- Toby, az arcod.
- Mi van vele?
- Kifürkészhetetlen. Sosem tudom eldönteni, hogy mindenből eleged van vagy csak egyszerűen ez is egy ilyen nap a számodra.

Nem a legelviselhetetlenebb alak akivel életed során találkoztál, de vannak pillanatai amikor szívesen behúznál neki egyet. Főleg a megjegyzései miatt, mert azokból aztán képtelen kifogyni és családi vonás lévén megosztja másokkal akár igénylik, akár nem. Aztán szeret magában mérgelődni valami miatt vagy ha megunja ezt akkor másokat sem hagy ki az aktuális problémájából ami éppen idegesíti.
Az arckifejezése a legtöbb esetben nem egyezik meg a hangulatával, így nála nagyon is érvényes, hogy ne a borító alapján ítéld meg a könyvet. Igenis tud normális lenni, segítőkész és kapható mélyenszántó beszélgetésekre is, csak nem mindig helyezi kirakatba ezeket a tulajdonságait.
Hűséges barát (a nővére szerint ezt a kutyáktól vette át), jobbára társasági ember is, de jól elvan egymagában, ha úgy hozza az élet. Ilyenkor olvas - legtöbbször kalandregényeket - vagy a kutyájával Brunoval túrázik, de ideje nagy részét a központban tölti. Nem ő a buli lelke, de ettől eltekintve kapható bármilyen társasági eseményre. Ezek közül is jobb kedveli a lazább programokat, mint azokat ahol díszgálában kell feszítenie és addig vigyorognia amíg az arca Jokerbe nem torzul át. Az utóbbiak hasznosak a kapcsolatszerzésre, de folyton ott él tőle benne a késztetés, hogy úgy lerészegedjen, mint a csacsi.
Őszinte rajongással adózik a munkája iránt és ha megkérdezed róla akkor számolj egy plusz óradíjat rá, mert képtelen visszafogni lelkesedését.
Nem egy elveszett kölyök, de hajlamos napokig nem keresni senkit sem, ha túlságosan is elmerül a világában. Ilyenkor csak életjelet kell kicsalni belőle, aztán általában helyre rázódik.

A napokban szembe jött velem egy idézet mely így szólt: Minden életpályát egy rögeszme indít útnak.
El kellett ezen gondolkoznom és a saját életemre ráhúznom.
- Elsőnek beugrott egy családi karácsony a Porter rezidencián amikor Fitz a újonnan szerzett zongora tehetségét fitogtatta (siralmas volt), anyám egy pohár borral a kezében dúdolgatva aggatta a díszeket a fára, Sisi pedig azt üvöltötte felém hogy ha még egy képet készítek róla amíg nincs meg a sminkje, akkor ketté töri a gépet a fejemen. A kép természetesen elkészült (vele együtt plusz öt másik) és aznap nem csak egyik szenvedélyemre leltem rá, hanem megtanultam az életemért küzdve menekülni is.
- A másik pillanat során nyolc éves körül lehettem és becsempésztem a házunkba egy kóbor kutyát. Lebuktam, ahogyan azt illik, de csak apám sofőrje előtt, aki persze egyből beárult.
- Mrs. Porter..a kisfia..
- Melyik?
- Tobias úrfi. Egy újabb kutya van nála.
- Tobias Elliott Porter, azonnal gyere ide!
Anyám haragos hangjától még két ugyanilyen falakat rengető figyelmeztetést kaptam, de nem adtam könnyen magamat. Aznap nem csak a kutyák iránti szeretetem nőtt nagyobbra, hanem kitűnő rejtőzködő képességeket is elsajátítottam.

Amióta az eszemet tudom - meg a fényképezőgép használatát - azóta a fotózás az egyik szívügyem. Legyen szó családi vagy baráti eseményekről a megörökített pillanat az én reszortom volt. Időnként hagyománnyá nőtte ki nálunk az ezeket követő másnapi találkozó ahol körbeülve pörgettük végig az elkészült képeket pár nosztalgikus óra erejéig. Egy kiállítást tudhatok a hátam mögött amely ráébresztett, hogy nem a galériák falán szeretném viszontlátni a képeimet, hanem valaki örömére tenni vele. Amíg egy része hobbi szinten működött és a közeli ismerősök szórakoztatására, addig a másik a kutyákat örökítette meg a szerencsés gazdiknak egy olyan ajándék formájában amit egy életre nem felejtenek.
A PawTeam - ami a legfontosabb számomra. 8 éves korom óta mindig az életem részesei voltak a kutyák. Az elsőt magam hoztam haza és kaptam is érte fejmosást bőven, de attól a ponttól kezdve mindig ott volt mellettünk egy négylábú aki megbecsült családtag volt a köreinknél. (Sokszor az öcsémnél is fontosabban). A központ megnyitása rengeteg jót hozott az életembe. Természetesen nem árt, ha egy jól működő csapat is noszogat és segít ahol csak tud. (Elowyn, Scott, Ruth, Mick) Nélkülük a PawTeam nem lenne működőképes. Jó pár sikeres örökbefogadást tudhatunk magunk mögött, de ugyanennyi szeretetgombóc vár még gazdára. Addig viszont a legjobb körülményekben részesülnek, hogy visszakapják azt amit elvettek tőlük.
Mindig készülünk valami újítással - jelenleg egy játszóteret bővítünk nekik - de faliújságunkon van lehetőség önkéntesnek vagy kutyaszitternek jelentkezni. És hogy mi az amit nem publikusan ugyan, de szeretek az egészben? A meghívók az örökbefogadott kutyák szülinapjára melyek ott sorakoznak az asztalomon egy kép mellékletével. Ennél olykor nem is kell nagyobb visszaigazolás, hogy egy újabb eb került jó helyre.

