One belongs to New York instantly. One belongs to
it as much in five minutes as in five years.
Belépés

a városba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Társalgó
szavak sokasága


Kérnénk mindenkit, hogy a könnyebb átláthatóság kedvéért csak rövidebb OOC üzengetésre szorítkozzunk ezen a felületen, a személyesebb hangvételű vagy IC üzenetekhez pedig használjuk a nagy chatet vagy a PM-et.
Új posztok
hozzászólások



Chiara&Lia|Welcome to New York, cousin.

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyLia Olivia Caselli
Yesterday at 10:55 pm



lie to me ~ Felix & Rachel

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyRachel Doan
Yesterday at 10:51 pm



Rachel & Jordan | memories. 2016

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyRachel Doan
Yesterday at 10:10 pm



What's Happening? - [Knox & Victoria]

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyKnox Keane
Yesterday at 10:09 pm



Elkészültem az elõtörténetemmel...

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyAdriana Castillo
Yesterday at 10:01 pm



Adriana Castillo

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyAdriana Castillo
Yesterday at 9:58 pm



See you again | Bray & Lix

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyFelix S. Han
Yesterday at 9:52 pm



Nikoletta&Darren-Neighbor in trouble

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyNikoletta Horváth
Yesterday at 9:06 pm



Can you trust me? ✮✩

they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyHailee R. Marsh
Yesterday at 7:30 pm
Lakosok
nyilvántartása
Csoport neve
Média 18 14
Diákok 29 24
Törvényszegők 9 16
Bűnüldözés 7 13
Hivatal 6 6
Üzlet 18 16
Oktatás 6 8
Munkások 19 16
Egészségügy 13 17
Összesen 125 130
Ismerõs idegenek
New York utcáin
Jelenleg 41 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 40 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (106 fő) Hétf. Feb. 15, 2021 11:58 pm-kor volt itt.
Discord
csatlakozz hozzánk!


Regisztráláskor felhasználónévnek a karakteretek nevét/becenevét használjátok. Köszönjük. :)

Share
 

 they can read all about it | Hailee & Lilah

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: they can read all about it | Hailee & Lilah   they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyHétf. Feb. 22, 2021 8:40 pm


