Amire titkon talán minden apa vágyik. Egy teljes egész napot csak vele, csak kettesben. Anya szóhoz sem jutott - bár fájdalmát az évek során megtanulta leplezni. Apa viszont lágy mosollyal fogadta a teljesíthető kívánságot, mert bár tudta, minden lánynak elsődleges "szerelme" és kétség kívüli példaképe az apa, míg fiúknak az anyjuk, sosem gondolta volna, hogy Willában ennyi szeretett bújik meg felé. A gyertyák egy fújásra kialudtak, és jöhetett az ajándék bontás. Anya akkor még úgy gondolta, minden gyermek szíve megvehető játékkal, és ami azt illeti, ő nem félt felhalmozni jó néhány drága, szebbnél szebb dolgot, ruhát, játékot és ékszert, hogy kislánya legalább egy fél percre úgy nézzen rá, ahogyan most apára. Pedig Willa is tudta, hogy apa néha nagyon rossz dolgokat csinál, hogy a kukába és nem a szennyesbe hajított ruha darabok, azért kerülnek oda, mert akad rajtuk egy csepp vér. Hogy bánt másokat, megbüntet embereket. Dehát ez a dolga a Pokol urának, nem igaz? Az ajándékok valóban alaposan meg lettek válogatva, és tán még tényleg tetszettek is a szülinaposnak, de egyiknél sem tűnt úgy igazán, hogy megragadta volna figyelmét egy pillanatnál tovább. Apa csak egy ajándékkal kedveskedett és még csak nem is volt olyan nagy a doboz, aprócska, nagyjából felnőtt tenyérnyi. A feleség úgy gondolta, párja bármit is vett, ő is megvette már a lánynak, amaz még is szinte lélegzet visszafojtva reszketett, ahogy bontogatta a fekete csomagolást. De anya tévedett, ahogy megpillantotta a dobozból kivett paklit. Willa sem tudta igazán mi az, még is úgy csodálta azt, mintha mindig is erre vágyott volna. Melgren látszata ellenére szerette a misztikus dolgokat, bár akármiben ő sem hitt. Viszont oda volt a kártya jóslásért, és úgy gondolta, némi gyakorlás után, kislánya is kedvelni fogja, ezért vett neki egy Luna Somnia nevű tarot kártya paklit. Nem éppen társasjáték jellegű elfoglaltság volt, a kislány pedig a tortából is alig akart enni előtte, utána pedig végleg kiszorult a feleség a közös programból, mely majdnem hajnalig tartott.
Bár Lucifernek a mai napig magasak az elvárásai lánya felé, sosem fordította el fejét, ha szüksége volt rá, sőt, azóta elvált feleségével is tartja a kapcsolatot és anyagilag is támogatja. Nagyon ritka, és akkor is általában csak is nyomós indokkal hagyta ki lánya előadásait, estjeit és a lehetőségeket, ahol közös programjaik lehettek.
A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.
Szokták mondani, hogy a név kötelez... Nos, azt hiszem maroknyi opció állt a szüleid rendelkezésére, amivel ugyanazt a hatást érhették volna el, mint a mostani neveddel, Lucifer - már ha megegyezhetünk abban, hogy tegeződhetünk, ha csak erre a kis időre is. Egy sajátos, ugyanakkor nagyon is szilárd talapzaton álló értékrendszerrel rendelkező, a sajátjait, szeretteit védő, de mégis veszélyes emberrel van dolgunk. Aki kicsit is utána járt már Lucifer történetének, az sejtheti, hogy nem minden úgy van, ahogyan a mélyen hívők szeretik megállapítani. Szerintem Lucifernek megvolt az oka arra, hogy azt tette amit, ami bizonyos értelemben nem is volt olyan rossz, csupán... más. Valaki, aki mert kérdéseket feltenni és megkérdőjelezni azt, amit más talán oly' könnyen elfogadott volna. Ehhez pedig bátorság kell. Mint ahogyan benned is látni véltem ilyesmit már a kezdetektől - elvégre aki fél attól, hogy a szabályok és a törvény ereje egyszer utoléri, biztosan nem kockáztat akkorát, nem követ el olyasmi, ami elválaszthatja attól a néhány embertől, akik miatt marad benne emberség. De még annak tudatában is, hogy mennyire szereted a lányodat, azt hiszem sokak nevében beszélek, ha azt mondom, veled nem szabad ujjat húzni, különben az ember számíthat a büntetésre, ami olyan módon érkezik, amit talán el sem tudunk képzelni. Színt hamarosan kapsz valamelyik admintól, én pedig addig is szeretnék még egyszer gratulálni az elfogadásodhoz!
Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék! Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran! Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!
So why am I falling? There's nothing to illuminate if I'm turned off On the verge of crashing Lucky to be a star Chasing big dreams but it's not enough · ·
Wonder how long I slept in I don't know where the hell I've beenI know that's all rightLast night we met at one Drank 'til two Danced 'til four You walked me home And now I want more
See, what you don't understand Is fallin' in love wasn't part of my plan Started with a crush, now I call you my manDoubt that I'll ever fall in love again I spend all my days doin' nothin' but lovin' you
★ lakhely ★ :
Upper East Side ⋆ Manhattan
★ :
★ idézet ★ :
“What are we then?”
I ask defiantly, putting some distance between us which he crosses with one step anyway. He kisses my cheek.