Mindig ő volt a szorgalmas, mindent elvégző, intézkedő gyerek, aki talán ezzel akart kitűnni a fejeseknél, és bizonyítani, hogy a családja rangján túl rejtőznek még benne képességek, és, hogy ő nem elégszik meg ennyivel hosszútávon. Emellett viszont mindig tudta, kivel és hogyan kell beszélni, viselkedni, meddig mehet el, mik a látható, és kevésbé látható határok, és ezekhez igazította magát, hogy a biztonságos játéka úgy legyen veszélyes, hogy azt kevesen vegyék észre. Éles eszének köszönhetően gyönyörűen képes lavírozni a leglehetetlenebb helyzetekben is, ellentmondást nem tűrő tekintetével pedig rangja ellenére sem mernek sokan ellenkezni. Simul, ahol szükséges, utat tör, ahol engedik neki, és képes minden lendületével változást kezdeményezni, amikor éppen arra van szükség.
A felszín alatt annyira makacs, hogy az öszvér hozzá képes kezes bárány, és nagyon, de tényleg nagyon nehezen lehet megváltoztatni a véleményét, nem csak hosszú idő után, de akkor is, ha frissen vett valamit a fejébe. Túlságosan szereti a veszélyt, és ha magánakcióban kiteljesedhet teljesen, akkor nincs nagyon, aki megállítsa. Tudja, hol van a helye a világban, akkor is, ha gyakorta feszegeti ezeket a határokat, és egyértelműen, mégis finoman tör felfelé, hogy jobbá, teljesebbé váljon. Nem ismer más világot, mint amibe született, és soha eszébe sem jutott kitörni innen, vagy mást kezdeni magával; ilyen szempontból nem is érti, Alfonso miért akart mindenáron másik kontinensen kiskirállyá válni, amikor ő Nápolyban is hatalmas lehetett volna, mégis, néha a nyomás nélküli, szabad és féktelen élet, amit élnek sokkal többet ad Marcellonak, mintha otthon próbálná megreformálni a rendszert.
Olasz révén a lendülete mellett van egyfajta hirtelenség is; nagyon könnyen ugrik, még annál is könnyebben emeli fel a hangját, egészen olyan mértékben, hogy a bőre alatt megbújó veszélyt látni engedje másoknak. Nem kifejezetten kegyetlen alkat, de néha képes olyan dolgokat berántani, ami még a környezetét is komolyan elgondolkodtatja, így vannak, akik úgy tartanak tőle több lépés távolságot, hogy még nem is tett ellenük semmit az életben.
Mindemellett a maffiabecsület számára szent, ahogy Alfonso szava is, ezért bár néha szívja a fogát, de segíti mindenben, eltusolja a mostanában felszínre törő szarságait, és ha kell, a bajból is bármikor kihúzná, kérés nélkül. Nem csak azért, mert biztosítja számára azt a felhőtlen, mégis veszélyekkel teli életet, amire vágyik, hanem, mert egy csónakban eveznek a club miatt most már öt éve, és ez mindennél többet jelent Marcellonak, akkor is, ha nem beszél róla napi szinten. Megbízható, a szavát sosem fogja szegni, és senki kedvéért, kitartóan halad az általa kitűzött célok felé, és ha kell, bárkit eltapos maga alatt, hogy odajusson, ahová szeretné, miközben felfelé képes mutatni a tökéletes eszköz képét, amiről tudja, hogy elvárják tőle.