Hailee & Lilah
- Ne mondj ilyet! - Kedvesen dorgáltam őt, mellette viszont megrándult a szám sarka, még ha egy konkrét mosoly nem is formálódott végül az arcomon. - Egyelőre itt vagyunk egymásnak, a többi pedig majd követi. Mindig a rossz időszakok után jön valami jó is. - Én legalábbis szerettem volna ebben hinni és ezáltal bevonzani minden pozitivitást, amit csak elbírt jelenleg az életem. Mondhatni gyakorlatilag bármit el tudtam volna fogadni, legyen szó a legapróbb dologról, vagy éppen olyan szintű nagy és boldog változásról, ami túl szép, hogy igaz legyen és ezért nehéz elhinni, hogy valóban megtörténik. Nem akartam elvakultan a felhők között élni és azt várni, hogy majd megoldja magát a helyzet, nekem pedig két szalmaszálat sem kell keresztbe tennem a további nyugalmam érdekében. Abban sem voltam biztos, hogy egyáltalán bízhatok-e egyáltalán abban, hogy mostantól biztonságos életem lesz - annyira, mint bármelyik másik egyszerű, földi halandónak.
Viszont azt sem szerettem volna figyelme kívül hagyni, hogy olyan dolgokat köszönhettem ennek a mondhatni szerencsétlenségnek, mint az is, hogy Hailee újra az életem része. Igaz, hogy évek teltek el, mióta utoljára találkoztunk, de maga a tény, hogy egyikünk sem volt elutasító a másikkal, gyakorlatilag arra engedett következtetni, hogy egyszer ugyanolyan szinten leszünk, mint régen, amikor én még a Dahlia névre hallgattam. Azt hiszem ezért is volt értelme annak, hogy megpróbáltunk hétköznapi emberek módjára viselkedni és olyan dolgokkal ütni el az időt, amivel két szimpla barátnő is szokta.
- Nem szeretném, ha mindig minden rólam szólna. Ráadásul... Hailee, mondtam már, hogy nem szeretnélek jobban belekeverni, mint amennyire már így is megtettem. - Akármennyire szükségem volt a segítségére és arra, hogy szakemberként tanácsokat adjon nekem, nem szeretnék visszaélni a kedvességével és azzal, hogy ismerem őt. Jól esik, hogy törődik velem és egészen szokatlan is, mert neki nem kell hazudnom. Egyszerűen csak nem mondok el mindent.
- Azt remélem te is tudod, hogy ez nem hangzik túl biztatóan... - Fürkészve pislogok rá, úgy nézem a nő arcát, mintha meg tudnám fejteni pontosan mi történt és mintha csak hirtelen tudnék a gondolataiban olvasni. A tényleges válaszra és az igazságra azonban azt viszem várnom kell; és mindenekelőtt tenni egy ígéretet. - Rendben. Nem fogok kiakadni. - Nem nagyon, de azt hiszem ismerjük már egymást eléggé ahhoz, hogy számítson erre. Minden attól függ, hogy pontosan mit készül velem megosztani.
- Nem is tudtam, hogy már kerítő is lett belőled - széles mosollyal az arcomon mondom ezt ki. Jelenleg nem az áll a prioritási listám elején, hogy rögvest szerezzek magamnak valakit, mert ahogyan Haileet sem rángatnám bele teljes mértékben mindabba, amin keresztül megyek, úgy valaki idegentől sem várnám el, hogy megpróbáljon megérteni, vagy elfogadni. Lehet, hogy ha valaki tudná rólam a teljes igazságot, egyébként sem tudna már ugyanúgy nézni rám. - Milyen a te mentorod? - Teszek fel a kérdést, csak hogy megmaradjon a társalgás kellemes hangneme.
Végig mosolygok, ahogyan Haileet figyelem és azt, ahogyan közelebb húzódik hozzám. Képtelen vagyok nem még szélesebben mosolyogni, amikor rákérdez a dologra és egy pillanatra a fejemet is lehajtom, a hajam pedig az előre esik, eltakarva ezzel az arcomat. A számhoz emelem egy pillanatig a kezemet, amíg újra a nő felé fordítom a fejemet és csak aztán válaszolok, hogy néhány tincset hátrasimítottam. - Tulajdonképpen de. - Gyorsan veszek újabb levegőt, hogy folytathassam. - De nem én találtam ki! A lányok, akikkel jógára járok azt mondták jót tenne... - Grimaszolok, aztán elnevetem magamat, mert azóta sem sikerült eldöntenem, hogy tényleg jót tett-e. Szerencsére épp megékezik a pincér, én pedig azzal vagyok elfogadva, hogy kérjek egy szójatejes lattét, ahelyett, hogy Hailee szavaira válaszolnék, amit így is meg kell tennem, miután a srác, aki felvette a rendelésünket eltűnik mellőlünk.
- Esküszöm nem követtem el semmi olyat! - Nem túl hangosan, de annál biztosabban mondom ezt. - Találkoztam valakivel, aki... Tulajdonképpen azon a öhm helyen futottunk össze a pultnál és egész este beszélgettünk. - Azt bölcsen kihagyom, hogy pontosan milyen jelenet játszódott le akkor a pultnál, mert egy olyan problémákkal küzdő nőt, mint Hailee, most nem terhelnék ilyesmikkel. - Aztán másnap is teljesen véletlenül összefutottunk a boltban és elmentünk reggelizni. - Kellemes érzés önt el, miközben magyarázok, amikor pedig befejezem egyszerűen beharapom az ajkam és egy pillanatig csak meredek magam elé, lényegében visszaemlékezve az esetre és Kianra.
- De Hailee... - Határozottan a nőre szegezem a pillantásom. - Megint rólam van szó és pont ezt nem akartam. Mesélj inkább arról, kihez költöztél pontosan? És hogyan? - Ha egy-egy ilyen nehéz helyzetben egymás mellett tudunk lenni azt hiszem az sokkal fontosabb, mint hogy hány évig nem tartottuk a kapcsolatot.

