One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága


Kérnénk mindenkit, hogy a könnyebb átláthatóság kedvéért csak rövidebb OOC üzengetésre szorítkozzunk ezen a felületen, a személyesebb hangvételű vagy IC üzenetekhez pedig használjuk a nagy chatet vagy a PM-et.
Új posztok
hozzászólások



Bradley Carter

does it feel; Lana & Jordan EmptyMillie Crawford
Today at 1:50 am



Almost 10 year. Holly shit!

does it feel; Lana & Jordan EmptyPatrick Byers
Yesterday at 11:24 pm



I know it's accident, not your fault | Rora & Kai

does it feel; Lana & Jordan EmptyAurora Cabot
Yesterday at 10:47 pm



Amphitria

does it feel; Lana & Jordan EmptyVendég
Yesterday at 9:45 pm



Elkészültem az elõtörténetemmel...

does it feel; Lana & Jordan EmptyBradley Carter
Yesterday at 7:07 pm



Vladislav D. Antonov

does it feel; Lana & Jordan EmptyVladislav D. Antonov
Yesterday at 6:06 pm



Joon & Karin

does it feel; Lana & Jordan EmptySon Hyun Joon
Yesterday at 4:38 pm



Játékpartner keresõ

does it feel; Lana & Jordan EmptyTate Dawson
Yesterday at 3:13 pm



Karaoke party - Milo & Mia

does it feel; Lana & Jordan EmptyMilo Richards
Yesterday at 2:23 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 19 16
Diákok 31 27
Törvényszegők 10 18
Bűnüldözés 8 16
Hivatal 9 8
Üzlet 20 17
Oktatás 7 8
Munkások 22 16
Egészségügy 15 18
Összesen 141 144
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (106 fő) Hétf. Feb. 15, 2021 11:58 pm-kor volt itt.
Discord
csatlakozz hozzánk!


Regisztráláskor felhasználónévnek a karakteretek nevét/becenevét használjátok. Köszönjük. :)

Share
 

 does it feel; Lana & Jordan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: does it feel; Lana & Jordan   does it feel; Lana & Jordan EmptyKedd Feb. 16, 2021 12:29 am

Jordan & Lanai
"You are ice to my cream. You are coco to my puffs. You are Milky to my Way. And you are the Twinkies of my eye."

Vannak dolgok, amiket nem tervezek el előre, egyszerűen csak megtörténnek, holott egyáltalán nem rossz szándék vezérel. Sőt, van hogy el sem tervezem ezeket a dolgok, tényleg csak... Rosszkor vagyok rossz helyen, vagy éppenséggel kiderül, hogy én csináltam, de csak és kizárólag úgy történhetett, hogy nem tudtam róla. Ilyen volt például múltkor a rendelőben, amikor Mrs. Schneider elhozta mindkét macskáját, de csak az egyik szorult kezelésre, és amíg Bimbusz - kíváncsi lennék a név eredetére, de majd csak Mrs. Schneidert tudom erről megkérdezni, ha újra ellátogat a rendelőbe - bent volt Teddel, a dundibb macskája, akinek nem sikerült megjegyeznem a nevét, nos... Végig járta az asztalt, aminél dolgozom és a kerek hátsójával félrelökte a telefont. Csodálkoztam is, hogy milyen nyugalmas volt az a néhány óra a műszakom végéig, de a telefont csak sokkal később vettem észre. Legalább Tednek is volt egy könnyű napja és engem sem foglalt le túlzottan a telefonálgatás aznap.
Pontosan ehhez hasonló szerencsétlen esetnek nevezném Jordan pólóját is, ami történetesen... Nos, fogalmam sincs hogyan mehetett tönkre, mert ha valakire fogni akarom, az biztosan a mosógép lenne. Mint ahogyan néha egy-egy zokninak sem lesz már meg soha a párja mosás után, úgy azt hiszem ezt is nyugodtan foghatjuk rá.  
Sajnálatos módon azonban a mosógép tettéért ezúttal kénytelen voltam én vállalni a felelősséget, hiába próbáltam megmagyarázni Jordan számára is az igazat. Ő nem csak hogy nem hitt nekem, de engesztelést is követelt, amit... Most az egyszer hajlandó voltam megadni neki, magam sem tudom pontosan milyen indíttatásból, tekintve hogy mellé képes volt még a bolondját is járatni velem.
- Szia, Jordan - felelek neki jókedvűen, miközben lezárom a telefonomat és az ölembe ejtem a készüléket. - Hé, majdnem ráültél Luciferre! - A hangomba igyekszem minél több rosszallást sűríteni; legalább annyit, hogy az arcomra kiülő mosolyt tompítsam valamelyest, a végén azon még nevetés nélkül sem bírom ki. - A saját gazdája nyírja ki a macskáját, láttál már ilyet? - Jordan pillantását kerestem, amikor feltettem a kérdést.
- Nem, fogalmam sincs mi ez, csak meguntam a nyomogatást, mert semmi értelmes nincs a Netflixen kívül ezen a tévén. - Igen, még a játékait sem tartom annak, holott volt már olyan alkalom, amikor én is csatlakoztam Jordan egyik játékához. - Azzal meg téged vártalak - finoman megvonom a vállaimat.
- Megrendeltem a kaját, lassan itt van. - Részben ezért is voltam annyira belemerülve a telefonomba, mielőtt Jordan hazaért volna, a biztonság kedvéért azonban most még egyszer feloldom a telefonom és rápillantok az alkalmazásra, majd Jordan felé mutatom a készüléket, hogy ő is lássa és már csak azért se tartson hazugnak.
- Úúú! Imádlak - vigyorogva veszem magamhoz a nekem szánt édességet, de nem bontom ki azonnal, mert mindig annak a híve voltam, hogy előbb a normális étkezés, csak aztán az édesség. Na jó, ez nem feltétlenül mindig van így, de ma nem volt kedvem egy twinkievel kezdeni.
- Hmm.. - A kezembe veszem az irányítót és elkezdek nyomogatni, mintha az életem múlna rajta. - Rom-com-ot? - Elnevetem magam, de nem választom ki a kategóriát, mert nem akarom ilyesmivel büntetni őt. - Szívás, hogy ilyen szar a választék Marvel filmekből. - Pár másodpercig gondolkodom, amit azzal ütök el, hogy csücsörítve meredek a tévére. - Nézzük meg a Train to Busan második részét. - Az talán neki sem lesz olyan unalmas és én is irtó kíváncsi vagyok rá, de sosem nézném meg egyedül.
- Milyen volt a találkád? - Átnyújtottam neki az irányítót, már csak azért is, hogy érezze, hogy most az övé az irányítás, plusz mert el sem tudtam képzelni milyen hangerőn szeretné nézni a filmet, vagy hogy el akarja-e kezdeni még azelőtt, hogy ideér a kaja.
595 | banya a tudod kicsodád!! does it feel; Lana & Jordan 3305246087 | ruhácska |