Az maihoz hasonló esték mindig különlegesek, hiszen a főnök házon kívül van, ami őt teszi górévá, és ilyenkor olyan szinten elemébe kerül, mint soha máskor. Megvan benne a képesség arra, hogy ne váljon feleslegesen, és magát bohóccá téve túlbuzgóvá, így pedig megmarad nem csak a hely integritása, de az ő tekintélye is a közegben, amiben mozognak. A VIP ilyenkor nincsen túlságosan tele, hiszen a legtöbben, akik ott fordulnak meg nem őt, hanem Alfonsot keresik, de akik ma este eljöttek mégis, azokkal könnyen szót ért, még ennél is könnyedebben tesz a kedvükre. Az este folyamán talán még arra is lesz lehetősége, hogy bulizzon néhány órát, amikor éjfél után a VIP szokásához híven ürülni kezd, a club pedig onnantól önellátóvá válik, és minden organikusan, magától megy tovább.
Ezt együtt érték el a másik olasszal, és rohadt büszkék is rá egyébként.
Egy bőrkanapén ülve társalog az egyik beszállító unokaöccsével, akinek a kártyája már erős revízióra szorulna, ebben azonban nem döntött régen sem, és most sem tiszte, úgyhogy beszélgetőpartnerévé avanzsál rövid időre egy szivar társaságában, hátha elkotyog valamit, amit ügyesen használhat ellene, hogy a kiváltsága megszűnjön a következő egy-néhány évre. Ekkor azonban a VIP ajtaja nyílik, Marco pedig helyben leizzad, pedig nincsen már rajta a zakója, a fekete ingjét pedig semmi sem éri, csak a légkondi levegője, nem is olyan messziről.
A baja a tűsarkú cipő tulajdonosa, aki úgy döntött, hogy hosszú idő után, ma este ismét részt akar venni a miliő ügyeiben és társaságában, de ez mindent jelent Marco számára, csak nyugalmat nem.
A nő ugyanis úgy játszik az idegeivel és türelmével, mint senki más.
Ennek nyomát sem mutatva igyekszik oda hozzá, hogy köszöntse, ahogy azt illik, márpedig mindenkinek össze kellene a seggét most szorítani, olyan rangos hölgy lépett a köreikbe. Ennek megfelelően csókolja meg Fabiola kezét, miután üdvözli, a csaposnak int, hogy természetesen minden fogyasztása a házon, és reménykedik benne, hogy valaki hamar lecsapja a kezéről – nem egy férfi epekedik itt utána, konkrétan tudja is róluk -, hogy ne kerüljenek abba a helyzetbe megint, amibe minden alkalommal, amikor a nőt idevonzza valami, aki általában Marcello.
Ekkor egy őr lép hozzá, és bizalmasan súg valamit, amitől állkapcsa megfeszül, és komolyabb tekintettel kér elnézést Fabiolától, ígéretet téve arra, hogy hamarosan visszatér, addig is érezze otthon magát.
A lépcsőn lefelé haladva tájékoztatja Alfonsot az esetről, ami felütötte a fejét, miközben az este még fiatal ahhoz, hogy ilyen problémákkal szembesüljenek; az egyik dealer nem kevés pénzzel nem tud elszámolni az előző estéről, ami ebben a clubban maximálisan tabu, tehát nem csak azt kell most elővennie az alaksorban, aki nem tud számolni, de azt az arcot is, aki ajánlotta a tolvaj férgesét.
Alfonso szokta intézni a hasonló fenyítéseket, és ritkán adja át a gyeplőt ilyen szempontból Marconak, a telefonban azonban zöld utat kap, hogy ennek minél hamarabb tegyen szépen pontot a végére, úgyhogy ezt teszi pontosan az elkövetkező egy órában.
Az utolsó balos, amit bevisz olyan erővel sikerül, hogy az arc orrából elered a bő, a félhomályban barnáspirosnak ható vér, ő pedig kap az egyik őrtől egy hűtött kis törülközőt, amit az öklére tehet, hogy amikor visszamegy, ne lehessen kivenni a sérülésekből és feldagadt bőrből, hogy mivel foglalta le magát egy órán keresztül. A következő ütés előtt ered meg az arc nyelve, ő meg a földre köp, mert a becsület, ha kicsit átértelmezett formában is, de ebben az épületben egy tiszteletben tartott dolog, megszegni pedig örüljön, hogy most nem az életébe kerül a figurának. A takarítást természetesen nem ő intézi, neki csak az információ kellett.
- Probléma megoldva. – Újságolja visszafogottan a barátjának, és egyben főnökének, akit szinte lát a szemei előtt, ahogy elégedetten hátradől, üljön bárhol abban a kibaszott nagy lakásban, amit vele intéztetett napközben, miközben lett volna jobb dolga is.
- Szép munka, Marco. Élvezd az este hátralévő részét. – Felhorkant, mert a hirtelen jött látogató miatt ez nem egy egyszerű feladat, sőt. Alfonso hallgatása arra engedi következtetni, hogy jó lenne megmagyarázni, mi a baja.
- Itt van Fabiola. Téged keresett. – Erre a vonal másik végén nem túl hangos, de annál szórakozottabb nevetés hallatszik, hiszen Alfonso tisztában van az érdekes helyzettel, de természetesen nem tudja, és valószínűleg nem is akarná megoldani Marconak, vagy Marco helyett, ha lenne rá lehetősége.
- Nem, hozzád ment. Nekem szólt volna róla. – Mondja a főnök még mindig nevetve, aztán hallatszik, ahogy a whiskyjében a szokásos, három darab, gömbre fagyasztott jég összekoccan, aztán a vonal hamar bontásra kerül.
- Hívj, ha van valami. Már, ami nem Fabiolát érinti. – És még hallatszik Alfonso nevetése, mielőtt egyenletes pittyegés jelezné, hogy valóban bontódott a vonal, ő meg vesz egy mély levegőt, hogy szembemenjen a viharral, amit a nő idehozott neki ma estére.

Üdvözöllek az oldalon!

A karakterlapodat elolvastam, és teljesen rendben találtam. Minden megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy kissé megismerhessük a karakteredet, betekintést nyerjünk az életébe és a jellemébe.

Olyan ember vagy, akire bármit bíznak is rá, kérdés nélkül megoldja. Aki lojális, de megvannak a maga céljai, melyek mellett kitart, formàl amíg el nem éri az elképzelt összképet. Kényelmes számodra ez a világ amibe vagy, hiszen mint ahogyan azt te is írtad, nem is ismersz mást, és feltalálod magadat benne legyen szó bármiről. Az évek alatt pedig olyan tekintélyt vívtàl ki magadnak, ami miatt nem is sokan kérdőjelezik meg a döntéseidet. Abból pedig amit olvastam nem is igazán lenne okuk bármilyen panaszra.
És bár nagyszerűen helytállsz, de úgy veszem észre, hogy akad valami - pontosabban valaki - akihez azért nem ennyire egyszerű a forgatókönyv és nem is kevés bosszúságot okoz számodra. Most mondjam azt, hogy úgy szép az élet ha zajlik? És a tiéd közel sem nevezhető unalmasnak vagy veszélytelennek, de még így is kell valami plusz, ami megragadja és nem engedi az érdeklődésedet.  
Az biztos, hogy nem lesz egyszerű dolgod, de ettől válik érdekesebbé a helyzet, én pedig kíváncsian várom hová vezet majd el ez téged.
Tetszett a karakter és a története is, amit hoztál nekünk és örülök, hogy olvashattalak.  

Már nincs is más hátra, mint hogy meglátogasd az avatar-, név- és munkahelyfoglalót, és már kezdődhet is a játék!
Ha bármikor elakadnál, és segítségre lenne szükséged, keresd fel az oldal vezetőségét bátran!
Kellemes időtöltést és izgalmas játékokat kívánok!