742 | öltözék | megeszlek, ha szervezkedsz they can read all about it | Hailee & Lilah 1159569709 |

Delilah Barker
Üzlet
Play by :
Melisa Asli Pamuk
Kor :
27
Foglalkozás :
butik tulajdonos
Hozzászólások száma :
49

they can read all about it | Hailee & Lilah Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: they can read all about it | Hailee & Lilah   they can read all about it | Hailee & Lilah EmptySzer. Jan. 13, 2021 12:11 pm



Lilah&Hailee



Sokan a helyemben biztosan több fenntartással kezelték volna azt a dolgot, amin Dahlia ment keresztül az elmúlt időszakban. Lehet, hogy én is másképp cselekedtem volna, ha az életem nem borul teljesen a feje tetejére nagyjál abban az időben, amikor ő is felkeresett engem. Tudtam, hogy ha segítek neki, azzal lényegében el fogom tudni terelni a gondolataimat, ugyanakkor elkövetem ezzel együtt azt a hibát is, hogy teljes mértékben homokba dugtam a fejem. Ezzel lényegében olyan szintű problémát generáltam magamnak, amit már egyedül képtelen voltam kezelni. Tudtam, hogy ez az egész zaklatásos ügy teljes mértékben ki fog hatni nem csak az én, hanem mindenki életére aki a környezetemben volt. Mivel a munkahelyemen is találtam fényképeket, nagyon féltem attól, hogy ismét veszélybe kerülhet az állásom. Joan nem biztos, hogy veszélyeztetni szeretné az irodájában dolgozó embereket csak egy jelölt miatt. Innentől félő volt az is, hogy rövid időt fogok eltölteni az irodában, ahol egyébként élvezem a munkát, és a jelenlegi mentorom miatt tényleg megtapasztalhattam azt, hogy milyen a cégjogban dolgozni, amit már nem is tartottam annyira unalmasnak, mint a korábbiakban. Vagy talán éppen elég volt az izgalom az életemben ahhoz, hogy többet már ne is kérjek belőle?
Mindenesetre eléggé rámfért az, hogy normális dolgokat csináljak, és mivel Dahlia – Delilah – ügyét egészen könnyen meg tudtuk oldani, most már nem volt olyan kapcsolat közöttünk, ami miatt aggódnom kellene. Ha nem segítettem volna neki, akkor a lelkiismeretem semmilyen módon nem marad tiszta, viszont egyelőre hála az égnek nagyon úgy néz ki, hogy mi ketten tartani tudjuk azt a viszonyt, ami még Chicagoban volt közöttünk... Ha nem is lesz ugyanolyan, legalább a fonalat megpróbáltuk felvenni és ez sokkal pozitívabb annál, amit mondjuk akár elképzelni mertem volna.
- Lassan már senkiben – mosolyogva forgattam meg a szemeim, de az utóbbi történések miatt nagyban hozzájárult minden ami vele, illetve velem is történt. Hiába nem ismertem az ügyének minden részletét – nem akartam már tapintatból sem rákérdezni a dolgokra – azzal határozottan tisztában voltam, hogy valami elég nagy dolognak kellett történnie, ha úgy döntött, hogy végül talán jobb neki a családja és a személyazonossága nélkül.