Lanai E. Foster
Munkások
Play by :
➻ Liza Soberano
Kor :
25
Foglalkozás :
➻ receptionist / bartender
Hozzászólások száma :
38

does it feel; Lana & Jordan Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: does it feel; Lana & Jordan   does it feel; Lana & Jordan EmptyHétf. Jan. 25, 2021 1:41 pm


Lana & Jordan

Szerencsémre sikerült Alice számára találnunk néhány olyan ruhadarabot, amit minden gond nélkül hordhat, és egyben talán a bátyám ízlésének is megfelel. Mondjuk azért azt hozzátenném, hogy neki és nekem teljesen más elképzelésünk van arról, hogy egy tinédzser lány mikor normális, de talán ezt már el lehet engedni. Lényegében Lizzie egy aranyos kislány volt, akinek lelki támogatásra lett volna szükség. Hiába tizennyolc éves már, azt hiszem határozottan kijelenthetjük, hogy a felnőtt és gyermeklét határán van. Még nem lehet vele úgy beszélni, mintha már önálló személyként tengetné a mindennapjait, de az is igaz, hogy óvodásként tekinteni rá is egy kicsit túlzás. Ilyenkor erősen kell fogni a gyerekeket, hogy ismerjék a határaikat, de ez a kislány nem ivott, nem drogozott, szimplán csak szoknyákat akart hordani, ami nem értem miért ütközött ekkora akadályba. A találkozónk alkalmával viselt is teljesen normális hosszúsággal rendelkezett. Biztos vagyok benne, hogy néhány osztálytársa rendelkezik olyan igazán bokorugró darabbal, amikhez a lányénak köze nem volt.
Emellett külön örömömként szolgált, hogy Alice is tervezett filmnézést, ami miatt szerzett magának snackeket, így én is be tudtam váltani az ígéretem és jól bevásároltam a Lanával tartott közös esti programomra. Örültem neki, hogy otthon van, mert addig sem kellett azon izgulnom, hogy miként ér majd haza a melóból és hogyan kell felmosnom őt a padlóról, ha valami történik vele. Az már tényleg az aggasztó kategória volt, ahogyan a lány fel tudott néha öltözni és értettem, hogy miért csinálja, ennek ellenére sem gondoltam azt, hogy ezt így kellene űznie.
- Szia, megjöttem – mindezt persze úgy jelentettem be, mintha nem lenne baromi egyértelmű. Valamennyit zörögtem még a zacskókkal amíg kiléptem a cipőmből és felakasztottam a kabátomat, de utána rögtön a kanapé felé vettem az irányt és szabályosan levetettem magam. A fotelban pihenő macska pedig összerezzent a jöttömre.
- Ugye nem kezdted el nélkülem? – a karomat lazán átvetettem a kanapé támláján, aztán a ismét belenyúltam a másik kezemmel a zacskóba – Hoztam a szellemtaknyos izédből.
Lazán a lány ölébe ejtettem azt, és nem is fáradtam azzal, hogy a továbbiakban ránézzek, szimplán csak elővettem a saját sajtos chipsemet és azonnal meg is bontottam azt. Emlékeztetnem kell majd magam arra, hogy pár felülést csináljak, mert az utóbbi időben eresztettem némi hasat a folyamatos fifa és nasi kombótól.
- Mit fogunk nézni? Választhatsz – ma éppenséggel olyan napom volt, amikor szívesen kedveskedtem a lánnyal. Elég hullámzó volt a viszonyunk, de ennek ellenére is úgy gondoltam, hogy még így is egész jól éltünk együtt. Lehetne ennél százszorta rosszabb is a helyzet. Én legalább szoknyában kiengedem a lakótársamat a házból.


kiskabát nélkül persze †   szia banya  does it feel; Lana & Jordan 1261330843   416 szóban


Jordan H. Chwe
Munkások
Play by :
⇢ Lee Jae Hyun
Kor :
22
Foglalkozás :
⇢ Bolti eladó
Hozzászólások száma :
27

does it feel; Lana & Jordan Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

does it feel; Lana & Jordan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: Extrák :: Real Time játékok-
^
ˇ