Nyílt titok, hogy apánk Edwin Porter elvesztése után mindannyian örökséghez jutottunk. Amíg a nővérem - Sisi/Cecilia, ahogy tetszik - egy családi házba húzódott vissza, hogy majd a főállású anyuka szerepét töltse be, addig a kisöcsém - Fitz - folytatta apánk ingatlanos karrierjét. Rólam meg tudjátok, hogy mibe fektettem bele a részemet. És ha éppen nem a központot újítom belőle akkor az utazásaimra költöm el ahol felkeresem a városi menhelyeket és fotókat készítek a helyi kutyákról/macskákról a média felé közvetített portfóliójuk miatt. Tapasztalatból tudom, hogy egy megragadó kép olykor felhívja a megfelelő személy figyelmét és a célunk, hogy mindannyian szerető családra leljenek.
De hogy mi a helyzet az enyémmel?
Sisi a nővérem és a második anyánk, aki imád terelgetni minket. Két éve jött össze egy Jason nevű fickóval akivel azóta az eljegyzésen és az összeköltözésen is túl vannak. Nem mindig értünk egyet, de nem is kívánjuk melegebb éghajlatra a másikat. Mindazonáltal mindig számíthattunk rá és az őszinte véleményére. Utóbbira leginkább akkor mikor nem voltunk arra kíváncsiak.
Fitz ő kiköpött apánk. Önfejű alak, akinek mindig van egy tanácsa mások életéhez, de a viszonzást már nem fogadná el. Ő az aki bármilyen elit eseményre odatolja a képét, hogy nevet szerezzen magának. Elbűvölő srác, könnyedén behízelgi magát mások kegyeibe, de olykor nem egyszerű a testvérének lenni. Főleg akkor nem amikor Sisinek kell kihoznia az őrsről a legnagyobb diszkrécióban.
És akkor édesanyánk se maradjon ki, vagyis Claudia, akinek két személyisége van: a társasági hölgy vagy az özvegy. Attól függ éppen melyikből profitál. Az idegrendszerét a maga után húzott parfümfelhő tartja össze, ereiben pedig vörösbor csörgedezik vér helyett. Oda van azért, hogy díszes meghívókkal felhívja egy újabb rendezvényére a figyelmet amely végül ritkán nem kelt nagy visszhangot. (Nagy adománygyűjtő/adományozó) Gyerekeinek létezése inkább marketingfogás, mint anyai ösztön, mert egy titkot sem bíznánk rá. Habár Fitz áll hozzá a legközelebb, de azért mi is képesek vagyunk megmaradni a közelében.

Mindenkinek megvannak azok a filmes jelenetek ahol A főszereplő és B főszereplő jó barátok aztán úgy döntenek egy nap, hogy ez így túl egyszerű és végül elcsesznek mindent? Elowynnel ezt tettük amikor Claudia egyik rendezvényén összejöttünk. Mert ha eddig jól működtünk, így miért ne? Mondjuk ki: borzalmas volt. Rájöttünk ugyanis, hogy semmiben sem passzolunk és az egész inkább volt kínos mint felemelő élmény. Aztán jött egy békésebb időszak meg az ökör ötletem, hogy talán ez nem is akkora kudarc, szóval megkérem a kezét. Az eljegyzési partin szakítottunk és szöktünk ki a hátsó ajtón. Közös megegyezéssel barátok maradtunk és üzleti partnerek a PawTeam csapatában. Valamit nem kell erőltetni, ahogyan azt szokták mondani.
Azóta nincs senki az életemben ezen a fronton. Bár Elowyn olykor a tudtom nélkül leszervez nekem egy vakrandit, de még egyszer sem végződött jól. Nem is görcsölök rá erre a témára.

Elégedett vagyok a helyzetemmel, de mindig úgy érzem, hogy van még mit tennem az életemmel. Jobbá tehetném a központ működését, családot alapíthatnék, megtanulhatnék ehetően is főzni, hogy ne állandóan Weston nyakán lógjak. Egy valami viszont biztos: bárhova is vigyen az utam, a kutyák mindvégig az életem részesei lesznek. Ha pedig te is szeretnél egyet akkor tudod hol találsz!

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Nem véletlenül tartja a mondás, hogy: aki az állatokat szereti rossz ember nem lehet,
teljes mértékben ezt az érzést keltette bennem a lapod Nincs is annál felemelőbb érzés, amikor már kisgyerekként világosan látható, hogy milyen utat is szánt neked a sors, mi az ami igazán érdekel és mi sem bizonyítja jobban a kitartásodat, mint az, hogy a végén megvalósítottad az álmaidat
A kutya azt hiszem, hogy nem véletlenül az ember legjobb barátja, szavak nélkül értenek minket, hűségesek, bátrak, véelmezőek és úgy tudnak szeretni, mint senki más ezen a világon. Minden kutyus megérdemli, hogy boldog élete legyen és te ezt ezt meg is adod nekik
Nagyon tetszett az előtörténeted felosztása, részletes és minden sorából többet és többet tudthattam meg erről a nagyszerű fiatalemberről.
Nagyon kíváncsian várom, hogy mit rejteget még számodra az élet, egészen biztos, hogy nagy dolgokra vagy még hivatott, rengeteg életet fogsz még szebbé és könnyebbé tenni Remélem, hogy mindenben megtalálod a számításaidat, és szurkolok neked nagyon.
Nem húzom tovább az időt -ezzel a gyengére sikerült elfogadóval - foglalózz és mehetsz is életeket menteni. Színt és rangot admintól kapsz majd.

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!