- Meg gondolom némi mesélni valód neked is van – inkább volt nyomatékos a hangom, nem kérdeztem rá. Legalább annyit tudnom kell, hogy az egész korábbi mizéria milyen irányba halad az életében és, hogy meglesz-e. Mert ha ezek az információk elmaradnak, azt hiszem én magam sem tudok megnyugodni. Mint korábban, most sem fogok tőle részleteket követelni, de tudnom kell azt, hogy a segítségem nélkül megoldja-e a dolgokat.
- Ha segítségre van szükséged, akkor szólj, jó? Nem szeretném, hogy ha legközelebb a kórházban kellene sütiznünk – durvább kijelentést nem mertem tenni, mert én magam sem akartam belegondolni abba, hogy Lilah akár sokkal komolyabban megsérülhet... Még annál is komolyabban, ami a kórházi kezelésen túl van.
- Csak akkor mondom el – a kezemben tartott itallapot lassan az asztallapra ejtettem és komolyan néztem a nőre – Ha megígéred, hogy nem akadsz ki. Egyébként az új helyen többet is keresek és ha gondolod nagyon szívesen bemutatlak a mentoromnak. Ha jól tudom nincs barátnője.
Igyekeztem nem túl idegesítően mosolyogni a mellé, hogy a szemöldökömet is megrángattam. Szinte biztos voltam abban, hogy ők egymás esetei lennének és egy akkora férfi, mint Dale, biztos képes lenne megvédeni Lilah-t. A korábbi megjegyzésemet pedig csak akkor vagyok hajlandó kifejteni rendesen, ha tényleg ígéretet tesz nekem. Én a magam részéről nem voltam büszke a múltbéli tetteim egy részére, ezért nem is volt túl könnyű beszélnem mindarról, amin keresztül kellett mennem idáig.
Éppen nyúltam volna ismét a lapért, amin megtalálható volt a cukrászdában árult összes kávé, de a kezem a mozdulat közepén megállt. Képtelen voltam nem rápillantani a nőre, akinek igyekeztem véletlenül se félreértelmezni a szavait. Pár mozdulattal közelebb húztam magam az asztalhoz a székemmel, elegánsan keresztbe tettem a lábamat és csak utána suttogtam oda neki a szavakat.
- Csak nem valami vetkőzős buliban voltál? – igyekeztem komoly pillantással felmérni a vonásait, de az arcomra lassan mosoly kúszott és próbáltam elképzelni a velem szemben helyet foglaló nőt egy olyan közegben – Elkövettél valami olyat, ami szóra érdemes és megosztanád valakivel? Azt hiszem engem már nem tudsz felülmúlni, de azért hallgatlak.
Az időközben megérkező pincérnek én gyorsan leadtam a rendelésemet, ami most egy egészen egyszerű választás volt. Úgy döntöttem, hogy bőven elég lesz számomra egy capuccino, aztán pedig a barátnőmre néztem, hogy ő is megtehesse ugyanezt.


