lando &minie

- Szombat van és amúgy is, olyan régen nem voltál már szórakozni, hogy éppen itt az ideje - egész délelőtt ezt harsogta a telefonba Ines és akárhányszor tettem le valamilyen mondva csinált ürüggyel, folyton visszahívott. Talán a hetedik csörgésnél untam meg, hogy megint kitaláljak valamit, miért nincs kedvem ma este elmenni vele az azóta sem tudom milyen nevű helyre. - Rendben, veled megyek, ha hagysz egy kis időt arra, hogy levegőt vegyek - utaltam a folyamatos hívogatásra és sóhajtva könyveltem el magamban, hogy ma este sem fogok pihenni egy kiadósat.
Nem nagyon szándékoztam túlzásba vinni a készülődést, hiszen reggel még kedvem sem volt az éjszakázáshoz, de mivel tudtam, hogy elég sok ismerőssel - és nem, véletlen sem Danielben reménykedtem - összefuthatunk a szórakozóhelyen, ezért kiválasztottam egy nemrég vásárolt rózsaszín ruhát egy hozzá passzoló magassarkúval, a hajamat pedig besütöttem és fürtökben engedtem a vállaimra hullani a tincseket. Sminknek egy egészen egyszerű, fehér-rózsaszín színekben pompázó kreatívát tettem fel és mielőtt Darius megjelent volna, hogy bejelentse a partihoz való csatlakozását, a sofőrrel elvitettem magam a megbeszélt helyre.

Úgy volt, hogy pontban 21 órakor találkozunk majd az Ines nevére lefoglalt asztalnál - viszont sem akkor, sem pedig negyed órával később nem jelent meg senki sem mellettem.
Egyedül ülve egy eper-vodka koktél társaságában még mondhatni egész türelmes hangulatban nyomom meg már vagy tizenharmadjára a tárcsázás gombot, de teljesen értelmetlenül, mert sem Ines, sem pedig más a baráti körből nem veszi fel a készüléket. Szóval egyelőre csak az üzenetírás marad, nincs más opció - viszont fél óra elteltével már kevésbé kedves hangnemben kérdezem meg a csoportban, hogy mégis hol a francban van már mindenki?!
A korántsem idilli hangulatnak megfelelően elég hamar elfogy a pohár tartalma, én pedig a pulthoz sétálok, hogy még két adag italt írassak fel a számlára - úgy érzem, hogy kelleni fog, elég rövid határidőn belül.
Talán pontosan a koktélok hatására indulok el Landon felé, amikor meglátom a barátaival állni a pult mellett. Attól függetlenül, hogy már hónapok óta szakítottak a barátnőmmel és azóta nem is hallottam felőle, egész könnyen megismerem a félhomályban. - Oké, ha te itt vagy, akkor már értem, hogy Ines miért nincs - köszönés nélkül lépek oda hozzá és kortyolok egyet a pohárból, amíg a válaszára várok. Nyilván tudom - vagy inkább sejtem -, hogy nem azért jött pont erre a helyre, mert Ines is ide foglalt asztalt, viszont ha már a mai éjszaka magányra és unalomra ítélt a sors, akkor legalább megpróbálom az egyetlen ismerős arcot bevonni egy beszélgetésre.
- Rendeltél már valamit?

Minnie  and Landon

Most komolyan valami olyan hülye indokkal tudok rávenni a mai bulira, hogy nem beszélnek velem többet ha nem jövök el? Én meg bedőltem neki. Túlságosan is szeretem a barátaim t ahhoz, hogy nemet mondjak.  A munka most kivételesen megvár, a kocsik nem adják el magukat főleg nem este.
- Szabadságot kellene kivenned Lan, akkor nem lenne ennyire unalmas a légkör körülötted. - néz rám részeg tekintettel Viv, miközben éppen a ki tudja hanyadik üveggel húzza le az üveg tartalmát. Én csak nevetve megforgatom a szemem és kiveszem a kezéből az üveget, neki nem kell ma több, legalábbis egy ideig nem, és nekem úgy néz ki rám fér, mert unalmas vagyok szerintük. Nem szoktam inni, mert nem igazán érzem szükségét, hiszen anélkül is jól tudom maam érezni, de néha azért nekem is jól jön ha le tudok lazulni és nem érzem kényszerét annak, hogy én figyeljek mindenkire. Ma kikapcsolok, ezt ígérem magamnak, nem üzletember vagyok, nincsen felelősségem este semmire és senkire, csak magamra, ha csajozni akarok hát az már nem fog olyan lazán menni, mert részegen is jobban tisztelem a nőket, mint a többi pasi, de majd meglátjuk.
- Jövő héten szabadságon leszek legalább két napig, amíg kiheverem a mai bulit. - emelem meg az üveget és a számhoz tartom, hogy a maradékot magamba töltsem. - Amúgy mire is ez a nagy parti srácok?- kérdezem, de csak nevetst kapok így tudom, hogy semmi oka nincsen,mégis olyan nagyon fontosnak állították be, na ez nem szép,demáritt vagyok nem mehetek haza.
A helyre érve mindenki szétszéled, a legtöbben a pulthoz mennek, több kocsival érkeztünk és hirtelen gy érzem csak itt lettem hagyva.
- A VIP részlegen van foglalva nekünk asztal, ha megtaláltad mit szeretnél inni ott találkozunk Lan. - nyom egy puszit az arcomra Viv és már el is tűnik a tömegben. Felsóhajtok és elindulok a pult felé, hogy a pezsgőnél valami erősebbet vegyek magamhoz.
- Én is örülök Yasmine. - fordulok felé hirtelen eszembe is jutva ki is a hang tulajdonosa. Érzem a hangjában az enyhe ellenszenvet, ami nem tetszik. Szakítottam a barátnőjével, mert nem volt időm egy rendes kapcsolatra, és tudom, hogy ez mennyire rosszul esett Inesnek, de nem lett volna jó ha folytatjuk és később egy jobban felépített kapcsolatot szakítunk meg. Nem volt szép a szakítás én ragaszkodtam a különváláshoz, ő meg akarta próbálni úgy, hogy kevesebbet találkozunk, de nem merem bevállalni, mert akkor még jobban bántottam volna. Eleve bele sem kellett volna mennem egy kapcsolatba, de azt éreztem rendben leszünk.
- Most terveztem rendelni, de ahogy látom mindenkit előbb szolgálnak ki itt. - mondjuk egy perce sem, hogy idejöttem, így nem lehetek türelmetlen. - Inessel jöttél?- kérdezem miközben körbe tekintek a termen, de nem sok mindent látok a tömegben. Nem tudom mennyire lenne jó ha összefutnánk.