Haiz & Jonnie

"Family is not defined by our genes, it is built and maintained through love."

Nem is tudja, hogy mit rontott el az eddigi életében, hogy ilyesfajta „büntetést” érdemeljen, amit kapott. Lassan már kitúrják a saját házából, pedig azért nem egy kis épületről van szó azért. Mégis ott tart már, hogy nincs üres szobája és magának sincs már helye. Mármint, lenne, ha a lányokat egy szobába pakolná, de… Úgy érzi, hogy azért Haileenek is jobb egyedül, mintsem egy szivárványos lelkületű kölyökkel. Mármint hosszú távon biztos fárasztónak tartaná és neki sem valami könnyű a munkája, biztos nem vágyna még egy ilyen szobatársra utána. Így talán az a legjobb, ha Jonah alszik a kanapén, már akkor mikor egyáltalán otthon alszik. Mostanában úgy megnövekedett a rendelések száma, hogy nincs ideje aludni sem mellettük, vagy ha van pár órája, akkor azt az irodában teszi meg az asztalra dőlve. Így hát tulajdonképpen nem is a kanapé az oka az ő hátfájásának, hanem az asztal. De hát a munkahelyén nem feküdhet csak úgy a padlóra, még a végén keresztül gázolna rajta valaki. Valamelyest már látja a fényt az alagút végén. Már nincs annyira nagyon rengeteg hátra, de majd amúgy is ráér pihenni a télen. Ha szerencséje van legalábbis. Idén lesz az első tele, amit majd kötelező otthon töltenie, így az első karácsony is, amit nem egyedül tölt. Őszintén, ő már el is feledkezett az ilyen ünnepekről. Bár jelenleg már annak is örül, ha tudja, hogy milyen nap van és hogy kész van e a határidős munkákkal.
Előző este is igen későn ért haza, így örült is, hogy csak a kanapéig kell mennije, mert már nem lett volna több ereje messzebbre mászni. Álmosan pislog is még a kávéja fölött, mikor megjelenik a bejárónő főellensége is a konyhába. Nem érti miért nem férnek meg egymás mellett, de nem is akar ezzel foglalkozni addig, míg nem tud tisztán gondolkozni. Most először csak felszeretne ébredni. Erre némiképp rá is segít Hailee kicsattanó ereje és jókedve. Korán van még ehhez nem? Mit ivott ez, egy karton energiaitalt? -Hell…o? – pislog is ki a karikái alól és igyekszik felvenni a ritmust vele, de lássuk be, hogy jelenleg olyan mintha csak egy kolibri tartana gyorsasági versenyt egy lajhárral. -Hailee, ne kezd megint, légyszi! Tényleg nem gáz, mostanában amúgy se sűrűn volt lehetőségem itt aludni a mun….munka miatt. – ásítja is el magát és igyekszik átropogtatni a hátát, hátha az jobban segít a helyzeten. – Ha annyira ágyon akarnék aludni, akkor már rég átküldtem volna hozzád Alicet és én aludnék az ő szobájába. Vagy szereznék egy matracot a gardrób szobába vagy tudom is én. Megoldanám, ha akarnám, szóval itt le is zárom a témát! – néz rá szigorúan, remélve, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy ezt felhozzák. Egy tervezővel van dolga, ha nagyon kényszer szerű lenne megoldaná. Csinálna valahova egy galériát a gardrób szobába vagy valami. Biztosan egyszerűbb lenne, mint Alice cuccait áthordani egy másik szobába. De őt meg egyszerűbb lenne mozdítani, mert az ő szobája kisebb, mint a Jonahé, így úgy a logikus, ha a két lány a nagyobb szobába lenne együtt. De ezt még ráérnek fejtegetni.
A következő megállapítására pedig csak értetlenkedve pillant rá. Neki mi köze legyen a hűtőhöz? Az a bejárónő dolga, nem az övé. – Merre van Thea? Lehet már elment ő is a boltba. – vonja meg a vállát. Ideje lenne kibékülniük, menjenek együtt, segítsenek egymásnak. -Néha már egészen kezdem úgy érezni magam, mint egy apa, akinek a semmiből szakadt nyakába a hármasikrek. Bár szerintem a te kölyköd vitt el minden jót az enyéim elől. – gondol itt a kinézetre és az észre. Na nem mintha ismerné a kölykök IQ-ját de talán Henryvel lehet a legjobban boldogulni a komolyabb témákkal, hiába nem is bírják egymást. -Hails, ugye tudod, hogy neked itt semmi kötelességed nincs, hm? Pihenj inkább, vagy menj el kikapcsolódni a szabadidődben. Minden a legnagyobb rendben van Thea kezében is, hagyd őt is dolgozni néha. Hm? – pillant rá kissé kérlelve, hátha használ valamit a túlpörgő énje ellen, bár nem lát rá esélyt. – Egyébként meg, ugye nem ebbe mennél boltba? – bök a fejével a nő ruhájára. Kezdi érteni Alice honnan is veszi az ilyen rövid ruhákat. Miért kell ennyire nagy esélyt adni a perverzebb embereknek? Miért nem lehet normálisan öltözködni? Reméli, hogy nem a saját bőrükön tapasztalják meg azt, hogy ez miért is nem jó ötlet. – Már meg ne haragudj, de… Nem mutat ez egy picit sokat? Főleg hajolgatás közben. Így nem is az a csoda, ha valaki a nyakadon van, hanem az, hogy csak egy ember. Ne ad meg az esélyt arra, hogy egy férfi lenézzen az öltözéked miatt. De tudod, az ilyen szettek túlságosan kihívóak. Csak a biztonságod érdekében mondom. – aprókat bólogatva igyekszik is összeszedni a gondolatait, hogy ne bántsa meg nagyon a másikat, de azért a lényeg is átmenjen.

Ruha ¦ 773 ¦