ruha || 707 szó




Hailee R. Marsh
Hivatal
Play by :
Shin Hye Sun ✮✩
Kor :
25
Foglalkozás :
Ügyvédjelölt ✮✩
Hozzászólások száma :
65

they can read all about it | Hailee & Lilah Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: they can read all about it | Hailee & Lilah   they can read all about it | Hailee & Lilah EmptySzomb. Okt. 17, 2020 3:30 pm


Hailee & Lilah
Sokat gondolkodtam azon, hogy talán rossz hozzáállást választottam a velem történő dolgokkal kapcsolatban és ahelyett, hogy hagyom hogy megtörténjenek, vagy újabb meg újabb furcsa utalásokat kapjak, egyszerűen elébe kellene mennem a problémának és felkeresni a családomat. Talán hihetetlen lenne számukra, hogy én vagyok az, talán nem is érdekelném őket, de abban is biztos vagyok, hogy tudnának részletekkel szolgálni azt illetően, hogy mi folyik itt. Kétségtelen, hogy a képeslapnak és a képeknek Chicagóhoz van köze. Önző módon azonban túlságosan megszoktam már azt az életet, amit itt New Yorkban élek már tíz éve és bár egyszerre volt hátborzongató, hogy valaki mindent tud rólam itt, sőt talán még többet is, mint gondolom, ettől függetlenül épp eléggé távolinak tűnt az egész, hogy ne akarjak fejvesztve menekülni és megpróbálni valahol máshol újrakezdeni.
Megtehetném, mert nem jelentene pénzügyi akadályt, de úgy érzem nem faragtak olyan fából, hogy szó nélkül lelépjek, túlságosan szentimentális vagyok hozzá. Ráadásul nem volt olyasmi, ami miatt panaszkodnom kellett volna. Rendelkezem barátokkal, hobbikkal, ismerősökkel, volt részem olyan párkapcsolatokban, amelyeket minden korombelinek meg kell már tapasztalnia, kibékültem azzal is, hogy milyen egyedül lenni és úgy érzem sikerült épp eléggé elengednem életem első felét, hogy a második már biztos alapot jelentsen egy élvezhető élethez.
A múlt előbb talált meg, mint én Haileet, az egész pedig egy lavinát indított el, de mégis úgy érzem, hogy ha ezt kibírom, akkor bármi menni fog. Csak mert vannak dolgok, amiket újra fel kell elevenítenem még nem jelenti, hogy meg kell hátrálnom és feladni mindazt, ami Delilah Barker. Dahlia Salerno már nem létezik az én szívemben.
- Köszönöm! - mosolyogva fogadom a bókot, a pillantásom azonban már lassan a környéket pásztázza, hogy paranoiából, vagy türelmetlenségből, azt én magam sem tudom. Győzködnöm kell magamat azt illetően, hogy nem fog semmi komoly történni, az ilyen és ehhez hasonló találkozók pedig pont ezt a folyamatot hivatottak segíteni.
- Ne haragudj, tényleg nem kellene ilyenekkel viccelődnöm. Kiben bízzon az ember, ha már a taxisofőrökben sem lehet? - Bármelyik másik ember számára talán nem jelent túl nagy gondot beszállni egy taxiba, mi ketten viszont épp eleget szenvedünk mostanság a bizalmatlansággal, hogy legyen bennünk valamennyi félelem - különösen nőként.
- Még jó, hogy van időm meghallgatni azt a sok mindent - kijelentésem határozott, mellé pedig finoman bólintok is, igyekezve figyelmen kívül hagyni az össze-vissza csúszó hajtincseimet, amiről megint csak eszembe jut hogyan tűrte őket a fülem mögé korábban más, ami miatt rögtön elvörösödöm. Jobb is, hogy idő közben Hailee berángat a cukrászdába, mert van időm rendezni az arcvonásaimat. - Kaptam, de... - halk sóhaj tör elő belőlem, majd igyekszem úgy megfogalmazni az egészet, hogy ne keverjem bele nagyon a nőt, hiszen nincs rá szükség, hogy esetlegesen más is bajba kerüljön rajtam kívül. - Annak én magam fogok utánanézni, hogy mennyit hihetek el belőle és mi az, ami igaz. Sok olyan dolog van, amit nem tudtam a családomról. - Pedig mindig is azt hittem, hogy ennek a tudásnak a birtokában hagytam el Chicagót. Most pedig szép lassan kiderül, hogy kevesebbet tudtam, mint gondoltam.
- Micsodaa? - Egészen meglepetten pislogok Haileere, miután helyet foglaltunk. Óvatosan előrébb dőlök és hátrasimítom a hajamat, hogy ne hulljanak a szemeimbe a tincsek. - Munkahelyet is váltottál? Mi történt? - Elkerekedett szemekkel, kíváncsi pillantással figyeltem az arcát, próbálva rájönni arra, hogy mennyire lehet szó komoly dologról, mennyire viseli meg a barátnőmet, ami vele történik.
- Miért épp velünk történnek ezek a dolgok... - sóhajtva jegyzem meg, majd körbepillantok a helyiségben, végül pedig megállapodik a pillantásom Haileen. - Ha egyszer vége lesz ezeknek a rémálmoknak, el kell mennünk szórakozni. De valami olyan helyre, ami nem túl vérlázító, mert olyanban nemrég volt részem. - Finom mosoly jelenik meg az arcomon, s közben ténylegesen tisztában vagyok vele, hogy túlzás, amit állítok. Talán nem abból a szempontból tudtam élvezni a revüt, mint amiért odavittek, de mégis megvolt a maga bája.

626 | öltözék | megeszlek, ha szervezkedsz they can read all about it | Hailee & Lilah 1159569709 |

Delilah Barker
Üzlet
Play by :
Melisa Asli Pamuk
Kor :
27
Foglalkozás :
butik tulajdonos
Hozzászólások száma :
49

they can read all about it | Hailee & Lilah Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: they can read all about it | Hailee & Lilah   they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyVas. Szept. 13, 2020 11:54 am



Lilah&Hailee



A magam részéről egyelőre nem tudtam eldönteni, hogy valóban jól alakultak-e a dolgaim, vagy pedig csak a vihar előtti csendet éljük meg most. Mindenesetre egyrészt boldoggá tett az, hogy Henry biztonságban van és valamennyire meg tudtuk nyugtatni, illetve van fedél a fejünk felett. Van étel a hűtőben és minden gond nélkül tudjuk folytatni az életünket. Legalábbis alapvetően ez lenne a koncepció, de ettől függetlenül sem volt minden rendben.
Nehezen aludtam el az éjjelenként így hálás voltam Jonah-nak, amiért a szobában maradt. Hiába próbáltam megkérni többször, hogy ne aludjon a földön, mert ketten is elférünk abban az ágyban, ő ezt állandó jelleggel elutasította. Nagyobb biztonságban éreztem magam amióta itt voltunk, de ettől függetlenül még mindig aggódtam.
Pontosan tudtam, hogy kivel állok szemben, azonban úgy, hogy egy pici szép kislány is velünk lakott, én erről nem feltétlenül voltam hajlandó beszélni. Mi felnőttek mind megegyeztünk abban, hogy nem kell mindenkinek tudni azokat a részleteket, hogy pontosan tisztában vagyok a zaklatóm személyének kilétével. Nem kell a tönkretenni a házunkban lakó gyerekek életét, illetve Jonah-val megegyeztünk abban is, hogy az öccsét teljesen kihagyjuk ebből a történetből. Ha többen tudnak róla, akkor potenciális veszélyforrássá válnak. Hiába nyomoztunk Dale-lel, egyelőre még nem volt érdemi előrelépés az ügyben.
Viszont ettől függetlenül én élni akartam tovább az életem. Nem járhattam zsákokban az utcán smink nélkül és igénytelenül azért, hogy senki ne nézzen rám. Nem zárkózhattam be a szobámba, találkoznom kellett a barátaimmal, mert rajtam is az segített volna a legjobban, ha egy kicsit elvonatkoztattam ettől az egész helyzettől.
Alapvetően busszal akartam menni Lilah elé, de túl sokat bíbelődtem el a készülődéssel, mai miatt taxit kellett hívnom. Nem kifejezetten vagyok oda ezért az utazási módért, és most is kicsit aggódtam amiatt, hogy taxiznom kellett, de végül minden gond nélkül megérkeztem a lányhoz... Magam sem voltam biztos abban, hogy ez a kialakult helyzet miatt van-e. Az biztos, hogy taxizni sosem túl biztonságos, de jóval gyorsabb tud lenni, ha az embernek nincs ideje a buszokra várni.
- Szia! – mosolyodtam el és rögtön széttártam a karjaim, amint megpillantottam őt. Finoman öleltem magamhoz a testét, aztán amikor elengedtem, kisöpörtem az arcomból néhány kósza, egyenes hajtincset.
- Te is csinos vagy – bár szerintem ő az a kategóriás nő, aki kócosan és smink nélkül is csinos lenne. Egyszerűen képtelen lennék elképzelni reggelente úgy, mint egy félhullát. Illetve határozottan igazságtalannak tartom azt, hogy a fiúk egyszerűen édesek a reggeli kómájuktól, én pedig úgy nézek ki, mint aki éppen most mászott ki a koporsójából.
- Ilyeneket ne is mondj – sóhajtottam fel halkan – Ha elrabolna egy taxisofőr lehetséges, hogy már nem térnék magamhoz... Ha másba nem, az ijedtségbe úgyis belehalnék.
Az utóbbi helyzetben tényleg úgy éreztem magam, mint egy mániákus, ahogyan folyamatosan a hátam mögé nézegettem és a zaklatóimat kerestem. Illetve a sok újdonság miatt sem voltam felkészülve példának okáért arra sem, hogy Alice kevésbé fog kedvelni.
- Sok minden történt – óvatosan fogtam meg a nő csuklóját és elkezdtem behúzni az általam javasolt cukrászdába – Mi a helyzet veled? Kaptál azóta valami kéteset, hogy intézkedtünk?
Első körben erre voltam kíváncsi. Mert úgy éreztem, hogy az ő testi épsége jelenleg fontosabb, így nem is igazán akartam teljesen beavatni a saját problémáimba és csak akkor tettem elégtételt a kérésének, amikor helyet foglaltam az egyik boxban.
- Elköltöztünk és munkahelyet is váltottam – ismertem be végül kezdetnek a dolgokat. Egyelőre nem akartam többet mondani, mert arra voltam kíváncsi, hogy ezzel kapcsolatban mit fog kérdezni.


ruha || 560 szó




Hailee R. Marsh
Hivatal
Play by :
Shin Hye Sun ✮✩
Kor :
25
Foglalkozás :
Ügyvédjelölt ✮✩
Hozzászólások száma :
65

they can read all about it | Hailee & Lilah Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: they can read all about it | Hailee & Lilah   they can read all about it | Hailee & Lilah EmptyVas. Aug. 16, 2020 11:17 pm


Hailee & Lilah
A legutóbbi alkalom óta - amikor belementem, hogy szórakozni menjünk a barátnőimmel egy olyan helyre, amit józan ésszel biztosan nem választottam volna - bőven akadnak kétségeim afelől, hogy pontosan mennyire éri meg számomra, s a jelenlegi lelkiállapotomban, ha úgy döntök, hogy az állandó jellegű stresszt és idegességet megpróbálom valamilyen formában oldani. Járhatnék végtelenített mennyiségű jógaórára, de az nagy eséllyel csak rontana a dolgon, tekintve, hogy ott lenne időm gondolkodni - még annál is többet, mint amennyit jelenleg töltök a helyzetem elemzésével és a lehetséges megoldások felsorakoztatásával. A Hailee-vel való találkozó azonban nyilvánvalóan nem olyasmi volt, amit akár csak kétszer is meg kellett volna gondolnom. Talán hosszú ideje nem találkoztunk már, azóta jócskán meg is változtunk. Mindenesetre, ha hinni akarok benne, hogy volt valami oka annak, hogy mindketten New Yorkban kötöttünk ki végül, akkor úgy érzem mindenképpen szeretném, ha ez azért lenne, hogy most újra felvegyük a kapcsolatot és megjavítsuk azt, ami évekkel ezelőtt a saját elhatározásom miatt dőlt meg. Kétségem sincs afelől, hogy ne lehetnénk barátok, vagy ne lennénk most azok, hiszen csak úgy, valaki ismeretlennel nem lenne olyan könnyű újra felvenni a fonalat.
Tény, hogy oka volt annak, hogy megkerestem őt, saját magamat is megleptem azonban azzal, hogy milyen mértékben kerített a hatalmába a kellemes nosztalgia, amikor újra találkoztunk. Rengeteg olyan dolog volt az életemben, amelyet legszívesebben letagadnék, s meg is teszem minden újabb nappal. Hailee megismerése viszont soha nem volt ilyesmi, talán ezért is volt olyan nehéz elengedni már a legelején is, nem is ment teljes mértékben. Valószínűleg ez az oka, hogy a legutóbbi alkalom után most mégis hajlandó, s egészen lelkes vagyok emiatt a program miatt. Korántsem azzal volt bajom a legutóbbi estén, hogy valaki teljesen idegennel kellett beszélgetnem, hiszen ez a része kifejezetten élvezetesnek bizonyult. Sokkal inkább az előzménye annak, ahogyan elkezdtünk beszélgetni... Még mindig nem igazán fogom fel, mi is történhetett volna, ha akkor nem lép közbe, de talán jobb nem is stresszelni tovább ezen.
Ha lehetne, inkább azzal tölteném a mai estét, hogy Haileet faggatom ki, ugyanis az ő élete sem eseménymentes, s ha már ő is feltétel nélkül segítőkész volt velem, a legkevesebb amit megtehetek, hogy ha esetleg szüksége van rám, akkor ott legyek neki. Ahhoz nyilván előbb meg kellene érkeznie, s akkor nem álldogálnék tanácstalanul nézelődve a megbeszélt hely előtt, az utcán parkoló autók közelében, azt figyelve, hogy melyik lassító taxi lehet az, amelyikből majd a nő ki fog szállni. Magassarkúba bújtatott lábaimat fixírozom egy ideig, s igyekszem nem arra koncentrálni, mennyire megvizsgálnám már magamat egy tükörben, hogy lássam elcsúszott-e a rúzsom, úgy, hogy nem a telefonom elsötétült képernyőjével kell ezt a műveletet végrehajtanom, potenciálisan úgy, hogy bármelyik ember aki az utcán tartózkodik, hülyének néz miatta.
Mikor végül megpillantom Hailee-t, teszek felé pár lépést, hogy végül öleléssel köszöntsem. - Szia! - Halvány mosoly jelenik meg az arcomon, miközben finoman megsimogatom a hátát, majd hátrahúzódom. - Csinos vagy! Kezdtem félni, hogy rossz helyen járok, vagy elrabolt téged a taxisofőr. - Nyilván az utóbbi megrázó bár, de sajnos nem elképzelhetetlen opció.
- Bemegyünk? Ne álldogáljunk itt.. - A mosolyom enyhén szélesedik, mellé kérdőn vonom fel a szemöldökeim. Ha elhelyezkedünk már egyszerűbb lesz beszélgetni is. - Remélem felkészültél rá, hogy elmesélj mindent, ami azóta történt, hogy nem láttuk egymást!

530 | öltözék | megeszlek, ha szervezkedsz they can read all about it | Hailee & Lilah 1159569709 |

Delilah Barker
Üzlet
Play by :
Melisa Asli Pamuk
Kor :
27
Foglalkozás :
butik tulajdonos
Hozzászólások száma :
49

they can read all about it | Hailee & Lilah Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: they can read all about it | Hailee & Lilah   they can read all about it | Hailee & Lilah Empty

Ajánlott tartalom


they can read all about it | Hailee & Lilah Empty
Vissza az elejére Go down
 

they can read all about it | Hailee & Lilah

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Livin' in New York :: New York :: Manhattan :: Üzletek és bevásárló központok-
^
ˇ